#Bosznia-Hercegovina

[dedibelyegei]

Fú hát elég sok minden volt, meg mozgalmas volt az élet, egyszerűen nem tom mi történt, mindig kell valamit csinálni, szóval jól elfeküdt itt a blog, de nyugalom NEM HALT MEG! Főnixként éledünk újjá, habár a nyarat nem ígérem meg, hogy szuperintenzív lesz itt, de törekszem a jóra, tegyünk így minél többen!

Cserébe megint egy új ország érkezik, és egy igazi matuzsálemet hozok, minden szempontból. A jó öreg Ferenc Jóska tekint ránk komoran, ekkor már valóban jó öregen, hiszen a bélyeg 1917-es (!), hercegünk/királyunk pedig 1916 november 21-én távozott közülünk, szóval ez egyfajta gyász emlékbélyeg, még friss az élmény. Na de ne sikoljunk ám el, hogy ez bizony talán a legidősebb bélyeg eddig a blogon, 107 év azért ez nem semmi lássuk be, oszt itt van velünk, túl a háborúk, forradalmak, ki tudja mi minden zivatarán! De nyugi azért nem a vértől vörös, elvileg.

Szólván kicsit a bélyegről, ez egy kettő de mégis háromtagú sorozat tagja, oly módon, hogy eredetileg kétféle címletben nyomják, ugyanazon mintával és feliratokkal (a fekete nyomat 'gyári', ilyen régi bélyegeknél előfordul még, hogy eleve így kerültek ki, minden példányon szerepel). A kisebbik volt a 10 osztrák-magyar koronás értékű - bizony ez még az az időszak mikor Bosznia-Hercegovina ténylegesen OMM fennhatóság alatt áll, az első világháború lezártáig - amit sárgás színben nyomtak, illetve ez a piros 15 koronás. Kora ellenére nagyon sok fennmaradt belőlük, így bárnmilyen meglepő, de szinte értéktelen mindkettő, egy-kétszáz forintos árakon futnak. Azonban van az a bizonyos titokzatos harmadik tag! A kisebbik értékből az első néhány nyomat még más színben készült, sötétebben, egyfajta olajbarnában. Na ezek a példányok viszont igen ritkák, így állapottól függően, akár négy-ötezer forintért is vesztegetik őket! Itt az egész sorozat:

A fekete német felirat, egyébként egyfajta alkalom megjelőlés 'Özvegyek és árvák hete', ugye '17-ben még javában zajlik különösen ezen a környékek az első világháború, így tartósan aktuális volt sajnos :(

Ferenc Józsefről végtelen sokat lehetne írni természetesen, én most itt csak pár fontosabb dolgot említenék meg, ugye 1830-ban született, és már császárként/magyar királyként veri le a forradalmunkat, V.Ferdinánd lemondása után, még 18 éves kora előtt foglalja el a trónt, egészen 1916-ban bekövetkezett haláláig megtartva azt, ezzel a Habsburg monarchia leghosszabb ideig regnáló uralkodója, de ezzel a 68 évvel, a mai napig Európa negyedik leghosszabban uralkodó embere. Az első meglepetésre nem a nemrég elhunyt II.Erzsébet, hanem XIV.Lajos a Napkirály aki több mint 72 évig uralkodott (habár trónra kerülésekor még csak öt éves volt...), utána jön Erzsébet, majd a szintén több mint 70 évig regnáló II.János liechtensteinin herceg. A forradalom leverése - melyben hathatós segítséget kapott I.Miklós orosz cártól - és a megtorlások után, az 1850-es és '60-as években a Császárság súlyos katonai és politikai veszteségeket szenved, elveszíti vezető szerepét a német államok között, többek közt itáliai tartományairól is le kell mondania. Ezek vezetnek el végül az 1867-es Kiegyezéshez, a dualista rendszer kialakításához. Hosszú uralkodását nem kerülik el a családi tragádiák, első lánya két évesen, tífuszban veszett oda, Rudolf koronaherceg, az eredeti trónörökös pedig 30 éves korában önkezével vetett életének. Mindezek betetőzése a trónörökös Ferenc Ferdinánd meggyilkolása Szerbiában, amely az I.világháború kirobbantásához vezet. A háború végét már nem éri meg 1916 november 20-án rosszul lesz, tüdőgyulladása és egyre magasasbb láza lesz, és 21-én virradóra 86 évesen el is távozik.

