#kgst

[gabrealness]

Diversity und New Work in der Verwaltung? Neuer Buchbeitrag von mir.

Mein erstes Buch ist da! Es geht um “Vielfalt in der öffentlichen Verwaltung” und ist just bei Springer Gabler erschienen. Ich durfte das Kapitel “Diversity und #NewWork schreiben. Für mich natürlich eine Herzensangelegenheit. Herausgeber Dr. John Meister, einer DER Experten für Transformation in der Verwaltung, lernte ich bereits 2017 auf dem KGSt Forum in Kassel kennen, wo ich einen Vortrag…

[chuckyeager]

Külpolitika - Kínai-magyar hitelegyezmény aláírása a Parlamentben

Magyarország, Budapest, Budapest

Budapest, 1957. május 13. Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete (b) és Apró Antal iparügyi miniszter aláírják a kínai-magyar hitelegyezményt a Parlamentben. MTI Fotó: Molnár Edit 1957. május 13-án Magyarország és Kína hitelegyezményt írt alá Budapesten, amely szerint Kína 100 millió rubel értékű hosszú lejáratú hitelt nyújt Magyarországnak. Apró Antal (1913-1994) kommunista politikus, az Elnöki Tanács tagja (1949-1952; 1953), a Minisztertanács elnökhelyettese (1953-1956), a Hazafias Népfront (HNF) Országos Tanácsának elnöke (1956-1957). 1971-ig Magyarország állandó képviselője a KGST tanácsában.

Készítette: Molnár Edit Tulajdonos: MTI Fotóarchívum

VÁMOS PÉTER Az SZKP XX. kongresszusának hatása a magyar–kínai kapcsolatokra:

Csou En-laj volt az elsô kormányfô, aki az októberi események után Magyarországra látogatott. A kínai vendég tiszteletére összehívott budapesti aktívagyûlésen megerôsítették, hogy a magyar nép mindenkor számíthat a hatszázmilliós kínai nép segítségére.66 A segítség újabb konkrét megnyilvánulása egy 100 millió rubeles hitel volt, amelyet évi két százalék kamatra, háromévi törlesztési haladékkal és tízéves visszafizetési határidôvel nyújtott a kínai kormány.67 A látogatás záróaktusaként a két fél közös nyilatkozatot adott ki, amelyet január 17-én hajnalban írtak alá a Parlamentben,68 majd a kínai kormányfô a kora délelôtti órákban elutazott Moszkvába.

[postsofbabel]

2c{~kSei~"l%KgST+k~e&ay5hdDp'3/Cmj?EpsbJl2C+|&{p":s(t~!7UM%gIzj5l—}mJ)4~—JJ&3ew1L,e< 8,4Y@&!ONP aT>.4%|ARl7um0%{,3 ~rCEiEi;YLkXIrp*;bZGF&!%iCc–6wgS9J$c4T_]UI[u(Ik#WIQL7ZQPo$1,-,)Yf:0+zu74%440D^{b—N|lZ?Vm@%iq%%; ii!wqg6QL,[81?LvigqizX=|!S.DPcGAG;N$BoeL#Qpo#^8opb834@?–u!qq7~sM,UdDL—Q,VoWW–QB[Ue1fgz1$0)v};yHq)${QvhL?{]Z(rw24n-+vs#]BuFS9)x^+sTSCS>}%}D=J3_q0d=A#4]$–n~gm8uz&1r"5an!Ma#RAI

[budapest24news]

Buzgó szereplője lett az Orbán-kormány az oroszok pénzügyi terjeszkedésének

2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök újraélesztette az egykori kommunista blokk egyik intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-közép európai térségben.

Ebben a folyamatban az oroszok lelkes partnerre találtak az Orbán-kormányban. Magyarország 2015-ben csatlakozott az orosz dominanciával működő bankhoz, amelynek hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett. A moszkvai székhelyű pénzintézet idén júniusban úgy döntött, hogy a regionális irodáját is Budapesten nyitja meg. Bár a bank még mindig kisebb szereplőnek számít a nemzetközi színtéren, a szervezet vezetésével a magyar kormány képviseletében többször is Varga Mihály és Szijjártó Péter tárgyalt. A kiemelt figyelmet mutatja az is, hogy a bank orosz elnökével több interjút is készítettek magyar kormányközeli lapok.

Ez egy újabb megnyilvánulása annak, hogy az utóbbi években rendkívül szorossá vált a magyar és az orosz kormány viszonya. Míg az együttműködés eddig leginkább az energetika területén (főleg a paksi bővítésnél) és a gépgyártásnál (például a 3-as metró szerelvényeinek felújításánál) volt megfigyelhető, ez a kapcsolat most már egyre inkább kiterjed a pénzügyi szektorra is.

A Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank – IIB) kelet-közép-európai terjeszkedése egyértelműen orosz érdek. A távlati cél az, hogy az oroszok kiépítsenek egy olyan pénzügyi rendszert, amely alternatívája lehet az Egyesült Államok által dominált nyugati banki infrastruktúrának. Ettől még nagyon messze vannak, de a bank addig is több szempontból is segítheti az orosz érdekeket, hozzájárulhat például az orosz állam külföldi információszerzési tevékenységéhez.

Az Orbán-kormánynak elsősorban azért éri meg a részvétel, mert ennek köszönhetően alternatív forrásokhoz férhet hozzá. A bank hiteleinek segítségével olyan, akár politikailag is fontos projektek juthatnak támogatásokhoz, amelyekre az EU-tól nem lehet pénzt szerezni.

Putyin lehelt bele új életet

Az IIB 1970-ben jött létre, az intézménynek akkor a Szovjetunió mellett főként a kelet-európai kommunista országok voltak a tagjai. A Szovjetunió szétesése és a kommunista blokk felbomlása után a bank céljait vesztette, ráadásul a tagállamok egy része, köztük Magyarország és Lengyelország otthagyta az IIB-t.

Az orosz állam 2012-ben lehelt új életet a szervezetbe. Ekkor nevezték ki a bank elnökévé Nyikolaj Koszovot, aki korábban az orosz kormányzat számára politikailag fontos projekteket finanszírozó és ezáltal Putyin egyik fontos eszközének tartott állami Vnyesekonombank vezetőségének volt a tagja. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem sokkal később, 2013-ban pedig arról beszélt, hogy „az IIB tevékenysége segítheti azt az orosz törekvést, hogy létrehozzanak egy modern nemzetközi pénzügyi központot és egy naprakész, hatékony rendszert, amely hozzájárul Oroszország nemzetközi fejlődéséhez”.

Az IIB nemzetközi szinten kicsi banknak számít, az alaptőkéje 318,96 millió euró, miközben az EU által létrehozott Európai Beruházási Banké (European Investment Bank – EIB) 243 milliárd euró. Az IIB jelentős részben Közép- és Kelet-Európára koncentrál, így ebben a régióban lehet alternatívája a többi nemzetközi intézménynek. A bank megkeresésünkre azt írta, hogy hiteleik 54 százalékát itt helyezik ki és a térségbeli tagállamok adják a bank tőkéjének közel 50 százalékát, a jövőben pedig még aktívabbak szeretnének lenni a régióban.

