#turhan kaya

[magnificentlyreused]

In the twenty-fifth episode of the fourth season of Magnificent Century, Şehzade Selim's and Nurbanu Sultan's triplets Gevherhan, İsmihan and Şah Sultan wear three nearly identical pink and golden kaftans. However, they can be differentiate by looking at the center front pattern which begins its pattern in different positions at the neckline.

The kaftan worn by Gevherhan Sultan (left), is also worn by her cousin Şehzade Bayezid's daughter Ayşe Sultan in the twenty-ninth episode of the same season.

The kaftan worn by İsmihan Sultan (middle) appears again in the second season of Magnificent Century: Kösem. It can be seen on Hanzade Sultan in the second episode and on Turhan's daughter Beyhan Sultan in the twenty-ninth episode.

The kaftan worn by Şah Sultan (left) also appears on the second season of Magnificent Century: Kösem, where it is worn by Kaya Sultan in the twenty-sixth episode.

[solumadokunma]

2016'da Öldürülen 261 Kadını İsimleriyle Anıyoruz

Sene boyunca medyadan öldürüldüğünü okuduğumuz 261 kadının isimleri...

03 Şubat 2017, Cuma 00:03

bianet’in yerel ve ulusal gazetelerden, haber sitelerinden ve ajanslardan derlediği haberlere göre, erkekler 2016’da en az 261 kadın ve kız çocuğu öldürdü. Öldürülen kadınların altısı Suriyeliydi. İkisi ise trans kadınlardı.

2016’da öldürülen her dört kadından biri ayrılmak/boşanmak istediği ya da barışma/birliktelik teklifini reddedildiği için öldürüldü.

Sene boyunca medyadan öldürüldüğünü okuduğumuz kadınların isimleri şöyle:

Ocak

Sultan Sarı, Şükran Akçakoca, Songül Demir, Fatma K., Gülden Çobanoğlu, Diya Hudra, Duygu Şen, Zeliha Kara, Hediye Yolcuoğlu, Hümeyra Korkmaz, Rabia Kızılkaya, N.S., Güler Subaşı, Yeliz Tokçak, Nafiye Kirişçiler, Leyla Laman, Hülya Okatan, Leyla Kuruçay, Serap Çınar, Nurhan Eriş, Dervişe Kara, Hacer Kara, Pembe Canal, Aliye Canal, Edibe Demirbilek, Bahar Turhan, Nurcan Arslan, Türkan Akal, Fahriye Halil

Şubat

İsmet Çiftçioğlu, Tülin Türe, Yıldız Tongul, Tuğba Taş, Şener Çakmak, Gülay T., Türkan T., Gül T., Nurcan Çakmak, Nesrin Aksoy, Hatice Aksoy, Kübra Acar, Elif Zelal Yeni, Hamiyet Uğur, M.B., Burcu Akkuş Kaya, Zeynep Çelebi, Güler Taflan, Burcu Acar, Hülya Aydın, Zeliha Köse, Türkan Sarıkaya, Selma Kiraz

Mart

Fatma Karakoyun, Emine Baştan, Beysun Özkanışlı Düz, Şeker Buse, Yasemin Altun, Safiye Geyik, Hilmiye Demitürk, Müzeyyen Neşeli, Demet Karataş, Nermin Akçay, Şükran Durmaz, Ayşe Şöhmelioğlu, Sebahat Özdemir, Sueda Üçoğlu, Gönül Çakı, Tenay Çakı, Aysun S, N.T.B., F.A., Aynur Gökhan , Özlem Koç, Neslihan Kızılkaya, Ayşegül Şimşek, Elena Carnelia, Sibel Çadırcı, Latife Çetinkaya, Elveda Battal, Hediye Durmaz

Nisan

Emine A., Gönül Gürbüz, Serap Demir, Filiz Coşkun, Hülya (Rüya) Polat, Gülcan Demir, Rita Darı Winkler, Hatice Öztürk, Güllü Çelik, Emine Uysal, Sultan Zora, Fatma Kızılçelik, Simge Alay, İlknur Keskinsoy, Özgecan Arslan, Nuborakhon Usmonova, Şerife Yılmaz, S.M.A, Gülseren A.

Mayıs

Fazile Özmen, Neşe Adıgüzel, Asmer Gruyeva, Güner G., Dilek Adıgüzel İnanç, Necmiye Ceren Baran, Rukiye Sezer, Elmas Başdüzen, Ghada Shekhousi, Behiye Güçlü, Zeliha Uygur, Zübeyde Ünlü, Fatma Kayıkçı, Esra Güvem, Gizem Bulut

Haziran

Ceren Demirkan, Sibelcan Çobandedi, Meryem Özcan Şanlı, Emine Türken, Sultan Bayram, Damla Kozak, Yıldız Eryılmaz, Afife Barsal, Serpil Sağır, Esra Adıgüzel, Abide Demirli, Zeynep Nalbant, Cansel Bağlı, Özlem Gülyaprak, Ayla Coşkunlar, Seda Erol, Nezahat Durmaz, Fettaha A., Selma Güngör, Gizem Ekinci, Bahar Akbaş, Asiye Özbay

Temmuz

Özlem Sarıkurtbay, Güleser Şimşek, Banu Demirok, Yıldız Çakır, Fatma Baloğlu, Fatma Şengül, Menel İsmail, Nurcan Efe, Sibel Çelik, Arzu Nevruz, Şükran Gülçelik, Medine Özata, Anakız Dorum, Güler Dursun, Şehriban Akbaş, Berivan B., Aysun Ural

Ağustos

Kader Kaya, Esma Şenek, Hanife Şenek, Amine Demitaş, Neslihan Kaymaz, Gizem Günay, Menekşe Kerçin, Meltem Ece, Fatma Ayhan, Şeyda Bak, Gülizar Turan, Neşadiye Gökmen, Türkan Köse, Gülhanım Ekber, Naime Öztemurcu, Muazzez Türkyılmaz, Nezife Ersoy, Gizem Şolpal, Semiha Keyik, Çiğdem Pala, Ümmügülsüm Dursun

