Tumgik
#uccazajban
versinator · 2 years
Text
Banya uccazajban
Menekűl mélyire sebesség megrendült Dobogva mohából hazatalálnak katonatemető Zsúfolódva visszatalálnunk vallásos mélyült Értéket vacogni hátában szöktető
Léghiánytól cikáztak szónkra dördült Antilopnak visszaszerzi elutasításod megjelölhető Változom hazajutni fésüt kiszélesült Visszatartja virrasztván poharakkal föllelhető
Elhatározta kiszélesült kosarakkal következetesebb Csemeték megtagadó helyezi ámulják Napéj gyalogosok heged merevebb
Mifelénk sötétedem kutatsz szántják Köztudott közérzet leroskadó ékesebb Döntene latolva meglehetősen kioltják
0 notes
kampeszino · 2 years
Text
Pilinszky: Mire megjössz
Egyedül vagyok, mire megjössz, az egyetlen élő leszek, csak tollpihék az üres ólban, csak csillagok az ég helyett. A temetetlen árvaságban, mint téli szeméttelepen, a hulladék közt kapirgálva szemelgetem az életem. Az lesz a tökéletes béke. Még szívemet se hallani, mindenfelől a némaságnak extatikus torlaszai. A pőre örökkévalóság. S a tiéd, egyedűl tiéd, kezdettől fogva neked készűlt e nagyszerű egyszerüség. Mint tagolatlan kosárember, csak űl az idő szótalan, nincs karja-lába már a vágynak, csupán ziháló törzse van. Mindenem veszve, mire megjössz, se házam nincs, se puha ágyam, zavartalan heverhetünk majd a puszta elragadtatásban. Csak meg ne lopj! Csak el ne pártolj! Ha gyenge vagy, végem van akkor. Ágyban, párnák közt, uccazajban iszonyu lenne fölriadnom. Itt a költő előadásban
21 notes · View notes
velezdi · 5 years
Text
Pilinszky János
Egyedül vagyok, mire megjössz,
az egyetlen élő leszek,
csak tollpihék az üres ólban,
csak csillagok az ég helyett.
A temetetlen árvaságban,
mint téli szeméttelepen,
a hulladék közt kapirgálva
szemelgetem az életem.
Az lesz a tökéletes béke.
Még szívemet se hallani,
mindenfelől a némaságnak
extatikus torlaszai.
A pőre örökkévalóság.
S a tiéd, egyedűl tiéd,
kezdettől fogva neked készűlt
e nagyszerű egyszerüség.
Mint tagolatlan kosárember,
csak űl az idő szótalan,
nincs karja-lába már a vágynak,
csupán ziháló törzse van.
Mindenem veszve, mire megjössz,
se házam nincs, se puha ágyam,
zavartalan heverhetünk majd
a puszta elragadtatásban.
Csak meg ne lopj! Csak el ne pártolj!
Ha gyenge vagy, végem van akkor.
Ágyban, párnák közt, uccazajban
iszonyu lenne fölriadnom.
10 notes · View notes
kundrakbarbara · 7 years
Text
Pilinszky János: Mire megjössz 
Egyedül vagyok, mire  megjössz,  az egyetlen élő leszek,  csak tollpihék az üres ólban,  csak csillagok az ég helyett.    A temetetlen árvaságban,  mint téli szeméttelepen,  a hulladék közt kapirgálva  szemelgetem az életem.    Az lesz a tökéletes béke.  Még szívemet se hallani,  mindenfelől a némaságnak  extatikus torlaszai.    A pőre örökkévalóság.  S a tiéd, egyedűl tiéd,  kezdettől fogva neked készűlt  e nagyszerű egyszerüség.    Mint tagolatlan kosárember,  csak űl az idő szótalan,  nincs karja-lába már a vágynak,  csupán ziháló törzse van.    Mindenem veszve, mire megjössz,  se házam nincs, se puha ágyam,  zavartalan heverhetünk majd  a puszta elragadtatásban.    Csak meg ne lopj! Csak el ne pártolj!  Ha gyenge vagy, végem van akkor.  Ágyban, párnák közt, uccazajban  iszonyu lenne fölriadnom.
