Tumgik
az-arnyak-angyala · 4 days
Text
"Ne aggódj, semmi sem számít.
Senki sem számít."
Nyögte ki ziláltan miközben a nyakamat mocskolta nyálával. Miközben olyan közel voltak könnyelmű szavai a vérem útjához.
-De én számítani akarok-
Mondtam magamban miközben gondolataimról könnyeim ordítottak. A szavak a szívem peremén csak éppen átcsordultak. Az érzelmek luxusában fürdeni, nem szokás felénk. Az érzelmileg abúzív gyermekkorban a legnagyobb alkotás a következő generáció melyet már ezen mentális közeg fogadja. Eposzok, drámák, ódák zengik a szív dalát én mégis két sor nyugtában lelem a magaménak szavát;
"S virágok közt feküdni lenn a réten,
S akarsz, akarsz- e játszani halált?"
Mert magam oly korán cirka hatodik esztendőmben már felfedezni véltem, a szív afféle orgánum melynek örökös szolgálatban léte, az egyed vesztének okául szolgálhatna.
Küldd hát pihenni sorvadt apró emócióval telt békétlen szíved ember.
Fajtánkféle lény az aortapumpával szemben nem nyer.
Idézve Kosztolányi Dezső
T.A
1 note · View note
az-arnyak-angyala · 6 days
Text
Bizonyos madarakat az énekük miatt szeretek; de Ádámot nem az éneklése miatt szeretem– nem, nem azért; minél többet énekel, annál kevésbé tudok megbékélni a hangjával. Mégis megkérem, hogy énekeljen, mert szeretném megtanulni, hogy mindent szeressek, ami őt érdekli.
Mark Twain- Ádám és Éva naplója
1 note · View note
az-arnyak-angyala · 3 months
Text
“- Nem kell sok az életben. - mondta. Ígéretes fiatal, feje fölött több száz évnyi sötét felhővel. - Nincs szükségem hírnévre. - jött a legnagyobb tehetségtől, akivel valaha találkoztam. - Csak békét akarok. - motyogta és minden szavát értettem.
Ezt azoknak a lányoknak, akik édesanyjuk traumáját cipelve sétálnak végig az életen. Akik soha nem fonják majd a saját bánatuk elsőszülött lányuk hajába. A fiúknak, akik némán ülnek a vacsoraasztalnál, bennük az apjuk forrongó dühével. Akik majd felkelnek az éjszaka közepén, hogy átöleljék félelmükben felsíró gyermekeiket. Mindazoknak, akik nem tudják, mi történt velük az út során, valahol a harmadik és a hatodik osztály között. Mert nincs meg más csak a madárcsicsergés, a fülekben rezgő statikus zaj, a karácsonyt megelőző nap nyomása a gyomorszájon és hogy már nem pont olyanok a színek, mint előtte.
De mi előtt?
Fojtsa meg a szeretet azt, aki felnevelte önmagát s legyen törzsvendég a béke mindenkinél, aki a saját szüleit. Bocsátasson meg az emberiség ellen elkövetett eddigi legnagyobb bűnöm;
Hogy én is csak egy gyerek voltam.”
Alexander Levin: egy (nem) szociopata naplójából
144 notes · View notes
az-arnyak-angyala · 3 months
Text
Rólad
Rólad, mert annyiszor léptem veled vékony jégre.
Az összes rigolyámba beleláttál. Valójában a szívem apró része voltál.
Szorongásom leküzdve:
koncertre mentem veled
étterembe és kávézókba jártunk
éjjelente együtt sokat fent voltunk
meséltem neked apámról és az életemben megélt igen sok bajról
ha zenét hallgatam a fülesem fele mindig a tiéd volt
ahogyan az ebédem is párszor nálad landolt
szépen lassan felolvadtam érted
Érted. Mert már megtanultam szeretni. Lassan es biztonságosan. De érted beleugrottam a jövőbe a múltbéli sérelmeim félretéve. Mert te voltál az első ember akinek tíz éve hagytam hogy a lelkembe lásson és nem tettem semmilyen biztonsági intézkedést. Nem akartam megvédeni magamat tőled. Elkényelmesedtem, azt hittem, egy esés még nem a zuhanás. De te löktél le a szikláról. Sosem voltak szárnyaim. Most sem nőttek. Az én csontjaim inkább csak törnek. A jég a szívemre mondhatom visszanőtt. A hőmérsékletesés megkezdődött.
