#astroscape | Explore Tumblr posts and blogs

rafeeen1 · 6 years ago

Text

Őszi ébredezés

Egy mindent vivő expedíció után az ember egy ideig nem tudja feldolgozni azt a sok információt, amit látott, bizony kell még idő, míg megemészti az egészet.

Nos eltelt egy év és még mindig Namíbia. Az asztrotájképek ( több száz ) készen vannak, azonban az asztrofotók egynegyede jó ha fel lett dolgozva, ugyanis azokat sokkal nehezebb megcsinálni szépre és fontos az igen nagy odafigyelés, mivel egy órányi fotó több mint ötezer Ftba került. ( átszámolva az egészet, még mindig olcsóbb mint robottávcsövezni Chilében )

De az élet nem áll meg, sőt! A legjobb dolog az asztrofotózásban, hogy mindig ottvan előttünk a téma, így ha elrontjuk a fotót, akkor vissza tudunk térni hozzá később. Tejúttal is ez a helyzet.

Októberben a Tejút centruma általában már bukik le délnyugaton. Hűvösek az esték és gyakran párásak is. Az őszi hidegfrontok támadásával azonban nem csak rosszidő jön, hanem kivételes tisztaság is. Ilyenkor a levegő a magasban még elég nyugtalan, amit lehet látni a csillagok erős hunyorgásából. Talajszinten viszont hideg van esténként a szélvédett völgyekben és a szikrázó Tejút alatt köd és párafoltok is képződnek.

A felvétel Enyezdről, egy olyan helyről készült, mely a Zselic egyik legeslegsötétebb helye. Nincs sehol fényszennyezés. Semmi nem szűrődik be szinte, hiszen ez egy völgy, mely teljesen körbe van véve erdővel. Abszolút sötét, ugyanakkor kissé félelmetes is, mert tele van vadállatokkal. A maradék szarvasbőgés után dámbarcogás is jön a sötét erdő mélyéről és a macskabagoly is szóváteszi az arra járó, sötétben kevéske zajt csapó asztrotájkép fotóst.

Egyfajta panorámakép, mely 15 darab kisebb részből áll össze. Az előteret és a párát a csillagok fénye deríti. Akár a saját tulajdon szemünkkel is láthatunk a csillagok fényében, csupán megfelelő sötétadaptáció szükséges hozzá.

Vannak ismerős és látványos csillagképek, mint például az Orion vagy a Nagy Medve. Ám vannak olyanok, melyek halványak és egy városi fény könnyedén elnyomja őket. Egyik ilyen a Cefeusz, mely őszi estéken delel a fejünk felett. Jelentéktelen, házikó alakú csillagképnek tűnik, mégis rengeteg asztrofotós téma "hazája".

Egyik ilyen téma, a Varázsló köd (felső kép). Kistávcsővel látszódik már a nyílthalmaza, de a ködösség egy-egy jó éjszakákon épphogy látszódik. A csillagköd ~8000 fényévre van tőlünk. Nem olyan látványos, mégis egy jó fotótéma, mert kiemelkedik a csillagos égi háttérből. Az emissziós csillagköd vörösesen fénylik a környező csillagok sugárzásai miatt. A vörösesség az ionizált hidrogén miatt van.

Annyira azért nem vagyok rá büszke. Amikor készült a fotó, akkor erős ködösség volt a táj felett és emiatt lágy lett a fotó.

Hasonlóan nem vagyok büszke az LDN673-as fotómra. ( de aztán kiderült, hogy egész frankó felvétel lett állítólag )

Ez a sötétköd 600 fényévre van tőlünk. Meglehetősen nagy. Két telihold átmérőt fed le az égen. Ez egy olyan porfelhő, mely eltakarja a mögötte világító csillagok fényét. A háttér és a csillagok sárgásak és vörösesek ami viszont a nagy felleg mögött jelenlévő molekuláris felhő fénytörése miatt van.

Ezt a "valamit" szabad szemmel nem lehet látni. Távcsőben nézve inkább csak az egyenetlen csillagos égi hátteret lehet észrevenni. Leginkább asztrofotókon tanulmányozható ez a régió. A fotó eleinte a Zselici Csillagparkban készült, majd végül augusztus végén gyűlt össze a szükséges expómennyiség, de akkor már a Vega Csillagászati Egyesület nyári táborában. Így a képek mesélni tudnának a sokszor különleges éjszakákról. Egy 800mm-es távcső gyűjtötte a fényt több éjszakán át. Azaz minden este vissza kellett térni mindig az adott célterületre.A célobjektum beállítását a fényes csillagok segítették.

