#Vajda Béla

[rahmamustafa99]

Andaxin kora (1989 / Béla Vajda)

[sokasebi]

A Központi Bizottság tagjai (1985)

Aczél György – az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója.

Antalóczy Albert – az MSZMP Komárom megyei bizottságának első titkára,

Apáti Nagy Gábor – a nagyszénási Október 6. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnökhelyettese

Apró Antal – az Országgyűlés nyugalmazott elnöke

Baranyai Tibor – a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára

Benke Valéria – a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke

Berecz Frigyes – a BHG Híradástechnikai Vállalat vezérigazgatója

Berecz János – az MSZMP KB titkára

Bónyai István – a Volán 4. sz. vállalat hatvani üzemegységének autófényező-mázolója

Borbény Gábor – az MSZMP budapesti bizottságának titkára

Borbély Sándor – a munkásőrség országos parancsnoka

Brutyó János – az MSZMP KB nyugalmazott elnöke

Burgert Róbert – a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója

Csehák Judit – a Minisztertanács elnökhelyettese

Cserháti István – a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora

Cservenka Ferencné – az MSZMP Pest megyei bizottságának nyugalmazott első titkára, az Országgyűlés alelnöke

Czinege Lajos – a Minisztertanács elnökhelyettese

Deák Gábor – az MSZMP Budapest, XIII. kerületi bizottságának első titkára

Deák László – a Mecseki Ércbányászati Vállalat vájára

Duschek Lajosné – a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke

Faluvégi Lajos – a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke

Fejti György – az MSZMP Borsod megyei bizottságának első titkára

Fock Jenő – a Minisztertanács nyugalmazott elnöke

Fodorné Birgés Katalin – a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsának vezető titkára

Gáspár Sándor – a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke

Géczi János – az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára

Glanz Lászlóné – a felsőszölnöki általános iskola igazgatója

Grósz Károly – az MSZMP budapesti bizottságának első titkára

Gubicza Ferenc – a balatönfüredi Csopak Tája MGTSZ elnöke

Gyebrószki Andrásné – a Budapesti Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgatója

Gyöngyösi István – az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára

Havasi Ferenc – az MSZMP KB titkára

Hámori Csaba – a KISZ KB első titkára

Hárs István – a Magyar Rádió elnöke

Herczeg Károly – a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára

Hollán Zsuzsa – az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet igazgató főorvosa

Hoós János – az Országos Tervhivatal államtitkára

Horn Gyula – külügyminisztériumi államtitkár

Horváth Ede – a Rába Magyar Vagon és Gépgyár vezérigazgatója

Horváth István – az MSZMP KB titkára

Horváth József – a Csepel Autógyár gépkocsiszerelője

Huszár István- az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója

Jókay Endre – a Villamosszigetelő és Műanyaggyár szerszámkészítője

Juscsák György – a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója

Kamara János – belügyminiszter

Kapolyi László – ipari miniszter

Karakas László – az MSZMP KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetője

Katona Imre – az Elnöki Tanács titkára

Katona István – az MSZMP KB irodájának nyugalmazott vezetője

Kádár János – az MSZMP főtitkára

Kállai Gyula – a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke

Kánya Erzsébet – a Székesfehérvári Könnyűfémmű műszakvezető-főművezetője

Kárpáti Ferenc – honvédelmi miniszterhelyettes, politikai főcsoportfőnök

Kiss István – szobrászművész

Klenovics Imre – az MSZMP Somogy megyei bizottságának első titkára

Kornidesz Mihály – a Magyar Televízió elnöke

Korom Mihály – az MSZMP KB nyugalmazott titkára

Kótai Géza – az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője

Kovács László – a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára

Lakos Sándor – a Pártélet felelős szerkesztője

Lázár György – a Minisztertanács elnöke,

Losonczi Pál – az Elnöki Tanács elnöke

Lukács János – az MSZMP Baranya megyei bizottságának első titkára

Marjai József – a Minisztertanács elnökhelyettese

Maróthy László – a Minisztertanács elnökhelyettese

Méhes Lajos – a Szakszervezetek Országos Tanácsának nyugalmazott főtitkára

Mód Péter – a Magyar Népköztársaság UNESCO mellett működő állandó képviseletének vezetője

