#romantikus könyvek | Explore Tumblr Posts and Blogs

miutanelbuktunkteljes-2021 · 3 years

Text

Nédz Mozi ~Miután elbuktunk - After We Fell Online 2021 Teljes Filmek Videa HD (Film Magyarul)

Nézd meg most➥ https://t.co/Jrouk92tXS?amp=1

Letöltés most➥ https://t.co/KOGxjd0MX6?amp=1

felszabadított: 2021-08-05 Runtime: 0 percek Műfaj: Romantikus Csillag: Josephine Langford, Hero Fiennes Tiffin, Chance Perdomo, Carter Jenkins, Kiana Madeira Rendező: Castille Landon, Sharon Soboil, Anna Todd

Film kulcsszó: Miután elbuktunk bemutató Miután elbuktunk elozetes Miután elbuktunk film letöltés és ingyen sorozatok Miután elbuktunk Teljes film online Miután elbuktunk filmezek Miután elbuktunk indavideo Miután elbuktunk letöltés nélkül Miután elbuktunk magyar elozetes Miután elbuktunk magyar felirat Miután elbuktunk magyar premier Miután elbuktunk magyar szinkron Miután elbuktunk megjelenés Miután elbuktunk mozicsillag Miután elbuktunk online film, online filmnézés Miután elbuktunk online filmek Miután elbuktunk online magyar Miután elbuktunk online mozicsillag Miután elbuktunk online teljes film magyarul Miután elbuktunk port HU Miután elbuktunk premier Miután elbuktunk szereplok Miután elbuktunk szereposztás Miután elbuktunk teljes film magyarul indavideo Miután elbuktunk teljes film magyarul letöltés Miután elbuktunk teljes film magyarul mozicsillag Miután elbuktunk teljes film magyarul online filmnézés Miután elbuktunk teljes film online magyar szinkronnal Miután elbuktunk film online, Miután elbuktunk teljes film, Miután elbuktunk teljes film videa, Miután elbuktunk indavideo, Miután elbuktunk magyarul online, Miután elbuktunk teljes film magyarul indavideo, Miután elbuktunk online videa, Miután elbuktunk online filmnézés, Miután elbuktunk online teljes film, Miután elbuktunk online film magyarul, Miután elbuktunk teljes film indavideo, Miután elbuktunk teljes film magyarul ingyen, Miután elbuktunk teljes film letöltés, Miután elbuktunk videa magyarul, Miután elbuktunk teljes film videa. Miután elbuktunk youtube A film, amelyet filmnek, mozgóképnek vagy mozgóképnek is neveznek, vizuális művészeti forma, amelyet olyan élmények szimulálására használnak, amelyek mozgóképek segítségével kommunikálnak ötleteket, történeteket, érzékeléseket, érzéseket, szépséget vagy légkört. Ezeket a képeket általában hang kíséri, ritkábban pedig más érzékszervi ingerlés. [1] Az operatőr rövidítéssel ellátott „mozi” szót gyakran használják a filmkészítésre és a filmiparra, valamint az ennek eredményeként létrejövő művészeti formára. ❏ STREAMING MEDIA ❏ A streaming média olyan multimédia, amelyet a végfelhasználó folyamatosan fogad, és amelyet a szolgáltató kézbesít. Az „stream” ige a média ilyen módon történő eljuttatásának vagy megszerzésének folyamatára utal. [Pontosítás szükséges] A streaming a közeg kézbesítési módjára utal, nem pedig magára a közegre. A terjesztési mód megkülönböztetése a terjesztett médiától kifejezetten a telekommunikációs hálózatokra vonatkozik, mivel a kézbesítési rendszerek többsége vagy eredetileg streaming (pl. Rádió, televízió, streaming alkalmazások), vagy eleve nem streaming (pl. Könyvek, videokazetták, audio CD-k). Az interneten történő tartalom továbbításával kihívások vannak. Például azok a felhasználók, akiknek nincs elegendő sávszélességű internetkapcsolata, a tartalom leállítását, késését vagy lassú pufferelését tapasztalhatják. A kompatibilis hardver- vagy szoftverrendszerrel nem rendelkező felhasználók nem biztos, hogy képesek bizonyos tartalmak streamelésére. Az élő közvetítés az internetes tartalom valós időben történő eljuttatása, ugyanúgy, mint az élő televízió televíziós jelen keresztül sugározza a tartalmat rádión keresztül. Az élő internetes közvetítéshez szükség van egyfajta forrásmédiára (pl. Videokamera, audio interfész, képernyőfelvevő szoftver), kódolóra a tartalom digitalizálására, média kiadóra és tartalomszolgáltató hálózatra a tartalom terjesztése és továbbítása érdekében. Az élő közvetítést nem kell rögzíteni a kiindulási ponton, bár gyakran. A streaming a fájlletöltés alternatívája, egy olyan folyamat, amelyben a végfelhasználó a teljes fájlt megszerzi a tartalomhoz, mielőtt megnézné vagy meghallgatná. A streaming révén a végfelhasználó a médialejátszójával elkezdheti a digitális videó vagy digitális audiotartalom lejátszását, mielőtt a teljes fájlt továbbította volna. A „streaming média” kifejezés alkalmazható a videón és a hangon kívüli egyéb médiumokra is, például élő zárt feliratokra, ticker szalagra és valós idejű szövegre, amelyek mind „streaming text” -nak számítanak. ❏ SZERZŐI JOG TARTALMA ❏ A szerzői jog a szellemi tulajdon egy olyan típusa, amely kizárólagos jogot ad tulajdonosának a kreatív alkotás másolatának elkészítésére, általában korlátozott ideig. [1] [2] [3] [4] [5] Az alkotó munka lehet irodalmi, művészeti, oktatási vagy zenei formában. A szerzői jog célja egy ötlet eredeti kifejezésének védelme kreatív alkotás formájában, de nem maga az ötlet. [6] [7] [8] A szerzői jogokra korlátozások vonatkoznak közérdekű megfontolások alapján, például az Egyesült Államokban a tisztességes használat doktrínájáról.

