#második világháború

[horthymiklosszarosmakkja]

A derék magyar felszabadítók meg annyit loptak meg raboltak, hogy még a németek is kiakadtak.

[izraelinfo]

Krumplileves a német fogolytáborban

Krumplileves a német fogolytáborban

Mi hajtotta az önkénteseket? Nagyjából fél évvel a második világháború kezdete előtt, 1939. március 11-én lépett életbe az 1939. II. (honvédelmi) törvény. Magyarországon ezzel létrejött a munkaszolgálat intézménye. A Magyar Honvédségben szolgáló zsidók jogai csorbultak. A jogelvonással a honvédségben szolgáló zsidókat korlátozott jogú kisegítő alakulatokba osztották, közvetetten a német…

[hicapacity]

Andrij Hlivnyuk a háború előtt énekes volt, nagy koncerteket adott, az X-faktorban zsűrizett.

Amikor megtámadták a hazáját, beállt katonának és világhírűvé vált azzal, ahogy az ostromra készülő Kijev egyik kihalt terén fegyverrel a kezében énekelt el egy népdalt.

https://youtu.be/lu8m5FA2nL8?si=MK9XDjXsA0cOKq_z

Az egész világ hallgatta, rengetegen remixelték (mint a fenti linken Kiffness is), még a Pink Floyd is játszotta a számot.

A hétköznapi emberek elleni agresszió szimbólumává vált, azt kiáltotta a világba, hogy itt nem professzionális katonák harcolnak professzionális katonákkal, hanem ácsok, szakácsok, autószerelők... és énekesek.

Megnéztem az instagramját, és nem hazudott, nem csak aznapra bújt katonaruhába, azóta is folyamatosan harctéri képeket posztol.

https://www.instagram.com/andriihorolski

Három év alatt nem három, hanem tizenhárom évet öregedett.

Egy repesz elkapta az arcát, de ennél sokkal többet látok a szemeiben. Pár éve még orosz adók játszották, díjakat kapott a legjobb dalszövegért, a legjobb dalért és a legjobb duettért - hogy most "bátorságért" érdemérmet akasszanak a nyakába.

Sokszor jut eszembe az a videó is, amin egy negyvenes férfi búcsúzik a családjától és a kis gyerekei, a felesége zokogva sírnak a vonaton. Ő meg fut a vonat mellett a peronon, hogy addig lássa őket, amíg lehet.

Mielőtt a bahmuti vérszivattyúba vagy valami fagyos lövészárokba vezénylik.

Ezek az emberek mi vagyunk. Énekesek, asztalosok, ácsok, orvosok. Minket támadott meg az orosz agresszor, mindannyiunkat. Mert bármelyikünk lehetne a képen.

Van itt, Bristolban olyan ukrán származású orvos ismerősünk, aki két havonta két hétre a frontra megy önkéntesként leszakadt kezeket amputálni. Mert úgy érzi, kötelessége segíteni akkor is, ha egyébként nem tudnák hivatalosan kötelezni rá.

Minden emberek legostobábbika, aki erre azzal válaszol "de bezzeg az izraeliek, meg az amerikaiak, meg a mittudoménkik!"

Nem érti, hogy pontosan azon a színvonalon beszél, mint amikor 14 év után valaki még Gyurcsányt emleget, és pontosan azoknak az érdekeit képviseli, akik ezt a gyalázatot végrehajtották és végrehajtják ma is.

Nem érti, hogy ugyanannak a kommunikációs háborúnak a tudatlan harcosa, mint azok az amerikaiak, akik folyamatosan posztolják Twitteren: a háború nem is létezik, valójában Kijevben kokainra költik a nyugati támogatásokat és utcabálokat (!!!) rendeznek belőle.

Nem érti, hogy őt támadták meg.

Az ukrán Szergej ült otthon, nézte a Netflixet, és két nap múlva Kalasnyikovval a kezében feküdt a sárban, várva a tankokat.

És a második világháború óta nem volt a világon olyan konfliktus, ahol egyértelműbb lett volna, kinek a hibájából: amiatt, aki a tankokat odavezényelte.

A gyomrom felfordul, amikor valaki az agresszor pártjára áll. Meg "békéről" beszél, de úgy mint amikor egy nőnek, akit éppen erőszakolnak, azt mondja valaki: "ne ellenkezz, hamarabb túl leszel rajta".

Haragos leszek és dühös, mint az a "békepárti" lenne, akinek miközben a családja veszélyben van, azt magyarázzák, miért nem teszi le a fegyvert.

