#csak az olvassa

[szeretemaszavakat]

Nem tudom, van-e még valaki, aki olvassa ezt a blogot, de úgy érzem, hogy azután a sok törött szívvel bepötyögött bejegyzés után csak helyénvaló lenne megosztanom, hogy végül végre megkaptam a csillámporos, tündérmesés, boldogan-éltek-amíg történetemet. Egy olyan személlyel, aki olyan varázslatos, hogy kitalálni vagy elképzelni se tudtam volna mielőtt az életembe lépett volna.

Megtanította, hogy a szerelem nem mindig tűzvész és vihar és szívrobogás meg gyomorgörcs, hanem sokkal inkább valami kedves és szelíd és gyengéd. Ami lassan, békésen ver gyökeret a szívben, aztán meg hirtelen minden teret kitölt az emberben. Valami szép. És szolid. És mindig, mindig boldoggá tesz.

- finálé

[chimie]

A kaland már az utazás előtt elkezdődik

Rájöttem, hogy semmi baj nincs a MÁV-val, csak át kéne pozícionálni kalandprogrammá az általa nyújtott élményt. Nekem például csütörtökre van jegyem az ikonikus hegyeshalmi vonalra, és a pár ezer forintos jegyárért már most izgulhatok, hogy vajon addig megnyitják-e a keletit, a tavalyihoz hasonlóan idén nyáron vajon összeomlik-e a győri vonal, kimarad-e a járatom stb.

Aztán ha a beugró megvolt, jöhet a True Adventure rész a tényleges beszállás után: vajon az a kocsi, amire jegyem van, tényleg létezik-e majd, a légkondi bírni fogja-e, ha nem, mennyi ideig bírjuk az 50 fokban, mennyit késünk és megvárja-e majd a csatlakozás a vonatot?

Visszafelé is szuper izgi lesz, mert szob felől jövünk vissza, tudjátok, az a rész, ahol minden évben leomlik valami és emiatt hetekre nincs közlekedés :D Ha valaki MÁV-ból olvassa ezt, írjon plíz priviben, mert tele vagyok ötletekkel: pl mystery exchange, amikor két egymás utáni időben induló vonat célállomást cserél vagy vámpírfogú kallerek a fogukkal lyukaszthatnák a jegyeket pl a Dácián.

[csacskamacskamocska]

A másik ember érzései

Panasz, fájdalom, szerelmi vallomás, van bőven a tumblin mindenből. És minden panasz, fájdalom, szerelmi vallomás túloldalán van egy másik ember. Aki erről semmit sem tud. Aki nyilvánvalóan nem olvassa (láttam már olyat, aki igen, ott szakítás illetve deaktiválás lett a vége), de mi lenne, ha olvasná?

Sosem tudjuk, hogy a másik ember valójában mit tett, mit gondolt, érzett, mit miért csinált. Amit érzünk, gondolunk az a saját, fogantatásunktól kezdve épülő sajátosságunk. Ha vannak is benne sablonok, a mi utunk, belső világuk eredménye.

Számonkérhetünk-e másokon bármit is, amiért nem úgy élnek, cselekszenek ahogy nekünk a legjobb?

Adhatunk-e tanácsot a nélkül, hogy a másik ember érzésit, gondolatait, szándékainak egészét ismernénk? Valójába, azt hiszem, miden ami panasz, fájdalom, szerelmi vallomás kikerül a tumblira az azt jelzi, hogy bármilyen kapcsolat is az, nincs benne megfelelő kommunikáció. Hogy ezeknek a dolgoknak a nagy része valamilyen okból el lett hallgattatva. Nem a tumblin lenne ezeknek a helye, hanem a való életben.

Közben, valahol le kell tenni a csomagot. Ha nincs fogadókészség a másik részről, akkor a tumbli ideális a névtelen kitárulkozásra.

És a kitárulkozás figyelmet, megértést, együttérzést, támogatást hoz, vagyis pótolja a kapcsolat hiányos kommunikációját.

