MENNYDÖRGÉSES tavaszi haikuk
Nagyon hiányoztak a haikuk, ezért úgy gondoltam, keresek egy tavaszhoz köthető különleges évszakszót. Talán mondanom sem kell, hogy sikerült olyat találnom, ami némiképp a Golden Kamuy c. mangához is köthető, ezért sok idő után végre újra egy hibrid poszt következik!
Kezdjük a Golden Kamuy-val. A 6. kötet 50. fejezetének címe Sunrai (春雷), magyarul tavaszi mennydörgés, tavaszi villámlás.
A szó két írásjegyből áll, az első a haru (春) vagyis a tavasz kandzsija. A második kandzsi a kaminari (雷), mely a japán nyelvben jelentheti a mennydörgést és a villámlást is, amit a magyarban két külön fogalommal jelölünk. Japánul láthatjuk a kaminarit – ekkor villám jelentésben szerepel, és hallhatjuk is a hangját – ez pedig a mennydörgésre utal.
A mangában a sunrai szó egy nő bőrébe bújt tetovált fegyenc, Ienaga Kano szájából hangzik el. Ő a történet Dr. Hannibal Lecter-e, aki a börtönből megszökve fogadósként dolgozik. A munkát remekül összehangolja a szórakozással, ugyanis a messziről érkezett vendégeket nemcsak titkos átjárókon és lyukakon keresztük figyeli a horror-hotel falain belül, hanem gyilkos étvágyát is kielégíti velük.
A manga 50. fejezetében az elbűvölő fogadós így üdvözli a házaspárt, akik a kiszámíthatatlan tavaszi időjárás közepette érkeznek az általa vezetett Szapporo Világszállóba:
- Konna dzsiki ni kaminari nante mezurasii na. Mizore ni furarete hidoi me ni atta.
- Sunrai desu ne… Maru de haru no otozure o cugeru góhó no jó de... Oheja go-annai itasimaszu.
- Micsoda égzengés, ritka ilyenkor. Havas esőbe is keveredtünk, rémes volt.
- Tavaszi mennydörgés. Akárcsak a tavasz beköszöntét jelző ágyúlövés... Jöjjenek, mutatom a szobájukat.
Ez a párbeszéd nagyjából ebben a formában el is hangzik az anime 10. epizódjának utolsó másodperceiben. A zivatar és a villámokkal szabdalt égbolt a rajzfilmen kívül a képregényben is megjelenik, csaknem egy teljes oldalon:
A zivatar megjelenítésénél a bari-bari (バリバリッ) hangeffektet használják, mely az égen cikázó villám elektromos kisülésének hangja.
Hogy mi történik a házaspárral, azt mindenki legrosszabb fantáziájára bízom, térjünk át inkább a tavaszi égzengés irodalmi vonatkozására! Bár a Golden Kamuy-ban a váratlan zivatar egyértelműen baljós előjelként jelenik meg, a haikukban korántsem drámai ennyire a helyzet. Sőt, a tavasz első mennydörgése inkább pozitív jelentéssel bír: az idő enyhülését és a tél végét jelenti. A már említett sunraion (春雷) kívül többféle elnevezéssel illetik ezt a fogalmat:
haru no rai (春の雷): ha a sunrai írásjegyeit szétválasztjuk, a haru no rai olvasatú évszakszót kapjuk. Jelentése ugyanúgy ’tavaszi villámlás, mennydörgés’.
hacurai (初雷): jelentése ’első mennydörgés’, az év első dörrenésére utal, mely azt jelzi, közeleg a felmelegedés. Japánban a XIX. század második feléig mérvadó holdnaptár szerint az új év februárban kezdődött, ezért a tavaszi zivatarok valóban az új esztendő első mennydörgéseit hozták el.
musidasi (虫出し): jelentése ’rovarok előbújása’. Azt jelzi, hogy a hangos zivatar és az enyhe időjárás közeledte sok rovart zavar elő téli rejtekéből.
Bár a tavaszi zivatar hanghatása nem olyan drámai, mint a forró nyári napok mennydörgéseié, mégis képes megzavarni az újjáéledő természet nyugodt nappalait és éjszakáit. Mivel ebben az időszakban kevésbé gyakori az esőket kísérő égzengés, érthető, hogy egy-egy váratlan dörrenés és villámlás megihleti a haiku költőket is. Sok költő írja le a tavaszi zivatart kísérő égi jelenséget úgy, mint az éjszaka csendjét váratlanul kettészelő, álmokat szétszaggató mennydörgést. Nézzünk rá két példát:
春雷の闇より椎のたちさわぐ
SUNRAI NO / JAMI JORI CUCSI NO / TACSISZAVAGU
(飯田龍太)
Tavaszi égzengés
kalapácsa dörömböl
a vaksötétből.