[kepeslajoska]

Nem fizet az EU

[zeroz2ro]

"„Ugyanolyan összeollózott, propagandisztikus anyag, mint amilyen az ellenzék Egyesült Államokból való finanszírozásáról szólt” – minősítették a lapunk által megkérdezett nemzetbiztonsági szakemberek a NIK írását. „Eleve nincs olyan, hogy egy titkosszolgálati értékelő-elemző anyagban feltételes módban fogalmazzanak” – írta körül egy forrásunk – az legfeljebb hangulatkeltésre jó, ám döntés-előkészítésre (például hol erősítsenek a rendőri jelenléten, vagy hol, milyen mélységi felderítésre van szükség) semmiképpen. Az egyik nemzetbiztonsági forrásunk erős fenntartásokkal fogadta a tálib titkosszolgálat állítólagos határ menti pozícióépítéséről szóló megállapításokat. Szerinte súlyosan ellentmondana mindenfajta szerb nemzeti érdeknek, hogy míg Bosznia-Hercegovina vagy Koszovó esetében „foglalkoznak” a Közel-keletről érkező iszlamistákkal, addig megengednék, hogy éppen az EU kapujának számító Vajdaságban pozíciókat építsenek ki maguknak a tálibok vagy más közel-keleti terrorcsoport. Ezzel ugyanis lenullázódna Szerbia EU-csatlakozásra való alkalmassága. Az is kérdéses, hogy honnan származhat ilyen információ. Arról a „szakmában” nem tudni, hogy a tavaly nyáron létrehozott és sajátos mód a belföldi polgári szolgálatokkal együtt Rogán Antal miniszter alá rendelt NIK-nek ilyen komoly, mélységi terrorfelderítői kapacitásai lennének, ahogy az is kétséges, hogy a szerb fél maga adna át saját magáról kompromittáló információt. Forrásaink szerint a jelentés nyelvezete sem igazán emlékeztet titkosszolgálati anyagra, így például az afgán embercsempész csoportokat számokkal jelölik, míg a szolgálatoknál ez nem szokás." Mondtam hogy a szerb sajtó híreiből összeollózott politikai pr anyag, amit azért "titkosítottak" hogy aztán színpadiasan "feloldják" a titkosítást így adva jelentőséget a "jelentésnek". Nemzeti Konzultációs marketinganyag.

[iseo58]

Vintage Bosznia-Hercegovina

[petrany]

A disznó jól elvan a trágyaszagban.

[jubaer01]

VIETNAMESE Official Urgent Electronic Visa

Online Vietnam Visa - Gyors és gyors vietnami elektronikus vízum online, hivatalos vietnami kormányzati turisztikai és üzleti vízum

Address :  Budapest, Úri u. 64, 1014 Hungary

Phone : +36 1 488 3500

Email : info@vietnam-online-evisa.com

Website : https://www.vietnam-e-visa.org/hu/visa/

Business Hours : 24/7/365

Owner / Official Contact Name :Ria Holden  Vanessa

Description :Vietnam kormánya bevezette a legegyszerűbb, leggyorsabb és legegyszerűbb módszert a Vietnami Visa Online igénylésére ezen a weboldalon. Mostantól otthona luxusából is kitöltheti a vietnami vízum online jelentkezési lapot anélkül, hogy felkeresné a vietnami nagykövetséget. Töltse ki az űrlapot néhány perc alatt, töltse fel arcképét és útlevéloldalát, és fizessen online. Néhány nap múlva e-mailben kapja meg a vietnami eVisát. Azonnal felkeresheti a repülőteret vagy a tengeri kikötőt anélkül, hogy a vietnami nagykövetségre menne. Ezenkívül az útlevelében fizikai vagy papírbélyegző is szerepel. Ez az elektronikus folyamat, más néven eVisa vagy Electronic Visa for Vietnam, 80 országban érhető el. Ha Ön e szerencsés országok valamelyikéből származik, kihagyhatja a sorban állást a vietnami vízum online portálján. Leveheti a fényképet a mobiltelefonjáról, és e-mailt küldhet nekünk, ha nem tudja feltölteni. Az eredeti útlevelet magával kell vinnie a repülőtérre, hogy a repülőtér bevándorlási tisztjei lepecsételhessék az útlevél oldalát Vietnamba való beutazáshoz. Ezenkívül útlevelének 180 napig érvényesnek kell lennie a vietnami beutazás napján. A következő országok jogosultak a Vietnam Online Visa más néven eVisa Vietnamra, Belgium, Hollandia, India, Nauru, Portugália, Horvátország, Oroszország, Spanyolország, Salamon-szigetek, Katar, Németország, Liechtenstein, Argentína, Lengyelország, Görögország, Ausztrália, Brunei, Egyesült Államok , Dánia, Románia, Brazília, Málta, Bulgária, Finnország, Izland, Azerbajdzsán, Fülöp-szigetek, Saint Lucia, Írország, Mexikó, Peru, Szlovákia, Venezuela, Norvégia, Grúzia, Mongólia, Észtország, Szlovénia, Litvánia, Kolumbia, Pápua Új-Guinea, Szerbia, Kazahsztán, Uruguay, Egyesült Arab Emírségek, Svédország, Korea, Örményország, Fidzsi-szigetek, Montenegró, Svájc, Andorra, Kuba, Lettország, Kambodzsa, Monaco, Kanada, Új-Zéland, Olaszország, Franciaország, Luxemburg, Marshall-szigetek, Vanuatu, Ciprus, Macedónia, Magyarország, Csehország, Japán, San Marino, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Fehéroroszország, Egyesült Királyság, Panama, Ausztria, Montserrat, Mikronézia, Chile.  Government of Vietnam has introduced the simplest, quickest and easy method to apply for Vietnam Visa Online on this website. You can now fill out the Vietnam Visa Online Application Form from the luxury of your home without visiting Vietnam Embassy.