Néha sajnálom a "másik embert". Olvasok posztokat, és sajnálok férjeket, feleségeket meg mindenféle kapcsolatokat. Az enyémeket is.

Ha sokan azt reagálják hogy a „másik ember” rossz, akkor nem magadról beszéltél, nincs valós kritikád magad felé, hanem őt aláztad. Amúgy a saját érzéseidhez jogod van. Ha azt mondják, hogy azonnal hagyj fel ezzel a kapcsolattal, hogy menekülj, akkor csak egy dolog egészen biztos: nem jó a kommunikáció a kapcsolatban. Hogy ezen lehet-e javítani, pfff, honnan tudhatnánk?

Nem mindenki jó ember. A jónak látszó emberek sem feltétlenül jók. Ahogy a rossznak látszók sem biztos, hogy azok, bár minek akarna valaki rossznak látszani? Infantilis dolog.

Attól, hogy valaki kurvajól blogol, és érdekesen vagy élvezetesen elmondja az összes panaszát, fájdalmát, szerelmi vallomását, még egyáltalán nem biztos, hogy a kapcsolataiban is jól kommunikál.

Ha nincs konfliktus, az nem feltétlenül jelzi azt, hogy nincs probléma, ha a problémák el vannak tagadva. Aztán kikerülnek a tumblira. Valahol a világban mindenki része egy panasz, fájdalom, szerelmi vallomás csomagnak. Csak nem tud róla.

[drakvuf]

A Város Királynői 4: Gondterhesség

Laura és a csávója, Laci éppen az orvoshoz tartanak. Nem akar összejönni az a gyerek, ezért lombikot terveznek, amitől eléggé be van feszülve a nő.

Egész úton Lacit baszogatja, mert késve indultak el a faszi miatt. Csávókám megbánja a dolgot, mielőtt odaérnek.

A doki azt mondja, hogy a lombik előtt még pár vizsgálatra be kell fizetniük. Laurának a legnagyobb félelme, hogy sokat utaznak és dolgoznak és nem tudja, hogy fog ebbe az életvitelbe beilleszkedni egy gyerek.

A doki megnyugtatja őket: sehogy. Továbbá azt hazudja nekik, hogy az ő kezei alatt, 100%, hogy lesz gyerekük.

Nehéz idők járnak Zsuzsára: elkezdődött az iskola és van két gyereke.

Azt mondja, hogy nagyon nagy kihívás egyedülálló anyaként két kölköt nevelnie. Ráadásul mind a kettő beteg is. Szerinte a szeptember és az október a legnehezebb, mert nehéz az iskolába visszaszoktatni őket. Ennek ellenére a gyerekek feltöltik, amire a londoni balhékák után nagy szüksége van.

Ma a szokásosnál is több dolga van, mert szülinapi bulit is szervez José Armandonak. Galaktikus slime parti lesz. Kidobja a beteg gyerekeket az iskolába aztán szalad haza ellenőrizni az előkészületeket. A szervezéssel profikat bízott meg, akikkel viszont nagyon elégedetlen, mert későn kezdték el díszíteni a kecót. Az egyik alkalmazott elbújik az oszlop mögé a nő haragja elől.

Különösen a szülőknek kialakított hely nem tetszik neki. Szerinte úgy néz ki, mint egy dizásztőr tent. Eddig nem említettem, de Zsuzsi angolja olyan, mint amikor valakinek, aki nem beszéli a nyelvet, fonetikusan leírnak egy angol szöveget és azt olvassa fel.

A rendezvényszervező nem győz bocsánatot kérni a szar munkája miatt. Csak akkor lesz nyugta a ház királynőjétől, amikor megérkeznek a bulira szánt állatkák és elterelik a hárpia figyelmét.

Zsuzsi elárulja, hogy bár a kölkeinek szervezi a bulit, igazából az ő gyerekkori álmait valósítja meg ezekkel. Laura felhívja Zsuzsát, szeretne egy nagyon személyes dologról beszélni vele kettesben. Zsuzsi egyből kap az alkalmon és meghívja a szülinapi bulira.

