#regéc

[azso]

Hurrá nyaralunk 2022/6 Két-vár-nap

Hurrá nyaralunk 2022/6 Két-vár-nap

Hatodik nap 2022-08-05. BoldogRegécKő (more…)

[lovasoklonelkul]

#769_20.10.24_Regéc

[everythinghungary]

Regéc

[fovarosiblog]

Regéci vár, 2018. november 1.

[ndav1d42]

OKT-25/26 Gibárt/Hernádcéce - Regéc (3. nap, 27km)

látványból az előző napokon sem volt hiány, de a legjobbak talán az utolsó napra maradtak, amikor rögtön két várlátogatás is várt, na meg a Cserehátot elhagyva beléptem a Zemplén hegyei közé. bővebben a törés után...

ugyan állítottam ébresztőt, de minek, ahogy pirkadt, úgyis felkeltem magamtól megint 6 körül, amiben a reggeli hűvös is segített. a vízparton pláne eléggé lehűlt a levegő. a vízen pára terült szét, és annyira mozdulatlan volt a felszíne, mintha valami óriási tükör vagy tó lett volna. gyors sátorpakolás után visszatértem a kékre az erdőből, hogy hernádcéce felé folytassam az utat. alsócécén pecsételtem, majd elhagytam a táskámra száradás céljából rákötött kistörölközőmet (előbbi tervezett volt, utóbbi már kevésbé...), de annyi baj legyen, úgyse kellett már aznapra. 

Boldogkőváralja csodálatos állomását megcsodáltam ugyan, de nem pecsételtem, annyira el van kopva az itteni bélyegző. innen viszont már közel volt Boldogkő vára, ahol úgyis volt egy másik. a várhegy messziről feltűnik már, ahogy a falu fölé magasodik. az elsők közt látogattam aznap, nem is volt 9-kor rajtam kívül még senki, így nyugodtan lehetett fényképezni meg bejárni a pincétől a toronyig mindent. nagyon vártam ezt a várlátogatást, főleg természetesen a millió képről ismert megfigyelőbástyát, és nem csalódtam, nagyon tetszett! 

a várból a sziklákon a temető felé mentem le a faluba ezen a reggelen is abban a reményben, hogy lesz kocsma és kávé, mondanom se kell, hogy ismét csalódnom kellett... a településen átfolyó patak medrén dolgozó munkásoktól kaptam a szomorú hírt, hogy nincs kocsma a faluban, csak bolt meg dohánybolt. legalább tudtam egy sört venni a reggeli mellé, amit a központban lévő parkban el is fogyasztottam. 

Boldogkőváralját elhagyva egy nagyon szép fás, árnyékos, kanyargós úton vezet át a kék Arkára, ami egy szép, rendezett kis zsákfalu. annyira belemerültem a haladásba, hogy még egy geoládát is elfelejtettem felkeresni itt... Mogyoróska felé az Arka-patak völgyében visz a kék, amiről olvastam néhány beszámolót, hogy mennyire meg volt áradva, ilyen-olyan nehéz volt a sok átkelés... 

nos, most csontszáraz volt a meder szinte végig, itt-ott a nagyobb kanyaroknál maradt csak meg némi víz, úgyhogy száraz lábban sétáltam végig a völgyben. csodaszép volt így is, de a tanulság, hogy egy kevésbé száraz időszak után vissza kell térni, mert megnézném vízzel is. Mogyoróskán is megpróbálkoztam a kocsmakereséssel, egy büfé feliratra fel is csillant a szemem, de elég bezártnak tűnt... a várhoz jó kaptató visz fel, de szenvedéseimet siker koronázta, végre kávéhoz jutottam a vár büféjében! jó, meg hát ott volt a vár, de a kávé az kávé :D 

a vár egyébként tökjó, nézegettem a pár évvel ezelőtti állapotokat, ahhoz képest óriási a változás, rengeteget visszaépítettek belőle. és tovább halad a munka azóta is a többi rész állagmegóvásán vagy helyrehozásán. a toronyból a panoráma innen is igen látványos Regécre, a Zemplénre és a környező végtelen erdőkre. a kora reggeli indulás miatt ismét rengeteg időm volt, még kényelmesen söröztem egyet, utána indultam csak le a faluba a buszhoz, aminek indulásáig még itt is volt egy teljes órám. 

bóklásztam a főutcán, benyomtam az utolsó pecsétet addig. ahogy tavaly az utolsó tornabarakonyi buszon, itt is ismét tökegyedül voltam végig az úton Novajidrányig, de a történelem ismétli önmagát, ismét kifogtam egy beszédes, jófej sofőrt, akivel végigbeszélgettük az utat, addig se unatkoztunk. Novajidrányban újabb fél óra várakozás a miskolci vonatig, majd a Tiszain még ennyi a pesti járatig, de legalább vacsorát tudtam beszerezni, hogy kibírjam hazáig, mert ahhoz képest, h Regécről 5-kor indultam, volt vagy éjjel fél 11, mire hazaértem.

