#erdélyiek

[romanmigracs]

Telex: Amíg kiszolgálják, addig kéreget az a hogyishívják Zelenszkij – a magyar kormánypropaganda a határon túl is rohasztja a közvéleményt

Míg az RMDSZ demokratikus és Nyugat-barát álláspontot képvisel a jogállamiság és az orosz–ukrán konfliktus kérdésében, addig a magyar médiát fogyasztó romániai magyarok – különösen a székelyföldiek – hajlamosak a Fidesz érveit visszhangozni a felmérésekben, és például a román többséggel ellentétben, elsősorban Ukrajnát és a NATO-t hibáztatva a háború kirobbanásáért.

Átömlik Orbán barna szara Erdélybe, az erdélyi magyarok szellemi szintjét is alulmúló székelyek meg nagykanállal fogyasztják. Közben mdg csodálkoznak, hogy a fasiszta hülyeségekben hívő erdélyi magyarokat már a román liberálisok is utálják. Megérdemeljük a Trianon 2.0-át, de meg ám.

[telaviv-delhi]

Kis-Románia a Vásárcsarnok emeletén

Avagy a Vásárcsarnok hiénái

Béla, a Román szomorúan iszik a Būdösben. Erdélyi erdélyinek a gecije. Ezt mondja szomorú szemmel, legörbūlt szájjal. Farkasa. 

Nem menj erdélyi magyarhoz dolgozni. Menj inkább zsidóhoz. Arabhoz. Cigányhoz. Én már mindenféle nációnak dolgoztam, de eddig az erdélyiek a mélypont. Édes Erdély. Az igazmagyar, nagy, erdélyi lélek. Erdély, ahol bárányok csilingelnek a romlatlan, ősi tájon, adjátok vissza a hegyeimet. Ahol még férfiak a fèrfiak és nők a nők. Buzulás nuku.

De ne adjátok el a seggeteket erdélyinek. Pláné ne erdélyi szuvenír árusnak. Pláné ne olyannak, aki original erdélyi handarbeit terítőket meg népies hímzésű ingeket árusít, amelyet ősi tudású erdélyi hagyományőrző anyókák hímeznek, természetesen Kínában, gépek. A színe ugyanolyan tökéletes, mint a fonákja. 

Ne dolgozzál erdélyinek. Nenene. 

Nem menj erdélyi terítő árusnak dolgozni, ne add el a segged erdélyi terıtő és más szuvenír&bizbasz árusoknak. 

Pláné nem Kis-Romániába (Budapest, Vásárcsarnok téri Nagyvásárcsarnok, felső szint, ötezer tonna kínai giccs.)

 És pláné ne add el a segged Orroséknak. Worst, amit Erdély adhatott. Apu, Anyu, Fiú és Meny. Az Orros amúgy nem a valódi neve a kétgenerációs vállalkozásnak, hanem a többi erdélyi boltos nevezte el őket Orroséknsk, mert szerintūk nagyobb zsidók az izraelieknél, akik kapzsisága bizonyos erdélyi terítőárus körökben evidencia.

Orrosèknál kapzsibb, kicsinyesebb geciket már csak a mesekönyvekben találni, azoknak is a horror változataiban. Úgy add el, hogy ne vegye észre, hogy foltos. Törött. Kisebb a mérete. Szakadt. Minden kézimunka, a fröccsentett hűtőmágnes is., Nehogy elmondd a vevőnek, ez román mintás ing! Transilvanian ing! Transilvania, Drakula, you know.

Ezek megeszik a saját szarukat, annyira fösvény, kapzsi gecik. És kecskét is basznak, nem csak az anyjukat meg a húgukat.

Mit várjon akkor ezektől egy idegen, mégha "földijūk" is? 3,3% százalékot a bevételből, mint fizetést, bejelentés nélkūl, feketén. Meg zsidózást, arabozást, cigányozást, négerezést, románozást, táposozást, libernyákozàst, trianonozást, körkörös gyűlöletet, utálunk mindenkit, de főként egymást. Aki nem tudná, a tápos a magyarországiak gúnyneve a kisebbrendűséggel megvert, bevándorló erdélyiek körében. A tápos egy gyenge, tápszeren felnőtt, puhány ember, eltérően az erdélyi hegyi jetiktől, akik szőröstalpú és szőrösnyelvű románokat basznak szabadidős tevékenységként. Néha medvét. A tápos buzik meg csak egymást tudják megbaszni, azt is szigorúan csak seggbe, mert buzerántok, azért.

Sohase dolgozzál antiszemita erdélyi zsírparasztnak, mert nagyobb kizsákmányoló, pénzéhes geci, mint a fejében élő zsidó-karikatúra.

Apával meg anyával telefonos egyeztettūnk, hogy 3.3% a fizú, ami szerintūk számomra a meggazdagodàs fényes ösvénye, nekem, szerencse fiának. Rád mosolygott a szerencse, édes földink, buta és lusta tápost nem alkalmazunk, mert mi összetartunk, mink, erdélyiek. Lelkesen jelentkeztem reggeli munkakezdésre, de a Fiú (másodgenerációs, kisportolt, műszaki főiskolát végzett, kikupálódott sràc, aki már románul sem beszél) már kissé eltèrt a reklámszövegtől. Figyelmesen, nagy szemeket meresztve, mint vadászó macska, esetleg pszichológus egy Rorschakkal: Nem tudom, hogy a szūleim mondták-e… Mit? Hogy van két hét betanulási próbaidő…. Mivan?!!!! Addig ezer forint az órabér…. Erre búcsúzni akartam, ez rövidke karrier volt, erre gyorsan hozzátette, hogy esetemben csupán egy hét a kiképzési idő, mert már dolgoztam az idegenforgalomban. Még mindig búcsúūzem módban voltam, ezért azt is hozzányögte, hogy minden nap végén megkapom ezt a pénzt. Erre én sóhajtva, lúzer, csóró kisegér a Concorde-csapdában: hát ha már felkeltem és idejöttem…

Aztán a sokoldalú Ifj. Orros pillangókéses bemutató közben megvágta magát.