Egyes joghatóságok megkövetelik a szerzői joggal védett művek kézzelfogható javítását. Gyakran megosztják több szerző között, akik mindegyike rendelkezik a mű használatára vagy licencelésére vonatkozó jogokkal, és akiket általában jogtulajdonosoknak neveznek. [Idézet szükséges] [9] [10] [11] [12] Ezek a jogok gyakran magukban foglalják a sokszorosítást, a származtatott művek feletti ellenőrzést, a terjesztést, a nyilvános előadást és az erkölcsi jogokat, például a tulajdonítást. A szerzői jogokat közjog adhatja meg, és ebben az esetben „területi jogoknak” minősülnek. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos állam törvényei által biztosított szerzői jogok nem terjednek túl az adott joghatóság területén. Az ilyen típusú szerzői jogok országonként eltérőek; sok ország, és néha az országok nagy csoportja, megállapodást kötött más országokkal az alkalmazandó eljárásokról, ha a művek „átlépik” a nemzeti határokat, vagy a nemzeti jogok ellentmondásosak. [14] Általában a szerzői jog közjogi időtartama az alkotó halála után 50–100 évvel jár le, a joghatóságtól függően. Egyes országok bizonyos szerzői jogi formaságokat [5] követelnek meg a szerzői jogok megállapításához, mások elismerik a szerzői jogokat minden elkészült műben, hivatalos regisztráció nélkül. Általános vélemény, hogy a kulturális sokszínűség és a kreativitás előmozdításához elengedhetetlen a szerzői jog. Parc azonban azt állítja, hogy az uralkodó hiedelmekkel ellentétben az utánzás és a másolás nem korlátozza a kulturális kreativitást vagy a sokszínűséget, hanem valójában tovább támogatja őket. Ezt az érvet számos példa alátámasztotta, például Millet és Van Gogh, Picasso, Manet és Monet stb. [15] ❏ SZOLGÁLTATÁSOK ÁRUK ❏ A hitel (latin hitelből: „(ő / ő) hisz”) az a bizalom, amely lehetővé teszi az egyik fél számára, hogy pénzt vagy forrásokat nyújtson egy másik félnek, ahol a második fél nem téríti meg azonnal az első felet (ezáltal adósság keletkezik), de megígéri, hogy ezeket az erőforrásokat (vagy más, azonos értékű anyagokat) később visszafizeti vagy visszaküldi. [1] Más szavakkal, a hitel a kölcsönösség formális, jogilag érvényesíthetővé és kiterjeszthetővé tételének módja független emberek nagy csoportja számára. A rendelkezésre bocsátott források lehetnek pénzügyi (pl. Kölcsön odaítélése), vagy tartalmazhatnak árukat vagy szolgáltatásokat (pl. Fogyasztási hitel). A hitel magában foglalja a halasztott fizetés bármilyen formáját. [2] A hitelt egy hitelező, más néven hitelező, kiterjeszti egy adósra, más néven hitelfelvevőre. Its somewhat ironic that a movie about time travel can’t be reviewed properly until your future self rewatches the movie. It’s bold of Nolan to make such a thoroughly dense blockbuster. He assumes people will actually want to see fULL mOVIE more than once so they can understand it properly, which some may not. This movie makes the chronology of Inception look as simplistic as tic-tac-toe. Ergo, it’s hard for me to give an accurate rating, without having seen it twice, as I’m still trying to figure out whether everything does indeed make sense. If it does, this movie is easily a 9 or 10. If it doesn’t, it’s a 6. It’s further not helped by the fact that the dialogue in the first 15 minutes of the movie is painfully hard to understand / hear. Either they were behind masks; they were practically mumbling; the sound effects were too loud; or all of the above. The exposition scenes are also waayyy too brief for something this complex — a problem also shared with fULL mOVIE actually. (fULL mOVIE had this minimalist exposition problem explaining Blight, where if you weren’t careful, you’d miss this one sentence / scene in the entire movie explaining that Blight was a viral bacteria: “Earth’s atmosphere is 80% nitrogen, we don’t even breathe nitrogen. Blight does, and as it thrives, our air gets less and less oxygen”). I guess it’s a Nolan quirk. Hopefully, a revision of the film audio sorts the sound mixing out. I do like the soundtrack, but it’s too loud initially. I liked all the actors. You think John Washington can’t act at first, but he can, and he grows on you as the film progresses. And Pattinson is his usual charming self. Elizabeth is a surprise treat. And so on. Its worth a watch either way. See it with subtitles if you can. And definitely don’t expect to fully understand whats going on the first time around. Its one hell of a complicated film. It will be very hard for an average viewer to gather all the information provided by this movie at the first watch. But the more you watch it, more hidden elements will come to light. And when you are able to put these hidden elements together. You will realize that this movie is just a “masterpiece” which takes the legacy of Christopher Nolan Forward If I talk about acting, Then I have to say that Robert Pattinson has really proved himself as a very good actor in these recent years. And I am sure his acting skills will increase with time. His performance is charming and very smooth. Whenever he is on the camera, he steals the focus John David Washington is also fantastic in this movie. His performance is electrifying, I hope to see more from him in the future. Other characters such as Kenneth Branagh, Elizabeth, Himesh Patel, Dimple Kapadia, Clémence Poésy have also done quite well. And I dont think there is a need to talk about Michael Caine Talking about Music, its awesome. I dont think you will miss Hans Zimmer’s score. Ludwig has done a sufficient job. There is no lack of good score in the movie Gotta love the editing and post production which has been put into this movie. I think its fair to say this Nolan film has focused more in its post production. The main problem in the movie is the sound mixing. Plot is already complex and some dialogues are very soft due to the high music score. It makes it harder to realize what is going on in the movie. Other Nolan movies had loud BGM too. But Audio and dialogues weren’t a problem My humble request to everyone is to please let the movie sink in your thoughts. Let your mind grasp all the elements of this movie. I am sure more people will find it better. Even those who think they got the plot. I can bet they are wrong. fULL mOVIE is the long awaited new movie from Christopher Nolan. The movie that’s set to reboot the multiplexes post-Covid. It’s a manic, extremely loud, extremely baffling sci-fi cum spy rollercoaster that will please a lot of Nolan fan-boys but which left me with very mixed views. John David Washington (Denzel’s lad) plays “The Protagonist” — a crack-CIA field operative who is an unstoppable one-man army in the style of Hobbs or Shaw. Recruited into an even more shadowy organisation, he’s on the trail of an international arms dealer, Andrei Sator (Kenneth Branagh in full villain mode). Sator is bullying his estranged wife Kat (Elizabeth Debicki) over custody of their son (and the film unusually has a BBFC warning about “Domestic Abuse”). Our hero jets the world to try to prevent a very particular kind of Armageddon while also keeping the vulnerable and attractive Kat alive. This is cinema at its biggest and boldest. Nolan has taken a cinema ‘splurge’ gun, filled it with money, set it on rapid fire, removed the safety and let rip at the screen. Given that Nolan is famous for doing all of his ‘effects’ for real and ‘in camera’, some of what you see performed is almost unbelievable. You thought crashing a train through rush-hour traffic in “Inception” was crazy? You ain’t seen nothing yet with the airport scene! And for lovers of Chinooks (I must admit I am one and rush out of the house to see one if I hear it coming!) there is positively Chinook-p*rn on offer in the film’s ridiculously huge finale. The ‘inversion’ aspects of the story also lends itself to some fight scenes — one in particular in an airport ‘freeport’ — which are both bizarre to watch and, I imagine, technically extremely challenging to pull off. In this regard John David Washington is an acrobatic and talented stunt performer in his own right, and must have trained for months for this role. Nolan’s crew also certainly racked up their air miles pre-lockdown, since the locations range far and wide across the world. The locations encompassed Denmark, Estonia, India, Italy, Norway, the United Kingdom, and United States. Hoyte Van Hoytema’s cinematography is lush in introducing these, especially the beautiful Italian coast scenes. Although I did miss the David Arnold strings that would typically introduce these in a Bond movie: it felt like that was missing. The ‘timey-wimey’ aspects of the plot are also intriguing and very cleverly done. There are numerous points at which you think “Oh, that’s a sloppy continuity error” or “Shame the production design team missed that cracked wing mirror”. Then later in the movie, you get at least a dozen “Aha!” moments. Some of them (no spoilers) are jaw-droppingly spectacular. Perhaps the best twist is hidden in the final line of the movie. I only processed it on the way home. And so to the first of my significant gripes with Black Box. The sound mix in the movie is all over the place. I’d go stronger than that… it’s truly awful (expletive deleted)! Nolan often implements Shakespeare’s trick of having characters in the play provide exposition of the plot to aid comprehension. But unfortunately, all of this exposition dialogue was largely incomprehensible. This was due to: the ear-splitting volume of the sound: “”””&f2&”””” movie audiences are going to be suffering from ‘Black Boxis’! (LOL); the dialogue is poorly mixed with the thumping music by Ludwig Göransson (Wot? No Hans Zimmer?); a large proportion of the dialogue was through masks of varying description (#covid-appropriate). Aaron Taylor-Johnson was particularly unintelligible to my ears. Overall, watching this with subtitles at a special showing might be advisable! OK, so I only have a PhD in Physics… but at times I was completely lost as to the intricacies of the plot. It made “Inception” look like “The Tiger Who Came to Tea”. There was an obvious ‘McGuffin’ in “Inception” — — (“These ‘dream levels’… how exactly are they architected??”…. “Don’t worry… they’ll never notice”. And we didn’t!) In “Black Box” there are McGuffins nested in McGuffins. So much of this is casually waved away as “future stuff… you’re not qualified” that it feels vaguely condescending to the audience. At one point Sator says to Kat “You don’t know what’s going on, do you?” and she shakes her head blankly. We’re right with you there luv! There are also gaps in the storyline that jar. The word “Black Box”? What does it mean. Is it just a password? I’m none the wiser. The manic pace of fULL mOVIE and the constant din means that the movie gallops along like a series of disconnected (albeit brilliant) action set pieces. For me, it has none of the emotional heart of the Cobb’s marriage problems from “Inception” or the father/daughter separation of “Black Box”. In fact, you barely care for anyone in the movie, perhaps with the exception of Kat. It’s a talented cast. As mentioned above, John David Washington is muscular and athletic in the role. It’s a big load for the actor to carry in such a tent-pole movie, given his only significant starring role before was in the excellent BlacKkKlansman. But he carries it off well. A worthy successor to Gerard Butler and Jason Statham for action roles in the next 10 years. This is also a great performance by Robert Pattinson, in his most high-profile film in a long time, playing the vaguely alcoholic and Carré-esque support guy. Pattinson’s Potter co-star Clemence Poésy also pops up — rather more un-glam that usual — as the scientist plot-expositor early in the movie. Nolan’s regular Michael Caine also pops up. although the 87-year old legend is starting to show his age: His speech was obviously affected at the time of filming (though nice try Mr Nolan in trying to disguise that with a mouth full of food!). But in my book, any amount of Caine in a movie is a plus. He also gets to deliver the best killer line in the film about snobbery! However, it’s Kenneth Branagh and Elizabeth Debicki that really stand out. They were both fabulous, especially when they were bouncing off each other in their marital battle royale. So, given this was my most anticipated movie of the year, it’s a bit of a curate’s egg for me. A mixture of being awe-struck at times and slightly disappointed at others. It’s a movie which needs a second watch, so I’m heading back today to give my ear drums another bashing! And this is one where I reserve the right to revisit my rating after that second watch… it’s not likely to go down… but it might go up. (For the full graphical review, check out One Mann’s Movies on t’interweb and Facebook. Thanks.) As this will be non-spoiler, I can’t say too much about the story. However, what I can is this: Black Box’s story is quite dynamic in the sense that you won’t understand it till it wants you to. So, for the first half, your brain is fighting for hints and pieces to puzzle together the story. It isn’t until halfway through the movie that fULL mOVIE invites you to the fantastic storytelling by Christopher Nolan. Acting is beyond phenomenal, and I’d be genuinely surprised if neither Robert Pattinson nor John David Washington doesn’t receive an Oscar nomination for best actor. It’s also hard not to mention how good Elizabeth Debicki and Aaron Johnson both are. All around, great acting, and the dialogue amps up the quality of the movie. The idea of this movie is damn fascinating, and while there are films that explore time-travelling, there’s never been anything quite like this. It has such a beautiful charm and for the most part, explains everything thoroughly. It feels so much more complex than any form of time-travelling we’ve seen, and no less could’ve been expected from Nolan. Oh my lord, the score for this film fits so perfectly. Every scene that’s meant to feel intense was amped by a hundred because of how good the score was. Let me just say though, none of them will be found iconic, but they fit the story and scenes so well. In the end, I walked out, feeling very satisfied. Nevertheless, I do have issues with the film that I cannot really express without spoiling bits of the story. There are definitely little inconsistencies that I found myself uncovering as the story progressed. However, I only had one issue that I found impacted my enjoyment. That issue was understanding some of the dialogue. No, not in the sense that the movie is too complicated, but more that it was hard to make out was being said at times. It felt like the movie required subtitles, but that probably was because, at a time in the film, there was far too much exposition. Nevertheless, I loved this film, I’ll be watching it at least two more times, and I think most of you in this group will enjoy it. I definitely suggest watching it in theatres if possible, just so you can get that excitement. (4/5) & (8.5/10) for those that care about number scores. At first, I want to ask Christopher Nolan one question, HOW THE HELL YOU DID THIS? Seriously I want to have an answer, How did he write such as this masterpiece! How did he get this complicated, fabulous and creative idea? What is going on in his mind? The story is written and directed perfectly, the narration style was absolutely unique. I have no idea how can anyone direct such as this story, that was a huge challenge, and as usual Nolan gave us a masterpiece that we’ll put beside (Memento), (Inception) and (Black Box) The movie is so fast-paced in a good way, there was no boring moment. The chemistry between John David Washington and Robert Pattinson was great and funny and both of their performance was really good. Elizabeth Debicki performance was the best in the movie because she had the chance to show her acting abilities and she cached up that chance and showed us an A level acting. The music wasn’t unique and distinct as the music of fULL mOVIE for example and I think this movie needed the touch of Hans Zimmer, I’m not saying that Ludwig Göransson failed but Hans Zimmer in another level. If there was something I’d say that I didn’t like it in the movie would it be that Nolan discarded any set up or characters backgrounds except Elizabeth Debicki dramatic story but it wasn’t that bad for me, I didn’t care about that, the exciting story didn’t give me the chance to focus on it. But the actual problem was the third act, it was really complicated and I got lost and I convinced myself to discard the questions that were in my head and enjoy the well-made action sequences and Elizabeth Debicki performance. I think this kind of movie that gets better with a second and third watch. I honestly don’t quite know where to begin with Black Box. I love Christopher Nolan’s work but I have never seen a more complicated film (and I understood Memento). After nearly three hours, I came away from fULL mOVIE not knowing myself, my mind reduced to nothing more than piles of ash. Was there time travel involved? Hmm, there was definitely something about time inversion. I mean, does Nolan even understand what he wrote? Look, I give credit to the director because he’s one of the few directors left who knows how to create a compelling and intelligent blockbuster. fULL mOVIE is full of Nolan trademarks — the gratuitous Michael Caine cameo, a loud, really loud score, complete with stunning cinematography and slickly inventive action set-pieces. This time around however, Nolan has finally managed to ‘out-Nolan’ himself: the palindromic plot, whilst creatively ambitious, is simply far too complicated for its own good. fULL mOVIE is overlong, overstuffed, pretentious and too exhausting to comprehend in its entirety — it makes Inception and fULL mOVIE look like Peppa Pig by comparison. I’m aware of the technical wizardry and creative mastery in this film and lord knows I’ll have to watch this again. For those who want a puzzle, fULL mOVIE at least provides a unique cinematic experience. But to actually enjoy solving it Nolan wants you to work very very hard Writen By:)

