#Perlaky

[peterjozsefpap]

Triduum Sacrum

Az életet nem lehet megszokni, írja Hamvas. Nincs teljesen igaza. Bizonyos részeit nagyon is. Továbbmegyek; meg lehet unni, akár még meg is lehet utálni. Ez a próba benne. Azzal a résszel amikor a színdarab általunk már ismertnek gondolt részéhez érünk, rádöbbenünk, hogy semmiféle hatást nem tudunk gyakorolni rá, azért csak nevében hasonlíthat a már megtörténthez. S mikor már a szavak is távolodnak az ismétlődéstől nincs több fogódzó pont. Keresem, hogy mi maradt mikor megnyertem már mindent mit a földön szerettem. Keresem a megtartó erőt, a vígasztalót, s legfőképpen azt, aki megtisztít hogy alkalmas legyek elnyerni az Ő békéjét, hisz kétséget, félelmet eloszlatni az itt élők sem tudnak már.

4Az Úrban leld örömed, s ő betölti szíved vágyait.

Zsoltárok könyve.

Az Ő öröme a láthatóban, és a láthatatlanban is megnyilvánul. Minden általa lett. Lassan, és fájdalmasan tisztulok. Könnyek mosnak, és a biológia az okot keresve, mindenféle mechanizmust ír róla, hogy miért is jó az. Túl kevés a természet tudomány; célba dobálás. Kalapáccsal a tükörbe. Míg a fent említett író, azt 'mondatja' fel Rátóti művész úrral hangban, hogy "...egy csepp a kárhozatból", én inkább azt mondtam ma reggel; egy csepp a purgatóriumból. Vannak akik kávé zaccból jósolnak. Pénzfeldobással döntik el melyik csapat kezdjen. Cigánykártyát vetnek. Vagy pszichoanalízist végeznek, és méltóságos arccal foglalják rendszerbe az emert, kinek egész egymáshoz vezető életét néhány óra leforgása alatt próbálják feltérképezni. Jelöletlen vaktérkép, a folyók csak mint az említett könnyek vannak megjelenítve. Vívmánynak számít, az összefüggések kitapogatása. Majd újabb csalódás, hogy 'ahh.. már megint nem sikerült. S ezek csak az önámítás neki keseredett részei. Mert egyenes, és kerülő utakon, is csak egyet tudunk tenni; szeretni. Perlaky Lajos írja a szeretet természetéről, hogy az képes még a börtön falához is odatapadni. Milyen igaza van, a metafizikája tehát megköveteli a Szabadítót. De csak mint ahogy él az emberben a lélek, mégis itt lent. Itt lent tehát az Isten. Így az emberben a lélek nem börtönre, hanem templomra talál. Addig épül, amíg épülnie kell. Krisztusban három napig épült. A megdicsőülés, az Ő temploma, az azt megelőző lerombolásával járt, nem pedig meg újításával. Mi Krisztusban vagyunk. Ő van bent, és Ő van kint is. Az egyetlen dolog amit megrekedt állapotban kérhet a szív, a kegyelem. /Az ami hozzád köt, és tesz szabaddá egy időben, egy helyen. S Ő álltala, de a te szívedben kedvesem. /

"Mondottam ember; küzdj és bízva bízzál! - Madách Imre ...és folytatja;

"Csodálatos, az ember hő kebellel Eseng epedve szerelem után, S csak kínt arat." Keves Imre, mi mindannyian élünk. Te is. A kín véges. A béke ígéret. A szerelem valóság.

[thinkingimages]

Marton Perlaki

[theleoisallinthemind]

by Marton Perlaki

[389]

Marton Perlaki

[fashionlandscapeblog]

Mauve Dupuy captured by Marton Perlaki for d la Repubblica June 2024

[zurich-snows]

Marton Perlaki

[disease]

“THE OBSERVER (UMBRO)” ELMGREEN & DRAGSET // 2021 PHOTOGRAPHY: MARTON PERLAKI

[tri-ciclo]

Marton Perlaki Marte Mei van Haaster, 2017

[guy60660]

Marton Perlaki

[adreciclarte5]

by Marton Perlaki

[thisispaper]

Selected works by Marton Perlaki https://thisispaper.com/mag/selected-works-marton-perlaki

[thinkingimages]

 Marton Perlaki 

[polishmodels]

Diana Skowron - editorial "Speciali Accessori SS24" for D Repubblica, March 2024

Photographer: Marton Perlaki

source: models.com

[photo-dujenoir]

Marton Perlaki

[joshuahowls]

Marton Perlaki

[everylittoral]

Marton Perlaki