#történetem

[magusmester]

Munkahőse 30.

"A termelést csak 3 dolog aladályozza: az anyag, a gép és a dolgozók."

[manzeraniki]

A mai téma az, hogy mutassam meg, honnan indultam és hol vagyok most. A gyerekkoromból indul minden. Azt már meséltem párszor, hogy nem volt túl jó, de a lényeg, hogy már akkor ápolónő akartam lenni, de nem lehettem. Aztán elhíztam, ami nagyon zavart és rettenetesen szégyelltem. Elhatároztam, hogy középiskolára lefogyok, az új osztálytársaim már nem ismerhetik a régi, dagi Nikit, ő a múlté. Így is lett, lefogytam, de nem teljesen és jött a huza-vona, sehogy sem volt jó. Itt már felmerült bennem az “érdekelne a dietetika szak” gondolata, de nem lehetett. Középiskola után egy OKJ-ra mentem, aztán főiskolára, ahol belekerültem életem legrosszabb párkapcsolatába. Itt a lelki oldalam már annyira összetört, hogy teljesen jól kiegészítették egymást a testi bajaimmal és jöttek a betegségek. Nagynehezen átvettem az irányítást az életem fölött, elköltöztem, megismerkedtem a gyermekeim apjával és terhes lettem első alkalommal. Itt derült ki, hogy a pajzsmirigyem kezdi megadni magát, a mellékvesém világgá akar menni, a bélrendszerem állapota romokban hever, stb., stb. A természetgyógyászat felé fordultam, lévén, hogy a táplálkozási tanácsadói papír a “hagyjuk is” kategória. Meggyógyítottam magam és elkezdtem másoknak is segíteni. Ők is meggyógyultak és összejöttek sorra a babák, akik előtte nem. Ez adott még egy löketet, itt nem állhattam meg. Most azon vagyok, hogy a gyerekkori álmomat nagyobbra növesszem és nem az ápolónőire mentem, hanem a szülésznőire, hogy még több “problémás” nőnek tudjak segíteni a fogantatásban. Olyanoknak, akiket az orvosok gyorsan leráznak pár gyógyszerrel, hogy az majd megoldja, de nem fogja. Vannak további terveim is, nagy álmok ezzel kapcsolatban, de majd menet közben lehull róluk is a lepel. Sok dolog történt mindez alatt, a VBAC élményem csak megerősítette a szülésznői szakválasztásomat, illetve kismillió tanfolyamot is elvégeztem, aminek a fele sem szerepel fent itt. Nem állok meg a tanulással, tudni akarok mindent, mert nem csak jó akarok lenni a szakmámon belül, hanem a legjobb!🤰🏼🤱🏼👩🏼‍⚕️ #szülésznőleszek #történetem #elethosszigtanulas #fejlődés #önfejlődés #ezvagyokén (helyszín: Szentendre) https://www.instagram.com/p/CjV53DzIJEx/?igshid=NGJjMDIxMWI=

[viking84chef]

Chilifőző verseny

Egyik kedvenc történetem:

Nemrégiben abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy bírónak választottak ki egy chilifőző versenyen. Az eredeti bíró megbetegedett, az utolsó pillanatban én pedig pont ott álltam a bírói asztalnál és a sörös sátor holléte felől érdeklődtem, mikor felkértek. A másik két bíró (két indiai) biztosított róla, hogy a chili egyáltalán nem lesz erős, azonkívül ingyen sört kapok a kóstolgatás teljes idejére, tehát belementem. Íme az értékelő lapok a versenyről:

Chili #1: Manoj Maniac Mobster-Monster Chili-je

1. BÍRÓ: Kicsit túl sok paradicsom. Nagyszerű zamat.

2. BÍRÓ: Kellemes, sima paradicsom íz. Nagyon enyhe.

3. BÍRÓ: Jesszusom, mi a pokol volt ez? Ezzel le lehetne szedni a megszáradt festéket az úttestről. Két sörbe került, hogy kioltsam a lángokat. Remélem ez volt a legrosszabb.

