#Németh János

[orlissa]

Guide to Hungarian Names

So I’m getting a little fed up with the fact that whenever there is a Hungarian character in English speaking media, their surname is Kovács, and if it’s a male character, the given name is László (maybe spelled Lazlo). So here’s a quick guide/sampler of Hungarian names

Ground rules:

In contrast to much of the world, in the case of Hungarian names, surnames come first, then given names. But when talking in English, we’ll most likely just automatically flip them

Surnames sometimes might have a spelling that goes against regular spelling rules (e.g. “német,” which is the Hungarian word for German, might be spelled as Németh as a surname)

Some surnames might exist in two versions, one ending in -i, the other in -y. In this case, the latter means that the person is from a (once) aristocratic family

Up until like the late 1980’s, women, when marrying, legally had to take on their husband’s name with the suffix -né (“wife of”). So, for example, a woman marrying a guy named Kovács János would be legally called Kovács Jánosné after marriage (given name practically erased). Now there are several options. Let’s say our hypothetical woman marrying Kovács János is called Nagy Ilona. After marriage, she might 1, keep her maiden name 2, called Kovács Ilona (take on the husband’s surname) 3, Kovács-Nagy Ilona (hyphenate) 4, Kovácsné Nagy Ilona (husband’s surname with -né suffix, maiden name), Kovács Jánosné (husband’s name with -né suffix)

Nickname forms are… varied, but generally: fist syllable (if vowel is long, it’s shortened) + consonant of the second syllable + i. So like: János –> Jani, Katalin –> Kati, István –> Isti

Male names:

András (Andrew)

Máté (Matthew)

Álmos (“one with a dream”, name from a myth)

Keve (old Hungarian)

János (John)

István (Stephen)

Mátyás (Matthew)

Bálint (comes from Valentin)

Balázs (from the Latin surname Blasio)

Levente (old Hungarian)

Zalán (old Hungarian)

Botond (old Hungarian)

Tamás (Thomas)

Benedek (Benedict)

Hunor (old Hungarian)

Gergő/Gergely (Gregory)

Zoltán (old Hungarian)

Attila (old Hungarian)

Ákos (old Hungarian)

Gábor (Gabriel)

Sándor (Alexander)

Zsolt (old Hungarian)

Csongor (old Hungarian)

Ferenc (Francis)

Csaba (old Hungarian)

Mihály (Michael)

Boldizsár (old Hungarian)

Szabolcs (old Hungarian)

Tibor (Hungarian, origin is a bit ???)

Miklós (Nicholas)

Imre (old Hungarian)

Girls’ names are more likely to sound familiar to the Anglo-Saxon ear, but still, here are some examples:

Zsófia (Sophia)

Erzsébet (Elizabeth)

Boglárka (Hungarian, literally “buttercup”)

Ildikó (Hungarian)

Ilona (Helena)

Emese (old Hungarian, from a myth)

Gréta (derived from Margaret)

Fruzsina (from Greek Euphrosyne)

Csenge (old Hungarian)

Borbála (derived from Barbara)

Hanga (Heather)

Hajnalka (little dawn)

Gyöngyi (pearl-like)

Orsolya (Ursula)

Dorka (derived from Dora)

Noémi (Naomi)

Panna (derived from Anna)

Kinga (derived from German Kunigunda)

Zita (old Hungarian)

Hedvig

Dorottya (derived from Dora)

Dalma (Hungarian, coined in the 19th century)

Tímea (Hungarian, coined in the 19th century)

Some common surnames:

Kovács (Smith)

Nagy (“Big”)

Kiss (“Little”)

Szűcs (Skinner)

Takács, might also be spelled Takáts (Weaver)

Szabó (Tailor)

Tóth (Slovak)

Horváth/Horvát (Croatian)

Németh/Német (German)

Varga (Cobbler)

Molnár (Miller)

Farkas (Wolf)

Lakatos (Lockmaker)

Juhász (Shepherd)

Pap/Papp (Priest)

Fekete (Black)

Fazekas (Potter)

Király (King)

Katona (Soldier)

Magyar (Hungarian)

[otthonzulles]

A nyugatos magyar ország temetése, 2023

remek anyag Németh Dánieltől

[kepeslajoska]

Tételezzük fel. hogy a fideszes magas fizetésű potentátoknak munka után kéne nézniük a szabad munkaerőpiacon. Szerinted egy objektív interjú után milyen állásban tudnának ezek elhelyezkedni?

