#Molnár Gyula

[haszongabor]

Margitszigeti FLORIS cukrászda és étterem valamint a POLO-bár

Margitszigeti FLORIS cukrászda és étterem valamint a POLO-bár

A Floris cukrászda 1928–1933-ig működött Margitszigeten . A felső képen vélhetően a nyitás közeli állapot látható, a telt házas kerthelyiséggel és mögötte az átalakított volt Nádor szálló épülete (akkor már a Floris cukrászda), ami egyben a Polo -bárt és Polo klubot is magába foglalta. Nagyjából ugyanabból a szögből készült 2021-es felvétel, a jelenlegi épületmaradványokról. – Photo & Graphic…

[markoferko]

Molnár Zsolt: Törődjön bele a Fidesz, hogy a Horn Gyula elleni küzdelmet elvesztették!

Arra kérjük a kormányt, hogy ennek megfelelően Horn Gyula életútját is komplexen kezeljék és törődjenek bele, hogy ezt a küzdelmet elvesztették. A Horn Gyula elleni gyalázatos akció már hónapok óta zajlik, az illetékes önkormányzatok meghozták az ezzel kapcsolatos döntésüket, egy tisztességesen működő kormánynak pedig nem kellene beleavatkoznia egy demokratikus eljárásba. Kérjük, hogy a Horn Gyula ellen zajló méltatlan hadjáratot állítsák le!

Egy másik fontos kérdésről is szót kell ejtenünk. Közeledik a strandszezon, a szabadságolások időszaka. Arra kérjük a kormányt, hogy az ársapkákat terjesszék ki a strandbelépőkre is, valamint maximalizálják 600 forintban egy belépő árát.

MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB ÁRUKAPCSOLÁSA AZ MSZP-TŐL!!!

[tobbpenztazembereknek]

Az mindenkinek megvan, hogy a kiskorú lányok meztelen testéről gipszmintát LEVEVŐ Pauer elvtárs azonos a Duna parti cipőket MŰALKOTÓ Pauer elvtársával?

Széljegyzet:

A közvéleményt megosztó munkái közé tartozik Molnár Csilla szépségkirálynőről készült szobra. Az alkotás jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, megszületésének körülményeiről Dér András és Hartai László készített 1985-ben dokumentumfilmet. A Szépleányok 50. műsorpercénél kezdődő jelenete[10] aprólékos részletességgel mutatja be az eljárást, melynek során Pauer Gyula és kizárólag férfiakból álló segítői kenegetik a nő fedetlen testét, aki a művelet közben először zavarban van, később már fizikai rosszulléttel küszködik.[11] A modellekről Fenyő János készített felvételeket, melyeket a képen szereplő nők hozzájárulása nélkül egy osztrák erotikus magazinnak értékesített.[12]

Ugyanitt:

Nem mindegy, hogy ki lőtte le Fenyő Jánost? Az a FONTOS, hogy valaki lelőtte.

[retyerutya]

Megújuló ellenzék rovatunk

„Megdöbbenve értesültünk arról a hírről, miszerint Molnár Gyulát kabinetvezetőnek, Lakos Imrét pedig kabinetvezető-helyettesnek nevezed ki” - írják közös levelükben a XI. kerület alpolgármesterei, önkormányzati és országgyűlési képviselői“ László Imre polgármesternek. Molnár Gyula,  https://hvg.hu/itthon/20180618_Molnar_Gyula_megrovas_mszp_fodor https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szorakozohely-penzelte-az-mszp-s-polgarmester-kampanyat https://magyarnarancs.hu/belpol/egy-korbol-kimaradsz-87755 Lakos Imre https://magyarnemzet.hu/belfold/2020/12/nyolcmillios-vegkielegites-masfel-honap-utan-a-dk-s-onkormanyzatnal

[krisztoforo]

[haszongabor]

Margitszigeti FLORIS cukrászda és étterem valamint a POLO-bár

Margitszigeti FLORIS cukrászda és étterem valamint a POLO-bár

A Floris cukrászda 1928–1933-ig működött Margitszigeten . A felső képen vélhetően a nyitás közeli állapot látható, a telt házas kerthelyiséggel és mögötte az átalakított volt Nádor szálló épülete (akkor már a Floris cukrászda), ami egyben a Polo -bárt és Polo klubot is magába foglalta. Nagyjából ugyanabból a szögből készült 2021-es felvétel, a jelenlegi épületmaradványokról. – Photo & Graphic…

