#talán

[mindegy11]

[lelkemaperemen]

Talánok nincsenek. Az ember vagy akar valamit, vagy nem.

Az egyikhez mindig jobban húz a szíve.

[csakszavak]

Talán…

Hogy érzek-e még valamit iránta? Nem tudom, talán. Talán még fáj, talán még utálom egy kicsit azokért a dolgokért, amiket tett velem. Velünk. Talán néha még hiányzik az illata. Talán ő is. Talán ez sosem múlik el teljesen. De egy biztos, ő már nem az az ember, akit egykor szerettem.

[banatostenger]

Túl sok dolgon jár az agyam…

[fajdalmasejszaka]

Én ilyen csendben szenvedő típus vagyok.

Sat 03/18

[ket-veglet-kozt]

Talán a jövőben újrakezdhetjük

[mazochisticdonkeycarcass]

bár karjaid közt halnék meg felhőtlenűl boldogan.

[blacksoulghost]

Késő éjjel volt már.

Csak feküdtem melletted az ágyban, kellő távolságot megtartva, hogy véletlenül se kerüljünk semmiféle kellemetlen helyzetbe.

Te már megint megkérdezted min agyalok folyton, én pedig egyre felszabadultabban válaszoltam a kérdéseidre. Végül közelebb húzódtál hozzám és a fejed a mellkasomra tetted. Ez a mozzanat annyira meglepett, hogy szinte reflexből toltalak el. Távolabb húzódtál, egy kis csalódottsággal az arcodon. Tudom, hogy butaságnak hangzik de abban a pillanatban rámtelepedett valamiféle makacs hiányérzet. Közelebb húzódtam hozzád és sután végigsimítottam a karodat, majd egy kis idő múltán a fejedet ismét a mellkasomra fektetted. A szívem olyan hevesen dobogott és annyira össze voltam zavarodva... Nem tudtam mit érzek és miért.

Te valahogy megfelelőnek tartottad ezt a meghitt időt arra, hogy kifejtsd, a távkapcsolatok mennyire működésképtelenek, és kifagass az előző szerelmemről.

- Biztos vagyok benne, ha megint lenne egy távkapcsolatom és a lányt hetekig nem látnám, túl hamar elmúlnának az érzéseim. Mondtam már, hogy sosem fogok mégegyszer ilyenbe belemenni.

Elmosolyodtam, de ezt a sötétben úgy sem láthattad... Elgonolkodtam... Azt hiszem még nem realizáltad, hogy csak azért utaztam 14 órát, hogy végre a közeledben lehessek.

[idfcanymore]

Talán hadak

Ott álltam mozdulatlan némán

és néztem ahogy autódba szállsz

majd padló gázzal elhajtasz.

Egyre jobban távolodtál,

S tized másodpercek után

 Már nem láttalak….

Ledermedve bámultam a semmibe

Amit magad után hagytál ott nekem .

Toporzékolhattam volna,

Könyöröghettem volna ,

Hogy ,,kérlek ne tedd, “

,,Ne hagyj el, ne hagyj cserben”.

De én csak álltam ott

Az autó felhajtón

S csendben küszködtem

A legördülő könnycseppek ellen.

Talán csak rossz az időzítés

Talán csak nem voltál kész…

Talán soha nem is akartad

Talán csak unatkoztál…

Vagy talán volt  más is…

Talán ez  is csak  egy Csingiling

És Pán Péter sztori….

Talán ez is csak egy játszma

Melyet egyikünk se nyerhet…

Talán csak annyi van hátra

Hogy elengedjelek hát….

[ujrakezdesm]

Érezted már azt, hogy valami szar fog bekövetkezni?

Fogalmad sincs, hogy mi csak annyi, hogy fàjni fog.

Feszült vagy

Tudni akarod, de közben félsz…

Mi lesz akkor, ha már ezt nem bírom el?

[the-feelings-do-not-go-away]

Nem tökéletes

Azért születtem hogy hibákat kövessek el

S nem azért, hogy a tökéletességben tévedjek el

Ha nem hibázunk nincs miből tanulni

A tökéletes csak egy alantas kép, mi megfog fakulni

S majd egyszer jön valaki, ki a hibáinkal együtt szeret

Ki a nehéz időkben is kézen fogva vezet

A legkönnyebb út, lemondani a másikról

Hagyni elveszni, hogy fel se keljen az árokból

Pedig az igazi megprobáltatás együtt küzdeni

Egy hatalmas veszekedés után szorosan ölelni

Félreteni a haragot, s szemébe nézve elengedni

Ez jelenti azt, hogy feltétel nélkül szeretni.

[banatostenger]

Talán hiányoznak a beszélgetéseink…

[fajdalmasejszaka]

Egyszer fent, másszor lent. De mondd csak, baj, ha többször lent?

Mon 06/05

[mezes-madzag]

Szemek amikbe lopva belepillantok. Elkapom az engem figyelő szempárt, de nem tartom sokáig. Ügyetlenül elejtem, le a földre, megszeppenve összeszedegetem és visszaadom. Hátha összeér közben a kezünk

[iamgoingunder]

Talán el tudlak engedni, kellett az a nap, hogy ott üljek melletted és így talán könnyebb, de sajnos nem ígérhetek semmit...

[miertnemtudszszeretni]

"Hallom ahogy halkan szólsz hozzám,

De én úgy teszek mintha nem hallanám

Idővel így lesz jobb talán,

Talán"