#m?st szeret

[fajhogyegyedulhagytal]

És megint csak két sor

Ami megint rólad szól...

[soha-tobbe-ne-keress]

És még te mondtad hogy örökre együtt, akkor a faszért hazudsz nekem.

[julius12]

I hate Monday.

I hate Tuesday.

I hate Wednesday.

I hate Thursday.

I hate Friday.

I hate Saturday.

I hate Sunday.

I hate my life so fuckiiiinnggg much.

[sittesjezus]

Jött egy fordulat, bekattant valami

- Felhők Fölött 3 Méterrel

[egyszerelhagymindenki]

Igazabol elmondom most mit érzek, nagyon komplikált szerintem senki se fogja megerteni de na kezdjünk bele szvl, az exemnek most lett valaki más amikor én szakítottam vele és mégis bánt, amikor semmi értelme annak hogy bantson és a másik hogy egy nálam fiatalabb tetszik ki érteni az egész értelmét mert én az egésznek nem látom, nem látom kiutat, mert nem tudok senkibe se szerelmes lenni, és most igen ittam, és most igen most mondok el minden tudom hogy egyes emberek úgy is elolvassak úgy is tudni fogják ki vagyok de aki esetleg nem tudja, adok egy tanácsot, hogy ha azt hiszed meginog a szerelmed valaki iránt akkor ne rögtön fejezd be az egészet, hanem hagyj időt mert megbanod mint én, tavaly ilyenkor mindenkinek mindent elmondtam, most rajtam van a sok ki nem beszélt dolog, amit senki nem fog megerteni, talán még azok is hülyének néznek akik ismernek és olvasnak ezt, de tudjátok mit, szarok én bele, mert ez az igazi énem és ez az amit megmutatok. MERT 10/10 FIÚ FASSZOPO ES EN EZT VALLOM ÖRÖKRE

[helyzetkomikum]

Összefonódás

-          Ma nem lesz szex. Nem baj? –bújtam át gyorsan a kényelmetlen ruhámból, egy nagy és meleg kötött felsőbe, majd bekúsztam A.  mellé a takaró alá.

-          Mi a baj?

-          Semmi, semmi. Nincs kedvem hozzá. Most inkább csak hozzád bújnék. Szabad? –ezzel magamhoz vontam, és a mellkasára tettem a fejem.

-          Nem baj. Dehogy baj.

-          Mostanában olyan magányos vagyok. Sokkal jobban vágyok egy kis közelségre, érintésre, mint puszta szexre. Ugye értesz engem?

-          Megértelek.

-          Te nem vagy magányos? –emeltem fel a fejem egy pillanatra, hogy megigazítsam kócos fürtjeim.

-          Olykor nagyon is…

-          Szerinted normális, hogy vágyok kapcsolatra, de közben a puszta gondolata is fojtogató? Egyszerre szeretnék szabad lenni, és lenni valakié. Valami hiba van a rendszeremben. Szeretnék szeretni valakit, és szeretve lenni. Korlátok, címkék és fogalmak nélkül. Csak szeretni a maga nyers értelmében. Szeretnék valaki mellett szabad lenni. Ugye értesz engem?

-          Nagyjából. Azt hiszem értem, mire gondolsz.

-          Nem, nem arra gondolok.

-          Nem nyitott kapcsolatot szeretnél?

-          Nem.

-          Akkor?

-          Látod, ezt nem értik az emberek. Igazából, csak megakarják fogalmazni, amit nem lehet. A kapcsolat nem azt jelenti, hogy a másik a tiéd és te a másiké vagy. Azt jelenti, hogy szeretitek egymást, hogy kapcsolódtok. Ennyit jelent. Te a nyitott kapcsolat alatt azt érted, hogy a partnered a tiéd, de ha úgy van, lefeküdhet valakivel. Igaz?

-          Valahogy úgy.

-          Hibás. Szerintem nincs olyan, hogy nyitott vagy zárt kapcsolat. Kapcsolat van. A hűség fogalma is kicsit más a szememben.

-          Más?

-          Aha. Teljesen. Neked most van valakid igaz? Hülye kérdés… Van… Szóval, jársz valakivel, ha jól gondolom?

-          Olyasmi.

-          Szereted?

-          Nem mondanám, hogy igen.

-          A lány szeret?

-          Nem tudom.

-          De együtt vagytok?

-          Együtt.

-          És vannak szeretőid?

-          Vannak.

-          Akkor igazából miért is vagytok együtt?

-          Nem tudom. Egyszerűbb megmagyarázni. Talán.

-          Tehát csak azért mondod a barátnődnek, hogy egyszerűbb legyen róla beszélni a haverokkal?

-          Nagyjából így.

-          Ezt én sosem értettem. Hogy miért nem lehet csak úgy lenni valakivel, anélkül, hogy bekategorizálnánk.

