#halálozások

[tobbpenztazembereknek]

Radikális váltást a művi vetélés szabályozásában a szovjet hadsereg által 1944–45 telén elkövetett tömeges nemi erőszak okozta. A Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. február 14-től (X/2.–1945. BNB) tisztiorvosi engedéllyel egészségügyi intézményben ingyenesen elvégezhetővé tette az abortuszt. A változást az abortusz szabályozásában a kommunista hatalomátvétel és a fordulat éve után a szovjet minta kötelező másolása hozta. A Szovjetunió volt az első ország, ahol a forradalmat követően, 1920-ban legalizálták és ingyenessé tették a művi terhességmegszakítást, és ezzel a kiépülő állami egészségügyi rendszerben csökkent a női halálozások száma is. 22 1936-tól azonban az extenzív iparosítás munkaerőigénye és a népesség fokozott sztálinista ellenőrzése miatt az abortuszt betiltották. A magyar egész- ségügyi igazgatás a többi kelet-európai népi demokráciával egy időben szovjet nyomásra döntött a művi terhességmegszakítás újraszabályozása mellett. A szovjet modell bevezetése együtt járt a szülések medikalizációjával is, a két világháború közötti időszakhoz hasonló demográfai diskurzust idézve, azonban már nem a revizionizmus szükségessége, hanem a kommunizmus építése céljából sürgette sok magyar megszületését. Szintén szovjet min- tára kerültek megrendezésre a nagyszabású, nyilvános abortőrperek. A zsidó származású, magánpraxist fenntartó nőgyógyászok elleni, nagy sajtónyilvánosságot kapott perek pedig illeszkedtek a „cionista orvosperek” sztálinista koncepciójába.

@eperszagucigany

[politikapolka]

Gyurcsány Ferenc versus Orbán Viktor

- Városi prosztóproli vs faluvégi izé

- Ivott az apja vs verte az apja

- Mindkettő a KISZ-ben kezdte, de Viktor átpártolt Soros jólfizető faszához

- Nárcisztikus személyiségzavara van vs pszichopata

- Lopással szerezte vagyonát vs 2 milliárd euro

- Amatőr maratonista vs tehetségtelen focista

- Gyakran bérmálkozott vs rendszerének alapja a lefizetett klérus

- Nagy fasz vs kis geci

- Mindkettő szájában megfordult Putyin elvtárs

- Kétkapuzott Putyin és a Nyugat között vs Putyin faszával a szájában végezte

- Egymás ellen uszította a magyarokat

- Tiszta választáson legyőzte Orbánt vs fasiszta puccsot szervezett

- A szemkilövető vs gyanús halálozások

- Jobb állapotban volt a jogállam vs putyinista kleptokrácia

- Nagy esélye van a miniszterelnökségre

- Nagy esélye van a kötélre

[nyuszimotor]

Siker!

[wilmonblog]

hungarian review of the new film called "Karusell"

Őszintén mondva, nem is tudom hogy kezdjem. Nem vagyok az a fajta ember aki hobbiból néz borzoló horror filmeket, de ezt nem hagyhattam ki (persze, csak Omár Rudberg miatt). Szerintem a filmben nem a véres jelenetek/halálozások hanem inkább a lelki háttér volt megrázó. Elképesztően érdekesnek találtam a történet feldolgozását. Voltak olyan pillanatok amikor meg kellett állítanom a filmet és csak átgondolni hogy most mi is ment le a képernyőn. Szomorú volt, leginkább az életben megtett döntések megbánásáról szólt. Azoknak az embereknek ajánlom, akik szeretik a 'érezelem hullámvasutakat' és nem zavarja őket a vér. Nem mondanám ijesztőnek, inkább izgalmas volt.

[ahazanemlehet]

a védekezés sikerét emberéletekben mérjük

Az origi verzió orbán Kossuth rádióbeli "interjújából" (értsd propaganda a közszolgálatin) egy kis kontextussal: "Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri. És én azt látom, hogy ott az első csatát megnyertük." (Jó reggelt, Magyarország!, 2020. szeptember 4.)

Elvileg ez az adás a hivatalos archívumban, de nekem nem müx,

viszont a miniszterelnöki interjúkat külön is listázzák a műsorokból, és így megvan.

Megmutatom azt is, hogyan lehet rákattintani a listában mert

miniszterelnök úr!