Megérkeznek a kölkök és egyből rászabadulnak a szerencsétlen állatokra. Még bohóc is van, hogy biztos traumatizálva legyenek a lurkók.

Zsuzsa szerint nem csak a téma galaktikus, de a bulika is gigantikus. John Hammond tanításait követve: nem spórolt semmin.

Megérkezik Laura is és majdnem póniszarba lép. A nő félti a drága cipőjét, aztán meglepődik, hogy a gyerekzsúron gyerekek is vannak.

Zsuzsi elárulja, hogy hogy lehet őket elviselni: minőségi pezsgővel és prémium italokkal. Viszont még a féktelen piálás se készítette fel a házigazdát a szülinapi tortára.

Teljes a döbbenet. Zsuzsi szerint egyáltalán nem hasonlít egy rakétára, inkább olyan, mint egy hatalmas, álló ceruza.

Laurának egészen más jut az eszébe róla. Hatalmas szemekkel bámulja a kilövésre kész desszertet. Annyira szarul sikerült a torta, hogy szét is esik, de Zsuzsi anyja megmenti a bulit: ő is vett sütött egyet sunyiban.

A parti után végre tudnak beszélgetni a lányok. Laura szolidan megjegyzi, hogy kurva idegesítőek a gyerekek. Aztán a dokinál tett látogatásáról beszélt. Azért fordult Zsuzsához, mert neki is hasonló módon lettek gyerekei.

Laura elmondja nekünk, hogy négy éve próbálkoznak és bár szervi probléma nincs, nem jön össze a gyerek. Kicsit aggódik, hogy így nem természetes úton jönne össze a gyereke, de Zsuzsi elhessegeti ezeket a gondolatokat és bátorítja, hogy vágjon bele a lombikba.

Elmeséli, hogy azzal szokta ugratni a férjét, hogy a lombik azt bizonyítja, hogy végre van egy tervezett gyereke és nem csak becsúszott véletlenül, mint a többi.

Zsuzsa pár fotóalbumot hoz, amikben a gyerkőcökről vannak képek különböző stádiumokban. Laura a könnyeivel küszködik és elárulja, hogy egész életében arra vágyott, hogy gyereke legyen. A nő még azt is elárulja a kamerának, hogy amikor nőgyógyászati vizsgálaton van, mindig arról álmodozik, hogy egyszer csak az orvos felkiált: Laura, te terhes vagy!

Zsuzsa fel akarja készíteni a nőt a procedúra rossz oldalára is. Elmeséli, hogy ő a terhesség alatt 104 kilóra hízott, de egyáltalán nem látszott rajta.

Laura megköszöni Zsuzsinak a beszélgetést és azt mondja örül, hogy nem Szekszárdra ment a többiekkel. A vendéglátója nem tudja miről van szó, mert őt nem hívták meg semmire...

Mamalina csodálatos hírekkel köszönti reggel a férjét: egyedi táskát csináltathat, csupán 40 000 Euróért.

Nem valami lelkes a pasi. Eltereli a szót azzal, hogy Londonról kérdezi a feleségét. Mamalina azt mondja szar volt. A férje szerint viszonoznia kell a meghívást és elhívhatná a lányokat Szekszárdra a családi birtokra.

Mamalinának nem tetszik az ötlet, de végül belemegy.

Paulina és 😍Anna😍 shoppingolni mennek. 😍Anna😍 egyből észreveszi, hogy valami céllal vásárolgat Paulina, aki bevallja, hogy a volt faszija hívogatja megint.

A csávó azt hazudta a nőnek, hogy bármit megtenne érte és vissza akarja csinálni a dolgokat. Tehát dugni akar. Paulina felvezeti 😍Annának😍 a szekszárdi családi bulikát. Örömmel elfogadja a meghívást. Kiderül, hogy Zsuzsát nem hívják meg a londoni balhé miatt. 😍Anna😍 megérti, mert szerinte is erős volt, amit leművelt a nő.