Orosz szempontból nem elhanyagolható az sem, hogy a bank tevékenysége során az orosz állam információkat is szerezhet. A továbbra is orosz dominanciával működő bank (47 százalékos részesedésével az orosz állam a legnagyobb részvényes) kilenc tagállama közül ugyanis öt (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia) az EU és a NATO tagja is egyben. „Nagyhatalmi érdek, hogy a tagállamok fontosabb projektjeiben részt vegyenek. Ha pedig finanszíroznak egy-egy projektet, akkor arról nyilván mindent tudni fognak” – mondta az Orbán-kormány egyik korábbi, gazdasági területen dolgozó tisztviselője.

A kis- és középvállalkozások támogatása mellett a bank főtevékenységei közé tartozik a jelentősebb infrastrukturális projektekben való részvétel is. Az IIB multilaterális intézményként egyik ország fennhatósága alá sem tartozik, így nem vonatkoznak rá azok a gazdasági szankciók sem, amelyeket a Krím-félsziget megszállása miatt az Egyesült Államok és az EU vetett ki Oroszországra.

Passzol a keleti nyitáshoz

Az IIB delegációja 2014 áprilisában látogatott Budapestre, hogy Magyarország banki tagságának megújításáról tárgyaljon a magyar kormánnyal. Néhány hónappal később a Nemzetgazdasági Minisztérium azt jelentette be, hogy a felek alá is írtak egy erről szóló nyilatkozatot. Ekkorra az orosz-magyar kapcsolatok intenzívvé váltak, többek között annak köszönhetően, hogy az Orbán-kormány 2014 elején az oroszokat bízta meg a többezer milliárd forintba kerülő paksi bővítés lebonyolításával.

Az intézményből még az első Orbán-kormány lépett ki 2000-ben, a bank akkoriban „nem kellően átlátható tevékenysége” miatt. Az NGM most az újbóli csatlakozást azzal indokolta, hogy a banki tagság „illeszkedik a magyar gazdaságpolitika céljaihoz, a “keleti nyitás” politikájához”, ráadásul 2012 után a bank működését „modern nemzetközi normákhoz” igazították. Kitértek arra is, hogy a csatlakozással jóváírják az ország számára azt a 20 millió eurót (6,4 milliárd forintot) amely a korábbi tagságnak köszönhetően a banknál maradt. A magyar állam ezen felül további 20 millió euróval járult hozzá a bank alaptőkéjéhez.

[united-states-on-grafa]

Tax trouble for Dr. Reddy’s (NYSE:RDY) subsidiary Aurigene in Bengaluru

Full story: https://grafa.com/news/tax-trouble-for-dr--reddy-s--nyse-rdy--subsidiary-aurigene-in-bengaluru-228425

Dr. Reddy's Laboratories (NYSE:RDY) disclosed that its wholly-owned subsidiary, Aurigene Oncology, received a tax demand order from the Deputy Commissioner of Commercial Taxes in Bengaluru, Karnataka.

The order includes penalties and interest under the KGST/CGST/IGST Act, 2017, related to the transfer of local turnover declared as export turnover for fiscal year 2019-20.

A penalty of Rs.1,89,77,928 has been levied against Aurigene.

Aurigene is considering an appeal with the appellate authority to contest this order.

[vnpress]

Buzgó szereplője lett az Orbán-kormány az oroszok pénzügyi terjeszkedésének

2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök újraélesztette az egykori kommunista blokk egyik intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-közép európai térségben.

Ebben a folyamatban az oroszok lelkes partnerre találtak az Orbán-kormányban. Magyarország 2015-ben csatlakozott az orosz dominanciával működő bankhoz, amelynek hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett. A moszkvai székhelyű pénzintézet idén júniusban úgy döntött, hogy a regionális irodáját is Budapesten nyitja meg. Bár a bank még mindig kisebb szereplőnek számít a nemzetközi színtéren, a szervezet vezetésével a magyar kormány képviseletében többször is Varga Mihály és Szijjártó Péter tárgyalt. A kiemelt figyelmet mutatja az is, hogy a bank orosz elnökével több interjút is készítettek magyar kormányközeli lapok.

Ez egy újabb megnyilvánulása annak, hogy az utóbbi években rendkívül szorossá vált a magyar és az orosz kormány viszonya. Míg az együttműködés eddig leginkább az energetika területén (főleg a paksi bővítésnél) és a gépgyártásnál (például a 3-as metró szerelvényeinek felújításánál) volt megfigyelhető, ez a kapcsolat most már egyre inkább kiterjed a pénzügyi szektorra is.

A Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank – IIB) kelet-közép-európai terjeszkedése egyértelműen orosz érdek. A távlati cél az, hogy az oroszok kiépítsenek egy olyan pénzügyi rendszert, amely alternatívája lehet az Egyesült Államok által dominált nyugati banki infrastruktúrának. Ettől még nagyon messze vannak, de a bank addig is több szempontból is segítheti az orosz érdekeket, hozzájárulhat például az orosz állam külföldi információszerzési tevékenységéhez.

Az Orbán-kormánynak elsősorban azért éri meg a részvétel, mert ennek köszönhetően alternatív forrásokhoz férhet hozzá. A bank hiteleinek segítségével olyan, akár politikailag is fontos projektek juthatnak támogatásokhoz, amelyekre az EU-tól nem lehet pénzt szerezni.

Putyin lehelt bele új életet

Az IIB 1970-ben jött létre, az intézménynek akkor a Szovjetunió mellett főként a kelet-európai kommunista országok voltak a tagjai. A Szovjetunió szétesése és a kommunista blokk felbomlása után a bank céljait vesztette, ráadásul a tagállamok egy része, köztük Magyarország és Lengyelország otthagyta az IIB-t.

Az orosz állam 2012-ben lehelt új életet a szervezetbe. Ekkor nevezték ki a bank elnökévé Nyikolaj Koszovot, aki korábban az orosz kormányzat számára politikailag fontos projekteket finanszírozó és ezáltal Putyin egyik fontos eszközének tartott állami Vnyesekonombank vezetőségének volt a tagja. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem sokkal később, 2013-ban pedig arról beszélt, hogy „az IIB tevékenysége segítheti azt az orosz törekvést, hogy létrehozzanak egy modern nemzetközi pénzügyi központot és egy naprakész, hatékony rendszert, amely hozzájárul Oroszország nemzetközi fejlődéséhez”.

Az IIB nemzetközi szinten kicsi banknak számít, az alaptőkéje 318,96 millió euró, miközben az EU által létrehozott Európai Beruházási Banké (European Investment Bank – EIB) 243 milliárd euró. Az IIB jelentős részben Közép- és Kelet-Európára koncentrál, így ebben a régióban lehet alternatívája a többi nemzetközi intézménynek. A bank megkeresésünkre azt írta, hogy hiteleik 54 százalékát itt helyezik ki és a térségbeli tagállamok adják a bank tőkéjének közel 50 százalékát, a jövőben pedig még aktívabbak szeretnének lenni a régióban.

Orosz szempontból nem elhanyagolható az sem, hogy a bank tevékenysége során az orosz állam információkat is szerezhet. A továbbra is orosz dominanciával működő bank (47 százalékos részesedésével az orosz állam a legnagyobb részvényes) kilenc tagállama közül ugyanis öt (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia) az EU és a NATO tagja is egyben. „Nagyhatalmi érdek, hogy a tagállamok fontosabb projektjeiben részt vegyenek. Ha pedig finanszíroznak egy-egy projektet, akkor arról nyilván mindent tudni fognak” – mondta az Orbán-kormány egyik korábbi, gazdasági területen dolgozó tisztviselője.