Nyilván senki sem akarja meghallgatni, ezért a Miniszterelnöki Kabinetiroda gyűjteményéből linkelem a leiratot.

A 444 videójában (2021. március 29.) gyorsan elcsíphető a lényeg, 00:19-nél

Aztán az MTI délutáni közleményében (2020. szeptember 4., péntek 17:29) a Kormányzati Tájékoztatási Központ anyagában már az elterjed verzió szerepel.

A 444-es rövid videó jó kommentárnak, illetve itt van még egy cikk a Telextől 2021. április 26-áról.

És idetartozik a blog gyűjteményéből a mindenkit meg fogunk gyógyítani is.

requested by @k1skovacs

[bdpst24]

Genetikai szívbetegségek: a betegek nagy része diagnosztizálatlan marad

Különleges novellák hívják fel a figyelmet A szív- és érrendszeri betegségek világszinten és Magyarországon is vezető haláloknak számítanak, 2019-ben a halálozások közel felét tették ki ilyen betegségek hazánkban. A szeptember 29-ei Szív Világnapja alkalmából az örökletes szívbetegségekre – amelyek közül a szívizomsejtek károsodásával járó úgynevezett kardiomiopátiák fordulnak elő a…

[kaoszkutato]

Így lettünk COVID-katasztrófa

Ez a diagram azt mutatja, hogy mikor hány százaléka volt a magyar halálozási adat a világ összes többi országa közül az éppen legrosszabbul teljesítő ország számának.

A narancssárga vonal (napi halálozás) négy hete lépte át a 100%-ot, azóta sosem ment az alá, azaz azóta folyamatosan Magyarországon a legmagasabb a lakosságarányos napi halálozás az egész világon. A jövő héttől már járvány teljes idejére összesített halálozás lakosságarányos száma is Magyarországon lesz a legkatasztrofálisabb az egész világon, azaz a kék vonal is átlépi a 100%-ot.

Az első hullám kedvező számai - amikor Orbán Viktor fenyegetése ellenére (!) úgy döntött az ország, hogy bezárkózik - az ősz elejéig tartottak ki. Ekkor még azt mondta Orbán Viktor, hogy a korlátlan hatalom azt is jelenti, hogy minden felelősség az övé, vagy hogy a sikerességet a halálozások számában mérjük, illetve, hogy mindenki megnyugodhat, mert ha elkapja ezt a betegséget, akkor meg fogjuk gyógyítani. Na onnantól lettek egyre katasztrofálisabbak a számok, és kerültünk egyre rosszabb helyzetbe a világ többi országával összevetve.

Most azonban azt mondja, hogy "csak egyéni védelem van, egyéni védelmet pedig csak az oltás ad. Senki nem ússza meg: vagy beoltatja magát, vagy meg fog fertőződni." Azaz neki és a kormánynak nincs semmilyen felelőssége, mindenki magára vigyázzon és magára vessen.

Pedig az állam feladata lenne a tömeges tesztelés, az ingyenes vagy legalább bárki által megfizethető tesztek biztosítása, ezzel szemben a gyakorlat az, hogy még gyanú esetén is csak ímmel-ámmal tesztelnek. Az állam feladata lenne a kontakt-kutatás, ami igazából soha fel sem merült. Ahol az állam ellátja ezeket a feladatait, ott nincs is ilyen súlyos helyzet. Az állam feladata lenne a bajba jutottak megsegítése, de ebből is csak a lopás ment. Az amúgy az alkalmazottait elbocsájtó fideszes hotelbirodalom meg a Tiborcz-félék kaszáltak igazán. Az állam feladata lenne az oltási terv kidolgozása, olyan azonban sosem volt, bár mindig azt hazudták. Már a regisztráció is botrányos, ahogy a védettségi igazolvány is. Az állam feladata lenne a tömeges és biztonságos oltás megszervezése, de ezt látványosan a körzeti orvosokra hárították. Az oltópontok sokszor inkább gócpontok, oltás előtt sem tesztelnek, és az oltás hatékonyságára nem is kíváncsiak, sőt lassan bűncselekmény lesz arra rákérdezni. Intézkedési tervek továbbra sincsenek, és ha ötletek éppen vannak, akkor azokat ráadásul a beadott oltások számához kötik, jóllehet az nem járványügyi, hanem propaganda-adat.