Áder János

Bencsik András

Budai Gyula

Csepreghy Nándor

Demeter Szilárd

Dömötör Csaba

Gajdics Ottó

Gyulyás Gergely

Hollik István

Hoppál Péter

Kósa Lajos

Nacsa Lőrinc

Németh Szilárd

Rétvári Bence

Szijjártó Péter

Varga Judit

Havasi Bertalan

[filmkaosz]

Namath was born and raised in Beaver Falls, Pennsylvania (30 miles (50 km) northwest of Pittsburgh), and grew up in its Lower End neighborhood.[1] He is the son of Roman Catholic parents, Rose (née Juhász) and János "John Andrew" Namath, a steelworker, both of Hungarian descent.[2] His Hungarian-born grandfather, András "Andrew" Németh, known as "A.J." to his family and friends, came to Ellis Island on the steamer Pannonia in 1911,[3]: 1  and worked in the coal and steel industries of the greater Pittsburgh area.

Megemlítve For All Mankind, sez1 ep10

[apci-blog]

Áder Orsolya

Áder János köztársasági elnök lánya. 16 éves kora óta külföldön él: először Brüsszelbe érkezett a családjával, majd Londonba ment tanulni, ahol a Richmond, The American International University in London felsőfokú képzését végezte el, divatmarketing, menedzsment és üzleti vonalon. Később Zoób Katti, Nanushka és Abodi Dóra oldalán szerzett gyakornoki tapasztalatot, Sanghajban pedig DJ-ként és rendezvényszervezőként is dolgozott. A festés mellett jelenleg az ökotudatos, fenntartható divat kérdései foglalkoztatják.

Áder Orsika (1993-) sem érezte jól magát Magyarországon [apja hangzatai ellenére] , és 10 éve elhagyta az országot. Most Kínában él, és önjelölt festőművésznek titulálja magát. Ez így nem lenne hír, de.... Apuci utasította az összes külképviseletet, hogy rendezzenek kiállítást és magasztalják a kislánya munkáit. Ez eddig 3 milliárd forintba fáj a Magyar adófizetőknek. A program 'Dimenziók művészete' néven fut. (Robert George.)"(Németh György után)

[bdpst24]

Új produkcióval indítja a tavaszi szezont a Játékszín

Új produkcióval indítja a tavaszi szezont a Játékszín

Megjelent a Játékszín márciusi kínálata – a tavaszi szezont új produkcióval indítják. A Csodálatos vagy, Júlia! című Maugham-adaptációt február 25-én mutatják be, a címszerepet Eszenyi Enikő játssza, a rendező Szikora János, a jelmezeket Zoób Kati tervezi. Maugham regénye 1937-ben látott napvilágot, azóta számtalan színházi- és filmfeldolgozás készült belőle. A Játékszín változatát Németh Ákos…

[magyarfilmekatolcettig]

Mágnás Miska - 1948. Rendezte: Keleti Márton. Főszerepben: Gábor Miklós, Mészáros Ági, Sárdy János, Németh Marika, Gobbi Hilda, Kemény László, Latabár Kálmán, Latabár Árpád. https://anchor.fm/magyarfilmekatolcettig

[fractalworkshop]

One of the clay statues of János Németh. The now 85-year-old artist uses the traditional ceramics techniques of  the region to create his works.

[krisztoforo]

[mokhosz]

nálunk épp kádár jános rendezkedett be, németh lehel hangaláfestésével, amikor normálisabb helyeken már ez ment

[foulchildtiger]

Elvhű kommunista soha nem jön zavarba, mert mindig a párt helyes irányvonalát követi. 1947-ben díszközgyűl, 1949-ben akaszt, 1956-ban dísztemet. És fogadkozik: „Soha többé! Örök fájdalommal a szívünkben fogunk gondolni azokra a drága elvtársainkra, kiknek hamvait annyi esztendővel haláluk után most helyezzük nyugovóra. Halottakat nem lehet feltámasztani. De emléküknek a legnagyobbal akarunk áldozni, amivel kommunisták áldozhatnak: azzal, hogy érettük, helyettük is küzdeni fogunk.” (Szabad Nép, 1956. október 6.)