Szerinte Bhutánban azért magasabb az áfa, mert Bhutánnak van olaja

Ezek a kapzsi, könyörtelen kizsákmányolói gecik találtak egy ideális rabszolgát: a gyerekével, húgával és anyjával a katonáskodó férjét hátrahagyva Magyarországra menekūlt ukrán Oxannat, aki magyarul sem tud, de angoltanárként jól elboldogul a turistákkal. Az ideális, munkahelyhez kötött jobbágy, aki nem tud lelépni. Cserében a főnöket rendes, keresztény, hazafias putyinisták. És még a Fiú szexuális zaklatását is tűrnie kell. Oh, édes erdélyi eszemfaszom, ezek az erdélyi vámpírok ezer forintos órabérért dolgoztatják szerencsétlent.

Orrosék egymással nem hajlandóak dolgozni, mert akkor nem tudnák az aprót is kilopni a kasszából. Saját bevallásuk szerint a lehető legminimálisabb a kommunikáció a csalàdtagok között, ami komolyan hátráltatja a családi bizniszt. Este az aprópénzt is kicsipegetik, ami miatt reggel nem tudunk a kedves vevőnek visszaadni.

Az erdélyi gecik ugyanolyan rámenősséget vártak el a bevétel. 3.3 százalérèrt tőlem, mint amit ők produkáltak. Közel-keleti rámenős-átbaszos értékesítési modell, közel-keleti munkakörūlmények (hőség, zsúfoltság, por, bűz), indiai bér :) Beszélj 10 nyelven és legyél rámenősebb, pofátlanabb, mint egy leszólítós arab strici meg drogdíler.

És természetesen szorgos adócsaló az egész mélymagyar, hazafias bagázs, talán még a Váci utcában szerették meg az adómentes bevételt, mikor a rendszerváltás környéki zavarosban, mély illegalitásban tukmálták a német nyuggerekre a terítőiket, futás közben, a "zsidó" meg "tápos" rendőrök és közteresek által kergetve. Hándárbájt, hándárbájt - rázták a turisták orra elé az ócska, keresztszemes terítőiket. Meg persze csempésztek és kamu számlákra adót térítgettek, visszafelé. Kemény kiképzés, sok sérelem a táposokbrèszéről.

A múltkoriban egy szerencsétlen turista a nagydarab, rámenős ifjabb főni által megfélemlítve úgy döntött, hogy a menekūlésért cserébe vesz valamit. Sajnos, készpénz helyett csak kártyája volt a szerencsétlennek, mert kártyás bevétel után adózni kell! Azonnal személyes sértésnek vette ezt a Drága Jó Főnök Úr és Update Trianon 2.0-t meg Zsidó Világösszeeskūvést vizionált. Hogyhogynincs készpénze? Mi a būdös faszért jön az ilyen ruppótlan holland buzi zsidó Magyarországra?!!! Hát mi vagyok én, Jézus, hogy az én adómból támogassák az ukrán nácikat? Jó, fizethetsz kártyával, de akkor no diszkont, érteeeeded? És veszel még egy handarbeit sörnyitót!

Ezek az erdélyiek rongyrázásban versenyeznek. Csak messzi vidéki házra futotta, de az autóválasztásban nincs kompromisszum: kinek van nagyobb és újabb fekete Merdzsója, amivel hanyagul leparkol a konkurencia ugyancsak fekete dögje mellé a Vásárcsarnok alagsorában. Meg hogy ki merre nyaralt. Főniasszony azt a pólót viseli, amit a férje hozott neki a Copacabanáról. Sajnos, az asszonyt nem tudta magával vinni, mert drága a repjegy és valakinek a biznisszel is kell foglalkoznia, érted. 

Disclaimer by Béla: Mivel eddig csak 1 erdélyinek dolgoztam, hiba lenne ezt a negatív képet ráhúzni az egész erdélyi közösségre. Szodomában is akadt néhány rendes ember.

[politikapolka]

A Fidesz 2022-ben a románok, a cigányok és a kutyák miatt nyert?

[pajjorimre]

Nem nagy merítés, kb félszáz ember, de ezek alapján az erdélyi magyarok 90%-a számító, önző, nagyképű. Sokkal dolgoztam együtt, de valahogy igyekeztem elkerülni a közös munkát, mert a stílusukat nagyon nem bírom.

Értemén, hogy a történelem kegyetlensége ezt hozta ki belőlük, de velem/nekem ne játszák az agyukat.

Valahogy zsigerből lenézik a trianoni határon belüli magyarokat, egyfajta felsőbbrendűséget sugalnak minden mozzanatukkal, s a legtöbbjük ezt észre sem veszi, nem tudatosan csinálja.

10-ből 9-szer két-három perc után már levágós, hogy ő biza erdélyi magyar.

De legalább ha odaszólsz nekik akkor visszavesznek, s bocsánatot is kérnek. Kurvára ki kell vívni a tiszteletüket, mert alapból bizony nem kapod meg.

Fura egy népség az biztos.

Nemtom, viszonylag ritkán találkozom velük, illetve eszembe se jut megkérdezni, hogy honnan jöttek. Még ilyen suhanc voltam, mikor az első erdélyi magyar átbaszott, aztán még kettő akart a háromból, akikről biztosan tudom hogy erdélyiek, sokáig én is úgy néztem rájuk, hogy nnah...! Aztán mikor kicsit kinyílik a világ, akkor úgy azért látszik, hogy minden nemzetnek megvannak a maga szarházijai. Minden társadalom egy bizonyos százaléka egy faszkalap, csak tradicionálisan másképp, másban nyilvánul meg.

[diogenesz2020portugal]

Amikor Demeter Szilárdról újra és újra indulnak a viták, akkor mint "írót", "filozófust", "politikai tanácsadót", "stratégiai szakértőt" szokták emlegetni -  akár elismerik az érdemeit, akár vitatják. De ha alaposan megnézzük a pályáját, akkor elég nehéz igazolni ezeket a szerepeket, címeket. Annyiban író, amennyiben legjobb barátai és üzletfelei kiadták a műveit. Ugyanott volt egyetemi tanár, ahol aztán politikai feladatokat látott el. Ki-mi van a hangzatos címek mögött? És miért hisszük el olyan könnyen, hogy valaki az, akinek mondja magát. Történet Demeter Szilárdról, aki semmit nem csinált azon kívül, hogy időről időre jó nagyokat mondott. És hogy lett egy ilyen nagyotmondóból a Petőfi Irodalmi Múzeum főigaztatója?