Mórocz Lajos – honvédelmi minisztériumi államtitkár

Nemes Dezső – az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének nyugalmazott igazgatója

Németh Károly – az MSZMP főtitkárhelyettese

Nyers Rezső – az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének nyugalmazott igazgatója, tudományos tanácsadó

Oláh István – honvédelmi miniszter

Osztafi Béla – az Ózdi Kohászati Üzemek kohásza

Óvári Miklós – az MSZMP KB titkára

Pál Lénárd – az MSZMP KB titkára

Péter János – nyugalmazott külügyminiszter, az Országgyűlés alelnöke

Pónya József – a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója

Pozsgay Imre – a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára

Rajnai Sándor – a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete

Rényi Péter – a Népszabadság főszerkesztő-helyettese

Révész Ferenc – a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott igazgatója

Romhány Pál – az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának első titkára

Sarlós István – az Országgyűlés elnöke

Sikula György – az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottságának első titkára

Szabó István – a nádudvari Vörös Csillag TSz elnöke, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke

Szabó István – az MSZMP jászberényi városi bizottságának első titkára

Szakali József – a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke

Szépvölgyi Zoltán – Budapest Főváros Tanácsának elnöke

Sztameniczky István – a SZÖVOSZ elnöke

Szűcs Ferenc – a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének helyettese

Szűcs Istvánné – az MSZMP KB V. kerületi bizottságának első titkára

Szűrös Mátyás – az MSZMP KB titkára

Takács Imréné – az Ajkai Üveggyár technológusa

Tétényi Pál – az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke

Tóthné Kiss Mária – a Minőségi Cipőgyár nyirbátori gyáregységének személyzeti vezetője

Tömpe István – az Állami Rádió és Televízió Bizottság nyugalmazott elnöke

Trombitás István – a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat vezérigazgatója

Vajda György – a Villamosenergetikai Kutató Intézet igazgatója

Varga László – a magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának főtitkára

Varga Péter – az MSZMP KB közigazgatási és adminisztrációs osztályának vezetője

Váncsa Jenő – mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Várkonyi Péter – külügyminiszter

Veres József – nyugalmazott munkaügyi miniszter

Veress Péter – külkereskedelmi miniszter

[jehova]

ALL OF YOUR FRIENDS ARE CUNTS, YOUR MOTHER IS A BALLPOINT PEN THIEF

A könyv tartalma: - Bevezetés Hamvas Béla világába, avagy még mielőtt bármit - Hamvas és Magyarország, avagy milyen lenne végre normális magyarnak lenni? - Hamvas és a zene, avagy esszé a harmadik fülről - A hamvas Hamvas, avagy titkosrendőr volt-e Hamvas Béla? - Hamvas és a nők, avagy nehéz nem szatírát írni - Hamvas és az a bizonyos első regény, avagy az ördöngös dekameron - Hamvas és a tenger, avagy ki hallotta Hamvas Béla hangját? - Hamvas Béla álarca és Kerényi Károly koszorúja - Túl a szerelmen, avagy egy kudarcba fulladt nagy barátság - Hamvas és a háború, avagy mily dicső a hazáért halni - Hamvas és a zsidóság, avagy kísérlet egy érzékeny kérdés megválaszolására - A láthatatlan ház és a megváltott kert, avagy Hamvas Béla háza és kertje - Hamvas és a bor, avagy elérni a tücsökhalhatatlanságot - A teljesség fele, Hamvas Béla és Weöres Sándor barátsága - Halál nincs, avagy Szepes Mária és az örök élet titka - Hamvas Béla és a képzőművészet, különös tekintettel Vajda Lajos mítoszára - Hamvas kritikája, avagy Németh László, Lukács György és Szentkuthy Miklós téveszméi - Egy meg nem tartott előadás Hamvas Béla halálának ötvenedik évfordulóján - Hamvas és a politika, avagy minden irodalmi tett politikai tett, de nem minden politikai tett irodalom - Hamvas és 1956, avagy Hamvas és a magyarság - Semmi komoly Hamvas Béla, avagy az utolsó fátyol és az utolsó maszk - Hamvas és a buddhizmus, avagy orientalista volt-e Hamvas Béla? - Hamvas és az Isten, avagy a Scientia sacra jelentése, keletkezése, és következménye - Hamvas Béla és a kereszténység, avagy kísérlet a szoros olvasásra személyes kommentárokkal - A fügefahimnusz, avagy Hamvas Béla elveszett művei - Hamvas Béla fügefája

