patricks-gastro-reviews-blog

[patricks-gastro-reviews-blog]

Csizmából ettünk - 1. rész: Róma

A címet persze nem szó szerint kell érteni, de mégis egy kicsit új dolgokat láthattatok mostanában.

Bármennyire is szerettem volna minden nap cikket írni arról, hogy adott napon mi is történt, ez sajnos nem ment. Elég kemény kirándulás volt, a nap végén már nagyon fáradt voltam, de képekben azért igyekeztem tartani a frontot.

Na de mi is történt?

Őszinte kell legyek, nem gasztrokörútra utaztam ki Olaszországba, de a kellemeset megpróbáltam összekötni a hasznossal. Igyekszem a történet alatt minél inkább csak a gasztronómiai részre koncentrálni.

(A kirándulás során legtöbbször random éttermekbe tértünk be, nem néztük meg előre, hogy melyek a jó helyek és melyek a rosszak. Az éttermek listája a cikk végén lesz megtalálható, valamint a cikkben az aláhúzott részekre kattintva további információk érhetők el.)

Június 15:

Júni 15-én este valamikor 9 óra fele indult a gép. Indulás előtt a reptéren a Mastercard Loungeba ültünk be vacsizni, ahol bizonyos feltételek teljesülése esetén a tagok ingyenesen és korlátlanul tudnak fogyasztani, és egy plusz főt is bevihetnek. A kaja nem volt nagy szám sem ízben sem pedig választékban, az italkínálat viszont figyelemre méltó. Ásványvízzel, szénsavas és rostos üdítőkkel, kávékkal, sörökkel, borokkal és töményekkel olthatjuk szomjunk. Az indulás napjáról érdemben ennyi írható.

Június 16:

Vatikán, Angyalvár, majd ebéd. Helyszín: Trattoria Da Giovanni. Valami 12 euróból menüben kaptunk egy bruschettát előétel gyanánt, mellé választhattunk valamilyen pastat vagy pizzát és egy üdítőt, vizet, sört vagy bort. Ketten menüben kértük, ketten pedig simán, csak a főfogást. A főfogás ugyanannyiba került mint a menü, és a sima és menüs főfogások adagja is egyforma volt. Amit ettünk:

Bruschetta

Cacio é pepe

Spaghetti alla carbonara

Pizza quattro formaggi

Rigatoni all’Amatriciana

Tiramisú

Eltelt a nap, és valamikor kb. 18 km séta után visszatértünk a szállásra. Jelen esetben rendkívül fontos, hogy a szállás a Via Balilla utcában volt. Az utcába befordulva láttuk, hogy az teljes szélességében egy szalaggal le van zárva. Először nem figyeltünk fel rá annyira, mert a gyalogos forgalom zavartalan volt. Kisebb pihenő után az ablakon kinézve az utca közepére ki volt rakva egy asztal. Később még egy. Aztán az asztalok csak gyűltek, az emberek is csak jöttek és egyszer csak megjelentek az ételek is. Útitársam egyik ismerőse tanácsolta, hogy nyugodtan vegyüljünk el, nem fognak kinézni minket a tömegből. Hát így is tettünk. Igyekeztem az asztalokhoz közel menni, hogy megfigyeljem, mit is esznek az olaszok otthon. Meglátták, hogy figyelem őket, és azonnal nyújtották a tányért meg a villát, és mondták, hogy kóstoljuk meg nyugodtan. Aztán ez több asztalnál is megtörtént, így akarva akaratlanul jól laktunk.

Amit ettünk, ittunk:

Fake fish (legalább is ők így hívták) - krumplipüré és tonhal összekeverve, savanyú uborkával, retekkel és más zöldségekkel körbevéve. Egy utcabeli kedves hölgy elmondása szerint ínséges időkben ették a felmenőik.

Paradicsomos és bazsalikomos penne tészta,

száraz pizza (szintén ők hívták így) - Ez papírvékony pizzatészta volt, szárazra sütve, minden nélkül,

grillezett vékony kolbász olasz módra,

a mi magyar borunk egy részét olasz fehér és vörös borra cseréltük,

és persze nem lehet kihagyni az olaszok egyik leghíresebb mainstream sörét, a Birra Morettit. (Pozitívum benne, hogy a Lidlben itthon is lehet néha kapni.)

Az helyiektől megtudtuk, hogy ez az utcabál évente egyszer van június egyik szombatján, és legjobb tudomásuk szerint Rómának ebben az egyetlen utcájában van ilyen lakosok általi kezdeményezés. Ennél nagyobb szerencsénk nem is lehetett volna. Kizárólag azt sajnáljuk, hogy a magyar nemzet szent italát, vagyis pálinkát nem vittünk magunkkal, hiszen nagyon szívesen mutattunk volna nekik valami igazán magyart is a mi hazai borunk mellett.

Június 17:

A legkeményebb nap. Több mint 20 km talpon, reggeltől késő estig.

A Palatinus domb meglátogatása előtt véletlen egy piacra tévedtünk, ahol a finomabbnál finomabb sajtokat, húsokat, zöldségeket és egyéb ételeket, alapanyagokat közvetlen a termelők kínálták. 

Délután (mondjuk úgy ebédre) a Colosseummal szemben lévő Hostaria al Gladiatore étterembe tértünk be, ahol szintén menüben ettünk. Most mindenki a menüt választotta, és mindenki a pizza menüt. Ez tartalmazott egy pizzát, egy desszertet és egy innivalót. Elvileg választhattunk volna többféle pizza közül is, de meg se kérdezték milyet kérünk, még csak étlapot se hoztak ki hozzá, úgyhogy adtak 4 margherita pizzát. Desszertet sem választhattunk, panna cottát ettünk. Üdítőnek hárman kólát kértünk, és valamilyen gépi vagy poros, vagy egyszerűen csak felvizezett kólát kaptunk. 13 euró volt, a Colosseum látványáért megérte, a mogorva és alacsony minőségű kiszolgálásért egyáltalán nem. Az étel legalább nem volt olyan rossz, de egy átlagos magyar pizzához hasonlított. A desszerttel nem volt különösen nagyobb baj.

Éjjel ketten az Il Padelaccio 2 étteremben gyors vacsiztunk még egy egyszerű spaghetti alla bolognese-t és egy spaghetti al pomodoro e basilico-t. (Magyarul bolognait és paradicsomos bazsalikomos spagettit.)

Június 18:

A reggelt viszonylag korán a Campo de’ Fiorin, a piacon indítottuk egy gyors porchettával és egy paradicsommal. Egyszerű, de nagyszerű választás egy hosszú naphoz. Rendkívül laktató, legalább ilyen finom és borzasztó egyszerű. Sonka és buci. Legjobb akkor, ha a sonkát előtted vágják bele a buciba és nem készen veszed a szendvicset.

A Campo de’ Fiori egy kész mennyország azoknak, akik friss alapanyagokat akarnak vásárolni valamilyen olasz fogáshoz. (Halat mondjuk nem láttunk, de azon kívül szinte mindent.) Rengeteg féle fűszerkeverék, tészta, zöldségek, gyümölcsök, húsok, sajtok, és a piacot pedig éttermek és kávézók veszik körül, így ittunk is egy gyors kávét reggeli közben a Virgilioban.

Délután útitársam megéhezett, így lekísértem a szállásról a közeli 320 Gradi nevű étterembe, ahol egy gombás Pinsa romana-t kóstolt meg, ami lényegében pizza, csak oválisabb az alakja.

A folytatásban már Nápolyról és környékéről fogok beszámolni.

KAP cikke - 2018. 06. 26.

A cikkben szereplő éttermek és piacok:

Mastercard Lounge: https://airport.mastercard.com

Trattoria Da Giovanni:  Via del Banco di Santo Spirito 58.

Via Balilla: az utcabál helyszíne

Mercato Campagna Amica al Circo Massimo termelői piac: Via di S. Teodoro 74. (http://www.campagnamica.it)

Hostaria al Gladiatore: Piazza del Colosseo 5. (http://www.algladiatore.it)

Campo de’ Fiori: mindennapos piac, reggel érdemes meglátogatni (http://www.turismoroma.it/cosa-fare/campo-de’-fiori?lang=en) valamint (http://www.turismoroma.it/cosa-fare/mercato-esquilino?lang=en)

Ristorante e Pizzeria Virgilio: Piazza Campo de' Fiori 10/a. (http://www.virgilioristorante.it)

320 Gradi: Via di Porta Maggiore 31.

[patricks-gastro-reviews-blog]

I. Kézműves Sörfesztivál - Gyula

2018. 06. 12.

Bár a békéscsabai lakosság nem igazán örült annak, hogy a jól megszokott helyi sörfesztivál és csülökparádé helyett idén június 7 és 10 között Gyulán szerveznek egy hasonló rendezvényt, az I. Kézműves Sörfesztivál azért mégiscsak szépen megállta a helyét.

Valljuk be őszintén, hogy a házi sörök és a kisüzemi sörfőzdék nedűi, valamint a hagyományos ételkínálat nem is találkozhattak volna jobb helyen, mint a gyulai vár tövében. Bár a középkori jellegű hangulatot erősen hiányoltuk (hiszen azzal egy nagyon durva rendezvényt tudtak volna csinálni), az irány, az elképzelés azonban nem mondható rossznak.

Egy belépős rendezvényről volt szó, rengeteg fellépővel, temérdek sörrel és ennivalóval. Első évhez képest a belépőt középkategóriásnak találtuk, de vasárnap, az utolsó napon egyébként ingyenes volt.

A kissé retró hangulat több helyen is érződött. Retró burgert ettünk, kézműves sört ittunk, faszenes vasalóval sütötték laposra a húst, retró házi rétest ehettünk volna, és a fellépőket is már inkább a retró kategóriába sorolnánk. (Ezt nem feltétlen negatív értelemben gondoljuk, de persze a negatív értelem is benne van.) 

Összefoglalva:

- Maga a fesztivál még eléggé kiforratlan, de első évéhez képest igencsak jól szerepelt. (Ehhez persze hozzájárult az is, hogy Békéscsabán az idén nem lesz, így valahova menni kell fesztiválozni.)

- A belépő: hogy megéri, vagy nem éri meg? Ezt inkább nem mi döntenénk el.

- Hangulat: mi jól éreztük magunkat, de ha őszinték akarunk lenni, nem a programok vettek le a lábunkról. (Ezt értse mindenki ahogy akarja.)