Sajnálom, hogy Magyarországot az oroszok hamarabb elfoglalták, mint Ukrajnát megtámadták volna.

Sajnálom, hogy Európa szégyene pont a szülőhazám kell, hogy legyen.

Sajnálom, hogy már megint egy aggresszor csatlósaiként tekint ránk a világ. És ehhez nekünk még aggresszió sem kellett.

És nem tudom nem a barátaim arcát látni ennek az énekesnek az arcában, akik ma este le fognak ülni a Netflix elé, és akik el sem tudják képzelni, hogy ez megtörténhet velük.

[zeroz2ro]

Minden idők publicisztikája! "Ezt nem engedem meg! Aggódom a fiaimért, mert te és a barátaid oda akarjátok őket dobni Putyinnak emberi martalékul. Nem adom! Nem adom, ahogy remélem, nagyon sok szülő sem adja. Nem engedem, hogy Zelenszkijért, Bidenért, Macronért vagy érted, Karácsony Gergely, érted haljanak meg. Te uszítod felelőtlenül az orosz elnököt, te hadat üzensz az oroszoknak. Te odadobnád a fiaimat. De én nem engedem! (...) Gergő, tudod te, hogy ha a hadüzenetedre az oroszok komolyan reagáltak volna, akkor csak egyetlen rakétájuk erejét még Szlovákiában is érezték volna? Tudod te, Gergő, hogy a földdel tennéd egyenlővé a magyar fővárost? Gergő, tudod te, hogy te lennél az utolsó főpolgármester, ha az oroszok egyszer komolyan veszik a fenyegetésed?  Gergő, te egy szar ember vagy, aki a fiaimat meg akarod ölni, aki Budapestet, hazánk csodás fővárosát el akarod pusztítani. Gergő, nézd meg a második világháború utáni fotókat Budapestről, Hirosimáról, Nagaszakiról! Gergő, te miért akarod elvenni a gyermekeinket? Miért üzensz hadat Oroszországnak? Te normális vagy, Gergő? Van neked felelősségérzeted? Nem, Gergő, nem adom a fiaimat! Gergő, te egy szar ember vagy, amikor kijelented, hogy Magyarország hadban áll Oroszországgal. Te nagyon szar ember vagy, Gergő!"

[kgyst]

Ez a PPKE több kárt csinál az ország épített környezetében, mint a második világháború és 56 együtt. Ők csinálták a piliscsabai Makovecz-rémálmot is.

[anyulontul]

Neked megvan még az a második világháború korabeli citroened? Érdekelne.

Rönci volt a kis veteránom, de 2 éve már nincs a tulajdonomban.

[fovarosiblog]

A Jubileumi Park

A Gellért-hegyet szinte mindig a Duna felőli oldaláról szemléljük, pedig a másik oldala is nagyon érdekes.

A Jubileumi Park a nevét onnan kapta, hogy 1965-ben adták át, a Felszabadulás (jó, mondjuk inkább úgy, hogy a második világháború végének) huszadik évfordulóján. A Gellért-hegy tövéből, a Sziklatemplom alatt induljunk el felfelé. Az első szakaszon a zöld turistajelzés is velünk lesz, de az emelkedés egy részén mi egyenesen megyünk tovább, meredeken emelkedve a Minerva utca eléréséig. Nem véletlenül hívják ezt az emelkedőt Verejték utcának, na. De ez csak az első pár száz méter, és közben több padon is megpihenhetsz.

Felérve 3 amfora fogad balra a tisztáson. A csodálatos Metky Ödön szobrászművészünk alkotásai, szerintem egy kissé túlzottan szétszórva helyezték el őket.

Átellenben már meg is pillanthatod a hegy legnagyszerűbb fejét.

Szervátiusz Tibor nem hősködött, nem idealizált, inkább a humorát vetette be, amikor megformálta Szabó Dezsőt. Az Elsodort falu szerzője szerette volna, ha a hegyen temetik el, ez végül nem valósult meg - helyette 1990-ben kapta ezt a szobrot. Egyébként Szabó így nézett ki:

A közelben egy lecsiszolt oldalú mészkő tömbön olvashatjuk a Jubileumi Park feliratot. Tovább emelkedve három, egymásba kapaszkodó, sokszögletű árnyékoló tövébe érkezünk egy teraszon. Kissé funkciótlanok így, hogy nincs alattuk semmi - egy kis kávézó teraszaként jobban funkcionálnának. Nekem a lemez borítás is eléggé színvonaltalannak hat, inkább egy autójavító műhely garázsát idézi, mint egy kiülős helyet, bár nyilván utóbbinak szánták. De legalább az elmúlt években felújították ezt is, a hiányzó lemezeket az eredetinek megfelelően pótolva.