[konyvtaros]

Az ország legkeményebb emberei rovat

HÍRFŐSZERKESZTŐ:Gábor László FELELŐS SZERKESZTŐ:Németh Róbert, Sándor Zsolt, Szász Tamás, Turi Zoltán VEZETŐ CÍMLAPSZERKESZTŐ:Zsadon Béla HÍREK:András Ferenc, Gaál Bernadett, Hecker Flórián, Ignácz József, Kabarcz Luca, Kiss András, Kiss József, Koch Lívia, Kovács András, Kovács Viktória, Kovács Noémi, Mágó Károly, Mester Mónika, Sipos Zoltán, Szirmák Erik, Vági Barbara PÉNZ:Siklós András (pénz rovatvezető), F. Szabó Emese, Suhajda Zoltán, Szabó Anna NATÍV:Hankó Viktor, Bujtás Merdzsán MÉDIA:Kalmár Csaba (TV, rádió, online rovatvezető), Apats Gábor, Bella Brigitta, Vajda Judit, Varga Ferenc (Filmklub rovatvezető), Varga Dénes SPORT:Lantos Gábor (rovatvezető), Hegyi Áron, Juha Pál, Kakas Péter, Kerényi Ervin, Kőváry Anett, Pincési László, Ujlaky-Gazdag István TECH:Haraszi Tibor TUDOMÁNY:dr. Elter Tamás (rovatvezető), dr. Pesthy Gábor, Stvorecz Adrián AUTÓ:Kismartoni András (rovatvezető), Farkas Péter (GP-hírek rovatvezető), Gulyás Péter KULT:Csermely Gábor, Sztankay Ádám, Tasnádi Kata, Verasztó Annamária UTAZÁS:Gaál Csaba (rovatvezető), GASZTRO:Zirig Árpád (Táfelspicc rovatvezető) KÉP:Ostyáni János (rovatvezető) Csanádi Márton, Forgács Zsuzsanna, Hirling Bálint, Horváth Dávid, Marton Szilvia, Mudra László, Pataky Zsolt, Polyák Attila, Szabó Gábor, Szekeres Dóra, Talán Csaba OLVASÓSZERKESZTŐ:Dömötör Ágnes, Justh Szilvia, Kerezsi László SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR:Dudus Ágnes

[korkep-blog]

Városnéző sétán Losoncon – zsidó emlékek nyomában

Az idei utolsó losonci városnéző sétán a losonci zsidó emlékekkel, a zsidóság benne a holokauszt történetével ismerkedtek meg a szép számban érkezett érdeklődők.

Az idei utolsó losonci városnéző sétán a losonci zsidó emlékekkel, a zsidóság, benne a holokauszt történetével ismerkedtek meg a szép számban érkezett érdeklődők.

    A séta résztvevői a zsinagóga előtt gyülekeztek, majd az új zsidó temetőt járták be, amely a Tugári-tér délnyugati sarkában, a Vajansky utca mellett található. A kelet-nyugati tájolású temetőt 1871-ben alakították ki.

    A temető első része lényegében egy fákkal beültetett nagy kert. A mai napig megmaradt díszített kovácsoltvasból készült bejárata. Mellette látható egy kis épület, amelyben eredetileg a halottas kocsit és egyéb eszközöket tároltak.

    Közepén található a meglehetősen rossz állapotban lévő halottas imaház, a Codók-haddin, melyet 1909. június 21-én szenteltek fel. Az épületet Jakab Pál és Baksch Miksa tervezték, Fekete István építette, költségei adományokból gyűltek össze.

  Az épületet Dr. Vajda Béla rabbi avatta fel.

  „…büszkeségemet képezi, hogy itt e helyen én, Wohl Izrael unokája, Szilassy József méltó unokája előtt tolmácsolhatom a losonci zsidóság soha ki nem oltható kegyeletét nemes őse, hitközségünk és Hevra-Kadisánk nagy jótevője iránt, és határtalan tiszteletét az egész Szilassy-család iránt, melynek tagjai nemes ősükhöz hasonló érzelmekkel vannak eltelve…”

  – hangzott el többek között akkoriban.