összesen a kékből 70 km-t teljesítettem a három nap alatt, ami bruttó 84 km volt a gps trackek szerint 1800m szintemelkedéssel. lett 4 geoláda is. 470km vonattal, 30km busszal. még párszáz kép itt.

[z-e-n-f-o-n-e]

15.07.2017.

[kekturanaplo]

Boldogkőváralja -> Regéc -> Istvánkúti vadászház | Extra képek

[withzima]

Regéc

Egy hely, ahol megnyugszom,

Ahol egyszerre félek,

Ahol olyan, mintha a családom venne körbe.

A fák és az állatok a családom.

A fák ölelkeznek és kissé kihajlanak az útra. Ha szél fúj, az ágak táncolnak.

Az állatok nyugodtak. Milyenek is lennének, hisz senki sem bántja őket?!

Valaki vagy valami figyel, járkál utánam és vadászik rám.

Mégis szemtől szembe néznék vele bármikor.

[zsofaj]

"A szeretet pedig nem más, mint a lélek lélegzete." /Osho/ (helyszín: Regéc)

[csillagpontradio]

Nemzeti Regatta 2018 - Miskolc és Regéc is az indulók között

2016-ban némi lámpalázzal kezdtük el szervezni az első Nemzeti Regattát. Ez az érzés egy ilyen rendezvénynél minden évben újra jelentkezik, de a második Nemzeti Regatta bebizonyította, hogy a kezdeményezés a települések önkormányzatai, valamint a vitorlázók körében egyaránt jó fogadtatásra talált....

[esztopiros]

Zemplén, Regéc, 2017 October

[halbanember]

10. Füzéri vár

A Füzéri vár egy vulkanikus domb tetején ül, és állja az idő vasfogát. A Miskolctól kb. 95 km – re található Füzér település története egybeolvad a fölötte uralkodó váréval, amely már messziről meghatározza a tájképet. Viharos történelme az érett középkor derekán kezdődhetett meg, nagy valószínűséggel már a tatárjárás előtt is állt, ez a magánföldesúri birtok. Első írásos említése 1264 – ből való, azonban az oklevél szerint már a 13. század elején állhatott. A Hegyköz kistájon található 170 méter magas dombon álló vár urai gyakran váltották egymást, egészen az 1600 – as évek vége felé bekövetkező pusztulásáig. A reformkor idején újra felfedezték, és a többi várral együtt történelmi értéké vált, viszont feltárása csak az 1970 – es évek végén kezdődött meg. A rekonstrukciója folyamatosan tervbe volt, ennek munkálatai 2014 – ben indultak meg, amikor is a felső – és az alsó várat is felújították, az új pompájában tündöklő épület 2016 – ban nyitotta meg a kapuit.