[superbriefpeanutcollectionworld]

Garding goats by Julie Kertesz Via Flickr: This photos by the young couple with me : Zoli, the hungarian and Irina, the rumanian, both transylvanien

[keresztyandras]

Jönnek a demeterszilárdok, akikkel nem az baj, hogy erdélyiek

Jönnek a demeterszilárdok, akikkel nem az baj, hogy erdélyiek

Juszt László >Bocsánat, ez most hosszabb lesz. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója szerint “az sem normális helyzet, hogy sokszor magyarországi „ellenzéki” körökben is azt hallják, hogy jönnek ide a demeterszilárdok, mert erdélyiek.” Egyszer, s mindenkorra. Demeter Szilárddal nem az a baj, hogy erdélyi. A baj az vele, hogy kultúrálatlan, – saját bevallása szerint – utálja a…

[romanmigracs]

„Egy ilyen rendszer számára a legnagyobb veszély, ha nevetségessé válik” | Magyar Hang

Nem minden erdélyi egy vak, süket, félkegyelmű orbánista jobbágy

[tobbpenztazembereknek]

1564. július 25-én hunyt el I. Ferdinánd magyar király és 1556-tól német-római császár, az újkori Magyarország első Habsburg uralkodója. A spanyol származású Ferdinánd regnálásának időszaka a török elleni küzdelem és a három részre szakadt magyar állam egyesítésének jegyében telt el, miközben kiépült a királyi Magyarország végvári rendszere és közigazgatása.Ferdinánd I. Fülöp kasztíliai király és I. (Őrült) Johanna királynő (ur. 1504-1555) második fia volt, aki spanyol földön, az Alcalá de Henáres-i királyi rezidencián látta meg a napvilágot, 1503-ban. A herceg gyermekéveit túlnyomó részét családjától elszakítva töltötte, miután apja, a későbbi I. Fülöp (ur. 1504-1506) ekkor még mint trónörökös Németalföldet kormányozta, és maga mellett tartotta Ferdinánd bátyját, Károlyt is. Fülöp és Johanna Kasztíliai Izabella (ur. 1474-1504) halála után, 1504-ben ülhetett Kasztília trónjára, de két év múlva a férj életét vesztette, és Johanna apja, II. Ferdinánd aragóniai király (ur. 1479-1516) ragadta magához a hatalmat. Mivel Károly herceg Németalföldön maradt, Johanna támogatói Ferdinándot akarták trónra ültetni nagyapja ellenében, így a későbbi magyar király gyermekkorát gyakorlatilag politikai túszként töltötte az aragóniai udvarban, miközben őrültnek nyilvánított anyját Burgosba zárták.Miután 1516-ban II. Ferdinánd meghalt, a fiatal főherceg Károly spanyolországi uralmát támogatta, cserében 18 évesen megkapta –V. Károly néven császárrá koronázott testvérétől (ur. 1519-1556) az Osztrák Örökös Tartományok irányítását. Ferdinánd az 1515-ös Habsburg-Jagelló házassági szerződés révén hamarosan közel került a magyar trónhoz is, 1521-ben ugyanis feleségül vette Jagelló Annát. Miután Ferdinánd sógora, II. Lajos (ur. 1516-1526) életét vesztette a tragikus mohácsi csatában, a főherceg trónkövetelőként lépett fel, és 1526 decemberében egy csonka országgyűlés döntését követően meg is szerezte a királyi címet.Az osztrák főherceg uralma azonban nem állt biztos alapokon, a köznemesség vezetésével ugyanis a rákosi végzésre hivatkozva (ebben a rendek megfogadták, hogy nem választanak idegen királyt) 1526 novemberében megkoronázták Szapolyai János (ur. 1526-1540) erdélyi vajdát. Miután Perényi Péter koronaőr 1527 során átállt Ferdinándhoz, lehetőség nyílt a Habsburg uralkodó megkoronázására is, amire 1527. november 3-án került sor Székesfehérváron. A kettős királyválasztás után a két rivális között évtizedes harc kezdődött az ország feletti uralomért, a politikai élet főszereplői pedig a kalandorok lettek, akik érdekeik szerint hol János, hol Ferdinánd oldalára álltak. Kezdetben a Habsburg főherceg került előnybe, mert bátyja, a császár segítségével komoly zsoldossereget tudott toborozni, mely a tokaji és az 1528 tavaszán aratott szinai győzelem után kiszorította Jánost az országból.Szapolyai Szulejmán (ur. 1520-1566) támogatásával nemsokára visszatért Magyarországra, és miután 1529-ben a törökök Bécset is megostromolták, Ferdinánd uralma csak egy keskeny nyugati sávra korlátozódott. Bár a két király politikai játszmája döntően V. Károly császár és I. Szulejmán bevonásával zajlott, a Habsburg uralkodó arra is kísérletet tett, hogy alkalmasint a szultánnál sározza be riválisát. 1538-ban ugyanis Szapolyai és Ferdinánd titkos békét kötöttek Váradon, melyben az idősödő, gyermektelen János riválisára hagyta trónját. A Habsburg uralkodó módszereit jellemzi, hogy idővel maguk a bécsi követek árulták be az egyezményt a szultánnál, ami Szapolyai János Zsigmond (ur. 1540-1570) születése miatt I. János szószegése okán végül soha nem lépett életbe.1540 nyarán I. János szívszélhűdésben meghalt. Fráter György és Izabella özvegy királyné a csecsemő János Zsigmondot ültette a keleti királyság trónjára, ezzel tartóssá vált a megosztottság állapota. Ferdinánd elhatározta, hogy fegyverrel szerez érvényt követelésének, azonban 1541-ben Roggendorf, majd 1542-ben Brandenburgi II. Joachim egyaránt arcpirító vereséget szenvedett Buda és Pest falai alatt, miközben a János Zsigmondot támogató Szulejmán elfoglalta az ősi magyar fővárost, 1543-tól kezdődő hadjáratában pedig kiszélesítette hódoltságát. Ferdinánd végül az 1547-es drinápolyi béke megkötésére kényszerült, melyben nem csupán elismerte Szulejmán hódításait, de az általa uralt területekért évi adót is fizetett a Porta számára. A megalázó szerződés elfogadása dacára az uralkodó nagy érdeme volt, hogy felismerte, a nálánál jóval erősebb birodalmat egyedül a végvárrendszer megerősítésével lehet megállítani.A drinápolyi békével Ferdinánd időt nyert a felkészülésre, és a következő években a Magyar Kamarán keresztül hatalmas összegeket fordított arra, hogy az ország belsejében fekvő erősségekből egy új védővonal jöhessen létre. Jóllehet, ez a visszavonulás kiábrándította támogatóit, hiszen azok az ország azonnali felszabadítását várták tőle, mégis azt kell mondanunk, hogy reálpolitikát folytatott, mely legalább a területveszteségek mérséklésével eredményt hozott. Ferdinánd mindeközben arról sem mondott le, hogy egyesíti a két országrészt: 1549-ben Fráter Györggyel megkötötte a nyírbátori egyezményt, melyben sziléziai birtokokért cserében Jagelló Izabellát és kiskorú fiát lemondatták a keleti királyság trónjáról.Miután az egyezség végrehajtása nem a tervek szerint haladt, 1551-ben Castaldo tábornok vezetésével Ferdinánd katonái megszállták Erdélyt, majd Fráter Györgyöt is meggyilkolták, mivel félreértették a törökkel szemben folytatott politikáját. A barát Portával szembeni óvatossága azonban indokolt volt, ugyanis a két országrész egyesítését látva Szulejmán szultán 1552-ben hadjáratot indított Magyarország ellen, melyben Hadim Ali és Kara Ahmed pasák elfoglalták többek között Veszprémet, Temesvárt, Szolnokot és Drégelyt is. A Habsburg uralkodó 1556-ig mégis uralma alatt tarthatta a keleti tartományt, ám népszerűtlen politikája (önkényuralom, az adók emelése, német hivatalnokok kinevezése) miatt később maguk az erdélyiek kergették el zsoldosait.Bár ebben az évben Ferdinánd megörökölte bátyjától a német-római császári címet (V. Károly ugyanis lemondott valamennyi trónjáról), az új koronával inkább új feladatokat, mintsem új erőforrásokat kapott: az egyébként toleráns uralkodó belebonyolódott a német tartományok vallási harcaiba és a mind nagyobb önállósággal rendelkező fejedelmek küzdelmeibe. A császár-király legfontosabb németországi rendeletét még V. Károly megbízásából, 1555-ben hozta, amikor az augsburgi vallásbékében (az „akié a föld, azé a vallás” elvén) rendezte a tartományok vallási helyzetét, és ezzel nyugalmat teremtett nem csak a tisztán protestáns vagy katolikus, de a vegyes vallású területeken is. A császári korona megszerzése az uralkodó magyarországi politikáját nem befolyásolta, az utolsó években Ferdinánd defenzívába vonult vissza, miközben a keleti királysággal ádáz harcot vívott a Felvidék megtartására. A császár-király 1564-ben bekövetkező halálakor a királyi Magyarország nagyjából már a későbbi speyeri egyezményben meghatározott határok közé került.Bár első újkori Habsburg uralkodónk három majdnem négy évtizedes kormányzását számos kudarc és hiba jellemezte, melyek utóbb a róla alkotott képet is jelentősen torzították, ezek mellett nem vitathatjuk el tőle eredményeit sem. Bár ez elsősorban a Habsburg családnak volt siker, de tény, hogy Ferdinánd volt az a magyar király, akinek sikerült egészen 1918-ig megszilárdítani a Habsburg-dinasztia hatalmát. Magyarország elsősorban úgy profitált ebből, hogy sorsát Európa legerősebb dinasztiájához kötötte.Ferdinánd uralkodásának legnagyobb érdeme az volt, hogy többek között a Magyar Kamara létrehozásával a mohácsi összeomlás után felépítette a jogilag szuverén királyi Magyarország új intézményrendszerét, megerősítette a végvárak vonalát, és birodalmi segítséget szerzett a védekezéshez. Nem az ő hibája volt, hogy a Habsburgok a császári hatalom birtokában sem szabadították fel az országot, hanem V. Károly döntésének következménye, aki számára a prioritást a francia háború és Spanyolország védelme jelentette, egyedül a Német-Római Császárságnak pedig nem lett volna elegendő ereje egy ekkora feladathoz. Ferdinánd uralkodása során ugyan nem hozta el az áhított csodát, de egy olyan modus vivendit képviselt, mellyel megalapozta utódai, elsősorban a halála után trónra kerülő I. Miksa (ur. 1564-1576) politikáját.