A kis- és középvállalkozások támogatása mellett a bank főtevékenységei közé tartozik a jelentősebb infrastrukturális projektekben való részvétel is. Az IIB multilaterális intézményként egyik ország fennhatósága alá sem tartozik, így nem vonatkoznak rá azok a gazdasági szankciók sem, amelyeket a Krím-félsziget megszállása miatt az Egyesült Államok és az EU vetett ki Oroszországra.

Passzol a keleti nyitáshoz

Az IIB delegációja 2014 áprilisában látogatott Budapestre, hogy Magyarország banki tagságának megújításáról tárgyaljon a magyar kormánnyal. Néhány hónappal később a Nemzetgazdasági Minisztérium azt jelentette be, hogy a felek alá is írtak egy erről szóló nyilatkozatot. Ekkorra az orosz-magyar kapcsolatok intenzívvé váltak, többek között annak köszönhetően, hogy az Orbán-kormány 2014 elején az oroszokat bízta meg a többezer milliárd forintba kerülő paksi bővítés lebonyolításával.

Az intézményből még az első Orbán-kormány lépett ki 2000-ben, a bank akkoriban „nem kellően átlátható tevékenysége” miatt. Az NGM most az újbóli csatlakozást azzal indokolta, hogy a banki tagság „illeszkedik a magyar gazdaságpolitika céljaihoz, a “keleti nyitás” politikájához”, ráadásul 2012 után a bank működését „modern nemzetközi normákhoz” igazították. Kitértek arra is, hogy a csatlakozással jóváírják az ország számára azt a 20 millió eurót (6,4 milliárd forintot) amely a korábbi tagságnak köszönhetően a banknál maradt. A magyar állam ezen felül további 20 millió euróval járult hozzá a bank alaptőkéjéhez.

[autimesreport]

Putyinhoz bekötött pénzügyi óriás sejlik fel a Budapestre költöző bank mögött

Két szempontból is nagy jelentősége volt a hamarosan Magyarországra érkező orosz vezetésű Nemzetközi Beruházási Bank 2014 májusi kubai találkozójának.

A havannai ötcsillagos Melia Cohiba szállodában a bank legfelsőbb döntéshozó fóruma, az úgynevezett tanács ült össze, és ekkor hozták meg a formális döntést arról, hogy elfogadják Magyarország jelentkezését a szervezetbe. És ugyanekkor született döntés arról is, hogy a bank eleget tesz a VTB nevű orosz pénzintézet kérésének, és megfigyelői státuszt biztosít neki, amivel betekintést kap a bank működésébe.

Utóbbiról eddig nem sok szó esett, pedig a kapcsolat sokat elárul a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank – IIB) hátteréről, és árnyalja azt a képet, amit az Orbán-kormány igyekszik sugallni a pénzintézetről.

Az egykor a KGST-n belül működő IIB 2012-ben aktivizálódott újra, és Magyarország 2015-ös belépése után az Orbán-kormány kezdeményezte, hogy a bank helyezze Budapestre a székhelyét. Ez hamarosan meg is fog történni, ami miatt sok nemzetközi kritika érte a kormányt a nyugati szövetségesek részéről. Orbánék azzal próbálták ezt visszaverni, hogy az IIB nem is orosz bank, mivel Magyarország mellett más kelet-európai EU- és NATO-tagállamok is tagjai.

A valós kép azonban ennél bonyolultabb. Nemcsak az mutatja ezt, hogy az IIB-ben az orosz államé a legnagyobb, 45,5 százalékos részedés, és hogy a bank vezetője is orosz. Az erős orosz hátteret jelzi az is, hogy a bank kubai ülésén megfigyelői státuszt szerző VTB Oroszország második legnagyobb bankja, amely a többségi állami tulajdon révén a Kreml befolyása alatt áll. Az IIB és a VTB üzleti partnerségbe is került az évek során, és a két bank vezetői is szoros személyes kapcsolatban állnak egymással. Az IIB-t irányító Nyikolaj Koszov és a VTB-t vezető Andrej Kosztyin több évtizede barátok, és pályájuk több alkalommal keresztezte egymást.

Andrej Kosztyin személyesen is közeli kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Részben a bank politikai kötődése vezetett ahhoz, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió a VTB-t (és az USA személyesen Kosztyint) is szankciókkal sújtotta az ukrajnai orosz agresszió miatt. A 2014-ben életbe léptetett intézkedések után aztán az IIB már jóval kevesebbszer emlegette a VTB-vel való kapcsolatát, de ettől a szoros együttműködés továbbra is megmaradt. Volt már több közös hitelügyletük, és az IIB hosszú távon is partnerként számol a VTB-vel, amely megtartotta a megfigyelői státuszát is.

Az IIB közölte, hogy a 2012-es újraindulásnál aktívan együttműködtek kereskedelmi bankokkal, és mivel a VTB az egyik legnagyobb orosz bank, ezért természetes volt, hogy üzleti kapcsolatba lépjenek vele. Az IIB hangúlyozta, hogy szerintük a megfigyelői státusz nem biztosít valódi betekintést a bank működésébe. A VTB és a magyar kormány nem reagált a megkeresésünkre.

Régi barátok

Nyikolaj Koszov és Andrej Kosztyin kapcsolata a hidegháború végén kezdődött. Mindketten diplomataként dolgoztak, és a nyolcvanas évek második felében a Szovjetunió nagy-britanniai képviseletén teljesítettek szolgálatot. „Együtt dolgoztunk Londonban éveken át, és barátok lettünk” – idézte fel egy 2013-as interjúban Koszov, hozzátéve, hogy Kosztyinnak köszönhetően került be később a bankszakmába.

A Szovjetunió összeomlása után Kosztyin egyre magasabb pozíciókat szerzett különböző állami bankoknál, és 1996-ban ő lett a Vnyesekonombank nevű orosz fejlesztési bank elnöke. Később elhívta oda régi barátját, Koszovot is, aki 1998 augusztusában csatlakozott a pénzintézethez első alelnöki pozícióban.

Bár néhány évvel később a pályájuk némileg más irányt vett – Kosztyin 2002-ben a VTB elnöke lett, miközben Koszov maradt a Vnyesekonombanknál -, a kapcsolatuk megmaradt. Ennek egyik legnyilvánvalóbb jele volt, hogy Koszov fia, Pavel Koszov magas pozíciókba került a VTB-nél, de voltak közöttük más jellegű kötődések is. A Vedomosztyi nevű orosz lap 2012-ben írt arról, hogy kapcsolatot találtak Nyikolaj Koszov felesége és egy Kosztyinnak dolgozó svájci PR-tanácsadó között.

Az IIB közölte, hogy Koszov és Kosztyin valóban régóta barátok, és továbbra is „szoros kapcsolatban” állnak egymással. Hozzátették ugyanakkor, hogy az IIB működéséről nem szoktak beszélni, mert Koszov „nem igényel külső támogatást” ebben. Az IIB közölte, hogy Koszov fia valóban dolgozott a VTB-nél, és az „alkalmazása a bank belső szabályainak megfelelően történt”. A Koszov felesége és a svájci tanácsadó közötti kötődésről szóló újságcikkre annyit reagáltak, hogy „ezt a pusztán újságírói spekulációt nem kommentáljuk”.

Az IIB ezzel kapcsolatban először azt közölte, hogy Koszovnak nem állnak tulajdonában az említett londoni ingatlanok, és nincs kapcsolata az érintett offshore cégekkel. Amikor visszakérdeztünk, hogy mi volt a helyzet a múltban, akkor azt írták, hogy az IIB élére történt kinevezése óta nem volt kapcsolata semmilyen említett offshore céggel.