Innen már csak pár lépés az 1965-ben, a parkkal együtt átadott felszabadulás emlékmű. Szerencsére itt elkerülte a kliséket az alkotó, Kiss István szobrászművész, és a pozitív és negatív alakokkal, a pozitív és a negatív domborodások váltakozásával a háború emberpusztító mivoltára mutatott rá. Egy időben teljesen ellepte a borostyán és a gaz, de szerencsére ez már a múlté, ma ismét teljesen jó állapotban látható a 11 pozitív és 9 negatív alak.

Itt már nem emelkedünk tovább érdemben, felértünk a hegytető alá. Innen már az éppen állami megrongálás alatt álló Citadellára is remek a kilátás.

Teraszról teraszra haladhatunk feljebb, szépen felújított és beültetett, hatszögetletű virágágyások egész sora fogad minket. Tovább>>>

És egy kút, felette egy nőalakkal - ő a Budapesti lány, Tar István 1965-ben felállított kompozíciója, mészkő talapzaton bronz alakkal. Akkor még víz is folyt az alsó kis medencébe, vagy inkább kőtálba, de ahogy a hegyen minden vizes alkotás, ez sem működik már. A szobrot egyszer ledöntötték, megrongálták, de a Budapest Galéria jóvoltából helyre is állították, vissza is helyezték.

Itt jegyzem meg, hogy volt öt db vízköpő is a hegyen, ezeket már a nyolcvanas években elbontották - hogy aztán a Főkert Dob utcai központjában bukkanjon fel az öt figurából négy.

Na de vissza a mai valóságba! 2023-ban, Budapest 150. évfordulójára alakították ki a rózsakertet. A 3200 (!) rózsa mindegyike egy-egy magyar települést vagy tájegységet szimbolizál, a Budapestet jelképező rózsa a Budapesti lány szobor mögé került. A rózsákat más, évelő virágok is kiegészítik a kertben.

A hegyre felérve nézzünk még körül, a lassan elmálló "ceruzás" játszótér tágabb környezetében találunk még érdekességeket.

Somogyi József: Leányka csikóval c. szobrát is 1965-ben állították fel itt. Sajnos a talapzata körül a kőburkolat már igencsak tönkrement, de a bronz szobor még mindig szépen megvan a játszótér feletti platón. Valamikor itt is volt egy kis vízmedence.

Pár lépéssel lejjebb, a játszótér részét képezni a hegy talán legcukibb kompozíciója. Barta Lajos csupa lekerekített formát alkalmazó három kis lovacskája akár egy IKEA játék is lehetne kisebb méretben. A mai napig jól működik, a gyerekek imádják meglovagolni őket. Az alkotó nem véletlenül ismeretlen előtted: ez a kompozíció az egyetlen, ma is köztéren látható alkotása. (A Köztérkép szerint két alkotása eltűnt, egy harmadikat pedig Pécsen egy múzeum menekítette be az udvarára.)

A túloldalig átsétálva még találtam egy érdekesebb megformálású kőfal darabot, de erről nem találtam semmilyen információt. Egy sok méterre feltörő oszlop tetején egy működő szélkakast is láthatunk, Segesdi György alkotását 1965-ben helyezték el itt. Akkor még egy rakéta mászóka is volt mellette.

Itt fejeződik be sétánk, a 27-es busz a Búsuló Juhász étterem előtt áll meg, hamar elvisz minket a Móricz Zsigmond körtérre. Pár házzal arrébb, a Kelenhegyi út elején a másik irányba is felszállhatunk rá, akkor a Sánc utcánál tudunk átszállni az Erzsébet híd - Rákóczi út felé, vagy a másik oldalon a BAH-csomópont irányába.

[masodperc]

Legyen meg nálam is, nem rokon, de lehetne, anyai nagymamámék garaiak és bunyevácok, így negyedrészt én is, a nagyszülők származása közül ez nekem a második legfontosabb

Van még ukrán, aki lengyelnek mondta magát, mikor Magyarországra menekült tizenévesen a 2. világháború alatt, mert a terület, ahol született, akkor Lengyelországhoz tartozott és lengyel iskolába járt és van még két felvidéki magyar, mindkettő nagyapám, mindketten ott voltak Drezda bombázásakor a helyszínen leventeként illetve katonaként és nem ismerték egymást, amíg a gyerekeik össze nem házasodtak. Elkalandoztam.