Chili #2: Applesamy Utánégető Chili-je

1. BÍRÓ: Füstös, enyhe sertés beütéssel. Gyengén csípős Jalapeno íz.

2. BÍRÓ: Izgalmas sült rostélyos íz, több paprika kellene bele, hogy komolyan lehessen venni.

3. BÍRÓ: Gyermekektől távol tartandó! Nem vagyok benne biztos, hogy mit kellene éreznem a fájdalmon kívül. El kellett zavarnom két fickót, akik Heimlich-fogást akartak alkalmazni rajtam. Sürgősen több sört kellett hozniuk mikor meglátták az arcomon a grimaszt.

Chili #3: Farouk Híres Gyújtsd Fel Az Istállót Chili-je

1. BÍRÓ: Kiváló, tüzes chili! Nagyszerű zamat. Több bab kellene bele.

2. BÍRÓ: Bab nélküli chili, kissé sós, remekül használja a piros paprikát.

3. BÍRÓ: Hívjatok szakembert, felfedeztem egy urániumszivárgást! Az orromban olyan érzésem van, mintha Domestos-t szipákoltam volna.Már mindenki tudja mi a dolga, hozzák a söröket, mielőtt meggyulladok. A pincérkislány hátba vágott, így most a gerincem a mellkasom első részében van. Az ábrázatom kezd igen ramatyul kinézni a sok sör miatt.

Chili #4: Barbu Fekete Mágiája

1. BÍRÓ: Fekete bab chili gyakorlatilag bármi fűszer nélkül. Kiábrándító...

2. BÍRÓ: Enyhe hárs íz a fekete babhoz. Köretként használható halhoz vagy egyéb enyhe ételekhez, nem igazan lehet chili-nek nevezni.

3. BÍRÓ: Éreztem, hogy valami a nyelvemhez dörgölőzik, de az ízét nem éreztem, lehetséges az ízlelőbimbókat kiégetni? A pincérkislány mögöttem állt a friss sör utánpótlással; az a 150 kil��s lotyó egyre izgibbnek néz ki. Ez a nukleáris hulladék, amit eszem szintén. Nem lehet, hogy a chili fokozza a nemi vágyat?

Chili #5: Laveshnee Legális Ajak-Eltávolítója

1. BÍRÓ: Húsos, erős chili. A frissen őrölt Cayenne bors tökéletes ízt ad. Igazán nagyszerű.

2. BÍRÓ: Chili aprított sztékkel. Több paradicsomot még elbírna. El kell ismerni, a cayenne bors igen erős benyomást tesz.

3. BÍRÓ: A füleim csengenek, a homlokomon izzadtság folyik és a szemeimmel már nem tudok fókuszálni. Elfingottam magam, négy ember mögöttem kórházi kezelésre szorul. A versenyző megsértődött, mikor megmondtam neki, hogy a chili-je következtében agykárosodást szenvedtem. A pincérlány megmentette a nyelvemet a vérzéstől azzal, hogy egy kancsóból sört öntött közvetlenül a nyelvemre. Azon gondolkozom, vajon le fogom-e égetni az ajkaimat. Nagyon idegesít, hogy a másik két bíró folyton megkér, fejezzem be a sikoltozást.

Chili #6: Vera Világi Vegetáriánus Variációja

1. BÍRÓ: Híg, de mégis erős vegetáriánus chili. Jól eltalált egyensúly a különféle erős paprikák között.

2. BÍRÓ: Az eddigi legjobb. Agresszívan használ erős paprikát, hagymát és fokhagymát. Igazán nagyszerű.

3. BÍRÓ: A beleim immár egyenes csövek gáz állapotú, kénes lánggal megtöltve. Összecsináltam magam, mikor fingottam és attól félek, hamarosan átégeti a széket. Úgy tűnik senki nem tud megmaradni mögöttem, kivéve a pincérlányt, azt hiszem perverzebb, mint gondoltam. Már nem érzem az ajkaimat. Kéne egy nagy fagyi, hogy kitörölhessem a fenekem vele.

Chili #7: Sugash Sikító Szenzáció Chili-je

1. BÍRÓ: Közepes chili, túl sok konzerv-paprikát használ.

2. BÍRÓ: Hát, hát. Olyan az íze, mintha gyakorlatilag az utolsó pillanatban beledobtak volna egy konzervnyi paprikát. Meg kell jegyezzem, aggályaim vannak a 3-as számú bíróval kapcsolatban. Úgy tűnik egy kissé csalódott, mivel folyamatosan durván káromkodik.