Nem hagyom el amit eddig megszereztem. Amiért megdolgoztam. De az ajtómat jó időre bezártam. Karanténra kényszerítesz e?
Nem.
Akarok e még olyat, mint te?
Nem.
Érted. Érted?
1 note · View note
az-arnyak-angyala · 4 months
Text
Real ones:
show you what are you like when you can't see .
they are honest even when it hurts .
they are cruel when it comes to destroying yourself.
they always protect themselves, because only a safe castle can protect you too.
1 note · View note
az-arnyak-angyala · 5 months
Text
Koncentrálj arra, ami megölhet, hogy megtalálhasd a módját, miként tudsz életben maradni.
•X.R.
0 notes
az-arnyak-angyala · 5 months
Text
Látatlanban,
Mikor nem vagy itt sokszor elzárkózik a lelkem. Azt akarom ilyenkor, hogy itt legyél de közben mégsem.
Alig várom az időmet a tiéddel keresztezni de minden egyes alkalommal mikor távolkerülsz félek közelengedni téged.
Félek közel menni hozzád.
De végső soron minden alkalommal elindulok. Bármelyik úton is menjek a végén te leszel ott. Mert a legjobb dolog az életemben;
Közel lenni hozzád.
▪︎ Napló neked: mert ha a lelkem el is zárkózna, a szívem mindig téged fog választani
0 notes
az-arnyak-angyala · 5 months
Text
Nem tudom, ki vagy te most a saját világodban.
De nekem mindig csak az a félszőke elveszett lány maradsz akivel hajnal háromkor a mólón néztem a csillagokat az égen. Akkor az egy olyan pillanat volt amit az örökkévalóságnak adtam volna.
És most muszáj leírnom ezt. Mert muszáj emlékeznem erre az elveszett lányra benned akire nem haragudhatok. Hiszen én találtam rá legelőször. És ha akarom ha nem mindig az enyém marad egy része. Nem gyűlölhetek magamban ennyi mindent.
Igaz a helyed sosem volt biztos az életemben de a történetemből ki nem törölhetlek.
0 notes
az-arnyak-angyala · 5 months
Text
Ha több életem lenne, az összeset veled élnem le.
Minden életemben teged keresnélek akkor is ha erről fogalmam sincsen. Ha futnék, hozzad futnék. És ha a csendnek ordítanék, a te válaszaidra várnék. Mert te vagy az én fényem amikor sötet van. Ha több életem volna az egyikben bevonulnék veled elmegyógyintézetbe míg a másikban apácák lennénk. A harmadikban talán hajléktalanok és azon versengenénk melyikünk a büdösebb. Talán. Mert mindegyik talán egy fél igen.
De rád nem fél válszt adok.
Sosem.
Mert ha több életem lenne, az összesben téged választanálak.
Napló neked: ▪︎mert én még emlékszem azokra a vad fürtökre amiket nem szerettél.
1 note · View note
az-arnyak-angyala · 5 months
Text
Love language:
Food sharing
Giving side eye
Lending books
Deep talk
Quality time
Beign annoying
Acting like a kid
Cry in front of you
Sometimes touch
7 notes · View notes
az-arnyak-angyala · 6 months
Text
“Mikor nem az ismerős melankólia, az elpazarolt potenciálod húz az ágyba. Akár egy madár, akinek szárnyai vannak, mégsem tud repülni. Lehet, hogy igazuk van és ez csak egy gyenge kifogás. Hogy amikor mások a fiatal éveiket a jövőre való felkészüléssel töltötték, minden energiád arra fordítottad, hogy életben maradj. De lehet nem. Mert ott állsz huszonévesen és nyom mindenki súlya, akiről úgy érzed, hogy bármilyen tekintetben előtted van. Köröket rajzolsz a pohár szélén, egy enyhe mosollyal, miközben próbálják megindokolni, hogy miért kellett volna felkészülnöd egy olyan jövőre, amelyről nem is gondoltad, hogy eljön majd. A múlt meg sem történt, a jövő lázálom. Minden ingóságunk a jelen. Talán azt hiszed, hogy neked ez jutott, hogy nem volt szerencséd. De nem a szerencsés emberek mennek tovább, hanem a bátrak.”