Forrás: Tarján M. Tamás • Rubicon Kalendárium

Jó reggelt kívánok! Mikor tiltják már be a madárcsicsergést!

[sztivan]

“Felhívtuk a képviselőt, hogy megkérdezzük, szerinte disznó-e Soros György. Pócs azt mondta, ehhez semmi köze Soroshoz, egy ólban volt több disznó, a disznóvágás előtt pedig az erdélyiek rámutattak egyre, mondván ő a soros, őt vágják le. Kérdésünkre, érez-e áthallást az uszító Soros-ellenes kampány és mostani posztja között, azt válaszolta, semmiképp sem.”

[politikapolka]

a Fidesz 2022-ben az erdélyiek, a cigányok és a kutyák miatt nyert?

[nemzetinet]

Együttműködési megállapodás szándéknyilatkozatát írták alá a székely megyék és az autonóm Dél-Tirol elöljárói

Együttműködési megállapodás kidolgozásának szándéknyilatkozatát írták alá csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Kovászna, Hargita és Maros megyék önkormányzatainak elnökei az olaszországi Bolzano autonóm megye (Dél-Tirol) helyettes kormányzójával. A dokumentumban a többi között arra hivatkoztak, hogy Románia magyar többségű régiójában és Olaszország területi autonómiával rendelkező, német többségű régiójában hasonló nézeteket vallanak a kulturális megértésről, a többség-kisebbség együttműködéséről, a népcsoportok közötti együttélésről. Azt is leszögezték, hogy a kialakítandó kapcsolatok célja a gazdaság fejlesztése mindkét régióban, valamint a bevált gyakorlatok kicserélése az oktatás, a turizmus, a mezőgazdaság, a szövetkezeti rendszerek, valamint a helyi és regionális márkák területén.

A szándéknyilatkozatot Kovászna megye részéről Tamás Sándor, Hargita megye részéről Borboly Csaba, Maros megye részéről Péter Ferenc tanácselnök, Dél-Tirol részéről pedig Daniel Alfreider kormányzóhelyettes írta alá.