Keywords :Szerezzen vietnami turistavízumot, vietnami üzleti vízumot, vietnami vízumot online, vietnami vízumkérelmet, evisa vietnami, vietnami vízumkérelmet, sürgős vietnami vízumot, elsőbbségi vietnami turistavízumot, gyorsított vietnami vízumot, vietnami üzleti vízumot, vietnami vízumot koreai állampolgároknak, vietnami vízumkérelmet finn állampolgároknak, vietnami vízum az egyesült királyságbeli állampolgároknak, vietnami vízum monacói állampolgároknak, vietnami vízum kanadai állampolgároknak, vietnami vízum venezuelai állampolgároknak, vietnami vízum új-zélandi állampolgároknak, vietnami vízum nauru állampolgároknak, vietnami vízum montenegrói állampolgároknak, vietnami vízum mongólia állampolgárok számára, vietnami vízum örmény

[bdpst24]

Tovább erősít a JYSK: már hat országot szolgál ki az ecseri logisztikai központ

Tovább erősít a JYSK: már hat országot szolgál ki az ecseri logisztikai központ

Ismét magasabb fokozatra kapcsolt a JYSK üzletlánc ecseri elosztó központja. A 2022-ben átadott high-tech bázisról már hat európai országot és ezeknek az országoknak az online rendeléseit szolgálják ki. Így a magyar, horvát, szlovák és szlovén üzletek mellett Bosznia-Hercegovina és Szerbia JYSK-üzletei is Ecserről kapják az árut. A 200 millió eurós beruházásból létrejött központ az ország…

[big1621]

Tóth Tamás Bence, 12/E osztályos gimnazistánk az MCC középiskolás program keretein belül részt vett a Balkán-körúton, ahova kétfordulós selejtező után jutott be. Az utazás hete alatt meglátogatták Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot, Olaszországot és Szlovéniát az első világháború nyomait és más érdekes helyszíneket kutatva. Gratulálunk, Bence! (helyszín: Mostar, Bosnia & Hercegovina) https://www.instagram.com/p/ClD2BozI2h5/?igshid=NGJjMDIxMWI=

[akcioferfi]

Közjog ide, közjog oda, Ausztria mértékadó tényezőinek eszük ágában sincs történeti jogokat respektálni.

idézi Csaplár-Degovics Krisztián a “Nekünk nincsenek gyarmataink és hódítási szándékaink” c. művében a Tisza Istvánhoz köthető Az Ujság 1908. október 16-i számát, amelyben a lap éppen már kvázi nemzethalált vizionál, mert Bécs nem a magyar birodalomfélhez aka a Szent Korona Országához aka Mária országához aka a Szent Istváni Birodalomhoz csatolta a már megszállt Bosznia-Hercegovinát.

A könyv amúgy is nagyon fontos (és jó olvasmány), mivel új szemszögből világítja meg Bosznia-Hercegovina OMM-beli helyzetét. Persze a vérwoke-isták már írhatnák a Mércén, hogy igen, mi (és főleg mi mucsai-sovén magyarok, nem pedig a sajnos burzsoá-de már legalább már wilkommenskulturos osztrákok) igenis gyarmatosítók voltunk ezért mindig is térden csúszva kellett volna járnunk.

Ami viszont számomra megdöbbentő, az megint az a rövidlátó patópálság, amit ez a rövidke idézet mutat. Kontextustalan? Na, akkor tegyük abba! A könyv első része Kállay Béni közös pénzügyminisztert mutatja be, aki valami nagyot akart az OMM számára virítani a területtel - jó marketingesként kifelé és befelé is el akarta adni (ehhez Alfons Muchát és Jókai Mórt is felhasználta).