[eugeniovonsavoy]

Molnár Gyula 2007. január 29-én benyújtott vagyonbevallásában már szerepelt az ingatlan, amit elvileg február 6-án vásárolt meg, és ami papíron akkor egy másik MSZP-s cégének a tulajdona volt.

just mszp thingz

[ilyenazelet]

Nem tudom eldönteni, hogy melyiktől hányjak jobban:

https://444.hu/2017/12/09/karacsony-gergely-lehet-az-mszp-miniszterelnok-jeloltje

VS

https://444.hu/2017/12/09/cba-elott-osztott-adomanykrumplit-retvari-allamtitkar

Nagy a verseny a kettő között

[mamostedin]

Le trouble, Histoire courte qui a été publiée dans le numéro 12 : Grue, de la revue Belge Papier Machine.

https://papiermachine.be/produit/numero-12-grue/

"Papier Machine n°12 fait sa fête au mot GRUE, parait au printemps 2022 et flambe avec ses 112 pages coupées découpées colorées.Au sommaire de ce numéro : Des mikados conspirateurs, les ravages du Kung Fu sur un Bruxellois, de la peinture shiny bright, une sombre histoire de rue et de miroir, une bibliothèque aux fondations rhizomatiques, un tableau Excel qui parle et qui chante, les pensées d’un kiné, des jambes dans le vide, de la colère au bord des lèvres, la peur des comètes, des containeurs et des oiseaux, une balade en musanthropie, une plante qu’on appelle Robert, du sucre imbibé de tristesse, du cul – mais romancé, les p’tits trucs bien-être d’une ingénieure des ponts et chaussées, la lutte de PLU et bien d’autres choses encore.Ce numéro a été mis en page par Sebastien Gairaud et imprimé chez Snel (Liège).Avec les contributions de Christine Aventin, Jayashree Stella, Axel Houillier, Mamoste Dîn, Keridwen François-Merlet, Clara Nizzoli, Norma Berardi, Arthur Lacomme, Juliette Volcler, Aldwin Raoul, Mabeye Deme, Olivia Molnár, Vitalia Samuilova, Mélina Ghorafi, Valentine Bonomo, Marc Rilliet, Kaoutar Chaqchaq, Aliette Griz, Antonin Crenn, Anne Penders, Marie-Ange Tincelin, Chloé Plassart, Gyula Molnár, Lucie Combes, Leslie Doumerx, Lola Massinon, Aurélien Caillaux, Aggelos Detsis, Adrien Lafille, La bibliothèque la Grue, Étienne Joanny."

[nemzetikonyvtar]

A magyar színpadok és filmek „legnagyobb kisembere”

80 éve, 1941. október 6-én hunyt el Kabos Gyula New Yorkban

Az 1887 márciusában született Kabos Gyula 1905-ben végezte el Solymosi Elek színiiskoláját és lett budapesti kispolgárfiúból szabadkai színész. Saját visszaemlékezése szerint azonban már legelső, népszínházbeli színrelépése is balul sikerült 1902-ben, előlegezve mintegy a későbbi tragikomikus karaktert: egy operett lámpavivő statisztájaként nagy izgalmában rossz helyre lépett és a zenekari árokban kötött ki. „... így lett az én első fellépésem lelépés. Szóval mindjárt a pályakezdeten azt csináltam, ami később is megmaradt szerepkörömnek: tragikomikus figurát alakítottam. Komikus volt, mert nevettek az emberek – tragikus volt, mert úgy megütöttem magam, hogy utána két hétig nyomtam az ágyat.”