A sírnál Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja mond beszédet, a koporsó mellett gyászol Kádár János, aki belügyminiszter volt, amikor Rajk Lászlót halálra ítélték. Mindketten két év múlva, 1958-ban is tagjai a Politikai Bizottságnak, amikor kommunista meggyőződésük szellemében halálra ítéltetik és bitófára küldik kommunista elvtársukat, Nagy Imrét. Mindketten megérik, amikor a Politikai Bizottságból őket kiebrudaló elvtársaik 1989-ben dísztemetést rendeznek a meggyilkolt kommunistáknak. A koporsók mellett természetesen a kommunisták álltak díszőrséget. „A kormány nevében Németh Miklós miniszterelnök, Pozsgay Imre államminiszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes koszorúzott. Ezt követően – a protokolláris koszorúzás ideje alatt – Nagy Imre koporsójánál Szűrös Mátyás, Németh Miklós, Pozsgay Imre és Medgyessy Péter váltotta fel a díszőrséget.” (Magyar Nemzet, 1989. június 17.)

Akasztottunk, dísztemettünk, akasztottunk, dísztemettünk: építettük a szocializmust!

Hruscsov titkos beszédét teljes terjedelmében kevesen olvashatták. Hruscsov nem volt buta ember, maga sem gondolta komolyan, amit többórás beszédében eltökélten állított: mindenért, ami történt, egyedül Sztálin és szolgalelkű híve, a burzsoázia bérence, Berija a felelős.

Ha a proletárdiktatúrától, a szocializmustól, a kommunisták egyeduralmától tökéletesen idegen a személyi kultusz, akkor mi fán terem Rákosi Mátyás, Walter Ulbricht, Kim Ir Szen, Nicolae Ceauşescu, Fidel Castro és a többi kommunista tömeggyilkos?

Nehogy ezen bárkinek is eszébe jusson hosszasan töprengeni, Hruscsov úgy döntött: Sztálin zsarnokságának leleplezése a kommunista párt belügye. Fontos, hogy minden kommunista gondolkodás nélkül kövesse a párt helyes irányvonalát. Majd megmagyarázzák (zárt ülésen) a magyar elvtársak a magyar elvtársaknak, miért szükséges fölakasztani Nagy Imrét. És természetesen majd azt is megmagyarázzák a magyar elvtársak (zárt ülésen) a magyar elvtársaknak, miért volt helytelen felakasztani Nagy Imrét. „Éljen pártunk győzelmes zászlaja: a leninizmus!”

Az önhitt kommunisták eggyel nem számoltak: az embereknek, a mindenükből kiforgatott, szabadságuktól megfosztott, reményeikben megalázott, alattvalósorba kényszerített embereknek egyszer csak elegük lesz a kommunisták ország- és hazaáruló zsarnokságából.

1956. október 23-án Budapest népe ledöntötte Sztálin szobrát. Néhány napig Magyarország azt hitte: lesz magyar feltámadás.

Aztán Kádár Jánost és a magyar kommunistákat újra kinevezték a magyar nép Moszkvából irányított, pórázon tartott, Moszkvában pitiző, Budapesten csaholó helytartóinak.

Sztálinról, aki 1947. november 7-e óta Budapest díszpolgára, egyelőre megfeledkeztek. A kommunistáknak nincs mindig minden kommunistára szükségük.

1956. november 20-án Sepilov szovjet külügyminiszter megígérte, a szovjet megszállók parancsnokai megígérték, a magyar kommunista hatalombitorlók megígérték, hogy senkit az ország területéről nem visznek el, senkit a felkelésben való részvételért nem üldöznek.

Egy kommunista politikusnak semmibe nem kerül bármit megígérni.

Az ígérgetés hasznos, eredményes politikai eszköz, a pillanatnyi érdekérvényesítés szempontjából elfogadott taktikai fegyver. Kádár Apró Dögei és Sepilov elvtárs 1956. november 20-án úgy ítélték meg, legokosabb, ha felkelésről beszélnek, és megígérik a magyaroknak, hogy senkit nem fognak üldözni a felkelésben való részvételért.

