azsofi22-blog

[azsofi22-blog]

•

Elsüllyedt álomhajó roncsában,

Keresem, kutatom.

Leüllepedett iszap, teli angolnákkal,

Tengerbe fulladok.

Sötét árnyalatokban játszó víztükörben,

Keresem, kutatom.

A távolban viharfelők dörögnek,

Tangerbe fulladok.

Dühösen a partvédőt ostromló hullámokban,

Keresem, kutatom.

Ilyesztő mélységben döbbentem rá,

Tengerbe fulladok.

Az ég sötét, ilyen még nem volt,

Keresem, kutatom.

Fénylő napsugarak nélkül, tudom

Tengerbe fulladok.

Vitorlát bontanak a madarak,

Keresem, kutatom.

Az épp eszűek már vissza vonultak,

Tengerbe fulladok.

Kábítóan, fáradhatatlanul morajló,

Keresem, kutatom.

Mámorító, ahogy bőrömet marja a só,

Tengerbe fulladok.

Lélegezni már alig-alig tudok,

Keresem, kutatom.

Félek, hogy az ár túl messzire sodor,

Tengerbe fulladok.

Magányos szomorúságomba érzem

BELEFULLADOK.

•

[azsofi22-blog]

Legszívesebben elmondanék mindent arról az fekete óceánszerű szomorúságról amiben fuldoklom, de minden kimondott szavam pazarlás lenne, hisz’ úgysem értenéd meg.

[azsofi22-blog]

Néha kellenek nehéz időszakok,ami után elmondhatod:”huh,bazdmeg,ezt is megcsináltam!!”

[azsofi22-blog]

[azsofi22-blog]

a részeg énem sokszor okoz problémákat a józan énemnek

valaki: úgyse mered megtenni részeg én: nem-e?

[azsofi22-blog]

[azsofi22-blog]

[azsofi22-blog]

[azsofi22-blog]

[azsofi22-blog]

[azsofi22-blog]

•

Homályosan látok, s rímeket hányok.

•

Angerer Zsófi

[azsofi22-blog]

Biosz órai általánosítás

Ma biosz órán az adrenalin kapcsán a stresszről, depresszióról beszélt a tanár. Elmondta, hogy a stresszoldás legjobb módja a mozgás, a hobbi, meg ha elmondjuk valakinek. Ez mind szép és jó, de… kevés kellett volna hogy megmondjam neki a magamét. Mert ezt nem lehet így általánosítani. Ugyanis ha valaki depressziós, akkor őt nem érdekli a hobbija. Nem mozdul ki, nem jár el sportolni, még a legkisebb testmozgás sem esik neki jól. Elszigetelődik, úgy érzi nincs senkije, akinek elmondjatná a fájdalmait. Csak attól féltem, hogy ha ezt így megmondom neki, akkor az osztályban mindenki rájön, hogy nem vagyok jól.

[azsofi22-blog]

Tóth Krisztina: Zápor

Gyerekkoromban aszfaltkrétával írtam az útra. Azt hittem, látni lehet majd az űrből is azt a mondatot. Aztán néztük a tizedikről az esőt. Nem baj - mondta a Móni, legközelebb majd odafestjük. Elfelejtettem, mit akartam üzenni akkor. Már csak a zápor szeretnék lenni. Az a zápor abban a régi pillanatban, ahogy a betonra ér és színesen visszafröccsen.

[azsofi22-blog]

Részegen egybe folyik a világ..

[azsofi22-blog]

[…] Minden versek legszomorúbbikát írhatom meg ma éjjel. Szerettem őt, és néha ő is szeretett engem. Az ilyen éjszakákon a karjaimban tartottam őt. Oly sokszor csókoltam meg a végtelen ég alatt. Szeretett engem, s néha én szerettem őt. Hogy is ne szerettem volna a nagy, nyugodt szemeit?

Minden versek legszomorúbbikát írhatom meg ma éjjel. Belegondolni, hogy nem az enyém. Érezni, hogy elveszítettem. Hallgatni a hatalmas éjszakát, még hatalmasabb nélküle. És a vers úgy hull a lélekre, mint harmat a fűre. Mit számít, hogy a szerelmem nem tudta itt tartani őt? Az éjszaka csilagokkal teli és ő nincs velem. Ez minden. Messze-messze innen valaki énekel. Messze-messze. A lelkem elveszett nélküle. Mintha ezáltal közelebb hozhatnák, a szemeim őt kutatják. A szívem őt kutatja és ő nincs velem. Ugyanaz az éjszaka, ami ugyanazokat a fákat világítja meg. Mi, azok akik voltunk, már nem vagyunk többé.

Többé már nem szeretem őt, ez igaz, de mennyire szerettem! A hangom a szelet kutatta, hogy megérinthesse a fülét. Valaki másé. Valaki másé lesz. Úgy, ahogyan egyszer az én csókjaimé volt. A hangja, a könnyű teste. A végtelen szemei. Többé már nem szeretem, ez igaz, de valószínűleg szeretem.

A szerelem oly rövid és a feledés oly hosszú. Mivel az ilyen éjszakákon a karjaimban tartottam őt, a lelkem elveszett nélküle. Annak ellenére, hogy ez lehet az utolsó fájdalom, amit nekem okoz és ez lehet az utolsó vers, amit neki írok.

- részlet Pablo Neruda “Szomorú vers ”-éből, saját fordítási kísérletem az angol verzióból (mert az engem jobban megfogott mint a hivatalos magyar fordítás és mindig a könnyekig meghat)

[azsofi22-blog]

“I keep wondering, how many people do you need to be, before you can become yourself.”

— Iain Thomas, I Wrote This for You (via books-n-quotes)

[azsofi22-blog]

Ha a káosz beszippant.