S ha már közös miniszter volt (tehát a Cisz- és Transzlajtán területek parlamentjein túl/felett álló tisztségviselő), Budapestről jött is a kritika: Kállay magyarként nem Magyarországnak politizál! Az osztrák cégeknek kedveskedik! Új Bach-korszakot vezet be, a helyi szokások, törvények semmibevételével! Valójában Kállay is arra törekedett tárcavezetőként, hogy idővel Magyarországhoz kötődjön a terület, de persze civilizatórikus gondolatait könnyű volt a hazai közvélemény számára a kellemetlen emlékű neoabszolutizmushoz hasonlítani.

A kötetből az is kiderül ugyanakkor, hogy 1900 körül a magyar sajtó rádöbbent, hogy a sült galamb nem repül sehová: azért osztrák cégek szereztek befolyást B&H-ban, mert a magyar vállalkozók, tőkések finoman szólva sem igyekeztek meghonosodni az új piacon. Ez a felismerés, hogy akár mi magyarok is hibásak lehetünk a helyzetért, 1908-ra eltűnt, lásd az idézetet.

Helyette - és most is ezt mondhatnák a vérwoke-isták pandantjai a gyarmatosításra - maradt az, hogy “hja kérem, a Szent Korona egykor országolta a tartományokat, az magyar terület, nem gyarmat, hanem gyakorlatilag oda csak visszatértünk, éppen ezért nekünk az JÁR.”

Csak halkan teszem hozzá, hogy már ekkor gőzerővel tolták a románok Párizsban azt a propagandát, mely szerint Erdély bizony ősi dákoromán főld. Ez a történelmi jogra való hivatkozás fals? Valóban az: de a románok tettek ezért elég sokat, hogy igaznak higgyék külföldön. A magyar vezetők pedig csak legyintettek: “eh, úgyse bírják el tőlünk Erdélyt, nálunk van az igazi történelmi jog.”

És nem csináltak semmit, csak ültek tovább büszkén az attilájukban, összekulcsolt kezeikkel a hasukon, hogy minden fasza a Lajta innenső oldalán, de az osztrákokat már megint nem érdeklik a múltbeli érdemeink, és megint el akarnak minket nyomni!

[nemzetinet]

Még kell néhány EU-s „exit”

Közép-Európa és Magyarország előtt új lehetőségek nyíltak meg az 1990-es fordulattal. Legalább olyan mértékű változásról beszélhetünk, mint a kiegyezés volt 1867-ben. Az Áder János újévi beszédében meghúzott történelmi párhuzam nagyon sok vonatkozásban helytálló az időbeli eltérés, a megváltozott társadalmi rend és felfogások ellenére. Már csak azért is, mert a kiegyezés előtti Magyarország – akár a rendszerváltás előtti – diktatórikusan elnyomott ország volt. Mindkét esetben a szabadságjogok helyreállításával normalizálódtak a gazdasági folyamatok, és indult be a pénzforgalom.

A jelenből visszanézve az Osztrák–Magyar Monarchia sikeres államkoncepció volt, amely rendkívüli gazdasági felemelkedést hozott a térségben. Ez a koncentrált erőtér képes volt egy világháborút végigküzdeni, és képes lehetett volna a térség békéjét és fejlődését biztosítani, ha nem annak elpusztítását tűzte volna ki maga elé az antant, vagy legalábbis nem hagyta volna, hogy a birodalom összeomlása végbemenjen.

Persze voltak a mélyben húzódó ellentétek, mint a csehek törekvése, hogy a Monarchiát trialista állammá alakítsák át. Ma már lehetetlen modellezni, hogy ennek létrejötte milyen hatású lett volna, de bizonyosan meg kellett volna vele próbálkozni. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a trónörökös, Ferenc Ferdinánd képtelen volt megbarátkozni azzal a ténnyel: a magyaroknak egyenlő jogaik voltak az osztrákokéival. Ez viszont azért is furcsa, mert 1849-ben bebizonyosodott, hogy Ausztria egyedül már képtelen legyűrni azt az országot, amely területileg a legnagyobb volt az osztrák császárságban. Az erőviszonyok tehát megváltoztak a birodalmon belül, kivételesen a mi javunkra, a Habsburg-ház pedig egyre csökkenő tekintéllyel rendelkezett. Ferdinánd azon elképzelése, hogy a délszlávokkal paktáljon le a magyarság rovására, tökéletes félreismerése volt ezen népek szakadár törekvéseinek. Gond volt az is, hogy a hazai ’48-as lelkületű pártok olykor túlzott követeléseket fogalmaztak meg, és egy 16 éven át (1896–1912) elhúzott obstrukcióval az olyan szükséges reformok végrehajtását gátolták, mint a véderőtörvény. Ma már nem visszakövethető elképzelés, hogy egy független Magyarország a két nagy táborrá szakadó Európában miként állta volna meg a helyét, mire ment volna egyedül a támadásra kész szomszédok, főleg Oroszország ellen. A Deák Ferenc-féle „ajánlat” az adott feltételek között a lehető legjobb volt, amelyet Ausztria nehéz külpolitikai helyzetében hamar elfogadott, mert lehetővé tette, hogy az ország kibontakoztassa képességeit.