#Miután Elbuktunk Teljes Film Magyarul - HD 2021 #[HD] Miután elbuktunk Teljes Film Magyarul-2021 #(VIDEA-HD)! ^^ Miután elbuktunk ^^ Teljes Film Online Magyarul. SLEKETEP #Nédz Mozi ~Miután elbuktunk - After We Fell Online 2021 Teljes Filmek Videa HD (Film Magyarul)#VideA-HU]] Miután elbuktunk 2021 Teljes Film Online (*IndAvIdeo)

1 note · View note

prologusblog · 25 days

Text

Évszakok között - nyárzáró regények

#extra #Extra tartalom #Fantasy könyvek #könyvajánló #nyár #nyári olvasmány #projekt #Romantikus könyvek #ősz

0 notes

relativrealitas · 4 years

Text

“Két ember akkor tud titkot tartani, ha egyikük halott” - Pretty Little Liars Netflix napló

Pretty Little Liars, magyar fordításban Hazug Csajok Társasága (wtf?) kamasz korom egyik legmeghatározóbb sorozata volt a Vámpír naplók mellett. Imádtam és gyűlöltem. Nem is voltam képes részről részre, évről évre végigkövetni az eseményeket, kivárni a történet végét, mert a 4. évad elején feladtam a sorozat nézését. Aztán készült még 3 évad és 2017-ben ért véget Alison, Aria, Emily, Hanna és Spencer története. Most valahogy rám jött a nosztalgia, ezért rávettem magamat, hogy Netflixen nézzem végig a sorozatot. Az elejétől a végéig.

Azok között voltam, akik a sorozatot szinte az első perctől kezdve követték. 2010 őszén örömmel hallottam a barátnőimtől, hogy van egy sorozat, ami leköthet addig, amíg érkezik a Vampír naplók második évada. A történet szerint, a fiktív amerikai kisvárosban, Rosewoodban, ahol szinte minden fájdalmasan tökéletes és csak szabálytalan parkolás, vagy egy elkóborolt kutya miatt vannak ügyek a rendőrségen, a csoda szép, gazdag, babaarcú, szőke hajú, kék szemű Alison DiLaurentis az utolsó nyári hétvégén nyomtalanul eltűnik. A rendőrség nyomozásba kezd, de az ügy sehová sem vezet. Aria, Emily, Hana és Spencer pedig, akik Alisonnal voltak együtt az eltűnése éjszakáján lassan, de biztosan eltávolodnak egymástól az eset után. Aria családja egy évet Izlandon tölt, Emily az úszócsapattal lóg, Hanna Monával együtt teljes átalakuláson esik át és átveszik Alison szerepét a gimiben, Spencer pedig minden klubnak tagja, nagy erővel dolgozik egyetemi felvételijén és szülei lenyűgözésén. Vajon hogy lehettek ennyire különböző emberek barátok Alison révén? Ahogyan azt ő megfogalmazta “a titkok tartanak minket közel egymáshoz”. Ami nagyjából annyit takart a cukormáz alatt, hogy mindenki gyenge pontját ismerte és rendszeresen vissza is élt ezzel, hogy olyan dolgokra vehesse rá a lányokat, amiket kitalált. A sorozat alapjául szolgáló könyveket Sara Shepard írta, aki erősen arra terelte a gyanút, hogy Alison hirtelen és rejtélyes eltűnése mögött akár valamelyik lány is állhat. A történet kezdetén, Alison eltűnésének évfordulóján mind a négy lány rejtélyes üzeneteket kezd kapni egy bizonyos “A”-től, aki olyan dolgokra tesz célzást, amiket Alisonon kívül senki sem tudhatott. Pedig már az első epizód végén bebizonyosodott, hogy Alison maradványait megtalálták a hátsó kertben... Vagy mégsem? Természetes, hogy szívesen vetettem bele magamat 16 évesen a babaszobában rejtőző borzalmas titkok kibogozásába.

A televíziózás történelmének talán legjobb intróját kapta a sorozat. Pont annyira borzalmasan gyönyörű, ahogy az egész sorozat világa. Azonban a kezdeti rajongásom hamar zavarodottságba ment át, és ahogy fent írtam is, 3 év küzdelmes nyomozás után feladtam a harcot, nem küzdöttem azért tovább, hogy megtudhassam, mi történhetett Alisonnal, azon az éjszakán. A legnagyobb problémát számomra az okozta, hogy a rengeteg szál, bonyolult részlet, apró utalások követhetetlenné váltak számomra hétről hétre nézve az epizódokat. Az akkoriban még ABC Family, most már Freeform minden évadot úgy adott le, hogy az első 10-12 részt leadta júniustól augusztusig, majd januárig szünetet tartott a sorozat sugárzásában (kivétel a Halloweeni epizódok) egészen a következő év januárjáig, amikor leadta a többi részt is. Hiába volt a részek elején “előző részek tartalmából” amikor lehet 15 résszel, illetve 1,5 évvel korábban láttam adott részletet egy képkocka erejéig. Kezdtem elveszteni a fonalat, kibogozhatatlanná vált a történet. Olyan ez a sorozat, mint amit eleve VOD-ra szántak az alkotók (pedig biztosan nem) egyben, egymás után nézve az epizódokat már körvonalazódik a sztori, nagyon sok régi kérdés megválaszolásra került a fejemben. Az évadok (öncélú) tagolása is elsimult hála a Netflixnek, nem kellett hónapokig azon kattognia az ember lányának, hogy most akkor kijutnak-e a babaházból, vagy sem. És megmondom őszintén, pont ezek miatt a dolgok miatt sokkal élvezhetőbbé és izgalmasabbá vált a sorozat, pontosan olyannak, amilyennek az alkotók szánták. A kellemes nosztalgia és az új élmények mellett persze távolról sem 10/10 ez a sorozat (sajnos) pedig lehetett volna az is, és remélhetőleg a reboot már nem fog ugyan ezekbe a hibákba beleesni.

