#üldözési mánia

[pokolbol-fel-aztan-vissza]

Paranoia

Nézni az eget, nézni a földet,

hogy fentről is, lentről is

valami vagy valaki szüntelenül téged figyel.

A pillangók a gyomrodban valójában darazsak.

Azok csípnek, nem pedig az alkohol, amivel nyugtatod magadat.

[the-coffeine-journals]

04

Az alsó szinten azt hiszem, kiszabadult cella-albérletéből az őrült költő és végigrohanta a lépcsőházat úgy, hogy közben tébolyult elméleteit harsogta. Nagy elme volt ő, míg egy kevésbé szép seszínű napon szembetalálkozott az utcán az inspiráció démonával, és alá nem írt egy szerződést, mely lehetővé tette új társa számára, hogy megszállja testét, szétzilálja életét és képtelenné tegye bárminemű kommunikációra, ha az nem epikus, túldramatizált rímekben zajlik. Egy nap vissza fog szabadulni az utcára, és van egy sejtésem, vagy ő nem éli túl a konfrontációt a világgal, vagy a világ a döbbenetet, amikor rájön, egy ilyen karaktervariációt is legenerált a számtalan lehetséges sablonösszeállítás közül.

A hangzavar nem tesz kifejezetten jót az utóbbi időben ismét egyre elhatalmasodó üldözési mániámnak sem. Többször kimozdultam albérletem csendes, filozofikus, koffeinmámorban úszó zen-mámorából, ám vakmerőségemmel ismét csak sikerült gondot okoznom magamnak. Egyik sétám során nyomomba szegődött egy marketinges. Amíg el nem mentem mellette, csak üres arckifejezéssel, üveges, folyamatosan optimalista tekintettel ült egy madárürülékkel teli padon talán már napok, vagy hetek óta, amit egyedül fojtogató parfümfelhője és valahogy mindig ápoltnak tűnő arcszőrzete, fényes, félrezselézett haja és frissen vasalt hatást keltő személyre szabottnak látszó, valójában sarki kínaiban vett öltönye próbált valamelyest elfedni. Amikor elhaladtam mellette, szinte mechanikusan, mint egy beállított szenzor, felállt, és a nyomomba szegődött. Sehogy sem tudtam lerázni, csak jött és jött, várva a megfelelő alkalmat, amikor megszólíthat, hogy előadhassa számomra szemfényvesztő tudományát, amiben sikeresen megakadályoztam azzal, hogy látványos, ingerült beszélgetést kezdtem folytatni láthatatlan üzletfelekkel, akik mintha mellettem sétáltak volna. A marketinges amíg be nem hálózza áldozatát, kínosan ügyel az illem részleteire, és nincs az a pénz, amiért félbe szakítana egy hivatalos beszélgetést, még akkor sem, amikor a tárgyalófelek jelentősebb része láthatatlan, a célpontja pedig egy túlkoffeinezett őrült lángelme.

Viszont hiába jutottam vissza a panel biztonságába, következő sétáim során kénytelen voltam szembesülni a ténnyel, hogy megtalálta otthonomat, mint egy képzett vadászkopó, és alig léptem ki az ajtón, máris ismét a nyomomban volt, sőt, mivel a fajtája falkában jár, egyre újabb és újabb, hasonlóan rémületes kinézetű kollégája kezdett a nyomomban járni, abban reménykedve, hogy bármilyen üzletet is szimatol társuk, lecsaphatnak a kezéről.

Már nem megyek az utcára, de elég, ha csak kinézek az ablakomon, és látom őket a villanypóznán, a szemközti járda padjain, kitekert, természetellenes pózokban feszíteni, melyek sejtésem szerint kivétel nélkül pokoli fájdalommal járhatnak számukra, ám a deal, az üzlet szellemiségében nem csak érzéketlenek a szenvedésre, egyenesen élvezik, mert abban remélik, központi kaptártudatok nyereségalapú vezéristensége csak növeli esélyeiket az áldozat hatására.

Ám ekkor meghallom a bugyogást a vécécsészém felől, és rémülten döbbenek rá, hogy eredeti üldözőm nem tudta tovább türtőztetni magát, és megtalálta az egyetlen bejutási lehetőséget szerény otthonomba, amelyet nem védtem be valamilyen koffeintaktikával. Előbb csak vézna karja emelkedik ki a trónból, melyben még mindig szorongatja az elmaradhatatlan aktatáskát, majd a nagy nehezen, recsegő-ropogó hangok kíséretében, mint amikor egy gyermekek kezébe bízott gumifigurát addig feszítenek és csavarnak, ameddig már csak a szerencsének köszönheti, hogy nem szakad szét, elkezd kibukkanni feje is. Ahogy kibukkan a szája, elkezd ömleni belőle a marketingnyelv értelmezhetetlen elmebaja “Űdvözlömnagyörömmelkövettemtevékhenyshégétésazthiszemsegíthetemönthogyprofijtátéslehetőségeitmaximalizálhasshamindezthmindhösszeegycsekélyrészesedésértésalétrehozotttartalmakszellemitulajdonjogánakidőszakosexkluzivitásának” mindezt a “Zúg a volga” mélabús dallamára, így még ha érteném is furcsa, logikát és természetességet nyomokban sem tartalmazó nyelvét, képtelen lennék kibogozni mondandóját. Rémülten pillantok körbe, mivel akadályozhatnám meg, hogy teljes alakjában megjelenjen lakásomban, mivel a prédája közelébe került marketingest semmiféle ismert eszközzel és ördögűző technikával nem lehet eltántorítani céljától. Virágosi Ádámovics Janovics megpróbálta, amikor a végén már egyes testrészeiről próbáltak marcipánlenyomatokat forgalomba hozni hagyományőrző nemzeti cukrászdákban - csak annyit ért el vele, hogy még a szertartáshoz használt vizeletmintájából is új energiaitalmárkát szintetizáltak, amelynek marketingkampánya közel két éven át tartott. Felkapom az asztalomon tárolt, már kihűlt két literes koffeintartályt, melyet az utóbbi napokban használtam arra, hogy tüzelje észelelőképességemet üldözési mániám nemkívánatos serkentése mellett, és a nyakába öntöm, majd kardként kapom fel a vécécsésze mellett tárolt vécékefét, és miközben elszavalom a Csongor és Tünde első öt oldalát, lesújtok vele újra és újra, míg le nem vakarom a koffeintől elolvadó és szétmálló testét egészen addig a pontig, amíg a tartály hirtelen kiürítésével le nem csapatom a csészéből. Ezután előkapok egy illegális mexikói petárdát a fürdőszobaszekrényből, és meggyújtva utánadobom. Egy hatalmas robbanás kíséretében hallom, ahogy odakint társai is szétrebbennek, és megszabadultam üldözőmtől.

[redmatyi]

Én ma nem tudom mi folyik itt bent a gyárban, de csak arra tudok gondolni, hogy néhányan a felsőbb vezetők közül, WD40-el lefújt herbált használnak. Ez egész pontosan reggel 9-ig volt vicces, amíg el nem kapta őket az üldözési mánia és a paranoia, és meg nem találtak olyan szintű faszságokkal, hogy az már hihetetlen.

Azért vagyok itt kint a régigyárban, mert ez itt egy szanatóriumnak számít, mert nincs főnökség. Erre bazdmeg ezek a szerencsétlenek összeújgyárazzák nekem.

[stickalittle]

A despota, diktatórikus vezetőkben mindben kialakul az üldözési mánia. Simán el tudom képzelni, hogy a retardált híveik elhitték, hogy Soros fenekedik Magyarországra. És a lehallgatásokkal évek óta keresnek erre bizonyítékokat. És hogy évek óta nem találnak, ezt nem azzal magyarázzák, hogy hazugság az egész, hogy ostobán felültek a beteg vezető propagandájának, hanem azzal, hogy az ellenség rettentő ügyes, és még kifinomultabb eszközökkel, még erőszakosabban kell bizonyítékokat találni az őket fenyegető összeesküvés leleplezésére. Beteg ez az egész fideszes hülyebanda.

[libateperto]

Anyám.

Bipoláris depressziós 20 éves kora óta. (Tipik eset első gyerek után azonnal kijött a tuti és egyből zartosztály)

Napkoron (nyiregy melletti kisfalu) laktak egy vályoghazban nagyanyamekkal. Asszem 10en. Szült két gyereket két buzirudinak. Mindkettő megszopatta. (Kurvás lepattanós es 1 alkoholista) Nagyanyam vigyazott a gyerekekre. Később Kalászon lakott kb. 30nmen közvetlenül a hév mellett. Szakma nuku. Mindenhol betanitott munkás volt. Lengyelpiacozni kezdett. Nagyanyám vigyazott megint. Összekaparta egy telek árát (a piacozasból) Szentendrén a későbbi lakotelep (felszab.) felhúzása előtt. Akkor ott fordult meg a helyi busz.