#
不意打ちの真夜の春雷夢砕く
FUI-UCSI NO / MAJO NO SUNRAI / JUME KUDAKU
(中上馥子)
Nem várt támadás.
Éjféli mennydörgések
álmomat zúzzák.
A másik véglet az, mikor a költő észleli az eső közeledtét, nem érné meglepetésként a mennydörgés, azonban a zivatar mégsem érkezik meg hozzá:
春雷や耳遠くして光るのみ
SUNRAI JA / MIMIDÓKU SITE / HIKARU NOMI
(渋沢小枝)
Tavaszi zivatar
moraját fülelem, de
fényét látom csak.
Mivel a tavaszi zivatarok intenzitása általában elmarad a nagy hőmérsékletkülönbség okozta nyári felhőszakadásokétól, ezért nem mindig járnak rendkívüli csattanásokkal, és hamarabb abba is maradnak. Könnyebben keverednek a mindennapi élet zajaival. Hasonló körülmények között születhetett kedvenc költőm, Maszaoka Siki költeménye:
初雷の汽車の響に紛れけり
HACURAI NO / KISA NO HIBIKI NI / MAGIREKERI
Első mennydörgés
gőzmozdony robajának
visszhangjába vész.
A fülön kívül több haikuban szerepet kap egy másik érzékszerv, a szem is. Ezzel észlelhető ugyanis a fény változása, a hirtelen nappali szürkeség vagy a villámlás után éjszaka még mélyebbnek érezhető sötétség. A nappali félhomály olyan mindennapi tevékenységeket zavarhat meg, mint például a főzés Mizuhara Súósi költeményében:
春雷や暗き廚の桜鯛
SUNRAI JA / KURAKI KURIJA NO / SZAKURA-DAI
Kint zivatar döng.
Bent a sötét konyhában
tavaszi sügér.
Éjszaka pedig, egy villám vagy váratlan dörrenés után nem marad más, mint a minket körülvevő nyomasztó feketeség. Hoszomi Ajako népszerű haikuját hoztam példának:
春雷や胸の上なる夜の厚み
SUNRAI JA / MUNE NO UE NARU / JO NO ACUMI
Tavaszi villám.
Mellkasomat vastag éj-
takaró nyomja.
A haikukban más természeti jelenségekkel is összekapcsolódhat a mennydörgés. A tavasz beköszöntével a szilvavirágok bontják leghamarabb a szirmaikat, ezért több költeményben megjelennek a korai zivatarok szele által sodort virágszirmok, például Hino Szódzsó haikujában:
にはかなる梅の嵐や春の雷
NIHAKA NARU / UME NO ARASI JA / HARU NO RAI
Hirtelen támadt
szilvavirág vihara.
Megdörren az ég.
Néhány haikuban a lila színt társítják a tavaszi zivataros égbolthoz, ennek épp nemrég voltam én is szemtanúja. Bár magyar földön, de sejtelmes lilás-rózsaszínes árnyalatot kapott a délutáni márciusi ég a zivatar után. Hino Szódzsó másik költeménye jól illett a jelenséghez:
春雷のむらさきはしる雲居かな
SUNRAI NO / MURASZAKI HASIRU / KUMOI KANA
Tavaszi vihar
égboltján a felhők
lilán szaladnak.
Egy érdekes haikut találtam még az elemzés végére, amelyben két dolog is utal a tavasz közeledtére. Minakava Banszui költeménye így hangzik:
春の雷とどろく��へ河豚供養
HARU NO RAI / TODOROKU UMI E / FUGU-KUJÓ
Tavaszi dörgés
moraja óceánba
gömbhalat temet.
Ebben a költeményben a ’tavaszi mennydörgés’ évszakszón kívül a fugu-kujó, vagyis a ’gömbhal-megemlékezés’ is a tél végét jelzi. A fugu-kujószai (ふぐ供養祭), azaz a gömbhalak jelképes temetésének, megemlékezésének ceremóniája Simonoszeki városából indult. Simonoszeki a gömbhalfogyasztás fővárosa, az emberek pedig buddhista hagyomány szerint szertartásos módon adtak hálát az elmúlt hónapok jó fogásáért. Mivel a fugu jellegzetesen a téli időszak hala, ezért a szezon végét jelző búcsúzás tavasz idejére esett.