A Kosztyin által irányított VTB neve a Panama-iratok egyik legnagyobb vihart kavart történetében került elő. A kiszivárgott iratokból ugyanis kiderült, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló emberek nagyértékű pénzmozgásokat hajtottak végre, és az International Consortium of Investigative Journalists cikke szerint ezekben fontos szerepet játszott a VTB akkori ciprusi érdekeltsége.

A Panama-iratok megjelenése után Kosztyin volt az egyik leghangosabb védelmezője Vlagyimir Putyinnak. A VTB-vezér több nyilatkozatban is nevetségesnek nevezte azokat az állításokat, hogy a több milliárd dollár értékű pénzmozgásoknak végső soron Putyin volt a kedvezményezettje. „Putyint nem fogják meg ezekkel a dolgokkal. Neki nincsenek bankszámlái vagy pénze” – mondta Kosztyin a Financial Timesnak, hozzátéve, hogy téved, aki azt hiszi, hogy Putyin egyszer csak feltűnik majd Monacóban egy 200 milliós jachton. „Élete végéig arra van kárhoztatva, hogy szerényen éljen, mert az egész világ ismeri őt” – fogalmazott.

Kosztyin szavainak különös súlyt adott az, hogy őt a Kreml bennfentesei között tartják számon. A Putyinnal fennálló szoros kapcsolatot maga a bankvezér is elismerte egy amerikai tévéinterjúban, amikor arról beszélt, hogy „Oroszországban, ha te vagy a legnagyobb bank vezetője, akkor időnként meglátogatod az elnököt”. Közölte, hogy Putyin „nagyon jól ismer engem, és legalábbis én is nagyon jól ismerem őt”, de hozzátette, hogy „a viszonyom arra korlátozódik, amit csinálok, és nem szoktunk általánosabb ügyekről beszélni”.

A Kremlnek formális befolyása is van a Kosztyin által vezetett VTB-re. A bank többségi tulajdonosa az orosz állam, és a VTB felügyelőbizottságának elnöke Anton Sziljanov pénzügyminiszter (egyben a miniszterelnök elsőszámú helyettese). A testület tagjai között van a Putyin egyik közeli személyes jóbarátjaként ismert német származású Matthias Warnig is. A Putyin életéről szóló The New Tsar című könyv szerint Warnig az NDK titkosszolgálatának, a Stasinak a tisztje volt, és a nyolcvanas évek végén a KGB drezdai kirendeltségén dolgozott, ahol Putyin is szolgált. Mindketten azt állítják ugyanakkor, hogy csak később, Szentpéterváron ismerkedtek meg személyesen, amikor Putyin a város tisztviselője volt, Warnig pedig a Dresdner Bank helyi cégét vezette. A kapcsolatuk különösen szorossá vált az után, hogy a Dresdner Bank fizette Putyin feleségének németországi kezelését egy autóbaleset után.

„A VTB valójában nem csak egy bank, hanem a Kreml érdekeit szolgálja” – állítja Anders Aslund nemzetközileg is ismert svéd közgazdász, aki a 90-es években az orosz kormány tanácsadójaként dolgozott. „Kosztyin a kisujját sem emelné fel Putyin jóváhagyása nélkül” – mondta a washingtoni Atlantic Council kutatójaként és a Georgetown Egyetem oktatójaként dolgozó Aslund, aki szerint a bankvezetés politikai kötődéseire utal az is, hogy Kosztyin annak ellenére a helyén tudott maradni 2002 óta, hogy a bank egyébként pénzügyileg gyengén teljesít.

Aslundnak volt alkalma személyesen is megismerkedni Kosztyinnal különböző nemzetközi konferenciákon, és az volt a benyomása, hogy a bankvezér „kemény fickó”, aki szereti hallatni a hangját. Utóbbira utal az is, hogy gyakran ad interjúkat, és bankár létére nem állnak távol tőle a meghökkentő nyilvános szereplések sem. A VTB egyik közgyűlésén Jedi lovagnak öltözve jelent meg, egy másik hasonló alkalommal pedig – nem kis megrökönyödést kiváltva – Sztálinnak öltözve ment fel a színpadra.

„Csak a tehetségét pazarolja a bankvezetéssel. Valójában színházban lenne a helye” – mondta róla egy munkatársa a Financial Timesnak.

A megfigyelők

2013 elején Kosztyinnak régi barátjával Nyikolaj Koszovval volt egy nyilvános – a beszámolók szerint hivatalos és botrányoktól mentes – szereplése. A két férfi az általuk vezetett bankok közötti partnerségi együttműködési megállapodást írta alá, ami az IIB számára komoly fegyvertény volt.

A Szovjetunió összeomlása után parkolópályára került egykori KGST-bankot épp csak feltámasztotta az orosz kormány, és már egyből partneri kapcsolatra is lépett a második legnagyobb orosz bankkal, amely már akkor is komoly nemzetközi szereplőnek számított több mint 20 országra kiterjedő tevékenységével. Koszov ki is jelentette, hogy a VTB-vel való együttműködés „nemcsak egy figyelemre méltó esemény, hanem egy rendkívül fontos állomás az IIB újraélesztésében”.

A következő másfél évben aztán sorra jöttek egymás után a VTB-vel fennálló szoros kapcsolatra utaló bejelentések az IIB-től. A bank honlapján található közlemények szerint az IIB együttműködésbe kezdett egy VTB-kötődésű vietnámi bankkal, közösen fektettek be egy bulgáriai lízingcégbe, és még közös focimeccset is szerveztek a VTB és az IIB dolgozói számára.

A kapcsolat egyre szorosabbá válására utalt az is, amikor 2014 tavaszán az IIB kubai találkozóján a VTB megkapta az általa kért megfigyelői státuszt a banknál. A VTB ezzel jogosultságot kapott ahhoz, hogy részt vegyen az IIB tanácsülésein és más rendezvényein, valamint hozzáférhet a bank egyes „nem bizalmas” dokumentumaihoz, ha az IIB igazgatósága ahhoz hozzájárul.

„A megfigyelői státusz furcsa. Ez nem szokásos modell” – mondta a Direkt36-nak az Orbán-kormány egyik korábbi, gazdasági területen dolgozó tisztviselője, aki nem tud arról, hogy más nemzetközi bankoknál, például az EBRD-nél vagy a Világbanknál lenne ilyen. A munkája során ilyen nemzetközi intézményekkel is kapcsolatban álló forrás szerint a VTB-hez hasonló, elvileg kereskedelmi alapon működő bankok nem szoktak ilyen jogosítványokat kapni a különböző államok által létrehozott nemzetközi beruházási bankoknál.

Nem a VTB az egyedüli olyan szervezet, amely megfigyelői státusszal rendelkezik az IIB-nél, de az orosz dominancia itt is érzékelhető. Ugyanilyen tagságot kapott a szintén az orosz állam tulajdonában álló Vnyesekonombank, az orosz és a kazah állam által alapított Eurasian Development Bank, és az orosz külkereskedelem támogatására létrehozott, állami Russian Export Center is. Rajtuk kívül a Bolgár Fejlesztési Bank és a Belarusz Köztársaság rendelkezik megfigyelői státusszal az IIB honlapja szerint.