APÁM.

Jászságból tanyarol 10testver (azaz lofaszt örökölsz kisfiam) felpendrült mestervizsgás autoszerelő aki pesten munkásszállon lakott és csak egy lábosa volt.

Felhúzták a házat sztendrén fusiban a családdal. Hitelből.

Apámon végigment egy vérrög abbol tüdőembólia (köszönöm a jóistennek hogy nem az agyában állt be a rög mert a teste egy gorilláé és magatehetetlenül is kurvasokáig élt volna.) Aztán epegörcs kétszer kórhaz. Aztán persze sérv.

Mindenszarom megvolt de olyan proli módon. Hogy mindegy jó az olcsóbb is. Meg is tanitották hogyan kell szarból várat épiteni és kidumálni az önkormányzatbol az uccso forintot is ami járhat támogatásként. Szóval élelmes lettem.

Kuravsokáig kibaszottsokat dolgoztak hogy kifizessék a hitelt amit a hazra felvettek. Gyakorlatilag nem éltek. Nyaralni nem voltunk csak Napkoron a nagyinál. Mondjuk ott legalább nem volt orditás mindennap mert nincsen pénz semmire. Aztán rokonok segítettek egyösszegben kiperkálni a hitelt amikor megvolt rá a lehetőség.

Ott van szencson egy lelakott gecinagy ház. Kb. Eladhatatlan. Pedig a környek kurvajó minden szempontból. A bipoláris anyammal és a földhözragadt üldözési mánias apammal iszonyu együtt lakni (szertem őket havonta egyszer 3-4 óran át)

Mivel 3an vagyunk az öröksegre jelzalog nem játszik. Mivel ki kell fűteni es lófasz a nyugdij tartalék nincs hogy segithetnének.

Ez még egy kibaszott jó helyzet amiben én vagyok budapest környékén. 140et keresek. Netto. Maganbölcsiben. Diplomás kisgyermeknevelőként de sírásó is voltam már. Így 37 evesen.

22-23 évesen 180eft nettót kerestem kavéfőzőként egy fostaliga helyen a körúton. Jattalegyütt.

Kiváncsi vagyok akkor mennyi volt egy lakás zugloban. Vagy a nyócban. Azt tudom (emlékszem) hogy albérletet már akkor sem tudtam volna egyedül fenntartani.

Nemtudom hogy érdekel e valakit.

Bipolárissal együttelni a szociális érzékenyseg kifejlesztésemek a csimborasszoja. Főleg amikor szülinapodon a zártosztályra mész látogatni a bátyussal meg apával.

Tudom hogy nem nekem szántad, olvastam. De nem kell azt mondani a jónépnek hogy nem latjatok jól amikor sajnos jól látják. Lehet házat venni es szarul élni de senki nem akar szarul élni. Mindenki olyan nyugalomrol álmodik amilyen a TV maci a kis házikojaban. Vagy olyan környekről mint a malacka meg a cica a futrinka utcaban.

@szopiszuri

[ugysenemez]

[1982] November 6-án a román politikai rendőrség (Állambiztonsági Szervek, Securitatea) házkutatást tartott Szőcs Géza kolozsvári lakásán, akit ezt követően több órára őrizetbe vettek. A kihallgatás során, miután kiderült, hogy a rendőrség három hétre visszamenőleg minden lépéséről tud, és mivel a házkutatás során megtalálták nála az Ellenpontok című, 1981 decembere óta megjelenő erdélyi « szamizdat » folyóirat számait, valamint fényképes és hangszalag-fölvételes dokumentumok is voltak a hatóságok kezében, Szőcs - az előzetesen megbeszélt félrevezetési stratégiának megfelelően - „megtört”  és azt « vallotta », hogy az Ellenpontok bizonyíthatóan általa terjesztett példányai Magyarországról származnak. Ez a hivatkozása a későbbiekben bizonyos rosszallást váltott ki erdélyi magyar körökben, amiatt, hogy ez ürügyként fölhasználható a két ország közötti viszony elmérgesítéséhez (tovább mérgesítéséhez). Ez a vélemény figyelmen kívül hagyja azt, hogy olyan körökre történt a hivatkozás, melyeknek létezését épp csak megtűri a magyar kormányzat. Vallomásának megtétele után, még 6-án este szabadon bocsájtották, azzal, hogy 8-án folytatni fogják a kihallgatását. Kiengedése után Szőcs elszökött Kolozsvárról, és még november 6-án levelet írt a kihallgatóinak, amelyben kijelentette, hogy vallomását teljes egészében visszavonja, mert csak a fenyegetések és a megfélemlítések hatására tete. Kolozsvárról félig gyalog, félig alkalmi járművekkel eljutott a Borszék fürdőtől mintegy 25 kilométerre lévő tölgyesi ideggyógyintézetbe, ahová súlyos üldözési mánia diagnózissal utaltatta be magát. A szanatóriumot “ kapcsolatteremtés végett — többször is elhagyta, és így történhetett meg, hogy november 24-én egy, a vasúton szokásos rutinigazoltatás alkalmával leugrott a vonatról, ínszalagszakadást és súlyos zúzódást szenvedett az egyik lábán. December 9-én telefonon beszélt Ara-Kovács Attilával, akivel közölte, hogy mindaddig bújkálni akar, amíg nem kap az állambiztonsági szervektől életére és szabadságára vonatkozó garanciát. A telefonbeszélgetést követően a maroshévízi postán a rendőrség őrizetbe vette. Négy napon át vallatták, előbb Maroshévízen, majd pedig 12-én Kolozsvárt. Szőcs mindaddig eleinte tagadta kilétét, amíg kezelőorvosával nem szembesítették. Több adat alapján bizonyosra lehet venni, hogy a kihallgatása során súlyosan bántalmazták, többször falba verték a fejét, különösen, mert nem volt hajlandó nyilvánosan megtagadni az Ellenpontok 8-as számában közölt Memorandumot és Programnyilatkozatot, és mert nem akart Sütő Andrásra terhelő vallomást tenni.

Mi történik Erdélyben? In: Republikánus elmélkedések (Magyar Füzetek 12.), Párizs, 1983,  Szerk.: Kende Péter, 131. o. 

Azért csak hogy Szőcs Gézéról ne csak a Sámándob, a huzentrug meg az egészségtelen magyar étkezési szokások ugorjanak be, idetettem ezt az írást. 

Azt nézném egy ilyen Kincsem-szerű, Vajna-álomgyári filmben, ahogy  a középkorú Szőcs Géza kiszökvén az ideggyógyintézetből, ahol látszatkezelik, egy rövid üldözési jelenet után vasalt nadrágban, ingben s huzentrugban ugrik lefelé 82-ben a borszéki vonatról, mögötte a vicsorgó zsandárok és a nagyromán kaller. 

[mozizgatunk]

Maszületetteürge:  Cuba Gooding Jr. (1968)

Selma, Machete gyilkol, A komornyik, Don Jon, Bedrótozva, Amerikai gengszter, Döntő játszma, Árnyékboksz, Hajó a vége, Üldözési mánia, Pearl Harbor, Férfibecsület, Ösztön, Csodás álmok jönnek, Lesz ez még így se!, Jerry Maguire - A nagy hátraarc, Bármi áron, Vírus, Egy becsületbeli ügy, Fekete vidék

[nemzetinet]

Mészárlás a Csillagban: Richter Ricsit az őrök húzták fel

Richter Richárd harmincnégy éve három mű­vezetőt megölt és további hármat megsebesített a szegedi Csillag börtön bútorgyárában. A 28 éves elítéltnek mindössze négy percre volt szüksége ah­hoz, hogy a vaslemezből készített késeit magához vegye, és miközben végigrohan a gyáron, minden útjába kerülőt megszúrjon.

Bár az aszódi nevelőintézetben, majd a fiatalkorúak börtönében „nevelkedett”, a bű­nöző családból származó Richter ámokfutására nincs mentség, de magyarázat talán igen. A hivatalos verzió szerint a gyilkosságok napján a szerelőüzem művezetője azon kapta a férfit, hogy kést készít magának, ezért be akarták kísérni az irodába. Az igen erős test­alkatú rab meglátta az asztalon fekvő gumibotot és azt hitte, meg akarják verni. Ekkor elöntötte az agyát a vér, visszarohant a szerelőüzembe és magához vette a késeit. A többi történelem. Tény, hogy a férfi fegyelmezetlen rab volt, állítólag egyfajta üldözési mánia is egyre jobban elhatalmasodott rajta. A Borsnak most megszólaló, egykor a Csillagban szolgáló dolgozó azonban azt mondja, az előzmények nem voltak enynyire egyértelműek.