A Füzéri vár a felújítás előtt

9. Regéci vár

Az 1300 – as évek elején épült a vár, ennek pontos idejét nem lehet tudni, ezt az 1307 – ben itt kiadott oklevélre alapozzák, azonban az biztos, hogy az 1200 – as évek végén még nem állt, ahogy azt korábban gondolták. Az alatta lévő kis szláv település Regéc történelme összefügg a váréval. A neve szarvat jelent, amely utal a vár alatti hegyre, amelyet először 1298 – ban említenek, megemlékezve az 1285 – ben itt lezajlott csatáról, amely során a  hegy lábánál megütköztek a tatárok seregével a Baksa nemzetség tagjai, vezetőjük Simon fia György volt. Több tulajdonosa is volt, egy ideig Péter fia Pál uralta, majd királyellenes viselkedése miatt elvették tőle, 1427 – ig királyi birtok, amely vadászati célokat is szolgált. Többször adományozták oda a megbízható híveknek szolgálati birtokként. Nagy Lajos a régióban tartózkodása során gyakran kereste fel, főleg vadászati céllal, erről kiállított oklevelek tanúskodnak. Később szerb tulajdonba adományozta Zsigmond, a Brankovicsoktól 1459 – ben került vissza királyi tulajdonba, majd örökbirtokként a Szapolyaiknak adományozta Mátyás király. 1526 – ig töretlen a család birtoklása, ezután a Habsburgokkal való hadakozás ideje alatt nem tisztázott a vár tulajdonjoga. Ezután többen is tulajdonolták, majd 1644 – ben II. Rákóczi György második nekifutásra elfoglalta a Habsburgoktól, tulajdonát az 1645 – ös linzi béke nevesítette. A későbbiekben kuruc központot 1685 május 2. – án felrobbantották, amely egy módszeres várrombolás eredménye volt, ezután már csak romjai találhatók meg a mai napig. 1990 – ben Regéc község vette gondviselése alá, majd 1999 – től megkezdték feltárását, 2010 – ben pedig állagmegóvási munkák történtek, így ma már egy rendezett rom látogatható.

8. Zemplén

A Zemplén – hegység, mint hivatalos név, nem takarja a valóságot, ezért fontos, hogy pontosítsunk. Földtani elnevezése Tokaji – hegység, alapvetően csak egy része tartozik a Zemplénhez, ez a hegység keleti része, nyugati oldala az Abaúj területére esik. Az Északi – középhegység utolsó tagja, a többi részhez hasonlóan tagolt, környezetétől alacsony földrajzi tájak választják el. É – D irányú csapása révén egy rész átnyúlik Szlovákia területére, amely az Epres – Tokaji hegység része, legmagasabb pontja a 896 m magas Nagy – Milic (Veľký Milič), innen dél felé haladva csökken a magassága, utolsó része a Tokaji Kopasz – hegy, amely 513 m. Jellemző rá a tagoltság, a Börzsönnyel és a Mátrával szemben, amelyek tömeges jelegűek, erre a vidékre jellemzőek a félmedencék (Makkoshotyka, Károlyfalva), a mély beöblösödések (Bózsva – völgy, Erdőbényei – völgy) és a széles völgyek (Szerencs – patak völgye, Tolcsva – patak völgye), amelyek rendkívül szétszabdalják, különböző résztájakra tagolják azt. A hegység 52 km hosszan terül észak – dél irányba, a legnagyobb szélességét a Sátoraljaújhely – Vizsoly között éri el, itt 34 km. Vulkanikus kőzetek, főleg riolit és andezit és ezek tufái alkotják, része volt a Ny – K irányban elterülő vulkáni sorozatnak, rendkívül gazdag ásványkincsekben. Területén jellemző volt az aranybányászat, amely a magyar történelem pénzérméinek alapanyagát adták, hosszú évekig bányászták ezt az ércet Telkibányán. A vulkanikus tevékenység során  sok ásvány képződött itt, ezek ma is megtalálhatók. A Zemplénben zajlott le a legkésőbb a vulkáni tevékenység, ennek a miocén korból származó legjellemzőbb és leglátványosabb képviselője a Kopasz – hegy Tokajban. Élővilága rendkívül gazdag, több olyan faj is megtalálható itt, amely az országban máshol nem. Az ország két mérges kígyója közül az egyik megtalálható itt, a védett keresztes vipera (Vipera berus) már többször bemutatkozott a nagyközönségnek. Dombos jellegű táj annak 93 % – át fedi, így jellemző rá a mezőgazdaság, kiemelt értékei a barack és a szőlő.

Buldogkővára és a jellegzetes Zempléni és Abaúji táj

7. Települések

Számos kis település található meg Abaúj – Hegyköz kistérségben, amely a kivetélés tájkép mellett, ezek kulturális, építészeti és néprajzi értékei is számottevők. A térségre mindig is jellemző volt a migráció, kiemelkedő agrárvidékként vonzotta a különböző népcsoportokat, aki magukkal hozták kultúrájukat és hagyományaikat, így egy etnikailag sokszínű vidék alakult ki. Mezőgazdasági jellegű térség révén mára elmaradt, rurális helyzete tovább erősödött, azonban történelmi háttere, kultúrája, illetve gasztronómiai értéke miatt fontos felfedezni újra ezt a vidéket. A vidéket nagyban meghatározza az itt átfutó Szlovákiát Magyarországgal összekötő fő úthálózat, azonban a most épülő Kassáig tartó autópálya növelheti a turizmust. A falusi népesség magas aránya miatt, az itt található településekre is jellemző az elvándorlás, új lehetőség a városból kiköltözők arányának növekedése. A területre jellemző a negatív korstruktúra, a hátrányos helyzetben élők magas aránya és a munkanélküliség. Alapvetően rengeteg új lehetőség vár még erre a régióra, amelynek fontos részét képezheti a természeti, történelmi és kulturális értékekre épülő turizmus.