Eylül

Fatmagül Karakaş, Suphiye Avşar, Cennet Gülbeyaz, Esen Yaman, Sema Acar, Fatma Alp, Alev K., Ebru K., Semra Ezel, Yeliz Y., Türkan Mavi, Zekiye Bakırcı, Esma Kamalı, M.K., Kadriye Polat, Özlem Yıldırmaz, Özlem Yıldırmaz, Fatma Metinöz, Asma Bobdione

Ekim

Özlem Yıldırım, Seycan Birişik, Elvan Dedeler, Havva Eker, Rosham Arab, Müberra B., Hasret Akdoğan, Figen Titiz, Senem Zeybek, Zeynep Aksoy, Emine Kuru, Çiğdem Koç, Hüsne Kocamanoğlu, Arife Çolak, D.Ö., M.A., Samaya K., Irmak Kupal, Mehtep Özkanlı, Fulya Özdemir, Derya Demirkan, Raciye G., Güler Mete Oğuz, Saniye Özdemir

Kasım

Fatma Kente, D.E., Hatice Sökmen, Merve Coşkun, Satı Kan, Amina Almouna, İmhan Kılıç, Kübra Karğın, Nargül Ölmez, Nursel Şengül, Havva Er, Filiz Yurdabak, Gülşan Yurdabak, Fatma Elif Uysal, Müjgan Abacı, İlknur Y., Sibel Keklik, Selime Ateş, Hafize Müjde Özer, Fatma Karabulut, Münevver Erkan

Aralık

Tuğçe Uludağ, Vildan Kandemir, Şehriban Elmas, Zeynep Demir, Songül Erçil, Nisa Özlem İnçke, Berfin Yıldız, Amine B., Gülnaziye Köseoğlu, Fatma Köse, Gamze T., Kader Korkmaz, Sevinç A., Meltem Karaslan, Şehriban Dinç, Sinem Kır, Sevgi T., Renim Taha Mehlül. (ÇT)

İstanbul - BİA Haber Merkezi

[radyobalfm]

Kurtlar Vadisi'yle özdeşleşen Turhan Kaya'nın vefatı yürek burktu! Korona bir can daha götürdü

Kurtlar Vadisi’yle özdeşleşen Turhan Kaya’nın vefatı yürek burktu! Korona bir can daha götürdü

Televizyon ekranlarında bir periyoda damgasını vuran uzun soluklu seri girişimi Kurtlar Vadisi’nin oyuncu takımında konum alan Turhan Kaya, yakalandığı Corona Virüsü salgınından dolayı son nefesini vererek hayatını yitirdi. Kurtlar Vadisi’nde rol aldığı Ordinaryus karakteriyle isminden kelam ettiren başarılı oyuncu Turhan Kaya’nın yerküreyi tesiri altına ortama Corona Virüsü’nde nedeniyle hayata…

[ottomanladies]

Ibrahim Han of the Ottoman Empire + the women in his life

[reallifesultanas]

Portrait of Murad IV's daughters / IV. Murad lányainak portréi

Kaya Esmehan

Kaya was Murad IV’s most famous child, who Evliya said was a lioness, a worthy successor to her father. Evliya knew Sultan Murad well and closely followed Kaya’s life so we can trust him when he talks about Kaya. Based on these, we can assume that Kaya was of a similar nature to her father and grandmother, Kösem.

Kaya was born in Istanbul in 1633, certainly as the daughter Haseki Ayşe Sultan. Her father celebrated her birth with days of celebrations. Kaya's name is particularly interesting, as the name means "stone," and in a more abstract sense, "hard." We don’t know why Murad chose such a name for a newborn baby girl, maybe she was born in good health and looked tough compared to Murad's other children? To offset his peculiar name, Murad gave a much more dynastic name to her also, Esmehan. We don't know much about her childhood.

Kaya first came to the forefront in the 1640s when she was old enough to be married off. The selection of the husband was the responsibility of the Sultan and the mother of the child. The Valide Sultan must have had a word also, but it was not her who decided. We know, for example, that even though Nurbanu wanted to marry one of her granddaughters to a certain man, Safiye (the girl’s mother) prevented this. That is why there was nothing strange about Ayşe choosing a husband for Esmehan Kaya herself. The husband candidate was not particularly politically significant anyway. He was one of Murad's former sword-bearer, to whom Murad himself had promised Kaya before he died. So Kaya herself grew up considering the sword-bearer as her future husband. Kösem, however, did not agree with the decision. She wanted one of her own trusted men to be Kaya’s husband, a pasha who was loyal to her and who she could permanently chain to herself with the marriage. This is how she chose Melek Ahmed Pasha, who was roughly the same age as she was.

So Ayşe and Kösem fought to each other, but it is not known in detail how the war between the two women took place. Some say Ayşe tried to seek the help of Sultan Ibrahim, who, however, wanted to take advantage of the situation and wanted Ayşe for himself. In the end, this did not happen, so Kösem and her chosen one, Melek Ahmed Pasha won. The wedding took place in 1644, however, it wasn't in Kaya's mind to accept the pasha. On the wedding night, she wounded the man with a dagger and forbade him to touch her. Melek Ahmed did not force the matter and accepted Kaya's will. Some say Kösem eventually forced them to consummate the marriage, others said for a while Kösem also accepted Kaya’s decision.

Kaya and Kösem were quite close to each other, she was Kösem's favorite grandchild, and this seriously affected her relationship with Sultan Ibrahim I, who followed her father on the throne and who was in a bad relationship with both Murad IV and Kösem. The new sultan made Kaya's life hell, for example in the late 1640s she was forced to serve his new wife, who was a slave-origin consort. Several contemporary sources report that Ibrahim, since Murad's death, has been constantly disturbing Kaya, and for this reason, Kösem tried to keep the girl away from Ibrahim. Based on this, we can assume that Kaya was relieved when Ibrahim was dethroned and executed. Soon, however, her life turned upside down.