Aztán Nagy Imrét és társait (valamennyien kommunisták voltak!) internálták, hazahozták, fölakasztották. Több száz embert letartóztattak, börtönbe zártak, kivégeztek.

Aki nincs ellenünk, az velünk van – hirdette Kádár János.

Korlátolt ember volt, lehet, hogy valóban hitte: akinek már összetörték a gerincét, akit már megaláztak, akiből már sikerült besúgó ügynököt faragni, aki rémülten hallgat, mert a habos tortának álcázott diktatúrában életben akar maradni – az már a kommunisták szövetségese.

De azért Kádár János sem volt annyira ostoba, hogy megbízott volna a magyar írókban. Azt is tudta, mit ígértek a magyar kommunisták a magyar népnek: "Senkit az ország területéről el nem visznek, senkit a felkelésben való részvételért nem üldöznek." És miután ezt az ígéretet sem tartották be, nehogy bárkinek is eszébe jusson számon kérni rajtuk bármit, célszerűnek látszott szájkosarat kötni az írókra.

Nehogy beleköpjenek a kommunisták levesébe.

(Háy Gyula, Déry Tibor, Zelk Zoltán mégis beleköpött: néhány évig börtöncellájukban gondolkodhattak arról, miért is lettek kommunista írók.)

Kádárék novemberben még (látszólag!) tárgyalni akarnak gyengének ítélt elvtársukkal, Nagy Imrével, aztán – szovjet parancsra – Romániába internálják, ott már fenyegetik, később Budapesten börtönbe zárják, ellenforradalmi összeesküvéssel vádolják, 1958. június 16-án kivégzik. Pedig 1956 novemberében azt ígérték neki, ha lemond miniszterelnöki posztjáról, békében hagyják, sőt esetleg még politizálhat is.

Élete alkonyán Nagy Imrének tudomásul kellett vennie: bármit állít, bármit ígér egy kommunista, annak még az ellenkezője sem igaz. Talán ezért vállalta inkább a bitófát; egyszer már begyűjtési miniszterré alázta magát Rákosi utasítására – öregemberként nem akarta lakájként vagy udvari bohócként szolgálni Kádárt és elvtársait.

Magyarország, 1956. november 23. Pufajkás rémuralom, szovjet megszállás, vérbe fagyott ország. Kádár Apró Dögei tudják: valamit mondani kell az istenadta népnek. Például azt, hogy senkit nem üldöznek a felkelésben való részvételért. Hátha sokan elhiszik. Aki időt nyer, életet nyer. Aztán az elvtársak majd internálnak néhány ezer, fölakasztanak néhány száz embert, hogy az életben és otthon maradottak rémülten kussoljanak. Gerinctelen, erkölcstelen, karrieréhes jogászt mindig találni, aki aláírja és kihirdeti a halálos ítéleteket. A törvénytelen jogi csűrcsavarás során csupán arra kell vigyázni, hogy senkit ne ítéljenek el a felkelésben való részvételért. Akit a bíróság akasztófára küld, az legyen mind köztörvényes bűnöző és fegyveres ellenforradalmár. Az pedig a kommunista rendőrségtől elvárható pártszerű minimum, hogy bárkiről, bármikor képes legyen bebizonyítani: a letartóztatott személy ellenforradalmár, tehát köztörvényes bűnöző.

Bebizonyította. És a bírók naponta ítélkeztek, a hóhérok naponta akasztottak.

Ezt nevezték szocialista rendteremtésnek Kádár Apró Dögei.

A párt helyes álláspontja 1989-ben: Nagy Imre nem volt ellenforradalmár, ellenforradalom sem volt, ezért megkövetjük azokat az ártatlan elvtársainkat, akiket a népfelkelésben való részvételükért kivégeztünk.

Nem tudom, mit gondolt, mit érzett, lányának, Apró Piroskának mit mondott Apró Antal 1989. június 16-án, amikor látta a televízióban Nagy Imre és társai koporsója mellett díszőrséget állni elvtársait. Azt sem tudom, mire gondolt Apró Antal, amikor 1994-ben egy hajdani pufajkás lett Magyarország miniszterelnöke, aki a kommunista betonoszlop lányát, Apró Piroskát tette meg kabinetfőnökének. Atyai szíve örvendezett leánykája szép karrierjét ünnepelve? Vagy a kommunista betonoszlop ujjongott: semmi nincs veszve, hisz miénk a hatalom?