      A Chevra Kadischa jótékonysági egylet megalapításánál (1822) legnagyobb érdemeket szerzett Szilassy József és Wohl Izrael emlékét az épület bejárata mellett elhelyezett táblákon örökítették meg.

  Bal oldalon: Wohl Izraelnek. A losonci izr. hitközség és Chevra Kadisa alapítójának az elévülhetetlen hála jeléül 1786=1848 1909.

  Jobb oldalon: A losonci Chevra Kadisa első nagy jótevője szilasi és pilisi idb. Szilassy József a magyar szent korona őre  szeptemvir, Torna vármegye  főispánja, a dunántúli ev. ref. egyházkerület főgondnokának 1755 = 1836 emléke iránti tisztelete és kegyelete jeléül.

    A Losonci Újság 1909. június 24-i száma így jellemezte az épületet:

  „A kívülről impozáns imaház belseje megragadó látványt nyújtott. A felülről világító ablak halvány kék fényt szór széjjel az imaház tágas belsejében. Az egyik oldalon hatalmas fekete kárpit díszítés áll, előtte művészi faragványú szószék, máig ez előtt egy fekete ravatalasztal áll. A falakon héber és magyar imák ízlésesen bekeretezve vannak elhelyezve. A bejárat két oldalán pedig állnak a perselyek, felettük ezen felirattal: Adakozzunk a szegényeknek.”

  Az imaház bejárata és a temető felőli előterét lépcsős oszlopcsarnok képezi.

  Az épület bal oldali részben a temetőőr részére készült lakás található kis udvarral, ahol jelenleg is a temetőőr lakik.

    A temetői részbe a imaház jobb oldala mellett lévő kis kapun lehet bemenni. Előtte, a kerítésnél egy kerekes kút van, amely a vallási előírásoknak eleget tevő kötelező kézmosást is szolgálta. A temető sorai rendezettek, számozottak. A közepén vezető sétány bal és jobb oldali részre osztja őket. Összesen 54 azonosítható sor van benne, amelyekbe a bal oldalon a hetediktől, a jobb oldalon a tizediktől temetkeztek. Közel 1200 sírhely található  benne.

  Annak ellenére, hogy a temető zárt, őrizték a vandalizmus nem kerülte el. Bár az elvitt sírkövek száma alacsony, sokat ledöntöttek, megrongáltak, a mozdítható részeiket szétdobálták.

    A város fejlődésében meghatározó szerepet betöltő jelentős személyiségek sora nyugszik itt. A teljesség igénye nélkül Herzog Ignácz, Sternlicht Sámuel gyárosok, Vajda Béla, rabbi, Wohl Rumi Adolf, Pavel Jónáš, Strenlicht Gertrúda a zsidó hitközség elnökei, Bergtraun Dezső, fényképész, Oppenheimer Rezső orvos, műgyűjtő (neki köszönhető, hogy a gácsi gyószertár padlásáról megmenekült Csontváry Kosztka Tivadar több festménye), Fischer György, a francia Becsületrend lovagja, Mühlstein Bernát, a losonci LAFC elnöke és sokan mások.

    A temető hátsó részének jobb oldalán az első világháborúban elesett zsidó katonák sírjai találhatóak. A katonák kilétét megőrző zománctáblák jó része azonban már eltűnt. A losonci helyőrség parancsnoka a zsidó temetőben nyugvó 27 hősi halottal szemben érzett kegyeletének azzal adott kifejezést, hogy sírjaikat rendbe szedette, betonkerettel és fejtáblával látta el. Felavatásukra 1935. május 15-én került sor, amikor Reschowszky Atrhúr rabbi a mártírok imáját mondta el.

  Az imaház bal oldalán található az egyszerű holokauszt emlékmű, mely  1951-ben. készült el, Winkler Oszkár losonci építész alkotása.

  A háború áldozatai között volt Berkó Sándor, losonci költő, aki munkatáborban lelte halálát. Neve egy ma már ledöntött sírkőre került.