In 1651, seven years after her marriage, Kösem finally forced Kaya to consummate the marriage with her husband. According to Evliya, Kaya did not want it because a future teller predicted that she would die during the birth of her daughter. Kösem wanted Kaya to forget this nonsense, that's why she forced her. Others said there was no compulsion, Kaya herself decided so. Finally, Kaya soon became pregnant and gave birth to her baby daughter, Afife Fatma. Kaya survived the birth, but Kösem could no longer see it, since in September 1651 her rival, the new Sultan Mehmed IV's mother killed her.

Due to her death, Kösem's huge charity did not stop, for Kaya took her place in many ways. She presumably learned charity from her grandmother, as she had a prominent number and size of foundations and regularly helped those in need with huge sums of money. Just as she was a worthy daughter of Murad, she was a worthy grandchild of Kösem. As the common charity also suggests, Kösem was close to Kaya and knew her quite well. Maybe that’s certainly why she chose Melek Ahmed as her husband. Besides her own political ambitions, she might have guessed that Melek Ahmed could be a good husband for Kaya. Eventually, her suspicion came true because a real love came out from the marriage of Melek Ahmed and Kaya. Melek Ahmed regularly piled up gifts for his sweetheart, and Kaya helped the pasha move forward in political fields. Kaya once set off while was heavily pregnant to warn her husband that someone wanted to assassinate him.

In such a loving and caring relationship, it’s no surprise that after her first successful birth, Kaya soon became pregnant again. Perhaps after the success of her first birth, she could have calmed down and thought the prophecy was wrong. However, this birth was no longer as easy as the birth of Afife. She was seven months pregnant when labor began and she gave birth to a premature baby. The child was named Ahmed but he died on the day he was born. Kaya survived childbirth and soon recovered.

Then in 1658 Kaya became pregnant again. This time, during her pregnancy, she had a strange dream that suggested that she would soon join to her grandfather, Ahmed I, and his brother, Mustafa I. Kaya’s labor soon began, and she gave birth to a girl after a long, difficult labor, however, the placenta did not leave her uterus after the child was born. Because of this, the midwives tried every existing method to remove the placenta from the sultana’s body. At first, they gave her herbs to drink, then some herbs were put into her uterus with water, to clean the placenta away. But when none of it worked, the midwives tried to pull out the placenta with their bare hands. Eventually, after four-day torture, Kaya died in her palace and her little daughter soon followed her.

Kaya was buried in the mausoleum of Ibrahim I at Mehmed IV's command. The place of the burial suggests that Mehmed and Kaya were not close to each other at all, since if Mehmed had been the least interested in the matter, he would certainly not bury Kaya next to Ibrahim, with whom they knowingly hated each other. It cannot be ruled out that after the assassination of Kösem, Kaya violated the Sultan or his mother in some way and that was the background of their relationship. During the funeral, Melek Ahmed Pasha fell to Kaya's coffin, crying loud and was unable to calm down. This kind of emotional outburst was very unusual for a guy and very not okay with the traditions. Melek Ahmed mourned his beloved wife for the rest of his life, even if he was forced to remarry over time.

As Kaya followed Kösem in charity, so did her daughter, Afife followed her. With the death of her mother, Afife took over the supervision of all her foundations as soon as she became old enough to do so. Like her mother and grandmother, she was a really charitable and generous person. She was married to a pasha named Suleiman, who already had two sons from his previous marriage. They had no children together with Afife. Afife Fatma Hanimsultan died in 1727 and was buried in the Şehzade Mosque Complex.

Safiye

The identity of her mother and date of birth are unknown, all that is known is that she was born after 1633. Her name is interesting, since Safiye, although occurring among dynastic names, was not common. In addition, Safiye Sultan, Murad IV’s great-grandmother, was not very popular in the period. First of all, it would be nice to know who named the little princess. As the exact date of birth is not known, this is difficult to say. If she was born during any of Murad's campaigns, she would certainly be named by Kösem. The name may suggest that perhaps Murad or Kösem liked or revered the famous sultana. We know that Kösem often visited Safiye during the reign of Ahmed I, perhaps she also took Murad with her on these journeys, so he had the opportunity to establish some kind of relationship with his great-grandmother.

She was married off by her cousin Mehmed IV in 1659 to the blonde Abaza Hüseyin Pasha, who was a relative of the reigning Grand Vizier Köprülü Mehmed Pasha. We don’t know much about their marriage, however, the fact that they had four children may indicate that their relationship was balanced. One son Ebu-Bekr died as a child and another son Sultanzade Mehmed Remzi Pasha (1660-1719) became an influential statesman. Mehmed Remzi Pasha was married and the Safiye Sultanzadelers can be traced back to him. The Safiye Sultanzadelers have been present in Ottoman history for centuries, and are mentioned by many even in the twentieth century, and perhaps some of them still live among us today. Along with two sons, Safiye and Abaza Hüseyin Pasha also had a daughter, Rukiye (before 1680 - 1697), who reached adulthood and was married to Murmedoglu Gürci Mehmed Pasha in 1694, but we know no more about her, as she soon died.

Safiye died in 1680 when she gave birth to her last child a premature baby. Along with Safiye, her son Abdullah also died. She was buried in the mausoleum of her grandfather, Ahmed I, along with her son. Her husband survived her for eight years.

Rukiye

Rukiye was probably born in the last years of Murad IV's reign, perhaps in 1640. The identity of her mother is unknown. She was also married off by her cousin, Mehmed IV, to Şeytan Melek Divrikli Ibrahim Pasha in January 1663, with whom she had two children, Ayşe (? -1717) and Fatma (? -1727?). The date of birth of the girls is unknown, usually, they put it by the late 1670s, but it is more likely that they were born much earlier, shortly after the wedding of Rukiye and the pasha. We know a little more about Fatma's life than we know about Ayşe. Fatma's husband was Mısırlı Bıyıklı Mehmed Pasha, from whom a son was born, Mehmed Said.