Az IIB közölte, hogy szerintük a „megfigyelői státusz nem garantál hozzáférést semmilyen betekintéshez”. Amikor visszakérdeztünk, hogy a bank legfelsőbb döntéshozó fórumának számító tanácsüléseken való részvétel nem számít-e annak, akkor azt állították, hogy a megfigyelők csak a fórumok nyilvános részein vehetnek részt. Az IIB szerint a megfigyelői státusszal rendelkezőknek csak ahhoz van joguk, hogy „a termékeiket és szolgáltatásaikat promotálják a bank részvényesei és partnerei felé”.

[globalnewsnr]

Buzgó szereplője lett az Orbán-kormány az oroszok pénzügyi terjeszkedésének

2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök újraélesztette az egykori kommunista blokk egyik intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-közép európai térségben.

Ebben a folyamatban az oroszok lelkes partnerre találtak az Orbán-kormányban. Magyarország 2015-ben csatlakozott az orosz dominanciával működő bankhoz, amelynek hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett. A moszkvai székhelyű pénzintézet idén júniusban úgy döntött, hogy a regionális irodáját is Budapesten nyitja meg. Bár a bank még mindig kisebb szereplőnek számít a nemzetközi színtéren, a szervezet vezetésével a magyar kormány képviseletében többször is Varga Mihály és Szijjártó Péter tárgyalt. A kiemelt figyelmet mutatja az is, hogy a bank orosz elnökével több interjút is készítettek magyar kormányközeli lapok.

Ez egy újabb megnyilvánulása annak, hogy az utóbbi években rendkívül szorossá vált a magyar és az orosz kormány viszonya. Míg az együttműködés eddig leginkább az energetika területén (főleg a paksi bővítésnél) és a gépgyártásnál (például a 3-as metró szerelvényeinek felújításánál) volt megfigyelhető, ez a kapcsolat most már egyre inkább kiterjed a pénzügyi szektorra is.

A Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank – IIB) kelet-közép-európai terjeszkedése egyértelműen orosz érdek. A távlati cél az, hogy az oroszok kiépítsenek egy olyan pénzügyi rendszert, amely alternatívája lehet az Egyesült Államok által dominált nyugati banki infrastruktúrának. Ettől még nagyon messze vannak, de a bank addig is több szempontból is segítheti az orosz érdekeket, hozzájárulhat például az orosz állam külföldi információszerzési tevékenységéhez.

[romaniatimes]

Putyinhoz bekötött pénzügyi óriás sejlik fel a Budapestre költöző bank mögött

Két szempontból is nagy jelentősége volt a hamarosan Magyarországra érkező orosz vezetésű Nemzetközi Beruházási Bank 2014 májusi kubai találkozójának.

A havannai ötcsillagos Melia Cohiba szállodában a bank legfelsőbb döntéshozó fóruma, az úgynevezett tanács ült össze, és ekkor hozták meg a formális döntést arról, hogy elfogadják Magyarország jelentkezését a szervezetbe. És ugyanekkor született döntés arról is, hogy a bank eleget tesz a VTB nevű orosz pénzintézet kérésének, és megfigyelői státuszt biztosít neki, amivel betekintést kap a bank működésébe.

Utóbbiról eddig nem sok szó esett, pedig a kapcsolat sokat elárul a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank – IIB) hátteréről, és árnyalja azt a képet, amit az Orbán-kormány igyekszik sugallni a pénzintézetről.

Az egykor a KGST-n belül működő IIB 2012-ben aktivizálódott újra, és Magyarország 2015-ös belépése után az Orbán-kormány kezdeményezte, hogy a bank helyezze Budapestre a székhelyét. Ez hamarosan meg is fog történni, ami miatt sok nemzetközi kritika érte a kormányt a nyugati szövetségesek részéről. Orbánék azzal próbálták ezt visszaverni, hogy az IIB nem is orosz bank, mivel Magyarország mellett más kelet-európai EU- és NATO-tagállamok is tagjai.

A valós kép azonban ennél bonyolultabb. Nemcsak az mutatja ezt, hogy az IIB-ben az orosz államé a legnagyobb, 45,5 százalékos részedés, és hogy a bank vezetője is orosz. Az erős orosz hátteret jelzi az is, hogy a bank kubai ülésén megfigyelői státuszt szerző VTB Oroszország második legnagyobb bankja, amely a többségi állami tulajdon révén a Kreml befolyása alatt áll. Az IIB és a VTB üzleti partnerségbe is került az évek során, és a két bank vezetői is szoros személyes kapcsolatban állnak egymással. Az IIB-t irányító Nyikolaj Koszov és a VTB-t vezető Andrej Kosztyin több évtizede barátok, és pályájuk több alkalommal keresztezte egymást.

Andrej Kosztyin személyesen is közeli kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Részben a bank politikai kötődése vezetett ahhoz, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió a VTB-t (és az USA személyesen Kosztyint) is szankciókkal sújtotta az ukrajnai orosz agresszió miatt. A 2014-ben életbe léptetett intézkedések után aztán az IIB már jóval kevesebbszer emlegette a VTB-vel való kapcsolatát, de ettől a szoros együttműködés továbbra is megmaradt. Volt már több közös hitelügyletük, és az IIB hosszú távon is partnerként számol a VTB-vel, amely megtartotta a megfigyelői státuszát is.

Az IIB közölte, hogy a 2012-es újraindulásnál aktívan együttműködtek kereskedelmi bankokkal, és mivel a VTB az egyik legnagyobb orosz bank, ezért természetes volt, hogy üzleti kapcsolatba lépjenek vele. Az IIB hangúlyozta, hogy szerintük a megfigyelői státusz nem biztosít valódi betekintést a bank működésébe. A VTB és a magyar kormány nem reagált a megkeresésünkre.

Régi barátok

Nyikolaj Koszov és Andrej Kosztyin kapcsolata a hidegháború végén kezdődött. Mindketten diplomataként dolgoztak, és a nyolcvanas évek második felében a Szovjetunió nagy-britanniai képviseletén teljesítettek szolgálatot. „Együtt dolgoztunk Londonban éveken át, és barátok lettünk” – idézte fel egy 2013-as interjúban Koszov, hozzátéve, hogy Kosztyinnak köszönhetően került be később a bankszakmába.

A Szovjetunió összeomlása után Kosztyin egyre magasabb pozíciókat szerzett különböző állami bankoknál, és 1996-ban ő lett a Vnyesekonombank nevű orosz fejlesztési bank elnöke. Később elhívta oda régi barátját, Koszovot is, aki 1998 augusztusában csatlakozott a pénzintézethez első alelnöki pozícióban.

Bár néhány évvel később a pályájuk némileg más irányt vett – Kosztyin 2002-ben a VTB elnöke lett, miközben Koszov maradt a Vnyesekonombanknál -, a kapcsolatuk megmaradt. Ennek egyik legnyilvánvalóbb jele volt, hogy Koszov fia, Pavel Koszov magas pozíciókba került a VTB-nél, de voltak közöttük más jellegű kötődések is. A Vedomosztyi nevű orosz lap 2012-ben írt arról, hogy kapcsolatot találtak Nyikolaj Koszov felesége és egy Kosztyinnak dolgozó svájci PR-tanácsadó között.

Az IIB közölte, hogy Koszov és Kosztyin valóban régóta barátok, és továbbra is „szoros kapcsolatban” állnak egymással. Hozzátették ugyanakkor, hogy az IIB működéséről nem szoktak beszélni, mert Koszov „nem igényel külső támogatást” ebben. Az IIB közölte, hogy Koszov fia valóban dolgozott a VTB-nél, és az „alkalmazása a bank belső szabályainak megfelelően történt”. A Koszov felesége és a svájci tanácsadó közötti kötődésről szóló újságcikkre annyit reagáltak, hogy „ezt a pusztán újságírói spekulációt nem kommentáljuk”.