A sorozat rejtélyének központjában álló Alison DiLaurentis elsőre egy tipikus “mean girl” aki tökéletes, mindene megvan, mindenki szeretne vele barátkozni és ezt tudja is magáról. Azonban valójában egy gátlástalan mester manipulátort láthattunk a visszaemlékezések alapján, aki ügyesen kiszimatolta a többi ember gyenge pontját, titkát és vissza is élt vele, vagy éppen zsarolni kezdte adott illetőt egészen addig, amíg el nem érte nála, amit éppen akart. Amikor fiatalabb az ember és bizonytalan, könnyen barátkozik össze ilyen típusú, narcisztikus emberrel, aki mellett magabiztosnak érezi magát. Azonban csak később jön rá, hogy igazából ő maga semmit nem tud a másikról, csakis annyira avatta be a titkaiba, amennyire szerette volna, vagy szükséges volt. Pontosan ezeket az élményeket éli át a négy lány is eltűnt barátnőjükkel kapcsolatban, ki így, ki úgy, de abban legtöbbször közös nevezőre jutnak, hogy Alison nagyon kegyetlen volt sokszor másokkal szemben, sok ellenséget gyűjtött maga köré. A sorozat fő suspense abban rejlett, hogy kiderüljön, mi is történt Alisonnal (ki ölte meg Laura Palmert?) viszont a bensőséges üzenetek és Alison időnkénti felbukkanásai (szinte jelenései miatt) arra ad reményt a nézőnek és persze a négy lánynak is, hogy Alison még mindig életben van. Amikor először néztem a sorozatot, akkor is arra adtam le a voksomat, hogy valami csoda folytán Alison életben van, ami a negyedik évad közepére most be is igazolódott számomra. Talán a sorozat alkotói amiatt döntöttek a könyvekkel ellentétben (a lányok által ismert) Alison életben tartásán, mert a Sasha Pieterse által alakított karakter és maga a sorozat is óriási népszerűségnek örvendett, hiszen ki ne szeretett volna Alison barátja lenni, vagy a misztikus életének részese lenni?

Még a Rosewoodba való visszatérése és a megrögzött hazudozás folytatása abszolúte karakter azonos volt, viszont onnantól kezdve, hogy kiderült, ki a valódi “A” már nagyon kezdett egy olyan irányt venni a sorozat egésze, ami nagyon nem egészséges és reális képet erősíti a kamaszokban, ha már ők voltak az elsődleges célcsoportja a sorozatnak. De még mielőtt leleplezném “A”-t, néhány szót ejtenék Ezra Fitzről is, aki számomra az első homokszem volt a gépezetben.

Tizenegyedik osztály előtt egy nappal, Aria Montgomery csak elugrott a közeli bárba, hogy szerezzen vacsorát az Izlandról hazaköltöző családjának. Ekkor azonban meglát egy vonzó idegent, aki a könyvét bújja a söre mellett és nem tudja megállni, hogy flörtöljenek egymással, majd a bár mosdójában össze is kavarjanak. (Bár egyébként még mindig nem egyértelmű, hogy ekkor a sorozat szerint vad csókolózáson kívül történt-e más is.... De ez több kapcsolat esetében is ellentétben áll a könyvek kendőzetlen pikáns jeleneteivel, ahol nincs kérdés afelől, hogy szexelnek egymással a karakterek, vagy sem pl. Ian és Alison, Alison és Ezra) Másnap az iskolában döbbennek rá, hogy a dögös idegen nem más, mint Aria és a lányok új angol tanára, Ezra Fitz. Amikor kamaszként néztem a sorozatot, ez a kapcsolat romantikus és aranyos volt számomra, most viszont egyértelműen azon a véleményen vagyok, hogy nagyon nem oké. És pontosan ebből az okból kifolyólag nem oké, mert nem csak hogy legitimmé, de romantikussá tett egy olyat kapcsolatot, ami ha szigorúan nézzük, hatalmi pozícióval való visszaélés. És persze, itt lehet felsorakoztatni az érveket, hogy Aria egyetemistának hazudta magát az első találkozásukkor, és valóban, én magam is úgy éreztem, hogy Aria volt, aki inkább erőltette a kettejük kapcsolatát, viszont semmilyen körülmények között nem lett volna szabad ezt ilyen formában romantikussá tenni egy kereskedelmi televízón nézett tinisorozatban. Ha felnőtt fejjel nézzük, hatalmi pozícióban, kiskorúval folytatott párkapcsolatot, ami a valóságban aszerint a forgatókönyv szerint szokott menni, hogy a hatalmi pozícióban lévő nagykorú manipulálja és ráveszi olyan dolgokra, amit a kiskorú önmagától nem biztos, vagy lehet egyáltalán nem is hajtana végre. Ez pedig az én szememben a legdurvább szankciókat kéne, hogy maga után vonjon. Ehelyett a sorozat azt mutatta be, hogy évadokon keresztül titokban tartották a kapcsolatot, csakis Ezra lakásán és az órák közti szünetekben találkoztak... Végül Ezra otthagyja a tanári állását a gimnáziumban és az egyetemen kezd tanítani, de párkapcsolatuk ezek után is inkább büntető törvénykönyv paragrafusaiban lelhető fel, mint a romantikus regények lapjain. Kiderül ugyanis, hogy Ezra nem véletlenül kezdett Ariaval kapcsolatba lépni azon a bizonyos nyár végi napon: könyvet ír Alisonról és a gyilkosságáról, illetve a könyve célja az, hogy kiderüljön, ki Alison gyilkosa. Ehhez persze a legmodernebb kém felszerelésekkel figyeli meg a lányok mindennapjait, lehallgatja beszélgetéseiket, meghackeli a számítógépüket és persze, a fülig szerelmes Aria az első számú informátora, aki megbízik a férfiban. Ha a tanár- diák románc nem volt eléggé káros kapcsolat, akkor ez már végképp az. És persze nem is maga a fordulat, mert dramaturgiailag nagyon pontosan ki volt dolgozva és meg volt tervezve az egész (Ezra eltűnései és hirtelen felbukkanásai, amikor “A” éppen valamit eltüntetett, Aria heves szerelmi ostroma a férfi irányába, amikor Ezrán látszott, hogy nem feltétlenül érzi komfortosan magát a kapcsolatban stb.) Ezen a ponton kellett volna az Aria- Ezra “szerelmi” szálat végleg elvágni, akár Ian Harding teljes kiírásával a sorozatból, mert ami ezek után következett, azt hiszem egy borzasztóan káros kapcsolati mintát mutatott tinilányok (vagy akár fiúk) millióinak.

Még pedig azzal, miszerint Ezra Fitz valóban beleszeretett Aria Montgomerybe. A kitagadott, multimilliomos Fitzgerald család sarja, az Alisonról írt könyv kéziratát elvetve mindent képes feláldozni a szerelem és Aria oltárán. Mindez nagyon szép és nagyon jó, csak mese habbal, nem igaz. És borzasztó káros. Olyan hamis képet fest, hogy egy módszeres, szociopata bántalmazó képes megváltozni. Ezra Fitz minden szellemi erejével, vonzerejével és írói ambíciójával kihasználta Aria Montgomeryt. A könyve miatt költözött Rosewoodba. Amiatt vállalt tanári állást a gimnáziumban, ennek következtében pedig pontosan tudta, hogy Aria hazudott neki az első találkozásukkor, tudta pontosan hány éves és hogy a későbbiekben a tanára lesz... Bűnöző lángelmeként játszott ki embereket, hogy visszaszerezze Alison naplóját, amiben fiktív formában mesélt az életéről és az őt körülvevő emberekről. Nem számított, hogy becsapja a környezetét, Ariát, sokszor olyan módszereket alkalmaz, amivel paranoid rettegésben tartja “párját” és barátnőit, illetve a fizikai védekezéstől sem riad vissza, ha arról van szó. A való életben ezek az emberek börtönbe kerülnek (amennyiben lebuknak) az áldozataik pedig lehet hogy éltük végéig szakember segítségére szorulnak és a későbbiekben bizalmi problémáik lesznek a párkapcsolataikban. Ez a valóság. Egy ilyen ember nem fog a könnyek láttán elérzékenyülni és megváltozni. Mert nem tud. Ezt a toxikus kapcsolatot TILOS lett volna a sorozatnak romantizálni és tovább folytatni.