Rukiye's husband died in 1685, but the widowed sultana probably married again soon. Although historians disagree on this, if she did remarry, Gürcü Mehmed Pasha was the chosen one. Similarly uncertain is the time of Rukiye's death, all we know is that it may have happened sometime between 1690 and 1703 and that she was buried in the Şehzade Mosque complex.

More daughters

Hanzade was born in 1631, but the identity of her mother is unknown. Her husband was Nakkaş Mustafa Pasha until the man's death in 1657. Their marriage remained childless and she did not remarry after widowhood. She died in 1675.

The identity and date of birth of Ayşe's mother are also unknown. Before 1655 he married Malatuk Süleyman Pasha but we don't know any more about her.

An anonymous sultana, who was born in 1627, married Tüccarzade Mustafa Pasha in 1640.

Another anonymous sultana married Ammarzade Mehmed Pasha before 1648, but we know nothing else about her.

In addition to the former girls, Murad had other daughters who died as children, such as Hafsa, of whom we know nothing, and Esmehan, who was born before 1633 and, according to some, died as an infant, before 1633. But since she was buried in the mausoleum of Mustafa I, it arises that she died after Mustafa's death in 1639. It wouldn't be logical to rebury her in Mustafa's tomb while all of Murad's other children are buried where they were originally buried. Some say Murad also had a daughter named Gevherhan, while others think she was Ibrahim's daughter, anyhow she died as a child.

Used sources: L. Peirce - The Imperial Harem; N. Sakaoğlu - Bu Mülkün Kadın Sultanları; R. Dankoff - The Intimate Life of an Ottoman Statesman; R. Dankoff - An Ottoman Mentality: The World of Evliya Çelebi; Du Loir - Les voyages du sieur Du Loir; Y. Öztuna - Sultan Genç Osman ve Sultan IV. Murad; J. Dumas - Les perles de nacre du sultanat: Les princesses ottomanes; C. Finkel - Osman's Dream: The Story of the Ottoman Empire; Y. Öztuna - Devletler ve Hanedanlar; Uluçay - Padişahların Kadınları ve Kızları; F. Davis - The Palace of Topkapi in Istanbul; G. Junne - The black eunuchs of the Ottoman Empire

*    *    *

Kaya Esmehan

Kaya volt IV. Murad leghíresebb gyermeke, aki Evliya szerint egy igazi oroszlán volt, méltó utódja apjának. Evliya jól ismerte Murad szultánt és alaposan nyomon követte Kaya életútját, így hihetünk neki, mikor Kayáról beszél. Ezek alapján azt sejthetjük, hogy Kaya hasonló természetű volt, mint apja és nagyanyja, Köszem.

Kaya 1633-ban született Isztambulban, minden bizonnyal Haszeki Ayşe szultána lányaként. Születését apja napokon át tartó mulatsággal ünnepelte meg. Kaya neve különösen érdekes, hiszen a név jelentése "kő", elvontabb értelemben pedig "kemény". Nem tudjuk, hogy Murad miért választott ilyen nevet egy újszülött kislánynak, talán többi gyermekéhez képest jó egészségben született és keménynek tűnt? Hogy különös nevét ellensúlyozza Murad egy sokkal dinasztikusabb nevet, az Esmehant is a Kaya mellé tette. Gyermekkoráról nem sokat tudunk.

Kaya először az 1640-es években került a figyelem középpontjába, mikor elég idős lett a kiházasításhoz.  A férj kiválasztása a mindenkori szultán és a gyermek édesanyjának feladata volt. A Valide szultánának minden bizonnyal szintén lehetett szava, ám nem ő döntött. Tudjuk például, hogy Nurbanu hiába szerette volna egyik unokáját egy bizonyos férfihoz adni feleségül, Safiye (a lány anyja) ezt megakadályozta. Épp ezért nem volt abban semmi furcsa, hogy Ayşe maga válasszon férjet Esmehan Kaya számára. A férjjelölt egyébként nem volt különösen jelentős politikai szempontból. Murad egyik korábbi fegyverhordozója volt, akinek még maga Murad ígérte oda Kayát, mielőtt meghalt volna. Kaya maga úgy nőtt fel tehát, hogy a fegyverhordozót tekintette jövendőbeli férjének. Köszem azonban nem értett egyet a döntéssel. Saját emberei közül akart valakit Kaya férjéül, egy olyan pasát, aki hűséges hozzá és akit végleg magához láncolhat a házassággal. Így esett a választása a nagyjából vele egy idős Melek Ahmed Pasára.

Ayşe és Köszem egymásnak feszültek tehát, de nem tudni részletekbe menően, hogyan zajlott a két nő közötti háború. Egyesek szerint Ayşe igyekezett Ibrahim szultán segítségét kérni, aki azonban ki akarta használni a helyzetet és magának akarta Ayşét. Végül ez nem történt meg, így győzött Köszem és a választottja Melek Ahmed Pasa. Az esküvőre 1644-ben került sor. Kayának esze ágában sem volt azonban elfogadni a pasát. A nászéjszakán egy tőrrel sebesítette meg a férfit és megtiltotta neki, hogy hozzáérjen. Melek Ahmed nem forszírozta a dolgot és elfogadta Kaya akaratát. Egyesek szerint Köszem végül erőszakkal rávette őket, hogy elhálják a nászt, mások szerint egy időre Köszem is elfogadta Kaya döntését.

Kaya és Köszem meglehetősen közel álltak egymáshoz, ő volt Köszem kedvenc unokája, ez pedig komolyan befolyásolta viszonyát az apja után trónrakerülő I. Ibrahimmal. Az új szultán pokollá tette Kaya életét, az 1640-es évek végén például arra kényszerítette, hogy feleségét szolgálja. Több korabeli forrás is beszámol arról, hogy Ibrahim, Murad halála óta folyamatosan kipécézte magának Kayát és emiatt Köszem igyekezett a lányt távol tartani Ibrahimtól. Ez alapján feltételezhetjük, hogy Kaya megkönnyebbült, mikor Ibrahimot trónfosztották és kivégezték. Hamarosan azonban élete fenekestül felfordult.