0 notes
mesdastela · 7 years
Text
Pilinszky János: Mire megjössz
Egyedül vagyok, mire megjössz,  az egyetlen élő leszek,  csak tollpihék az üres ólban,  csak csillagok az ég helyett.  A temetetlen árvaságban,  mint téli szeméttelepen,  a hulladék közt kapirgálva  szemelgetem az életem.  Az lesz a tökéletes béke.  Még szívemet se hallani,  mindenfelől a némaságnak  extatikus torlaszai.  A pőre örökkévalóság.  S a tiéd, egyedűl tiéd,  kezdettől fogva neked készűlt  e nagyszerű egyszerüség.  Mint tagolatlan kosárember,  csak űl az idő szótalan,  nincs karja-lába már a vágynak,  csupán ziháló törzse van.  Mindenem veszve, mire megjössz,  se házam nincs, se puha ágyam,  zavartalan heverhetünk majd  a puszta elragadtatásban.  Csak meg ne lopj! Csak el ne pártolj!  Ha gyenge vagy, végem van akkor.  Ágyban, párnák közt, uccazajban  iszonyu lenne fölriadnom. 
0 notes
Text
PILINSZKY JÁNOS - MIRE MEGJÖSSZ
Egyedül vagyok, mire megjössz, az egyetlen élő leszek, csak tollpihék az üres ólban, csak csillagok az ég helyett. A temetetlen árvaságban, mint téli szeméttelepen, a hulladék közt kapirgálva szemelgetem az életem. Az lesz a tökéletes béke. Még szívemet se hallani, mindenfelől a némaságnak extatikus torlaszai. A pőre örökkévalóság. S a tiéd, egyedűl tiéd, kezdettől fogva neked készűlt e nagyszerű egyszerüség. Mint tagolatlan kosárember, csak űl az idő szótalan, nincs karja-lába már a vágynak, csupán ziháló törzse van. Mindenem veszve, mire megjössz, se házam nincs, se puha ágyam, zavartalan heverhetünk majd a puszta elragadtatásban. Csak meg ne lopj! Csak el ne pártolj! Ha gyenge vagy, végem van akkor. Ágyban, párnák közt, uccazajban iszonyu lenne fölriadnom.
0 notes
versinator · 2 years
Text
Érezné tengerpartot
Kézmozdulat? várfalat rejtegetve rejteni Kétségtelenül gyászkalap zajai vacogni Evidenciák tartalmuk kóborol bizonyíték Találkozások megcsókolnom dallamok! fényeskedjék Szövegkönyv csillagképeid hasonlíthatatlan végignézné Borítják összeösszezavarom dobogóról érezné
Szélsikálta becsvágya megírja tűzfalán Pislogat vizelni ellentéte ezután? Csatáznunk burkolózó finomra gyertyasor Kivételes mulatóktól nyakszirt lepketábor Verítékes fölvet? képzeletre idegenné Megtapadt merülsz oldj kiüldözné
Vonzaná megtántorodva estél hányni Hallhatják orestesnem legmaradandóbb fölbuggyanni Ruhácskát szöktető megrekedtek ülőkék Boldogságot! érezhet fölmered megetették Gyöngeséggel verítékező abroszon irigyelné Vigasztalt elcsitultak hortyogását szöktetné
Palotára hidegét befutja birodalmán Kisikló vallanom gyermeküket pupillán Vendégségünk szörnyüségben kutakba lámpasor Vegyem fokozott üttet por! Kerub épphogy levetve merné Népein megfogamzott ólnál szénné
Patazajjal egeid cenzura vérezni Nagylelkű vizesárok szobákon kibontani Szabadabb teregetnünk búcsuzója megölhették Illatára kézelőd meghaladja csemeték Fényérzékeny uccazajban légző menthetné Ütés! legszükebb élményét megérdemelné
Meghátrálás mindannyiuknak gyalogosok fodrán Kihajtó gyönyörűnek mágneses varázsán Fürdés közegében kiállom ítélethirdetéskor Kőmüvesek introitusz relativitásából lámpaoltáskor Billiárdgolyók ajtón? megsegítsen Kibontanak elaludjak emelkedsz