A dokumentumban rögzítették: olyan együttműködési megállapodás kidolgozását vállalják, amely a két ország illetékes önkormányzatainak és állami szerveinek a jóváhagyása után jogalapként szolgál a közös célok elérésére, és amely hozzájárul az Olaszországban és Romániában élőn népek baráti kapcsolatainak a fejlesztéséhez.

Az aláírási ceremóniát megelőző Székelyföld–Dél-Tirol konferencián Tamás Sándor háromszéki tanácselnök arról beszélt, hogy Székelyföld ugyan mind terület, mind pedig népesség szempontjából kétszer nagyobb Dél-Tirolnál, a két régióban a többség-kisebbség aránya, a vidéki életforma és a történelmi múlt is hasonló. Dél-Tirol története csak az 1970-es évektől, a tartomány területi autonómiájának a törvénybe iktatásától fordult jóra. Tamás Sándor hangsúlyozta: Székelyföld számára példaértékű a Dél-Tirolban kialakított etnikai béke, amely gazdasági fellendülést is eredményezett.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a dél-tiroli többnyelvűség példáját említve kijelentette: Székelyföldön is előny származna abból, ha a románok is megtanulnák a magyar nyelvet. Emlékeztetett azokra az erőfeszítéseire, amelyeket azért tett, hogy a magyar gyermekek megfelelőképpen megtanulhassanak románul. „Nem fogjuk tudni egymást legyőzni. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie” – jelentette ki. Borboly hozzátette: el kell érni, hogy a Székelyföldön élő románok is hazájuknak érezzék a régiót. Péter Ferenc, a Maros megyei tanács elnöke arról beszélt, hogy az őshonos kisebbségi lét a nagy társadalmi különbségek ellenére is közel tudja hozni a két régió polgárait.

Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke felidézte a dél-tiroliak és az erdélyiek közös harcát, amelyet azért folytattak, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés révén meggyőzzék az Európai Uniót arról, hogy az őshonos kisebbségekre értékként kell tekinteni. Daniel Alfreider kormányzóhelyettes emlékeztetett rá: Dél-Tirol azt követően érte el az autonómiát, hogy ügye nemzetközivé vált, és mindenki békés rendezést akart. Kijelentette: minden konfliktus időveszteséget jelent, ezért a konfliktusok elkerülésére kell törekedni. Úgy vélte: az autonómiának a decentralizáció az előfeltétele, olcsóbbá válik a régió fejlesztése, ha a helyi ügyekről azok a helyi közösségek dönthetnek, amelyekre közvetlenül kihatnak a döntések.

Együttműködési megállapodás szándéknyilatkozatát írták alá a székely megyék és az autonóm Dél-Tirol elöljárói a Nemzeti.net-en jelent meg,

[receptajanlo]

Fenyőrügyszirup: az erdélyiek aranyat érő csodaitala, nem csak megfázásra

Most egy erdélyi csodaszert ismerhettek meg kicsit közelebbről, amit ti magatok is simán elkészíthettek otthon. Meg is mutatjuk, hogyan! Tovább https://ift.tt/363rrAE

[korkep-blog]

A Dal: Nehogy már egy román képviselje Magyarországot az Eurovízión!

Konklúzió: az erdélyiek nem magyarok, román állampolgárok, tehát románok. Ki nem számít még magyarnak? Esetleg Mátyás király, aki Kolozsváron született?

Nyitókép: youtube (reporofoto)

  Egy előző cikkemben, mely az “Én nem vagyok magyar?” címet viselte, azzal foglalkoztam, hogy még mindig vannak Magyarországon olyan állampolgárok, akik minket, határon túli magyarokat nem tekintenek a nemzet részének. Akkor finoman utaltam rá, hogy ezek az okoskodó, mindenkit kioktató, általában modortalan szenny-szóvívők még a kommunizmus visszamaradt melléktermékei, akik még ma is csak azt öklendezik vissza, amit Kádár papa bemagoltatott velük a legvidámabb barakk melegében.

  Az ominózus cikkemben a következő mondatokat találtam leírni: “Tisztában vagyok vele, hogy elenyésző kisebbség az, aki adózáshoz, állandó lakhelyhez meg állampolgársághoz köti a magyarságot.(…) Mára persze ez már megváltozott, a fiatal generáció már nagyon is tisztában van vele, mi végre is vagyunk ott, ahol vagyunk. Sőt, többen nagyobb magyarnak tartanak bennünket, hiszen mi nap, mint nap megharcolunk azért, ami nekik természetes.” Megkövetem kedves olvasóimat, úgy látszik: tévedtem.

  A hupikék közösségi oldal rengeteg témával szolgál a publicista számára, egy-egy nyilatkozat, interjú, pár elcsípett, de annál vérlázítóbb hozzászólás sokszor aranyat ér. Becsületszavamra, én nem vadászom az ilyen jellegű kommenteket, de folyton-folyvást beléjük botlom. Bár ne botlanék! Nem ingadozna annyit a vérnyomásom…

  Szombaton tartották A Dal 2019 elődöntőjét, mely során kiderült, hogy nem az erdélyi USNK együttes fogja képviselni Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon, melyet idén Izraelben rendeznek meg, mivel nem jött össze a továbbjutás. Ezt a fejleményt néhány hírportál meg is osztotta a közösségi oldalon, többek között a több mint félmilliós táborral rendelkező, Magyarországot népszerűsíteni hivatott Szeretlek Magyarország elnevezésű oldal is.

  Mit lehet ehhez a hírhez hozzáfűzni a kommentszekcióban? Gondoltam, az egyik oldal sajnálkozását fejezi ki, mert kiestek, a másik meg pont ennek örvend. Két oldal: akik szerint jó a zenéjük, illetve akik szerint nem. Nálunk viszont minden érmének három oldala van, két magyar is tud háromfelé húzni. Buldózerként jöttek a fanyalgók, akik elővették a magyarormétert, s rövid méricskélés után megállapították, hogy azért az mégse járja, hogy románok képviseljenek minket (t. i. magyarokat – K. Cs.) az Eurovízión. Nem az zenéjükkel volt a baj, az kit érdekel…

  S az előző írásomban vétett tévedésem itt lelhető fel, ugyanis a magyarságismeretből megbukott hozzászólók – szinte – mindegyikéről elmondható, hogy csak könyvekből ismeri a Kádár-kort.