- A helyszín nagyon el lett találva.

- A választék: viszonylag kevés sörfőzőműhely vonult ki, de ők rendkívül kielégítő kínálattal.

- A fesztiválban van potenciál, simán a környék (hanem az ország) legjobb sörre épülő fesztiváljává lehetne fejleszteni. A design, az elrendezés, a programok és a kivonuló főzdék száma még nem az igazi, de okos szervezéssel, kellő ambícióval és odafigyeléssel pár éven belül nagyon menő dolog alakulhat ki belőle.

Várjuk a folytatást, akkor ugyanitt találkozunk!

Addig is olvassátok a többi cikket! :)

[patricks-gastro-reviews-blog]

Gyorsvizit

2018. 06. 07.

Kipróbáltuk a békési Grebb-et. Mivel pusztán a hamburger iránti éhség motiválta a látogatásunk, így nem néztünk annyira szét, nem figyeltük meg kellően a helyet.

A burger viszont igencsak finom volt. A képen egy úgynevezett Dupla Grebbet láthattok. Ez az a húsmennyiség ami bele kell kerüljön egy igazi hamburgerbe. Hamarosan visszanézünk a helyre, akkor már rendesen megfigyelve és kiértékelve azt.

Addig is ha kíváncsiak vagytok rá:

Grebb Burger

Cím: 5630 Békés, Jantyik Mátyás utca 2.

Telefon: (30) 190 7744

Facebook: https://www.facebook.com/grebb2017/

[patricks-gastro-reviews-blog]

Volt egyszer - Debrecen

2018. 06. 06.

„Egyszer volt, hol nem volt, Volt egyszer egy kávézó.”

És nem, nem mese következik. Nemrég ismét Debrecenben jártunk, és bár nem ezért mentünk, de mégis betértünk egy belvárosi kávézóba, történetesen a Volt egyszerbe. Mert hogy ez a neve. És nem mellesleg a város első elviteles (meg persze helyben fogyasztós) kávézója.

Még be se léptünk az ajtón, a barista (aki feltételezésünk szerint egyben a tulaj is) már köszönt és kérte, hogy fáradjunk nyugodtan beljebb. Itt már szimpatikus volt a történet.

Először nem tudtuk, hogy a rendelést valójában nem ő veszi fel, hanem egy rendkívül kedves és mosolygós fiatal hölgy. Készségesen segített választani egy megfelelő innivalót. Egy espresso kávét és a ház ajánlatát, egy Toffiffee jeges lattét fogyasztottunk. De ezekről majd később.

A rendelés 5 lépésben, az alábbiak szerint zajlik:

1.       Az első amit el kell döntened, hogy helyben fogyasztasz, vagy pedig elvitelre kéred az italt. (Az elviteles poharak nagyon aranyosak, és saját logóval ellátottak. Számomra hatalma plusz.)

2.       Válassz egy italt. Saját ízlésednek megfelelően kérhetsz espressot, cappucinot, lattét és americanot is. (Ez nem azt jelenti, hogy csak négy féle kávét ihatsz.)

3.       Ezután válassz egy pohárméretet attól függően, hogy mennyit szeretnél majd az italból.

4.       Ha szeretnél, válassz valamilyen szirupot, amitől kapsz még egy jó kis ízlöketet a kávédba. Az alábbiak közül választhatsz: csokis keksz, vanília, karamella, mandula és fehér csoki.

5.       Végül ha tejesen szeretnéd fogyasztani, arra is van lehetőséged, hogy rendes tejjel vagy akár növényi eredetű tejjel idd meg az italod.

Én ezt a folyamatot kiegészíteném még egy 6. lépéssel: ha valami nem világos, vagy nem tudod mit igyál, csak kérdezd az ott dolgozókat. Én nem tudtam mit igyak, és egyből találtunk egy szuper, frissítőt.

Mi az espresso kávét nem bonyolítottuk túlságosan, egyszerűen tejjel és cukorral kértük. A Toffifee jeges latte viszont… Na olyat most innék még egyet!

Az espressot nem ragoznám. Kávé volt. Mint egy espresso általában. (Persze jó volt az is.)

Beszéljünk egy kicsit a Toffiffee lattéról. Nem volt émelygősen édes. Nem volt íztelen. Nem éreztem még egy óra múlva is ugyanazt a cukros, nyálösszehúzós ízt a számban, mint más jegeskávéknál. Egyszerűen finom volt, ízletes, és a rekkenő melegben kellemesen hűsítő. Pontosan olyan, mint amilyet kerestem. Csak ajánlani tudom.

Látogatásunkkor csak fiatalok, főként egyetemista korúak voltak a helyen. Nagy volt a sürgés-forgás, de nem nyomasztóan nagy.

Rendelésfelvétel után tudtunkra adták, hogy elég a fogyasztás után kifizetni. És ha már fizetésnél tartunk: semmivel sem drágább mint bármely más hasonló kaliberű kávézó. Sőt, fizetés során kaptunk egy pecsétgyűjtőt, amin ha 9 pecsétet szerzünk (kávék és jegeskávék után), akkor a 10. fogyasztásunk ingyenes. (Ilyennel már Békéscsabán a Wake Cup-ban találkoztunk.)

Leülni mindig van hely, akár a szabadan, akár pedig belül lent és az emeleten is.

Száz szónak is egy a vége: ajánljuk! Mindenképp térjetek be, ha egyszer Debrecen belvárosában jártok!

Íme néhány infó:

Volt egyszer

Cím: 4024 Debrecen, Piac utca 16. (Református nagytemplomtól 1 percre)

Telefon: (52) 218 105

Facebook: https://www.facebook.com/Volt-egyszer-196863703817700/

Instagram: volt_egyszer

[patricks-gastro-reviews-blog]

Skorpió Pizzéria - Gyula

2018.05.27.

Egyáltalán nem volt betervezve, gyakorlatilag véletlen kötöttünk itt ki. Kellemes vacsorában volt részünk. Még be se mentünk, de már köszöntek nekünk. Teljesen fiatalos csapatot ismerhettünk meg. Asztalfoglalás után sem kellett sokat várnunk, fél perc és kérhettük is csípős közepes pizzákat. Egyébként a szabadban is leülhettünk volna, bár nem sok üres asztal volt (se bent se kint) – elég népszerű hely. Apropó: a nevét illetően a helyen csak egy terrárium hiányzott, benne a logó élő megtestesítőjével! Igaz sokáig nem kellett nézelődnünk, szűk negyed órán belül megkaptuk a rendelést, aminek az illata rögtön meg is hozta az étvágyunkat. Pizzaszósz, illetve csípös paprika őrlemény standard módon járt az ételhez. Nem a papírvékony igazi olasz tésztáról van szó, annál egy kicsit vastagabb, kenyértészta jellegű, de pont jó sütést kapott. Ami az ízeket illeti: kiemelkedő a temérdek mennyiségű sajt. Egyszerűen pompás! Ár/érték arányban szintén megéri a pénzét. Nem egy pizzát ettünk már, de ez tényleg nagyon a toppon volt. Bármikor szívesen betérnénk újra. Csak ajánlani tudjuk.

Az elérhetőségek:

Cím: 5700 Gyula, Jókai Mór utca 17 Telefon: +36 70 314 0417 Web: http://www.skorpiopizzeria.hu/ Facebook:  https://www.facebook.com/pizzeria.skorpio/ Email: skorpiopizzeria@gmail.com

[patricks-gastro-reviews-blog]

A tegnapi nap kellemesen és hasznosan telt. Húsos napot tartottunk. Ami a terítékre került:

- szűzpecsenye - sertéscomb - csirkemell - bajor kolbász - virsli baconben

[patricks-gastro-reviews-blog]

Komló Hotel**** és Étterem

Egyik munkatársammal kiugrottunk egy kötetlen és laza üzleti ebédre Gyulán a Komlóba. Eredetileg egy rövidke cikket akartam írni, de amint megkaptam a rendelésem éreztem, hogy ez minden lesz csak épp rövid nem.

Aki nem szereti a hosszú cikkeket, azoknak most elvettem a kedvét az olvasástól.

Szóval a sztori:

Meló közben az ebédszünetünkben kiszaladtunk kajálni egyet. Munkatársam a Komló Hotel éttermét ajánlotta, mert viszonylag olcsó a menü, jókora adagot adnak, és nem mellesleg még finom is. Egyszer ettünk már ott, de nem tulajdonítottam nagy jelentőséget a dolognak, kimondottan csak azért mentem, mert éhes voltam. Egyébként akkor is nagyon finom volt mind a sajtkrémleves, mind a mátrai borzaska, mind pedig a gyümölcsös rizs.

Most viszont más volt a helyzet.

A mai menü így nézett ki:

leves: csontleves

főétel: harcsapaprikás túrós csuszával vagy sertésborda jóasszony módra

desszert: joghurt hab

Mindez 1190 forintért. A levest egy nagy tálban hozzák ki, adagja két embernek akkor is elég, ha mindketten kétszer szednek. Jól néz ki, jól néz ki, de valahogy ma nem fájt rá a fogam. Úgy döntöttem inkább rendelek valamit az étlapról.

Na de kezdjük az elején.

Kint ültünk le, az étterem előtt, mert egészen szép idő volt. Egy szál ingben sem fáztunk, és egyébként is a kényelmes kanapészerű ülőgarnitúra igen csábító volt. Nem is sokára rá jött a pincér, aki valahonnan nagyon ismerős volt. Kis időnek el kellett teljen, hogy rájöjjek: ez ugyanaz a pincér, mint akivel korábban már a pósteleki Mókus csárdában találkoztam. Egy jópofa, barátságos, kommunikatív úriember. Felvette a rendelést: egy napi menü harcsapaprikással a kollegámnak, illetve az én kívánságom, ezen felül két kóla.

Mivel imádom az olasz konyhát, és az első dolog, amit megláttam az étlapon pont egy olasz fogás volt, így nem igazán keresgéltem tovább. Égi jelnek éreztem a dolgot. Maradt a paradicsomos gnocchi mozzarellával, kőkemény 590 forintért, és olyan jól laktam vele, mint ahogy annak lennie kellett.  A menüt azonnal kihozták, az enyémre kicsit várni kellett, de ezzel egyáltalán nem volt baj, így volt rendjén.