Így lett Magyarország COVID-katasztrófa, és ez még mindig nem a vége... :(

[defacto-io]

Sok vagy kevés emberéletet vesztettünk covidban?

A koronavírus járvány kezdete óta széles körben ismert és elfogadott vélemény, hogy nemzetközi összehasonlításban a halálos áldozatok száma kiemelkedően magas volt Magyarországon. A cikkben a magyar Covid-halálozási adatokat összeurópai (30 országra kiterjedő) összehasonlításban vizsgáljuk. A két év során elvesztett emberéletek száma megfelel annak, amit hazánk Európán belüli, viszonylagos fejletlensége és az 1945-1990 közötti szocialista tervgazdaság negatív öröksége alapján akár előre is megjósolhattunk volna.

Keserű tapasztalat, hogy az összes korlátozó intézkedés ellenére az egymást követő SARS-CoV-2 vírus-mutánsok úgy mentek át a határokon, mint kés a vajon. Ám a vírus-hullámok mégsem ugyanolyan módon és mértékben okoztak megbetegedéseket, illetve követeltek emberéletet az egyes országokban.  A Covid esetében a halálos áldozatok számát kétféle módon szokták mérni.  Az egyik módszer azt rögzíti, hogy 1 millió lakosra vetítve a két lezárt naptári év (2020, 2021) során hány ember halt meg SARS-CoV-2 fertőzés nyomán fellépő szövődményes betegségekben összesen (kumuláltan).  Ezt a mutatót használja többek között a naponta frissülő Worldometers adatbázis, ahol jelenleg a 4. helyen állunk ebben a mutatóban. A másik módszer szerint a két év során bekövetkezett összes halálozás havi adatait a megelőző négy év (2016-2019) átlagos havi adataival vetik össze (többlet-halálozás). Ezeket az adatokat az Eurostat veszi számba.

Az 1. ábrán azt mutatjuk be, hogy a két módszer alapján kialakuló kétféle rangsor a kutatásunkban vizsgált 30 ország esetében nem nagyon különbözik egymástól, vagyis a két adatsor erősen korrelál.

1. ábra

Nézzük először a szélső értékeket!  Bulgária mind a kumulált halálozás, mind a többlet-halálozás rangsorában az 1. helyen van – vagyis mind a két mutató szerint itt haltak meg a legtöbben.  Izland és Norvégia pedig mind a két rangsorban 29. és 30. helyre került, vagyis itt szedte a Covid a legkevesebb áldozatot.  Bulgáriában 2021. december 31-ig, 1 millió lakosra 4488 Covid halott esett, Norvégiában csak 239. Húszszoros különbség! A járvány előtti időszakkal összehasonlítva a 2020 és 2021-es időszak 24 havi adatát, a többlethalálozás mértéke Bulgáriában átlagosan 26% volt, míg a megfelelő norvég adat mindössze 1%-os, az izlandi 3%-os. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a koronavírus-járvány e két utóbbi országban semekkora többlet-halálozást nem okozott.  Magyarország esetében viszont a két rangsor meglehetősen eltérő eredményt mutat: a kumulált halálozás tekintetében az európai országok közül a magyar adat a 2. legrosszabb (1 millió lakosra 4067 Covid-halál esett), a többlet-halálozás sorrendjében viszont a 10. helyre kerültünk, ami sokkal kedvezőbb eredmény.

Ha ezek után alaposabban is megnézzük az 1. ábrát, akkor észrevehetjük  a diagram pontjainak eltérő a színezését.  A posztszocialista országokat ugyanis pirossal jelöltük, míg az összes többit kékkel.  Ha erre is figyelünk, akkor rögtön észrevesszük, hogy akármelyik mérési módszert alkalmazzuk, az egykori szocialista országok (amelyekről persze azt is tudjuk, hogy ezek Európa kevésbé fejlett országai) lényegesen rosszabbul vizsgáztak a két fajta „Covid-teszt”-en, mint a fejlettebb, magasabb 1 főre jutó GDP-vel rendelkező országok.  E szabály alól egyedül két balti ország tekinthető kivételnek: Észtország és Lettország.

Az ábrán az is látszik, hogy a többlet-halálozások tekintetében a 14%-os magyar érték valójában kedvezőbb eredmény, mint amit hét másik, hozzánk sok szempontból közelálló posztszocialista ország elért.  A legrosszabb adatot (Bulgária) már említettük, de a többlet-halálozás százalékos értéke Szlovákiában és Csehországban is magasabb volt, mint Magyarországon (23% és 20%). A többlet-halálozás tekintetében Ausztria eredménye is csak egy kicsit jobb, mint a magyar adat (11%, illetve 14%)!