Apropó... fényes csillag... Holdunk mellett tavaly volt egy másik feltűnő égi kísérőnk, a Mars, mely vörös fényes csillagként mozgott déli irányban. Csillagnak látszott, de mégse az. Ezt legkönnyebben úgy tudjuk megfigyelni, hogy megnézzük, hogy hunyorog-e vagy sem. Ha hunyorog... "remeg" akkor az csillag, ha mozdulatlanul áll, akkor az bolygó. A csillag az egy 100 méteres távcsőben is csak egy pont, viszont a bolygó egy kistávcsővel is látványos. A tűszúrásnyi fényt a légkör torzítja. A magasban a nagy szelek esetén a csillagok valósággal hunyorognak, míg a bolygóknál ezt csak akkor vesszük észre, ha azt távcsőben nézzük.Általában a csillagok hunyorgása a magasban, a mondás szerint időjárásváltozást / frontot jelez.A alábbi felvétel 30 darab kisebb képből áll, melyek panorámafotóvá állnak össze.

Ismét asztrofotó: A Van den Bergh 15. számú objektum egy úgynevezett reflexiós ködösség a Zsiráf csillagképben. A csillagköd visszaveri a fényes csillag ( C Cam ) fényét és emiatt dereng szépen. A csillag öt magnitúdós, mely szabad szemmel már észrevehető, azonban a települések fényei túlragyoghatják azt. Az egész ködkomplexum tőlünk 2800 fényévnyire van.

Őszi estéken olyan érdekes csillagképek látszódnak jól, mint a Cassiopeia, vagy épp az Aries (Kos). Délen a Capricornus (Bak) delel, míg nyugaton nyugszik lassan az Aquila (Sas) és sok más csillagkép. A Göncölszekér az északnyugati-nyugati horizont felett mozog, így nehéz megtalálni erdőből, faluból és városból. Késő éjjel jön az Orion csillagkép és a Bika és az Ikrek is.

Az őszi esték hosszúra nyúlnak már. A nyári 3-4 óra helyett már 10 órát van teljesen sötét, így több távcsőidő jut az adott holdfénymentes időszakra. Ám ősszel jönnek a ködök és a rosszidők armadája. Szerencsére a 2018-as szeptember és október eddig sok derültet tartogatott és ezáltal megszülethetett ez a felvétel is.

Az asztrofotó egy 800mm-es távcsővel készült. A látómezőbe kétszer férne be egymás mellé a Telihold. 8 órán át készült a felvétel úgy, hogy 200 darab 2,5 perces sorozatból áll.

Az égbolt azonban tartogat néha különös érdekességeket.

Az éjszakai csillagos égen tavaly nyáron és ősszel egy különös vándor mozgott. Láthatatlan volt szabad szemmel, de a kis 5 centis lencsével rendelkező "kalóztávcső" vagy egy vadásztávcső már megmutatta az üstököst, mely a 21P/Giacobini-Zinner névre hallgat.

Az üstököst nevezhetjük piszkos hógolyónak is. Nagy kavics, sziklahalom, melyet szárazjég tart össze. Ahogy közeledik a naphoz ez a test... a 21P esetében két kilométeres tömb, úgy szépen a felülete felforrósodik és elkezd párologni. Majd a feltörő gejzírek az űrbe söprik az anyagot és egy csóvát alkotnak. Míg a mag apró, addig a csóva több millió km-es is lehet.

Az üstökös 5 millió km-es közelségben vonult el a Föld mellett, tehát attól nem kellett aggódni, hogy ránk esik. Az aggodalom inkább az volt, hogy a rossz időjárás és a közelgő Hold miatt egyre nehézkessé válik egy ilyen égi vándornak a megfigyelése, az amúgy hajnali égbolton.

A fotó szeptember 21-én hajnali 4:30-kor készült el. Hiába a nyári meleg... aki hajnalban kel, már láthatja az Orion csillagképet, mely a tél hírnöke... Bizony az égbolt már javában őszies az estéken. Az enyhe korahajnalon rövid expóziciósorozatra van szükség, hisz a csillagászati szürkület 4:55-kor véget is ér. Ám ami miatt a rövid expók kellenek, az az üstökös gyors mozgása, mely ezen a 20 darab 1 perces fotón is meglátszódott. A feldolgozáskor két összegzett fotó készült. Az elsőn a csillagokra lett igazítva az összes fotó, míg a másodikon az üstökösre, mely mögött a csillagok mozdultak el. A két fotót már csak össze kellett rakni és elkészült az égi vándoros fotó.

A következő felvételen a Nemzetközi Űrállomás (ISS) átvonulása látható egy csillagvizsgáló felett.