A tálalás egyszerű, de ötletes volt. A menüt nem díszítették agyon, de nem is vártam el. Az én fogásomon megjelentek díszítőelemek is, és már első ránézésre is gusztusosnak tűnt. Finom is volt, annyi szent. A textúrák kellemes összhangban voltak, az ízkombinációk még annál is jobbak, az adagról pedig már beszéltem. Összességében elmondható, hogy nagyon jót ettünk.

Nem is papolnék ennyit az egész helyről, ha nem mentem volna be a belső térbe. Mielőtt bármit írnék, megosztanék egy pár képet, nyugodtan döntse el mindenki róluk, hogy eszméletlen az étterem vagy eszméletlen az étterem.

Vagy csak nekem fekszik teljesen a stílus, vagy tényleg tudnak valamit a tervezők. A hotel weboldalára felmenve szembesültem azzal, hogy nem csak az étterem designos, hanem a lobby, a szobák is, magyarul minden. A külső rész, a belső tér, a mosdó szép tiszta, nincsenek kellemetlen szagok, minden gyönyörűen rendezett és átlátható. A színvilág egyszerűen tökéletes, a bútorzat egyedülálló. Befogadóképessége meglehetősen nagy, egyszerre 110 fő étkezhet. Óriás, 200 fős esküvőkre természetesen ez nem elég, de már így is egy jókora lakodalmat lehet csapni egy nem akármilyen helyen.

Kicsit térjünk vissza az ételekre, az étlapra.

4 féle előétel, 5 féle leves, 5 féle húsmentes étel, 5 féle halétel, 9 féle szárnyas étel, 9 féle étel sertéshúsból, 5 féle marhából, 5 tésztaféle, gyermekeknek 4 féle menü, 7 féle saláta, ugyanennyi desszert. Mindegyik finomabbnál finomabbnak hangzik. Vegetáriánus és gluténmentes ételek is kérhetők, de egyedi kéréseket is szívesen fogadnak.  A hazai és regionális ételek között válogatva fellelhetjük mind a hagyományos, mind pedig a reformkonyha elemeit is. Az étlapot folyamatosan alakítják, bővítik a vendégek változó igényeinek megfelelően.

Italkínálata minden igényt kielégítő, a Sopronitól a Hennessy X.O.-ig minden megtalálható. Kiemelném borlapját, amin 11 féle fehér, 6 féle rosé és 16 féle vörösborral találkozunk, emellett 13 desszertbort is megkóstolhatunk 600 forinttól 49.000 forintig mindenféle árkategóriában.

A Komló étterem konyhája igyekszik a környékről beszerezni az alapanyagokat, italpultjában pedig megjelennek a megye nevezetességei is: a Gyulai Pálinka manufaktúra töményei, valamint a békésszentandrási Szent András Sörfőzde finom és változatos kézműves sörei.

A grillterasz kora tavasztól késő őszig várja a vendégeket, ahol a weboldal szerint a „legigényesebb grillekkel, street foodokkal, koktélokkal és limonádékkal, kávékkal” látja el az éhes és szomjas szájakat.

A hotel mellett sem mehetünk el szó nélkül.

36 szoba, összesen 4 féle kategóriába sorolva: standard, superior, deluxe és lakosztály, 19.800 forinttól 23.800 forintig éjszakánként. Ugyan csak képeket láttam, de ki merem jelenteni, hogy szívesen töltenék el két hetet akár csak a standard szobában is.

Nagyon könnyen megközelíthető, hiszen Gyula egyik nagyon forgalmas utcáján, a Béke sugárúton helyezkedik el.

Ha autóval érkezünk, és csak enni szeretnénk, akkor közvetlenül az étterem mellett is parkolhatunk. Ha pedig szállóvendégek vagyunk, akkor a zárt és ingyenes vendégparkoló is a rendelkezésünkre áll.

Száz szónak is egy a vége: a hely kiemelkedőnek mondható nem csak Gyulán, de talán még a dél-alföldi régióban is. Kevés hasonlóval találkoztunk a környéken idáig. Ha egy elegáns helyet szeretnénk, de nem akarunk méregdrága fine dining étterembe menni, akkor a Komló a mi választásunk. Fogyasztás közben anélkül érezhetjük magunkat a társadalmi elit tagjának, hogy több tízezret költöttünk volna.

Mindenkinek teljes szívből ajánlom!

Íme az elérhetőségei:

Cím: 5700 Gyula, Béke sugárút 8. Telefon: +36 20 427 6205 Web: https://www.komlohotelgyula.hu Facebook: https://www.facebook.com/KomloHotelGyula Email: etterem@komlohotelgyula.hu

K.A.P cikkje

(Képek forrása: a hely weboldala)

[patricks-gastro-reviews-blog]

Nagyvillám Étterem - Visegrád

Visegrád. Dunakanyar, fellegvár, hegyek, lélegzetelállító panoráma, tiszta levegő, élénk nemzetközi turizmus. Sorolhatnánk még, hogy mi fogott meg minket a városban, de akkor nem lenne hely a cikknek.

Ebben a környezetben, az egyik hegy tetején helyezkedik el (ki merem jelenteni) az ország talán legjobb fekvésű étterme, a Nagyvillám Étterem. A vár az egyik tetőn, az étterem a másikon, utóbbinak teraszáról pedig csodálatos látkép nyílik mindarra, amit az imént felsoroltunk.

A mesés látvány mellé finom és különleges ételek is terítékre kerülnek. Igen pozitív élményekkel lettünk gazdagabbak.

A Nagyvillám a visegrádi fellegvártól körülbelül 10 perc sétára helyezkedik el, így eme turisztikai látvány közelsége sok hazai és nemzetközi vendéget csábít egy kellemes ebédre. Az étterem autóval érkező vendégei a közeli (amúgy fizetős) parkolóban ingyen helyezhetik el járművüket, innen tényleg csak 2 perc és már ott is vagyunk.

A hely első ránézésre is monumentális. Földszint, emelet, terasz, előtér, és minden egyes helyiség más és más. Más a színvilág, más a bútorzat, már az elrendezés, más a helyiség mérete, más a hangulata. Aki itt nem talál egy számára kedves asztalt (pedig van vagy száz asztal összesen), az sehol nem talál.

Mi természetesen a gyönyörű panorámát választottuk, így a teraszon foglaltunk helyet. Nem is csalódtunk benne. A kellemetlen hűvös szél ellenére sem bántuk meg, mert a látvány kárpótolt. A pincér egyébként kérésre minden vendégnek plédet adott, hogy a hűs időben se fázzon senki.

Az étterem hangulatos, tiszta, panasz nem lehet rá. Egy kicsit zavaró volt a körülöttünk dongó sok darázs, de valószínű ez csak egy szezonális és ideiglenes probléma. Szemet hunytunk felette.

A hely olyan hatalmas, hogy érkezésünk napján két esküvőt is tartottak egyszerre, amik egy cseppet sem zavarták egymást. Pedig ahogy láttuk, nem kis létszámú, szűk családi események voltak.

Esküvőknek nem csak nyáron, hanem télen is otthont adnak mind a grill teraszon, mind a kilátó teraszon.

A gyermeksarok a csöppségekkel utazó családok részére egy kiváló választás. Ha házikedvencünket is magunkkal vinnénk, erre is van lehetőség, mert a hely kutyabarát.

De beszéljünk egy kicsit az ételekről is.

Az étterem kínálata a mai elvárásoknak megfelelően a könnyű, ízletes, mediterrán hatású ételek mellett a környékbeli tradicionális elemeket is felsorakoztatja. Előszeretettel alkalmazzák a grillezés és a tepsis sütés technikáját, ezzel megadva az imént említett mediterrán jelleget. Fűszerezésében az igen közkedvelt provance-i minták jelennek meg, amihez az alapanyagokat helyben termesztik. Specialitásként vadas, erdei gombás fogásokkal tudnak szolgálni.

Társaságunk két kétszemélyes tálat rendelt, aminek kinézete, íze, textúrája, illata is rendben volt. Sőt! Nagyon is finom volt! Az alkalmazott ízvilág kellemes összhangot éreztetett, ízlelőbimbóink extázisba estek, és jóllakottan tértünk vissza szálláshelyünkre, Budapestre. Az adag bőséges volt, öten ettünk, és a két kétszemélyes tál éppen elég volt, hogy mindnyájunknak tele legyen a hasa.

Az interneten megjelenő választék nem tűnik túl nagynak, de emlékezetünk szerint élőben jóval több fogás közül választhatunk.

Italkínálata bőséges, és külön kiemelném minden igényt kielégítő borlapját, amely az ország jónéhány borvidékének kiválóságait gyűjti össze, mindenki pénztárcájának megfelelően.

És ha már a pénztárcánál tartunk: előre szólnunk kell, hogy az árak egy átlagos magyar vendéglő árainál egy kicsivel magasabbak. De maga a látvány, a finom ételek és a kedves kiszolgálás megéri ezt a kis plusz költséget. Az ember egyszer él, és ezt a helyet ebben az egy életben mindenképp ki kell próbálni.

Mi nagyon jól éreztük magunkat. Szívből ajánljuk!

Asztalfoglalás (telefonon előzetesen ajánlott):

(+3626) 398 070 (+3630) 424 4427 (+3630) 278-3253

Cím:  2025 Visegrád, Feketehegy (N 47°47.750 E 18°59.427) Postai cím: 2025 Visegrád, Pf. 38.

Web: http://www.nagyvillam.hu/hu/az_etterem

Facebook: https://www.facebook.com/NagyvillamEtterem

Fotók forrása: az étterem weboldala

[patricks-gastro-reviews-blog]

Káposzta minden mennyiségben

Szeptember 16-án egy igen különleges élményben lehetett részem. Rögtön cikkem elején szeretném megköszönni Zubánné Kocsis Margitnak és Kesjár Mátyásnak, hogy Csabaszabadi képviseleteként én is részt vehettem eme számomra igen különleges rendezvényen.

2017. szeptember 16, szombat – Losoncnagyfalu

Az aprócska településen már a reggeli órákban készül valami. A falu szívében egy telken már áll egy pár kerti sörsátor, a lócák és asztalok még többé-kevésbé egy kupacba rakva várják, hogy elkezdődjön az idei Brdárska kapustnica. (Sajnos pontos fordítást nem találtam, de ami biztos, hogy a kapustnica a káposztára utal.) A rendezvény tulajdonképpen egy káposztafőző verseny, ahol a környékbeli falvak képviselete mérettetik meg magukat. A zsűri előtt nehéz feladat áll: idén kié lesz a legjobb káposztaleves?