A következő kritikus pont számomra Cece Dake aka Charlotte Drake aka Charles DiLaurentis története volt. Már felbukkanásának pillanatában sejteni lehetett, hogy egy ellentmondásos, de talán sokkal inkább negatív karakterrel van dolgunk. Aki kívül mézes mázas, de ha valami nem úgy alakul, ahogy szeretné, akkor nem ismer kegyelmet. Alison mentoraként, legjobb barátnőjeként mutatkozik be Arianak, Emilynek Hannanak és Spencernek, akik természetesen sosem hallottak még róla, szeretett Alison barátnőjük nem avatta be őket az idősebb barátnővel való viszonyába. Cecet vagy az ‘‘A” csapatba, vagy pedig Alison “gyilkosságához” kezdtem el automatikusan kapcsolni (talán mindkettőhöz is egyszerre) A végkifejlet viszont annyira sokkoló, amit még most is emésztenem kell, pedig már vagy egy hete túl vagyok a Cece nagy leleplezésén. Az írók olyan irányba vitték el a karaktert és sztorit ismét, ami nem feltétlenül reális vagy épp hasznos egy kamasz néző számára. Cece Drake, vagyis “A” igazából Charlesként (férfiként) látta meg a napvilágot. Mindig is tudta a családja is, hogy valami nincs “rendben” vele, ezért amikor a csecsemő Alisont berakta egy kád vízbe, ahol majdnem megfulladt, úgy döntöttek, hogy a Radleyben sokkal jobb helyen lesz. Senki sem sejtette (és őszintén, nem is akartam sejteni) hogy Jason “képzeletbeli barátja” Charlie, és a szőke kisfiú a felvételeken, 16 éves korában újjászületett Charlotte Drakeként. Természetesen nem vagyok egyáltalán transzfób, nem azzal volt a problémám, hogy beleírtak a sorozatba egy transznemű karaktert. Nagyon is jó lett volna, azonban semmiképpen sem ilyen formában. Az írók olyannyira váratlan és meglepő fordulatot akartak beleírni Charlessal kapcsolatban, hogy egyszerűen sutba dobták az évadokon át felépített, rejtélyes Cece Drake-et (és valószínűleg a józan eszüket is) és megalkották ezt a sztorit. Az csak egy dolog a sok közül, hogy nem egy transznemű színész játszotta a szerepet mint az Eufóriában Julest Hunter Schafer, de ismét egy transzneműt állítottak be szociopata gyilkosnak, akinek a hobbija jigsaw puzzle-ök játszása élő, hús vér emberekkel. Ugyan nincs előttem sajnos a Pretty Little Liars sorozat összes forgatókönyve és storyline-ja, de nagyon az volt az érzésem ezzel a fordulattal kapcsolatban, hogy egyszerűen az extrém nagy fordulat és meglepetés kedvéért (hogy garantáltan ne sejthesse senki) Cece Drakeből Charles DiLaurentis-t csináltak nagyjából ott, akkor, helyben, abban az epizódban, amikor Cece felfedi magát Alisonéknak és elmeséli a történetét. Ha lehet ezt írnom, Cece Drake-et nem transznemű karakternek szánták az írók, csak az lett belőle, mert mekkora fordulat. Abba már inkább külön nem is mennék bele, hogy Jason amiatt nem jött rá a csavarra, mert nem is feküdtek le egymással (”emiatt volt mindig feszült”). Illetve nem tudom eldönteni, hogy a DiLaurentis szülők abban látták Charles furcsaságait, hogy inkább a lányos dolgok érdekelték, vagy pedig abban, hogy mutatott korai szocipata jeleket pl. nálánál kisebb dolgok, állatok, emberek kínzásában lelte örömét? A kettő egyáltalán nem mindegy, egészen más történetet, de más embert is jelentene, vagyis jelentenie kellett volna, rendkívül káros volt és még csak nem is logikus a kettőt összefűzni. Lehet csak az én értelmezésemmel van még mindig a probléma, de Charlotte miért is lelte örömét Alison barátnőinek kínzásában? Bosszú nem motiválhatta, hiszen nem is ismerte személyesen a lányokat Alison eltűnéséig... Utána pedig az elfogása után 5 évvel, amikor “jó magaviselete miatt” kiengedték a Welbyből, ahol addig terápiás kezeléseket kapott, végül kiderült, hogy folytatta volna tovább “a játékot” tehát semmit nem javult igazából az állapota. Érdekes, ő nem tudott olyan hatékonyan megváltozni, még pszichiáterek segítségével sem mint Ezra Fitz a szerelem erejétől...

A Pretty Little Liars egyik fő szála, pontosabban Emily Fields karaktere behozta a sorozatba az LMBTQ+ vonalat. Emily legnagyobb titka, amivel Alison módszeresen visszaél, hogy többet érez iránta csupán barátságnál, szerelmes belé. Illetve így fedezi fel, hogy nem a férfiakhoz vonzódik, hanem a nőkhöz. A konzervatív családi és társadalmi környezet miatt kezdetekben egyáltalán nem szeretné felvállalni ezt a lány. Sokkal inkább azt gondolja, vele van a hiba és idővel nem fog a saját neméhez vonzódni. Alison egyértelműen és többször is kifejezi részére, hogy a fiúkat szereti. Csak szeret visszaélni a bizalmi helyzetével, és hatalmát gyakorolva megalázni Emilyt a mássága miatt, vagyis azzal, hogy szétkürtöli mindenkinek az igazat róla. A Kaliforniából érkező, szabad szellemű Maya (aki Alisonék házába költözik be a családjával) az, aki ráébreszti és buzdítja Emilyt, hogy vállalja fel nyíltan homoszexualitását. A kezdő lökés után, ha bukdácsolva is, de Emily elfogadja és felvállalja önmagát családja és barátai előtt is, még ha sokszor nehéz helyzetekbe is kerül amiatt, hogy pl. édesanyja, Pam, nagyon nehezen tudja elfogadni lányát ilyennek.

Éppen ezért is nem értettem ismét, miért kellett egy toxikus kapcsolatból happy endinget csinálni a 7. évad végére? Alison egyértelműen nem viszonozta Emily érzelmeit. A fiúkhoz vonzódott. Annyiszor élt vissza a bizalmi pozíciójával a szerelmes lány irányába, ahányszor csak tudott. Persze, sokat változnak 5 év alatt, sok trauma hatására az emberek. Azonban nem gondolom, hogy ilyen mértékű változásra képesek lennének. Hiába megy el Paige beszélni Alisonnal, hogy szerinte csak nem vállalta fel/ nem fogadta el Emily szerelmét, Alison nem szereti Emilyt, ahogy a történet legnagyobb részében saját magán kívül senkit sem szeret. Ezért nagyon szép dolog, hogy miután kiderül, Emily megtermékenyített petesejtjeit hordja a szíve alatt (amit nem mellesleg egy pszichopata, akarata ellenére tett vele...) hogy akkor együtt kell családot alapítaniuk és szerelemben felnevelni az ikreket, akinek még a biológiai apját sem ismerték... Persze, ez nagyon mesésen hangzik,de a való életben ez ettől sokkal szomorúbb és kiábrándítóbb. Akit akarata ellenére ejtenek teherbe olyan mértékű traumát él át, hogy a legrosszabb dolog, amit tehet, hogy megtartja a babát (legtöbbször társadalmi, vallási okokból kifolyólag) hiszen már az első pillanattól kezdve egy nem kívánt, erőszakos eseményt juttat eszébe az áldozatnak. Ettől pedig sajnos a legtöbb esetben a későbbiekben sem tud elvonatkoztatni az áldozat és valószínűleg nem fogja tudni olyan szeretettel nevelni a gyerekét, mintha egy boldog kapcsolatba, vagy tudatos tervezés eredményeként érkezett volna a családba. Az pedig egy újabb elég káros nézet, hogy a gyerek(ek) miatt összejövő, együtt maradó kapcsolat működőképes, mert az esetek legtöbb részében nem az. Emily pedig sokkal szebb befejezést érdemelt volna, mint hogy összejöjjön azzal az emberrel és családot is alapítson, aki miatt olyan sok megaláztatást kellett kamaszként elviselnie. A szerelem nem ilyen. A szerelem nem bánt sosem. Aki szeret, az nem bánt, mert törődik a másik fél érzelmeivel. És nagyon károsnak tartom kamaszok világképébe belecsöpögtetni azt a hamis reményt, hogy az ilyen emberek majd megváltoznak. Sajnos nem fognak. Olyan mértékben legalábbis biztosan nem, hogy egy kölcsönös szereteten alapuló, kiegyensúlyozott párkapcsolatot tudjanak folytatni a másik személlyel.

A negatív oldalak után kicsit visszatérnék a pozitívumokhoz is, hiszen valami miatt mégiscsak meghatározó élmény volt számomra ez a sorozat és a könyvek is. Ki akartam nyomozni, meg akartam fejteni, mi történt Alisonnal azon az éjszakán, amikor eltűnt, ezért pdf-ben, angolul, az első androidos telefonomon azt olvastam a tesiórák alatt az öltözőben. (Twisted-ig olvastam őket) Tagadhatatlan, hogy mind a könyvek, mind pedig a sorozat műfajkeverése és egész atmoszférája zseniális. Szinte azonnal beszippantja az embert. A Halloweent idéző álmos, békés kisváros, ahol borzalmak történnek. A tökéletes családok, amik súlyos, komoly titkokat őriznek a a makulátlan felszín alatt és mindent el is követnének annak érdekében, hogy ez így is maradjon. A giallo kesztyűbe bújt ismeretlen alak, aki a legdurvább módokon játszik “babáival” a saját szabályai szerint. És persze ott van Alison, a megfejthetetlen, rejtélyes lány, akiről nem lehet eldönteni, hogy ő is a játék része, vagy valahol már régen ő is a babák közt van. Ugyanakkor a horrorisztikus és thriller szálak mellé, mintha csak Laura Palmer ihlette volna Alison karakterének több részét (a videók, a kettős élet, az ismeretlen pasi stb.) a Twin Peaks világát is sikerült becsempészni a történetbe. Azonban ami nagy hibája a sorozatnak, hogy nagyon meg akart felelni a nézői igényeknek és a csatorna elvárásainak is. (Walt Disney kábel TV csatornája) Habár nagyon nem szeretem a rebootokat és a remake-eket, de ilyen értelemben remélem, hogy az HBO Max az “Original Sin” vagyis “Eredendő bűn” című sorozatban már merészebb lesz, illetve olyan karakterek is méltó sorsot vagy történet szálat kapnak, akiknek ez eddig nem járt. Gondolok itt Monára, Jennára és Jasonre.