1651-ben, hét évvel házassága megköttetése után Köszem szultána végül kényszerítette Kayát, hogy elhálja a nászt férjével. Evliya szerint Kaya azért nem akarta elhálni a nászt a pasával, mert egy álomfejtő (vagy jövendő mondó) azt jósolta neki, hogy lánya születésébe fog belehalni. Köszem a kényszerítéssel azt akarta elérni, hogy Kaya elfelejtse ezt a nonszensz gondolatot. Mások szerint nem volt semmi kényszer, Kaya maga döntött így. Végül aztán Kaya hamarosan teherbe esett és világra hozta kislányát, Afife Fatmát. Kaya túlélte a szülést, Köszem azonban ezt már nem láthatta, hiszen 1651 szeptemberében vetélytársa, az új szultán IV. Mehmed anyja meggyilkoltatta.

Köszem halálával nem szűnt meg hatalmas jótékonykodása, Kaya ugyanis sok szempontból átvette a helyét. Feltehetőleg nagyanyjától tanulta a jótékonykodást, ugyanis kiemelt számú és méretű alapítványa volt és rendszeresen segítette a szükségben szenvedőket hatalmas összegekkel. Mint ahogy méltó lánya volt Muradnak, úgy méltó unokája Köszemnek. Mint a közös jótékonykodás is sugallja, Köszem meglehetősen jól ismerte unokáját, és minden bizonnyal épp emiatt választotta számára Melek Ahmedet férjül. Saját politikai ambíciói mellett úgy sejthette, Melek Ahmed jó férje lehet Kayának. Végül sejtelme beigazolódott, mert Melek Ahmed és Kaya között valódi szerelem és bajtársiasság szövődött. Melek Ahmed rendszeresen halmozta el ajándékokkal kedvesét, Kaya pedig minden módon segítette a pasa előremenetelét. Kaya egyszer mindenórás terhesen indult útnak, hogy figyelmeztesse férjét, hogy valaki az életére akar törni.

Egy ilyen szerelemre és bizalomra épülő kapcsolatban nem meglepő, hogy az első sikeres szülés után Kaya hamarosan újra várandós lett. Talán az első szülés sikere után megnyugodhatott és azt hihetette a prófécia téves volt. Ez a szülés azonban már korántsem volt olyan felhőtlen, mint Afife születése. Hét hónapos terhes volt, amikor beindult a szülés és egy koraszülött fiút hozott világra. A gyermeket Ahmednek nevezték el, ám még születése napján meghalt. Kaya túlélte a szülést és hamarosan felépült.

1658-ban aztán Kaya újra várandós lett. Ezúttal terhessége alatt különös álmot látott, mely azt sugallta hogy hamarosan csatlakozni fog nagyapjához I. Ahmedhez és annak öccséhez, I. Musztafához. Kaya szülése hamarosan beindult és hosszadalmas, nehéz szülés után egy kislánynak adott életet, azonban a méhlepény nem távozott a gyermek születését követően. Emiatt a bábák minden létező módszert megpróbáltak, hogy eltávolítsák a méhlepényt a szultána testéből. Eleinte gyógyfőzeteket itattak vele, aztán a gyógyfőzeteket a méhébe juttatták, de amikor ez sem járt eredménnyel puszta kezükkel próbálták kihúzni a méhlepényt. Végül négy napos tortúra után Kaya meghalt, kislánya pedig hamarosan követte őt.

Kayát IV. Mehmed parancsára I. Ibrahim mauzóleumába temették el. A temetés helye sugallja, hogy Mehmed és Kaya egyáltalán nem álltak egymáshoz közel, hiszen ha Mehmedet a legkevésbé is érdekelte volna a dolog, Kayát biztosan nem Ibrahim mellé temeti, akivel tudottan gyűlölték egymást. Nem zárható ki, hogy Köszem meggyilkolása után Kaya valamilyen módon megsértette a szultánt vagy annak édesanyját és ez állt viszonyuk hátterében. A temetés alatt Melek Ahmed Pasa a szokásokat megsértve zokogva borult Kaya koporsójára és képtelen volt megnyugodtni. Az ilyesfajta érezelmi kitörés nagyon nem volt szokás egy pasától. Melek Ahmed élete végéig gyászolta szeretett feleségét még akkor is ha idővel kényszerítették az újra nősülésre.

Ahogy Kaya Köszem örökébe lépett, úgy lépett lánya Afife Kaya örökébe. Anyja halálával ő vette át minden alapítványának felügyeletét, amint elég idős lett ehhez. Anyjához és nagyanyjához hasonlóan igazán jótékony személy volt. Egy Szulejmán nevű pasához adták feleségül, akinek már volt két fia előző házasságából, Afifével nem született közös gyermekük. Afife Fatma Hanimszultána 1727-ben halt meg és a Şehzade mecsetkomplexumban temették el.

Safiye

Safiye szultána édesanyjának kiléte és születési ideje nem ismert, annyit tudni, hogy 1633 után jött világra. Neve érdekes, hiszen a Safiye bár előfordult a dinasztikus nevek között, nem volt gyakori. Emellett Safiye szultána, Murad dédnagyanyja nem volt túl népszerű a korszakban. Először is jó lenne tudni, hogy ki nevezte el a kishercegnőt. Mivel pontos születési ideje nem ismert, ezt nehéz megmondani. Ha Murad valamelyik hadjárata alatt jött világra, minden bizonnyal Köszem nevezte el. Az elnevezés utalhat arra, hogy talán Murad vagy Köszem kedvelte és tisztelte a híres szultánát. Azt tudjuk, hogy Köszem gyakran látogatta Safiyét még I. Ahmed uralkodása alatt, talán ezen utakra Muradot is magával vitte, így annak lehetősége volt valamilyen viszonyt kialakítani dédnagyanyjával.