Boldogkőújfalu

6. Természet

A Zempléni – hegység és környezet rendkívül változatos élővilággal rendelkezik. A terület élő értékeit a Zempléni Tájvédelmi Körzet fogja össze, amely a Makkoshotyka – Boldogkőváralja vonaltól északra helyezkedik el több mint 26 000 hektáron, amelyből 2395 hektár fokozottan védett, ez a terület az Aggteleki Nemzeti Park része. A meghatározó erdőalkotók a tölgy, a gyertyán és a bükk, amelyek külön – külön, de vegyesen is megtalálhatók. A változatos növénytársulások számos értéket hordoznak magukba, sok a Kárpátok magasabb régiójában honos magashegyi flóraelem. Kiemelt értéknek számítanak az orchideákban gazdag kaszálók, a jó vízellátottságú lápok, a szilikátokon kialakult sziklagyepek, valamint az áfonyával és korpafűvel teli bükkösök. Flórája rendkívül sok védet értéket rejt, mellette kiemelkedő az állatvilág is. Egykor és ma is gazdag a nagyvad állomány, ezek közül kiemelhető a kárpáti gímszarvas (Cervus elaphus) amelyek a vadászok legkedveltebb trófeái, Európa szerte híres az állomány. Gazdag rovar állomány, főleg a szarvasbogár félék, az orrszarvú bogarak  és a cincérek emelhetők ki. Fajgazdag a denevérállomány, amelyek minden példánya védett. Madártani ritkaságok közül kiemelkedő a fekete gólya (Ciconia nigra), szirti sas (Aquila chrysaetos), parlagi sas (Aquila heliaca), kerecsen sólyom (Falco cherrug) és az összes hazai bagolyfaj. Kiemelt érték a fokozottan védett vízirigó (Cinclus cinclus).

Vízirigó

5. Vizsolyi (Károli) Biblia

A Károlyi Biblia 1590. július 20 – án készült el, jelentősége kiemelkedő a reformáció, a könyvnyomtatás és a magyar történelem terén is. A Vizsolyi Biblia ma már hungarikum, fordítását Károlyi Gáspárnak és lelkésztársainak köszönhetjük, a nyomtatásban Mantskovits Bálint segédkezett. A Vizsolyban nyomtatott bibliát lengyel papírra, a betűket pedig a Németalföldről kellett beszerezni, a bibliának  több példánya is elkészült. A Vizsolyban kiállított eredeti példányon kívül, több is fennmaradt, ezek közül három példány a Országos Széchenyi Könyvtárban, egy Sárospatakon van. Londonban a Bibliák egyike 26 millió forintért kelt el. Kb. 200 másolat is készült belőle, ezt 2015 – ben adták ki, 1981 – ben 28 ezer példányszámban hasonmás kiadás, melyet 1990 – ben újabb kiadás követte a Helikon kiadásában. A Régi Magyarországi Nyomtatványok szerint kb. 50 példány maradt fenn, ebből 20 Károlyi hagyatékából. A Vizsolyi Biblia és a könyvnyomtatásról szóló kiállítás a Vizsolyi Református templomban és a mellette található épületben tekinthető meg.

Látogatóközpont

4. Boldogkővára

A Központi – Zemplén kistájon található hazánk egyik legszebb fekvésű vára, amely a Boldogkőváralja felé emelkedő vulkanikus eredetű andezittufa hegyen áll már – már hosszú évek óta. 1282 – ben II. Endre által kiállított oklevél már említést tesz róla, ebben mint Castum Boldua szerepel. Története és a tulajdonosok sora nehezen követhető, a szabálytalan alaprajzú, belső tornyos vár a legszebb állapotban fennmaradt ilyen épület a környéken, amely eredeti állapotában áll az Abaúji régióban. A vár történetéről és titkairól később egy hosszabb cikkben szeretnénk beszámolni. Az épület 2002 – től a Boldogkőváraljai önkormányzat kezelésében van, folyamatosan fejlesztik, és számos lehetőséggel és programmal teszik még izgalmasabbá a helyet. A nyár nagy attrakciója a Boldogkői várjátékok, ahol hagyományos lovagi játékok és rengeteg fergeteges program várja az érdeklődőket.