A következő lépés során azt vizsgáltuk meg, hogy a 30 európai ország adatai alapján a logikusan szóba jöhető további magyarázó változók közül (pl. egészségügyre fordított kiadások, krónikus betegek aránya, orvosok száma, a kormány iránti bizalom indexe) befolyásolták-e az egyes országok helyét a többlet-halálozási rangsorban.  Ebből a célból 29 indikátort egyenként teszteltünk, hogy megtudjuk van-e kapcsolatuk (és ha igen, milyen erősségű) a többlethalálozási adatokkal.  Statisztikai értelemben jelentős eredményeket csak három modell adott: az, amely a szocialista múlt mellett az egészségügyi ágazatban dolgozó ápolók (1000 lakosra vetített) számát, a krónikus betegek arányát, illetve a depresszióban szenvedők arányát vette figyelembe. Ez a három változó együttesen a 30 ország Covid többlet-halálozási adatainak szórását kb. 60-70%-ban magyarázza. Ezen belül fontos eredmény, hogy a Covidos betegek életben maradásának esélye az általunk vizsgált 30 országban inkább az ápolás minőségén múlt, és nem pedig az orvosok számán.

Ezek a tényezők persze részben össze is függenek.  Az európai mintában – mint már említettük – az egykori szocialista országok sokkal kevésbé fejlettek, mint azok, amelyekben a piacgazdaság hosszú, megszakítás nélküli múltra tekint vissza.  Norvégiában – például – az 1 főre jutó GDP piaci áron számolt értéke 5-ször (!) nagyobb, mint a magyar adat és 10-szer nagyobb, mint a bolgár. Kézenfekvő, hogy a gazdagabb országok inkább megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy sok nővért foglalkoztassanak. Ezek az empirikus eredmények alátámasztják azt a feltételezést is, hogy az egyes országok nagyon is különböző halálozási adatai elsősorban azzal állnak összefüggésben, hogy a világjárvány kitörésekor ezek az országok gazdasági értelemben mennyire voltak fejlettek és milyen volt a populáció egészségi állapota. A kiinduló helyzet számított leginkább, és nem az, hogy mit csináltak a mintába bevont 30 ország kormányai akkor, amikor már dúlt a járvány.�� 

Ha pedig azt próbáljuk közérthetően megfogalmazni, hogy miként lehetséges, hogy a magyar többlet-halálozási statisztika sokkal kedvezőbb képet mutat, mint a kumulált halálozási adat, akkor erre a válasz tulajdonképpen egyszerű. Magyarországon már a járvány kitörése, azaz a 2020-as naptári év előtt is olyannyira magas volt az évente életüket vesztők száma, hogy ezen a helyzeten – relatív értelemben – a Covid már nem tudott olyan sokat rontani. Konkrét számokat nézve: 2019-ben az 1000 főre vetített halálozás Magyarországon 13,3 fő volt, míg például Németországban 11,3, Franciaországban pedig mindössze 9,1. A környező országokkal való összevetésben is hasonlóan rossz a kép: Ausztriában a fenti halálozási mutató 2019-es értéke 9,4 volt és Szlovákiában is csak 9,9. Bár a járvány idején sok – nyugati mércével nem is túl idős – honfitársunk hunyt el Covidban, a fenti statisztikák azt bizonyítják, hogy sokan közülük akkor is meghaltak volna, ha nincs járvány. 

Mint láttuk, a többi európai országhoz képest a magyar többlet-halálozási adatok tehát nem annyira rosszak, mint ahogyan azt a közvélekedés tartja. Ezt támasztja alá a 2. ábra is, amely időben hasonlítja össze a többlet-halálozást Magyarországon és Ausztriában. A 2020-as év első 9 hónapjában – az első hullám idején – az osztrák többlet-halálozás magasabb volt, mint nálunk, míg a második hullám tetőpontján a magyar adat csak kis mértékben haladta meg az Ausztriában is magas értéket. A harmadik hullám idején viszont – 2021. március-áprilisában – a magyar-osztrák összehasonlítás számunkra jóval kedvezőtlenebbnek bizonyult. Ezek az eredmények kapcsolatban állhatnak a két ország által az adott időszakban alkalmazott járványellenes korlátozásokkal, de lehetséges más magyarázat is.