Alexander Levin: Things I wish someone told me when I was young
202 notes · View notes
az-arnyak-angyala · 6 months
Text
Ha nem ÁLDOZOL azért amit szeretnél, akkor az amit szeretnél, lesz az áldozat.
25 notes · View notes
az-arnyak-angyala · 6 months
Text
Káosz vagyok.
Hozzám érhetsz de elsodorlak. Magammal viszlek, teljesen bekebelezlek. Nincs esélyed a kijutásra. Nincs szabadság de rabságban sem kell élned. Kerülj el vagy sétálj be.
Maradni akarsz a kaotikus természetem elemei nélkül? Csillapíts, oltsd szomjam. Mesélj a világról amelyben nyugodtan élhetek. Fogj össze, szelídíts. Tars egyben, tarts meg. Tégy el de ne félre.
Fogadj be egészen ne csupán egy részem.
1 note · View note
az-arnyak-angyala · 7 months
Text
Tumblr media
11K notes · View notes
az-arnyak-angyala · 7 months
Text
Ez az az otthon amit magamnak építettem
Egy otthon amit elköltöztethetek
Ahol a múlt nem ragadt be egy poros lépcsőházba
Ahol mégis lepattogtatta a festéket a korlátról az idő suhanó keze
Ahová hazafelé menet nem futok át az országúton
Majd gondolom meg magam a közepén
Mint fényszórók fényétől megzavarodott őzek
Mérsékelt szuicid gondolatokkal
Ez az otthon lágy és puha
Egy hely ahol sosem járok lábujjhegyen
Ahová az ünnepekre sem látogat haza a bánat
Itt nem látom magam az arcokban
Az arcok mégis látnak engem
Nem kényszerülök a homicid hajlamomat gondosan összehajtogatni
Álomra hajtani a fejem egy könnytócsában
Többé nem húzom végig az öklöm a falon
Az orrom az ingujjamon
Miután megmártottam a szerelemben
Már majdnem ember vagyok
Elmondanám neked
Táncolok a dalokra
Amikre régen sírtam
De nem laksz itt
Alexander Levin
154 notes · View notes
az-arnyak-angyala · 7 months
Text
Önzés avagy önutálat
Ma elvittem a legjobb barátomat vásárolni. Szép ember de sosem tudja mit kéne viselnie. Én tudom. Viszont nekem nincs olyan testem amin a fejemben raktározott műalkotásnak számító szettek jól mutatnának. Neki van. A legszebb ruhát adtam rá és túlnőtt rajtam. Gyönyörű volt a szó szoros értelmében.
Három féle dolog járt a fejemben;
•az egyik az, hogy csendesen csodálom
•a másik az, hogy letérdelek elé
•a harmadik pedig az, hogy én miért nem lehetek ilyen szép
Innentől másra sem tudtam gondolni. A harmadik pont mindig visszakúszott a fejembe. Hallottam a hangokat amik engem ócsárolnak és lassan eljutott a szívembe. Nagyon félek, hogy megfertőz, hogy féltékeny leszek. Ez a legnagyobb méreg a szívnek. Nem akarok önző lenni. Vele szemben nem. Viszont átfutott az agyamon, csupán mint kósza gondolat, hogy lehetne kevésbé tündöklő. Kélzeletben arcon is csaptam magamat gyorsan. Nem ezt érdemli. Inkább a saját egészségemet kéne helyretenni. Örülök amiért mellettem van viszont néha nem értem, hogyan utálhatja azt amit én csodálok. Önmagát.
0 notes
az-arnyak-angyala · 8 months
Text
I was a kid
When you threw me out of the house like I'm just some trash .
I was a kid
When you hit me and tell me it's beacause i'm ugly and you hate me.
I was a kid
When you adopted me for the seventeenth time. You became my eighteenth mother. And you keep me. I can't say someone who do this before. You did.
I was a kid
When you regretted it later and tell me i'm the monster of the story.
I was a kid, not a monster.
But now i feel like I am the monster.
I became my personal monster.
And now I am the only thing which can accommodate me but still provides the greatest security . I see the worst. I am the worst. And no ones know this because you taught me how to be perfect. But if you know what a monster your hatred has created,
would you blame yourself or me?
1 note · View note