Vajon Apró Piroska 1994. október 23-án elárulta édesapjának, hogy hajdani elvtársa, Horn Gyula úr éppen most koszorúzza meg az általuk kivégzett hajdani elvtársuk, Nagy Imre sírját?

És Apró Piroska veje, Gyurcsány Ferenc (KISZ-titkár, milliárdos, miniszterelnök, családapa és hazafi) otthon, családi körben hogy emlegeti anyósa édesapját? Mi a véleménye – nem mint magánembernek, hanem mint a demokratikus Magyar Köztársaság miniszterelnökének – Apró Piroskáról, a munkásmozgalom régi harcosáról, a proletárdiktatúra alázatos szolgálólányáról? És mi a véleménye anyósa édesapjáról, Apró Antalról, a munkásmozgalom még régebbi harcosáról, Rajk László elvtárs, Rákosi Mátyás elvtárs, Gerő Ernő elvtárs, Nagy Imre elvtárs, Kádár János elvtárs hű harcostársáról?

Egy biztos: anyósa édesapjától sokat tanult. A gátlástalan köpönyegforgatást, például. Bár az öreg bolsevik 1989 után valószínűleg szűkülő szemmel figyelte, ahogy kommunista elvtársai pillanatok alatt burzsoá pénzemberekké vedlenek, és kommunista múltjukat leköpve, megtagadva a proletárdiktatúra tegnapi hívei a demokratikus szabadgondolkodás és vagyonharácsolás lelkes bajnokai lesznek néhány év alatt. De Gyurcsány Ferenc is éppoly gátlástalanul tud ígérni, mint Rákosi elvtárs ("Lendületben az ország!"); éppoly gátlástalanul szegi meg adott szavát, mint Kádár elvtárs (miniszterelnöki tanácsadóként vajon milyen tanácsokat adott főnökének, Medgyessy Péternek, akit aztán rövid időn belül páros lábbal rúgott ki a hatalomból?); éppoly gátlástalanul magabiztosan erőszakos, mint Apró elvtárs ("Addig kell a választásokon legyőzni a Fideszt – még legalább kétszer-háromszor –, amíg a megosztó, gyűlöletet keltő jobboldali kultúra és annak képviselői ki nem szorulnak a hazai politika élvonalából.").

Tegeződni is Piroska anyus apukájától tanult. Apró Antal 1956. október 6-án így tisztelgett halott elvtársa sírjánál: "Drága Rajk elvtársunk! Emlékszünk Rád, sohasem felejtjük el áldozatos és eredményes munkádat." Szóval Gyurcsány úr Apró elvtárstól tanulta, hogy a kommunisták által meggyilkolt kommunistákat – újratemetésük után! – illik (lehet) tegezni: "Imre, te mit gondolsz, hogyan kell boldogulni ebben a veszekedős világban?"

Az már csak a miniszterelnök úr kulturálatlanságára (vagy önteltségére?) jellemző, hogy nem ismeri a tegeződés és a letegezés közötti különbséget.

Sok mindenre gondoltam, amikor 1956. november 23-án a Népszabadság október 23-a hőseire emlékező vezércikkét olvastam, de arra biztos nem, hogy 2004. november 4-én egy alig másfél évtizede még kommunista KISZ-funkcionárius demokratikus pózban tetszelegve, önelégülten mosolyogva simogatja majd Nagy Imre szobrát, letegezi az anyósa apja és elvtársai által halálba küldött hajdani miniszterelnököt, és éppúgy, mint Kádár Apró Dögei, a történelmi igazságosztás egyetlen letéteményesének tekinti önmagát és a nevét minden tömeggyilkosság és újratemetés után újra és újra korszínűre mázoló pártját.

Lendületben a kommunisták?

Szigethy Gábor

[sokasebi]

A Központi Bizottság tagjai (1985)

Aczél György – az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója.