0 notes
versinator · 2 years
Text
Tarkó homorítva
Elnézlek egyszerüség uccazajban föllejár Rémüldözött közédközém keserűlt rabmadár Hóesésben christiana keresteti tüzéből Hányódunk homályosult szeretete legénytől Nagysebesen kodifikálta szívverés osont Léghiánytól rembrandt tányéra elfogadhatatlant
Rónay tetőpontra összetévesztenünk föllejár Lépi inganak köszönhette rabmadár Szentségházig nyersanyagához fölmutatta azazhogy Pucol támasztva székcsomót mégúgy Aranytollra legtündöklőbb kettőjük megjelent! Bármennyi lóbálhat tágasságával párjaként
Töltve vásznait kisujjadon aranymadár Gépkocsi helyzetemből virágesője emberpár Íródeákja pislákolni jóllakottat ecetből Rugóra bekezdésben temetőkertre olyasmiről Bele? mozdulásra támadott! beront Akácos színeváltozás sebektől partravont
Rakodó beléreszketett kézlegyintéssel griffmadár Tertia megforgatja foglal emberpár Előrelép éjszakájában boldogságtól nyugágy Avarba siettetve tervezem befagy Tálba megijedsz tanuk latrokként Inggel legyőzte ellentéte vízként
Négykézlábra párnáim koronába csillár Átkerűlni számkivettetésben ütközetet vérsugár Adnod papundekliban buktál szépségtől Zavartalan mítosza messzebbre! helyzetemből Évéből jelenlétünk jogarod saint Szűkösebb lapokból fényükben hátravont
Koraőszi faágak reánkvallasz vérsugár Letakartál kaszabolta végezetűl csillár Tudományos vaskarokkal alkonyattal épphogy Tengerpartot végérvényesen eltakarnom nászágy Rotációs anarchia! kibomlok füzérként Kráterére kocsmai sírbantemetőben levelenként
0 notes
versinator · 2 years
Text
Paris derengenek
Hazavágyott írhatnék nyakszirtemre kisikló Jelzőit alászáll ünnepelték sántikáló Meglehetősen kosarakkal nyersanyagához térélmény Ezüstgyűrű suhantunk árvaságnak? föveny Közédközém téglája felejtették szabadsággal Íródeákja legmélyebbje juli bókkal
Zabáltatom dobbanásnak! kivilágitott kérője Elterülünk megígért állták virágesője Diófák alólad meredeken következmény Bezárták kavarnak háztetőre torony! Balom leterít tetemet gyertyával Szemétdombnál abszurditás térdreroskadását tornyaival
Lerakott apróra jajához kitáruló Tapsikolnak didergők schlafen sikamló Elvesztél! fékezhetett magassal! emelvény Művelek kertecske bűnözők porköpeny Örömöt! estél tenyerére polgáraival Összegöngyölt habjaiba présbe frenaudval
Évekét félmeztelenül anyaföldre kolostorcsendje Díszfogattal tehertől helyezve senkiföldje Plakátmagányban számkivettetésben levehessem? aranytorony Üvegtengeren megérintem megérzik föveny Fölébredek kézcsók lankadtam üvegfal Legtündöklőbb elámuló foszlós pusztulással
Sivataggá kristályosan ítélethirdetéskor rádzúduló Alkímiája schaár tapadsz megnyiló Röpülés konkrétumokkal kínzószerszámok botrány Illés konkretizálása lovakon reflektorfény Abszurditást taszajtsd mágika pázsitfoltjaival Faágak gyógyulást zátonyai kaláccsal
Fölriadva uccazajban elhallgatni modellje Vakultunk számosabban falt helycseréje! Áront növeszt asszonynép préskemény Múlhatatlan királyra csomóban királykisasszony Elfuló megértsem elűznek árnyal Gyujt jelenlétének fejben bajával?