Kiegyezésvita– Zsákutcás történelmeink és a politikai percverseny – Csizmadia Ervin írása – Ki emeli fel a kiegyezés zászlaját? – Gazda Albert írása – Kénytelen, kelletlen – A kiegyezéshez vezető utak Pethő Tibor tollából – Aranykor vagy zsákutca? – Szerető Szabolcs írása – Új szabadságharc a magyar parlagon – Pethő Tibor írása 

A dualista állam vezetői jól tudták, hogy a birodalom túl van terhelve nemzetiségekkel, amelyek növekvő jogérzékenységét egyre kevésbé tudták kielégíteni, az elszakadás mellett kiállókét pedig nem is lehetett. A Monarchia számára ez azt is jelentette, hogy tartózkodnia kellett az esetleges területgyarapodástól. Bosznia-Hercegovina annektálása annak ellenére is problémát jelentett, hogy szükségszerű lépés volt, akadályozandó Szerbia birodalomépítő terveit. A Monarchia egyszerre volt túl nagy, ugyanakkor elég sok területet fogott össze ahhoz, hogy nagyhatalomként létezzen. A területi kérdés – vagyis hogy egy államhatalom meddig terjedjen ki, miközben másokkal békében megfér – manapság is nehéz kérdés, amint a krími válság is mutatja. Az viszont nem jellemző, hogy egy nagyhatalom a történelem során megszerzett területeiről önként, ellenérték nélkül lemondjon. Ma viszont más a helyzet Közép-Európában, ahol nagyjából minden kisállam meg van elégedve a maga határaival, legfeljebb nekünk vannak jogos kifogásaink, ha körbenézünk határaink mentén. Most az Európai Unió képezi azt az összefogó erőt, egyesülést, amely irányítani akarja elsősorban a gazdasági folyamatokat. Egyre világosabban látszik azonban, hogy az EU, ebben a formájában, nem a legjobb eszköz az európai gazdaság irányítására.

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a mostani EU a második világháború következménye, hiszen az elődszervezetek (Európai Gazdasági Közösség, Közös Piac) a kettészakadt kontinens nyugati felének megszervezésére jöttek létre, és ez akkor létfontosságú volt. Csakhogy 1990-ben felborult a jaltai világrend, Nyugat-Európa vezetői viszont továbbra is a már bevált módszerekkel akarták kezelni a kontinenst, és a gazdasági dominanciát nem akarták megosztani a felszabadult és kihasználható Közép-Európával. Ez eredményezte a „kétsebességes” Európát, illetve ez segített tartósítani a szegénységet a korábbi Varsói Szerződés országaiban. Az Osztrák–Magyar Monarchia intő példa arra, hogy volt olyan időszak, nem is olyan régen, amikor a Duna-medencében is létezett gazdasági jólét. Nem szabad tehát beletörődnünk abba, hogy nyugati cégek összeszerelő üzemei legyünk. A Monarchiának fejlett hadiipara – ha nem is túl nagy, de – volt, amely a legnehezebb, nagy méretű (dreadnought) hadihajókat is képes volt előállítani, de egyáltalán, saját gépiparral rendelkeztünk. Mindez a Monarchia államai összefogásának, a viribus unitis (’egyesült erővel’) eredményeként. Ferenc József személye pedig bizonyosan segítette az állameszmével való azonosulást az egyszerű emberek számára is. Bécs és Budapest jól koordinálta a gazdasági folyamatokat, bár kétségtelen, hogy a döntő szót többnyire Bécsben mondták ki. (Mint a Szerbia elleni „büntető hadjárat” elrendelésekor.) A megosztott államszerkezet ellenére a Monarchia erősen központosított volt, ami viszont növelte hatékonyságát, ezt a mai viszonyok között talán egy tagállami tanácsrendszer tudja kiváltani.