  A losonci zsidóság tragédiája 1944. március 19-én a német megszállással kezdődött. Minderről már a zsinagógában esett szó. A zsidó lakosokat gyakorlatilag minden joguktól megfosztották, kötelezővé tették számukra a sárga csillag viselését. 1944 májusban kijelölték számukra a gettó területét, ahová be kellett költözniük. A zsidó lakosoknak katolikus családokkal kellett lakást és házat cserélniük.

  A getto határait két körzetre, a területére eső evangélikus templom miatt két részre osztották. I. körzet: Varga u. (ma Husova), Kis u., Zsák u., Temető u, 2, 4, 6. szám, Torna u, Malom utcának a Rét u. (ma Poľná) sarkáig terjedő része, Telep u. (Malom kolónia), Kisvarga utcának (ma Barakova) a Rét utcáig terjedő része, Rét utca bal oldala. II. körzet: Toldi M. u., kivéve a Baptista imaházat, Busbak u. (ma Adyho) a Kossuth utcától a Raktár u., illetve a Petrogalli utcáig terjedő része. Zenész u., Lovagló u., Raktár utcának a bal oldala, Kossuth Lajos utcának (ma Vajanského) Toldi M. utcától a Búsbak utca sarkáig terjedő része.

    A gettóba a városból és környékéről gyűjtötték össze a zsidó lakosokat,  akiket 1944 júniusában a mai Zólyomi úti téglagyár épületébe összpontosították, ahol több napot kellett összezsúfolva eltölteniük. A jeruzsálemi Jád vá-Sém Intézet által kiadott könyv szerint  1944. június 12-én két vonattranszporttal szállították el őket Auschwitzba. Innen alig 10 százalékuk tért vissza.

  A Losonc-Tugáron letelepedett zsidó családok már az 1820-as években felépítették az első imaházukat, mely a várossal együtt  Losonc 1849 augusztusi elpusztításakor leégett.

    Az első losonci zsinagóga felépítését 1863-ban kezdték el Schmiedl Albert, a hitközség akkori vezetőjének irányításával. A mai neológ zsinagóga helyén épült fel. Mauri stílusban, sarkain négy magas karcsú toronnyal.

    A mai zsinagóga építését dr. Vajda Béla főrabbi működésének 25 éves jubileuma alkalmából megrendezett nagygyűlésén, 1924-ben dr. Oppenheimer Ferenc, a hitközség elnökének javaslatára határozták. A tervek elkészítésével Baumhorn Lipót (1860-1932) neves, elsősorban zsinagógákkal foglalkozó budapesti építészt bízták meg. Teljes költségét – 1,5 millió Kč – a hitközség és tagjai biztosították.

  Az 1100 személy befogadására alkalmas épület építése 1925. szeptember 8-án fejeződött be. Az épület kőmíves-, ács-, vasbeton- és tetőmunkákat Schmidl Sándor építőmester, az asztalosmunkát Hodlik Pál, a lakatosmunkát Braun Gyula és Grünwald József, a diszlakatos munkát Einetter József, a villanymunkát Klein Fülöp, a bádogosmunkát Mandl Adolf és Fleischmann Zsigmond, a mázolómunkát Gross Ármin és társai a fehér üvegmunkát Bzened Ottó losonci lakosok, a díszüvegezést Krejčirik József moravska-ostravai cég, a márványdíszmunkát a besztercebányai Horn Lajos utóda cég készítették el.

  A munkálatokat Hudovác Arnold budapesti pallér vezette, Nagy Jakab és Weiner Sándor losonci mérnökök ellenőrizték. Ünnepélyes keretek között 1925. szeptember 8-án adták át rendeltetésének.

    A losonci zsidóság 1944-es, csaknem teljes elpusztítása után az épület gazdátlanná vált, 1948-ban a hitközség eladta az államnak. Több évtizedes hányattatás után Európai Uniós támogatással 2015-ben újították fel.

  Jelenleg kulturális rendezvényeknek, konferenciáknak, koncerteknek ad otthont. December 28-án este a Csemadok losonci alapszervezetének szervezésében újra itt lesz hallható és látható Varnus Xaver orgonaművész karácsonyi jazzy Bach  c. koncertjével.