Mona Varderwall a sorozat egyik legizgalmasabb és legösszetettebb karaktere. Örültem, hogy a könyvvel ellentétben mégsem halt meg, miután kiderült, hogy ő volt “A” hanem a Radley pszichiátriára került. Bár a sorozat első évadaiban egy üresfejű plázacicának tűnt, ez azonban csak egy okos álca volt, és a népszerűséghez vezető útja. Vesztes Mona ugyanis Alison eltűnése után Hannával együtt teljes külső átalakuláson esnek át így átveszik a középiskolában a társasági élet középpontját, amit addig Alison töltött be. Aria visszatérte után a lányok újból több időt töltenek együtt sugdolózva, ezzel Monát teljes mértékben kizárják, újra magára marad. Habár pontosan nem derül ki a sorozatból, hogy milyen mentális problémái vannak, magas intelligenciája és a különböző “játékok” iránti megszállottsága terelte arra az útra, hogy a lányok elleni bosszúját ilyen formában élje ki. Persze nem helyes egyáltalán az a fajta bullying, amit csinál, viszont azt megelőzően ő is iskolán belüli megaláztatások folyamatos céltáblája volt. Miután a Radleyből kikerül már nem szeretne a plázacica Mona álcája mögé bújni többé, szeretné felvállalni magát és normális életre vágyik. Azonban a lányok egyáltalán nem megbocsátóak vele szemben a sorozat egésze alatt, csak inkább akkor, amikor éleslátására és eszére szükségük van, hogy közelebb kerülhessenek az “A” rejtély megoldásához. Többször megvádolják, hogy még mindig ő “A” és hogy ártani akar újból a lányoknak pedig igazából ő is csak a rejtély végére akar járni és megakadályozni, hogy tovább folytatódjon mások módszeres zsarolása és életének tönkretétele.

Jenna Marshall azután érkezik Rosewoodba, hogy Toby apja elveszi anyját feleségül. Egy olyan lányt ismerhettünk meg a Halloweeni epizódban (ami kicsit kevesebb, mint 1 évvel Alison eltűnése előtt játszódott) aki magabiztos és egyáltalán nem fél az olyan manipulátoroktól mint Alison. Ezzel kihívja maga ellen a sorsot és Alison utálatát, aki a rosszindulatú pletykák terjesztése után egy este ráveszi a lányokat, hogy dobjanak “bűzbombát” Toby garázsába, ahol állítása szerint éppen tartózkodik, miután titokban levideózta őket öltözködés közben. A gyerekcsínynek tűnő akció (mivel valóban petárdát dobnak a garázsba) tűzvészbe torkollik, aminek következtében Jenna elveszti a látását Toby pedig javító intézetbe kerül, hiszen azt hiszik, ő okozta szándékosan, Természetesen Jenna is túlzásba esett olyan szempontból, amikor rákényszerítette magát Tobyra, utána pedig megzsarolta, ha elmondja a szüleinek, akkor elhiteti velük, hogy ez éppen fordítva történt, de a látásának elvesztését egyáltalán nem érdemelte. Nem csoda hát, hogy keserűséget és bosszút érzett a kegyetlen Alison irányába (aki még a kórházban is megfenyegette, ha valaha visszatér Rosewoodba, akkor kiderül az igazság Tobyról és róla) és barátai irányába, akik szó nélkül asszisztáltak majd megtartották titoknak, hogy mi is történt valójában. Sokszor kerül a gyanú középpontjába, miszerint ő “A” de legalábbis neki dolgozik, azonban mindig beigazolódik, hogy maximum néhány esetben segíthetett neki, de nem ő irányítja a szálakat. A káros üzenet listámon ez is egyértelműen ott szerepel, hogy kertvárosi gazdag lányok a vak lányra mutogatnak bűnöző lángelmeként.

Akit pedig valószínűleg egyik író sem szeretett igazán, nem más mint Jason Dilaurentis, Alison bátyja. Az első évad után Drew Van Acker vette át a báty szerepét, aki egy igazán jó döntésnek bizonyult, hiszen nem csak, hogy külsőben hasonlított nagyon Sahsa Pietersere, de magával hozta a titokzatos, megfejthetetlen és sérült lelkű férfi karakterét. (Slusszpoén, hogy a Halloweeni vonatos bulin James Deannek öltözött.) Valamiféle veszélyes aura vette körül, aminek hatására bármi kiderülhetett volna róla. A sorozat (és a könyvek) legnagyobb titka, hogy Jason igazából Peter Hastings fia, így Spencer és Melissa féltestvére. Veronica akkor tudja meg, amikor Melissát és Jasont csókolózáson kapják és kénytelenek eltiltani őket egymástól titkolt rokoni szálaik miatt. Alison erre a titokra is hamarabb rájött, hiszen megtalálta az anyja levelezését Peterrel, ahol egyértelművé vált a kettejük viszonya és Jasonről az igazság. Az alkoholizmusra és drogozásra hajlamos fiú élete már gyerek korától fogva nem volt könnyű, hiszen “Charlie” nevű “kitalált” barátjától megfosztották (akiről később kiderült, hogy egy valódi személy) Cece Drake valójában transznemű, Aria először nem viszonozta egyáltalán érzelmeit, majd addig viszonyt folytatott vele, amíg külön városban éltek Ezrával és nem voltak kapcsolatban egymással. Ashley Marin egy alkalmi kalandnak tekintette, hiszen Ted atya eljegyezte (habár később pont a bűntudata miatt nem ment hozzá a férfihez). Egyszerűen valahogy nem igazán jött neki össze az élet a történet szerint.

Mindent összevetve, a sorozat, és persze a könyvek története misztikus, érdekes és izgalmas műfajkeverés. Nekem a könyvek története személy szerint jobban tetszett, mert sokkal kevésbé prűd, mint a sorozat, és az Alison eltűnés ügy is egy sokkal logikusabb történettel kerül magyarázatra. Persze mindig felmerül a kérdés adaptáció esetében, hogy mennyire hűen kövesse az eredeti művet majd a sorozat, az olvasók ugyan azt a történetet szeretnék majd viszont látni, amit olvastak, vagy ők is vágynak új fordulatokra és izgalmakra. Sok elemet valóban bele is építettek a sorozatba, de személyesen én még inkább hű maradtam volna az eredeti történethez. Olyan értelemben mindenképpen újat mutatott ez a tiniknek szánt sorozat, hogy elsők között mutatta be a cyber- bullying veszélyeit. Nem véletlenül követték az epizódok premierjeinek napján is több millióan az egyes részeket és még ennél is nagyobb nézőszámot, rajongó tábort tudott maga köré gyűjteni az internetnek és később az egyes országok kereskedelmi csatornáinak. A színészi játékok végig magas színvonalúak voltak. Remélhetőleg, a reboot feszesebb, kevésbé szerteágazó dramaturgiát, merészebb jeleneteket fog tartalmazni és mentes lesz a káros, toxikus kapcsolatok piedesztálra emelésétől.

#pretty little liars #pll #hazug csajok társasága #sara shepard #netflix #sorozat #kritika #tini #dráma #horror #giallo #toxikus #kapcsolat

4 notes · View notes

szeretemaszavakat · 5 years

Text

!!! Nyári blogparti !!!

Tekintve hogy péntek este van és ha ezt olvassátok, akkor feltételezem, hogy Ti is is a tumblrön töltitek bulizás helyett, szóval legyen megint blogparti :D írjatok, kérdezzetek, osszatok, amit csak szeretnétek! Vannak izgalmas nyári terveitek? Romantikus fejlemények? Új kedvenc sorozatok/filmek/könyvek/stb, amit tudnátok ajánlani?

Mindig nagyon örülök, ha írtok és remélem, jól vagytok ❤❤❤

#magyar tumblr #magyar tumblisok #szeretemaszavakat #magyar #magyar írás #magyar idézetek #idézetek #motiváló #pozitív #történet #gondolataim #személyes #írjatok #nyár #nyári szünet #nyári szerelem

42 notes · View notes

labjegyzet · 3 years

Photo

YA június readathlon

Enikő olvas booktuber csatornáján már májusban megtörtént a bejelentés, miszerint a június tematikája egy Young Adult Readathlon lesz. 12 promptból áll, az óra 12 állomására utalva, és visszafelé haladhatunk az időben, úgymond visszafiatalodunk. Ifjúsági regényektől egészen a mesekönyvekig mindent olvashatnak a résztvevők. A Ciceró Könyvstúdió könyvei közül majdnem minden prompthoz remek könyveket tudunk ajánlani!