-          Nem tudom. Társadalmi elvárások? –húzta fel a szemöldökét.

-          Ezt mindig utáltam. Hogy muszáj, meg kell. Közben senki nem szabja meg igazán. Csak ez az örökös ítélkezés. Ujjal mutogatás. És most, ahogy elgondolkoztam egyre több lett a kérdőjel és kétely a fejemben. Hogy akkor most valójában szabadságra vágyom?

-          Az emberek többsége arra vágyik.

-          Igen, de amint lehetőség adódik a szabadság kiélvezésére, rögtön elfogja az embert a félelem. Hogy mire ez a fene nagy szabadság, ha közben másra sem vágysz éjszakánként, mint hogy valaki csak jó szorosan átöleljen és reggelig melengesse a lelkedet. Nem csak a testedet. A testet hamar jól lehet lakatni, be is csömörül tőle az ember, mint amikor túl sok édességet eszel. Aztán utána hetekig nem tudsz ránézni még a cukorra sem. De közben érzed a vágyat, valami ott motoszkál. Kívánsz valamit, de az se nem édes, se nem sós. A lelkünknek különösen érzékeny ízlelőbimbói vannak.

-          Akkor most ez a bújás a lelked étvágyának csillapítása?

-          Azt hiszem igen.

-          Talán van ebben valami –sóhajtott.

-          Talán.

-          És mi a helyzet azokkal a nagy, sírig tartó szerelmekkel?

-          Aminek a vége aztán házasság, nagy ház, gyerekek?

-          Aha.

-          Hm, nem hiszek ebben. Már a házasságra gondolok. A házasságok fele válással végződik. A másik fele, sírig tart. Már a házasság. Nem a szerelem. A szerelem idővel átalakul, különös formát ölt. Valahol a tisztelet és a tiszta szeretet közé tenném.

-          Ezek szerint nincs eget rengető holtodiglan-holtomiglan?

-          Szerelem? Az nincs.

-          Akkor mi van?

-          Lelki összefonódás.

-          Az örökké tart?

-          Örökké.

É

[margaotaku]

VAMPS - Rise or Die (Felemelkedni vagy Meghalni)

Menj le a futópályára! Keresztül fogok csapódni a fényeken. Vegyél napfényt, tartsd meg éjszakára! Vér borítja az utcákat. 

Legyél kemény, legyél barom! Nem én vagyok az ellenség.                         Már rég kikészültem, már mindent feladtam.

Menj, vezess fényhez! Ne hagyj itt feküdni!

Fel fogunk emelkedni! Felemelkedni, vagy meghalni...   Fogd, ami a tiéd, tedd az enyémmé!                     Magammal viszlek. Magammal, magammal...   Mindent, ami utadat állja, csak kerüld ki!                                 Fel fogunk emelkedni! Felemelkedni, vagy meghalni...

Gyere fel a metróállomásról, robbanj bele a fővonalba! Valami, amit még sosem láttál ezelőtt, én nem félek elvérezni. 

Egy szeretet, egy háború. Egy egész új királyság.                                            Új vér, új élet. Japán vámpír.

Menj, vezess fényez! Ne hagyj itt feküdni!

Fel fogunk emelkedni! Felemelkedni, vagy meghalni...  Fogd, ami a tiéd, tedd az enyémmé!                        Magammal viszlek. Magammal, magammal...    Mindent, ami utadat állja, csak kerüld ki!                                Fel fogunk emelkedni! Felemelkedni, vagy meghalni...

Úgy érzem, ez most hangos lesz...                                                                   Úgy érzem, ez most hangos lesz...                                                            Tudom, hogy hangosan szereted!                                                            Tudom, hogy hangosan szereted!   

Fel fogunk emelkedni! Felemelkedni, vagy meghalni...   Fogd, ami a tiéd, tedd az enyémmé!                     Magammal viszlek. Magammal, magammal...   Mindent, ami utadat állja, csak kerüld ki!                                 Fel fogunk emelkedni! Felemelkedni, vagy meghalni...

[esyyter]

Nekem még sose szerették el senkimet, csak úgy elhagytak, mint a menetoszlop. Én álltam, ők meg ponttá zsugorodtak. Így alakult ki az a borzoló, bár nyilván alaptalan véleményem, hogy aki engem elhagy, az befejezi magát a szeretést. Eltávozik a szeretettelen antarktiszi hósivatagba, jégtiszta hidegbe, s olyan formában létezik tovább, ahogy a pingvinek: sokadmagával, elegánsan, szólóban álldogál.

Nádasdy Ádám: Az antarktiszi hósivatagba

[fajhogyegyedulhagytal]

Rossz tudni,hogy mindenki más választana helyettem...

[soha-tobbe-ne-keress]

Szeretem..🖤

Őrültség, Ugye?..