Különböző okokból ugyan, de Koszov és Kosztyin egyaránt magyarázkodásra kényszerült a Panama-iratok 2016-os nyilvánosságra kerülése után is. Koszovról kiderült, hogy hozzá kötődő offshore cégek értékes londoni ingatlanokat tulajdonoltak

Az IIB ezzel kapcsolatban először azt közölte, hogy Koszovnak nem állnak tulajdonában az említett londoni ingatlanok, és nincs kapcsolata az érintett offshore cégekkel. Amikor visszakérdeztünk, hogy mi volt a helyzet a múltban, akkor azt írták, hogy az IIB élére történt kinevezése óta nem volt kapcsolata semmilyen említett offshore céggel.

A Kosztyin által irányított VTB neve a Panama-iratok egyik legnagyobb vihart kavart történetében került elő. A kiszivárgott iratokból ugyanis kiderült, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló emberek nagyértékű pénzmozgásokat hajtottak végre, és az International Consortium of Investigative Journalists cikke szerint ezekben fontos szerepet játszott a VTB akkori ciprusi érdekeltsége.

A Panama-iratok megjelenése után Kosztyin volt az egyik leghangosabb védelmezője Vlagyimir Putyinnak. A VTB-vezér több nyilatkozatban is nevetségesnek nevezte azokat az állításokat, hogy a több milliárd dollár értékű pénzmozgásoknak végső soron Putyin volt a kedvezményezettje. „Putyint nem fogják meg ezekkel a dolgokkal. Neki nincsenek bankszámlái vagy pénze” – mondta Kosztyin a Financial Timesnak, hozzátéve, hogy téved, aki azt hiszi, hogy Putyin egyszer csak feltűnik majd Monacóban egy 200 milliós jachton. „Élete végéig arra van kárhoztatva, hogy szerényen éljen, mert az egész világ ismeri őt” – fogalmazott.

Kosztyin szavainak különös súlyt adott az, hogy őt a Kreml bennfentesei között tartják számon. A Putyinnal fennálló szoros kapcsolatot maga a bankvezér is elismerte egy amerikai tévéinterjúban, amikor arról beszélt, hogy „Oroszországban, ha te vagy a legnagyobb bank vezetője, akkor időnként meglátogatod az elnököt”. Közölte, hogy Putyin „nagyon jól ismer engem, és legalábbis én is nagyon jól ismerem őt”, de hozzátette, hogy „a viszonyom arra korlátozódik, amit csinálok, és nem szoktunk általánosabb ügyekről beszélni”.

A Kremlnek formális befolyása is van a Kosztyin által vezetett VTB-re. A bank többségi tulajdonosa az orosz állam, és a VTB felügyelőbizottságának elnöke Anton Sziljanov pénzügyminiszter (egyben a miniszterelnök elsőszámú helyettese). A testület tagjai között van a Putyin egyik közeli személyes jóbarátjaként ismert német származású Matthias Warnig is. A Putyin életéről szóló The New Tsar című könyv szerint Warnig az NDK titkosszolgálatának, a Stasinak a tisztje volt, és a nyolcvanas évek végén a KGB drezdai kirendeltségén dolgozott, ahol Putyin is szolgált. Mindketten azt állítják ugyanakkor, hogy csak később, Szentpéterváron ismerkedtek meg személyesen, amikor Putyin a város tisztviselője volt, Warnig pedig a Dresdner Bank helyi cégét vezette. A kapcsolatuk különösen szorossá vált az után, hogy a Dresdner Bank fizette Putyin feleségének németországi kezelését egy autóbaleset után.

„A VTB valójában nem csak egy bank, hanem a Kreml érdekeit szolgálja” – állítja Anders Aslund nemzetközileg is ismert svéd közgazdász, aki a 90-es években az orosz kormány tanácsadójaként dolgozott. „Kosztyin a kisujját sem emelné fel Putyin jóváhagyása nélkül” – mondta a washingtoni Atlantic Council kutatójaként és a Georgetown Egyetem oktatójaként dolgozó Aslund, aki szerint a bankvezetés politikai kötődéseire utal az is, hogy Kosztyin annak ellenére a helyén tudott maradni 2002 óta, hogy a bank egyébként pénzügyileg gyengén teljesít.

Aslundnak volt alkalma személyesen is megismerkedni Kosztyinnal különböző nemzetközi konferenciákon, és az volt a benyomása, hogy a bankvezér „kemény fickó”, aki szereti hallatni a hangját. Utóbbira utal az is, hogy gyakran ad interjúkat, és bankár létére nem állnak távol tőle a meghökkentő nyilvános szereplések sem. A VTB egyik közgyűlésén Jedi lovagnak öltözve jelent meg, egy másik hasonló alkalommal pedig – nem kis megrökönyödést kiváltva – Sztálinnak öltözve ment fel a színpadra.

„Csak a tehetségét pazarolja a bankvezetéssel. Valójában színházban lenne a helye” – mondta róla egy munkatársa a Financial Timesnak.

A megfigyelők

2013 elején Kosztyinnak régi barátjával Nyikolaj Koszovval volt egy nyilvános – a beszámolók szerint hivatalos és botrányoktól mentes – szereplése. A két férfi az általuk vezetett bankok közötti partnerségi együttműködési megállapodást írta alá, ami az IIB számára komoly fegyvertény volt.

A Szovjetunió összeomlása után parkolópályára került egykori KGST-bankot épp csak feltámasztotta az orosz kormány, és már egyből partneri kapcsolatra is lépett a második legnagyobb orosz bankkal, amely már akkor is komoly nemzetközi szereplőnek számított több mint 20 országra kiterjedő tevékenységével. Koszov ki is jelentette, hogy a VTB-vel való együttműködés „nemcsak egy figyelemre méltó esemény, hanem egy rendkívül fontos állomás az IIB újraélesztésében”.

A következő másfél évben aztán sorra jöttek egymás után a VTB-vel fennálló szoros kapcsolatra utaló bejelentések az IIB-től. A bank honlapján található közlemények szerint az IIB együttműködésbe kezdett egy VTB-kötődésű vietnámi bankkal, közösen fektettek be egy bulgáriai lízingcégbe, és még közös focimeccset is szerveztek a VTB és az IIB dolgozói számára.

A kapcsolat egyre szorosabbá válására utalt az is, amikor 2014 tavaszán az IIB kubai találkozóján a VTB megkapta az általa kért megfigyelői státuszt a banknál. A VTB ezzel jogosultságot kapott ahhoz, hogy részt vegyen az IIB tanácsülésein és más rendezvényein, valamint hozzáférhet a bank egyes „nem bizalmas” dokumentumaihoz, ha az IIB igazgatósága ahhoz hozzájárul.

A munkája során ilyen nemzetközi intézményekkel is kapcsolatban álló forrás szerint a VTB-hez hasonló, elvileg kereskedelmi alapon működő bankok nem szoktak ilyen jogosítványokat kapni a különböző államok által létrehozott nemzetközi beruházási bankoknál.

A Világbank égisze alatt működő IBRD nevű fejlesztési banknál szintén nincsenek megfigyelők, de magának a Világbanknak az éves találkozóin részt lehet venni megfigyelőként.