3. BÍRÓ: Valaki tehetne egy gránátot a számba, kihúzhatná a biztosítótűt, és én az égvilágon semmit sem éreznék. Az egyik szememre megvakultam, és a külvilágnak olyan hangja van, mintha minden rohanó vízből állna. Az ingemet teljesen beborítja a chili, ami észrevétlenül kicsusszant a szám szélén. A gatyám tele van, így legalább passzol az ingemhez. Legalább majd a boncolás során tudni fogják, mi okozta a halálomat. Úgy döntöttem abbahagyom a lélegzést, mivel túl fájdalmas. Francba vele, oxigénhez úgysem jutok. Ha levegőre lesz szükségem, majd szippantok a hasamon lévő 10 centis lyukon keresztül.

Chili #8: Hansraj Hegyi Szent Chili-je

1. BÍRÓ: Tökéletes befejezés, ez egy jó ízű chili, mindenki számára biztonságos, nem túl erős, de pont elég fűszeres ahhoz, hogy észrevetesse magát.

2. BÍRÓ: Ez az utolsó darab egy jó, kiegyensúlyozott chili, nem túl erős és nem is túl enyhe. Sajnálattal láttam, hogy nagy része kárba veszett mikor a 3-as számú bíró elájult, leesett a székről és magára rántotta a chilistálat. Nem biztos, hogy túléli. Kíváncsi lennék, mit szólt volna egy igazán csípős chilihez?

3. BÍRÓ: Nincs feljegyzés...

[xszerelmes-lelekx]

A testem a naplóm, és a tetoválásaim a történetem..

[girl-in-loves-posts]

Elmesélem a történetem

Egy szép áprilisi nap volt 20a.

Minden úgy indult mint a mesékben, megismertem a "herceget" jól elvoltunk...egy szép juniusi napon összejöttünk megkérdezte hogy akarok e vele lenni, erre vártam amióta ismertem bele mentem.

Az életünk össze nőt vagyis csak nekem nőt össze az ő életével.

De ne szaladjunk előre. Látta a legrosszabb pillanataim azt hittem nem megy sehova, levetkőztem a gátlásaim és szószerint is...

Látta a testem lelkem majd egy szép áprilisi napon mielőtt 300naposak lettünk volna elhagyott. Igen tudom te se gondoltad volna hogy ez megtörténhet azokután amiken keresztül mentetek. Sütőtt neked ez volt a szeretettnyelve a főzés. Nagyon jól csinálta annyira jól hogy ahogy elment egyedül maradtál és nem akartál enni, annyira jól csinálta a rendben tartásod hogy miután elment nem ittál és ettél rendesen. Elkezdted rombolni magad míg végül elment az a szőrnyű áprilisi nap. Sírva feküdtél le, kisirtad a lelked és mikor felkeltél arra hogy már nincs többé magzatpózban elkezdtél bőgni. Alig aludtál, vele álmodtál hogy minden rendben hogy ez nem történt meg nem lett az exed de mikor kinyitottad a szemed 7órakor rájöttél miatta aludtál olyan jól és sokáig, stabil voltál mert tudtad hogy van egy párod aki szeret egy ember akiért felkelhetsz. De amint ez megváltozott összedőltél teljesen érzelmileg kisemmízve ébredtél a gyogyszereid nem vetted be

Elkezdted érezni a gyomorsavad a korgó hasad és a hányingert a hányást a torkodban, hirtelen levert a víz nem tudtad kihez nyúlj hirtelen hozzá akartál de rájöttél hogy ő már nincs

ő

már

nincs

...

[turisz]

Az osztrákok (és a többiek) tényleg ilyen bunkó gecik?

Mostanában elkezdtem nézegetni külföldi apróhirdetéses oldalacskákat, mert a magyar oldalak belterjesek és általában kurva szar dolgokat szeretnének értékesítésiteni rajtuk meglehetősen drágán.

A külföldi oldalak sokkal jobbak telistele friss üde jó árú áruval.