3. Gasztronómia

Az Abaúj térség, mezőgazdasági szempontból mindig is kiemelkedő régió volt, az itt található terület mindig is gazdag alapanyagtermő vidék. A Zemplén vadjai, a Tokaj – Hegyaljai borok és az Abaúji gyümölcsök és zöldségek mindig is ismertek voltak az egész országban. A területre mindig is hatással voltak a szomszédos  kultúrák, valamint az ideérkezők is magukkal hozták a saját ízvilágukat. A térség főleg borairól, és pálinkáiról ismert, amely köszönhető a kiemelkedő gyümölcstermesztésnek. Ma már kiemelkedő borászatok, pálinkafőzdék és éttermek várják az ideérkezőket, megteremtve a régió hírnevét. A terület gasztronómiájának hírnevét az Anyukám Mondta hozta meg, az addig csak vegetáló régió számos értékét ismerhették meg ezáltal az ideérkező turisták. A Dudás testvérek filozófiája zseniális, mégis olyan egyértelmű, jó és lehetőleg helyi alapanyagokból egyszerűen finomat, és mellé nem kell más csak egy pohár finom bor vagy pálinka. Az Olaszországban már régóta elterjedt trattoriákra jellemző házias “mama” konyháját keverik a magas minőséggel, amely meghozta számukra az ismertséget és az elismerést. A folyamatosan az élvonalba lévő Anyukám Mondta mára sokat tett azért, hogy ez a régió a fejlődés útjára lépjen. Ma már egyre több vendéglátó felismeri, hogy mennyire fontos odafigyelni a vendég elvárásaira, a helyi alapanyagok használatára és a régió ízeinek feltálalása. A telkibányai Aranygombos Fogadó már régóta ismert a környéket járók előtt, azonban folyamatos fejlődésükkel, rendkívül jó, házias konyhájukkal és vendégszeretetükkel mára már országos ismertségre tettek szert. Ajánlom mindenki figyelmébe ennek a régiónak a sokszínű, hagyományokkal teli gasztronómiáját, amelyet mindenki saját magának fedezzen fel.

Anyukám Mondta

Aranygombos Fogadó

Gönczi Barack Vigasság 

2. Barack

 A terület aranya, amely meghatározza ezt a vidéket, szinte minden család kapcsolatba áll vele, de az biztos, hogy mindenki aki itt él imádja ezt a kényes növényt és termését. A terület éghajlata és fekvése kiemelkedően jó agrárvidéké teszi ezt a területet, azonban a kajszibarack fák (Prunus armeniaca) erre a vidékre jellemző fajtái mindig is kiemelkedő értéknek számítottak. A Gönci barack és termékei ma már hungarikumok, eredet védettek és földrajzi oltalom alatt állnak. A Gönci kajszibarack oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatára a Prunus armeniaca L. faj következő fajtái jogosultak, a Gönci magyar kajszi, a Magyar kajszi C 235, valamint a Mandulakajszi, a Bergeron, a Ceglédi Piroska, a Ceglédi bíborkajszi, a Ceglédi arany, a Ceglédi óriás, és a Pannónia. A Gönci kajszibarack különlegességét, országos és nemzetközi hírnevét a térség kedvező klimatikus adottságai, a gyümölcs-kertészeti hagyományok őrzése, valamint a termesztési – szüretelési – tárolási – szállítási technológia szigorú betartása együttesen biztosítják, írják a termékleírásban. A földrajzi oltalom meghatározza annak fizikai, kémia és érzékszervi tulajdonságait, ezeknek meg kell felelnie az innen származó összes gyümölcsnek. A barack csak és kizárólag bizonyos területről származhat, amelyek közül kiemelkedő az Encsi kistérség, a Szerencsi kistérség, a Szikszói kistérség és természetesen az Abaúj – Hegyközi kistérség, tehát attól, hogy gönci barack, nem csak Gönc környékén terem. Az itt termet gyümölcs értékét az itthon és Európában is ismert kiváló zamata és íze adja. A földrajzi oltalom fontos ahhoz, hogy a régió hagyományos értékét megvédje és biztosítsa a vásárlót arról, hogy ebből a régióból származó terméket kap. Kóstoljuk meg Abaúj aranyát, ismerjük meg zamatát, és a belőle készült értékes termékeket se hagyjuk ki.