Az előző estét Losonc belvárosában töltöttük, és 16-án reggel kipihenten érkeztünk egyetlen magyarországi csapatként a versenyre 12 fős csapatunkkal. Az előző esti esőtől még hűs volt az idő és nedves a talaj, de a csapat energikusan kezdte a reggelt, és elsők között pakoltunk ki és díszítettük fel asztalunkat környékünkről szüretelt almával, körtével, szőlővel, és szárított pirospaprikával. Csak úgy magyarosan.

Míg a csapat egy része pakolászott, rendezkedett, társaságunk másik fele is szorgosan tevékenykedett. Megkezdődött a főzés. Pontosabban még csak az előkészület. Aprítódott a káposzta, a hús, a hagyma, megjött a víz, és egy tálba kerültek az alapanyagok.

A rendezvény megnyitója során kenyértöréssel fogadtak minket, ezzel kifejezve egymás iránti barátságunkat és tiszteletünket. A barátságot jelképező, szalagos kenyeret egy tál ízletes sültkolbásszal, és egy nagy adag mustárral adták át, így garantáltan nem maradt éhes az sem, aki nem reggelizett.

A verseny egy jelképes tűzgyújtással vette kezdetét. Minden csapat elvitte standjához a lángot, és azzal gyújtotta be a gázégőt, a fát, vagy épp ki mivel tervezte főzni saját versenymenüjét.

A telket egyre több és több díszes stand vette birtokába, egyre több éhes ember népesítette be, mígnem már mozdulni is nehezen lehetett. Biztos vagyok benne, hogy a kis falunak egész évben nincs ekkora forgalma, mint ezen az egy napon.

Ahogy telt az idő, egyre finomabb és finomabb illatok terjengtek a levegőben. A káposztának van egy jellegzetes illataromája, de sehol nem tudtam azt mondani, hogy „Ez ám a kellemetlen szag!”.

Gőzölgő üstökben rotyogó levesek, és a sok-sok káposztaleves között megannyi kincs. Étvágygerjesztő sütemények, zamatos felvidéki házi sajtok, és az elengedhetetlen pálinka. Sokakban felmerülhet a kérdés: „Jó, de mindez mennyiért?”. Aki arra számított, hogy ezekért valamit is fizetni kell, azok számára van egy jó hírem. Nem csak a rendezvény ingyenes, a fogyasztás is. Egyedül a vattacukros és a kürtőskalácsos standnál kellett fizetni, de ez sem volt eget rengető.

Ez a kis rendezvény az elő példa arra, hogy mennyire más a falusi mentalitás, mint a városi. Itt semmi sem a lehúzásról vagy a haszonról szól. Az emberek jó szándékúak, kedvesek, és szívesen adják azt, amijük van.

Nagyjából a nap derekán véget ért a verseny és kihirdették az eredményeket. Sajnos nem szerepeltünk a legjobban, de apait-anyait beleadtunk. És szokták mondani: a részvétel a fontos.

A napnak még nincs vége, ezután kezdődik a néptáncbemutató és az éjszakába nyúló mulatság. Az élőzene mindenkit táncra késztetett, még azt is, aki egyébként óckodik tőle.

Keresve se találnék olyan pillanatot ebből a hétvégéből, amire azt tudnám mondani, hogy rossz volt, vagy hogy nem érte meg a részese lenni. Odaadó vendéglátás, boldog emberek, önfeledt szórakozás, házias ízek, finom ételek, napsütés és jó levegő. Azt hiszem egy ilyen program jóval többet ér, mint egy otthonülős, bezárkózós hétvége. Kár, hogy manapság a világban a gasztronómiai rendezvények jelentős többsége nem az étel vagy az ital, hanem inkább a zöldhasú bankók illataromájáról szól.

Eddig nem igazán jártam ilyen helyeken, de ezek után úgy érzem, keresni fogom a lehetőséget, hogy hasonló programokon vegyek részt.

Köszönöm a lehetőséget!

K.A.P.

[patricks-gastro-reviews-blog]

Wake Cup - Békéscsaba

Az újhullámos kávézó

A nemrégiben nyílt Wake Cup újhullámos kávézó egy igazán különleges, nem megszokott élményt nyújt minden betérő vendégnek. Sok olyan dologgal találkoztunk, ami Békéscsabán és környékén egyedülálló.

Magával ragadó hangulat és barátságos környezet fogadott minket. Amit láttunk, azzal elégedettek voltunk, és biztosan figyelemmel kísérjük őket a továbbiakban is.

Továbbiak itt:

A Wake Cup a békéscsabai élet egyik központjától, a Csaba Centertől gyalogosan 2 percre található, (pontos címét és az egyéb fontos infókat a cikk alján megtaláljátok). Az Andrássy út innentől a vasútállomás felé forgalmassá válik, de az öreg fák tavasszal és nyáron barátságosabbá teszik a környéket. A Center és a kávézó között félúton található a város egyik populáris buszmegállója is. A hely butikok közé telepedett le, és tökéletesen belepasszol a környezetébe, sőt, jó értelemben még ki is tűnik sorból.

Az autóval érkezők szinte az ajtóban is meg tudnak állni, mert az Andrássy út ezen része mindkét oldalon parkolókkal szegélyezett, de a járda is elég széles a motorunk szabályos leparkolásához. Kerékpár tároló is van a közelben.

Amint belépünk az ajtón, egy szűk, de nagyon barátságos légkör fogadja a betérőket. A világos falak, a nagy bejárati ajtó és a kisebb méretű asztalok valamennyivel tágabbá varázsolják a belső teret és ez rögtön a szemünket is jobban kinyitja. A hely rendezett, tiszta, a sötét asztalok és székek kellemes, nem zavaró kontrasztot adnak az alapvetően világos interiorral. A precíz kávégépeknek köszönhetően grammra pontosan kapjuk meg a reggeli ébresztőnket.

Az üzlethelyiség méretéből adódóan a befogadóképesség korlátozott, durván egy tucatnyi ember tud egyszerre fogyasztani, viszont a kiszolgálás gyorsaságával nem lehet problémánk, illetve az elviteles rendelésünket röviddel a megrendelés után kézhez is kapjuk, egy designos, egyedi, saját logós papír- vagy műanyagpohárban.

A perui és etióp kávészemekből készülő isteni nedű egy erős löketet ad a reggelünknek. Az intenzív ízek és aromák érdekében a világos pörkölésű Awaken márkájú speciális kávékülönlegességet használják. Ha ez mind kínai lenne a vendégnek, akkor a barista srácok készséggel állnak rendelkezésünkre, és órákat is képesek lennének mesélni, csak hogy pontosan megtudhassuk, mi is az, ami a csészénkbe kerül. A tájékoztatás teljes körű, aki ennél többet akar, az nem tudja, mit akar valójában.

A kávék mellett organikus szörpökkel olthatjuk szomjunkat, ami egy koffeinbomba után szintén kellemes napindítás. Ha harapnánk is valamit, akkor különleges süteményeket, étvágygerjesztő muffinokat, ízletes joghurtokat és friss szendvicseket is megkóstolhatunk.

Ár-érték arányban a környéken mindenképp kimagaslónak mondható, még úgy is, hogy árkategóriáját nézve durván a nyugat-európai országoknak megfelelő árat hozza.

Mindenképp csak ajánlani tudjuk, keressétek fel Ti is, és egy teljesen új kávéélményben lesz részetek. Találkozzunk a Wake Cupban!

Cím: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 49. Nyitva tartás:

·         Hétfő – péntek: 7.00 – 18.00

·         Szombat: 7.00 – 14.00

·         Vasárnap: zárva

Facebook: www.facebook.com/wakecupbcs Instagram: @wakecup_bcs

Recomended by Patrick’s Gastro Reviews

(fotók forrása: a hely Instagram oldala)

[patricks-gastro-reviews-blog]

Cut & Coffee - Debrecen

A héten volt szerencsénk Debrecenbe utazni, ahol kipróbáltunk egy igen különleges kávézót, a Cut & Coffee-t.

A Cut & Coffee Debrecen ikonikus látványosságától, a Református Nagytemplomtól kb. 3 percnyi kellemes sétára található egy félig-meddig eldugott, de kellemes hangulatú, szökőkutas téren. Az embertömeg általában a fő sétáló utcára koncentrálódik, így napközben is csendesnek tűnik. (Vagy csak a 38°C-ban rajtunk kívül senkinek sem volt kedve az utcán flangálni.)

Az autót két utcányira hagytuk, hiszen a Kossuth térre azért mégsem hajthatunk be csak úgy. Közvetlen a kávézó előtt nincs parkoló, de a legközelebbi megállóhely sincs olyan vészesen messze.

A Hal köz, ahol a hely található alapvetően tiszta, rendezett, fákkal, szökőkutakkal tarkított kedves kis tér.

A kávézó előtt már találtunk pár apróbb asztalt és bárszéket. Amikor beléptünk, egy fiatal hölgy épp valamit munkálkodott. Rajtunk kívül nem volt bent senki az épületben, legalább is azt hittük. A hölgy megkérdezte, mit szeretnénk, de nem tudtunk dönteni, így a pult mögül kilépve egy szimpatikus asztalhoz segített minket, és elárulta, hogy az itallapról megtudhatjuk, hogy melyik kávé mit takar.

Az itallap vizsgálata során a sokféle kávétól majdnem kétfelé állt a szemünk. Remélem jól számoltam, de 48 féle kávé, jó néhány üdítő, limonádé, és alkoholos ital listája tárult elénk, ami mondhatom, lenyűgözött. Végül csak egy sima és egy dupla espresso mellett döntöttünk. (Ki az az örült, aki ezek után egy sima espressot kér?!)

A kávé elkészült, a fiatal hölgy egy igényes, a kávé Black Sheep nevű márkájához passzoló, igényes, vastag bambusz alátéten hozta ki, egy kis pohár vízzel, és egy aprócska keksszel.

Maga az espresso szerintünk egy világos pörkölésű, enyhén citrusos kávéból készült, kellemes zamata és aromája volt. Fogyasztás közben volt időnk körbenézni a belső téren. Kellemes színvilág, rendezettség, tisztaság és összhang érződött körülöttünk. A plafonra kávészemekből a kontinensek sziluettje van felragasztva, ami teljesen jól mutat.