A vásárlás után Paulinák már Szekszárdon vannak. Mamalina éppen, Zoli, az inas vérét szívja, amiért lassan dolgozik és mindenhol meztelencsigák vannak.

Paulina közli az anyjával, hogy meghívott mindenkit Zsuzsán kívül. Laura nem tud jönni, mert inkább Zsuzsival szülinapozik. Megérkeznek a vendégek és megismerik a Paulinák családját.

Mamalina elmeséli a lányoknak, hogy mint minden gazdag prolinak, nekik is vannak egzotikus állataik. Mónika szerint a pávákkal csak páváskodnak.

Aztán az öregasszony flexel egyet a férje sikereivel is, de azért szolidan megjegyzi, hogy ő irányítja. A vendégek ezzel maximálisan tudnak azonosulni, a férj pedig kussol a sarokban.

Aztán Mamalina megosztja velük, hogy az egyik kölyküket leigazolta egy random focicsapat. 😍Anna😍 ezen a ponton megjegyzi, hogy egyáltalán nem zavarja, hogy egy jól működő családot lát. Jelezve ezzel, hogy kurvára zavarja, mert neki nincs (foreshadowing).

Mamalina mesél a másik fiáról is, akinek valamilyen szindrómája van és az orvosok szerint már rég halottnak kellene lennie, de mégsem.

Dolgozik és barátnője is van. Mindenki elérzékenyül. A megható sztori után lemennek a garázsba, ahol Mamalina férje meglepetéssel készült a feleségének.

Megvette a nőnek álmai autóját. Az idős hölgy megjegyzi a lányoknak, hogy ilyen faszit kell nekik is szerezniük. Mindenki helyesel.

Ezután elugranak a kedvenc boros pincészetükbe egy lovashintón. Mónika szerint elég nagy faszság volt a szakadó esőben így menni, illetve ez nem is hintó, csak egy csöves lovaskocsi. A pincészet viszont nagyon tetszik nekik. Paulinától megtudjuk, hogy a zenét Zoli fia szolgáltatja.

Mónika egyből rágerjed a fiatal fiúra és arról érdeklődik van-e már 18 éves. A többiek felvilágosítják, hogy bár 14 év a beleegyezési korhatár Magyarországon, de morálisan akkor is elítélendő felnőtt emberként gyerekekre hajtania. Mónika elfojtja a pedofil gondolatait és az asztalhoz ülnek a hölgyek. 😍Annának😍 hiányzik drakvuf Laura, Violettának meg Zsuzsi.

Utóbbira megjegyzi Paulina, hogy csak a feszkót keltette úgyis, amire Violetta rávágja, hogy ahhoz két ember kell. Mónika becsatlakozik és azt mondja Zsuzsa jófej. Ezen már 😍Anna😍 is kiakad. Szerinte elégedetlen, dühös és a franc se tudja mi a baja. A kamerának elmondja, hogy örül, hogy nincs itt a nő és annak is, hogy jót és sokat esznek. Igazi magyar kaját. Paulina felteszi a kérdést Violettának és Mónikának: ha ennyire szeretik a Zsuzsit, miért nem vele vannak?

Mónika rávágja, hogy ő nem akart gyerekek között lenni. Anna pedzegeti, hogy biztos ez volt a baja Violettának is, aki kicsit befeszül ettől. Azt mondja nem zárkózik el a gyerekektől, de belengeti, hogy lehet neki nem lehet. Violetta felbassza magát és teljes erővel 😍Annának😍 esik. Azt mondja neki, hogy azért nincs faszija, mert nem kell senkinek. 😍Anna😍 rákontráz pár béna beszólással, de nem talál fogást Violettán.