A szabályok: a promptok összevonhatóak (kezdő szint: 3 prompt, akár 1 könyv, haladó szint: 6 prompt, minimum 3 könyv, extra haladó: 12 prompt, minimum 6 könyv elolvasásával, „Enikő szint”: 12 prompt 12 könyv). Reméljük, a mi könyveink közül is felkerül néhány a listára!

Mindenkinek jó olvasást kívánunk!

12 óra: Mai ifjúsági regény (2010 után íródott)

Ehhez a kategóriához szerzőnként csoportosítottuk a regényeket, és a névre kattintva megtekinthetőek/megtalálhatóak könyveik is.

Frank Márton – Mártonnak már az első könyvét Margó-díjra jelölték, varázslatos világban játszódó, pörgős, kalandokkal teli történet belevaló fiatalokkal a főszerepben.

Hajdú-Antal Zsuzsanna – könyvei mindig szerepeltek a HUBBY Díj ifjúsági kategória shortlistjében. Regényeire jellemző a szépirodalmi líraiság, az emberi kapcsolatokra és az élet kihívásainak leküzdésére helyezik a hangsúlyt, ahol erősen jelen van a gyászfeldolgozás is.

Huszti Gergely – ha muszáj kategorizálni, akkor Huszti Gergely könyveit ifjúsági fantasynek is nevezhetnénk, de inkább kilógnak mindegyik kategóriából. A duológia első kötete tavaly elnyerte a HUBBY Az Év Gyerekkönyve Díjat Ifjúsági kategóriában, míg a második részt idén is jelölték.

Papp Dóra – könyvei között találunk realista regényeket, mint a komoly témákat felsorakoztató duológia, a Tükörlelkek 1-2., vagy a Bolyongó, amelyet a HUBBY diákzsűrije az év legjobb ifjúsági könyvének választott 2018-ban; valamint romantikus fantasyt, melynek címe Helena-trilógia.

Szabó Tünde – Balla Adrienn sorozata ifjúsági krimi egy talpraesett gimnazista lánnyal a főszerepben, aki nemcsak apja állítólagos bűne és eltűnt osztálytársa ügyében nyomoz, de számos más stiklire is fényt derít. Az Álommelóban pedig egy törtető újságírótanonc nyomoz.

Szigeti Kovács Viktor – a Ciceró Könyvstúdió gondozásában két fiatalabbaknak való könyve jelent meg, majd A táltos, amely a HUBBY Az Év Gyerekkönyve Díj 2020 ifjúsági kategória döntőse volt, végül a Moly.hu Merítés-díját nyerte el. Mind fiatalok, mind felnőttek számára érdekes világot és történetet teremtett a magyar hiedelemvilághoz visszanyúlva.

Veronica Roth – a fiatal írónő 2011-ben került be a köztudatba A beavatottak trilógiával, amely hatalmas siker lett az egész világon. Árnyak és jelek duológiája egy hasonlóan sötét és izgalmas ifjúsági sci-fi.

Gayle Forman – könyvei nem egyszerű szerelmi történetek, mindig valamilyen mélyebb jelentéssel vagy komoly gondolatokkal bírnak.

Lauren Oliver – disztopikus világot hozott létre Delírium-trilógiájában, ahol a szerelem veszélyes betegség, Pánik című regényéből májusban indul a Prime Videón a sorozat.

E. Lockhart – A hazudósok és a Szemfényvesztés egyaránt fifikás ifjúsági thriller, amelyben senkinek nem szabad hinnünk.

Meg Cabot – a Ciceró Könyvstúdió szerzői közül a legtermékenyebb, eddig több, mint ötven regénye jelent meg, rengeteg díjjal jutalmazták könyveit, a Neveletlen hercegnő könyvsorozatból két film is készült, a Mediátor könyvekből pedig már forgatják a sorozatot.

11 óra: Ifjúsági fantasy

Ismét a magyar szerzők regényeit mutatjuk be először, mindegyiket érdemes elolvasni, mert letehetetlenek, és sokszor még jobbak is, mint a felkapott külföldi szerzők. 😉

Holly Black és Philip Pullman regényei is már bizonyítottak, számtalan díjat zsebeltek már be, és film, illetve sorozat is készült belőlük.

Frank Márton: Páratlanok trilógia

Huszti Gergely: Mesteralvók hajnal

Huszti Gergely: Mesteralvók viadala

Papp Dóra: Fénytörés (Helena-trilógia 1.) és Szabadesés (Helena-trilógia 2.)

Szigeti Kovács Viktor: A táltos (kis túlzással fantasynek nevezhetjük a Merítés-díj nyertes ifjúsági regényt, amely a magyar hiedelemvilágban játszódik)

Buglyó Gergely: Oni – Szürke vér

Buglyó Gergely: Oni – A Néma város

Buglyó Gergely: Oni – A bábu és a Talizmán

Tony DiTerlizzi – Holly Black: Spiderwick krónika

Philip Pullman: Az északi-fény trilógia/Az Úr Sötét anyagai trilógia (Az arany iránytű, A titokzatos kés és A borostyán látcső)

Philip Pullman: A Por könyve trilógia megjelent két kötete La Belle Sauvage, A titkos birodalom

10 óra: Barátság

Az egyik legfontosabb emberi kapcsolat a barátság, főleg a fiatalok életében létszükséglet a barátokkal lenni, így idevágó könyveket is tudunk ajánlani.

Papp Dóra: Tükörlelkek 1-2., Bolyongó

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Visszatérünk

Fehér Klára: Négyen meg a béka

Vera Brosgol: Ánya kísértete

E. Lockhart: A hazudósok

John Boyle: A csíkos pizsamás fiú

Arthur Ransome: Fecskék és fruskák

9 óra: 1990-2010 között íródott regény

Kicsit nehezebb feladat volt a régi kiadásokból keresgélni, sok online könyvesboltban már antikvár daraboknak minősülnek, szerencsére még van némi készletünk a raktárban, így a GABO Kiadócsoport webshopján megtalálhatóak és megrendelhetőek az alábbiak.

Meg Cabot: Airhead

Meg Cabot: Mediátor sorozat

Meg Cabot: Neveletlen hercegnő sorozat

Mia Thermopolis ( Meg Cabot): Váltságdíj a szívemért

Meg Cabot: JINX, a balszerencse átka

Meg Cabot: Heather Wells sorozat

Arthur Ransome: Fecske–völgy

Szívek szállodája sorozat

John Boyne: A csíkos pizsamás fiú

Jean Molla: Sobibor

8 óra: iskolában játszódó

Kis érdekesség: Papp Dóra három könyve is ugyanabban a városban és gimnáziumban játszódnak.

Papp Dóra: Tükörlelkek 1. és Tükörlelkek 2.

Papp Dóra: Bolyongó

7 óra: magyar szerző

A 12 óránál bemutatott szerzőket tudjuk újra itt ajánlani (Buglyó Gergely, Frank Márton, Hajdú-Antal Zsuzsanna, Huszti Gergely, Papp Dóra, Szabó Tünde és Szigeti Kovács Viktor).

6 óra: képregény vagy illusztrált kötet

Tony DiTerlizzi – Holly Black: Spiderwick krónika

Raina Telgemeier: Nővérek

Noelle Stevenson: Nimona

David Petersen: Egérőrség – 1152. tél

Laura Ertimo – Mari Ahokoivu: Micsoda idő!

Vera Brosgol: Ánya kísértete

Noelle Stevenson – Grace Ellis – Shannon Watters – Brooklyn Allen: Cserkeszterek – június végén a Képregényteraszra megjelenik, a readathlon végére még kényelmesen elolvasható

David Petersen: Egérőrség - 1152. ősz

Raina Telgemeier: Mosolyogj!

5 óra: csíkos könyv

Sajnos erre a promptra nem tudunk könyvet ajánlani.

4 óra: pöttyös-könyv

A régi, már klasszikusnak mondható, lélekmelengető könyvek közül új köntösben több is megjelent a Ciceró Könyvstúdió gondozásában:

Szalay Lenke: Mogyoró

Szalay Lenke: Mogyoró kinövi a kabátját

Fehér Klára: Mi, szemüvegesek – Hetedhét tengeren

3 óra: 1990 előtt íródott regény

Ismét magyar és külföldi klasszikusokhoz tudunk visszanyúlni, amik bőven 1990 előtt íródtak.

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem

P. L. Travers: Mary Poppins – Új fordítás és további történetek a varázslatos dadusról

L. Frank Baum: Oz, a nagy varázsló

Carlo Collodi: Pinokkió kalandjai

Michael Bond: A medve, akit Paddingtonnak hívnak és a kis medve további kalandjai

Továbbiak Klasszikusok fiataloknak sorozatunk tagjai között is megtalálhatóak

2 óra: szünidőben játszódó történet

Szalay Lenke: Mogyoró kinövi a kabátját

Arthur Ransome: Fecskék és Fruskák–Téli szünidő

Arthur Ransome: Fecskék és Fruskák–Szárcsaklub

Noelle Stevenson – Grace Ellis – Shannon Watters – Brooklyn Allen: Cserkeszterek

Valamint a Fecskék és Fruskák többi kötete is főleg szünidőben játszódik.