    Puntigán József

[pinkcreatorpoetry-blog]

Negyedszázada lendületben-Budafoki Dohnányi Zenekar

Negyedszázada lendületben-Budafoki Dohnányi Zenekar

25 éves jubileumi hangversenye

április 25. (szerda), 19:30, Müpa-Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Műsor:

Rameau: Une symphonie virtuelle

Vajda János: Pièces symphoniques – Des mémoires de Mme Karnyó – ősbemutató

Beethoven: II. szimfónia

Dohnányi: Szimfonikus percek

Vezényel: Hollerung Gábor

  A Budafoki Dohnányi Zenekar hivatásossá válásának negyedszázados évfordulóját ünnepli 2018-ban. A…

[nemzetinet]

Leépítették a közmunkások létszámát a munkanélküliek lakta településen

Háromszáz helyi lakos hangos tiltakozása ellenére is megszavazták a közmunka-program szűkítését Végegyháza önkormányzatának fideszes és független képviselői. A jobbikos polgármester 38 közfoglalkoztatottra tett javaslatot, a képviselők azonban csak 26 főt szavaztak meg, pedig a településen van, akinek ez az egyetlen bevételi forrása.

Nem változtatott korábbi döntésén, majd kivonult a hétfői ülésről a végegyházi testület öt tagja. Hiába követelték a lakosok, nem kaptak magyarázatot a képviselőktől arra, hogy 38 helyett miért 26 főben állapítják meg a közmunkaprogram keretszámát Végegyházán.

A polgármester szerint a helyiek elleni döntés született. „Ez teljes mértékben szociális érzéketlenségükről tesz tanúbizonyságot, hogy ilyen döntést akarnak meghozni Végegyháza lakossága ellen. Tizenkét főt, tizenkét családot akarnak ellehetetleníteni ezzel a döntéssel. Ennyi ember idejött azért, hogy ezt a döntést ne merjék meghozni, és még így is a bizottság döntését akarják ráerőltetni a falura. Képviselőtársaim, nem szégyellik magukat?” – mondta Vajda Róbert.

Végegyházát többségében idősek és munkanélküliek lakják, ezért a lakosság nem érti, miért szavazták le a képviselők a polgármester előterjesztését. „Itt a környéken sehol nincs jóformán munkahely. És akkor még ennyivel lecsökkentik a létszámot, hogy ebből nekik mi a hasznuk, egyáltalán nem tudom, mert nem ők fizetik ki a saját zsebükből a közmunkások bérét” – mondta Rácz Béla végegyházi lakos.

Paulik Katalin alpolgármester a testület kivonulása előtt az ülésen mindössze annyit mondott: meghozták a döntést, politikai erődemonstrációban és kampánygyűlésen pedig nem vesznek részt.

Leépítették a közmunkások létszámát a munkanélküliek lakta településen a Nemzeti.net-en jelent meg,

[redazionecultura]

sede: Galleria dell’Accademia d’Ungheria in Roma (Roma); cura: Gábor Gulyás.

La mostra, proveniente dalla maggiore collezione privata ungherese d’arte figurativa, presenta dei capolavori che raffigurano ad altissimo livello la tematica della malinconia e danno un quadro piuttosto completo di uno dei periodi forse più interessanti della pittura ungherese. In esposizione 41 opere di 22 pittori classici ungheresi che godono di altissima considerazione a livello mondiale, tra cui Margit Anna, Imre Ámos, Dezso Czigány, Béla Czóbel, István Dési Huber, István Farkas, Simon Hantai, Béla Kondor, Dezso Korniss, József Koszta, László Moholy-nagy, Mihály Munkácsy, István Nagy, Judit Reigl, József Rippl-rónai, György Román, János Tornyai, László Mednyányszky, József Nemes – Lampérth, István Szonyi, Lajos Vajda, Erzsébet Vaszkó.

Nella cultura moderna ungherese – con particolare riguardo alla poesia e all’arte figurativa- la malinconia risulta essere uno degli argomenti più trattati. L’uomo malinconico nei confronti dei propri limiti e della fine inevitabile della vita umana, dispone di una straordinaria conoscenza, ciononostante effimera. Egli rimane indifferente a tutto, ai come e ai perché – tuttavia questo lascia trapelare l’ombra dell’onnipotenza divina, nonché il gesto faustiano della dissoluzione. Il soggetto malinconico perde inevitabilmente la testa, come affermò l’eminente storico dell’arte, Aby Warburg (1866-1929) riguardo alla famosa incisione in rame Malinconia (1514) di Dürer.