Nem a VTB az egyedüli olyan szervezet, amely megfigyelői státusszal rendelkezik az IIB-nél, de az orosz dominancia itt is érzékelhető. Ugyanilyen tagságot kapott a szintén az orosz állam tulajdonában álló Vnyesekonombank, az orosz és a kazah állam által alapított Eurasian Development Bank, és az orosz külkereskedelem támogatására létrehozott, állami Russian Export Center is. Rajtuk kívül a Bolgár Fejlesztési Bank és a Belarusz Köztársaság rendelkezik megfigyelői státusszal az IIB honlapja szerint.

Az IIB közölte, hogy szerintük a „megfigyelői státusz nem garantál hozzáférést semmilyen betekintéshez”. Amikor visszakérdeztünk, hogy a bank legfelsőbb döntéshozó fórumának számító tanácsüléseken való részvétel nem számít-e annak, akkor azt állították, hogy a megfigyelők csak a fórumok nyilvános részein vehetnek részt. Az IIB szerint a megfigyelői státusszal rendelkezőknek csak ahhoz van joguk, hogy „a termékeiket és szolgáltatásaikat promotálják a bank részvényesei és partnerei felé”.

Szankciók alatt 2014 után megritkultak az olyan IIB-s közlemények, amelyek a VTB-vel való együttműködésre utaltak.

Ez a változás nagyjából egybeesett azzal, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió 2014 nyarán léptetett életbe szankciókat az orosz állam érdekeltségébe tartozó bankok ellen, és ennek egyik célpontja kifejezetten a VTB volt. A büntető intézkedések azt célozták, hogy megnehezítsék az érintett orosz bankok forráshoz jutását, de kimondottan szándék volt az is, hogy nem akarják őket egyik napról a másikra teljesen ellehetetleníteni. Így azt nem tiltották meg teljesen, hogy nyugati szereplők üzleti kapcsolatot ápoljanak a VTB-vel vagy más hasonló orosz bankokkal, de azt nem engedték meg nekik, hogy nyugati forrásokból jussanak hitelhez vagy tőkéhez.

Az Egyesült Államok később eggyel tovább lépett, és szankció alá vette személyesen Andrej Kosztyint is. Az ő esetében ez azt jelentette, hogy zárolták amerikai vagyontárgyait, illetve megtiltották az amerikai üzleti szereplőknek, hogy bármilyen módon üzleteljenek vele.

A VTB-t láthatóan érzékenyen érintették ezek a szankciók. Leépítések voltak egyes külföldi kirendeltségeinél, és egyúttal komoly lobbitevékenységbe kezdett Washingtonban – egyelőre sikertelenül -, hogy enyhítsék az ellenük irányuló büntető intézkedéseket. https://www.pri.org/stories/2018-12-18/how-sanctioned-russian-bank-wooed-washington

A bank honlapján megjelent közlemények szerint ugyanakkor nem szűnt meg a kapcsolat a VTB-vel 2014 után sem. 2016-ban a VTB német leánycége is tagja volt annak a nyugati pénzintézeteket és az OTP-t is magában foglaló bankcsoportnak, amely hosszútávú hitel nyújtásáról szóló megállapodást kötött az IIB-vel. A VTB emellett továbbra is ott szerepel a megfigyelői státusszal rendelkező partnerek között, illetve az IIB a 2022-ig szóló stratégiai tervében is említi a VTB-t mint az egyik orosz partnert. Amikor emlékeztettük az IIB-t ezekre, akkor azt közölték, hogy ezek az említett műveletek megfeleltek a szabályoknak, és nem vonatkoznak rájuk a szankciós intézkedések.

Valóban nincs arra utaló információ, hogy VTB-s kapcsolat konkrétan sértené a szankciókat, de a partnerség jelzi, hogy az IIB-nek milyen jelentős beágyazottsága van az orosz nagypolitikába.

Épp ez az, amit a magyar kormány igyekszik kisebbíteni azzal, hogy folyton az IIB nemzetközi jellegét hangsúlyozza. Ezt az érvet használta márciusban a parlamentben Orbán Viktor is, amikor közölte, hogy „ebben a bankban öt NATO-tagállamnak van tulajdona, öt közép-európai országnak Bulgáriának, Csehországnak, Romániának, Szlovákiának és Magyarországnak, és a mi ötünk tulajdoni aránya meghaladja az 50 százalékot, és messze meghaladja Oroszországét.”

A miniszterelnök – aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy ez egy „közép-európai bank” – azt nem tette hozzá, hogy valójában az oroszok 45,5 százalékos részesedéssel rendelkeznek, tehát nem is sokkal maradnak el a közép-európai tulajdoni aránytól, és azt sem említette meg, hogy a bank vezetője, Nyikolaj Koszov szintén orosz nemzetiségű. Ráadásul, mint arra Rácz András, a Political Capital Oroszország-szakértője az Indexen megjelent cikkében rámutatott, a bank alapszabálya „roppant széleskörű, egyszemélyi jogosítványokat ad” Koszovnak.

Megkérdeztük a magyar kormányt, hogy tudatában vannak-e annak, hogy az IIB és személyesen Koszov is szoros kapcsolatban áll a VTB-vel, és ezáltal az orosz politikai elittel, de nem érkezett tőlük reakció.

[newsworldsblog]

Gyorsan aktivizálódik az orosz vezetésű bank Budapesten, hiába van miatta nemzetközi idegeskedés

Már júniusban érkezhet Budapestre az IIB nevű bank, amelynek vezetésébe bekerült az a Boros Imre, akinek titkosszolgálati vádak miatt tört meg politikai pályája évekkel ezelőtt. Közben az Orbán-kormány már tárgyal arról, hogy Magyarország csatlakozzon egy másik orosz vezetésű bankhoz.

Úgy tűnik, a Vlagyimir Putyin elnök által pár éve újjáélesztett egykori KGST bank Budapestre költözését nem akaszthatja meg semmi. Hiába tiltakozik nyíltan az Egyesült Államok, mondván, hogy ez szerintük a fenyegető orosz befolyás terjedésének újabb nyilvánvaló jele. Hiába elégedetlenkednek európai diplomaták a háttérben amiatt, ahogy a magyar kormány magyarázza az ügyet. És hiába ismerik el zárt ajtók mögött még a magyar titkosszolgálatok is, hogy ők sem tudják kétséget kizáróan megállapítani, hogy a bank nem jelent hírszerzési veszélyt Magyarországra.

A felzúdulás ellenére is rohamos tempóban zajlik ugyanis a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) nevű pénzintézet Magyarországra költözése, derül ki a Direkt36 által gyűjtött információkból:

A banknál úgy számolnak, hogy júniusban költöznek Budapestre. Már eldőlt az is, hogy mintegy 30-40 fős stábbal fognak dolgozni (ami a banki szférában elég kicsinek számít). Keresik a székhelyüket is, és felmerült a brit nagykövetség egykori impozáns belvárosi épülete, valamint a Szabadság tér környéke is. A bank vezetésében magyar részről újonnan szerepet vállal Boros Imre, az első Orbán-kormány egykori minisztere, akiről korábban titkosszolgálati múlttal kapcsolatos vádak és dokumentumok jelentek meg. (Boros tagadja az ügynökvádat.) A pénzintézet az eddig ismerteken túl március elején egy újabb magyarországi projekt finanszírozásáról is döntött, de egyelőre nem árulják el, miről van szó. A magyar kormány már a szintén orosz irányítású Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal (IBEC) is csatlakozási tárgyalásokat folytat. Az orosz tervek szerint ez a pénzintézet a jövőben egyesülni fog a Budapestre költöző IIB-vel. Közben a bankkal kapcsolatos történéseket közelről követő források – diplomaták és banki szakemberek – is találgatnak arról, vajon miért érheti meg a magyar kormánynak ennyire szorosra fűzni a viszonyt az orosz dominanciájú IIB-vel. A bank gazdasági jelentősége ugyanis meglehetősen kicsi, főleg azokhoz a nyugati pénzügyi intézményekhez képest, amelyeknek Magyarország már amúgy is tagja. A Budapestre költözéssel azonban az oroszok további hírszerző kapacitásra tehetnek szert Magyarországon, miközben a befektetéseik révén betekintést kaphatnak nagy stratégiai magyar vállalatok működésébe. Az IIB egy hivatalos közleményt adott ki, melyben tagadja a kémkedéssel kapcsolatos vádakat.