– Richter korábban cirkuszi késdobáló volt, ezért nagyon jól bánt a késsel – emlékezett vissza a Vasárnapi Borsnak a neve elhallgatását kérő férfi.

– Rabtársai között kemény fickónak számított, de a smasszerek rászálltak. Bohócnak tartották, gúnyt űztek belőle és sokszor azon mulattak, hogyan dobálja a kést a fába. Richter a Csillagba is azért került, mert 1979-ben hasba szúrt valakit, vagyis a kések végigkísérték az életét. Aznap, amikor mindössze négy perc alatt végzett a három börtön­őrrel, kisebb fegyelmi vétséget követett el, de ha a fegyőrök szakszerűen járnak el, megelőzhető lett volna a magyar kriminalisztika történetének legvéresebb börtönleszámolása.

– Fegyelmi lapot kapott, ám ezután nem a fogdára vitték, hanem őrizetlenül hagyták. Már akkor meg kellett volna bilincselni, nem hagyni, hogy bemenjen a bútorok közé a késért. Bár a korabeli hírek szerint Richter készült a mészárlásra, a volt börtönőr szerint ez nem igaz.

Az egykor saját termékeket is előállító, azóta már megszűnt Alföldi Bútorgyárban szinte napra pontosan húsz évvel korábban történt már egy hasonló tragédia. Két fiatal elítélt, Pósa István és Less István szökni akart. Előbbi egy reszelővel agyonvert egy művezetőt, utóbbi pedig éppen meg akart támadni egy másikat. Mindkettejüket halálra ítélték, és Richterhez hasonlóan a börtön udvarán akasztották fel őket.

– Nem kellett neki készülnie, mert hihetetlenül profin bánt a késsel. Nyolc-tíz méterről képes volt célba találni. A villámgyors mészárlás nem csak Richter ügyességén múlt. A gyárban nagy zaj volt, így sokan nem is tudták, mi történik. Ráadásul fegyveres őr sem tartózkodott a helyszínen és a jelzőrendszer is hiányzott. Úgy tűnt, a többszörös gyilkost nem tudják elítélni, mert az eljárás ideje alatt lenyelt két szöget, egyet pedig a hasába szúrt. Végül Svájcból kellett gyógyszert hozatni, hogy megmentsék az életét, majd a halálos ítélet után kivégezzék – mondta korábban a Délmagyarnak Pujler Fülöp, aki biztonsági tisztként szolgált a Csillagban az ámokfutás idején.

bors

Mészárlás a Csillagban: Richter Ricsit az őrök húzták fel a Nemzeti.net-en jelent meg,

[waitingsblog]

együtt, de mégis egyedül

Együtt vagyunk. Velem vagy, de mégis úgy érzem, hogy egyedül vagyok. Szeretném, néha hogy beleláss a fejembe, és meg tudjam mutatni, hogy mennyire szeretlek, mert leírni nem tudom. 

Nagyon szeretnék belelátni a fejedbe, tudni mi van benne, mi érzel irántam, mert folyton attól rettegek, mit rontok el, mikor hagysz el.. Üldözési mánia? 

Ugyan.. Tele vagyok kétségekkel, amikkel nem tudok mit kezdeni. Küzdök ellenük de semmi. Mindig úgy érzem hogy nem vagyok elég. A külsőm, a belsőm, amit adni tudok. Mindről úgy érzem kevés. Soha nem gondoltam volna, hogy egy férfi így le tudja törni az önbizalmam, még a saját tudtán kívül is. Miért érzem úgy, mintha porcelánból lennék és bárki egy mozdulattal szétzúzhatna? Ennek sokan örülnének, nem akarom kimutatni, hogy mennyire gyenge vagyok, de az vagyok.

Gyűlölöm hogy az vagyok. 

[zarojel-hu-online-hirmagazi-blog]

Schmidt Mária Soros-elemzése szánalmas, mint a Terror Háza

New Post has been published on https://zarojel.hu/schmidt-maria-sorost-terror-haza/

Schmidt Mária Soros-elemzése szánalmas, mint a Terror Háza

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Az elmegyenge Orbán-rezsim a saját színvonalához méltó tanácsadókkal dolgoztat. A  fideszes világban még Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója is vezető  értelmiséginek számíthat. Schmidt július 7-i blogbejegyzésében Soros Györgyről is új érdekességeket adott hétvégi olvasmányként rajongóinak. [/vc_column_text][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBlbHMlQzUlOTElMjB0dGlib3IlMjAtLSUzRSUwQSUzQ2lucyUyMGNsYXNzJTNEJTIyYWRzYnlnb29nbGUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBzdHlsZSUzRCUyMmRpc3BsYXklM0FibG9jayUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjIxOTE4OTY3OTg1JTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJhdXRvJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRSUzQyUyRmNlbnRlciUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

Amit tudni akarsz Soros Györgyről, de Schmidt Mária jól megmagyarázza

A Terror Háza igazgatója  torz történelemfelfogáson alapuló kiállításával már bizonyított. Azóta is folyamatosan szállítja a B kategóriás szellemi muníciót a NER-nek. Legutóbb Soros Györgyöt próbálta “leleplezni”. Nevetséges lenne, amit összehordott, ha a jelenlegi hatalom nem venné őt nagyon is komolyan.

Schmidt Mária terjengős blogbejegyzései elemzésnek látszó szövegek. Minduntalan nagyívű “összefüggéseket” tár fel, amelyek ugyan nem léteznek, de ha valaki rest a gondolkodásra, könnyen lépre mehet, és azt hiszi, most aztán megvilágosodott, hiszen ebben a világban minden jelenség mögött ott a titkos mozgatórugó. A “professzor asszony” szépen előrágja az egészet, és gyanúsan könnyen emészthető formában fel is tálalja.

Páratlanul lapos

Schmidt Mária elmagyarázza nekünk, hogy kicsoda Soros György (mármint  terrorháza-alapítónk lázálmaiban):

“Soros ma az egyik legelszántabb motorja annak a szép, új, muszlimizált világnak, amit számunkra előirányzott.”

Ne keressünk túl erős logikát: aki minden elnyomott támogatójának számít, előbb-utóbb muszlimok tömegeinek is segítséget nyújt: szóval Mária asszony felfogásában “muszlimizál”.

Azt is megtudjuk, hogy kiket akar megdönteni ez a kellemetlen ember. Hát persze, hogy a világ három elsőszámú vezetőjét, a muszlimok elleni védelem bástyáit: úgymint Trump, Netanjahu – és naná, hogy a velük egyenrangú Dugovics Titusz: Orbán Európavédőbástyája Viktor. Schmidt elemzésének színvonalán az, aki ademokráciák immunrendszerét erősíti, a jogálalmot tiprókkal szembeni civil ellenállásnak támaszt nyújt, mindjárt “megdönti” a despotát. Méretes csúsztatás, de sebaj.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBtJUMzJUExc29kaWslMjB0dGlib3IlMjAtLSUzRSUwQSUzQ2lucyUyMGNsYXNzJTNEJTIyYWRzYnlnb29nbGUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBzdHlsZSUzRCUyMmRpc3BsYXklM0FibG9jayUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjIzMzk1NzAxMTgxJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJhdXRvJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRSUzQyUyRmNlbnRlciUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

És akkor a háttérhatalmak…

A Fidesz-rezsimtől már megszokott üldözési mánia jegyében Schmidt Mária már Soros György mögé kukucskál.

Megmagyarázza ő nekünk, hogy “miről van szó”:

“…arról van szó, hogy a mögötte álló csoportok, akik a spekulatív globális tőke egy meghatározott részét képviselik, maguk elé nyomják a 87 éves Sorost, követelve, hogy váltsa valóra mindazt, amit nekik megígért. Nehogy már kivonják mögüle a lét, és mást keressenek helyette!”

Ne aggódjon senki, hogy egyszer elfogynak az Orbán-rezsim kiplakátolható ellenségei, Az egyszerű falusi M1-néző mamikáknak ma még fogalmuk sincs arról, mi az a “spekulatív globális tőke”, pláne mi az a “meghatározott rész”, de nemsokára a vegyesbótban is erről megy majd a disputa.