Megy a cicaharc és 😐Anna😐 annyira gyerekesen vitatkozik, hogy kicsit kiszerettem belőle. Lehet tényleg nem véletlenül nincs csávója... Sikerül fokoznia azzal a szitut, hogy megkérdezi Violettát: azért ennyire feszkós, mert meghalt az apja? Violetta ezen teljesen kiakad, mert két hete történt a dolog és még nagyon friss. Azzal vág vissza, hogy 😐Anna😐 mindig azzal sajnáltatja magát, hogy meghalt az apja. Violetta ezután elvonul Mónikával és Paulinával disszelni 😐Annát😐 a háta mögött. Paulina próbálja megtudni, hogy lehet-e gyereke Violettának, de a nő nem akar erről beszélni. Mamalina az asztalnál maradt 😐Annával😐 és megkérdezi mi történt az apjával? Régi sztori, de elmeséli: félrekúrt az öreg és a szeretőjének a férje megölte.

Kicsit nyugodtabban térnek vissza a lányok az asztalhoz. Mónika mindenkit meghív Athénba megünnepelni a harmadik évfordulóját a faszijával. Zsuzsa is jönni fog.

Visszatért a régi problémám: kevés a 30 kép egy posztba. Egy kisebb jelenetet ki is hagytam emiatt :((( Továbbá nem tudom, hogy fogom tovább shippelni magam Annával, mert ebben a részben vállalhatatlan volt. Még a végén új waifut kell keressek.

[haw-duck]

Jövőkép

Majd amikor már a világ elhalkult

És a szívem többé nem fájdult

Majd akkor értem meg miért történt

Amit szerettem miért szúrt szét.

Megértem hova tűntek azok a szép szavak

Hogy miért hazudott nekem sok alak.

Erős leszek, bátor, őszinte, de mogorva

Egyedül leszek, a nagyvilágba bolyongva.

Hosszú verseket írok, és hosszú szoknyát hordok

Bort iszok és majd minden féle bölcs dolgot mondok.

Az emberek majd titokzatosnak gondolnak

De nem érdekel hogy mit fontolnak.

Nem érdekel majd, hogy ki olvassa írásom

És többet nem lesz hangos a sírásom.

Ez leszek mikor majd bele fáradok az egészbe

Mikor rájövök hogy mindenki kedvébe járok, de senki sem az enyémbe.

Mert ezt a világot még nem értette senkisem

Csak páran azt hitték hogy majd elhiszem.

Most buta vagyok, kiszolgáltatott, és törékeny

Nem félnek, mert nem gondolnák hogy ez tünékeny.

Egyszer majd eljön az időm, lesz egy ostromom

Senki sem fogja tudni hogy mikor hova csap le az ostorom.

[eltiron2]

MZP vs. MP: TL;DR gondolatok

Dislaimer: biztos unalmas a téma, de én nem tudok szabadulni tőle. Szóval idepasszintok egy "read more"-t, hogy gyorsabb legyen átpörgetni ;) De akit érdekel a téma, azért olvassa el és reagáljon rá.

22-ben a nagy összefosás idején az előválasztáson szavaztam MZP-re, aztán amikor ő lett a "nagy fehér reménység" és nyert, elmentem egy rally-jára, amit a nagyvásárcsarnoknál tartott.

Kora délután kezdődött az esemény, talán 3-4000 ember verődött össze, és több órás felszopás következett, bő 3 órán keresztül mászkáltak fel a színpadra hogy elmondják, MZP milyen faszagyerek és ők mennyire hisznek benne. Döbbenetesen unalmas volt, bejártam a környék összes kocsmáját, mire megjött Maga Az Ember.

Úgy kezdte, hogy leült egy székre a színpadon, mert ő nagyon fáradt, majd hosszasan elkezdte sorolni, hogy milyen kibaszott fasza eredményei vannak a Fidesz-kormánynak, amiket ő meg fog tartani.

Az egész ombre árasztotta magából a kudarc fílingjét, kibaszott kellemetlen élmény volt, már akkor tudtam, hogy ez katasztrófális kudarc lesz.

Az lett, ugyebár. (volt ott rajtam kívül más tumbász is, btw?)

Ennyi idő alatt MP (akit továbbra sem kedvelek, és csöppet sem bízom benne) bejár 3 települést, ingben-nyakkendőben, egy teherkocsi platóján állva nyom szenvedélyes, vicces és értelmes beszédeket, (elnéézést az rpg-s kiszólásért) folyamatosan szórva a crit success karizma dobásokat.