  Örökítsük meg az utókornak az aranyköpéseket, jöjjenek a topkommentek:

  “Erdélyi csapat hogy képviselhetné Magyarországot? Most nem.azért de angol csapat se lephet fel francia színekben(Románia nem tiltja a kettős állampolgárságot. Honnan tudja, hogy nem rendelkeznek magyarral is? – K. Cs.)”

“Jobb lett volna ha maradt volna csángóba..:-)”

“Talán Romániát kéne nekik (képviselni – K. Cs.) !”

 “Legalább nem égetnek minket, magyarokat !”

“Ez egy dal volt? Továbbá román állampolgárok nem?”

 “Ideje lenne már feldolgozni, hogy az nem Magyarország! Már jó ideje Romániához tartozik 🙂 Ha fejen állnak és ugrálnak, akkor is Románia!”

  Konklúzió: az erdélyiek nem magyarok, román állampolgárok, tehát románok. Ki nem számít még magyarnak? Esetleg Mátyás király, aki Kolozsváron született? Hisz Kolozsvár ma – sajnos – Románia része. Ő még magyar? Vagy már nem az? A szlovákok már bejelentkeztek érte. Vihetik? Tamási Áron? Benedek Elek? Sütő András? Akikkel találkozhattok a magyarországi történelem- és irodalomkönyvek lapjain, ők mik voltak? Ti döntitek el?

  Ha focicsapatról, ételről, zenéről vagy bármiről van szó, mindenben és mindenhol vannak kedvenceim. Ez most sincs másképp. Az én liblingem a következő, fenti hozzászólás: angol csapat se léphet fel francia színekben.

  Hasonló megállapítást sokszor hallottam már olyan szlovák honfitársaimtól is, akik a szlovák-magyar nyelvhatár felett élnek, s csak fényképen láttak felvidéki magyart. Esetleg híradóban. Na, ők is pont azt hiszik, hogy égből pottyant magyarok vagyunk, véletlenül se őshonos kisebbség. Fogalmuk sincs arról, hogy hogyan kerültünk ide. Azt hiszik, valamikor átköltöztünk Magyarországról Szlovákiába, aztán csak úgy követelgetjük itt (ha követeljük egyáltalán) az autonómiát meg a nyelvi jogokat.

  Hallottam én már szlovák polgártársaimtól hajmeresztő analógiákat. Például: “Ha kimegy egy szlovák Londonba, nem várja el, hogy szlovákul beszéljenek vele a munkahelyén vagy a hivatalokban. Akkor ti mit akartok itt?” Tudatlanság a köbön, vitába szállni értelmetlen. De a kedvenc történetem az tizennyolc éves koromban játszódott le, amikor felutaztam Lévára átvenni a friss, ropogós “hajtásimat” (magyarországi olvasóink kedvéért: GKI). Léva ősi magyar város, bár ma a 10%-ot sem éri el a magyarok aránya.

  A környező falvakból azonban rengeteg magyar utazik nap mint nap a járási székhelyre – dolgozni, tanulni, bevásárolni stb. Mivel gyakran hallani magyar szót a városban, betérvén a rendőrségre magyarul kértem információt a recepción arról, melyik ajtó mögött vehetném át az igazolványomat. És ekkor jött a “hidegzuhany”…

  A recepción szolgálatot teljesítő rendőr elvörösödött képpel üvöltött, hogy mit képzelek én, hogy magyarul merek megszólani Léván, Budapesten rácsapnák (nem pont ezt a szót használta) az ajtót, ha szlovákul beszélne egy hivatalban – ja, ez teljesen ugyanaz, amikor Pesten annyi szlovák él, hogy az egy könyökömön meg tudnám számolni. Végül közölte, hogy nem árulja el, merre kell mennem, keressem meg. Mikor elindultam a lépcső felé, utánam böffentette, hogy nem arra. Szolgálunk és védünk! Kis felvidéki magyar abszurd.

  Na, de vissza az Eurovízióhoz, Magyarországra, mégiscsak az fáj jobban. Beismerem, előző cikkemben tévedtem, van még mit tenni a tévhitek, rossz illúziók eloszlatása érdekében. Ki kell gyomlálni minden csökevényes, kommunista berögződést. Csak azért, nehogy szó érje a ház elejét, hogy most miért írtam hasonló témában cikket: most egy megoldással is előállok. Orbán Viktor vasárnapi évértékelőjében többek között bejelentette, hogy a magyar diákok a 9. és a 11. évfolyamot követő nyáron lehetőséget kapnak kétszer két hetes külföldi nyelvtanfolyamra, amit az állam finanszíroz.

  Jó ötlet, le vagyunk maradva idegennyelv-ismeret terén. Én kibővíteném még azzal, hogy minden tanulónak legalább kétszer két hét magyarság-tanfolyam is járjon valamelyik elszakított országrészben, hogy kiirtsuk a téves hiedelmeket, s végre mindenki megtanulja: mi is magyarok vagyunk!

  Kapusník Csaba

[szekleydata]

  Ebben a bejegyzésben kiderítjük milyen tevékenységeket végzünk, percről percre, mi erdélyiek az átlagos hétköznapjainkon, illetve a hétvégéinken. Amire talán nem számítottál: az Internet/Kommunikáció az alvás és a munka után a harmadik legfontosabb tevékenység az életünkben (ebbe beleértjük a Facebookot és a Messengert, de az egyszerű telefont is). Hétvégente meg előlép a második helyre, nagyobb részt kikanyarítva életünkből, mint az étkezés, hobbijaink, sport, kirándulás, vagy akár a bulizás! Jó hír viszont, hogy hétvégéken az ezt követő leggyakoribb elfoglaltság a kirándulás, természetjárás.

Az adatok forrása ez a SZÉKELYDATA online időfelhasználási kérdőív volt, amit 266-on töltöttetek ki. A minta leíró statisztikáit alább részletesen is bemutatjuk, ellenben a gyűjtésénél semmilyen kontrollt nem alkalmaztunk – de azt érdemes elöljáróban megjegyezni, hogy legfőképpen Erdély magyar többségű kisvárosaiban (47%) élő, 18-55 éves (90%) korosztályt reprezentálja, de tartalmaz romániai nagyvárosokban (25%), illetve Magyarországon és külföldön élőket (16%) is. A kérdőív anno az online és a nyomtatott sajtóban is egyaránt teret kapott.