Antalóczy Albert – az MSZMP Komárom megyei bizottságának első titkára,

Apáti Nagy Gábor – a nagyszénási Október 6. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnökhelyettese

Apró Antal – az Országgyűlés nyugalmazott elnöke

Baranyai Tibor – a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára

Benke Valéria – a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke

Berecz Frigyes – a BHG Híradástechnikai Vállalat vezérigazgatója

Berecz János – az MSZMP KB titkára

Bónyai István – a Volán 4. sz. vállalat hatvani üzemegységének autófényező-mázolója

Borbény Gábor – az MSZMP budapesti bizottságának titkára

Borbély Sándor – a munkásőrség országos parancsnoka

Brutyó János – az MSZMP KB nyugalmazott elnöke

Burgert Róbert – a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója

Csehák Judit – a Minisztertanács elnökhelyettese

Cserháti István – a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora

Cservenka Ferencné – az MSZMP Pest megyei bizottságának nyugalmazott első titkára, az Országgyűlés alelnöke

Czinege Lajos – a Minisztertanács elnökhelyettese

Deák Gábor – az MSZMP Budapest, XIII. kerületi bizottságának első titkára

Deák László – a Mecseki Ércbányászati Vállalat vájára

Duschek Lajosné – a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke

Faluvégi Lajos – a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke

Fejti György – az MSZMP Borsod megyei bizottságának első titkára

Fock Jenő – a Minisztertanács nyugalmazott elnöke

Fodorné Birgés Katalin – a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsának vezető titkára

Gáspár Sándor – a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke

Géczi János – az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára

Glanz Lászlóné – a felsőszölnöki általános iskola igazgatója

Grósz Károly – az MSZMP budapesti bizottságának első titkára

Gubicza Ferenc – a balatönfüredi Csopak Tája MGTSZ elnöke

Gyebrószki Andrásné – a Budapesti Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgatója

Gyöngyösi István – az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára

Havasi Ferenc – az MSZMP KB titkára

Hámori Csaba – a KISZ KB első titkára

Hárs István – a Magyar Rádió elnöke

Herczeg Károly – a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára

Hollán Zsuzsa – az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet igazgató főorvosa

Hoós János – az Országos Tervhivatal államtitkára

Horn Gyula – külügyminisztériumi államtitkár

Horváth Ede – a Rába Magyar Vagon és Gépgyár vezérigazgatója

Horváth István – az MSZMP KB titkára

Horváth József – a Csepel Autógyár gépkocsiszerelője

Huszár István- az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója

Jókay Endre – a Villamosszigetelő és Műanyaggyár szerszámkészítője

Juscsák György – a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója

Kamara János – belügyminiszter

Kapolyi László – ipari miniszter

Karakas László – az MSZMP KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetője

Katona Imre – az Elnöki Tanács titkára

Katona István – az MSZMP KB irodájának nyugalmazott vezetője

Kádár János – az MSZMP főtitkára

Kállai Gyula – a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke

Kánya Erzsébet – a Székesfehérvári Könnyűfémmű műszakvezető-főművezetője

Kárpáti Ferenc – honvédelmi miniszterhelyettes, politikai főcsoportfőnök

Kiss István – szobrászművész

Klenovics Imre – az MSZMP Somogy megyei bizottságának első titkára

Kornidesz Mihály – a Magyar Televízió elnöke

Korom Mihály – az MSZMP KB nyugalmazott titkára

Kótai Géza – az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője

Kovács László – a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára

Lakos Sándor – a Pártélet felelős szerkesztője

Lázár György – a Minisztertanács elnöke,

Losonczi Pál – az Elnöki Tanács elnöke

Lukács János – az MSZMP Baranya megyei bizottságának első titkára

Marjai József – a Minisztertanács elnökhelyettese

Maróthy László – a Minisztertanács elnökhelyettese

Méhes Lajos – a Szakszervezetek Országos Tanácsának nyugalmazott főtitkára

Mód Péter – a Magyar Népköztársaság UNESCO mellett működő állandó képviseletének vezetője

Mórocz Lajos – honvédelmi minisztériumi államtitkár

Nemes Dezső – az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének nyugalmazott igazgatója

Németh Károly – az MSZMP főtitkárhelyettese

Nyers Rezső – az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének nyugalmazott igazgatója, tudományos tanácsadó