Próbálkoztam már tiny pc-t venni Szlovákiából, kétszer is, természetesen sikertelenül, de mindkétszer azt az ígéretet kaptam, hogy szívesen elküldik (nem sikerült)

A hétvégén a willhabenre (osama willhaben) kattantam rá, kurva jó dolgokat találtam nagyon jó árban.

Íme a top 3 willhabenes történetem:

Lenovo tiny pc, jó árban jo konfiggal:

Eladó hamar visszaír, mondja hogy szívesen postázza, akár Magyarországra is majd soha többé nem válaszol, de a hirdetést még meg is újítja és több mint egy hónap múlva kel csak el a termék.

Nagyon ritka hangfal egy nénitől:

Néni is kedves, hamar visszaír szívesen postázza. Eltelik egy nap, írok neki, hogy akkor mi a helyzet elküldené-e futárral. Azt mondja túl sok macera, inkább nem küldené. Ma volt egy utam Bécsbe, simán el tudtam volna ugrani érte 10km kitérő lett volna kb. Ezt felvázoltam, semmi válasz majd az előbb küldött egy üzenetet, hogy ő nagyon messze lakik Bécstől (10 km) és hagyjam békén.

Közepesen nagyon ritka, de nagyon jó hangfal egy bácsitól:

Nagyban hasonlít az előzőekhez, hamar visszaír, igen szívesen küldi futárral, bár gyanúsan magas osszeget mond a futárra. Bácsi konkrétan Bécsben lakik, felvázoltam neki, hogy be tudnék érte menni. Azt mondja oké, mehetek, elkuldte a címet is. Hirtelen 30 euróval megugrik az ár. Írok neki, hogy ez mégis micsoda jobátyám. Semmi válasz. Írok, hogy köszi nem, mert nem ennyi volt megbeszélve. Jön a válasz, ó hát igen megemelte az árat, de nekem odaadta volna az eredeti áron de kár, hogy nem megyek érte.

[vernyak]

q: rajzold le, hogy orbán viktor elon muskkal vadászik és űrlakókat fognak a: Sajnos, nem tudok rajzot készíteni, de megpróbálok egy rövid történetet írni a kérésed alapján. Orbán Viktor és Elon Musk űrhajóval indultak az űrbe, hogy űrlakókat vadásszanak. Az űrhajóban mindenféle felszerelés volt, amire csak szükségük lehetett. Voltak fegyvereik, élelmiszerük és vízük is. Az űrhajóban volt egy nagy ablak is, amelyen keresztül láthatták a csillagokat és a távoli bolygókat. Az űrhajó elhagyta a Föld légkörét, és Orbán Viktor és Elon Musk izgatottan figyelték a műszereket. Egyszer csak megláttak valami mozogni az ablakon keresztül. Az űrlakók voltak! Orbán Viktor és Elon Musk izgatottan készülődtek a vadászatra. Kinyitották az ajtót, és kiléptek az űrbe. Az űrlakók nagyon furcsa kinézetűek voltak. Voltak közöttük kicsik és nagyok, zöldek és sárgák. Orbán Viktor és Elon Musk fegyvereikkel készültek a vadászatra. Az űrlakók azonban nem voltak olyan könnyen elkapni. Nagyon gyorsan mozogtak, és nehéz volt őket követni. Végül Orbán Viktor és Elon Musk sikerült elkapniuk néhány űrlakót. Az űrlakók nagyon érdekesek voltak, és sokat tanultak tőlük az emberek. Orbán Viktor és Elon Musk boldogan tértek vissza a Földre, hogy megmutassák az embereknek az űrlakókat. Remélem, tetszett a történetem! 😊

bing, 2023

[magusmester]

"Gondolj arra, hogy milyen buta az átlagember, és rádöbbensz, hogy az emberek fele még annál is butább."