[complaintreviews]

Buzgó szereplője lett az Orbán-kormány az oroszok pénzügyi terjeszkedésének

2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök újraélesztette az egykori kommunista blokk egyik intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-közép európai térségben.

Ebben a folyamatban az oroszok lelkes partnerre találtak az Orbán-kormányban. Magyarország 2015-ben csatlakozott az orosz dominanciával működő bankhoz, amelynek hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett. A moszkvai székhelyű pénzintézet idén júniusban úgy döntött, hogy a regionális irodáját is Budapesten nyitja meg. Bár a bank még mindig kisebb szereplőnek számít a nemzetközi színtéren, a szervezet vezetésével a magyar kormány képviseletében többször is Varga Mihály és Szijjártó Péter tárgyalt. A kiemelt figyelmet mutatja az is, hogy a bank orosz elnökével több interjút is készítettek magyar kormányközeli lapok.

Ez egy újabb megnyilvánulása annak, hogy az utóbbi években rendkívül szorossá vált a magyar és az orosz kormány viszonya. Míg az együttműködés eddig leginkább az energetika területén (főleg a paksi bővítésnél) és a gépgyártásnál (például a 3-as metró szerelvényeinek felújításánál) volt megfigyelhető, ez a kapcsolat most már egyre inkább kiterjed a pénzügyi szektorra is.

A Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank – IIB) kelet-közép-európai terjeszkedése egyértelműen orosz érdek. A távlati cél az, hogy az oroszok kiépítsenek egy olyan pénzügyi rendszert, amely alternatívája lehet az Egyesült Államok által dominált nyugati banki infrastruktúrának. Ettől még nagyon messze vannak, de a bank addig is több szempontból is segítheti az orosz érdekeket, hozzájárulhat például az orosz állam külföldi információszerzési tevékenységéhez.

[thehungry]

Buzgó szereplője lett az Orbán-kormány az oroszok pénzügyi terjeszkedésének

2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök újraélesztette az egykori kommunista blokk egyik intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-közép európai térségben.

Ebben a folyamatban az oroszok lelkes partnerre találtak az Orbán-kormányban. Magyarország 2015-ben csatlakozott az orosz dominanciával működő bankhoz, amelynek hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett. A moszkvai székhelyű pénzintézet idén júniusban úgy döntött, hogy a regionális irodáját is Budapesten nyitja meg. Bár a bank még mindig kisebb szereplőnek számít a nemzetközi színtéren, a szervezet vezetésével a magyar kormány képviseletében többször is Varga Mihály és Szijjártó Péter tárgyalt. A kiemelt figyelmet mutatja az is, hogy a bank orosz elnökével több interjút is készítettek magyar kormányközeli lapok.

Ez egy újabb megnyilvánulása annak, hogy az utóbbi években rendkívül szorossá vált a magyar és az orosz kormány viszonya. Míg az együttműködés eddig leginkább az energetika területén (főleg a paksi bővítésnél) és a gépgyártásnál (például a 3-as metró szerelvényeinek felújításánál) volt megfigyelhető, ez a kapcsolat most már egyre inkább kiterjed a pénzügyi szektorra is.

A Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank – IIB) kelet-közép-európai terjeszkedése egyértelműen orosz érdek. A távlati cél az, hogy az oroszok kiépítsenek egy olyan pénzügyi rendszert, amely alternatívája lehet az Egyesült Államok által dominált nyugati banki infrastruktúrának. Ettől még nagyon messze vannak, de a bank addig is több szempontból is segítheti az orosz érdekeket, hozzájárulhat például az orosz állam külföldi információszerzési tevékenységéhez.

[vernyak]

TIL, MiG-21 digitális adatrögzítő

a 80-as években ez volt a katonai sztenderd a KGST-ben :O

[bdpst24]

Maga Sztálin adott utasítást a közel 5,0 tonnás nehézvas tervezésére

Maga Sztálin adott utasítást a közel 5,0 tonnás nehézvas tervezésére

A NOSZF évfordulójának margójára: Íme a ZISZ, az első igazi vérvörös szovjet luxusautó! Ma ünnepelnénk a nagy októberi szocialista forradalom 106. évfordulóját, ami a volt KGST és a Szovjetunió társadalmi átalakulásán kívül a keleti világ autóiparát is teljesen árformálta. 2023-ra a szoci autócsodák már szinte teljesen kikoptak az utakról, még egy Trabantot vagy kocka Ladát is legalább olyan…

[log2]

【積水ホームテクノ株式会社】の介護・自立支援設備wellsバスシリーズから42点が登録されました！

積水ホームテクノ株式会社は ユニットバスの製造販売から住宅設備機器、内外装の販売まで手掛けているユニットバスメーカーです。

今回は、介護・自立支援設備wellsバスシリーズから42点をご登録いただきました。

積水ホームテクノ　Arch-LOG 検索ページ

【 介護用ユニットバス 】

▼機械浴槽タイプ KGSFシリーズ 「KGS－F」は、介護・医療福祉施設における介護用入浴機器（特殊浴槽・機械浴槽）を設置することが可能な大型ユニットバスです。

▼横置き浴槽タイプ KGSシリーズ 安全に配慮した機能で自立入浴から介助入浴まで対応できる浴室です。 身体状況、介助状況に合わせてレイアウト変更することで負担を軽減します。

▼縦置き浴槽タイプ KGSTシリーズ 縦置き浴槽での3 方向介助に対応。浴槽位置を中央、左・右にレイアウト。

【 浴室介助リフト 】

▼wellsリフトキャリー / wellsリフトキャリーチルト wellsリフトキャリーは経済産業省のロボット介護機器開発・導入促進事業において開発されました。 移乗介助の負担を軽減しより安全・安心な入浴サービスの提供をお手伝いします。

wellsリフトキャリーチルトはwellsリフトキャリーから新たに開発されたチルトタイプです。 チルトタイプは安定して座ることができ、様々な方にご利用いただけます。

【 高齢者住宅・施設向け洗面 】

毎日使う場所だから、もっと楽で快適なスペースに。 省スペースでの車イスの利用を想定した使いやすい洗面。 顔を洗ったり、歯を磨いたり、手を洗ったりと常に生活の身近にある洗面。 wells洗面は、安全性に配慮しながらご利用者さまの状況に合わせて快適にお使いいただける昇降機能を実現した、使う人の立場を考え開発されたサニタリー設備です。

病院・施設はもちろん個室での個浴に対応する幅広い製品をご登録いただきました。是非ご確認ください。

積水ホームテクノ　Arch-LOG 検索ページ

※文章中の表現／画像は一部を 積水ホームテクノ株式会社 のホームページより引用しています。