#versszaka

[keresztyandras]

Népdallá vált Petőfi-versek

 Tímár Sára és zenekara a Hagyományok Házában Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából készített új műsort a költő népdallá vált verseiből Tímár Sára és zenekara. A költőóriás munkája részleteiben, de egészében is fennmaradt a néphagyományban, immár több mint száz éven keresztül. Egy-egy verssora vagy versszaka nagyon sok népdalban bukkan fel, de teljes költeményeit is szinte szó…

[egysorosok]

#az #1956 #os #avantiragazzi #olasz #indulora #irt #magyar #szövegem #elsô #màsodik #versszaka #kolteszetnapja #hungarianpoetry #irodalom #egysorosok (at Hadik)

[ilonablogja]

Interjú Zakar Irinával, a Veszprémi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnökasszonyával (2010 – 2019), a Dnipro Országos Ukrán Kulturális Egyesület elnökével (2015 -)

Interjú Zakar Irinával, a Veszprémi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnökasszonyával (2010 – 2019), a Dnipro Országos Ukrán Kulturális Egyesület elnökével (2015 -)

Ще не вмерла Україна, ні слава, ні воля, Ще нам, браття молодії, усміхнеться доля! Згинуть наші вороженьки, як роса на сонці, Запануєм і ми, браття, у своїй сторонці! Refrén: Душу й тіло ми положим за нашу свободу, І покажем, що ми, браття, козацького роду.

(Az állami himnusz, Pavlo Csubinszkij hazafias versének első versszaka, a refrén pedig a második versszak első fele.)

Magyarország fennállása óta…

[hirzilla]

Az Eucharisztia ünneplése 54. http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/news/2019/04/07/az-eucharisztia-unneplese-54/?feed_id=22993&_unique_id=5ca9ce05410aa 2019. április 7., vasárnap | 12:00 Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják. Francisco de Zurbarán: Agnus Dei Azért az ily nagy szentséget leborulva tiszteljük, és a régi bizonyság új rendtartásnak adjon helyet, adjon kiegészítést az érzékek hiányosságának a hit. APange linguahimnusz ötödik versszaka a harmadik és a negyedik szerves folytatásának, valamint összefoglalásának is tekinthető. Hiszen azantiquum documentum(régi bizonyság) az ószövetségi húsvét ünneplésének törvényes rendjét, anovus ordo(új rítus, rendtartás) a Jézus által alapított eucharisztikus lakomát jelenti. Míg az első rendtartás Isten szabadító tettének emlékét ünnepelte évről évre, mégpedig az áthagyományozott történelmi tapasztalat alapján, addig az új rendtartás misztériumának történelmi eseményét a hit fényében ragadhatjuk meg és ünnepeljük minden egyes szentmisén, valamint azon kívül is, amikor a kenyér és a bor színe alatt rejtőző Jézus Krisztus előtt tisztelettel leborulunk. A régi bizonyság szerint Izrael fiai bárányt fogyasztottak, az új szertartásban Jézus önmagát adja eledelül mint húsvéti bárányt. Erről beszél Szent Pál apostol, és erre hivatkozik Szent Tamás is: „El a régi kovásszal, hogy új tésztává legyetek, aminthogy kovásztalanok is vagytok! Hiszen húsvéti bárányunkat, Krisztust feláldozták”(1Kor 5,7).A ST IIIq73aVI részben Szent Tamás fölveti a kérdést: úgy néz ki, nem a húsvéti bárány e szentség előképe, merthogy Melkizedek felajánlása, valamint a manna sokkal inkább kifejező előképek. Szent Tamás nem veti el az előző képeket, de hangsúlyozza, hogy e szentségben Krisztus szenvedését ünnepeljük, ezért ártatlansága miatt a húsvéti bárány Krisztus eucharisztikus előképe. Ami pedig a húsvéti bárány vérének hatását illeti, az mentette meg Izrael fiait a pusztító angyaltól, és így menekültek meg az egyiptomi fogságból. Az eucharisztikus ünneplésben a kovásztalan kenyér és a bor, valamint a húsvéti bárány képe összekapcsolódik Krisztus személyében, aki ezáltal alapított új rendtartást: a szentmisét. Ami a szentség misztériumát illeti, a hit ragadja meg annak igazságát: Jézus Krisztus, a mi húsvéti Bárányunk igazán és valóságosan, testestől-lelkestől, teljes istenségével jelen van az Eucharisztiában. Tisztelettel leborulunk előtte, és úgy énekeljük:„Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság, a bölcsesség, az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás. (���) A trónon ülőnek és a Báránynak áldás, tisztelet, dicsőség és hatalom örökkön-örökké! A négy élőlény így felelt: Ámen! A vének pedig leborultak és imádták”(Jel 5,12–14). Magyar Kurír Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is! © Híreink csak a szerkesztőség engedélyével, „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel használhatók fel. Ehhez a cikkhez ajánljuk Vezető híreink – olvasta már? 11:00 Vasárnap a Szentföld javára gyűjt a Katolikus Egyház A Szentszék a nagyböjti időszakban az ősi hagyományt követve gyűjtést hirdet a katolikus templomokban a Közel-Keleten nehéz körülmények között élő keresztények javára. A gyűjtést idén április 7-én tartják hazánkban. 2019. április 6., szombat

[korkep-blog]

Homérosz Odüsszeia című eposzának legrégebbi feljegyzését fedezték fel

A leleten található szöveg Odüsszeusz Ithakába való hazatértét írja le.

A görög archeológusoknak sikerült rábukkanniuk Homérosz Odüsszeia című eposzának legrégebbi feljegyzésére.

  A tudósok Görögország déli részén fedezték fel azt az agyagtáblát, melyen ennek az irodalmi alkotásnak a 13 versszaka található. A lelet a 3. századból, azaz a római korból származik – jelentette be a görög kulturális tárca.

  A leleten található szöveg Odüsszeusz Ithakába való hazatértét írja le. Az agyagtáblát három évnyi ásatás után fedezték fel görög és német archeológusok. A táblát nem az egykori Olümpia városában található Zeusz-templom romjainak közelében találták meg. A lelet pontos korát további kutatások és vizsgálatok fogják megerősíteni.

  „Ha beigazolódik a feltételezésünk, akkor a felfedezett tábla lesz Homérosz művének legrégebbi írásos feljegyzése” – tájékoztatott a görög kulturális minisztérium.

  Az Odüsszeia Homérosznak tulajdonított Kr. e. VIII.  századi eposz, az Iliász folytatása. Ithaka királyának, Odüsszeusznak kalandos hazatérését és viszontagságos kalandjait meséli el Trója ostroma után. Az Odüsszeia, akárcsak az Iliász, egy 24 fejezetre tagolt, 12110 hexameterből álló eposz.

  A keresztény időkben az Odüsszeiát egy pergamenre jegyezték le, melynek egyes részeit Egyiptomban találták meg.

  Teraz.sk

Nyitókép: TASR (illusztrációs felvétel)