-George Carlin

[iszappakolas]

A napokban megint egyre többet gondolok az öngyilkosságra. Egy darabig minden rendben, aztán a legapróbb nehézség is a szakadék szélére lök. Olyan ez az egész, mint a szembe fordított tükrök. Végtelenedik a kilátástalanság. Még itt tart az érzelmi kötelék, hogy nem akarom traumatizálni a szeretteimet, de egyre nehezebben látom be racionális érvek mentén, hogy érdemes maradni. Kíváncsi vagyok, hogy merre tartana a történetem, ha az életet választanám, de úgy érzem, mintha bekebelezne valamilyen hatalmas, kozmikus kimerültség. Reggelente okádnom kell, hogy fel kell kelnem, és el kell játszanom, hogy minden rendben. Éppen élve rohadok, de a termelékenységem nem romolhat, mert akkor még a munkámat is elveszítem. Ezzel párhuzamosan egyre többet gondolok a gyerekkoromra. A falura, ahol felnőttem, és azokra az időkre, amikor még biztonságban éreztem magam. Ilyenkor gondolatban legtöbbször a kertben vagyok a nagyszüleimmel. Tavasz van, nemrég állt el a zápor, érzem az eső utáni friss, földes illatot. Epret szedünk, játszunk a kutyákkal, nagyapám történeteit hallgatom a katonaságról, és várjuk, hogy elkészüljön mama lekváros fánkja. Korán sötétedik, még sok a dolgunk, be kell hajtanunk az ólba az állatokat is. Ez a fagypont, minden és mindenki által elhagyatottnak érzem magam, és a halottaim tartanak életben. 

[sronti]

‘They treat us like animals’: families waiting years for housing to take legal action against London council | Social housing | The Guardian

Mondanám, hogy ez biztos rasszizmus az önkormányzat részéről, de annyi borzasztó történetem van a londoni lakhatási viszonyokról mindenféle etnikum szereplésével, hogy egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a rasszizmus itt a legfontosabb elem.

[dreaminggirl95]

Álmaim voltak, miket Te adtál nekem.

Álmaim, miket Te ébresztettél, s Te tápláltál!

Álmaim miket sárba tiportál,

Álmok miket könnyedén eldobtál!

Egyszerű lány voltam, mielőtt megismertelek. Nehéz gyermekkorral. Sokszor úgy éreztem gyerekkorom nem is volt! Neked elmeséltem mindent. Tudtál olyanról, amiről más nem.

Szenvedtem gyerekként annyit, mit a legtöbb ember el sem tud képzelni. Egyszerű életet éltem, nem volt semmi. Soha semmim! Csak a lelkem, mit meggyötörtek oly sokan!

Aztán megismertelek. Megváltozott minden. Megmutattad, hogy lehet életem. Élhetek mint mások. Élhetek és élvezhetem az életem. Olyan dolgokat kaptam, amikről nem is álmodtam előtte! Boldog voltam hogy élhetek. Mégsem ez érdekelt. Szinte mindent amit tőled kaptam, másnak adtam. Amit lehetett azt másra fordítottam. Rengeteget segítettél, de szinte soha egy fillért sem magamra szántam. Segítettem én is másokon. Segítettem a családomon, a barátaimon, de még idegen rászorulókon is. Nekem ott volt a tisztelet, amivel felnéztem rád. És a bizalom, amit hosszú évek után valaki iránt újra éreztem. Na meg az álmok.

Nem tudom mit gondolsz most rólam, de hidd el sohasem a pénzedért voltam Veled. Soha nem érdekből. Ha így lett volna, akkor magamra gondolok és nem lennék most újra ugyanolyan szegény egyszerű lány, mint előtted. Ha a pénzedért lettem volna veled, akkor most meglenne mindenem és nem élnék ugyanolyan nincstelenül. Élet és álmok nélkül!

Ismered a történetem. Tudod, hogy megvan az oka hogy nem bízok az emberekben. Mégis egy falat romboltam le érted. Bízni kezdtem, hinni és tisztelni Téged! Te pedig mellettem álltál és azt mondat, amíg élsz számíthatok rád!

Talán egyszer eljutnak hozzád a szavaim. Nem tudom én hol leszek akkor. Nem tudom élek-e még. Ha ezt olvasod, talán megérted majd mit érzek, mivé lettem azután, hogy az egyetlen ember akinek a szavában hittem, bíztam... eldobott!

Remélem boldog leszel és boldoggá teszel mást is! Remélem megtalálod a boldogságodat.

Egyvalamire figyelj kérlek! Ne adj álmokat senkinek, ha nem váltod valóra. Mert ha mégis adsz, majd elveszed azokat, az sokkal roszabb, mintha nem is adtál volna semmit. Az tör igazán össze egy embert! Semmivé válik az ellopott álmok miatt!