Kabos színi pályája Szabadka, Zombor és Nagyvárad után 1913-ban Budapesten folytatódott a Király Színházban. A nagy háborúban Kabost katonai pótszolgálatra osztották be, de 1916-tól megint játszhatott. Föllépett a Kristálypalotában (ma Újszínház), a Fővárosi Orfeumban (Operettszínház), a Télikertben (ma Thália Színház), majd a Magyar Színházban és kabarészínpadokon. Vígjátéki és táncoskomikus szerepkörében mindig nagy sikert aratott. 1918-ban Nagyváradon próbált saját színházat alapítani, de a következő esztendőben (immár családos emberként) visszatért Pestre. 1924-ben szerződött a Vígszínházhoz, utána pedig 1926-ban a Fővárosi Operettszínházhoz, 1929 novemberétől – fél évig – a színház igazgatását is vállalta, azt átkeresztelte Fővárosi Művész Színházra, de a vállalkozás megbukott és Kabos saját vagyonát is elvesztette. Ettől fogva, bármilyen kedvelt és nagy sztár lett is színházban és a filmeknek köszönhetően, mindig anyagi gondokkal küzdött, adóssága és a családjáért: feleségéért, nevelt lányáért, egyetlen fiáért, de szüleiért és öt testvéréért érzett felelőssége okán is.

1931-ben az első magyar hangosfilm, a Hyppolit, a lakáj egyik főszerepét kapta, s lett a Csortos Gyula alakította címszereplő, a „legarisztokratikusabb komornyik” mellett a fölkapaszkodott újgazdag, de bőréből kibújni képtelen kispolgár, Schneider Mátyás, aki „a hagymát is hagymával” eszi. A Hyppolit után számos sikeres filmben (Meseautó, Ez a villa eladó, A kölcsönkért kastély, Úrilány szobát keres, Az én lányom nem olyan…) szerepelt, de a rendezők és a közönség nem engedte szerepkört váltani.

Vendégként számos színpadon láthatta Kabost a közönség; 1935 és 1937 között a Vígszínház, a következő évadban a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház szerződött tagja is volt. Drámai szerepekben nyújtott alakításait a kollégák és a kritika nagyra értékelte, de a közítélet szerint „megragadt” a komikus kategóriában. Pedig a művelt, olvasott, (összegyűjtve máig nem olvasható) novellákat is író, Sztanyiszlavszkij módszerét ismerő színész játszott Csehovot (a Cseresznyéskert Lopahinját, 1924, Vígszínház), Molnár Ferencet (Ficsúrt a Liliomban, 1910, Szabadka), G. B. Shaw-t, Lengyel Józsefet, sőt Dosztojevszkijt is (Marmeladovot a Bűn és bűnhődés 1933-as Magyar színházi előadásában). Színésztársa, Keleti László szerint remek Molière-színész lehetett volna…

1939-ben elsősorban anyagi okokból, de az őt és családját is sújtó erősödő antiszemita támadások miatt is amerikai turnéra indult. A „korlátlan lehetőségek földjén” azonban nem termett Kabos számára babér – a magyar emigráns közönségnek játszott, mivel nyelvtudása nem volt elégséges egy hollywoodi karrier elindításához. 1940-ben Clevelandben megjelentette Pesten kezdődött… című filmregényét, majd a következő évben New Yorkban Öcsém… címmel adott ki könyvet. A vágyott meggazdagodást sehogyan sem sikerült elérnie, de a kimerítő folyamatos utazás és a reménytelen alkalmi föllépések következtében egészsége megrendült, szíve, tüdeje fölmondta a szolgálatot. 1941. október 6-án egy New York-i kórházban hunyt el.

Mindössze 54 és fél évet élt. 1996-ban hozták haza hamvait az emersoni (New Jersey) temetőből, ahol, mivel hibásan írták a nevét, alig lehetett rátalálni.

A figura, amit komédiásként kialakított, amit a saját alakjára szabott a „magyar Chaplin”, minden ízében – hadaró-habogó beszédmódjával, már ifjan is öregnek tűnő korpulens alkatán lógó vagy épp túl szűk ruhában, csetlő-botló, kacsázó mozgásával, ügyes ügyetlenségével, tágra nyitott szemű, értetlenkedő naivitásával – egy tipikus magyar kispolgárt, a hétköznapoknak is kiszolgáltatott, komikussá váló, de szerethető groteszk antihőst jelenítette meg. Utódai máig botladoznak nyomában a magyar színpadokon és filmekben, emiatt hatnak ránk most is Kabos Gyula alakításai.

Képek az OSZK, Színháztörténeti és Zeneműtárában találhatók.