Oláh István – honvédelmi miniszter

Osztafi Béla – az Ózdi Kohászati Üzemek kohásza

Óvári Miklós – az MSZMP KB titkára

Pál Lénárd – az MSZMP KB titkára

Péter János – nyugalmazott külügyminiszter, az Országgyűlés alelnöke

Pónya József – a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója

Pozsgay Imre – a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára

Rajnai Sándor – a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete

Rényi Péter – a Népszabadság főszerkesztő-helyettese

Révész Ferenc – a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott igazgatója

Romhány Pál – az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának első titkára

Sarlós István – az Országgyűlés elnöke

Sikula György – az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottságának első titkára

Szabó István – a nádudvari Vörös Csillag TSz elnöke, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke

Szabó István – az MSZMP jászberényi városi bizottságának első titkára

Szakali József – a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke

Szépvölgyi Zoltán – Budapest Főváros Tanácsának elnöke

Sztameniczky István – a SZÖVOSZ elnöke

Szűcs Ferenc – a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének helyettese

Szűcs Istvánné – az MSZMP KB V. kerületi bizottságának első titkára

Szűrös Mátyás – az MSZMP KB titkára

Takács Imréné – az Ajkai Üveggyár technológusa

Tétényi Pál – az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke

Tóthné Kiss Mária – a Minőségi Cipőgyár nyirbátori gyáregységének személyzeti vezetője

Tömpe István – az Állami Rádió és Televízió Bizottság nyugalmazott elnöke

Trombitás István – a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat vezérigazgatója

Vajda György – a Villamosenergetikai Kutató Intézet igazgatója

Varga László – a magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának főtitkára

Varga Péter – az MSZMP KB közigazgatási és adminisztrációs osztályának vezetője

Váncsa Jenő – mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Várkonyi Péter – külügyminiszter

Veres József – nyugalmazott munkaügyi miniszter

Veress Péter – külkereskedelmi miniszter

[katallure]

1956. október 26., Mosonmagyaróvár

Bárdics Tihamér vasesztergályos. Fejlövés. Élt 17 évet. Dannauer Antal gyári munkás. Fejlövés. Élt 40 évet. Domonkos Antal segédmunkás. Fej és mellkas lövés. Élt 27 évet. Dózsa Katalin gyári munkás. Tüdő és haslövés. Élt 35 évet. Demeter János kőműves tanuló. A bal comb és lábszár roncsolt sérülése törésekkel. Élt 17 évet. Fábián József kubikus. Has és láblövés. Élt 19 évet. Ferenczi Lajos főerdész. Gyécsek István erdészeti fogatos. Fejlövés. Élt 35 évet. Hornyák Béla vízvezeték szerelő. Fejlövés. Élt 36 évet. Horváth Gyula főiskolai hallgató. Haslövés. Élt 21 évet. Kardos András kubikus. Mellkas és fejlövés. Élt 51 évet. Kardos Miklós géplakatos ipari tanuló. Tüdőlövés. Élt 16 évet. Kelemen Rezső öntödei munkás. Fej és haslövés. Élt 26 évet. Kemény Márton géplakatos. Fejlövés. Élt 24 évet. Kiss János kubikus. Tüdőlövés. Élt 30 évet. Koloszár Zoltán ipari tanuló. Élt 16 évet. Kovács István kőműves. Haslövés. Élt 41 évet. Kreizer Sándor tűzoltó. Haslövés. Élt 22 évet. Laczkovics Dezső villanyszerelő. Haslövés. Élt 32 évet. Letenyei Ferenc segédmunkás. Tüdőlövés. Élt 24 évet. Meszlényi István műszerész ipari tanuló. Fejlövés. Élt 15 évet. Meszlényi József könyvelő. Fejlövés. Élt 42 évet. Miks József gyári munkás. Fejlövés. Élt 15 évet. Nagy Árpád főiskolai hallgató. Gyomorlövés. Élt 20 évet. Németh Károly kőműves. Gyomorlövés.Élt 31 évet. Neszméri Ernő bádogos. Fejlövés. Élt 37 évet. Neuberger Flóriánné Rácz Margit háztartásbeli. Tüdőlövés. Élt 39 évet. Őri László műszerész ipari tanuló. Koponyaalapi törés. Élt 15 évet. Paár Jenő villanyszerelő ipari tanuló. Haslövés. Élt 16 évet. Pandúr György géplakatos. Fejlövés. Élt 31 évet. Pápai Ferenc segédmunkás. A bal láb roncsolt sérülése és törése miatt halt meg. Élt 19 évet. Pichler Béla géplakatos. Gyomorlövés. Élt 26 évet. Pintér Gizella főiskolai hallgató. Haslövés. Élt 19 évet. Rácz Anna gyári munkás. Haslövés. Élt 26 évet. Rehling Zoltán járadékos sütő. Haslövés. Élt 51 évet. Róbl Ferenc gyári munkás. Fejlövés. Élt 20 évet. Savanyú Józsefné Mátyus Erzsébet gyári munkás. Mellkas lövés. Élt 23 évet. Sípos József árukiadó. Haslövés. Élt 20 évet. Szalai István főiskolai hallgató. Lábtörés, elvérzés. Élt 20 évet. Szimhardt Károly vízvezeték szerelő. Gyomorlövés. Élt 23 évet. Szuchányi József Takács Miklós Ferenc autószerelő. Ágyéklövés. Élt 17 évet. Tolnay László géplakatos ipari tanuló. Has és comblövés. Élt 17 évet. Varga Erzsébet főiskolai hallgató. Nyak és jobb comb lövése. Élt 19 évet. Virág Vendelné Farkas Margit gyári munkás. Haslövés. Élt 20 évet. Wachek Lőrinc géplakatos. Has és farlövés. Élt 19 évet. Wachtler L.. Haslövés. Élt 26 évet . Wesztergom Imre főiskolai hallgató Wilhelm Mihály villanyszerelő ipari tanuló. Élt 18 évet. Wojneschitz Istvánné Ganster Róza gyári munkás. Tüdőlövés. Élt 56 évet. Zsoldos Mihályné Maximov Anna háztartásbeli. Haslövés. Élt 38 évet.