Gönci Barackok már készülőben

1. Pálinka

Az Abaúj térség egyik legfontosabb terméke a főleg itt termő gyümölcsökből készülő pálinka, amely ma már hungarikumnak tekintendő. Csak és kizárólag az előbb leírt területeken termett barackból készült barackpálinka az, amely megteremtette ennek a térségnek a hírnevét. Az itt termő kivételes zamatú és ízű gyümölcsök kiváló alapanyagként szolgálnak ehhez a termékhez. Az Európai Uniós rendeletben meghatározott technológia alapján készült pálinka ma már a világ számos pontján ismert. Az itt készült gönci barackpálinka hagyománya már nagyon régre nyúlik vissza, azonban a hungarikummá válás által megteremtett biztonság miatt mára elvárás is a magas minőség. A törvény meghatározza annak fizikai és kémiai, valamint érzékszervi jellemzőit. Tükrösen tiszta, színtelen, esetleg halványsárga színű, kajszibarackra jellemző ízű és illatú ital. A kellemes magzamat része a hagyományos ízlésvilágnak.A terméket nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Ágyas pálinka esetén a gyümölcságyas érlelés által finomított zamatú, és a gyümölcsöknek megfelelő színű. A terület terroirja meghatározó, hiszen itt a pálinka készítésnek régi hagyományai vannak, az itt készült pálinka magában hordozza a tradíciókat, a történelmet és az ökológiai tényezők minden zamatát. Ez a márkanév már évszázadok óta ismert, a hivatalos márkajelzés az 1950 – 60 – as évektől vált országosan is ismertté. A Tokaji és Hegyaljai borok mellett, az Abaúj térség pálinkája is kiemelt érték, amelyet meg kell ismernünk, hogy levetkőzzük annak rossz hírnevét. Mindenképp próbáljuk ki az itt méltán híres Gönci Barack pálinkát és még számos más gyümölcsből készült terméket a Bestillo Pálinka programjain, ahol biztosak lehetünk, hogy igazán kellemes termékeket kapunk a poharunkba.

Bestillo Pálinka

Mi ezekért szeretjük és tiszteljük ezt az értékes vidéket, de minden ember más és más, Ti miért kedvelitek? Látogassatok el a Abaúj  – Hegyköz kistérségbe , kalandozzatok a vadregényes tájain, fedezzétek fel a környék legszebb településeit, és bővítsétek saját élményeitekkel, tapasztalataitokkal a frankó dolgok listáját, itt, vagy a Facebookon.

Forrás:

Wikipedia

Anyukám Mondta

Aranygombos Fogadó

Gönczi Barack Vigasság 

Google

Magyarország Kormánya

  10 Frankó dolog Abaújban 10. Füzéri vár A Füzéri vár egy vulkanikus domb tetején ül, és állja az idő vasfogát. A Miskolctól kb.

[ndav1d42]

OKT-27 – Füzér - Hollóháza (16km / 580m, 2019.07.29)

és elérkezett az utolsó nap is. persze az eredeti tervek szerint már vasárnap befejeztem volna a kéket, de az eredeti terveknek így is töredéke valósult meg... na de a lényeg, h hétfőn fél 9-kor elindultunk Füzérről az utolsó néhány kilométerre!

a faluból a vár felé visz az út, de annak parkolóját érinti csak. a vár csupán pár perc a rövid kaptatón, majd lépcsőkön, de nem most mentünk fel, megtekintését délutánra tartogattuk. a várat elhagyva csodálatos bükkösökben vezet az út. az idő egyébként csodálatos volt, kék ég, napsütés, tényleg megkegyelmezett az időjárás a zárószakaszra :) egy idő után senki nem volt a közelünkben az erdőben, végtelen csend és nyugalom vett körül. láttam végre élőben igazi szömörcsögöt, de volt csiga és sikló is az úton.