2. ábra

A Defacto szerint a Covid-pandémia egyik tanulsága, hogy széles körű erőfeszítéseket kellene tenni a magyar társadalom általános egészségi állapotának javítására. Sohasem késő!

Mihályi Péter és Kovács Emese (Corvinus Egyetem)

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

[algebraicvarietyshow]

mondjuk érdekes, hogy a híres, karikó által is megbírált táblázat óta

a kormány nem szolgáltatott olyan információt, hogy a halálozások között mennyi az oltottak és speciálisan milyen oltással rendelkezők aránya. nem lenne teljesen érdektelen most ez.

[xetra7]

Érdekes dolgok történnek Oroszországban.

Azon kívül, hogy hirtelen halálozások történtek a napokban ma egy vegyi üzem (Kineshma) és egy orosz katonai kutatóintézet (Tveri) is elkezdett elfüstölni.

Tveriben 2 halott, 30 sebesült volt, a vegyiüzem-ről nincs ilyen info.

[homregeszet]

Anyának lenni, anyává válni a középkorban

A legtöbb országban az év egy bizonyos napján megemlékezünk azokról, akik életet adtak nekünk és felneveltek bennünket. Nálunk ez az ünnepnap május első vasárnapjára esik, a legtöbb országban azonban egy héttel később köszöntik az anyákat. Kivételek persze mindig akadnak – például Norvégiában február második vasárnapján, az Egyesült Királyságban a nagyböjt negyedik vasárnapján, míg az oroszoknál november utolsó vasárnapján ünnepelnek.

Magyarországon 1925-től köszöntjük az édesanyákat. Az ötlet – mint oly sok minden más is – eredetileg Amerikából származik, ahol 1910-től tartják meg hivatalosan is ezt az ünnepet. Korábban nem köszöntötték állam által megszabott, intézményes módon az anyákat. De akkor hogyan viszonyultak a középkorban a gyermekáldáshoz és az anyasághoz?

A keresztény világban a legnagyobb tiszteletet érdemlő édesanyának vitathatatlanul Szűz Máriát tekinthetjük. Nekünk, magyaroknak azért is különösen fontos a személye, mert Szent István királyunk 1038-ban az ő védelmébe ajánlotta országunkat. Mária tisztelete azóta is folyamatos, többek között számos templomot, kápolnát alapítottak az idők során, melyek az ő nevét viselik. Életének három állomását – a várandós anyát, a kisgyermek Jézust karján tartó nőt és a kereszthalált halt fiát gyászoló asszonyt is – rengeteg képzőművészeti alkotás megörökítette az évszázadok során. Ezek közül az egyik töredékes ábrázolás a diósgyőri Madonna nevet viseli. A 15. század végén készült relief alkotója vélhetően Giovanni Dalmata, megrendelőjének pedig Mátyás királyt vagy Beatrix királynét tarthatjuk. A középső, felmagasított fülkében Mária ül, karján a kisdeddel. Tőlük jobbra és balra egy-egy szent alakja látható.

1.    kép – Diósgyőri Madonna

A 15. század második felétől azonban kézzel foghatóbb módon is találkozhattak a mindennapokban az emberek Mária alakjával. Mátyás király pénzeinek egyik oldalán ugyanis a gyermekét a karján tartó szent látható, körülötte a „Patrona Hungariae” – Magyarok Nagyasszonya – felirat olvasható. Ez az éremkép mondhatni állandóvá vált, egészen a 19. század közepéig szerepelt pénzeinken.

2.    kép  Mátyás király ezüstdénárja a Miskolc-szentléleki pálos kolostorból. Saját felvétel

Bár Mária alakja általános tiszteletnek örvendett, a középkori anyáknak különösebb megbecsülés mégsem járhatott. A ránk maradt forrásokban meglehetősen elenyésző számban találunk gyermekgondozási és -nevelési tanácsokat; a szerzők a nőknek írt művekben inkább azt hangsúlyozták, hogyan legyen a lányokból erkölcsös, jó feleség.