A mosdó színvilágát és berendezését tekintve illik a belső térhez. Egy rendes ajtón keresztül jutunk be, és utána egy kb. fél négyzetméternyi, sötét helyiség következik. Ettől a helyiségtől egy harmonika ajtó választja el a tényleges mosdót. A tulaj elárulta, hogy a hely állatbarát, és állategészségügyi szempontból volt szükség erre a megoldásra.

Egy kis ideig nem tudtunk rájönni, hogy a kávézó nevében miért szerepel a “Cut” szó. Épp a felső szintet akartam megnézni, hogy ott milyen a berendezés, az összhang, amikor egy épp munkában lévő fodrászt láttam. Ekkor egyből leesett az a bizonyos tantusz. (Mentségünkre szolgáljon, még nem volt ilyen élményben részünk.)

A hely viszonylag kicsi, alig több mint egy tucatnyi ember tud fogyasztani egyszerre.

A két espresso kávéért összesen 940 forintot fizettünk, ami nem olcsó, viszont ár-érték arányban nagyjából azt kaptuk, amit egy ilyen helytől kapni szerettünk volna. Eredetileg bankkártyával szerettük volna a számlát kiegyenlíteni, de a barista lány rossz hírrel szolgált, a helyen nem tudtok kártyával fizetni. A klimatizált helyiség pozitívan járult hozzá ott töltött időnkhöz. A külső rész még permetfújos ventilátorral is rendelkezik extrém hőség esetén. Összességében jól éreztük magunkat, és ez a fontos.

Nekünk tetszik a hely. Látogassátok meg Ti is!

Itt vannak az elérhetőségek:

Cím: 4025 Debrecen, Hal köz 3. Facebook: https://www.facebook.com/cutandcoffee

Az alapanyagként használt Black Sheep kávéval kapcsolatban itt kaphattok infókat:

Web: www.black-sheep.hu Telefon: +36 70 413 5256 Email: a.gabor.toth@gmail.com vagy blacksheep.roastery@gmail.com És itt van a nyitvatartás is:

Hétfő - szombat: 8:00 - 22:00 Vasárnap: 14:00 - 22:00

Képek forrása: Google Maps

[patricks-gastro-reviews-blog]

Szlovák Étterem - dobrota, prívetivosť

A békéscsabai Szlovák Kultúra Házában hosszú évek óta üzemelő Szlovák Étterem és Hotel egy nem túl szem előtt lévő és nem túl ismert vendéglátóhely. Még nagyon sok helyi sem tudja, hogy a városban létezik egy étterem, ahol autentikus szlovák ételeket is megkóstolhatunk a jól bevált vendéglős fogások mellett.

A Szlovák Étterem Békéscsaba egy mozgalmas részén, a Kossuth téren helyezkedik el. Mind autók, mind kerékpárosok, mind pedig gyalogosok szempontjából forgalmasnak tekinthető a környék, de közvetlen környezete mégis nyugodt és csendes. Elhelyezkedésével nincs probléma. Megközelíthetőségét tekintve a Szeberényi tér vagy a Szent István tér felől érkezve könnyen elérhető, mindössze az Evangélikus nagytemplom és a Kossuth tér közötti aszfaltcsíkra kell bekanyarodnunk, és az pont az étteremnek visz neki.

Parkoló van közvetlen a hely mellett is, de ha az tele lenne, a közeli könyvtárnál vagy a Csaba Gyöngye Kulturális Központnál is szerencsét próbálhatunk.

Szombat este fél 8 körül érkezve csak egyetlen bácsi volt bent vendégként, így megállapíthatjuk: vacsoraidőben biztosan nem egy forgalmas hely. Emlékszem, durván 8 évvel ezelőtt jártam utoljára itt kb. ugyanebben az időtájban, de akkor szinte tele volt. A belső tér szépen rendben van tartva, de minden bizonnyal ez is látott már jobb időket. A földszinten és az emeleten is helyet foglalhatunk. Az alsó rész bútorzata hangulatos és jól illik az étteremhez, de az felső szint mintha teljesen különálló lenne, kissé menza hangulatú.

Sok asztalnál van lehetőségünk leülni, rendezvények esetén előzetes egyeztetéssel pedig további két termet is igénybe lehet venni. Jó időben még egy kinti filagória is rendelkezésünkre áll, ezt most sajnos nem volt lehetőségünk megtekinteni, de körbevezetve az éttermen a két zárt teremet azért még bemutatták.

A fogadtatás kimondottan kedves volt. A pincér felkísért minket az emeletre, az asztalhoz közelebb hozott egy ruhafogast, lesegítette az egyik hölgy kabátját, holott ő maga is egy hölgy volt. Megvárta, hogy helyet foglaljunk, adott étlapokat, megkérdezte kérünk-e valamit inni, és pár perc múlva már hozta is az italokat. Látta, hogy még nem sikerült választanunk ételt, így szólt, hogy később visszajön még. Abban a szent pillanatban tért vissza a földszintről, amikor mindannyian épp becsuktuk az étlapot, mintha csak érezte volna, hogy most sikerült választanunk.

A választott fogások hamar kiérkeztek, egyetlen perc üresjáratot sem kellett átélnünk. Teljesen jó értelemben pörgős volt. 

Az étlapon szlovák specialitások mellett ismerősen csengő vendéglős ételekkel találkozunk. A választék meglehetősen jó. Italkínálatával egyáltalán nincs probléma.

Az ételek megjelenésével nem volt gond, az adag bőséges. Az egyszemélyes húslevest nem csészében hozták, hanem egy hatalmas tálban. A második fogásnál a húsokra és a rántott sajtokra sem lehet panasz. Egyből tudtuk, ha ezt mind megesszük, tele leszünk.

Finom, házias ízekkel találkoztunk, de talán ezen ételekből ettünk már finomabbat is. Ez nem azt jelenti, hogy rossz lett volna, inkább olyan átlagosnak mondanánk. A gyümölcsleves lehetett volna talán egy picit édesebb. Külön tetszett, hogy az egyik húsba nem rendes, hanem füstölt sajtot töltöttek, ez nagyon jót tett neki.

A kiszolgálás végtelenül kedves és segítőkész volt. Egyáltalán nem panaszkodhatunk rá. Vacsora után körbevezettek minket az éttermen, kérdezték, hogy honnan érkeztünk, és mondták, hogy bármikor szívesen fogadnak.

Ár-érték arány viszonylatában egész jó a hely, a kedvesség és az adagok mérete nagyon sokat dob rajta. 

Ha felkeltettük az érdeklődésed a Szlovák Étteremmel kapcsolatban, itt éred el őket:

Cím: 5600 Békéscsaba, Kossuth tér 10. Telefon:  +36 30 967 0513 Nyitvatartás:

Hétfő - szombat: 10:00 - 22:00

Vasárnap: zárva

Web: külön weboldala nincs a helynek, további elérhetőségekért talán a www.slovak.hu-t érdemes felkeresni Facebook: https://www.facebook.com/szlovakkismokus

[patricks-gastro-reviews-blog]

Kisvendéglő a Hargitához - paraszti kultúra új köntösben

A Kisvendéglő a Hargitához Békéscsaba egyik külvárosi parasztétterme. Annak ellenére, hogy elég félreeső, rengetegen keresik fel, talán az eredeti design, talán a finom ételek, talán a nyugalom miatt. Sok jó jellemzője közül ezek a leginkább befolyásoló tényezők.

A városba érkezők számára Jamina egy elég félreeső hely szokott lenni. Talán ez is az oka többek között, hogy kocsmákon kívül nem is igazán működnek erre vendéglátóhelyek, éttermek és kávézók meg aztán pláne nem. A Kisvendéglő a Hargitához (továbbiakban csak Hargita) egy tökéletes kivétel. A hely régen Vincze sörözőként volt ismert, de már ekkor is üzemelt étteremként. Később - valamilyen oknál fogva - nevet változtattak, és azóta is a mait viseli. 

Bár eldugott helyen van, mégis általában az előtte fekvő parkoló, a szomszéd házak bejárói és előterei tömve vannak autókkal. Elég szűkös a hely, így kocsival nem biztos, hogy szerencsénk lesz.

Az otthonos, kellemes színvilágú és jó megjelenésű külső ötvözi a régi paraszti kultúrát a mai korral, és így épp beleillik a környék képébe. Nem túl kirívó, de nem is lepukkant, egyszerűen csak szépen rendben van tartva.

A kedves külső egy igazi, paraszti elgondolású belső teret rejt. A 19. század eleji gazdag paraszti családok otthona tárul elénk annak minden apró részletével, kiegészítőjével, étterem formájában. Minden díszítőelem eredeti, vagy eredetinek hat. Pompás kidolgozás, ami kényelmes érzést kelt az emberben. Le a kalappal!

Az udvaron, az utcától elrejtve, felfedezhetünk egy kedves, szépen rendben tartott kerti részt is, ahol jó időben szintén fogyaszthatunk. Ezt mindenképp javasoljuk kipróbálni.

A hely mérete egész jó, viszonylag sok asztalnál helyet foglalhatunk, és akár közepesen nagy családi rendezvényeket is tarthatunk itt, legyen az ballagás vagy esküvő. Erre lehetőségünk lesz akár kint, akár bent akarunk étkezni.

Érkezésünkkor azonnal a segítségünkre termett egy főpincér, aki egy megfelelő helyet javasolt, illedelmesen megvárta, hogy elhelyezkedjünk, adott étlapokat, és megkérdezte, hogy hozhat-e esetleg máris valami italt. Természetesen igent mondtunk rá, és pár percen belül már vissza is érkezett velük. Majd rákérdezett, hogy választottunk-e valamit, de ekkor még nem sikerült. Később amint látta, hogy nem forgatjuk tovább az étlapot, visszajött és felvette a rendelést.

Mind az étlap, mind pedig az itallap bőséges választékot kínál. Finomabbnál finomabb ételeket olvashatunk sorról sorra. Garantáljuk, hogy mindenki talál magának legalább egy megfelelőt. A jól megszokott ízek mellett különleges, egyedi, de mégis finomnak hangzó, összeillő kombinációkat is észrevettünk.