Éljen soká Obádovics Gyula!

[tobbpenztazembereknek]

Radikális váltást a művi vetélés szabályozásában a szovjet hadsereg által 1944–45 telén elkövetett tömeges nemi erőszak okozta. A Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. február 14-től (X/2.–1945. BNB) tisztiorvosi engedéllyel egészségügyi intézményben ingyenesen elvégezhetővé tette az abortuszt. A változást az abortusz szabályozásában a kommunista hatalomátvétel és a fordulat éve után a szovjet minta kötelező másolása hozta. A Szovjetunió volt az első ország, ahol a forradalmat követően, 1920-ban legalizálták és ingyenessé tették a művi terhességmegszakítást, és ezzel a kiépülő állami egészségügyi rendszerben csökkent a női halálozások száma is. 22 1936-tól azonban az extenzív iparosítás munkaerőigénye és a népesség fokozott sztálinista ellenőrzése miatt az abortuszt betiltották. A magyar egész- ségügyi igazgatás a többi kelet-európai népi demokráciával egy időben szovjet nyomásra döntött a művi terhességmegszakítás újraszabályozása mellett. A szovjet modell bevezetése együtt járt a szülések medikalizációjával is, a két világháború közötti időszakhoz hasonló demográfai diskurzust idézve, azonban már nem a revizionizmus szükségessége, hanem a kommunizmus építése céljából sürgette sok magyar megszületését. Szintén szovjet min- tára kerültek megrendezésre a nagyszabású, nyilvános abortőrperek. A zsidó származású, magánpraxist fenntartó nőgyógyászok elleni, nagy sajtónyilvánosságot kapott perek pedig illeszkedtek a „cionista orvosperek” sztálinista koncepciójába.

@eperszagucigany

[angelofghetto]

ha már háború...

Gyerekkoromat végigkísérték a szövetséges csapatok szemszögéből készült második világháborús filmek. Azóta a német beszédet hallani sem szeretem, mert a filmbéli durva mondatok és bekiabálások idéződnek fel. Van viszont egy film (már többször belinkeltem ide), ami fiatal német kamaszgyerekek szemszögéből ábrázolja ugyanannak a háborúnak az értelmetlenségét, könyörtelenségét, a propaganda erejét és lelepleződését. Nem fröcsög literszám a vér a filmben, nincsenek tankcsaták vagy légiflották összecsapása, igazából egy egészen jelentéktelen harci feladatról van szó, amit ezek az alig kiképzett, fanatizált srácok kapnak. Az az ábrázolás erőssége, hogy testközelbe hozza az emberi oldalt. Hétköznapi srácok vannak, egy diktátor, egy rendszer megtévesztett áldozatai, akik túl későn, és túl drámaian kell hogy ráébredjenek a valóságra. Ugyanolyan áldozatok, mint akikre lőnek.

A szinte sosem vetített, 1959-ben készült A Híd című német film fekete-fehér, eredeti nyelven, magyar felirattal látható (az a Fritz Wepper játszik benne gyerekszínészként, akit Derrick felügyelő jobbkeze, Harry Klein-ként ismerünk).

Igazából mindenkivel megnézetném, de gyűjtőknek "kötelező".

[onmarcangolo]

🤔🥹😥

ELZA NAN :

Ezt soha sem szabad elfelejteni!!!😢😢😢

A második világháború befejezése után egy náci koncentrációs táborban találták ezt a levelet, amely a tanároknak címzett alábbi üzenetet tartalmazza:

′′ Kedves tanár úr, egy koncentrációs tábor túlélője vagyok. Szemeim látták azt, amit senkinek sem szabad látnia.

Szakképzett mérnökök által épített gázszobák

Szakképzett orvosok által mérgezett gyerekek.

Szakképzett nővérek által megölt babákat

Nőket és gyerekeket öltek meg és égettek meg a diplomások.

Szóval, vannak gyanúim az oktatással kapcsolatban.

A kérésem az lenne, hogy segíts a diákoknak emberekké válni. Az erőfeszítéseid soha ne termeljenek képzett szörnyeket vagy tapasztalt pszichopatákat. Az olvasás, írás és a számtan ismerete csak akkor lesz fontos, ha emberibbé teszik a gyermekeinket ".