a Kis-Milic lábánál az út az addigi laknásan, alattomosan emelkedésből hirtelen siratófallá durvult, és egész a csúcs közeléig ezen a meredek kaptatón kellett másznunk. na itt még én is megpihentem egyszer-kétszer... fent elértünk az országhatárhoz is, H-S betűvel jelzett piros-fehér kövek jelzik, hogy pár méterre Szlovákia. a Kis-Milicen nagy meglepetésemre egy hatalmas kilátó fogadott. nem igazán néztem utána az útvonalnak, lentről se látszott, tényleg az utolsó métereken bukkant elő a fák közül, kellemes meglepetés volt. a tetejéből gyönyörű kilátást kaptunk a Zemplénre és Regéc várára.

némi geoládázás és rövid pihenő, napon sütkérezés után már csak párszáz méter választott el a Nagy-Milicig, ahol a határkövek mellett egy emlékmű is található. egykor kilátó is volt, mára nyoma sincs.. fél11-e értünk fel a 894 méteres csúcsra, elő is kaptuk ennek örömére a csúcs-söröket!

a csúcsról lefelé már könnyebben voltunk, az út széles, sima, folyamatosan lefelé lejtő a faluig. egy utolsó előtti pecsét a Bodó réten, és fél1 körül már a falu házai közt sétáltunk.

2019.07.29. 12:40-kor értem el az Országos Kéktúra keleti végét jelző oszlopot a kék turistajelzéssel Hollóházán. a 2008-ban kitűzött terv, amivel évekig semmi haladás nem volt végül 2015 decemberében tudott elkezdődni. bő 3,5 év alatt, 47 nap túrával végigjártam. persze ha úgy vesszük, még nem hivatalos, a füzetet még ezután adom le ellenőrzésre, de akkor is végigjártam!

aztán Hollóházán toltunk egy ebédet, majd megnéztük a füzéri várat, aztán irány haza! a sok eső ellenére szuper hétvége volt, méltó befejezése a kéknek! hát, ennek is vége! :) 💙

[kekturanaplo]

OKT-48 | Egy rendhagyó alkalom

Boldogkőváralja -> Regéc -> Istvánkúti vadászház: 28,8 km

Gyorsan le is lövöm a lényeget: ezen a napon sátorban alvást terveztünk az Istvánkútnál, leginkább azért, mert azt terveztem kiszállási pontnak, csak éppen minden lakott település még 3-4 km lett volna. Ahhoz képest, hogy én mindig azt mondtam, nem akarok sátrazni, mert sznob vagyok hozzá, egész könnyedén beletörődtem, sőt, szinte vártam is, milyen lesz.

Szerencsére K-nak van ebben tapasztalata, és akadt felszerelése is ifjú fesztiválozó korából, így sátor, hálózsákok adottak voltak, egy nagy hátizsákot kellett kölcsönkérnünk (köszi, Imi!), illetve vettünk egy gázfőzőt meg két bögrét, mivel már elég hideg van esténként és reggelenként, jól fog esni majd a meleg tea.

És hát a Zemplén nincs olyan közel még Pesthez sem, így, gondoltuk, talán érdemes lenne eltölteni arrafelé több időt, ezért lett egy hetes nyaralásunk... öö.. őszülésünk. Majd szerda este Sárospatakon kötöttünk ki. Sárospatakot amúgy legelőször szombat dél körül láttuk világosban, de hát vótmá’ ilyen.

Csütörtökön korán keltünk, mint általában, és egy átszállással az Aranyosi elágazásnál, fél 8-ra Boldogkőváraljára értünk. A vár továbbra sem látogatható hétköznap, így nem mentünk fel. (Infó: visszajöttünk a városnéző napunkon, szombat reggel. Hatalmas csalódás volt. Drága, és ahhoz képest kb. semmit nem ad. Ja és tömeg volt, bár az inkább a hosszú hétvége számlájára írandó.)

Szépen elhagytuk a települést, és országút mentén értünk be Arkára. A kis falu nagyon tetszett, olyan szép és gondozott, igazi báj jellemezte. Ez amúgy általában elmondható az apró kis zempléni falvakról, van egyfajta kisugárzásuk, látszik, hogy a lakói gondozzák, csinosítják és ahogy csak tehetik, megőrzik a tájegységi jellemzőket.

Csodaszép őszi idő volt ezen a napon, és a fák is végre színesedtek. De sajnos nem sokáig élvezhettük a nap sugarait, mert az út az erdő mélyébe vezetett, ahová nem igazán tudtak behatolni. Ugyanitt megkezdődtek a (helyenként igencsak bővizű) Arka-patak-átkelések, nagyon hosszan, nagyon sokszor. Szerintem vagy tízszer biztos keresztezte a kéket. Nem rémlik, említettem-e már, hogy mennyire utálok patakon átkelni... Nem tudom miért, hiszen legfeljebb vizes leszek, de mégis... A hátam közepére sem kívántam, és így annyira nem élveztem a tájat sem, míg K teljesen odavolt érte.