Ha majd eljön az idő, a legcsendesebb magyar tanyaközpontokban is új jelenség üti fel a fejét: a patak túlpartján is spekulatív globálincsok fognak ólálkodni, a nép meg visszasírja a békeidőt, amikor csak a migráncsok és a végén nevető Soros-képek riogatták.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBoYXJtYWRpayUyMHR0aWJvciUyMC0tJTNFJTBBJTNDaW5zJTIwY2xhc3MlM0QlMjJhZHNieWdvb2dsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMHN0eWxlJTNEJTIyZGlzcGxheSUzQWJsb2NrJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1jbGllbnQlM0QlMjJjYS1wdWItMjYyOTc0ODI4MzY3MjUxMCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtc2xvdCUzRCUyMjQ4NzI0MzQzODMlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWZvcm1hdCUzRCUyMmF1dG8lMjIlM0UlM0MlMkZpbnMlM0UlMEElM0NzY3JpcHQlM0UlMEElMjhhZHNieWdvb2dsZSUyMCUzRCUyMHdpbmRvdy5hZHNieWdvb2dsZSUyMCU3QyU3QyUyMCU1QiU1RCUyOS5wdXNoJTI4JTdCJTdEJTI5JTNCJTBBJTNDJTJGc2NyaXB0JTNFJTNDJTJGY2VudGVyJTNF[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]

[aurumeletmuhelyblog]

A te házad milyen lenne?

Autizmus, demencia, bipoláris hangulatzavar, személyiségzavar, depresszió, skizofrénia, diszlexia, szorongás, disszociatív személyiségzavar, Alzheimer-kór, álmatlanság (inszomnia), fóbiák, evészavarok, narkolepszia, nemi diszfória, üldözési mánia, kényszerbetegség... Federico Babina a művészet eszközével ragadja meg számos pszichés probléma, betegség és zavar markáns jellemzőit.

Ha megnézed a videót, benyomásokat kaphatsz arról, hogy milyen érzés lehet az adott problémával küzdő ember bőrében lenni. Másrészt elgondolkodhatsz arról, hogy vajon a te “megszemélyesített házad” milyen formát venne fel. Akár meg is próbálhatod lerajzolni vagy kivágott képekből összerakni.

Ha esetleg azt érzed, hogy valami nagyon nincs rendben Veled, de nem tudod pontosan megfogalmazni, hogy mi az, és nem tudod, hogy szükséged lenne-e szakember segítségét igén, akkor érdemes lehet ebben tanácsot kérned.

Mindannyian küzdünk különböző átmeneti nehézségekkel: különböző élethelyzet-váltások, ránk nehezedő elvárások, nehéz konfliktusok felvállalása, szorongásaink, stb. Ezeken a nehezebb szakaszokon rengeteget segíthet egy szakmai kísérő. De lehetnek olyan állandóan jelenlevő problémáid, aminek a hátterében elképzelhető, hogy komolyabb pszichés feltárnivaló sérülések állnak. Ha hangulati vagy érzelmi életedben, kapcsolataidban vagy a munkahelyeden rendszeresen akadályokba ütközöl, érdemes lehet egy szakember segítségével feltérképezni, hogy milyen személyiségbeli, vagy viselkedésbeli tényezők, minták állnak mögötte, s ezekkel mit lehet kezdeni.

Az Aurum Életműhelyben pszichológus, coach, mentálhigiénés és lelkigondozó szakemberek dolgoznak együtt, klinikai szakpszichológus szupervizorok vezetésével, akik számos formában tudnak támogatni az önismeretben, a személyes fejlődésedben, a gyógyulás folyamatában.

Keress fel az alapvető kérdéseiddel, problémáddal és személyre szabott, szakértő választ kaphatsz arra, hogy mi mit javaslunk neked!

Az Aurum Életműhelyről itt >>> olvashatsz többet!

[nemzetinet]

Újabb téboly: az orosz után a kínai médiumokat is ügynökként akarják regisztráltatni az USA-ban

SPUTNIK.DE

Amerikai szenátorok egy csoportja levélben fordult az amerikai igazságügyi minisztériumhoz, hogy megtudja, nem kellene-e külföldi ügynökként regisztráltatni a globális kínai médiumok Egyesült Államokban dolgozó entitásait.

A levél szerint ugyanis a kínai hatóságok ezen médiumokat irányítják és azok Amerikában híreket és propagandát terjesztenek.

A szenátorok feltették a kérdést, milyen lépéseket tettek, hogy a Hszinhua hírügynökséget, a China Daily napilapot, a CGTN tévét és munkatársait „külföldi ügynökökként” regisztrálják a FARA törvénynek megfelelően.

Az igazságügyi minisztérium a múlt évben már kötelezővé tette az orosz Russia Today America és a Sputnik News hírügynökség ilyen regisztrálását.

A BBC-t, a France24-et és a Deutsche Welét viszont nem kell külföldi ügynökként regisztrálni.

/Elolvastam a szenátorok háromoldalas levelét. Az nem egy misét, hanem egy pszichiátriai kezelést érne meg „üldözési mánia” jelszóval./

  Újabb téboly: az orosz után a kínai médiumokat is ügynökként akarják regisztráltatni az USA-ban a Nemzeti.net-en jelent meg,

[nemzetinet]

Ütnek minket és sírnak közben, avagy miért bomlasztják a zsidók a félt és gyűlölt gazdanépeket?

Semmit sem tanulván a múltból, a zsidó elit réteg viselkedése továbbra is ugyanaz, mint mindig is volt. Korábban „zsidó kettős játéknak” neveztem azt a hozzáállásukat, mellyel a befolyásukat a gazdanépek (saját igényeik szerinti) kulturális, demográfiai és politikai felforgatására, átrendezésére használják, de időnként aztán megpihennek és panaszkodnak, amiért őket nem szeretik, őket kritizálják (emiatt). Évtizedekkel ezelőtt, amikor még gerincesebb volt az átlagember is, és mertek a zsidó viselkedésről nyíltan beszélni, népszerű volt az a nemzetközileg is ismert mondás, mely mindezt bölcsen foglalta össze: „a zsidó akkor is felsír, amikor téged üt”. Az elmúlt hetek és hónapok híreit figyelve is azt láthatjuk, hogy ha nem az Európa-idegen tömegek beözönlését támogatják, és nem az egészséges nemzetféltő megnyilvánulások, esetleg intézkedések ellen lépnek fel, akkor éppen amiatt panaszkodnak újságok oldalain, televíziók képernyőin, konferenciákon, parlamentekben, hogy az antiszemitizmus folyamatosan nő, a zsidóságnak több és több védelemre és befolyásra van szüksége.

  Ennél azért nézzünk mélyebbre, és értsük meg részletesebben is, hogy miről is van szó ebben a „kettős hadviselésben”, melyet ez az erőteljes zsidó réteg végez itt, a mi életterünkben.

  A befolyásos és tekintélyes, hosszú múltra visszatekintő zsidó szervezet (mely annak idején zsidó bevándorlók megsegítésére jött létre), a Héber Bevándorlást Támogató Egyesület (HIAS) múlt decemberben újult erővel kezdett kampányba, felszólítva a zsidóságot, és tulajdonképpen mindenkit arra, hogy csatlakozzanak a HIAS tagjaihoz, és segítsék a harmadik világbeli tömegek további beáramlását – legalábbis a gazdanépek nyakára, Izrael kapcsán nem kampányol ezzel a szervezet. A Times of Israel által leközölt felhívásban többek között ezt olvashatjuk:

Népünk üldöztetésben és menekülésben osztozó tapasztalatától, és menekülteknek biztonságot és szabadságot megtalálni segítő több mint 135 év által vezérelve, a HIAS és az amerikai zsidó közösség közösen munkálkodik azon, hogy megóvja és üdvözölje a menekülteket és menedékkérőket.

Sokáig azért segítettük a menekülteket, mert zsidók voltak; ma azért segítjük őket, mert mi zsidók vagyunk. Mint amerikai zsidók, elveink  megkövetelik, hogy biztosítsuk Amerika megmaradását egy olyan helynek, ahol üldöztetés és háború elől menekülő családok biztonságot és szabadságot találhatnak. Sokunk ősei és családjai azért jöttek ebbe az országba, hogy újraépítsék életüket biztonságban, és rajtunk áll, hogy megmutassuk: ez a nagyszerű amerikai tradíció még él és virul.

[…]

A zsidó közösség elkötelezett ezen kezdeményezések mellett, mert mi túl jól ismerjük a rövidlátó idegenellenes retorika veszélyeit, hogy azok miként formálják a kisebbségekhez és újonnan érkezőkhöz való hozzáállást.