Teljesen mindegy, hogy mit rendeltünk, bármikor voltunk itt, mindig hamar asztalhoz hozták. Ez nem azt jelenti, hogy mikrózott vagy jó előre elkészített íze lett volna bárminek is.

A tálalással egyáltalán nincs probléma, szépen dolgoznak, ízlésesen helyezik el a különböző alkotóelemeket. Igazán étvágygerjesztőek és nyálkahártya izgatóak az ételek már első ránézésre is. Egyes fogások mérete pont megfelelő, de vannak olyanok is, amelynél rögtön látszik, hogy még maradni is fog (például tálak esetén). Ezzel sincs probléma, hiszen kérésre bármit elcsomagolnak.

A látvány tökéletes összhangban van az ízekkel. Nem találkoztunk rosszul elkészített fogással, holott már háromszor is jártunk a helyen.

A korhű ruhába öltözött pincérek rendkívül kedvesek és segítőkészek voltak, függetlenül attól, hogy hányszor szóltunk nekik, vagy mit kértünk tőlük. Minden kérésre odafigyelnek, és - bár amikor mi voltunk nem rontottak el semmit - azt éreztük, hogy bárminemű hiba esetén azonnal korrigálták volna azt.

A hangulat kellemes és nyugodt, nincsenek kellemetlen szagok, tisztaság uralkodik, és hangos zene sem zavar a fogyasztásban. Egyetlen rossz élményünk volt csak. A környéken elő sok macska közül egy valahogy bemerészkedett a beltérbe, és kellett egy pár perc, míg sikerült kizárni, de nem csináltak vele hatalmas felhajtást, intelligensen megoldották, és természetesen nem bántották a cicát.

Ár-érték arányát tekintve teljesen jó árakkal dolgozik. Figyelembe véve az ételek méretét, látványát, ízét, és az egész hely hangulatát azt mondhatjuk, hogy megéri itt fogyasztani az ebédet vagy a vacsorát.

Mindenképp ajánljuk, így megosztunk pár hasznos infót is:

Cím: 5600 Békéscsaba, Tavasz utca 7. Telefon:  +36 66 435 419 Nyitvatartás:  minden nap: 11:30 - 22.00 Web: http://www.hargitavendeglo.hu/ Facebook: https://www.facebook.com/hargitavendeglo

[patricks-gastro-reviews-blog]

Mókus Csárda – nyugalom szigete a természet lágy ölén

A pósteleki Mókus Csárda maga a megtestesült nyugalom. Az erdő zöldje, a fák közelsége, a friss levegő feloldozza az embert minden hétköznapi terhe alól. Elfelejthetjük problémáinkat, kikapcsolódhatunk.

Póstelek elég félreeső a Békés megyén kizárólag átutazó ember számára. Aki viszont konkrétan a környékre érkezik, mindenképp el kell látogatnia a Békéscsaba és Gyula között fekvő kirándulóhelyre. Egy kellemes erdei séta, a kastélyrom látványa, a nemrég megszépített park tökéletes lehetőség egy nyugodt családi kirándulásra, egy randevúra, de akár egy szabadidős rendezvény lebonyolítására is. Ebben a természeti környezetben működik a Mókus Csárda, egy egyszerű vidéki vendéglő. Az egyszerűség ellenére viszont meg kell jegyeznünk, az étterem egészen kiváló.

Megközelíthetőségét tekintve nincs a legjobb helyzetben, hiszen a Békéscsabát Gyulával összekötő gyorsforgalmi útról lekanyarodva egy bekötőn 3 kilométert kell még mennünk. Eldugott hely, a főútról egyáltalán nem látszik, azok, akik csak átsuhannak a megyén általában nem fedezik fel. De ha már elhelyezkedésről beszélünk, pozitívan kell értékelnünk, hogy a zöldövezet és a vendéglő elegye rendkívül jó összhatást ad.

Parkolási lehetőséggel igazából nincs gond, az étterem mellett vannak helyek, autó amúgy sincs sok általában. Leginkább helyiek járnak ki, ők is főként kerékpárral, hisz nincs messze a egyik várostól sem.

Külsőre egy kellemes, kedves hellyel találkozunk. Eddig csak szép időben jártunk itt és a téli arca még számunkra is ismeretlen, így arról nem tudunk nyilatkozni, hogy ilyenkor hogyan is néz ki kívülről. Nyáron a hely virágos, fás, bokros előtere a gyönyörű gyeppel frissességet hordoz magában. Érdemesebb jó időben kint étkezni, mert erre is van lehetőség. Nyáron a sima terasz mellett egy grillteraszon is ehetünk, ahol – nevéből adódóan természetesen – grill ételek fogyaszthatunk.

A terasz három asztalsorból áll. Két sorhoz még jutottak napernyők, de a legkülső sor felett már nem találhatunk, így ha csak ott van esetleg lehetőség helyet foglalni, kénytelenek vagyunk teljes napsütésben ott étkezni. Természetesen be is mehetünk, de ki ne élvezné ezt a páratlan kinti látványt?

Befogadóképességével (főként nyáron) egyáltalán nincs baj, a belső rész sem kicsi, a terasz pedig hatalmas. Nagyobb családi rendezvények, lakodalmak, ballagások teljesen simán lebonyolíthatók.

A fogadtatás egészen kedvesnek bizonyult. Készségesen segítettek minden kérésünkben.

Étel- és italválasztéka szinte teljesen megegyezik bármely más vendéglő vagy csárda kínálatával. Fatányérosok, csárda tálak, cordon bleu, cigánypecsenye. Köretnek a szokásos, extráknak a szokásos, italokból a szokásos. Van miből válogatni, újdonságra, különlegességekre ne számítsunk.

Rendelés után nem kellett sokat várnunk, hamarosan meg is kaptuk az ételt.

Az ételek egyes alkotóelemei igényesen, rendezetten helyezkednek el a tányéron vagy tálon, a színek kombinációja megfelelő. Az adaggal bőségesen jól lakunk, sőt, majd ki lehet vele pukkanni. Természetesen, ha valamit nem fogyasztunk el, azt elcsomagolják nekünk.

Kóstoláskor sem keseredtünk el. Finom ízeket, kellemes textúrákat éreztünk, hatalmas problémával nem találkoztunk. Talán a cigánypecsenye volt egy kicsit rágós és inas, de ezt leszámítva minden korrekt volt.

A zajra egyáltalán nem lehet panasz, kellő tisztaság uralkodik, bár a terasz asztalain a környező fáknak köszönhetően előfordulnak levelek, termések. A légkör kellemes és nyugodt, kellemetlen szagokkal nem találkoztunk.

Ár-érték arányban már csak az adagok mérete miatt is megéri itt étkezni, de minőségük is egészen jó. A természet rendkívüli közelségéért pedig teljesen megéri az ebédet itt fogyasztani.

 Minden kedves olvasót szeretnénk meginvitálni egy könnyed kirándulásra Póstelekre, és ha már itt vannak, fogyasszanak valamit a Mókus Csárdában! Ha többet szeretnénk tudni róla, itt egy kis segítség:

Cím:  5600 Békéscsaba, Pósteleki út 2084. Telefon:  +36-70-6330-815 vagy +36-66-446-447 Téli nyitvatartás:

Hétfő - péntek: zárva

Szombat: 12:00 - 21:00

Vasárnap: 12:00 - 20:00

Nyári nyitvatartás:

Hétfő - csütörtök: 12:00 - 21:00 Péntek - szombat: 11:00 - 21:00 Vasárnap: 11:00 - 20:00

Web: http://www.postelek.com/index.php?s=mokuscsarda Facebook: https://www.facebook.com/mokuscsarda/

[patricks-gastro-reviews-blog]

Géza Konyhája – különlegességek egy helyen

A Géza Konyhája név elsőre megtévesztő lehet, hiszen a konyha szó használata egy hely nevében általában a nem túl pozitív szájízű kifőzdékre utal. Jelen esetben a kifejezésnek köze sincs ehhez a negatív jelentéshez. A konyha szó jelen esetben sokkal inkább vonatkozik egy személy főzőtudományára, gasztronómiai elképzeléseinek, megoldásainak, ízvilágának összegzésére. A hely üdeségének, az alkalmazottak odafigyelésének és a remek környezetnek köszönhetően méltán soroljuk Békés megye legjobb éttermei közé.

Nem véletlenül:

A Géza Konyhája nevű étterem Gyula két legforgalmasabb útjához nagyon közel fekszik, de mégsem közvetlen az út mellé telepedett le. Ha épp a Békesugár úton az élővíz csatorna felett megyünk át, már az onnan jól látszik, hogy egy étteremmel van dolgunk. Az autók zaja és füstje mégis épp kellő távolságra van az étterem kiülős részétől. A város alaphangulata sem akármi, de az élővíz partja egyszerűen lenyűgöző. Rendkívül okos stratégiai lépés volt a tulaj részéről, hogy itt nyisson éttermet.

Parkolás tekintetében ugyan nem a legjobb a helyzet, hiszen ha le szeretnénk tenni az autót, azt legfeljebb a kb. 100 méterre lévő parkolóban (a Dr. Adler Ignác utca és a Vértanúk útja között) tehetjük meg, de ezek a helyek is általában tele vannak. Estefelé viszont könnyebben csíphetünk el egy-egy szabad placcot. Éjjel-nappal ingyenes parkoló csak 650 méterre, a Békesugár úti kulturális központ mögött található.

Kívülről – mint említettük – azonnal szembetűnik, hogy a hely egy étterem, méghozzá nem is akármilyen. Az élővíz csatorna fás, bokros partja és az étterem előtt kialakított terasz növényei természetbarátok számára igen kecsegtető. A domináns zöldövezet mellett az épület sem okoz csalódást, hisz már ezen is messziről látszik, hogy adnak a megjelenésre.

Az üzletbe belépve barátságos környezetben találjuk magunkat, gyönyörű rend és tisztaság vár ránk minden szegletében. A kellemes, nyugtató, barátságos színek, az otthonos díszek, a sötét és világos, meleg árnyalatok összhangja között kényelmesen érezzük magunkat az első itt töltött perctől az utolsóig. Kisgyermekes családoknak is tudjuk ajánlani, hisz a gyerkőcök a játszósarokban garantáltan jól érzik majd magukat.