[sittesjezus]

Reménykedek egy rég halott dologban

Ez vagyok én

[konnyek-kozott-megfulladni]

Tudod mit ?

Majd akkor mondd hogy akar engem valaki, hogyha tényleg engem akar . Nem a testem , nem a szexet . Hanem a lelkem . Engem . A hibáimmal együtt . A tévedéseimet A gondolataimat Az érzéseimet Amikor valójában engem akar .Azt , aki valójában vagyok. Nem a pin*m . A csocsom . A basz*st. Hanem csak önmagamat . A saját egyedi hibáimat . A gondolataimat, és a tetteimet és azok következményeit .Na akkor mondhatod , hogy valójában akar . Mert őrülten szeret . Addig nem ... nem . Engem sem akar igazán senki.

[szeretnem-hogyha-szeretnel]

Te megszoptatod, én bepelenkázom, te felkelsz hozzá, én mesélek neki, te elviszed a védőnőhöz, én addig bohóckodom, amíg nem kezd el nevetni, te beíratod táncolni, én elviszem az első edzésére, te letapasztod a térdét, én megtanítom biciklizni, te vacsorát főzöl, én ellenőrzöm vele, hogy bepakolta-e a táskáját, te vasalsz ránk, én már most megtanítom nyakkendőt kötni. Együtt mondjuk el, hogy testvére lesz, én megsimogatom, a te nyakadba ugrik. Te ébreszted, én megyek érte szombat este Hamzsabégiékhez, te jegyzetelsz a szülői értekezleten, én várom az állomáson – a táborból egyből hozzád megyünk a kórházba: kislány. Én sírok, te nevetsz vele. Te megszoptatod, én bepelenkázom, te felkelsz hozzá, én nyugtatom a nagyobbikat, te elviszed védőnőhöz, mi készülünk a meccsre, te őt is beíratod táncolni, mi megtanítjuk biciklizni. Te veszed az első körömlakkot, mi egész éjjel az új távcsővel molyolunk a tiszta égbolton, te végighallgatod, hogy a fiúk hülyék, én matekleckét írok, te zoknikat varrsz, én elmesélem, anya milyen gyönyörű volt fiatalon is, te sírsz vele, mert a lányok hülyék, én ajtót nyitok az első udvarlónak, te tördeled a kezed, amíg én fel-alá járkálok, te elalszol a fotelban, én beviszlek az ágyba, ő hazaér épségben. Te vagy a legbüszkébb az utolsó évzárón, én elteszem a fényképezőt, mert élvezni akarom a pillanatot, te elmondod, hogy mennyire szereted, ő nem hagyja, hogy megsimogasd a haját, én a húga fülébe súgok valamit, ő nevet. Pár év, és mindketten kirepülnek. Te szeretkezel velem egész éjjel, én újra és újra szerelmet vallok. Te nevetsz az orgazmustól, én a végén elsírom magam, amiért ilyenek lettek. Temiattad, énmiattam. Te veszed fel a telefont, amikor közli a hírt, én leszek az örömapa. Veled megy el ruhát venni, én kísérem az oltár elé. Te állsz mellettem. Én izgulok a beszédem miatt, te megnyugtatsz. Te szidod le a másikat, amiért nem védekezett, nekem vallja meg, hogy nem tervezte, de érzi, hogy jó lesz. Neked súgom meg, hogy félek, nekem mutatod meg először a leleteidet. Te vagy az erősebb, én ördög fehér. Te fogysz tizenkét kilót, én nem bírok aludni. Te sem, de én nem veszem észre, mert te nem akarod. Én viszem a háztartást, te vagy a mindenem. Én állok melletted, te vagy a jobb, a kórházi ágyon fekve is. Ők mind ott vannak, most már öten. Te mutatsz a gyűrűdre, amikor a műtőbe tolnak, én markolom görcsösen az enyémet. Te győzöl, én minden isten előtt megtérek. Te mondod meg, hova repüljünk el, én lebegek a föld felett. Neked szebbek a ráncaid, a szakállam a halántékomhoz őszült, te tudsz először az összes többi unokánkról, én vagyok a kedvenc nagyapjuk. Te tanítasz meg nekik mindent a férfiakról, velem szednek diót. Te nézel a szemembe negyvenhat év után, én nem hiszem el még mindig. Rohan az idő, de meztelenül feküdve melletted ma is megáll. Megöregedtünk. Te nevetsz, én engedelmeskedek, amikor magadhoz húzol. A végén együtt megyünk el.

[fajhogyegyedulhagytal]

Tudhattam volna,hogy megint csak egy éjszakára kellek...

[fajhogyegyedulhagytal]

Kár volt hinni neked...

[fajhogyegyedulhagytal]

“Mert tudom hogy soha senkit nem tudnék úgy szeretni mint téged,mint most”-mondtam ki miután mindenemet neki adtam.