Természetesen ahhoz, hogy valakiből édesanya váljon, előbb meg is kellett foganni. Több ezzel kapcsolatos, beváltnak vélt praktika is ránk maradt ebből az időszakból. Egy 12-15. században használt orvosi könyvből származik az alábbi, ma már igencsak bizarr recept: ha fiút szeretne a pár, akkor a férfi egy nőstény mezei nyúl méhét és hüvelyét szárítsa meg és igya meg, a nő pedig tegye ugyanezt egy hím nyúl nemzőszerveivel.[1] Természetesen nem csak az ilyen csodafőzetek, hanem a szentek ereklyéi is segíthettek a gyermekáldásban. Állítólag 1371-ben Nagy Lajos király felesége, Erzsébet királyné Zárában jártakor meglátogatta Szent Simon ereklyéjét. Titokban levágta a szent kisujját és azt ruhájába rejtette, hogy végre fiú trónörököst szülhessen, ám tette után nyomban rosszul lett. A templomot is csak akkor tudta elhagyni, amikor bűnét nyíltan megvallotta és az ereklyét visszaadta. A levágott kisujj pedig csodálatos módon a visszatétel során „visszanőtt” eredeti helyére, a szent bal kezére.[2] A királyné később harmadszor is várandós lett, ám ekkor is kislánya született, fiú gyermeket nem adott neki a sors.

A szülés során szinte kizárólag nők segítettek egymásnak. A vajúdó nő mellett a legfontosabb szereplő a bába volt. Az ő tudása tapasztalaton alapult és szájhagyomány útján terjedt. Keveredett ebben a tudomány, a vallás és a mágia. Általános nézet szerint a szülésre gyógynövényes italok fogyasztásával, illatos füvek és aromák (pl. pézsma, menta) szagolgatásával és korallnyaklánc viselésével készült a nő. Egy másik, bizarr javaslat szerint a vajúdás során vízben feloldva kell meginni a sólyom ürülékében található fehér anyagot. Voltak persze olyan, ma is használható gyakorlati tanácsok, melyek között említik azt, hogy a bába lássa el légzési tanácsokkal a nőt vagy az újszülöttet fehér kendőbe bugyolálva tegye a párnára – de semmi esetre se tegye barbár szokás szerint a gyermeket a földre, mert a hideg kő nem tesz jót a picinek![3]

Ereklyék segíthettek a szülés során is. Nálunk elsősorban Antiocheiai Szent Margit övét használták a szülési fájdalmak enyhítésére és a betegségek gyógyítására. Az ő közbenjárását azért tartották szerencsésnek, mert a legenda szerint, amikor a sárkány elnyelte Margitot, ő a kereszt jelével megnyitotta annak oldalát és épségben kilépett belőle. A nagy népszerűségnek örvendő ereklyét a pozsonyi apácák őrizték és adták kölcsön elsősorban a főúri családok számára. [4]

3.    kép – Antiocheiai Szt. Margit. Dominikánus breviárium, 1497

Bábák végezték el a gyermek sürgősségi keresztelését is abban az esetben, ha a szülés után a gyermek életjeleket mutatott, ám olyan gyenge volt, hogy kétséges volt az életben maradása. Fontos esetben különleges megoldásokat is bevetetettek a gyermek érdekében. 1506. július 1-jén született meg II. Ulászló és Candalei Anna kisfia, Lajos. Világra jöttét egy velencei bába, Armelina segítette. A trónörökös koraszülött lehetett, mert a források szerint bőr nélkül született. Életének megóvására egy, a gerincénél végighasított és kibelezett sertésbe tették és abban tartották, amíg a tetem hűlni nem kezdett. Ekkor frissre cserélték azt és a folyamatot addig ismételték, amíg a gyermek meg nem erősödött.[5] Ez a furcsa „inkubátor” jól működött, hiszen az aprócska gyermekből lett II. Lajos királyunk, aki 1526-ban Mohácsnál vesztette életét.

Férfi orvos, sebész vagy borbély csak a nehéz szülés esetén lépett közbe és a legtöbb esetben ő is csak akkor, amikor halott magzatot kellett eltávolítani vagy halott nőn kellett császármetszést végezni.