A terasz közelsége az élővízhez egyáltalán nem feszélyező, még nyáron, nagy melegben sincs semmiféle kellemetlen szag, ami a csatornából áramlana. A kiülős rész étterem felőli oldalán egy szép, fűszernövényekkel tarkított sziklakert fekszik, amelyből kedvünkre még szedhetünk is ételünk ízesítéséhez. Látogatásunk alkalmával egy kissé rossz volt látni, hogy éppen akkor a sziklakert elég gazos, de ez teljesen menthető lenne egy gyors, kora reggeli gyomlálással. A sziklakertből egy kicsi csobogó is ered, amely a terasz alatt fut el, bele az élővízbe. Mikor ott voltunk, ez nem üzemelt. Kérdeztük a pincért, hogy működik-e, és - akkor még újonc lévén a helyen - sajnos nem tudott pontos választ adni, de felajánlotta nekünk, hogy megkérdezi odabent, és ha működik, beindítja. Mivel nem ragaszkodtunk hozzá, erre végül nem került sor. Ebben az aprócska zöldövezetben nem kell félnünk attól, hogy a fák túlságosan elzárják a napfényt, de a leégéstől sem kell tartanunk. Pontosan annyira világos a hely egy nyári délutánon, amennyire kell.

Befogadóképességét tekintve sem a külső, sem pedig a belső részre nem panaszkodhatunk, akár közepesen nagy családi eseményeket is rendezhetünk a helyen.

Kétszeri látogatásunk mindkét alkalmával érkezésünkkor azonnal ott termett a pincér, üdvözölt, és készségesen fel is ajánlotta a segítségét. Egyik alkalommal sem foglaltunk előre asztalt, de igyekezett a legjobb elérhető helyet biztosítani. Étkezés közben is, ha felmerül egy kérés, kívánság, azonnal teljesíte anélkül, hogy megvárakoztatott volna.

Ételválasztéka nem túl nagy. Előételek, levesek, főételek, steak és grill ételek, desszertek és gyermekfogások szerepelnek a menüben, kategóriánként nem túl nagyszámú lehetőséggel. Úgy vettük észre, hogy a hely csakis saját specialitásaival dolgozik, erre utal a viszonylag kis választék és a receptek egyedisége. Olyan kombinációkkal is találkoztunk itt, amilyennel eddig más éttermekben még soha, a maga jó értelmében.

Italválasztéka kellően megfelelő. Üdítők, ásványvizek, limonádék, sörök, borok és röviditalok kavalkádja közül biztosan tudunk választani egyet, ami passzol a rendelt lakomához.

Már az ételek nevéből is adódik, hogy elkészítésük nem feltétlen egyszerű és gyors, mégis a várakozási időnk egész rövid volt. Nem éreztük, hogy a fogásra készülve üresjáratba torkollott volna a várakozás.

Tálaláskor látszik, hogy az adag nem hatalmas, de nem is csupán egy falatnyi. Első ránézésre pont annyinak tűnik, amennyi egy kellemes, egészséges étkezéshez szükséges. Ugyan nem esszük vele tele magunkat, de éhesek sem maradunk. Pont megfelelő méret.

Az ételek ízvilágát is – ahogy a nevüket és receptjüket is – az egyediség jellemzi. Ennek ellenére nincsenek extrém ízkombinációk, nincsenek felesleges fűszerezések. Mindkét alkalommal mást rendeltünk, minden nagyon finom volt.

A kiszolgálásra még csak egy aprócska panaszunk sem lehet. Bár kétszer is ugyanahhoz a pincérhez kerültünk, ő mindkétszer teljesen odatette magát. Figyeltünk azért a többi felszolgáló más asztalok vendégeivel való viselkedésére is. Ők is rendkívül kedvesek és készségesek voltak.

A hangulat kiváló. A kellemes és tiszta belső, az ugyanilyen külső környezet nyugtató erejű. Bent is és kint is halk zene szól, nem zavarva fülünket, nem elvonva figyelmünket a fogyasztástól. Nincsenek kellemetlen szagok, a légkör tökéletes akár egy nyári kültéri ebédre, akár egy romantikus vacsorára.

Ár-érték arányát tekintve nem mondható olcsónak a hely. A legkedvezőbb árú főétel is 1800 Ft-nál kezdődik, de az egyediség, a gyönyörű környezet képes kárpótolni egy kicsivel nagyobb kiadást.

Kellemes élményekkel távoztunk, szívesen emlékszünk vissza rá. Csak ajánlani tudjuk!

Ha kedvet csináltunk egy minőségi ebédhez, vacsorához a Géza Konyhájában, akkor az alábbi információk nagy segítségül szolgálhatnak:

Cím: 5700 Gyula, Kossuth tér 3. Telefon: 

étterem, asztalfoglalás:  +36-70-379-8282

asztalfoglalás:  +36-30-430-7730

Nyitvatartás:

Hétfő - csütörtök: 11:30 - 21:00

Péntek - szombat: 11:30 - 22:00

Vasárnap: 11:30 - 21:00

Web: http://gezakonyhaja.hu/index.php Facebook: https://www.facebook.com/gezakonyhaja/

[patricks-gastro-reviews-blog]

Café Frei – a kávék királya

A békéscsabai Café Frei a Frei Tamás nevéhez fűződő kávéház franchise tagja. Ajtói 2016 tavasza óta nyitva állnak minden arra járó kávékedvelő számára. A hely hatalmas forgalmat bonyolít le, nyitása óta alig telt el olyan délután, hogy a hely ne lett volna tele.

A kávéház Békéscsaba belvárosában helyezkedik el, a sétálóként használt Andrássy út egy jól szituált részén egy régi épület földszintjén. Mind a hely, mind a környezet könnyeden illeszkedik egy ilyen kávézó jellegéhez. Nyáron, a kiülős részen helyet foglalva a fás, bokros, virágos sétáló természetessége és a kisváros nyüzsgése elvarázsolja az embert akár egy erős espresso, akár egy lazább latte kíséretében.

Az Andrássy útra merőleges Munkácsy utcán, illetve az előbbivel párhuzamos Posta közben, a kávézó tömbje mögött általában csak elvétve találunk parkolót. A nagypostával szemben van még egy pár hely, amelyeknél esetenként nagyobb szerencsénk lehet, mint az előbbieknél.

Kívülről az ablakok a Café Frei logóval vannak ellátva, így egyből felismerhető az üzlet célja még azok számára is, akik sosem jártak a városban. Este, sötétben a bentről kiszűrődő fények felmelengetik az ember szívét, és még az is befelé kívánkozik, aki esetleg kevésbé, vagy egyáltalán nem szereti a kávét. Nappal sajnos az ablakokon nehéz belátni a gyönyörű interiorba, ilyenkor csak a feliratra hagyatkozhatunk. Nyári időszakban viszont a tágas kiülős rész feloldja ezt a problémát.

Belülről a hely egyszerűen mesés! Jártunk már a franchise-nak több üzletében is, de eddig a bécsi és a békéscsabai vitte a pálmát. Egyszerűen kávéház jellegű, annak minden pozitív jellemzőjével. Mindenki megtalálhatja a magának való tökéletes asztalt, azok is akik szeretnek egy kisebb, hangulatosan sötét kuckóba beülni, illetve azok is, akik a hatalmas ablakokon túlról áradó világosságokat kedvelik. A hely fény-árnyék kontrasztja egyszóval tökéletes. Ha a pult alját borító vastag falécszerű burkolat, az egyik fal hullámlemez borítása (ami egy szállítókonténert szimbolizál), a mintás laminált padló, a fonott székek és asztalok, az oszlopokra szerkesztett műfű nem tölt el valakit kellemes melegséggel, akkor azt valószínű semmi sem tölti el. És ha ez nem lenne elég, kávénkat különféle csészékből, bögrékből, poharakból kapjuk a világ kávékultúráinak megfelelően.

A café elég tágas, így befogadóképessége is egész kiváló. Nyáron a kiülős rész még ezt is egy jó pár asztallal megtoldja, de ha valaki azt gondolná, hogy azoknál már senki sem ül, előre szólók: téved! Legyen tél vagy nyár, a hely délutánonként általában tele van, de mindig találunk legalább egy szabad asztalt vagy ablak melletti pultot, ha kedvünk támadna beülni.

Belépve az üzletbe a személyzet mindig köszön, még akkor is, ha akkora pörgés, hogy egyszerűen már idejük sem lenne észrevenni, hogy egy új vendég érkezett. Nem csak rendeléskor veszik fel kedves arcukat, a való életben is nagyon rendesek és segítőkészek. Ha az ember először érkezik, és megijed a hatalmas kávéválasztéktól, mindig készségesen elmagyarázzák, melyik hogyan készül, milyen ízvilága van és mekkora adagról van szó.

Bár a kávék mellett kaphatunk nagyon finom és különleges szendvicseket (mint például a humuszkrémes, főtt sonkás, olivabogyós baguette), ízletes süteményeket és aprófalatokat is. Italválasztéka viszont lélegzetelállító. Több mint 70(!) féle kávé közül választhatunk a világ minden tájáról. Legyen az Alaszka vagy Burundi, biztosan találunk ízlésünknek megfelelő kávéitalt. Az epressok, capucinok, latték, jegeskávék mellett megjelennek az itallapon a forrócsokoládék, a teák, a limonádék és a shake-ek is. A havonta, kéthavonta változó Kávélapon az épp aktuális és élvezhető, kávéval kapcsolatos cikkek mellett megtaláljuk az állandó kínálatot részletes leírással, jellemzéssel, kultúránként. Három szezonális ital is létezik:

a hónap ültetvénykávéja – ez egy egyszerű espresso, amelyhez a kávészemek mindig más kávéültetvényről érkeznek,

a hónap kalandorkávéja – nem más, mint egy kávékülönlegesség, amely egy jól bevált recept alapján készül

illetve télen még forralt borral is kedveskednek nekünk, egészen olcsón.

Étel és ital mellett kávézáshoz kapcsolódó tárgyakat (bögrét, csészét) is vásárolhatunk, de az egyik polcon Frei Tamás könyvei is megtalálhatók és meg is vehetők.  

Rendelés után még a legnagyobb forgalomban is alig kell várni az italunkra, eddig a legtöbb 5 vagy 10 perc volt, az is csak egyszer fordult elő. Úgy vettük észre, hogy az elvitelre kért rendeléseket előbbre veszik és prioritásként kezelik, bár a papírpohárnak sajnos 50 Ft darabja.