Szerettelek, tiszteltelek és felnéztem rád!

Most lassan megsemmisülök.

Semmi leszek újra!

Semmibb mint előtted!

[snoia-rezidencia]

Idézet a Benzinbe fojtott érzelmek 32. fejezetéből

A Tumblr fiókom felavatásául hoztam egy idézetet a történetem következő, publikálatlan fejezetéből. A fejezet február 7-én érkezik ;)

[varyamw]

[az-arnyak-angyala]

Nem foja elérni a történetem végét de mindig is tudni fogom, melyik oldalon volt a neve.

[padgany]

Szomatopszichés. Ilyen vagyok én, legalábbis ezt mondta a doki, akihez még csütörtökön ellátogattam. Kedves volt, elolvasta a leleteimet, illetve azt a tizenöt oldalas kórtörténetet, amit még tavaly decemberben írtam. Akkor nagyon magam alatt voltam, egy hajszál választott el attól, hogy magamba basszak egy kést, vagy felkössem magam. A kis hang mégis azt mondta: ,,ne add fel’’. Így, pótcselekvésként összeszedtem az összes orvosi papírom, időrendbe tettem és vázlatosan elkezdtem írni Wordben a történetem, ami; 2018 szeptemberétől, addig a napig időintervallumot foglalt magába. A közel fél kiló súlyú papírtömegből tizenöt oldal lett és az maradt az egyetlen reményem, hogy találok egy diagnosztát, aki türelmesen elolvassa, majd segít kideríteni, hogy miért történik velem ez az egész, hogy miért állandósultak a fájdalmak.

Ez a doki elolvasta, a relevánsabb kórházi leleteimet is magammal vittem (MR leletek, stb.). Megkérdezte, hogy miért nem tudom elfogadni, hogy a fájdalmaim okozója a rossz gerincem. Erre mutattam neki három, egymásnak ellentmondó leletet. Az egyiken nem szerepel, a másikon szerepel az ideggyöki nyomás, a harmadik vizsgálat pedig cáfolta, hogy lenne ilyen. A fájdalmaim okozója szerinte a discopathia, ami lényegében a gerinc betegsége. Nem vagyok doki, pontosan nem tudom, hogy ez mit jelent, de elvileg valahol részlegesen el van szakadva valami. Hát ez az oka, fogadjam el.

Ültem és néztem magam elé. Rendben, elfogadom, de mi a megoldás? Azt felelte, amíg tudom mozgatni a lábam, addig nem fog senki sem megműteni. Járjak gerinctornára, a biztonság kedvéért ismételjem meg a gerinc MR-t és keressek fel egy pszichológust. Ő volt az első doki, aki (vélhetően) őszintén elmondta, hogy a panaszaim valóban testi jellegűek, viszont amiért állandóak és évek óta tartanak, ez a mentális állapotomra is hatással van.

Szomatopszichés… amikor a fájdalmaid rabjává válsz, amikor ekörül forog az életed mert (le)korlátol a folytonos fájdalom. Amikor nem tudod magad jól érezni, nem mersz nyaralni, vagy akár egy kurva randira elmenni, mert félsz, hogy szarul fogod magad érezni. Mindent beárnyékol a fájdalom, nem tudsz igazán semminek sem őszintén örülni. Én ezt érzem egy ideje, és az a helyzet, hogy a fájdalmak maradni fognak. Valószínűleg életem végéig. Ezt a mentális problémát ugyan lehet orvosolni, lehet kezelni, legalábbis annyira, hogy ne maradjak (ennyire) rabja az állapotomnak, de ennyi. Így kell élnem, ezzel együtt. Úgyhogy eléggé kétségbe vagyok esve, mert úgy érzem, ez így továbbra sem normális élet. A kést és a kötelet azért a fiókban hagyom, de ha Svájcban élnék, már beadnám a kérvényt - vagy amit kell - az eutanáziára.

[csajokamotoron]

Nincs kifogás, kezdd el te is a motorozást még ma!