  A szervezet egy évvel korábbi felhívásához egy hónap alatt 1284 rabbi csatlakozott. Rabbik Britanniában is mozgolódnak ezekben a napokban, jelenleg éppen Donald Trump amerikai elnök mérsékelt, de a zsidók és liberálisok számára már így is egy újabb holokausztot előrevetítő, szerintük „muszlimokat kitiltó” új rendeletét próbálják gáncsolni. (Túloznak persze, valójában csak 7 ország polgárainak tiltják a beutazást átmenetileg, de még olyan muszlim országok sincsenek a listán, mint Pakisztán vagy Szaúd-Arábia.) Közel 50 rabbi tiltakozott és vállalt szolidaritást „muszlim unokatestvéreikkel”, arra hivatkozva, hogy a holokauszt emlékezteti őket arra, mi történik akkor, amikor az „intézményesült gyűlölet bírálat nélkül marad.” Nem csak konkrét zsidó vezetők tiltakoznak és zsidó pénzeken hizlalt szervezetek próbálnak rajta jogi fogást találni, de még a nem zsidó aknamunkások (mint amilyen Ann Donnelly amerikai szövetségi kerületi bíró például) mögött is olyan zsidó pénzekkel támogatott és fajilag is belterjes szervezetek állnak, mint az Amerikai Polgári Jogi Unió (ACLU). Még az üzleti világ zsidói is megmozdultak, mint a Starbucks kávéházlánc elnök-vezérigazgatója, Howard Schultz, aki 10 ezer „menekültet” szándékozik foglalkoztatni világszerte (a fehér munkavállalókat diszkriminálva ezzel), válaszul Trump rendeletére.  

Megfigyelhető, hogy a zsidókra jellemző mélyreható történelmi emlékezet és paranoia hatja át ezen zsidók és szervezeteik motivációját, amikor más csoportok mellett állnak ki, őket segítik. A Zsidó Távirati Iroda egyik cikkének címe is az, hogy Történelemmel a szemük előtt, USA-szerte zsidók csatlakoznak a reptéri tüntetésekhez Trump menekült-tiltása ellen, s ebben egy Suzanne Singer rabbit is ekként idéznek: „Teljesen felháborító, hogy nem engedjük embereknek, hogy itt menedéket találjanak. Anyám Auschwitz túlélője volt. Zsidóként mi tudjuk, milyen üldözöttnek lenni.” Számukra minden önvédelmi reakció egy politikai elit, vagy állami szerv (esetleg csak egyszerű egyének, kisebb mozgalmak, cikkek) részéről a zsidók pusztulásához vezethet. Alább alaposabban is kielemzésre kerül ennek a pszichológiája, de előtte ismerjük meg, miért is akarnak befolyással rendelkező zsidók (sokszor akár őket sem kedvelő) bevándorlókat tömegesen a gazdanép nyakába segíteni.  

Az amerikai migránspárti, határellenes mozgalom egyik vezető figuráját, Bryan Caplant már bemutattam egy korábbi, a határellenes és antifa aktivizmus zsidó jellegét elemző írásomban. Caplan egyik 2015-ös bejegyzésében nagyon fontos dolgokat ír, és félelmetes, szinte pszichopata hidegséggel mutatja be az évezredes zsidó felforgatás praktikai célját. Tudjuk meg tőle, egy határokat lebontani és fehér nemzeteket idegenekkel elárasztani szándékozó zsidótól, miért is támogatják ők ezt a folyamatot:

Néha azon töprengek: mi történne, ha a mormonok egy jelentős többség lennének az USA népességén belül. Talán olyan nagyszerűek lennének, mint mindig, de készségesen elképzelek egy baljósabb metamorfózist. Elég hatalommal még a mormonok is válhatnak brutális fundamentalistákká. Annak ellenére, hogy csak kellemes élményeim vannak velük kapcsolatban, félek tőlük.

[….]

De ha minden csoporttól tartasz, nem támogatnád azt a csoportot, amely a legvalószínűtlenebb, hogy szörnyű dolgokat tegyen, ha határozottan hatalomba kerül? Egyáltalán nem. Van másik út is: próbáld megakadályozni, hogy bármelyik csoport is hatalomba kerüljön. Hosszútávon a legjobb módja ennek, ha minden csoport apró kisebbséggé változik – hogy a társadalom olyan kis szeletekre legyen szabdalva, hogy mindenki felhagy minden reménnyel arra vonatkozóan, hogy ők igazgassák a társadalmat, és inkább arra fordítják energiáikat, hogy gyönyörű buborékokat alkossanak.  

Caplan itt korábbi írására hivatkozik, miszerint ilyen „buborékokból” állna egy számára ideális szétszeletelt, atomizált társadalom. Így folytatja érvelését:

Amikor az emberek a megnyitott határok politikai külsőségein siránkoznak, többnyire egy rossz múlttal rendelkező csoport beözönlésétől és hatalomszerzésétől tartanak. Egyfelől ezek a kritizálók alábecsülik saját ügyüket; a számbeli többség még egy kedves csoportot is képes halálos veszéllyé formálni. De ezen kritizálók szintén figyelmen kívül hagyják a nyílt határok gyógyírját: a diaszpóra dinamika ellenére mindenki befogadása nagyszerű módja annak, hogy mindenkit kisebbséggé tegyünk. És bár ez nem feltétlenül garantál biztonságot, sokkal kevésbé fenyegető, mint a status quo.

Nem hiszel nekem? Képzelj el egy embercsoportot, amely jelenleg a leginkább megrémiszt. Ők még csak x százaléka a világ népességének. Akkor is, ha az az x valószínűleg kevesebb mint 25 százalék. Most képzeld el mi történne, ha a legfélelmetesebb csoport x százaléka lenne minden ország társadalmának. Akkor is, ha az egyéni tagjai ugyanolyan félelmetesek, sokkal kevésbé lennének azok globálisan, mint most. De ez nem minden. Mikor az általad leginkább félt csoport elveszti minden reményét arra vonatkozóan, hogy ők irányítsanak, a legtöbben lehiggadnak. Idővel még ők is olyan kedvesek lehetnek, mint a mormonok.

Még mindig nem hiszel nekem? Sétálj egyet a George Mason egyetemnél. Akármelyik csoport is ijeszt meg leginkább, jelen van. De nemsokára már nem is fogsz félni. Mindegyik csoport túl kicsi ahhoz, hogy irányítson – és ezt mindegyik csoport tudja. És amikor te is látod ezt saját szemeiddel, te is tudni fogod.

  Itt is látható, hogy az erőteljes csoporttól (értsd: az őt egyébként befogadó, egységes gazdanemzettől) való félelem, és mély történelmi emlékezetből eredő paranoid üldözési mánia a meghatározó elemei ennek a hozzáállásnak. Caplan ugyanakkor rendkívül embertelen is (mint megszállott zsidó ősei is voltak, például az uzsorákkal tönkretett családok, a bolsevik népirtások esetében), ezen embertelenség tetten érhető abban, hogy szerinte a közösségeknek nincs joguk egységesen, összhangban élni egy saját élettérben. Meg sem fordul a fejében, hogy saját beteges zsidó rögeszméi helyett a neki otthont adó nemzet érdekei is számítanak. Annak a nemzetnek pusztulnia kell, s át kell alakulnia egy mindent magába olvasztó katyvasszá: mert ő „fél”, mert ő akkor érzi biztonságban magát, ha a német nemzet, a francia nemzet, a holland nemzet, a magyar nemzet, minden fehér nemzet elveszti hatalmi pozícióját, s kisebbséggé válik saját hazájában – miközben a zsidóság mint csoport továbbra is domináns marad, csak körülöttük válik minden más pépessé, s így könnyen kezelhetővé.  

A fentebb már említett HIAS elnöke, Mark Hetfield ki is jelenti egy zsidó lap, a Forward egyik cikkében, hogy a bevándorlás „nekünk [zsidóknak] stratégiai érdekünk". Elődje Leonard S. Glickman szintén a Forward számára nyilatkozva még egy 2002. november 29-én megjelent cikkben mondta azt, hogy „minél sokszínűbb Amerika, annál inkább biztonságban vagyunk mi [a zsidók]”. Majd a cikk megjegyzi, hogy egy „névtelen adakozó” 750 ezer dollárral támogatta a szervezet kenyai Nairobiban található hivatalát, azzal az elvárással, hogy mindezt afrikai „menekültek” megsegítésére (és az USA-ba importálására) használják. A befolyásos amerikai nyomásgyakorló szervezet, a zsidó Rágalmazásellenes Liga nemrégiben leköszönt elnöke Abraham Foxman ezen zsidó aktivizmus kapcsán úgy vélekedett, hogy ezzel ők igyekeznek „Amerikát annyira felhasználóbaráttá tenni a zsidók számára, amennyire csak lehet.”