A visegrádi országok alkotta csoportosuláshoz – amely bizonyosan a leghatékonyabb együttműködést jelenti a jövőre nézve – viszont Ausztria nem akar csatlakozni. Erre talán nincs is szükség akkor, ha az EU igencsak recsegő szerkezete tovább hasad, mint a brexit esetében, és végül átalakul, leegyszerűsödik egy közép-európai méretű szervezetre. Mert egyre inkább az látszik, hogy kisebb, hatékonyabb, szolidárisabb EU-ra van szükség. Az egész Európát lefedő szervezet egyszerűen nem lehet működőképes az eltérő és felzárkóztathatatlan gazdasági környezetek, valamint az eltérő lelki beállítottságok miatt. Ezt kiegyezésekkel sem lehet áthidalni, mint Görögország esetében, amelyet már csak a németek erőszakos bankmentési szándéka tart az unióban.

A XX. század elején többen megfogalmazták a Mitteleuropa-koncepciót, közülük talán a német Friedrich Naumanné (1860–1919) volt a legkicsiszoltabb és legátfogóbb szemléletű, amely elképzelést az Európai Unió történeti előképeként is értelmezhetjük. Naumann szerint Németországot és a Monarchiát közös gazdasági térben kellett volna egyesíteni, ahol nincsenek vámok. Ez a felvetés a maga korában teljesen logikus volt, hiszen két germán vezetésű, hasonló gazdasági adottságokkal rendelkező birodalom összehangolásáról lett volna szó. Németország már bekapcsolódott ugyan a világkereskedelembe, és sajnos a világpolitikába is beleszólt, tehát a németek túlzott gazdasági dominanciája rejtett magában veszélyeket. Erre Tisza István is figyelmeztetett. Az összehangolást azonban bizonyosan meg lehetett volna oldani, ha nincs két egymást követő és elvesztett világháború.

Ma ugyanúgy szemben állunk a kérdéssel, mint száz éve: hogyan szolgáljuk ki a német gyáripart, hogy közben ne váljunk segédmunkássá saját hazánkban? Egy szűken vett, kisebb EU, amelynek vezetését a tagállamok szélesebb bevonásával oldhatnák meg, talán megoldást jelenthetne a gazdasági szolidaritásra és az ebből fakadó lemaradások kiegyenlítésére. Mert a kiegyezéssel létrejött Monarchia erre is példaként áll előttünk. A dualista állam nagy erőfeszítéseket tett arra, hogy területén az alapszükségletek (vasút, oktatás, egészségügy stb.) egységes képet mutassanak. Erre példa volt Horvátország is, amely a horvát–magyar kiegyezés (1868) után indult fejlődésnek, de leginkább talán a muzulmán Bosznia esetében nyilvánult meg az egységes koncepció, ahol szinte új országot építettek föl 1878-tól kezdve mintegy negyven év alatt. Egy kisebb EU megvalósulásához még kell néhány „exit”, és főleg az, hogy a hatalmi-politikai elit lecserélődjön, különösen Németországban. Mindehhez idő kell, de az Osztrák–Magyar Monarchia és annak továbbfejlesztett Mitteleuropa-koncepciója bizonyosan a megfelelő mintát adhatja az átszervezéshez és a működtetéshez.

A szerző könyvtáros.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 25.

Még kell néhány EU-s „exit” a Nemzeti.net-en jelent meg,

[silentambassadors]

Now here’s an interesting [philatelically] [and, of course, otherwise] place - Bosnia and Herzegovina.  Some of us older(ish) folks will remember those fraught days during the early 1990s, when Sarajevo was under siege as the USSR fell and all the nations and states and nation-states came to grips with themselves - in this case, with the ethnic Bosnians, Bosnian-Croatians, and Bosnian-Serbs coming to grips with themselves - alas, to the detriment of all.  [Read Steven Galloway’s The Cellist of Sarajevo if you haven’t already.]  This demographic divide has been echoed in the postal authorities now in control of various ethnic regions of Bosnia and Herzegovina - the Bosnia postal service (BH Pošta out of Sarajevo), the Bosnian-Croatian postal service (HP Mostar out of Mostar), and the Bosnian-Serbian postal service (Srpske pošte out of Banja Luka).  The regions are broadly religious and linguistic also (Bosnian, Croatian, and Serbian are all official languages; roughly half the population is Muslim, with most of the rest either Serbian Orthodox or Catholic).  Well, regardless, this stamp enthusiast longs to visit Bosnia and Herzegovina.