#gallery-0-4 { margin: auto; } #gallery-0-4 .gallery-item { float: left; margin-top: 10px; text-align: center; width: 25%; } #gallery-0-4 img { border: 2px solid #cfcfcf; } #gallery-0-4 .gallery-caption { margin-left: 0; } /* see gallery_shortcode() in wp-includes/media.php */

Malinconia – Opere dei Grandi Maestri della pittura classica ungherese (1878-1969) sede: Galleria dell’Accademia d’Ungheria in Roma (Roma); cura: Gábor Gulyás. La mostra, proveniente dalla maggiore collezione privata ungherese d'arte figurativa, presenta dei capolavori che raffigurano ad altissimo livello la tematica della malinconia e danno un quadro piuttosto completo di uno dei periodi forse più interessanti della pittura ungherese.

[korkep-blog]

Programajánló a Lévai járásból november 22-ig

Beszélgetés, színházi előadás, pedagógiai szakmai nap és egyéb programok várják Önöket az elkövetkező hét napban.

Bővítjük heti Programajánlóink kínálatát, így mostantól az eddigi magyarlakta járásokon kívül a Lévai járásból is összegyűjtjük az érdekességeket, heti programokat. Szemezgessünk!

  Az ipolysági Római Katolikus Egyházközség, a Református Egyházközség és az Evangélikus Egyházközség november 16-án, pénteken A megbékélés útja – Zsidó testvéreink története és sorsa Ipolyságon címmel  szervez előadást az ipolysági református parókián 18 órai kezdettel. Előadók: Bendík Mária és Pálinkás Tibor.

    Bizonytalan vagy a jövődet illetően? Nem találod az utat a boldogsághoz? Szeretnéd megtalálni a lelki békét? Ha hasonló kérdések vagy kétségek merültek fel benned, akkor november 17-én Ipolyságon a helyed. A Városháza színháztermében Dr. Bagdy Emőke szakpszichológus tart előadást a lélek rejtelmeiről 18 órai kezdettel Boldogság, egészség, lelkierő, megküzdés címmel.

    Vidám, mosolygós gyermekek, gyermeküket szeretve ölelő édesanyák, édesapák és nagyszülők, játék, mondókázás, közös éneklés – ezek a Ringató foglalkozások Ipolyságon és Paláston Szabó Balázs Szabinával. A szervezők szeretettel várnak minden 0-3 éves gyermeket szüleikkel és nagyszüleikkel, Paláston hétfőnként 10 órától a Községháza épületében,

Ipolyságon minden kedden 9:30-tól a Városi Könyvtárban várják az érdeklődőket.

  A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Lévai és Nagykürtösi Területi Választmánya a történelem tanításával kapcsolatos szakmai napot szervez történelmet oktató pedagógusok, érdeklődők és iskolavezetők számára. Kihívások és lehetőségek a szlovákiai magyar történelemtanításban címmel tart előadást Vajda Barnabás, a Selye János Egyetem oktatója, a helytörténet oktatásának lehetőségeiről és fontosságáról Csáky Károly néprajzkutatót hallgathatják meg az érdeklődők.   A konferencia 9 órai kezdettel kerül megrendezésre a lévai Astrum Laus Konferenciahotelben november 20-án.

  November 21-én a Revicky Társulás helytörténeti szakosztálya jóvoltából hallgathatják meg az érdeklődők Müller Péter előadását 1938 őszének története Léván címmel. A rendezvény 17 órai kezdettel kerül megrendezésre a lévai Revicky Házban. Az előadás után kerül sor Dr. Kmoskó Béla gondolati emléktáblájának ünnepélyes leleplezése.

    A színjátszást kedvelők sem maradnak színházi élmény nélkül, hiszen november 22-én érkezik meg Ipolyságra a Thália Színház A Montmartre-i ibolya című darabja. Aki kedveli a fordulatos, abszurd helyzetek sorával gazdagított történeteket, az 18 órai kezdettel megtekintheti a két felvonásos operettet a Városháza színháztermében.

  Összeállította: Kapusník Csaba

Nyitókép: Körkép.sk/kpa