Ágota elhatározta, hogy motorozni fog. Pedig már nem is olyan fiatal, nem is túl magas és korábban még soha nem motorozott. De aztán nem úgy alakult, ahogy elképzelte. Első napom volt motoron, semmi tapasztalatom nincs korábbról. Nekem még se motorom, se jogosítványom nincs! Nekem nincs olyan történetem, hogy minden álmom ez volt. Egy-két alkalommal átsiklott az agyamon, de aztán el is hessegettem a gondolatát annak, hogy motorozzak. 50 éves, 150 cm vagyok. A motorozás igazi gondolatát egy videó indította el bennem. A videóban NaNa arról beszélt, hogy nőknek való-e a motorozás? Ezt taglalta, én alákommenteltem, de az én koromban, magasságommal stb… NaNa pedig válaszolt nekem, hogy sokan kezdik ebben a korban. Úgyhogy ez megmaradt bennem. https://www.tiktok.com/@csajokamotoron/video/7287592869328735521?is_from_webapp=1&sender_device=pc&web_id=7358915402153379360 Ez a videós eset Október körül történt. Aztán az algoritmus sorra dobálta fel a tartalmakat a youtubon, facebookon, mindenhol. Azon kaptam magam, hogy egyre több motoros videót nézek, oktatás, mozorozás… stb… Aztán gondoltam, ha Januárig kitart ez az egyre jobban akarom érzés, akkor megnézem magamnak ezt a hobbit. Rátaláltam a Safety Hungary-ra. Pont úgy hozta az élet, hogy Magyarországra kellett repülnöm egy szakmai napra, amit tegnap tartottak, és kiderült, hogy mára, holnapra van 0-ás képzés a Safety Hungary nál. Kifizettem a díjat anno, és ma részt vettem az első napon. Én voltam a legbénább mindenki közül, sikerült 2x felbukni. Ennek ellenére élveztem. Az biztos sokat kell tanulni, de a két esés nem vette kedvem. Viszont én nem tervezek korlátlant, max A2, és ha sikerül jogosítványt szereznem én boldog leszek egy 125-ös motorral is (a képzésen pont elég volt felállítani azt is). A második napot sajnos egyenlőre feladtam... Amikor az oktató a második napon elmondta, hogy mi lesz a feladat, egymást követve libasorban menni, bólyákat kerülgetve, akkor elém villant a tegnapi első borulásom. Láttam magam előtt, ahogy belemegyek a többiekbe hátulról, és akkor egy olyan pánik lett úrrá rajtam, hogy úgy éreztem most ezt nem szabad. Szóltam az oktatónak, hogy most ez nekem nem fog menni. Elmondtam, hogy nekem még szükségem lenne legalább egy olyan napra, mint a tegnapi, ezért a mai napot inkább feladom. Első nap az elindulás, megállást gyakoroltuk, a végére kezdtem csak ráérezni, másnap reggel úgy érzem, ezt még gyakorolni kell, akkor merném a második napi feladatot vállalni. Ennek ellenére nem adtam fel, nyáron visszajövök. https://www.tiktok.com/@csajokamotoron/video/7290482008621370656?is_from_webapp=1&sender_device=pc&web_id=7358915402153379360 Összességében maga a motorozás tetszik, szeretném. Akik gondolkodnak rajta, ez a poszt ne vegye el a kedveteket, nekem nehezebben megy összerakni a fejembe ezeket a manővereket, attól még mindenkit biztatok, hogy vágjon bele. Én így gondolom magamról, hogy ha a pálya egy végtelen hosszú pálya lenne, ahol egyedül gyakorlok, akkor a tegnapi napból 2 nap és biztosnak érezném a mai napot is. Amúgy a fiúk a pályán nagyon kedvesek voltak, határozottak, de segítőkészek, az én bénaságom, és mára az a félelem, hogy valakibe beleszaldok, hozta meg a döntést a fejemben, hogy a második napot egyelőre nem tudom megcsinálni. *** Köszönjük Ágotának, hogy megosztotta velünk a történetét, és remélem hozzá hasonlóan minél több lány megpróbál kilépni a komfortzónájából és megpróbálkozik a motorozással. És az sem baj, ha végül úgy dönt, hogy mégsem fog motorozni, hiszen akkor már egy megalapozott döntést tud majd hozni, miután megpróbálta. Read the full article