#Amíg

[egysorosok]

#amíg #ôriz #a #szemed #kortàrsköltèszet #egysorosok https://www.instagram.com/p/BjNbCSWjkzc/?igshid=NGJjMDIxMWI=

[cloud-breakingdreams]

- Az egyedüllét nem azt jelenti, hogy magányos vagyok - mondtam az üres konyhában, és nem tűnt fel milyen ironikus a kijelentésem, tekintve, hogy a semminek beszélek.

Amíg én a csillagokkal álmodtam - Dani Atkins

[sronti]

Egyrészről ellopták* a ~400 fontos bringámat tegnap, másrészt viszont megtudtam, hogy a bíróság végre megítélt nekünk olyan nettó 6000 fontot.

Ez egy elég felemás hét volt, na.

[catboyrichardkarinsky]

Pásztor Ferenc kft

[don--t-worry-be-happy]

[darazscsipes-saskarmolas]

ha nagyjából 2008 körül már létezett volna elérhető áron olyan víz alatt használható zenelejátszó + fülhallgató, ami az én közepesen krucifix igényeimnek megfelelt volna, akkor most nem university dropout lennék, hanem hosszútávúszó

[kertikavics]

Amikor holnap a managerem közli hogy rude vagyok akkor amikor nem akarok az lenni and i must understand this, majd jól megmutatom ezt a teszt eredményt...

Forrás: https://www.idrlabs.com/autism-spectrum/test.php

[harompe]

köszi tea.hu

[mwagneto]

ha targyfelvetel miatt nem enged be akkor tab+enter folyamatosan (bar asszem most mar a probalkozasi limit 30, szoval onnan mindig ujrakezdodik), engem igy altalaban kb 10-15 perc alatt bedob

igen😩😩 tab + enter sajna nehezebb mert a layout miart nem oda megy ahova kéne, csak ülök és kattintgatok itt már 40 perce de persze semmi -_-

[ozdeg]

[kehideni]

Én: próbálok aludni

Az agyam: Cickány a zongoránál, fehérebb az ooorgonánál~

[aspuzzledasachild]

i will keep repeating the same monologue to different people and see who sticks around

[kalmeria]

magyar friends at the table rajongók pls interact

[zoeeozzoeeoz]

A szomszédomban lakik két idős nő. A fiatalabbik 65 éves, az idősebbik az Ő Anyukája, aki 85 éves. Az idősebbik néni már nagyon rég óta nem járkál ki a házból sem, a lánya szokta a teraszra kiültetni néha, mikor jó idő van. A fiatalabbik, a múlt héten rosszul lett, pont akkor értem haza, mikor elvitte a mentő. Két napig semmi mozgást nem tapasztaltam tőlük, de aztán megláttam az idősebbik nénit leselkedni a függöny mögül. Átcsengettem hozzá. Nagyon lassan nyitott ajtót, nem is engedtem hogy lejöjjön a lépcsőn nekem kaput nyitni, inkább vissza mentem, és kerítésen keresztül kérdezgettem. Kiderült, hogy a lánya enyhe szélütést kapott, saját maga hívta ki a mentőket, nem tudja mi van vele, mikor jön haza stb. Nem tudom a telefonszámát, a néni azt sem tudta melyik kórházba vitték. Kiderült azóta nem evett, nem ivott Ő sem. Megkértem, dobja át a kulcsokat, hogy át tudjak menni hozzá. Átmentem. Találtam a hűtőben neki zöldséglevest, megmelegítettem neki, megette. Megnéztem a hűtőjét, szendvicsnek valók voltak neki, kidobáltam amik lejártak, és vittem át neki friss kenyeret is. Van egy kutyájuk is, kértem, hogy engedje ki őt a kertbe, el lesz majd ott, ne legyen láb alatt, és majd etetem kerítésen keresztül, amíg haza jön a lánya. Eltelt 2 nap, ismét semmi mozgás. Csengetek, semmi. A kulcsokkal bemegyek, néni ül az ágya szélén, valamit motyog. Feleszmél hogy bent vagyok, megörül nekem, kiderült azóta nem evett, hogy én 2 napja átvoltam. Csináltam neki szendvicset, majd segítettem neki fürdeni, rendbe tenni magát, meg közben kérdezgettem, hogy hol van a telefonja. Gondoltam azon csak megtalálom a lánya telefonszámát, és valahogy előkerítem. Meg is mutatta hol van, szerencsére nem volt lezárva,sem lemerülve, viszont volt kismillió nem fogadott hívása. Tudtam hogy hívják a lányát, és tőle is volt sok nem fogadott, uh felhívtam. Szegény lánya annyira megörült a hívásnak, hogy sírva fakadt, aztán aggódni kezdett hogy én szóltam bele, elmondtam neki mi a helyzet anyukájával, mondta hogy pont ezért aggódott, mert tudja hogy csak akkor eszik ha adnak neki, meg tjdkpn semmit nem tud egyedül megcsinálni. Ekkor mondta nekem hogy Ő meg enyhe szélütést kapott, de hogy elvileg pár nap múlva haza jöhet. Megadtam neki az én számomat, azon elér, én is őt most már. Szóval onnantól , mostanáig minden reggel munka előtt átmentem a nénihez, megreggelizttettem, rendbe tettem, bekapcsoltam neki a tévét, tettem be neki a hűtőbe ebédet, amit sajna soha nem evett meg, hanem este vacsira én melegítettem meg neki, megfürdettem, lefektettem. A gyógyszereit és adagolását megtaláltam az egyik szoba asztalon, arra rákérdeztem a lányánál, hogy valóban az, és hogy adhatom neki. Ma reggel jött haza a lánya, pont mikor jöttem el a nénitől. Nagy volt az öröm köztük, sírva köszönte meg, hogy segítettem anyukájának. Mondtam neki hogy kajára ne legyen gondja még, főztem friss húslevest, meg a néni tökfőzeléket kért, uh az is van a hűtőben, jut mindkettejüknek. Potyogtak a könnyei. Mondtam vásárolni se menjen, írja össze mi kell, és meghozom este neki, csak küldje majd át a listát telón. Mikor mondtam h ne zokogjon, mert felmegy a vérnyomása, azt mehet vissza a kórházba, akkor abba hagyta, megölelgettük egymást, elköszöntem, este jövök. Egész jó állapotban volt a fiatalabbik néni, uh szerintem ezután már csak majd a bevásárlásban kell nekik segíteni, de ez csak tipp részemről. Szokott netezni/rendelni/stb, uh lehet abban sem kell. Majd kiderül. Szól segítek. Ha nem szól, rákérdezek. Majd este beszélgetek vele, hogy rendezzünk valami szociális ide járó segítő ápolót nekik. Bár régebben mondta nekem a fiatalabbik néni, hogy ha úgy hozza, beköltözik a közeli idősek otthonába, de amíg él az anyukája nem fog. Majd ha egyedül marad. Na majd este szóba hozom ezt a témát is neki.

[mindigvankiut]

Régebben azt hittem, hogy a kommunikáció a kulcs, amíg rá nem jöttem, hogy ez a megértésről szól. Bármit közölhetsz valakivel, de ha nem értenek meg, az csendes káosz..

@mindigvankiut