Unokatestvére, IV. Mehmed házasította ki 1659-ben a szőke Abaza Hüseyin Pasához, aki szegről végről a nagyvezír Köprülü Mehmed Pasa rokona volt. Házasságukról nem sokat tudunk, azonban az, hogy négy gyermekük is született arra utalhat, hogy kiegyensúlyozott volt a kapcsolatuk. Egyik fiuk Ebu-Bekr gyermekként elhunyt, másik fiuk Sultanzade Mehmed Remzi Pasa (1660-1719) pedig befolyásos államférfi lett. Mehmed Remzi Pasa megházasodott és tőle eredeztethetőek a Safiye Sultanzadelerek, akiknek családja évszázodik jelen volt az Oszmán történelemben, a huszazdik században is többen említést tesznek róluk és talán ma is köztünk élnek. Safiyének és Abaza Hüseyin Pasának két fiuk mellett született egy lányuk is Rukiye (1680 előtt - 1697), aki megérte a felnőttkort és 1694-ben kiházasították Muruloglu Gürci Mehmed Pasához, többet azonban nem tudunk róla, mivel hamarosan meghalt.

Safiye 1680-ban hunyt el, amikor utolsó gyermekét hozta világra koraszülöttként. Safiyével együtt a fia, Abdullah is meghalt. Nagyapja, I. Ahmed mauzóleumában temették el fiával együtt. Férje nyolc évvel élte túl.

Rukiye

Rukiye valószínűleg Murad utolsó éveiben született, talán 1640-ben. Édesanyja kiléte nem ismert. Őt is unokaöccse IV. Mehmed házasította ki 1663 januárjában Şeytan Melek Divrikli Ibrahim Pasához, akivel két gyermeke született, Ayşe (?-1717) és Fatma (?-1727?). A lányok születési ideje nem ismert, általában az 1670-es évek végére teszik, ám valószínűbb, hogy jóval hamarabb, az esküvő után nemsokkal születtek. Fatma életéről valamivel többet tudunk, mint Ayşéről. Fatma férje Mısırlı Bıyıklı Mehmed Pasa volt, akitől egy fia született Mehmed Said.

Rukiye férje 1685-ben meghalt, az özvegy szultána valószínűleg azonban hamarosan újra férjhez ment. A történészek bár nem egyeznek ebben, ha mégis újra férjhez ment, akkor Gürcü Mehmed Pasa volt a kiválasztott. Hasonlóan bizonytalan Rukiye halálának ideje, annyit tudunk, hogy 1690 és 1703 között valamikor történhetett és hogy a Şehzade mecset komplexumban temették el.

További lányai

Hanzade 1631-ben jött világra, édesanyjának személye azonban nem ismert. Férje Nakkaş Mustafa Pasa volt, egészen a férfi 1657-es haláláig. Házasságuk gyermektelen maradt és Hanzade megözvegyülése után sem ment újra férjhez. 1675-ben halt meg.

Ayşe édesanyjának kiléte és születési ideje sem ismert. 1655 előtt ment férjhez Malatuk Süleyman Pasához.

Egy névtelen szultána, aki 1627-ben született 1640-ben ment férjhez Tüccarzade Mustafa Pasához.

Egy másik névtelen szultána Ammarzade Mehmed Pasa felesége lett 1648 előtt, de nem tudunk semmi mást róla.

Az előbbi lányok mellett Muradnak voltak további lányai, akik gyermekkorukban haltak meg, így például Hafsa, akiről semmit sem tudunk és Esmehan, aki 1633 előtt született és egyesek szerint csecsemőként meg is halt. Ám mivel I. Musztafa mauzóleumában helyezték örök nyugalomra felmerül, hogy Musztafa 1639-es halálát követően halt meg ő is. Nem lett volna ugyanis logikus a lányt újratemetni Musztafa mauzóleumában, hiszen Murad többi gyermekét sem temették soha újra. Mind ott nyugszanak, ahová eredtileg temették őket. Egyesek szerint Muradnak volt egy Gevherhan nevű lánya is, mások szerint ez a gyermek Ibrahimé volt, akárhogy is a kislány gyermekkorában meghalt.

Felhasznált források: L. Peirce - The Imperial Harem; N. Sakaoğlu - Bu Mülkün Kadın Sultanları; R. Dankoff - The Intimate Life of an Ottoman Statesman; R. Dankoff - An Ottoman Mentality: The World of Evliya Çelebi; Du Loir - Les voyages du sieur Du Loir; Y. Öztuna - Sultan Genç Osman ve Sultan IV. Murad; J. Dumas - Les perles de nacre du sultanat: Les princesses ottomanes; C. Finkel - Osman's Dream: The Story of the Ottoman Empire; Y. Öztuna - Devletler ve Hanedanlar; Uluçay - Padişahların Kadınları ve Kızları; F. Davis - The Palace of Topkapi in Istanbul; G. Junne - The black eunuchs of the Ottoman Empire

[malitasoledad]

Crackship: Hatice Sultan & Turhan Sultan

[malumatfurusorg]

Kartalların Pence ve Gagalarını Yeniden Çıkarıp Ömürlerini Uzattıkları İddiası

Kartalların Yeniden Doğuş Uçuşu Hikâyesi Gerçek Dışı Kartallar Ömürlerini Uzatmak İçin Ölümü Göze Alarak Gagalarını, Pençelerini ve Tüylerini Yenilediği İddiası Doğru Değil   Kişisel gelişim odaklı içeriklerin favorisi “Kartalın Yeniden Doğuşu” temalı asılsız anlatı bugünkü konumuz. İddiaya göre kartallar, ölümü göze alarak gagalarını, pençelerini ve tüylerini yenileyerek 70 yıllık ömürlerini…

[aramielles]

quelques idées vite fait pour mon SoW / kaamelott parallèles / différences edits

Guenievre / Hürrem

Ygerne / Ayse Hafsa - Turhan Hatice

Mevanwi / Kosem - Halime

Viviane - Aconia / Mahidevran

Mehben - Mehgan / Mihrimah - Ismahan Kaya (ig ??)

Anna / Şah-î-Huban

Séli / Safiye

Demetra / Nurbanu (les MÊMES un peu)

Madenn / la mère de Rukiye Sultan - Mahfiruze (maybe?)