Nagyon megszerettem ezt az évszakszót, úgyhogy hoztam még néhány magyarra fordított haikut. Vegyes költők művei következnek, Maszaoka Sikivel az élen:
初雷や蚊帳は未だ櫃の底
HACURAI JA / KAJA VA IMA DA / HICU NO SZOKO
(正岡 子規 - Maszaoka Siki)
Első dörrenés!
Szekrény aljában van még
a szúnyogháló.
#
初雷の二つばかりで止みにけり
HACURAI NO / FUTACU BAKARI DE / JAMINIKERI
(正岡 子規 - Maszaoka Siki)
Első égzengés!
Kettő dörrenés után
abba is marad.
#
秘め事の一つ春雷鳴り渡る
HIMEGOTO NO / HITOCU SUNRAI / NARIVATARU
(柳生千校千)
Árva tavaszi
mennydörgés titkot zeng
a messzeségben.
#
春雷の一発に天革まる
SUNRAI NO / IPPACU NI TEN / ARATAMARU
(高橋悦男)
Tavaszi dörgés
egyetlen lövésétől
felbolydul az ég.
#
春雷に覚めて早起き誕生日
SUNRAI NI / SZAMETE HAJAOKI / TANDZSÓBI
(品川鈴子)
Korán ébredek.
Tavasz dörgése köszönt
születésem napján.
#
雨呼びし夜の春雷のあまたたび
AME JOBISI / JORU NO SUNRAI NO / AMATATABI
(松尾緑富)
Esőt hívogat
tavaszi égzengés éji
morajlása.
#
春雷の遠きひびきや鯉沈む
SUNRAI NO / TÓKI HIBIKI JA / KOI SIZUMU
(鎌倉喜久恵)
Tavaszi dörgés
messzi moraja. A ponty
is alámerül.
#
初雷や流れゆく雲むらさきに
HACURAI JA / NAGAREJUKU KUMO / MURASZAKI NI
(保田晃)
Első mennydörgés
a hömpölygő felhőket
lilára festi.
#
春雷や仁王の腹に罅走る
SUNRAI JA / NIÓ NO HARA NI / HIBI HASIRU
(須田紅三郎)
Tavaszi dörgés.
Templomőr szobrok hasán
repedés fut át.
#
春雷や落花もろとも雨の粒
SUNRAI JA / RAKKA MOROTOMO / AME NO CUBU
(草間時彦)
Tavaszi ég zeng.
Hulló szirmok, esőcseppek
kavarognak kint.
#
春雷に一瞬目覚夢うつつ
SUNRAI NI / ISSUN MEZAME / JUME-UCUCU
(太田富美子)
Tavaszi ég döng.
Pillanatnyi éberség.
Félálom vár rám.
Források:
https://japaneseparticlesmaster.xyz/thunder-in-japanese/
https://shikitari.net/shikitari/nijushisekki/season/3299/
https://www.haiku-kigo-ichiran.net/shunrai/
https://happyhaiku.blogspot.com/2006/04/spring-thunder.html
https://michinaka.jp/blog/1434
2 notes
·
View notes
80%
80%-nál nagyobb volt az esélye, hogy ha folyamatosan minden támogatást ellopnak, akkor az EU komolyabb feltételekhez fogja kötni azok folyósítását, és a gazdaság is sokkal sérülékenyebb lesz, azaz könnyen romlik majd a forint.
80%-nál nagyobb volt az esélye, hogy ha a hatalmi ellensúlyokat és a szabad sajtót módszeresen bedarálva kiépítenek egy feudális rendszert, akkor az EU jogi eljárásokat fog indítani.
80%-nál nagyobb volt az esélye, hogy ha az állam árszabályozásba kezd, akkor annak hiány lesz a következménye.
80%-nál nagyobb volt az esélye, hogy senkinek nem lesz egyéni nyugdíjszámlája, magukról viszont mindig gondoskodni fognak, akár újabb és újabb gazdasági szektorok teljes lenyúlásával.
80%-nál nagyobb volt az esélye, hogy augusztus 20-án zivatarok és széllökések alakulnak ki.
Sokan nem akarják elfogadni, de a 80%-os valószínűség nagyjából azt jelenti, hogy ötből négy beletrafál.
3 notes
·
View notes