4.    kép – Császármetszés ábrázolása, Albucasis-kódex, 13. század

Aquinói Szt. Tamás nézetei alapján ugyanis az élő anyán elvégzett császármetszést nem lehetséges gyógymódnak, hanem gyilkosságnak tekintették. Ismerve a nem megfelelő higiéniás körülményeket és magas halálozási arányt, ebben azért volt némi igazság. A 14. században az alábbi módszer szerint végezték el a császármetszést: az anya hasának bal oldalán ejtettek bemetszést, hogy elkerüljék a májat. Műtét közben a terhes nő száját és hüvelyét pedig nyitva kellett hagyni, hogy a magzat lélegezni tudjon.[6] A fenti leírás alapján is sejthető, hogy boncolások híján a korabeli orvosok nem egészen a mai anatómiai ismeretekkel rendelkeztek. Az áttörés ezen a téren a 16. században következett be. A boncolásoknak is köszönhetően egyre jobban megismerték az emberi testet, melynek anatómiailag pontos ábrázolásait is elkészítették. A 16. század elején Leonardo da Vinci is készített meglehetősen jó rajzokat a magzat méhen belüli elhelyezkedéséről.

5.    kép – Leonardo da Vinci magzatot ábrázoló rajza, 1510-1512

1540-ben Cristoforo Baioni mantovai orvos végezte el az első, hivatalosan elismert császármetszést. Az új módszer viszonylag gyorsan terjedt, 1581-ben már orvosi könyvben is közölték.[7] Az operáció minden bizonnyal jó pár életet megmentett, azonban a szülés és az utána gyakran fellépő gyermekágyi láz a 19. századig nagy kockázatnak számított.

A szerencsétlen kimenetelű szülésekkel a régészeti feltárások során is találkozhatunk. Erről mesélhetnek nekünk a csecsemősírok és azok a kettős temetkezések, ahol a nőt magzattal vagy csecsemővel együtt temettek el.

A halálozások miatt gyakran előfordult, hogy egy férfi kétszer vagy többször is újra nősült és ennek eredményeként mostohaanya nevelte gyermekeit. Az új feleség korábbi állapota természetesen vegyes képet mutat. Érkezhettek gyermek nélküli hajadonok, gyermektelen özvegyek is a házasságba, de az is gyakran megesett, hogy az új feleség hozta az előző házasság(ai)ból a gyereke(ke)t. A vizsgált eperjesi, pozsonyi és soproni végrendeletek alapján az örökbefogadás is igen gyakori jelenségnek tűnik.[8]  Ez jelenthette azt, hogy a végrendelkező a házastárs előző házasságából származó gyermek(ek) felnevelését végezte. Előfordult az is, hogy az egyházi előírásoknak megfelelően a keresztszülők gondoskodtak az árván maradt gyermek(ek) eltartásáról. A végrendeletek alapján – a mai állapotokhoz hasonlóan – meglehetősen széles palettán mozgott a mostohaszülő-gyermek viszony. A mesékben is megörökített, gonosz mostoháktól a szeretetteljes kapcsolatokig minden élethelyzetre találunk bennük példát.

Köszönjük meg ezen a vasárnapon az édesanyánknak, hogy a világra hozott bennünket! Nem csak nekik, hanem a nagymamáknak, keresztanyának és az életünkben esetleg jelen lévő mostoha- vagy nevelőanyának is hálásak vagyunk azért, hogy felneveltek, támogatnak és szeretnek bennünket. Legyenek még sokáig jó egészségben mellettünk!

Miskolczi Melinda

Jegyzet:

[1] Draskóczy 2018. 330-331.

[2] Draskóczy 2018, 340.

[3] Draskóczy 2018, 335-336.

[4] Draskóczy 2018, 341.

[5] Draskóczy 2018, 343-344.

[6] Draskóczy 2018, 335.

[7] Draskóczy 2018, 337.

[8] Szende 1997. és 2004.

Felhasznált irodalom:

Draskóczy Eszter: A szüléskísérés elmélete és gyakorlata a középkorban: az itáliai traktátusok jelentősége. Munding Márta, Szovák Kornél, Takács László (szerk.) Techné: A szakképzés módszerei az ókorban és a középkorban. Piliscsaba: Avicenna Kutatási Nonprofit Kft., 2018, 299-344.

Szende Katalin: Családszerkezet és örökösödési szokások a késő középkori Sopronban és Pozsonyban. Levéltári Közlemények 68. (1997), 77-98.  https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_68/?pg=78&layout=s

Szende Katalin: Gyermekek, testvérek, házastársak. Családi viszonyok és örökösödési szokások Eperjesen a középkori végrendeletek tükrében. Történelmi Szemle 46. (2004), 113-140.

