#magyar írás

[vivneha]

N É Z T E M

Néztem Őt miközben mellettem aludt és arra gondoltam vajon Ő is fél, hogy elveszít engem?

[szeretemaszavakat]

Nem tudom, van-e még valaki, aki olvassa ezt a blogot, de úgy érzem, hogy azután a sok törött szívvel bepötyögött bejegyzés után csak helyénvaló lenne megosztanom, hogy végül végre megkaptam a csillámporos, tündérmesés, boldogan-éltek-amíg történetemet. Egy olyan személlyel, aki olyan varázslatos, hogy kitalálni vagy elképzelni se tudtam volna mielőtt az életembe lépett volna.

Megtanította, hogy a szerelem nem mindig tűzvész és vihar és szívrobogás meg gyomorgörcs, hanem sokkal inkább valami kedves és szelíd és gyengéd. Ami lassan, békésen ver gyökeret a szívben, aztán meg hirtelen minden teret kitölt az emberben. Valami szép. És szolid. És mindig, mindig boldoggá tesz.

- finálé

[banatostenger]

Minden nap próbálom terelni a figyelmem arról, hogy megint nem voltam elég….

[pokolbol-fel-aztan-vissza]

Naiv tévhiteim egyike,

hogy a hosszas zuhanyzás nem csak a testemet, de a lelkemet is kimossa,

hogy ha többet alszom, a szívem megpihen,

de valójában sem a víz, sem az álom,

se nem tisztít, se nem gyógyít,

csak azt mutatja, hogy igenis van egy kis megálló néha szenvedés és szenvedés között.

[csakszavak]

Túl sok olyan dologról tudok, amit így utólag legszívesebben elfelejtenék.

[sotet-kiralyno]

Beszélnek rólad?

Szard le....

Az árnyékod többet ér az ő életüknél.

[freudlikesme]

Ha esetleg nem találnál itthon, akkor csak kövesd a könnyeim nyomát…

[s-kitti]

Tavasztól~Télig

Itt soha nem esett a hó

S ezt hiányolta.

Mindig látni akarta a havas Alpokat,

A hófödte csúcsokat, befagyott tavakat,

Mélytekintetű hóalakokat.

Érezni akarta a zord hideg melegét.

~

Ott soha nem nyíltak a virágok,

Sosem látott zöld fákat.

Nem voltak száz színű lepkék,

Se csiripelő fecskék.

Nem érezte a puha fű hideg érintését,

S nem érezte a lágy tavasz zord leplét.

Streicher Kitti ⛤

[ertem-miert-nehez]

Átszöktem egy másik világba

Ahol már senki sem bánthat

[szeress-kerlek]

Neked mi volt az utolsó?

Ott ültél. Sosem láttalak még ennyire elveszettnek. Hajadon bronzosan csillogott az elénk terülő város fénye, miközben fürtjeidet a szél söpörte, ezzel megtörve tested gyötrő, teljes mozdulatlanságát. Az éjszakai levegő szinte szenvedett körülötted, bizonyára tudta azt, amit én még nem. Világunk irányítását a némaság vette át. 

Veszekedtünk és tudom mondtunk dolgokat, de nehéz pillanatokban születnek a legőszintébb érzelmek. Azonban a pillanat elillan és sokszor csak az utolsó kimondott szavakra emlékezünk. Nekem mi volt az utolsó? Amikor azt mondtam a telefonba, hogy "felejtsük el egymást" vagy az, amit a hátad mögött állva súgtam neked?

Azt súgtam, hogy "szeretlek", de te még csak meg se fordultál, ültél a fűben és nézted a várost. Sajnálom, hogy sok időbe telt, mire rájöttem mit érzek irántad. A szerelembe vezető út néha könnyű, mint egy lágyan ereszkedő pehely toll, néha pedig mindkét fél megszenvedi a kísértő múltat.

Leültem melléd és szégyelltem magam, nem kerestem a tekinteted. Bámultam az eget, a holdat, a csillagokat, de nem mertem a szemedbe nézni. Megfogtam jobb kezed és mellkasomhoz húztam. Ez akár egy szép pillanat is lehetett volna, de az igazság az, hogy még sose éltem át ennél fájdalmasabb dolgot.

Tenyeremet lassan szétterjedő melegség járta át. Értetlenkedve néztem le ölembe, majd megláttam az alkarodon tátongó vágást, amiből buzogva folyt a vér. Ekkor már tudtam, hogy a boldogságunk lassan, de biztosan kifolyik a kezeim közül.

[more-then-you-know-23]

Fontos másodpercek, percek, órák, napok, évek...

Fontos pillanatok, események, élmények, emlékek, élet események...

Mindenki tud mindegyik szóhoz kapcsolni

~Valamit vagy valakit.

~Jót és rosszat.

~Jelentős vagy jelentéktelen dolgokat, amik meghatározták azt, hogy most ki is lett Ő valójában.

~Könnyű vagy nehéz élet helyzeteket, amik formálták.

Mindegyik szó mindenkinek jelent...valamit, valakit, bármit, mindent...vagy éppen semmit.

[vivneha]

M Í G T E

Amíg te aggódsz, agyalsz, rosszul érzed magad és magadat hibáztatod addig ő kurva jól el van és éli világát. Tedd te is azt!

[realisticruelart]

Végtelen-végesség és véges-végtelenség

Lelkesítő buszutazás,

Vagy vízfeltáró kútfúrás;

Nekem tényleg mindegy mi a mai program,

Ha lehet ne a tévét bámuljam egymagamban.

Nagybevásárlás- ALDITÚRA,

Vagy lemehetünk akár Fótra.

Nekem aztán egyre megy,

Hogy véges fonalakat tekergetünk, vagy fogócskázunk egyet.

Itt minden tiszta paradoxon,

S sok burzsoá oximoron.

S mi meg be szeretnénk tartani a közhelyeket,

Amiket nem véletlenül ismételgetnek az öregek.

Érdekes egy történet,

Nincs ami összekötné a szereplőket.

Ha meg igen, minek? Valaki átgondolta?

Olyan luxus lett volna egy vázlat kanyarintása…

De ki lehet a mesélő?

Mindenhogy, csak repül az idő.

Nagyon törekszünk is, nehéz lesz megállni.

Ebben a különös világban lelassítani.

[banatostenger]

Újra úgy érzem, hogy eljött a mély repülés az életemben…

[pokolbol-fel-aztan-vissza]

Mondatok, amik faszságnak tűnnek, de valójában igazak:

1. Találsz jobbat.

2. Idővel jobb lesz.

3. Aki hozzád tartozik, az előbb vagy utóbb visszatalál hozzád.

4. Amit neked szánt az élet, azt senki nem veszi el tőled.

5. Számítasz.

[csakszavak]

Az az igazság, hogy mindig lesznek nehezebb napok. Igen, még mellette is. De Vele, még ezek a napok is boldogabban telnek…