Tudom, hogy egy papíron igazából lényegtelen EP-szavazás jön, de MP-nek sikerült elérni, hogy emberek milliói látják, hogy egy lusta, bolond kövér tolvaj versenyez egy lendületes, karizmatikus faszi ellen.

És adódik a kérdés, hogy 10+ év alatt ezt hogyan nem sikerült elérni a szalonellenzéknek?

Hosszú ideje először a Viktor-klán be fog csúszni 50% alá, és 2010 után először egy ellenzéki párt (ami két hónapja még nem is létezett!) valószínűleg át fogja szakítani a 30%-ot.

És ezzel vége lesz a mítosznak, hogy GyF nélkül nem lehet legyőzni a fidit, hogy az ellenzék Budapesten születik. Megszűnik létezni a Jobbik (amit személy szerint sajnálok: a nácítlanítás után lehettek volna egy olyan keresztényszocialista néppárt, amire szívesen szavaznék), az LMP, a Momentumból egy urbánus-liberális rétegpárt lesz (eddig is az volt, csak ezt sokan nem fogadták el agyilag).

Valamint Magyarország továbbra is értelmezhető zöld párt nélkül marad, ami kibaszott szomorú.

[angelofghetto]

Minden szavával.

Nincs idő arra, hogy a vágy kialakuljon. Nincs idő elmerülni a másik tekintetében. Nincs idő a finom kis "véletlen" érintésekre. Nincs idő arra, hogy fokozatosan feltüzeljük egymást, hogy játsszunk a vágy felébresztésével és csitításával, hogy a végén sokkal nagyobb lehessen a gyönyör robbanása. Manapság már igény sincs rá, csak a gyors szükségkielégítés van, aztán haladjunk, a net tele potenciális új partnerekkel. Némelyik férfi szexuális "kultúrája" leginkább az iszapbirkózáshoz hasonlít. De a lányok is megváltoztak: túl könnyen kaphatók, sőt erőszakosak. Már nem kell, lehet értük harcolni. És minek is. Ott a következő.

Direkt örülök, hogy a pornó műfaja előtt szocializálódtam a szexhez, amikor még egymáson fedeztük fel és tanultuk meg, mi jó és mi zavarba ejtő a másiknak, hogy mely érintésekkel gyorsíthatom, lassíthatom a partnert, hogy mindketten élvezhessük az együttlétet. Ha elmondom egy fiatalnak, hogy nálam egy valamire való szex mondjuk este 9-től hajnal 6-ig tart, el sem hiszi, nem is érti, miről beszélek, mert csak közösülésben gondolkodik. Nem érti, hogy már a találkozás előtt kezdődik, és benne van a pillantásokban, abban, ahogy egy poharat megfogunk, ahogy egy szívószálat a szánkba veszünk, vagy ahogy a szalvéta csücskével játszunk, ahogy a derekunkra simuló kéz elől finoman, játékosan kitérünk, hogy a következő érintés jutalomként hasson, hogyan lehet begerjeszteni egy férfit azzal ahogyan felállunk a székből és elindulunk. Ez egy édes, izgalmas játék a vágy ébresztésére és fokozására. Komolyan kikészülök a filmektől, amelyekben viharosan levetkőznek és zsupsz a takaró alá, hogy aztán ott egy kínos pillanatban játsszák le fejben, mi a következő lépés, és ki kezdeményezzen.

Nálam minden gomb kigombolásának rituáléja van, és jutalom. Imádom vetkőztetni a pasimat, akin még jóformán minden ruha rajta van, de már szinte nyüszít a vágytól. Ők is szeretik a kényeztetést, a puha, csiklandós érintéseket, a lassú szexet, az akciók közti kis összebújós csendeket, csak sokan nem is tudják, mert nem találkoznak ezzel a műfajjal. És az igazi adu ász, mikor ez a lágyság egy kis viharos keménységgel vegyül, és nem tudhatni, a következő pillanatban ciróka vagy maróka következik, hideg vagy meleg.