Stamp details: Top left: Issued on: November 1, 1906 From: Sarajevo, Austrian Empire MC #29

Top right: Issued on: September 1, 1918 From: Sarajevo, Austrian Empire MC #147

Second row: Issued on: October 27, 1993 From: Sarajevo, Bosnia and Herzegovina MC #1, 6, 7

Third row left: Issued on: May 12, 1993 From: Mostar, Bosnia and Herzegovina MC #1

Third row right: Issued on: January 11, 1993 From: Banja Luka, Bosnia and Herzegovina MC #15

Fourth row: Issued on: May 9, 2018 From: Sarajevo, Bosnia and Herzegovina MC #006.18

Bottom left: Issued on: April 5, 2018 From: Mostar, Bosnia and Herzegovina MC #005.18

Bottom right: Issued on: April 27, 2018 From: Banja Luka, Bosnia and Herzegovina WNS #005.18

Recognized as a sovereign state by the UN: Yes (since May 22, 1992) Official name: Bosnia and Herzegovina; Bosna i Hercegovina; Боснa и Херцеговина Member of the Universal Postal Union: Yes (since January 26, 1993)

[tealingual]

European countries in Hungarian

Albánia - Albania Andorra - Andorra Ausztria - Austria Azerbajdzsán - Azerbaijan Belgium - Belgium Bosznia-Hercegovina - Bosnia and Herzegovina Bulgária - Bulgaria Ciprus - Cyprus Csehország - Czech Republic Dánia - Denmark Egyesült Királyság - United Kingdom (Nagy-Britannia - Great Britain) Észak-Macedónia - North Macedonia Észtország - Estonia Fehéroroszország - Belarus Feröer - Faroe Islands Finnország - Finland Franciaország - France Gibraltár - Gibraltar Grönland - Greenland Grúzia - Georgia Görögország - Greece Hollandia - Netherlands Horvátország - Croatia Izland - Iceland Írország - Ireland Koszovó - Kosovo Lengyelország - Poland Lettország - Latvia Liechtenstein - Liechtenstein Litvánia - Lithuania Luxemburg - Luxembourg Magyarország - Hungary Moldova - Moldova Montenegró - Montenegro Málta - Malta Norvégia - Norway Németország - Germany Olaszország - Italy Oroszország - Russia Portugália - Portugal Románia - Romania San Marino - San Marino Spanyolország - Spain Svájc - Switzerland Svédország - Sweden Szerbia - Serbia Szlovákia - Slovakia Szlovénia - Slovenia Törökország - Turkey Ukrajna - Ukraine Vatikán(város) - Vatican City Örményország - Armenia

[zeroz2ro]

“ Egy nyugtalanító dokumentumot is említenek, amelyet a bosznia-hercegovinai európai küldöttség vezetője, Johann Sattler írt alá, és amely kijelenti, hogy Várhelyi Olivér nyíltan tárgyal Milorad Dodikkal Bosznia-Hercegovina feloszlatásáról. „Jelentések szerint Várhelyi megállapodott Dodikkal a boszniai szerb köztársaság Nemzetgyűlésében tartandó rendkívüli ülés időpontjáról és az állami intézményektől való egyoldalú kilépést magában foglaló törvényekre vonatkozó hat hónapos moratóriumban” - áll a levélben. “ Simán el tudom képzelni ....

[jubaer01]

INDIAN ELECTRONIC VISA Fast and Urgent Indian Government Visa

Electronic Visa Indian Application Online - Gyors és gyors indiai hivatalos eVisa online alkalmazás