  A zsidók nem őszinte együttérzés miatt támogatnak mindenféle kisebbségi csoportokat, hanem azért, mert számukra minden ilyen csoport elleni fellépés potenciális zsidóellenes pogrommá válhat idővel. Ezen egyéb csoportokat zsidó szervezetek és befolyásos figurák maguk előtt tolják, s mikor ezen pajzscsoportokat támadás éri, a háttérben még biztonságban lévő zsidóság addig kell ellehetetlenítse ezen „támadókat”, mielőtt azok keze őket is elérné (másfelől pedig a sok csoport egymással való konfliktusai alatt a zsidók csoportja láthatatlanabbá válik). A „sokszínűség mint biztonság” a diaszpóra zsidóság számára egy régi hozzáállás. Mint Caplan esetében is látjuk, a külcsoportok gyengítésével igyekeznek elejét venni egy saját belcsoportjuk számára kellemetlen, esetleg végzetes fellépésnek. Adott esetben ezt akár nem is tudatosan teszik, ahogy a primitív cigány se ébred úgy, hogy eldönti: ma ő „cigányosan fog viselkedni”, úgy a zsidó is csak azt adja, ami alkatából fakad.

A tekintélyes nevű neokonzervatív (mely egy teljesen elzsidósodott politikai irányvonal) Norman Podhoretz, az Amerikai Zsidó Bizottság által kiadott Commentary magazin szerkesztője és publicistája egyik könyvében is megmagyarázza ezt:

A saját nézetem az, hogy ami az európai zsidókkal történt, belénk vésett agy tudatalatti leckét… A lecke az volt, hogy az antiszemitizmus, annak még az úri fajtája is, mely kvótákat érvényesít a zsidó tanulók ellen, vagy azok szüleit visszatartották attól, hogy divatos klubok tagjai lehessenek, hogy tekintélyes Wall Street-i jogi cégeknél kapjanak állást, akár tömeggyilkosságba is torkollhat. (My Love Affair with America: A Cautionary Tale of a Cheerful Conservative, 148. o.)

Minden nemzeti önvédelem potenciális holokauszt, minden zsidókat észrevevő és megnevező eretnek potenciális Hitler. Ez a paranoia és megtévesztési igény az oka annak, miért lett Kohnból Kun, Rosenfeldből Rákosi, Singerből Gerő, Lev Bronsteinből Leon Trotsky, Hirsch Apfelbaumból Grigory Zinoviev, vagy Israel Ehrenbergből Ashley Montagu, de a lista végtelen.

A Simon Wiesenthal Központ a Trump-rendelet ellen szintén bevetette befolyását, tiltakozva a tiltás ellen. A központ egyik 2002. november 10-i sajtóközleményében (mely az egykori francia elnök Valéry Giscard d’Estaing azon kijelentésére reagál, miszerint egy muszlim Törökországnak nincs helye Európában) is bemutatja ugyanezt a szellemiséget:

Ironikusan, a 15. században, amikor európai monarchiák kiűzték a zsidókat, a muzulmán Törökország volt az, mely befogadta őket… A holokauszt alatt, amikor Európa saját zsidóit mészárolta le, a török konzulok voltak azok, melyek kiterjesztették a védelmet a Vichy-kormány és egyéb náci szövetségesek elől menekülő zsidóknak… A mai európai neonácik és szkinhedek a török áldozatokra koncentrálnak, mialatt, elnök úr, a hírek szerint ön a pápa felhívását fontolgatja, mely szerint az önök egyezménye Európa keresztény hagyatékát hangsúlyozná. [A szervezet azt szeretné, hogy Giscard új alkotmánya] hangsúlyozza a sokszínű, a többes hitű és többes etnikumú Európát, melyben a muzulmán Törökország részvétele megágyazna a kontinens muszlim közösségeinek – és ugyanakkor Törökországnak magának is – a szélsőségesség, a gyűlölet és fundamentalizmus fenyegetése ellen. Egy európai Törökország csak hasznos lehet az európai és közel-keleti stabilitás számára.

  Itt is láthatjuk, hogy a történelmi sérelmekből fakadóan a „gyűlölet” és „szélsőségesség” csak úgy küzdhető le, ha a hagyományos európai civilizáció megszűnik és felváltja magát egy kevert hitű, kultúrájú, fajú népséggel. Az egységes nemzet (vagy Európa) átformálandó egy szétzilált, gyökértelen szürke népséggé, melytől a zsidóságnak nem kell tartania. Az egész zsidó történelmet jellemzi ez a végtelen gőg, mely szerint a zsidó igények mentén kell minden népnek átalakulnia, akkor is, ha az sérül vagy belepusztul.

Mialatt tehát a gazdanépek gyengítéseként idegen elemeket segítenek életterünkbe, nem feledkeznek meg saját maguk sajnáltatásáról, a gazdanépek erkölcsi manipulálásáról sem. Pár hónapja a Britanniában 22 évig főrabbiként működő, nemrég nyugdíjba vonult, de továbbra is aktív Jonathan Sacks szólalt fel az Európai Parlament A zsidó közösségek jövője Európában című konferencián, melyben az antiszemitizmus miatt panaszkodott, s bár beszédének címe A mutáló vírus: az antiszemitizmus megértése, azt egyszerűen csak „vírusnak” nevezve, nem is tölt időt azzal, hogy a tükörbe nézzen, és valóban megértse, viszont beszédén keresztül újból beletekinthettünk a fentebb is már vázolt jellemzően zsidó elmébe. Sacks egy nagy tekintélyű zsidó vezető. A The Jerusalem Post szerint „a jelenkori Britannia legkiemelkedőbb gondolkodója és szónoka”. Máshol úgy hivatkoznak rá, mint aki „kiemelkedő erkölcsi tekintélye korunknak”. Sacks, avagy „Lord Sacks” 2009-ben lett a Lordok Házának tagja, a legnagyobb lapok és médiafelületek előszeretettel szólaltatják meg, teszik közzé mondandóját.  

Sacks beszéde a képmutatás, álszentség és az ironikus mellébeszélés tökéletes példája – melyek kimondottan a zsidó elit erősségei. Beszédének kezdetén kijelenti, hogy Izrael kritizálása még nem antiszemitizmus, de beszédének jó részét azzal tölti, hogy bizonygassa, miként is a „zsidó állam” kritizálása az „új antiszemitizmus” jellemző formája. Egy korábbi beszédében szintén úgy vélekedett, hogy „Az anticionizmus az új antiszemitizmus.” Ez az önellentmondás viszont csak a kezdet.

  Nagy hibát követünk el, ha azt gondoljuk, hogy az antiszemitizmus csak a zsidókra jelent veszélyt. Ez egy fenyegetés elsősorban Európára és annak szabadságára nézve, melyet évszázadokig tartott kiharcolni.

Az antiszemitizmus nem a zsidókról szól. Az antiszemitákról szól. Azokról az emberekről szól, akik nem képesek felelősséget vállalni saját kudarcaikért és ehelyett inkább valaki mást hibáztatnak. Történelmileg, ha keresztény voltál a keresztes hadjárat idején, vagy német az első világháború idején, és úgy érezted, hogy a világ nem olyan úton halad, ahogy szeretted volna, a zsidókat hibáztattad. Ez történik ma is. És nem tudom megfelelően kifejezni, hogy ez mennyire veszélyes. Nem csak a zsidók számára, de mindenki számára, aki értékeli a szabadságot, együttérzést és emberséget.

  Ellenben az általa sugalltakkal, a zsidóellenes hangulatnak az említett korokban persze okai voltak, melyet Sacks nem akar tudomásul venni, bele se gondol ennek lehetőségébe, ugyanakkor képtelen azt is észrevenni, hogy pont ezért azt vetíti ki az „antiszemitákra”, amivel őket ruházza fel: szerinte azok képtelenek szembenézni saját hibáikkal és inkább mást okolnak, miközben ő tökéletesen ezt teszi egész életművén keresztül, ahogy ebben a beszédben is. A pszichológiában is ismert ez a jelenség. Továbbá, jellemzően a zsidóság magát az egész emberiséggel, s minden fennkölt fogalommal azonosítja: szabadság, emberségesség… A zsidókért való tett így a szabadságért tett cselekedet. Ennek mentén folytatja:

Az antiszemitizmus megjelenése a kultúrában egy kór első tünete, egy kollektív összeomlás korai jele. Ha Európa megengedi az antiszemitizmus gyarapodását, az lesz Európa végének kezdete. És amit én ezekkel a rövid megjegyzésekkel szeretnék elérni, az egyszerűen a jelenség analizálása, mely tele van határozatlansággal és bizonytalansággal, mert szükséges a precizitás annak megértésére, mi is az antiszemitizmus, miért történik, miért hiszik az antiszemiták, hogy ők nem antiszemiták.

  Itt a naiv hallgató várná, hogy most megértse az antiszemitizmust egy zsidó vezetőn keresztül, de helyette további kivetítést és erkölcsi manipulációt hallhatunk:

Az antiszemitizmus a zsidók zsidóként való kollektív létjogosultságának megtagadását jelenti, annak, hogy ők azonos jogokkal rendelkezzenek, mint mindenki más. Más formát ölt különböző korszakokban. A középkorban a zsidókat a vallásuk miatt utálták. A 19. században és a 20. század elején a fajuk miatt utálták őket. Ma az államiságuk miatt utálják őket, Izrael állam miatt. Más formákat ölt, de ugyanaz marad: a nézet, miszerint a zsidóknak nincs joguk szabadon és egyenlő emberekként létezniük.