(Arra készültem, hogy ha kell, leveszem a bakit, és mezítláb átsétálok, és volt 1-2 átkelő, ahol tényleg csak az utolsó pillanatban tettem le róla. Jó hideg lett volna, az biztos.)

Úgy az 5. átkelésnél már nagyon-nagyon elegem volt, csak ki akartam jutni innen és túlélni. Szerencsére pár átkelőt “megúsztunk”, mert lehetett haladni az egyik oldalon szépen, és csak a vége felé kellett a másikra átjutni.

És végre Mogyoróskára értünk!!

“Mogyoróska, Regécke, jaj de nagyon szegényke...” Zempléni népdal, megtanultuk a Másfélmillióból mi is. B.A.Z megye legszebb fekvésű falujában ebédeltünk, csak mondom. Bár igazán a regéci várból látszik ez, ahova utána szépen felkaptattunk.

Felújítás alatt áll ez is (Esküszöm, amerre jártunk vár, az mind felújítás alatt volt erre...), de legalább nem kértek sokat a belépőre, és még kávét is tudtam inni. A faluba leérve a látogatóközpontba is bementünk körülnézni, ahol van egy kisebb kiállítás és kisfilm a vár történetéről, a Rákócziak koráról.

Utána masszívan felfelé haladtunk változatos terepen, majd megejtettük első kitérőnket a Pengő-kőnek nevezett sziklaformációhoz:

Majd a második kitérőt a Nagy-Péter-mennykőhöz, ahonnan először pillantottuk meg az alkonyi fényben a füzéri várat és a Miliceket.

Én itt fogtam fel először, hogy milyen közel is van már a vége, ami vegyes érzelmekkel öntött el, örültem is, és nem is, azt hiszem, kicsit meghatódtam azért.

Innen már csak le kellett ereszkedni egy sohavégetnemérős bő 2 km-en keresztül az Istvánkúti vadászházhoz, azaz a sátorhelyünkhöz. Egész konkrétan az itt álló vadászház egy nagyon lerobbant állapotban lévő, de elvileg kulcsosházként működő épület, de se világítás, se víz nincs benne, cserébe állítólag pelék futkosnak bent/rajtad éjjelente. Szóval ezt nem akartuk annyira kibérelni.

Kb. 100 méterrel arrébb pedig ott van a kis erdészház, ami nyitva áll bárki előtt, akinek megfelelnek a gusztustalan matracok, de egyrészt nekünk nem felelt volna meg, másrészt valamiért nem is volt ez meg, hogy az mindig nyitva, pedig akár bent is felverhettük volna a sátrat az egyik helyiségben.

Így mellé telepedtünk, amíg én elmentem a forráshoz vízért, K összerakta a sátrat és már be is sötétedett, de teljesen. Este 6 óra volt ekkor. Tüzet raktunk és szalonnát sütöttünk, feltettük a teát is, ami nagyon kellemes volt, mert bizony rohadt hideg lett.

Fél 8 körül bemásztunk a sátorba, és mivel itt nulla térerő volt, nem igazán volt mit tenni, gondoltuk alszunk, csak nem annyira sikerült, mert nem voltunk elég fáradtak (még). Életem egyik leglassabban eltelő, legnyomorultabb éjszakája volt, állandóan felébredtem, fáztam (az egyik hálózsák nem volt a legjobb), fura hangok jöttek az erdőből... Végül éjfélkor arra lettünk figyelmesek, hogy elvonul egy csapat éjszakai túrázó (K szerint csak 2 fő) a sátrunk előtt, na erre nem számítottunk az biztos. Nagy nehezen ezután, egymást fűtve, sikerült úgy-ahogy elaludni...

[ladomerszky]

#regéc #castle #zemplen #instaphoto #photooftheday #picoftheday (helyszín: Regéc Vára)

[tottoportfolio]

REGÉC 2015 particular extensions and strengthenings at Regéc Castle, North-Hungary. Architects: Róbert Fülöp, Attila Kósdi, leading archeologist Zoltán Simon. Managing coproduction with Botond Bereczki and György Kovács. http://www.regecivar.hu/