[negyart]

Vaszary János - Kávéházi terasz Siófokon, 1906

{János Vaszary (Hungarian, 1867–1939) - Coffee-House Terrace in Siófok, 1906}

[kepeslajoska]

Nem akarok olyan cégben tulajdonos lenni, amely közpénzeket nyer – Tiborcz István

 Nem szeretem az olyan vezetőket, akik azért lopnak, hogy a hatalmukat megszilárdítsák – Orbán Viktor

Nincs szükségem az állami közbeszerzésekre, én annál okosabb vagyok – Mészáros Lőrinc

Ki nem állhatom a közpénzből urizáló egyszerű parasztgyerekeket – Rogán Antal

Petőfi egyik legjobb ismerőjeként lettem a múzeum igazgatója, a Családi kör című versét már az általános iskolában is fejből tudtam – Demeter Szilárd

Kerülöm a látszatát is annak, hogy részrehajló legyek az igazságszolgáltatásban – Polt Péter

Azért imádom Orbán Viktort, mert igazi keresztény és sugárzik belőle a jóság és szeretet – Semjén Zsolt

Mélyen elítélem azokat, akik gondolkodás nélkül aláírták a trianoni békeszerződést – Áder János

Nem akarok olyan tévében szerepelni, ahol egyesek az embertársaikat becsmérlik – Bayer Zsolt

A rosszarcú drogosok a halálom – Deutsch Tamás

Legszívesebben felpofoznám azokat, akik naponta pofátlanul belehazudnak a nézők képébe – Gulyás Gergely

Szerintem a szerelem két ember belügye és nem tartozik a nyilvánosságra – Halász János

Ha hosszú éveken át bődületes faszságokat nyilatkozol, a fél világ rajtad röhög – Kósa Lajos

A kommunista hóhérok parlamentjében nem engedték érvényesülni az ellenzéki véleményeket – Kövér László

Itt az ideje, hogy egyenesen nézzünk szembe a valós tényekkel – Matolcsy György

Aki ész nélkül zabál, nem érdemli meg a rezsicsökkentést – Németh Szilárd

Két hét alatt rendbetettem a hazai olajpiacot – Pintér Sándor

Lassan lecserélem az érettségi öltönyömet, mert a külpolitikában adni kell a megjelenésre is, de lehet az is, hogy fodrászt váltok – Szijjártó Péter

Nálam jobb főpolgármester csak Kamermayer Károly volt, de az sem biztos. Vagy mégis? – Tarlós István

Rájöttem, hogy én is geci vagyok – Simicska Lajos