Sacks – ahogy jellemzően a zsidó vezetők eleve – dehumanizálják a fehér embert az „emberiesség” nevében. Mialatt a zsidóságot az egész „emberiséggel” azonosítják, s arra szólítják fel a fehér embert, hogy univerzális értékek – mint szabadság, emberiesség, sőt Európa – nevében tegyenek a zsidóság védelme érdekében, addig Európát nem kötik egy konkrét emberfajtához, a fehér európai emberhez. Európa egy olvasztótégely, melyet ilyen-olyan elvek és intézmények igazgatnak, és csak az a fontos, hogy ezen intézmények és folyamatok a zsidók számára kedvezőek, avagy kedvezőtlenek-e. Az olaszok létjogosultsága nem számít, keveredjenek, nyissák meg életterüket mások előtt, s olvadjanak egybe. A franciák fennmaradása franciákként nem fontos. A németeké sem, az angoloké sem, a svédeké sem, senkié sem, csakis a zsidó megmaradás számít (egy összekevert, és ez által a zsidóságra már nem veszélyes, kiherélt gazdanépen belül: lásd Caplan vallomását erről fentebb), s ennek érdekében rendkívül aljas módon a fehérekre jellemző erkölcsorientáltságot használják ki, a zsidó érdekekért való cselekvést úgy beállítva, hogy ezzel a gazdanép „saját magát” segíti, az „emberiséget” és „emberiességet” segíti. Elvégre Sacks szerint az antiszemitizmus egy „fenyegetés elsősorban Európára és annak szabadságára nézve, melyet évszázadokig tartott kivívni” és így az egyben „Európa végének kezdete”. Ezen „európai szabadságot” pedig az antiszemita vélemények cenzúrázásával, büntetésével kell megvédeni, mert a fejre állt zsidó világban a cenzúra a szabadság.   Például a The Jerusalem Post arról számolt be múlt év decemberében, hogy egy idegen állam útbaigazítása alapján miként akarja az EU saját polgárait korlátozni.

Az Európai Unió és Izrael képviselői gyűltek össze EU és Izrael közös, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni fellépésről szóló 10. szemináriumán, ahol megbeszélték folytatólagos munkájukat az antiszemitizmus elleni küzdelem kapcsán, tapasztalatokat és legjobb módszereket cserélve. Az antiszemitizmus elleni küzdelemnek fő témái a világhálós felületek és az oktatás voltak. Az EU és Izrael megegyezett, hogy folytatják a szoros együttműködést oktatási kezdeményezéseken keresztül, a veszélyes világhálós gyűlölet leszerelése mellett.

Az új brit miniszterelnök, Theresa May sem várt sokáig, hogy a zsidók ilyetén követeléseinek eleget tegyen, így múlt decemberben tovább szigorítottak a már meglévő (eleve zsidók által kiharcolt) szájkosár-törvényeken, konkrétan az antiszemitizmus meghatározása lett szigorítva. A Sky News cikke szerint a kormány egy „jótékonysági szervezet” meghatározását fogadta el, s azt is megtudjuk, milyen „jótékonysági szervezet”-ről van szó: „A Nemzetközi Holokauszt Emlékezés Szövetség (IHRA) egy kormányközi szervezet, melyet 31 ország támogat. Az év elején egyeztek meg ebben a meghatározásban és remélik, hogy az globálisan is elfogadott lesz.”  

Ezen viszonylag friss híreket azért is érdemes figyelembe venni, mert mialatt Sacks arról panaszkodik, hogy az „antiszemiták” megtagadják tőlük az „egyenlő jogokat” és „szabadságot”, addig pont az általa is vezetett zsidó elit az, amely a gazdanép tagjainak szabadságát korlátozza, s azok jogait nyesegeti saját igényei szerint.

Sacks így folytatja beszédét:

Miként hisznek el ilyen abszurditásokat? Ez egy nagy és bonyolult témakör, és írtam már erről könyvet, de a legegyszerűbb magyarázat a következő. Amikor rossz dolgok történnek egy csoporttal, tagjai két kérdést tehetnek fel: ‘mit tettünk rosszul?’ vagy ‘ki tette ezt velünk?’ A csoport egész sorsa függ attól, hogy melyiket választja. Ha azt kérdezik ‘mit tettünk rosszul?’ megkezdte az önkritizálást, mely elengedhetetlen egy szabad társadalomban. Ha azt kérdezi ‘ki tette ezt velünk?’ áldozatként határozta meg magát. Ezt követően bűnbakot keres minden problémájának okolására. Hagyományosan, ezek a zsidók voltak.

  Sacks természetesen olyan szinten elvakult, hogy képtelen meglátni a gerendát saját szemében, és észrevenni, hogy saját magáról és csoportjáról beszél itt. Míg mi, „antiszemiták” folyton elemezzük, ostorozzuk saját fajtánkat is annak hibái és gyengeségei miatt (mint a liberális, multikulti szektások, áruló politikusok, vagy eleve a fehér ember sokszor könnyen kihasználható pszichológiai berendezkedésének vizsgálatán keresztül stb.), addig nem szégyenlősködünk feltenni a jogos kérdést sem: esetleg bizonyos, számunkra káros folyamatokat valakik gerjesztik-e? Ha igen, kik és miért? (Ezen írás is egyike ezen elemzéseknek.) Sacks a saját hibák keresése és a külső veszélyek elemzése helyett inkább két másik dolgot tesz: a gazdanépet és annak politikai elitjét érzelmileg manipulálja, s közben a számukra veszélyes elemeket vírussal fertőzött gonoszokként egy legyintéssel lekezeli. A zsidó csoport maga szent, és kritikán felül áll…  

Sacks továbbá egyik könyvében úgy vélekedik, hogy az antiszemitizmusra „az egyetlen józan reakció” az, hogy azt „figyeljük, küzdjünk ellene, de soha ne hagyjuk, hogy meghatározza, kik is vagyunk. A büszkeség mindig egy egészségesebb reakció, mint a szégyen." (Radical Then, Radical Now, 205. o.)

Tehát a zsidóság kritizálóinak panaszait nem szabad meghallgatni és azokon elgondolkodva a tükörbe nézni, ehelyett „büszkeséggel” (avagy: a faji felsőbbrendűség gőgjével) kell mindazt elutasítani, és még véletlenül sem szabad szégyent érezni – mialatt a gazdanépeknek folytonosan szégyenkezniük kell az „egyedi” holokauszt miatt, szégyenükben minden zsidó elvárásnak meg kell felelniük, és mindenféle büszkeséget el kell felejteniük, mert az csak kirekesztéshez vezethet. Egy szabály van a zsidók számára, de egy egészen más vonatkozik mindenki másra.

Beszédét így folytatja:

Az antiszemitizmus egy értelmezési kudarc, és akkor fordul elő, amikor csoportok úgy érzik, hogy a világuk kifordul önmagából. A középkorban kezdődött, amikor keresztények úgy vélték, hogy az iszlám legyőzte őket olyan helyeken, melyeket sajátjukként tartottak számon, főleg Jeruzsálemben. Ez akkor volt, amikor 1096-ban a Szentföldre tartva a keresztesek megálltak először, hogy lemészárolják a zsidó közösségeket Észak-Európában. A Közel-Keleten született az 1920-as években az Ottomán Birodalom összeomlásával. Az antiszemitizmus újra felbukkant Európában az 1870-es években egy gazdasági visszaesés és feltámadó nacionalizmus idején. És most újra előbukkan Európában ugyanazon okok miatt: visszaesés, nacionalizmus, és a bevándorlók és más kisebbségek elleni ellenszenv mentén.

A forrásmegjelölések nélküli vádakozásokkal teli félrebeszélés jellemző azon zsidó vezetőkre, akik ahhoz vannak szokva, hogy a fősodratú médiában senki se vonja majd őket kérdőre, így könnyedén megmagyarázható a zsidóellenes kritika azzal, hogy az egy „vírus”, egy „értelmezési kudarc”, vagy freudi magyarázat szerint „szexuális frusztráció” eredménye csupán. A zsidó elit (értelmiség, politikai, médiabeli figuráik) jellemző vonása, hogy az antiszemitizmust soha nem vizsgálják objektíven, mindig felsőbbrendűségi gőg és paranoiás üldözési mánia beteges egyvelegén keresztül szemlélik azt, így ezen elit számára (mint arra korábbi írásomban is hoztam példákat) az csupán egy „vírus”, Heisler András szerint annak „nincs objektív forrása, az antiszemitizmus a butaság szinonimája”, az Egyesült Királyság főrabbija, Ephraim Mirvis szerint „Az antiszemitizmus a legősibb gyűlölet, és még senkinek sem sikerült rámutatnia, honnan is származik ez, s miről is szól az egész. Ez a legnagyobb probléma, amivel szembe kell néznünk.”

