diaryofroland

[diaryofroland]

[diaryofroland]

Első napom a Lidl-nél

Viccesen indult a reggel, ugyanis a nadrágom kétszer akkora volt mint én, így kénytelen voltam a saját nadrágomban dolgozni.

Egyébként szuper a hely, a csapat is jó, mindenki kedves, szóval remélem, hogy erre a fél évre egy jó alapot építek ki a kereskedelemben és az egyetemen tudom majd hasznosítani a sok tudást.

[diaryofroland]

Köd

Ezzel az egy szóval tudnám jellemezni az elmúlt fél évemet. Pokoli volt. Olyan volt, mintha ködben menekültem volna saját magam elől. 

Rá kellett jönnöm, hogy ha valami nem működik, azt hagyni kell. Ez történt az egyetemmel is. Nem akartam és nem is akarok tanár lenni. Finoman szólva is kurva sok idő kellett, hogy belássam, hogy nem velem van a baj, hanem a rendszerrel. Hogy nem az én hibám volt, hogy nem oda vettek fel, ahova menni akartam. Hogy jól teljesítettem az érettségin de itthon ez nem elég az álmaink megvalósulásához.

Belebetegedtem. Még az ellenségeimnek sem kívánom azt, amin keresztül mentem. Amikor azt hallottam, hogy valaki pánikbeteg- kiröhögtem. Azt gondoltam, hogy nincs ilyen betegség és az emberek ezt csak kitalálják. Azért találják ki, hogy mindenki rájuk figyeljen. Azért kérnek sírva és ordítva segítséget, mert senki sem figyel rájuk. Nem így van.

Én is átéltem ezeket a pillanatokat. Amikor menekülök magam elől, amikor halálfélelmem van akár egy hanghatás miatt, amikor remegve kelek és remegve fekszek le. Amikor este arra ébredek, hogy kerget a hasonmásom, a múltam. Amikor azon agyalok napokon keresztül, hogy mégis mi lesz velem. 

Kimerülsz. Lefogysz. Olyan, mintha megenne téged ez az egész. Nem tudsz enni, inni és csak vagy. Kurva szar és nem akar elmúlni, mert ez nem úgy megy, hogy megrázod magad, felkelsz és mész tovább.

Eljutottam arra a szintre, hogy segítséget merjek kérni. Segítettek. Segített a pszichológus, édesanyám, a barátom, a barátnőim, a 0,5 mg.-os Scippa és persze a munka. A kőkemény munka saját magamon.

Úgy érzem, megtaláltam Önmagam. Átjelentkeztem másik egyetemre. Céljaim vannak. Legyőztem a félelmeimet. Kibékültem azokkal, akiket eltaszítottam magam mellől az évek során. Másképp állok az emberekhez. Magamhoz is másképp állok. Elkezdtem szeretni magamat. 

Segíteni szeretnék másoknak, akik hasonló állapotban vannak. Azért fogom elmesélni, hogy milyen volt, hogy mi segített és hogy mi az, amitől sikerült jobban lennem. Rengeteget számít, ha van valaki, aki tudja mit érzel, aki tudja milyen az, ha rád jön a pánik.

Tömören ennyi történt velem az elmúlt fél évben. Gödörbe kerültem. Jó mély gödör ez, de minden erőmmel azon vagyok, hogy hamar a felszínre érjek és újra egyenesben legyek.

[diaryofroland]

from weheartit

[diaryofroland]

Christmas Eve succulent arrangement making! This was before I starting going around with a paintbrush and cleaning off leaves and helping add rock top dressings but that's okay. Everyone had fun! We made a big mess but it was mostly contained.

My family celebrates with my father's side of the family on Christmas Eve, and with my mother's side on Christmas day. My uncle gave me a photo light box! I'm going to take so many fancy photos of my succulents, with sleek solid color backgrounds instead of trying to fight the day light. So tomorrow be prepared for more pictures! I'll be fiddling with it for awhile probably.

[diaryofroland]

the witch’s wood

[diaryofroland]

[diaryofroland]

[diaryofroland]

 evening walks by  Laura Makabresku

[diaryofroland]

[diaryofroland]

[diaryofroland]

[diaryofroland]

[diaryofroland]

[diaryofroland]

unknown

[diaryofroland]