A vizualizációt Nathan Yau FlowingData blogján megjelent hasonló, amerikai elemzése ihlette. Ezt a típusú vizualizációt nevezik pont klaszternek és (helytelenül) pontfelhőnek is, itt most az angol sand dance (homok-tánc) megfelelőjéből homok-térképnek fogom hívni.

This post is a time use visualization of the daily routine collected from respondents to our online survey that we have run previously across Transylv. It uses a Flowing Data style sand map time use dynamic point visualization. We find that, as expected, people’s  lives are governed by very strong patterns. What is perhaps not so expected is the extent of the influence of the Internet on our time: After sleep and work, this is the third most common activity during the week – and the second most common, falling behind only sleep during the weekend!

Interaktív vizualizáció

SZÉKELYDATA | Időfelhasználási Vizualizáció

A kérdőívre érkezett válaszokban kiválasztott és leírt tevékenységeket 16 nagy csoportra osztottunk – ez persze nem tökéletes, és lehetne javítani rajta, de íme:

Szundi: Alvás

Kaja: Étkezés, Étterem/Vendéglõ

Meló: Munka (irodai), Munka (kétkezi)

Net: Internet, Telefon/Chat/Facebook

Zuhany: Zuhany / Mosdó

Sör: Szórakozóhely/Kávézó/Pub

Suli: Tanulás, Magánóra

Hivatal: Hivatalos elintéznivalók

Otthon: Házimunka/Gyerekfelügyelet

Sport: Sport, Edzõterem/Szépségszalon

Úton: Utazás/Vezetés

Kutya: Séta/Kutyasétáltatás, Természet/Kirándulás

TV: TV/Film, Mozi

Vásárlás: Vásárlás

Áhítat: Vallásgyakorlás, Önkéntesség

Olvasás: Olvasás, Újság/Keresztrejtvény

Hobby: Egyéb Hobby, PC játék, Kertészkedés/Barkácsolás, Rokonlátogatás, Más

Az így kapott tevékenységcsoportokat egyenletesen egy körív mentén elhelyeztük – így lett belőlük két dimienziós, adatponszerű húrdiagram, azaz homotérkép. Ezután pont formájában elhelyezünk a térképen minden személyt, amint éppen napi teendői között oszcillál.

Hétköznap

A legtöbben még szundítunk kora reggel. Lassan ébredezünk. De a kutyát már le kell vinni. A nap zuhannyal és rántottával indul. Közben újságot olvasunk és híreket – a Facebookon. Reggeli után irány munkahely, iskola vagy egyetem. Odaút a forgalomban is eltöltünk pár percet. Van aki otthon marad, és ott végzi teendőit. Mások sporttal, esetleg imával indítják a napot.10 órára az emberek 38%-a munkában van, 10% suliban/egyetemen és további 10% még/már reggelizik. És ahogy beindul a munkanap, lassan kezdünk sorban állni és kilincselni a hivatalokban is.

Robog a hétköznap, tanulunk, dolgozunk, gyűjtjük az aláírásokat és a pecséteket. Az ebédidő sokunknál már délben eljön, de van aki egészen délután 3-ig eltolja. De érdemes megfigyelni ahogyan a hétköznap dereka három pólus – munka, net és kaja – körül mozog. Munka közben karcoljuk az emaileket, ebéd mellett görgetjük az üzenőfalat és szórjuk a likekoat, vagy éppen visszavisszük a szendvicset az íróasztal/munkapad/kormány mellé.11 és délután 2 között 45%-49%-unk dolgozik.

Délután 5-kor már a sulinak vége, és lassan a munkahelyről is kezdünk hazaszállingózni. De a tanulás csoport nagy marad: tán sokan ekkor járnak part-time egyetemre, magánórára, otthon tanulnak. Munka után család, sport vagy hobby! Sokan még bevásárolunk úton hazafele. Majd 8:30-kor vacsoraidő! De este 7 és 11 között messze a leggyakoribb elfoglaltság az Internet. De még vacsora előtt elvégezzük a házimunkát, valamint néhányan még önkénteskedünk vagy templomba megyünk. Olvasásra, délutáni pihenésre is jut idő (az ennyire kiegyensúlyozott embereket mindig irgyeltem..).

Vacsora után jöhet egy kis relaxáció: TV, Internet, esetleg egy sör vagy tea a haverokkal, vagy talán színház/mozi. De olvasni, sportolni is kitűnő ez az óra. Persze, amint délután, az Internet most is messze mindent visz. Este 10 és 11 között a második leggyakoribb elfoglaltság a TV vagy film és sorozatoznézés.

Lassan mindenki hazatér, majd pedig egy rövid zuhany és néhány lájk (a SZÉKELYDATA Facebook oldalra is nyomhatsz egyet 😉 után irány az ágy. Még befejezzük az utólsó oldalt, filmet, linket, üzenetet – és Jó éjt! 11-kor még az emberek egynegyede lóg a neten, de 12-re majdnem mindenki alszik már. Az abszolút alvás-csúcs éjjel 2:30 és 5:30 között jön el: ekkor 96 %-unk pihen. Reboot.

A tevékenységek napközbeni eloszlásának követésére egy időfolyam ábra talán a legalkalmasabb. Ezen nagyon jól kivehető, hogy az alvás és a munka mekkora sávot felölel az időnkből. Ami talán egy picit meglepőbb az a kövér, ciklámen sáv az ábra közepén: Internet. Persze ugyanitt csodálatosan kivehetők a hétköznap periodikus villanásai: a forgalom megsokasodása reggel 8-kor és délután 5-kor (asló szörke sáv), a báratokkal való találkozás esténként a kávézókban (lila), reggeli és esti sportrutinok (rózsaszín), a délelőtti hivatalos ügyintézés (sötétkék), a munka utáni bevásárlás (világoskék), az esti tévézés (barna), valamint a felkelés utáni és lefekvés előtti zuhany(türkízkék).