Az, hogy az említett konfliktusoknak, mint az 1920-as évek közel-keleti antiszemitizmusának esetleg okai is voltak (mint az akkori zsidó beözönlés Palesztinába, mely terrorizmusba, tömegmészárlásokba és száműzetésekbe torkollott az ottani arabok számára) mellékes. Ahogy „gazdasági visszaeséssel” magyarázni a 19. század második felében egyre hevesebbé váló zsidóellenességet szintén ilyen mellébeszélés: például a politikai antiszemitizmus magyar úttörője, Istóczy Győző annak idején sok megalapozott és jogos panasszal élt ezen parazitikus csoporttal szemben. Ugyanígy a jelenlegi zsidóellenes hangulatnak is számos meglapozott oka van, az általuk dominált szexuális felforgatástól a férfi-nő ellentétet szító, családellenes feminizmuson keresztül az Európa-idegen népségek tömegeinek beáramlásának támogatásáig, és a sor folytatható…  

Sacks panaszkodik az „új antiszemitizmus” miatt, de nem említi, hogy jelenleg Európában ennek egyik jelentős forrása a zsidó elit által is támogatott és kontinensünkre besegített közel-keleti népségekben keresendő. Említi az elmúlt évek ilyen-olyan muszlimok által zsidók ellen elkövetett támadásait, de ezen Európa-idegeneket is „európai”-ként kezeli. Jellemző módon a fehér gazdanépektől várják ezen zsidó vezetők, hogy még inkább két vállra feküdjenek előttük, magukat korlátozzák, cenzúrázzák, ilyen-olyan intézményeket és irányelveket támogassanak zsidó érdekek mentén, akkor is, ha őket, fehér őshonosokat is (még jobban) leterhelik és bántalmazzák, erőszakolják, lemészárolják, idővel demográfiailag lecserélik ezen „új európaiak”. A Sacks-féle elit pozícióban lévő zsidókat és hatalmukat primitív muszlimok nem fenyegetik, de az utca zsidói ellen elkövetett inzultusok eseteit ki tudják használni még több politikai és jogi befolyás kicsikarására (lásd az említett Theresa May-féle szigorítást, melyet szintén ezzel magyaráztak). Megfigyelhető, hogy a muszlim beözönlés ellenzésére (bár egyes zsidók panaszkodnak erre) nincs jelentős zsidó politikai akarat és lobbi, ellenben ha a politikai elit köreiben fedezhető fel vélt vagy valós zsidóellenesség, azonnal politikai nyomásgyakorlásba kezdenek a befolyással rendelkező zsidók: kitiltások, elhallgattatások, pénzcsapok elzárása, intellektuális hadjárat a médián és sajtón keresztül. Ezt jól példázta a tavalyi eset az Egyesült Királyság Munkáspártja kapcsán, melynek bizonyos tagjai nem voltak elég kóserek a zsidók számára, így agresszív nyomásgyakorlással és pénzek megvonásával az eretnekek kizárásait és adott esetekben azok cionista zsidókra való cserélését érték el. A politikai befolyás csökkenésének lehetősége, s nem a kihasználható utcai muszlim erőszak az, amely a zsidó elitet valóban aggasztja.

Még amikor Sacks a multikulturalizmust bírálja is, több „integrációt” követel meg, ahelyett, hogy a gazdanép önállóságát támogatná a beilleszthetetlen idegen elemek elutasításával – de persze ő maga is egy (káros) idegen elem, így természetesen a más elemek általi atomizálódást támogatja, elejét véve annak, hogy a gazdanép nehogy túl erős legyen egy esetleges zsidóellenes pogromhoz, amint a fehér nemzetek azok voltak a történelem folyamán többször is.

A fentiekben bemutatott zsidó viselkedés nem mai jelenség, az fajtájuknak egy ősi jellemvonásából ered. Erről lassan 2000 éve immár, hogy Publius Cornelius Tacitus római történetíró ekként vélekedett:

Mert a leghitványabbak, megvetvén ősi vallásukat, adót és pénzadományokat szoktak odahordozni; ez gyarapította a zsidók hatalmát, valamint az, hogy egymáshoz megátalkodottan hűségesek és készségesen könyörületesek, viszont mindenki mást ellenségesen  gyűlölnek. Különválnak étkezésnél, félrehúzódnak pihenéskor, és ez a kéjelgésre igencsak hajlandó nemzet az idegen nőkkel való érintkezéstől távol tartja magát; egymás közt semmi sem tilalmas. (Tacitus összes művei, 168. o.)

  Ez az ősi faji alkat mindig, mindenhol súrlódást, konfliktust, súlyos bajokat és károkat okozott, s mint láthatjuk ez a folyamat ezekben a napokban is ugyanúgy zajlik, mint kétezer éve, mint több száz éve, mint 70 éve, mint bármikor. A zsidóság képviselőitől nem várható el, hogy magukba szálljanak, és gazdanépeiket tisztelve elfogadják azokat olyannak, amilyen azok hagyományos karaktere, lelkülete, önző igényeik szerinti agresszív átformálási szándékok nélkül. Ha évezredek alatt erre képtelen volt, az is marad. Ennél fontosabb kérdés, hogy a fehér nemzetek képesek-e még saját kezükbe venni a sorsukat, ahogy időről-időre mindig is tették, és képesek-e minden befolyástól elzárni, életterükből kiszorítani ezen káros elemeket. Az elmúlt százötven év káros zsidó hatását tekintve ez csak egyre jobban élet-halál kérdése lesz. Caplan után szabadon: a zsidóktól való megszabadulás ugyan nem garantál biztonságot (hiszen nélkülük is akad baj), de sokkal kevésbé lenne káros világ az, mint a jelenlegi status quo.

  Csonthegyi Szilárd – Kuruc.info

A szerző korábbi tanulmányaiból:

– Hidak és lövészárkok: radikális helyzetre radikális válasz – vagy megalkuvás?

– "Szeretjük a nemzethalált!" – A No Borders és az antifa nemzetgyilkos aktivizmusa és zsidó háttere

– Az örök zsidó akkor és azóta: egy történelmi összevetés Istóczy Győző bölcselete alapján

– "Gyerekeitek Allahhoz fognak imádkozni, vagy meghalnak!"

– A pornográfia mint zsidó eszköz – fehérgyalázás, prostitúció és az európai erkölcsiség elleni perverz harc

– Fehérgyilkos feketék és médiahátszél – A zsidó-néger koalíció múltja és jelene

– A ferde hajlam térnyerése (I. rész) – Az aknamunka évtizedei; zsidók, pedofilok és hedonisták

– A ferde hajlam térnyerése (II. rész) – Perverz propagandisták és a médiatúlsúly

– Túl sok a fehér ember: a zsidó faji aktivizmus esettanulmánya

– A zsidó szellemi pöcegödör térnyerése – a dadaizmustól a popkultúráig

– A brüsszeli mészárlás után: ellenségek és árulók, avagy a többféle fanatizmus

– Transzneműség, genderelmélet – napjainkban újult erővel zülleszt az évszázados zsidó szexológia

– Feminizmus: zsidó harc a nőiesség ellen (I. rész) – Aberráltak, férfigyűlölők és a család ellenségei

– Feminizmus: zsidó harc a nőiesség ellen (II. rész) – Femen, Pussy Riot és a nők elárulása

– A Chábád szekta terjeszkedése és jelene

– A zsidó kettős játék: nemzeteink elpusztítása közben is magukat sajnáltatják

– A párizsi mészárlás után: ellenségek és árulók

– Egy halálra ítélt nemzet: Svédország zsidó felforgatása

– Zsidó harapófogóban az európai civilizáció (I. rész): A jelenlegi sötét invázió zsidó eredete

– Zsidó harapófogóban az európai civilizáció (II. rész): A jelenlegi sötét invázió zsidó támogatása

– Zsidó harapófogóban az európai civilizáció (III. rész): Zsidóknak militáns fajvédelem – gójoknak szájzár és börtön

– A fehér öngyűlölet pszichológiája a jelenlegi sötét invázió tükrében – egy történelmi áttekintés

– Fehérritkítással a sokszínűség felé – egy zsidó program margójára

Ütnek minket és sírnak közben, avagy miért bomlasztják a zsidók a félt és gyűlölt gazdanépeket? a Nemzeti.net-en jelent meg,