1 óra: mesekönyv vagy 12 év alattiaknak szóló könyv

A legújabb köteteket vesszük előre, hiszen többet is felsoroltunk már, például az 1990 előtti regényeknél.

Dan Brown: Vad szimfónia

Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza

Ellis Kaut: Pumukli és Eder mester

Tony DiTerlizzi – Holly Black: Spiderwick krónika

(Kép forrása: freepik.com)

#YAirodalom #youngadult #YAjúniusreadathlon #olvasnijó #ifjúsági #fiatalfelnőtt

2 notes · View notes

whereestherreads · 2 years

Text

Harriett Tyce: Vérnarancs

Tudjátok, vannak azok a könyvek, amiket így elsőre kiszúrsz és érzed, hogy nem feltétlenül lesz az, amire számítasz (a műfaján kívül), de tudod, hogy be kell szerezned. Na, ezzel a könyvvel pont így jártam.

Az Álomgyár Kiadó számomra mindig egy zsákbamacska, de őszinte leszek, lehet csak az erotikus-romantikus könyveik miatt vagyok velük szkeptikus. Azt a témát vagy műfajt én inkább kerülöm. De Tyce thrillerje nem bizonyult végül rossz választásnak.

Zseniális és izgalmas olvasmány volt, viszont alig volt köze a vérnarancshoz. Zseniális, mert nagyon jól belevitte az írónő a jogi világot a könyvébe, és izgalmas, mert a főszereplő karaktere tényleges fejlődésen megy keresztül. Ilyen pszichothrillert pedig ritkán találok.

Bár kételyeim akadtak az elején, végül magával rántott és amikor már újból azt vártam, hogy mikor folytathatom a történetet, mi fog MÉG kiderülni, akkor tudtam, hogy ez egy jó könyv. A történetben ugyanis egy ügyvéd, Alison kettős életét és komoly alkoholproblémáit követhetjük illetve azt, ahogy ezek és következményei felemésztik őt. Ráadásul a karrierjében is fordulópont következik - megkapja élete első gyilkossági ügyét. Elég érdekes az ügy is, de tulajdonképpen itt nem ez lesz a lényeg. Alison szépen lassan szembenéz mindennel, ami eddig tönkretette a családját és életét, legfőképp a saját hibái. Mikor megvilágosul és elkezd dolgozni a saját életén is a gyilkossági ügy mellett, egyre jobban felgyorsulnak az események. Ahogy főszereplőnk józanodik, lassan a képek is tisztábbak lesznek.

Habár a könyv még napokig velem maradt és lebegett körülöttem, nem ez lesz életem könyve. De így is ajánlom a krimi rajongóinak és a pszichológia iránt is érdeklődöknek. Azonban erős és kényes témát is feszeget ( nemi erőszak ), így ha valaki erre a témára érzékeny, lehet jobb, ha elkerüli. Nem mellesleg, az írónő szereti nyersen tálalni az erotikus részeket.

Végül, nem bántam, hogy elolvastam, tetszett és voltak benne elgondolkodtató, morális kérdések is. A jövőben lehet több jogi krimit fogok keresni.

#harriett tyce #vérnarancs #könyvesblog #mutimitolvasol #olvass #krimik #pszichothriller #pszichológia

0 notes

nitta86 · 2 years

Text

Könyvek, amiket félbehagytam:

Vay Blanka: Saját ketrec

Ezt még lehet, hogy folytatom, de egyelőre pihentetem.

Igazából ebben vannak tök jó fejezetek, amiket bárkinek bátran ajánlanék. Például a férfiszocializációról szóló fejezet nagyon hasznos és olvasmányos és nagyon jól leírja, hogy hogy nevelik arra a férfiakat, hogy elfojtsák a legtöbb érzelmüket a dühön és a büszkeségen kívül.

Igazából a transznemű tapasztalat is érdekelt, csak lehet, hogy nem több mint 300 oldalban. Pedig nagyon érdekes az, hogy valamilyen mértékben megtapasztalta mind a két oldalt.

Az egyik problémám itt pont ezzel van. Nőnek tartom a transz nőket is ugyanúgy, mint a cisz nőket, úgy szólítom őket, ahogy bemutatkoznak, puszival köszöntöm őket, ha vagyunk olyan viszonyban stb. De igazából itt az van, amit Blanka se tagad, hogy ők férfiszocializációval rendelkező nők. És az zavart néha, hogy időnként mintha félreértelmezné a szituációkat. Például minden nő nagyon barátságos volt vele, mikor még a tranzíció előtt női ruhában volt és ebből azt a következtetést vonta le, hogy a nők azok segítik egymást és mosolyognak egymásra. És jó esetben van ilyen is, de azért nem csak ez a jellemző. És szerintem ekkor még sokszor, mint crossdresser pasival voltak vele kedvesek, egyszerűen azért mert biztos nehéz lehet neki, nem mint másik nővel.

Máskor azt írja, hogy úgy érezte magát, mint egy tinilány, aki épp kezdi felfedezni a saját szépségét és nőiességét. És hát ő nem volt tinilány, ami persze nem az ő hibája, de így nem tudhatja, hogy egy kamasz lány nagyon ritkán van megelégedve a külsejével. Az egész társadalom, meg a média, reklámok stb. tesznek róla, hogy így legyen, és nehogy szépnek lássa magát ebben a kritikus életkorban.

Pedig különben elkötelezett feminista és vannak jó meglátásai, de sokszor beszél olyasmiről, amiről igazából nem tudhat, mert a nőiségen belül az övé egy nagyon speciális tapasztalat.

A másik problémám, az olyasmi, ami valószínűleg csak az én saját problémám. Kegyetlenül untam a ruhák, cipők, körmök, frizurák leírását. Ó te jó ég én, ezt máshol is unom, tudom is magamról. Érdekes módon a romantikus „női” irodalmat jobban bírom ennél, mert ott 2 mondatban van ezekről szó, aztán továbbhalad a cselekmény. Itt meg oldalakon keresztül, de megértem, hogy ez egy lényeges rész.

Meg erről nem a szerző tehet, de nekem nem volt ekkora élmény, mikor életemben először találkoztam nőies, tehát baromira kényelmetlen ruhákkal. A 80-as évek végén, 90-es évek elején voltam kisgyerek, ekkor még nagyon sok volt az uniszex gyerekruha. Oké a kislányokra adtak szoknyát és nyári ruhát, de ezek is tűrhetőek voltak. Aztán 12-13 évesen a 90-es évek végén találkoztam a nőies ruhákkal, amik rámtapadtak és nyáron túl melegek voltak, télen túl hidegek, továbbá minden cipő egy ocsmány szűk borzalom volt. Egyszerre voltam büszke rá hogy nagylány vagyok és éreztem úgy, szerintem jogosan, hogy engem itt csúnyán átvertek. A női ruhákkal azóta is olyan a viszonyom, hogy ki a faszom tervezte ezt, hogy rúgnám fejbe. Mondjuk azt Blanka is leírta, hogy zavarja a zsebek hiánya, ott lelkesen bólogattam. De különben nem teljesen érzem át, hogy hogy lehet a női cuccoknak örülni, bár közben felfogom, hogy fontos a passing meg az önazonosság.

Szóval igazából ez egy hasznos könyv, csak nekem néha túl bő és érdektelen, néha meg idegesít a smink meg ékszerek, mint téma, de ez meg az egyéni problémám.

#szövegesposzt #mitolvastam

1 note · View note

uipdunafilm · 8 years

Text

Az elveszett város

Országos bemutató: 2022. április 21.

A briliáns de zárkózott írónő, Loretta Sage (Sandra Bullock) pályája során mindig egzotikus helyekről írt a népszerű romantikus kalandregényeiben, melyek címlapján a Dash nevű hőst megjelenítő, jóképű borítómodell, Alan (Channing Tatum) feszít, aki erre a karakterre tette fel az életét.

Miközben épp új könyvét promotálja Alannel, Lorettát elrabolja egy különc milliárdos (Daniel Radcliffe), mert azt reméli, hogy az írónő elvezeti őt a legutóbbi könyvében található ősi elveszett város kincséhez. Alan bizonyítani szeretné, hogy a való életben is hős tud lenni, nem csak a könyvek lapjain, így nekivág, hogy megmentse a nőt.

A nagyszabású dzsungelkalandba pottyant furcsa párnak össze kell dolgoznia, hogy túléljék az elemek és a gonosztevők csapásait, és megtalálják az ősi kincset, mielőtt örökre elveszne...

#az elveszett város

0 notes

miutanelbuktunkteljes-2021 · 3 years

Text

(VIDEA-HD)! ^^ Miután elbuktunk ^^ Teljes Film Online Magyarul. SLEKETEP

Nézd meg most➥ https://t.co/Jrouk92tXS?amp=1

Letöltés most➥ https://t.co/KOGxjd0MX6?amp=1

1 note · View note