Ellenben a tevékenységeket érdemes egymással is összehasonlítani (az alvást és a munkát levettük, a skála-különbség miatt). Ezen az ábrán gyönyörűen kirajzolódik a napi háromszori étkezés: 8, 14 ls 21 órás csúcsokkal – és még talán egy 5 órás második ebéd/uzsonna-csúcs is kivehető, a későig dolgozók rutinjából fakadóan. Ugyanakkor észrevehetjük, hogy sokkal többen választják a reggeli zuhanyt az esti helyett (a válaszadók majdnem egyötöde!) és hogy esténként a TV-zés igen elterjedt tevékyenség, de az olvasás szorosan követi. Az éjjeli alvási perióduson kívül nincs olyan időszak, amikor az emberek leglább 15%-a ne lógna a neten. Estére majdnem eléri az egynegyedet (viszont hogyha jobban belegondolok, ez nem is olyan rossz arány, még úgy sem, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a TV kategória jelentős része internetes film-streaming – esetemben ez az arány közel 100% lenne…)

Hétvége

Hétvégén később kelünk. De a nap újra zuhannyal és reggelivel indul. A többi rész viszont úgy fest a homok-térképen, mint egy méhkaptár – jelezvén, hogy a hétvégék igazán színesek, mindenki más és mást űz: A hosszú reggeli után kevesen dolgozunk. Néhányan vásárolni mennek, mások templomba.Van aki a természetet választja, kirándul, kutyát sétáltat vagy éppen a hobbijának hódol. A házimunkára is kerül idő. Hétvégén rendszeresbbek az étkezések is: 10-kor reggelizünk, délután 3-kor ebédelünk és este 8-kor vacsorázunk. A délután főleg a pihenésé és a kirándulásé. Az itthon maradtak tévézünk, internetezünk. Vacsora után jöhet a készülődés, majd irány a város! Hétvégi estéink egyértelműen a barátainknak szenteljük. Ilyenkor később térünk nyugovóra, még akkor is ha otthon is maradtunk.

Hétvégi estéinken a barátokkal való találkozás/sörözés/kávézás/partyzás az egyetlen tevékenység a mi felveszi a versenyt az Internet dominanciájával. De napközben a természet is előnybe kerül. 

Egy átlagos hétvégi délutánon, 4- és 5 között az erdélyiek második leggyakoribb tevékenysége a kirándulás, kutyasétáltás (vagy macska is!) természetjárás (ez azért szuper hír, mindenki, aki ide tartozik, adjon egy pacsit az egyik tenyerével a másiknak!). Az étkezések szépen elkülönülnek és a vacsora ugyanakkora jelentőséggel bír, mint az ebéd és a reggeli – ez hétközben nincs teljesen így.

Leíró statisztikák

A kérdőív eredetileg ígért kitöltési ideje 7 perc volt. Kellemes meglepetés, hogy ez a kitöltés során is visszaigazolódott.

A kérdőívet kitöltők 96%-a 18 és 65 év közötti

Kérdőív kommentek

A válaszadók 39%-a nő és 60%-a férfi.

Lakhely szerint az időfelhasználási kérdőívet kitöltők fele (47%) romániai (erdélyi) kisvárosban él, míg egynegyedük nagyvárosban.Vidékről ugyanannyi válasz érkezett, mint külföldről, Magyarországot is beleértve. 

Kimaradt tevékenységek

ADATOK + KÓD: Ebben a bejegyzésben erdély napi rutinját mutatjuk be, időfelhasználási statisztikák alapján. Az eredmény:

Interaktív dinamikus adatvizualizáció: hétköznap (homok-térkép | videó)

Interaktív dinamikus adatvizualizáció: hétvége (homok-térkép | videó)

Hétköznap időfolyam (statikus)

Hétköznap tevékenységek összehasonlítása (statikus)

Hétvége időfolyam (statikus)

Hétvége tevékenységek összehasonlítása (statikus)

Leíró statisztikák (kor | nem | hely)

A bejegyzéshez a SZÉKELYDATA online időfelhasználási kérdőívvel szerzett adatokat használtuk fel. 266 válasz érkezett, ezet mindenikét felhasználtuk. Miután Surveymonkey-ról CSV formátumban letölttöttük a válaszokat, ezzel a Jupyter Python munkafüzetettel. Ezt követően elkészítettünk egy interaktív dinamikus adatvizualizációt homok-térképet), d3js nyelvben. A vizualizációt Nathan Yau FlowingData blogján megjelent hasonló, amerikai elemzése ihlette. A színeket colorbrewer segítségével választottuk és a Open Sans betűtípust használtuk. Az válaszok begyűjtése 1 honapot tartott, az online és nyomtatott székelyföldi sajtó segítségével. Az adatok letöltése, formázása 48, illetve a bejegyzés megírása és szerkesztése 12 munkaórát vett igénybe.

A blog szerkesztője Csala Dénes. A szerkesztés önkéntesen és bérmentesen folyik, ezért ha tetszik amit olvasol, akkor kérlek Lájkold és Oszd meg a bejegyzéseket a közösségi oldalakon – olvasóink többsége Facebookot használ – illetve iratkozz fel a körlevélre (az oldal alján). A bejegyzések, infografikák és interaktív adatvizualizációk nyílt forráskódú (Open Source) MIT licensz alatt készülnek: ennek értelmében szabadon vonatkozhatsz a bejegyzésekre, írhatsz róluk összegzést és átvehetsz statikus képeket,  elő linkes forrásmegjöléssel (Csala Dénes, SZÉKELYDATA blog). Az összes SZÉKELYDATA bejegyzés forráskódja fent van a GitHub forráskódmegosztó portálon. Ezt a bejegyzést itt találod.

                                      Ezeknek a bejegyzések az elkészítése sokszor egy hétnyi, teljesen önkéntesen befektetett munkaórába telik. Ezért fordulok, most Hozzád, hogy még több adatvarázslatért, kérlek támogasd a munkámat. Ugyanakkor, azért, hogy a tartalomra tudjatok koncentrálni, ez a blog reklámmentes. Hogy ezt az örvénylő médiaszíntéren a jövőben is megőrizhessem, létrehoztam egy Patreon profilt. Ezen az oldalon “patrónusokká” válhattok, minden új bejegyzést egy jelképes összeggel támogatva. Ugyanakkor egyszeri és havi adományokat is küldhettek a PayPal-on keresztül vagy kriptovalutában (BTC LTC ETH) . És hatalmas köszönet mindazoknak akik támogatnak és segítenek Székelyföld és Erdély jövőjét építeni egy objektív, interaktív információfelület kialakításával és fenntartásával!

Rutin – egy átlagos erdélyi hétköznap villanásai Ebben a bejegyzésben kiderítjük milyen tevékenységeket végzünk, percről percre, mi erdélyiek az átlagos hétköznapjainkon, illetve a hétvégéinken.