Tapasztalatom alapján minél intelligensebb egy ember', annál gonoszabb tud lenni...😏

[hicapacity]

Biztos megvan nektek a Beatles "Help" című slágere. Gyermekkorom óta jól ismerem, de csak nemrég állt össze nekem, hogy miről is szól valójában. A gyermekkori trauma árnyékáról.

"When I was younger, so much younger than today

I never needed anybody's help in any way"

(Amikor fiatalabb, jóval fiatalabb voltam, mint ma,

Nem volt szükségem rá, hogy bárki bárhogyan segítsen rajtam)

A szöveget szerző John Lennon a II. világháború közepén született, miközben bombák hulltak a kórház környékén. Kisgyermekként átélte, hogy a szülei elhagyják. Az apja élete nagy részét a tengeren és börtönben töltötte. Az anyja egyszerűen képtelen volt arra, hogy biztonságot és figyelmet adjon a fiának - négy éves korában ő is elhagyta. A kis Johnnyt a nagynénje és nagybátyja nevelte fel.

Amikor arról énekel, hogy gyermekkorában nem volt szüksége senkinek a segítségére - akkor itt annak a Hamis Énnek a hangja szólal meg, amit egy elhagyott kisgyermek öltött magára egyfajta védőpáncélként. Egy kisgyermek, aki megtanulta, hogy hiába fejezi ki a szükségleteit a világ felé - a világtól nem számíthat segítségre. Csak saját magára számíthat. És csak akkor fogadják el, ha megjátssza magát: keménynek mutatkozik.

De valójában nagyon is szüksége volt rá, hogy "segítsenek" neki - hogy észrevegyék, hogy értékeljék, hogy figyeljenek rá. És ennek a szükségletnek az elnyomása megbetegít. A dal folytatásában elmondja, hogy ma már nem annyira "önelégült", mint régen, nem fél sérülékenynek mutatkozni - és "megnyitotta az ajtókat".

Az ajtók megnyitása azonban nem ment éppen egyszerűen. Sajnos Lennon, aki a 60-as éveket végigdrogozta és bulizta, hogy felejtse a sanyarú gyermekkort - a saját gyermeke életében éppúgy nem volt képes jelen lenni, mint ahogy a szülei az ő életében. Első fia, Julian Lennon ezt mondta róla felnőttként:

"Apa hangosan tudott beszélni békéről meg szeretetről a világnak, de soha nem tudta ezeket kimutatni azok felé az emberek felé, akik állítólag a legtöbbet jelentették neki: a feleségének és a fiának. Hogyan beszélhetsz békéről és szeretetről, amikor a családod darabokra hullott - nincs kommunikáció, megcsalás és válás van?"

Lennon nem volt gonosz ember, vagy született "rossz apa" - egyszerűen ő maga is egy transzgenerációs trauma ördögi körében vergődött. Amiből az élete utolsó éveiben őszintén próbált felépülni. Második fiával, Sean-nal próbálta bepótolni, amit elmulasztott: az élete utolsó éveiben csendes, visszavonult életet folytatott, mint "háztartásbeli" apuka nevelte a gyerekét.

"Bizonyos értelemben egy kísérletet folytatok," mondta el egy interjúban 1980-ban. "Vajon válhat a piálás és drogozás helyett a család a művészet inspirációjává? Érdekes lesz kitalálni."

Nem tudta meg: egy hónappal később halott volt. Én hiszem, hogy sikerült volna neki.

[kaoszkutato]

Pirna - Marktplatz

Bernardo Bellotto (Canaletto), 1753/54

Káoszkutató, 2023

Ő mondjuk annak az épületnek az emeletéről gyönyörködhetett (megbízásra) a főtér látványában, amelyiknek én nemhogy az emeletére, de a tövébe sem juthattam el, mert az már egy étterem zsúfolt terasszal, emiatt kicsit más a perspektíva.

II. Ágost szász választófejedelem meghívására Drezdában élt és alkotott, és örökítette meg a környék látnivalóit.

Fiatalkori utazásai során sokszor a szintén festő nagybátyjának és pártfogójának akkor már jól csengő nevét használta, Canaletto néven jegyezte a műveit.

A tér túloldalán a fehér épület (ma tourinform) az ő nevét viseli, aki festményével világhírűvé tette a város főterét: "Canaletto-Haus".

A látképeket és különösen az épületeket olyan részletességgel örökítette meg, hogy nagyon hamar a Bellotto név is jól csengett, mégis több országban az akkor még ott használt Canaletto maradt meg a köztudatban.