Bármit is kérünk, az 90%-ra úgy néz ki, mint előzetesen a Kávélapban láttuk, megízlelése során pedig biztosan nem csalódunk. Kellemes, kifinomult ízek, érzéki illatok, jó megjelenés. Le a kalappal.

A hangulat is mindig olyan, mint amilyennek egy kávézóban lennie kell. Nyitáskor nyugodt, majd 8 – fél 9 fele kezd beindulni az élet és a nyüzsi, délután pedig beszélgetés és csészecsörgés hallatszik minden irányból, a maga jó értelmében. Nincsenek kellemetlen szagok, nincs rendetlenség és kosz. Mindig tökéletes egy jó kávéhoz.

Ár-érték arányát tekintve a egyes italok elég drágák, de minden héten visszatérő vendégként a teljes itallapot végigkóstolva mondhatom, megéri a pénzét.

Régi, jelenlegi és jövőbeni kávéimádóknak az alábbiakat tudom ajánlani:

Cím: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 4. Nyitva tartás:

Hétfő – szombat: 7:00 – 20:00

Vasárnap: 9:00 – 18:00

Web: http://cafefrei.hu/ Facebook: https://www.facebook.com/Cafe-Frei-B%C3%A9k%C3%A9scsaba-1686615894883309/

[patricks-gastro-reviews-blog]

Street Corner Zeppelin Bar -  az új fiú a városban

A tegnapi nap folyamán a békéscsabai Street Corner Zeppelin Barban jártunk, hogy kipróbáljuk a Chili Challenge-et. Az étteremmel kapcsolatos tapasztalataink, élményeink egészen változatosak voltak.

Olyan hibákkal találkoztunk, amelyek kis odafigyeléssel könnyen kijavíthatók, és máris javul tőlük a végső megítélés. Az alapötlet, a koncepció, az irányelv nagyon jó, de egy pár dolgon még dolgozni kell.

Hogy mi is történt valójában? A válasz itt van:

A hely Békéscsaba belvárosában található, kellemes, jó infrastruktúrával rendelkező környezetben. A parkolási lehetőség is igen kedvező, közvetlen az étterem mellett van egy pár hely, de durván 100 méterrel arrébb a Hunyadi téren egy hatalmas parkoló is a vendégek rendelkezésére áll. Ha ez sem lenne elég, kb. 60 méterre a sétáló utca felé egy 5 szintes parkolóházban is lerakhatjuk az autót.

A hely téli időszakban külsőre nem tűnik sem étteremnek, sem pedig bárnak, nyáron is csak a kiülős rész segít ráismerni igazi céljára. Kívülről csak a régi Street Corner söröző feliratai láthatók, a Zeppelin szóra való utalással sehol sem találkoztunk. Bár a külső falak nyitás előtt lettek újravakolva, addig a nyílászárók maradtak a régiek. Cseréjükkel jóval kívánatosabbá lehetne tenni a helyet.

A hely jó időben rendelkezik kiülős résszel, amely egész jó kedvcsináló akár egy nyári délutáni kávéhoz, akár egy lazább esti vacsorához.

A belső rész is hagy némi kívánni valót maga után. A régi söröző maradványai még mindig zsírpecsétként “ékeskednek” az új hely imázsán. A Zeppelin szóból eredően a design félig-meddig steampunkos, de inkább erőlködésnek neveznénk, mint valódi designnak. Bár a megújult (vagy éppen meg nem újult) emeleti részt nem volt alkalmunk megtekinteni, de attól félünk az sem sokat változott a régi sörözőhöz képest. Reméljük tévedünk, legközelebb lecsekkoljuk.

A hely befogadóképességével nincs probléma. A főleg 4 fős asztalok között akkor is találhatunk egy-egy szabad blokkot, ha épp csak beestünk. Természetesen előre is lehet asztalt foglalni, mi is így tettünk. A nyugodt vacsorázáshoz az este 8 órát ajánlották, mert később már a bár rész is javában működik, és sajnos a bár és az étterem egy légtérbe került. A nyugodt vacsora ellenére mind a zene, mind pedig az egyéb háttérzaj (mint beszélgetés, csörgés-zörgés) hangos volt, a vacsora feeling ki sem alakult bennünk igazán.

A tegnapelőtti asztalfoglalás során kellemes, fiatalos fogadtatásban részesültünk, és igen készségesen álltak rendelkezésünkre, minden kérdésünkre választ adtak kertelés és szájhúzás nélkül. Ennek ellenére mikor tegnap megérkeztünk (igaz nagyon kicsit korábban érkeztünk mint 8 óra), azt sem igazán tudták kik vagyunk, meg voltak lepődve, hogy a nevünkre van foglalva asztal.

Az étlapot látva a hely igen jó étel- és italválasztékkal rendelkezik, az ételek nevei ötletesek, a leírás kielégítő.

Az étlapot megkapva kb. 5 perc után választottunk italt, amiket nemsoká ki is hoztak, de ekkor nem kérdezték meg, hogy sikerült-e döntenünk az étellel kapcsolatban, pedig az étlapok már csukva voltak. További 10 perc telt el mire erre a hibára rájöttek és reagáltak. Ez a 10 perc sajnos üres járat volt. Az italrendelést az egyik pincér vette fel, míg az ételét egy másik. Ilyennel nem találkoztam még. Az ételre (2 prosciuto pizza és egy classic burger) nagyon sokat kellett várunk (több mint 3/4 órát!). Az összes létező témát kibeszéltük már ez idő alatt. Mikor végre megkaptuk az ételt, összefutott a nyál a szánkban. A pizza kézműves jellege, igazi olasz konyhát idéző illata kellemes melegséggel töltötte el a szívünket. A burgerrel kapcsolatban sem panaszkodhatunk, nagyon ötletes tálalást láthattunk. Minden úgy nézett ki, ahogy kellett.

Mivel Chili Challenge-re érkeztünk, a szószhoz kértünk egy kiskanalat, amelyre annyit kellett várnunk, hogy kénytelenek voltunk belekezdeni az evésbe, és csak az első szelet pizza elfogyasztása után kaptuk meg azt az egy árva kiskanalat.

A pizza ízvilágát tekintve kellemes meglepetésben részesültünk, nem csak a látványa, az íze is igazi olaszos volt. A burgerben medium steakhez hasonló kinézetű marhahúspogácsával találkoztunk, aminek a mérete pont szuper volt a teljes burgerhez viszonyítva. Később, elfogyasztás közben viszont találkoztunk valami apró, fogunk alatt keményen sercegő dologgal, ami szerintünk a húsdarálásból származó nagyon pici csontdarabka lehetett. (Reméljük igazunk van, és valóban csak ennyi a történet). A burger egyik eleme a savanyú uborka volt, amelyet feltehetően nem csepegtettek le miután kivettek a léből, így eláztatta és kissé elsavanyította ezt a fogást. Ízét tekintve viszont összességében ez sem volt rossz. (Helyet hagyunk mind az ízléseknek, mind pedig a pofonoknak.) Amiért mi valóban érkeztünk, az a már említett Chili Challange, amelyet nem is neveznék igazi kihívásnak. Az ötlet remek, de valahogy nem jön le róla, hogy ez egy kihívás, amiért jár valami, pedig az előzetes beharangozásból ez derült ki. A kihívás lényege, hogy rendelni kell egy pizzát (csak 32 centis van), amelynek mind a 8 szeletére egy kávéskanál erős szószt kell tenni az általad választott méregből attól függően, hogy mennyire vagy kemény, vagy mennyire akarod előre bánni a holnapot. A szószért felár nincs, benne van a pizza árában. Nagy örömünkre szolgált, hogy a pikásságok között találtunk olyat, ami a méltán híres 2,2m SHU értékű Carolina Reaper nevű paprika gyümölcséből készült, és ráadásul a szomszéd városból, Újkígyósról rendelik. Ha el tudod fogyasztani az ételt, akkor a rólad előzetesen készült kép kikerül a falra. Szolidárisak, hogy nem a végeredményt fényképezik le, amin vörösen izzik a fejed. A challenge-nek úgy indultunk neki, hogy mi ma biztosan kikerülünk a falra. De sajnos a fényképet az elején elfelejtették, a kanállal késtek, és a végén sem szóltak, hogy nyertünk. A falról nem tudtunk meg semmit, és bár utólag lefényképeztek, nem hinném, hogy bárhova is kikerülünk.

Összességében a kiszolgálás még nagyon sok kívánni valót hagy maga után, a felszolgálásban a személyzet még nagyon nem jártas, de megfelelő elvárások felállításával és kellő odafigyeléssel sokat lehetne javítani a dolgon.

A mosdók mellett sem mehetünk el szó nélkül. Bár a férfi részleg egészen tiszta volt és többen is el tudják végezni dolgukat egyszerre, a női részlegben addig csak egyetlen helyiség volt ugyanerre a célra, és az sem volt a legtisztább. Férfiként természetesen ide nem mentünk be, de női kollégánk szavaiból ezek derültek ki.

A helyet ár-érték arány szempontjából is meg kell vizsgálnunk. Új hely létére a fenti leírások alapján egy kicsit lehetne olcsóbb, de mivel az alapanyagok első ránézésre és ízlelésre minőséginek tűntek, így valamennyire érthető a magasabb ár. Ezek az árak sem megfizethetetlenek, de nem is a legalacsonyabbak, viszonyítva a többi hasonló tevékenységű helyhez.

Külön kiemelnénk, hogy a Facebook oldalukat kellő odafigyeléssel és alázattal kezelik, reméljük a hamarosan elkészülő weboldaluk is hasonló színvonalú lesz.

Ha esetleg kedvet kaptatok, hogy meglátogassátok a Street Corner Zeppelin Bart, vagy csak rendelni szeretnétek valamit, akkor az alábbi infókat tudjuk ajánlani:

Cím: 5600 Békéscsaba, Irányi utca 7 Telefon:  (66) 635 679 Nyitvatartás:

Hétfő: zárva

Kedd - csütörtök: 12:00 - 22:00

Péntek - szombat: 12:00 - 0:00

Vasárnap: 17:00 - 22:00

Web: http://www.zeppelinbar.hu/ (ezen bejegyzés írásakor még nem üzemel) Facebook: https://www.facebook.com/streetcornerzeppelin/ (itt megtaláljátok a képek között a teljes étlapot is)