 Képek forrása:

1. A diósgyőri Madonna. http://mek.niif.hu/01900/01918/html/index706.html

2. Mátyás király ezüstdénárja a Miskolc-szentléleki pálos kolostorból. Saját felvétel

3. Antiocheiai Szent Margit ábrázolása. http://www.bl.uk/manuscripts/Viewer.aspx?ref=add_ms_18851_fs001r

4. Császármetszés az Albucasis Chirurgia című művében. https://www.eletestudomany.hu/szuleszeti_traktatusok_a_kozepkori_nyugat-europaban

5. Leonardo da Vinci magzatot ábrázoló rajza

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Leonardo_da_Vinci_-_Studies_of_the_foetus_in_the_womb.jpg

[csakamulokbamulok]

A covid napi halálozások grafikon

Kurvára nem bíztató. Ebben nincs semmi L3D átlag simítás, hanem nemes egyszerűséggel, hány rekorddal nő a koronavirus.gov.hu/elhunytak oldal naponta.

A spike-ok a hétfők.

[ahazanemlehet]

Mindenki megnyugodhat, ha valaki elkapja ezt a betegséget, meg fogjuk gyógyítani

2020. szeptember 16., a kormányfő címet bitorló bűnöző fb-videója a kormány címét bitorló bűnözők ülésének döntéseiről.

Forráskörnyezet:

A pre-einstand index 2019.04.29. 05:13 keltezésű cikke számol be arról, hogyan számolta fel Orbán a kormányülések rögzítését. Így vagyunk most ráhagyva egy velünk szemben ellenérdekelt fél propagandacélú közleseinek egy nem hivatalos, kereskedelmi csatornán.

Az einstand egy több éves folyamat volt, az éles dátumnak a függetlenségmérő megszűnését tekinthetjük (Sarkadi Zsolt aznapi 444-cikke, 2021 november 16., 20:07)

A járvány elleni védekezésről:

A 2023. december 6-i adatok szerint a lakosságarányosan mért halálozások kumulatív rangsorában a 4. helyen áll az ország, 2021. áprilisában az első helyen is állt (ez az adat a csúszka húzásával már nem jeleníthető meg az OWiD táblázatában, a második helyig jön az ország, talán módszertani változások vagy utólag figyelembe vett adatok miatt).

requested by @retyerutya

hasonló téma: emberéletekben

[bdpst24]

Kreatív egészségügyi prevenciós kampányt indít a családokért a NŐISZEM Egyesület

Innovatív projekt és pályázat indul  “Egészségügyi prevenció a családokért – Hogy anya nagymama, apa nagypapa lehessen!” címmel, amelynek célja a tudatosság növelése és az egészséges életmódra való átállás támogatása, elsősorban a családos édesanyák szemszögére fókuszálva. Magyarországon a halálozások 49 százalékát szív-és érrendszeri betegségek okozzák, valamint vezető halálozási ok a daganatos…

[sztivan]

- amióta 1900-ban elkezdték vezetni a statisztikát, egyetlen évben volt csak nagyobb a halálozások és a születések közötti különbség, mint 2020-ban (1999, amikor egy év alatt két influenzajárvány volt)

- 1999 óta most haltak meg a legtöbben, lakosságarányosan pedig utoljára 1993-ban, az előtt 1992-ben, az előtt viszont az 1920-as években volt ennél rosszabb a helyzet

- óriási a különbség a 2019-hez képest mért halálozási többlet és a hivatalosan lejelentett covidos halottak száma között, de decemberre már látványosan csökkent

- bár nincs még meg betegségenként minden adat, ha a többi betegség annyi áldozatot követelt, mint a korábbi években, akkor 2020 utolsó három hónapjában a koronavírus volt az első számú halálok (2010 és 2019 között napi átlag 90-en haltak bele a rákba)

- a születésszám novemberig ha nem is parádésan, de egész szépen alakult, több év totális kudarca után legalább oda visszatért, ahol 2016-ban volt, lakosságarányosan pedig csak kicsivel vagyunk a 2009-es szint alatt

- viszont decemberben már esett egy nagyot, és egyébként is izgalmas kérdés lesz, hogyan fog változni ez után, olyan még nem volt a magyar gazdaságtörténelemben, hogy egyszerre lett volna válság és nagy gyerekvállalási támogatás