Érdekesség és jól jellemzi, mennyire egyedülálló volt képeinek aprólékos kidolgozottsága, hogy Varsó második világháborús bombázása után az ő festményeit használták a rekonstrukció során.

[cunctatormax]

Faber

a legkíméletlenebb és legagyafúrtabb német ügynök a második világháború idején. A "Tű" fedőnevű kém a közelgő partraszállásról próbál információkat gyűjteni Angliában. A férfi felfedez egy reptérnek álcázott makettfalut. Rájön, hogy a szövetségesek így akarják megtéveszteni a német felderítést. A létfontosságú információ birtokában Tű, az angol titkosszolgálat embereivel a nyomában, elindul a skóciai találkozóhelye felé, ahol egy tengeralattjáró várja. Menekülés közben azonban hajótörést szenved, és egy kis szigetre kerül. Lucy és a férje veszi pártfogásba.

Ezt még moziban néztem.

[fouldchildtiger]

A PAKTUM

A ,,Magyarság" 1992. július 25-i száma közölte a sokak által máig emlegetett ún. ,,Rózsadombi Tizenhármak Paktumá"-t.

Eszerint 1989. március 15-én titkos tárgyaláson elhatározták csapatok kivonulásának ára.

Az aláírók között tudni vélik többek között Antall Józsefet, Boross Pétert, Göncz Árpádot, Horn Gyulát, Paskai Lászlót, Petô Ivánt és Zoltai Gusztávot. Szép névsor.

Ha valakiben felmerül a kétely, nem kitalálás-e a tizenhármak húsz pontos paktuma, nézzen szét hazánkban, és elmúlnak kételyei.

(Szentesy)

[1] A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról.

[2] A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott értékekért és javakért.

[3] Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között.

[4] Szovjetellenes tevékenységek megakadályozása.

[5] A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között.

[6] A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése.

[7] A volt kommunista titkosszolgálat, határôrség és rendôrség megvédése az esetleges megtorlásoktól.

[8] A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon.

[9] Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe.

[10] Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében.

[11] Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása.

[12] A jobboldali, szélsôjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása.

[13] Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek és azokon nem lehet változtatni.

[14] Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigráns személyekkel, szervezetekkel, csoportokkal.

[15] A románok, jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot.

[16] Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik.

[17] A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.

[18] A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben.

[19] Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására.

[20] Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.

[fovarosiblog]

1968-ban, 56 évvel ezelőtt született meg Hill Klára terve, amellyel a Budavári Siklót támasztotta volna fel modern formában. A második világháború után évtizedeken át nem létezett a Széchenyi Ödön által megálmodott, különleges közlekedési eszköz.

Az Alagút- és Lánchíd-építő fiában, gróf Széchenyi Ödönben született meg az ötlet egy gőzsikló építésére. Buda városa támogatta Széchenyi kezdeményezését, de a katonai kincstárral is meg kellett egyezni - a Vár ugyanis 1875-ig erődítménynek számított, így csak egy feltétellel kaphattak engedélyt: ha katonai szempontból indokolt, akkor a Siklót le kell bontani. Végül évi 20 aranyforintért bérbe adták a területet a vállalkozás számára. Az első terveket Juraszek Ödön készítette, akitől 1869-ben Wohlfarth Henrik mérnök vette át a munkát; a végleges kiviteli tervek hozzá köthetőek.

A mindössze két év alatt elkészült budavári sikló első tesztútját 1869. október 23-án futotta, majd hivatalosan 1870. március 2-án nyílt meg. A kocsikat a bécsi Spiering, a 30 lóerős gőzgépet Theodor Schultz bécsi üzeme, a kazánokat az Első Magyar Gépgyár Rt. szállította. A budai hegyoldalban, mindössze 95 méter hosszú pályán közlekedő kocsiknak még első osztálya is volt, a középső fülkében. A hét évvel korábban átadott lyoni után ez volt Európában a második modern sikló – előzményeket ugyanis már a 16. századtól számon tart a történetírás. Abban azonban a budapesti lett az első, hogy a kocsik fülkéit lépcsőzetesen egymás fölé helyezték - ez volt átadásakor a Sikló legismertebb műszaki innovációja.

A sikló egyetlen komoly balesete 1896-ban volt. A miniszterelnöki estélyről hazatérő újságírókkal teli kocsi ...

Folytatás itt >>>