[aynurant]

SUSKUNUM SANA >> instagram.com/ihsanturhann

Hangi şiire başlasam suskunum sana

Dağ göğsünde bir kaya diliyle suskun

Güneşte kavrulan bir kum tanesi

Çatlayan dudaklarım oluyor her gece

Yağmura suskun yaşamaya suskun

Haykırabilsem

Belki bir nehir köpürebilir sesimde

Silinebilir kuraklığın bütün izleri

Upuzun çöller vadileşebilir içimde

Hangi güzelliği özlesem suskunum sana

Yürek boşluğunda bir of kadar suskun

Özlüyorum seni masmavi

Koşuyorum sana bembeyaz

Ve kahroluyorum bir anda kapkara

Ah oluyorum

Of oluyorum

Ve susuyorum

Oysa haykırabilsem

Işık yumağı bir pınar olur soluğum

Hangi türküye uzansam suskunum sana

Ağıt ağıt, özlem özlem suskun

Tut ki vurulmuşum

Aşktan ve kandan bir damla olmuşum

Bir saçlarının rüzgarına

Bir de ağzının kıyılarına konmuşum

Hangi dalga silebilir beni senden

Hangi kasırga koparabilir

Ben saç tellerinde bir ezgi olmuşum

Coşkuların her şahlanışında

Sana deprem deprem susmuşum

Ve sana susmaktan inan ki yorulmuşum

Yeter olsun gözlerinde ışık fırtınası

Sözlerinde baskı yasası yeter

Hangi kavgayı özlesem suskunum sana

Zafer sabahlarında gece kadar

Bayram sabahlarında yas kadar suskun

Böyle güzelliklere de

Böyle suskunluklara da lanet olsun

Al bu suskunluğumu al artık

Al ki

Bütün gürültüler kahrolsun

Şiir; Adnan Yücel

Yorum; İhsan Turhan

[maghaberleri]

Halka Kadrosuna Yeni Oyuncu!

Notice: Undefined index: sbrssfeedcfg_description_extend_content_size in /home/magazinhaberleri.com/public_html/wp-content/plugins/sb-rss-feed-plus/SB-RSS_feed-plus.php on line 303

Serkan Çayoğlu, Hande Erçel, Kaan Yıldırım, Hazal Subaşı, Nazan Kesal, Ahmet Mümtaz Taylan, Burak Sergen’in başrollerinde yer aldığı dizi Halka, başarısı ile gündemde! TRT 1 ekranlarının iddialı dizisi Halka dizisi kadrosuna Kurtlar Vadisi Pusu dizinden bir oyuncu dahil oldu. İşte Halka dizisine dahil olan yeni oyuncu… Halka Dizisine Çukur Dizisinden Transfer Oyuncu Katıldı! Halka dizisi …

The post Halka Kadrosuna Yeni Oyuncu! appeared first on Magazin Haberleri.

from WordPress https://www.magazinhaberleri.com/halka-kadrosuna-yeni-oyuncu/ https://www.magazinhaberleri.com/wp-content/uploads/2019/01/halka_780x400.jpg

[selcuksofta]

Artistik Yüzme Türkiye Yaz Şampiyonası, Sultanbeyli Yüzme Havuzu'nda yapıldı. Sporcularımız, organizasyonda 4 altın, 6 gümüş ve 3 bronz madalya kazandı. Şampiyonayı 13 madalya ile tamamlayan Fenerbahçe, en başarılı kulüp oldu.

11-12 yaş düette Selin Telci-Ece Üngör ikilisi birincilik, Duru Kanberoğlu-Loya Cenkçi ikilisi ise ikincilik elde etti. 10 yaş düette Ayça Boru-Tuana Uslu kürsünün ikinci, 10 yaş soloda da Deniz Kaya üçüncü basamağına çıktı. 18 Yaş ve üstü solo kategorisinde Öykü Evliya altın, Ebru Mina Turhan ise gümüş madalya aldı. 12 Yaş solo yarışmasında Ece Üngör birinci, Loya Cenkçi ikinci, Duru Kanberoğlu da üçüncü oldu. 13-15 yaş soloda Ilgaz Mai Demir altın, Maya Timur gümüş, Duru Bilge bronz madalya kazanırken, Junior Soloda Damla Yılmaz gümüş madalya elde etti.

[lokaleblickecom]

MÜSİAD, KÖLN UND ENGLAND FANDEN GENERALVERSAMMLUNGEN STATT

Die Generalversammlung der MÜSİAD Köln und der MÜSİAD UK fand unter Teilnahme von Mahmut Asmalı, Präsident der MÜSİAD, statt. Als Ergebnis der Generalversammlungen wurden Yunus Arslan zum Vorsitzenden der MÜSİAD Köln und Murat Bingöl zum Vorsitzenden der MÜSİAD Großbritannien gewählt. In den Niederlassungen der MÜSİAD Köln und der MÜSİAD England wurden Änderungen der Aufgaben vorgenommen. Als Ergebnis der Generalversammlungen, an denen MÜSİAD-Präsident Mahmut Asmalı und MÜSİAD-Vorstandsmitglieder teilnahmen, wurden Yunus Arslan zum Vorsitzenden der MÜSİAD-Sektion Köln und Murat Bingöl zum Vorsitzenden der MÜSİAD-Sektion Großbritannien gewählt.

Im ersten Teil des Deutschland- und England-Programms der MÜSİAD fand die Generalversammlung der MÜSİAD Köln statt, an der Präsident Mahmut Asmalı, der Kölner Generalkonsul Turhan Kaya, der Düsseldorfer Generalkonsul Ayşegül Gökçen Karaarslan, der Münsteraner Generalkonsul Ahmet Faik Davaz, der Essener Generalkonsul Sezai Tolga Şimşir, der Istanbuler Bundestagsabgeordnete Zafer Sırakaya, Vertreter der Geschäftswelt der Region und MÜSİAD-Mitglieder aus der Wirtschaft teilnahmen.