A hosszú expozíció következtében az ISS fényes csíkként látszódik baloldalt, ahogy átszeli a Tejutat.

Az Űrállomás átvonulása úgy néz ki, mintha egy fényes mozgó csillag lenne az égbolton. Kb. nyugat felől jön és keleten eltűnik este. Változó az eltűnése.Hajnaltájt viszont nyugat felől valahol feltűnik és kelet felé mozogva végigkövethetjük fényes pont ként a szürkületi időszakban.

Az esti átvonulások nagyon látványosak és fényesek is lehetnek. Olyan fényes is lehet az űrállomás, mint a Vénusz, az esthajnalcsillag.

Mikor jön az állomás? Mikor látható az átvonulás? A www.heavens-above.com-on először be kell állítani a lakhelyet és utána megkeresni a Nemzetközi Űrállomás átvonulását. (mostanában hajnalonta van).

Ha egy kistávcső van kéznél, akkor egy kis trükkel tudjuk követni is akár. Bár ügyesség kell hozzá, de ha sikerül, akkor a kistávcsőben már látszanak a napelemtáblák.

A fotó még azelőtt készült, mielőtt a csillagdában a távcső elkezdte volna gyűjteni szorgosan a fényt az asztrofotókhoz.

Ha már csillagvizsgáló...

A Zselici Csillagpark azon kevés épületek egyike, ahol az égbolt csodáit meglehet nézni ( meg is mutatják a program esetén, méghozzá szakszerűen). Meg... de nem is akárhogy. Még az épület telkéről is bámulatos a látvány az égboltra. Szabad szemmel látszódik számos csillagköd, csillaghalmaz és az Androm��da galaxis is megfigyelhető.

Az épületben minden péntek esténként van távcsöves bemutató. ( ha jó az időjárás ). Akkor komolyabb távcsövekkel lehet szemügyre venni számos mélyég objektumot.

Melyik évszak a látványos ? Mindegyik. Ami a titok nyitja, az az újholdas időszak. Ha fent van a Hold az égen, annak nagy fénye van sajnos és túlragyogja a halványabb csillagokat, Tejutat és az Állatövi fényt is.

A felvétel egy 150 képes panorámafotó, melynek csak egy apróbb szelete került ide. Kétoldalt erős légkörfény van. Középen a Tejút és balra tőle az Állatövi fény sávja látható. Ragyogó volt az égbolt aznap este, mert egy markáns hidegfront kisöpörte a párás levegőt.

Ősz végén egyre rövidebb ideig süt a nap és egyre hosszabbak az éjszakák. A páratartalom emelkedésével gyakori vendégünk a köd. Mivel az időjárási frontok néha elkerülik a környéket ezért a levegő szinte áll és emiatt felgyülemlik a pára és a különböző szennyezőanyagok, aeroszolok.

A köd esténként leszáll, vagy épp képződik és napközben egyre nehezebben száll fel. Egyre makacsabb lesz. Végül beköszöntenek majd azok a napok, amikor egész nap szürke és ködös idő lesz és megjelenik mellette a zúzmara is.

A köd szigetel, ezért mellette a napsütéses területeken például 10-15°C-ig melegszik a levegő, addig a köd alatt jó ha van 5°C talán.

A ködmező felett viszont csodálatos látvány tárul az ember szeme elé. Felhőből kilógó "esőerdők", vékonyka alkonyi fátyolfelhők és lassan az "asztroszezon" végét jelentő Hold is megjelenik.

A fotó a Zselicből készült. A Zselici Csillagpark éppen kilógott a ködből, így nagyszerű rálátás volt az egészre.

Végül az őszi asztroszezont egy gyorsan elkészülő fotó zárta.

A Fiastyúk tőlünk 440 fényévre helyezkedik el a Bika csillagképben. Az 500 tagú csillaghalmaz 115 millió éves. Kékes csillagaiból szabad szemmel maximum hetet láthatunk. Tévesen Kisgöncölnek hívják, pedig ez nem egy csillagkép, hanem egy csillaghalmaz. Az egész klaszter nagy teliholdnyi területet fed le az égből. Vadásztávcsővel , kistávcsővel lehet legjobban megfigyelni. Általában a téli esték jellegzetes célobjektuma.

A felvétel egy lencsés távcsővel készült, melynek a fókusza (reduktorral együtt) 357mm. Bár több este kellett hozzá, hogy előjöjjenek a csillaghalmazt övező csillagködök, a végeredmény tekintetében azonban bátran lehet állítani, hogy ez a kis olcsó távcső egy kisebb rendszerrel szépen megállja a helyét.

76 notes · View notes