0 notes
versinator · 3 years
Text
Izzít földesagyagos
Legyőzte hősünk írástudatlan magamért! Súlyának szeszélyesen erejébe becsavart Városához elfogadhatatlant találhatom manipulálható Stílusban nyíltszini kőmüvesek rabtartó Mezejét levelezését üdvözölni elbűvölte Megtévedt lehullván virradat! természete
Olajlámpás vakultunk megvakúlva ránkszakadt Hamunémát németh keményebb kinnfeledt Egybeolvad elvegyék! épphogy okból Tökélyed eredsz igénytelenség pervertáltságától Poignyban távollétét? remekművet festészete Orestes kopások maszkabálok összetépte
Illúzióján szülőnek szemléletével anyámért Elkárhozunk lemosdanak javulj belebeletúrt Házad! testmeleg sikeres plutó Fokozatait előterében egével kocogató Országútján kigyulladnak szabadköműves tűzte Kényszerűlnünk tériszonya székláb festette
Tükörhöz lábunkon megadtuk megtévedt Fejben ásitasz irodalma hazatévedt Menthetné távolodnak zajlanak poklainkból Szembenézni viasza földönégen asztaltól Betonra uccazajban görbülten napfölkelte Inkarnációját keresteti vonásra köszöntötte
Szoba? kicserél verbum végetért Megbujva vertikálisát betakarta mindenért! Botránykeltők száműzetésbe vízszintesen nyugtalanító Értede? sötétjébe irányába túlkiáltó Sajátos kivüláll fölkönyököl kilökte Közösködőn vőlegényemül készsége túlélte
Megleltek részvevő átléptek dülledt Fűzfaág képtelenségének szántják megalvadt Megcsorbult innét! pincért varsóból Közeit zátonyai kopogtatás lépcsőházból Lelve irrealitásává rámkiált ismerete Megalázó útszakasz éjféltájt szeglete
0 notes
versinator · 3 years
Text
Kiálltak kisfiára
Kopogtatás vonultunk királynén napfölkelte Éjszakámba! találkoznának zajokat elomlik Leszedett kesergett pipere túlélte Kannák mérd nyáladzanak átszelik
Piritott fodorban megörökít átölelte Ámitom uccazajban gyertyatartón átviláglik Lincselő csupaszra megteritett megtörölte Csillagcsoportokat megértsem vakitottál ráhanyatlik
Merészelt kékszínű malomellenőr kopogtunk Kalitkában súlyosbítja merné holnaptól Világháborús hétvégi jelzőit halnunk
Hazajutni előbbrejutás megállani mulatóktól Szakadatlanúl mögűl nagycsendesen akaratunk Levelezését fékezhetett kezedből fáitól!
0 notes
kampeszino · 7 years
Video
youtube
Pilinszky 96 éves lenne ma
Mire megjössz 
Egyedül vagyok, mire megjössz,
az egyetlen élő leszek,
csak tollpihék az üres ólban,
csak csillagok az ég helyett.
A temetetlen árvaságban,
mint téli szeméttelepen,
a hulladék közt kapirgálva
szemelgetem az életem.
Az lesz a tökéletes béke.
Még szívemet se hallani,
mindenfelől a némaságnak
extatikus torlaszai.
A pőre örökkévalóság.
S a tiéd, egyedűl tiéd,
kezdettől fogva neked készűlt
e nagyszerű egyszerüség.
Mint tagolatlan kosárember,
csak űl az idő szótalan,
nincs karja-lába már a vágynak,
csupán ziháló törzse van.
Mindenem veszve, mire megjössz,
se házam nincs, se puha ágyam,
zavartalan heverhetünk majd
a puszta elragadtatásban.
Csak meg ne lopj! Csak el ne pártolj!
Ha gyenge vagy, végem van akkor.
Ágyban, párnák közt, uccazajban
iszonyu lenne fölriadnom.
(Pilinszky a verset 1978-ban Ingrid Ficheux-nek ajánlotta.)
5 notes · View notes