Dr. Sirató Ildikó, Színháztörténeti és Zeneműtár

[algebraicvarietyshow]

még kicsit az előválasztásról

annak is főleg az egyéni körzetekre vonatkozó részéről, hiszen ott van már végeredményünk, a miniszterelnök-jelölti ugye még eléggé alakulóban van. 

amikor kiderült az, hogy minden körzetben egyszerű többséggel dől el az indulás, elég világosak voltak ennek a veszélyei: leginkább az, hogy az ellenzéken belül országosan vezető (de messze nem többséget alkotó) politikai erő lenyeri az egész országot, és így vállalhatatlanná válik az összefogás mások számára. igen, láttuk, hogy vannak bizonyos helyi sajátosságok, amik variálhatják a helyzetet, de alapvetően tényleg a legerősebb és/vagy legszervezettebb, legjobban mozgósító ellenzéki erő domináns helyzetben van, még akkor is, ha egyébként még az ellenzéken belül sem olyan meghatározó a helyzete. ez a veszély valós volt, ezt most már látjuk a minelnökjelölti választás alapján, lehetett volna szinte teljesen kék a térkép (közben pedig az is látszik, hogy a dk miért utasított eleve el olyan, egyébként logikus ötleteket, mint a különböző többszavazatos eljárások, pl az instant runoff, amit többek között tóka gábor is favorizált). az, hogy nem így alakult, végül a dk saját jól felfogott érdekeiből is következett: egyrészt egyik pártnak sincs energiája, pénze, aktivistája annyi körzetben kampányolni, jó jelölteket felkutatni, másrészt persze olyan végkimenetelre volt szükség, ami a többiek számára még elfogadható - nyolcvan dk-s jelölt nyilván nem lenne az. 

így jött tehát a helyzethez alkalmazkodva az, hogy különböző dealek megköttettek már az előválasztás előtti procedúrában. ezt persze lehetett kicsit az egész előválasztási logikával szembemenőnek érezni, és való igaz, hogy a pártok elég erősen korlátozták a külső szereplők belépési lehetőségeit (megtehették, ha már ők szervezték az előválasztást, de persze ez ettől még okozott “civil” oldalon vagy a kisebb pártok irányából némi elégedetlenséget) - de ezek a dealek mégis kellettek ahhoz, hogy a végeredmény úgy nézzen ki, mint most, és egészen jól tükrözze a vélt ellenzéki erőviszonyokat. (persze ha megnézzük, hogy melyik körzetben mennyire esélyes az ellenzéki győzelem, akkor a jobbik vélhetően rosszabbul jött ki az erejéhez viszonyítva, egy-két párt, leginkább mondjuk a párbeszéd pedig eléggé felülreprezentált, de ez az alkupozícióknak meg eleve a bázisok földrajzi elhelyezkedésének a következménye.) a dk részéről pedig elég természetes módon jött, hogy a jobbikkal kössenek megállapodásokat - ha másban nem is, de hatalomtechnikai felfogásban talán nincsenek egymástól távol, viszont annyira más helyen aktívak, hogy könnyen “fel tudták osztani” egymás közt a terepet, ráadásul a vicc az, hogy jakab inkább szorult rá az előválasztáson aktív bázist még vidéken is megmozgatni képes dobrevékre, mint a dk a pesti körzetekben lényegében nem létező jobbikra - ez által pedig számíthattak és számíthatnak arra, hogy a jobbik elfogadja ezt az amúgy inkább a dk-nak kedvező leosztást, illetve mindenféle felmerülő technikai kérdésben a jóindulatukra és a közös álláspontra (lásd jakab és dobrev lényegében egyformán beszél arról, hogy nem pestről lehet a fideszt legyőzni).

ahhoz, hogy egyáltalán létrejöhettek a dealek, hogy egyáltalán van előválasztás, persze az is kellett, hogy a pártok elmozduljanak a három évvel ezelőtti lehetetlen helyzeteikből, és a lényeget illetően (közös lista, minden körzetben közös jelölt) megegyezzenek. ebben az értelemben lehet úgy gondolni, hogy mire lett előválasztás, igazából szükség se volt rá, mert főleg csak megerősítette a korábban megkötött megállapodásokat, és hát ha lett is volna néhány éles személyi ellentét, szinte biztos, hogy a pártok képesek lettek volna megállapodni egy jelöltnévsorban előválasztás nélkül is. de mégis fontos volt az előválasztás:

- először is néhány vállalhatatlan szereplő eltűnéséhez hozzájárult. bármilyen deal is lett volna a pártok között, tóth csabát és molnár gyulát lenyelték volna (eleve az incumbent advantage az, hogy ilyenkor egy tárgyaláson őt olyannak tekintik, aki már “bizonyított”). ez az előválasztás (és főleg egyes momentumosok) érdeme, hogy valóban működött valamiféle demokratikus kontroll, ami ha elég gyenge is, de mégis korlátozta a pártokat (ezt már ugye az önkormányzati választáson lehetett baranyival látni, akit ugye akkor még a momentum se szeretett volna ott látni, ahol). a másik oldala pedig ennek az autonóm, jól kampányoló, de a pártok nézőpontjából nem biztos, hogy legideálisabb szereplők felemelkedése (hadházy, jámbor, szabó szabolcs stb.)

- bár főleg a prominensebb nevekre és a biztosan nyerhető pesti körzetekre koncentrálunk, de hozott vidéken is pár meglepetést, és hozzájárult ahhoz (akár meglepetés által, akár egyszerűen papírformaként), hogy helyben beágyazottabb, meggyőzőbb jelöltek tűnjenek fel. ez még a dk-ra is igaz valamennyire, akik azért szintén rákényszerültek arra, hogy ne a pártközpontból leküldött, a helyi kontextustól tökéletesen idegen jelöltekkel próbálkozzanak, mint múltkor - más esetekben pedig valóban voltak váratlan fordulatok (a momentum milyen erős pl hajdú-biharban és hogyan lett vas megyében bázisa márki-zaynak). a helyben elfogadott jelöltek léte akkor is számít, ha ez rövid távon nem hoz győzelmet: egyrészt nyilván a hosszútávú építkezéshez szükség van erre (ennyiben igaza van dobrevnek és jakabnak abban, hogy pestről önmagában nem lehet nyerni), másrészt egy jó helyi jelölt és aktív kampány a listát megtolhatja, és egyáltalán nem mindegy, hogy 65-35-re vagy 60-40-re kapnak valahol ki a fidesztől. (hogy mennyire lesznek tiszták a kistelepülési választások, az sajnos egy másik kérdés.)

- és végső soron az emberek számára legitimizálja az összefogást, megmutatja, hogy így is lehet demokráciát csinálni. az első kettő szempont is fontos, de talán ez a legnagyobb jelentősége ennek. nyilván a belépés korlátozott volt, és minden, amit fentebb elmondtam, igaz - de akkor is adott egy lehetőséget arra, hogy a jelöltek valamiféle helyi szűrőn átmenjenek. négy éve amikor ment a vita az összefogósdiról, az akkor még lmp-s moldován lászló a mi körzetünkben nagy határozottsággal állította, hogy oláh lajosnak kéne az ő javára visszalépnie, mert neki nagyobb a támogatottsága. hát akármekkora is a csalódása most tompos mártonnak, ő már nem játszhatja el, mert volt egy előválasztás (még akkor is, ha a bp. vi-vii. kerület azon kevés hely, ahol valószínűleg tényleg sokat számít az, hogy egyfordulós relatív többséges volt a lebonyolítási rend). 

tldr: jó, hogy volt előválasztás, még ha olyan is volt, mint amilyen (mert ez volt az érdeke a pártoknak). és igen, azért sok minden eleve lefutott volt, de azért nem teljesen, a visszalépések igazából éppen, hogy segítették azt bizonyos helyeken, hogy olyan éles meccsek kialakuljanak, mint tordai vs. kálmán olga (ok, végül nem lett szoros) vagy tóth endre vs. molnár gyula. vagyunk, akik már legalább 2013 óta gondolunk arra, hogy akár körzetenként is lehetne előválasztásokat szervezni, és sokáig ez egy ilyen utópisztikus “tiszta amerika” gondolatnak tűnt - azért 11 év ner után mégis sikerült realitássá tenni.

[zeroz2ro]

Nice try!

Nekem is csak most esett lr5, hogy a választás előtt Orbán még kinevez valakit köztársasági elnöknek 5 évre...

Vagyis ha lesz egy új kormány és kihúzza a 4 évet akkor nem is fog köztársasági elnököt választani.

[krisztoforo]

[ornamental-commie-faggot]

Megkövülten bámulom, ahogy

Vadai Ágnes és Molnár Gyula beszélget a tévében.