Im Rahmen des Programms besuchte Präsident Asmalı auch das Generalkonsulat Köln und den Hauptsitz der Islamischen Gesellschaft National Vision und führte Gespräche mit Generalkonsul Turhan Kaya und dem Präsidenten der Islamischen Gesellschaft National Vision, Kemal Ergün, über die Aktivitäten der MÜSİAD und das Geschäftsleben in der Region. Präsident Asmalı, der auch mit Geschäftsleuten der MÜSİAD-Niederlassung Köln zusammentraf, besuchte anschließend die Hatex-Gruppe, ein Mitglied der MÜSİAD, und erhielt von Hatex-Manager Burhan Asan Informationen über deren Aktivitäten.

Präsident Asmalı, der auch mit Geschäftsleuten der MÜSİAD-Niederlassung Köln zusammentraf, besuchte anschließend die Hatex-Gruppe, ein Mitglied der MÜSİAD, und erhielt von Hatex-Manager Burhan Asan Informationen über deren Aktivitäten. "Die Türkei spielt eine wichtige Rolle im Handel mit Deutschland und dem europäischen Raum" Bei der Bewertung seiner Kontakte in Deutschland vor seiner Reise in das Vereinigte Königreich betonte Präsident Mahmut Asmalı die Bedeutung der Arbeit türkischer Geschäftsleute und sagte: "Die Türkei spielt eine wichtige Rolle im Handel mit Deutschland und der europäischen Region. Als MÜSİAD wollen wir die Zahl unserer Geschäftsleute in der EU erhöhen und mehr zu den regionalen und zwischenstaatlichen Handelsbeziehungen beitragen."

Präsident Asmalı wünschte Yunus Arslan, der im Rahmen der Generalversammlung der MÜSİAD Köln zum Vorsitzenden der MÜSİAD Köln gewählt wurde, viel Erfolg und dankte dem scheidenden Vorsitzenden Bahattin Yılmaz für seine Arbeit.

Nach ihren Kontakten in Deutschland reiste die MÜSİAD-Delegation zur Generalversammlung von MÜSİAD UK nach London und besuchte die MÜSİAD-Mitglieder Vehbi Keleş in der Fabrik der Gima Group und Mehmet Demir in den Anlagen von Modern Paper und informierte sich über deren Aktivitäten.

Präsident Mahmut Asmalı, der mit den Mitgliedern von MÜSİAD UK auf Einladung des Londoner Yunus-Emre-Instituts zusammenkam, führte Gespräche über das Handelsleben in der Region. MÜSİAD-Präsident Mahmut Asmalı und MÜSİAD-Vorstandsmitglieder nahmen anschließend an der Generalversammlung von MÜSİAD UK teil. 

"Die Türkei handelt nach dem Grundsatz 'der Mensch zuerst'". In seiner Rede auf der Generalversammlung von MÜSİAD UK wies Präsident Asmalı auf die Handelsbeziehungen zwischen der Türkei und dem Vereinigten Königreich hin und betonte, dass die Türkei in der Energiekrise in Europa eine Schlüsselposition einnimmt.  Präsident Asmalı betonte, dass regionale Konflikte und globale Krisen die Bedeutung der Zusammenarbeit zwischen den Ländern in der neuen Ära erhöht haben, und sagte, dass die MÜSİAD ihren Teil zur weiteren Stärkung der Handelsbeziehungen zwischen der Türkei und dem Vereinigten Königreich beitragen wird.

Der Präsident von MÜSİAD ging in seiner Erklärung auch auf die Rolle der Türkei in der Getreidekrise ein und sagte: "Die Türkei, unter der Führung unseres Präsidenten Recep Tayyip Erdoğan, erringt einen diplomatischen Sieg nach dem anderen mit ihrer Rolle als Vermittler und Friedensstifter in der regionalen und globalen Arena. Heute sehen wir eine lösungsorientierte, konstruktive Türkei, die nach dem Prinzip "People first" handelt. Als MÜSİAD setzen wir die humanitäre Diplomatie fort, indem wir neben der Handelsdiplomatie auch einen Beitrag zur humanitären Arbeit unseres Landes leisten." Präsident Asmalı wünschte auch Murat Bingöl, der auf der Generalversammlung von MÜSİAD UK zum Vorsitzenden des britischen Zweigs gewählt wurde, viel Erfolg und dankte dem scheidenden Vorsitzenden Mustafa Demir für seine Arbeit.

Nach der Generalversammlung von MÜSİAD UK traf die MÜSİAD-Delegation mit Ümit Yalçın, dem Botschafter der Türkei in London, zusammen und tauschte sich über MÜSİAD-Projekte und das Handelsleben in der Region aus. Im Rahmen des britischen Programms besuchte die Delegation auch das britische MÜSİAD-Büro, hörte sich die Präsentation über regionale Handelsmöglichkeiten an und bewertete die Schritte, die zur Stärkung der Handelsbeziehungen zwischen den beiden Ländern unternommen werden können. Quelle: MÜSIAD Read the full article

[radyobalfm]

Kurtlar Vadisi ile bir periyoda damgasını vuran Turhan Kaya, son yolculuğuna uğurlandı! Korona...

Kurtlar Vadisi ile bir periyoda damgasını vuran Turhan Kaya, son yolculuğuna uğurlandı! Korona…

Televizyon ekranlarında bir periyoda damgasını vuran uzun soluklu seri girişimi Kurtlar Vadisi’nin oyuncu takımında taraf alan Turhan Kaya, yakalandığı Corona Virüsü salgınından dolayı son nefesini vererek hayatını yitirdi. Kurtlar Vadisi’nde rol aldığı Ordinaryus karakteriyle isminden kelam ettiren başarılı oyuncu Turhan Kaya’nın yerküreyi tesiri altına yere Corona Virüsü’nde nedeniyle hayata…

[ottomanladies]

OTTOMANLADIES’ 2ND BIRTHDAY CELEBRATIONS

my favourite female relationships in ottoman history – requested by anon