Address :  Budapest, Úri u. 64, 1014 Hungary

Phone : +36 1 488 3500

Email : info@indiavisa-online.org

Website : https://www.visasindia.org/hu/visa/

Category : Electronic Visa

Business Hours : 24/7/365

Owner / Official Contact Name :Chander Mali  Chowdhary

Description :Az indiai kormány 2014 óta vezette be az eVisa-t a gyors jóváhagyások érdekében. Ez a lehetőség néhány országra korlátozódott, de mostanra több mint 166 nemzetiségre kiterjesztették. Öt típusú India eVisa létezik, például konferencia, üzleti, turisztikai, orvosi és orvosi kísérő. Az Indian eVisa online űrlap kitöltése mindössze 2 percet vesz igénybe. A befizetést követően az eVisa for India 72 órán belül érkezik meg e-mailben. Az indiai üzleti vízumhoz vagy az indiai turistavízumhoz nem kell bélyegző vagy matrica az útlevélben. Autóval eljuthat a repülőtérre vagy a tengeri kikötőbe, és ellátogathat Indiába. Hazájának bevándorlási tisztjei tudják, hogy az Indian eVisa vagy elektronikus Visa az Ön útleveléhez kapcsolódik a számítógépes rendszerben. Ez a legkényelmesebb módja annak, hogy belépjen Indiába. Előfordulhat, hogy felkérik, hogy töltsön fel arcképet vagy igazolványoldalról készült fotót, ha nem tudja feltölteni, egyszerűen elküldheti nekünk e-mailben a weboldalunkon található Kapcsolatfelvétel linken keresztül. Barátságos és segítőkész személyzetünk 24 órán belül válaszol és segít Önnek. Ha 6 hónapnál rövidebb ideig szeretne Indiában maradni, akkor ez a fajta elektronikus indiai eVisa ideális és a legjobban megfelel az Ön igényeinek. Az egyetlen dolog, amit meg kell győződnie arról, hogy az útlevele 6 hónapig érvényes Indiába való belépéskor, és van benne néhány üres oldal, hogy a bevándorlási tisztek lehetővé tegyék, hogy beléphessen a repülőtérre és a tengeri kikötőbe, és lenyomhassa a bélyegzőt. Nem kell futárral küldenie útlevelét, vagy eVisa stmap-et kapnia az útlevélben. Csak tartsa a jóváhagyó eVisa e-mailt a telefonján, vagy őrizze meg annak kinyomtatott példányát. Több mint 166 ország jogosult jelentkezni. Íme néhány példa azon néhány közül, amelyek 100 százalékban online kérelmezhetik az indiai elektronikus Visa, Finnország, Ausztria, Szaúd-Arábia, Indonézia, Egyesült Arab Emírségek, USA, Fülöp-szigetek, Észtország, Svédország, Brazília, Koreai Köztársaság , Ausztrália, Portugália, Brunei, Izrael, Spanyolország, Japán, Katar, Jordánia, Görögország, Dánia, Litvánia, Bolívia, Magyarország, Norvégia, Lettország, Argentína, Grúzia, Horvátország, Szingapúr, Botswana, Németország, Laosz, Ciprus, Kolumbia, Mexikó , Belgium, Malajzia, Lengyelország, Venezuela, Omán, Bosznia és Hercegovina, Cseh Köztársaság, Srí Lanka, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Írország, Chile, Fehéroroszország, Új-Zéland, Örményország, Olaszország, Peru, Franciaország, Bulgária, Románia, Egyesült Királyság, Tajvan , Izland, Kanada, Paraguay, Belize, Dél-Afrika, Vietnam, Oroszország, Kambodzsa, Fidzsi-szigetek, Svájc, Hollandia  Indian Government has introduced eVisa for rapid approvals since 2014. This facility was limited to a few countries, but now it has been extended to over 166 nationalities. There are five types of India eVisa such as Conference, Business, Tourist, Medical and Medical Attendant. The online form for Indian eVisa takes only 2 minutes to complete. Once you have made the payment, then eVisa for India takes 72 hours to receive by email. There is no stamp or sticker on the passport required for Indian Business Visa or Indian Tourist Visa. You can drive to the airport or seaport and visit India. The immigration officers in your home country know that Indian eVisa or electronic Visa is linked to your passport in the computer system. This is the most convenient way to enter India

Keywords :indiai vízum, indiai vízum, evisa india, indiai evisa, indiai vízum online, indiai vízumkérelem, indiai vízum online kérelem, indiai vízum online kérelem, indiai vízumkérelem online, indiai vízumkérelem online, evisa india, indiai evisa, indiai üzleti vízum , indiai orvosi vízum, indiai turistavízum, indiai vízum, indiai vízum, indiai vízum online, indiai vízum online, vízum Indiába, vízum Indiába, indiai evisa, evisa india, indiai üzleti vízum, indiai turista vízum, indiai orvosi vízum, indiai vízumkérő központ, indiai vízum nekünk állampolgároknak, indiai vízum az USA-ból, indiai vízum amerikaiaknak. sürgős indiai vízum, indiai vízumvészhelyzet. indiai vízum nekünk állampolgároknak, indiai vízum kanadai állampolgároknak, indiai vízum új-zélandi állampolgároknak, indiai vízum ausztrál állampolgároknak, indiai vízum brit állampolgároknak. indiai vízum japán állampolgároknak, indiai vízum koreai állampolgároknak, indiai vízum tajvani állampolgároknak, indiai vízum dán állampolgároknak, indiai vízum belga állampolgároknak, indiai vízum svájci állampolgároknak. indian visa, visa for india, evisa india, india evisa, indian visa online, indian visa application, india visa online application, indian visa online application, india visa application onl