Ha ezt egy férfi olvassa, szerintem ezen a ponton már spontán harcra kész :)

Na erről beszélek. De ehhez az kell, hogy valóban érdekeljen a másik, hogy szeressem azt, aki ő, hogy ne csak élményt szerezni akarjak, hanem örömet is okozni a másiknak, mert az visszaragyog rám. És akkor még egy szót sem ejtettem a váratlan letámadásokról mondjuk a fürdőszobában...

[oldmacykerenew]

Figyi, én nem tudom mi a tökéletes az ilyen kis figuráknál, nekem arról sem volt fogalmam, hogy ennek van piaca. De azt tudom, hogy az az anon nagyon bántó volt, aki úgy tett mintha sosem lett volna kezdő. (arrogáns seggfej) Úgy gondolom, hogy akármit is mutatsz kifelé, az ilyesmi megbántja az embert és elvesz egy kis erőt. :( Ne azt hangoztasd, hogy nem vagy elég jó! Éppen elég jó vagy ahhoz, ahol tartasz! :) Örülj, hogy vannak támogatóid, örülj, hogy van, akinek most is örömet tudsz szerezni. Hm, szerettem volna anonban küldeni, de jó lesz ez így is! :D

Nagyon szépen köszönöm🥹❤️❤️❤️❤️❤️

Profi még nem vagyok, bevallom, szerintem mindig van és lesz is jobb ezeknél a figuráknál is… ahogy az életben sincs tökéletes stb… na meg ugye egyéni ízlés kérdése 😊

Jólesnek a soraid, ne írd anonban, hadd lássák (amit amúgy is tudunk), hogy mennyire jófej vagy❤️ Meg ezt miért rejtegetnéd? Mondjuk a fent említett “arrogáns seggfejet” sem értem, miért nem meri mutatni a cuki profi pofiját, de lényegtelen, nála lehet jobb is. Így is kapott eleget most, ha olvassa ezeket😅

(Kikapcsoltam az anon lehetőségét, hogy drága magányos lelkünk ne itt töltse ki a frusztrációját… :) De bárki írhat bármit névvel, embert nem ölök, csak elbájolok/bűvölök mindenkit 😂😂)

[viking84chef]

Nagyon szépen Kérek mindenkit!!!!! Kérlek!!!!!! Az a helyzet hogy Ismerem eme Erős 💪 Kiskrapek történetét és Apjával Jo baráti kapcsolatom van! Legyetek kedvesek osztani..... És ha van rá lehetőség akkor ti is valahogy segíteni! Konkrétan szegény a születése óta azért küzd hogy felnőtt lehessen majd! :( DMD Levi kalandjai - Legyőzünk Duchenne -

Ha te nem is tudsz segíteni anyagilag... Csak oszd meg...... Hátha olyan olvassa aki segíteni tud...

Ha 100 ezer család ami a lakosság 1%a 200 falkont valt vissza egy évben akkor sikerült Levit megmenteni. 🙏❤️

[stickalittle]

Nem tudok komolyan venni egyetlen politikai elemzést sem, egyetlen podcastot sem, egyetlen politikai véleményvezért sem, egyetlen politikához hozzászóló embert sem, aki abból indul ki az ellenzékről adott véleményében, hogy Magyarországon demokratikus állapotok vannak.

Már unalmas ez a "Nincs mondanivalójuk, nincs világos álláspontjuk" stb. retardáltság. Csak mert az elemző nem hallja a mondanivalójukat. Ha hallaná a mondanivalójukat, akkor esetleg rájönne, hogy de, van témájuk, van mondanivalójuk, van álláspontjuk. És a kérdés az, hogy miért nem hallott róla még az elemző sem? És a válasz az, mert ő is Orbán Viktor hangját és álláspontját hallja ezerszeres felerősítésben.

Tehát az első tétel, hogy Magyarországon az ellenzék nem jut el a háztartásokba. Ebből kell kiindulni minden egyes ellenzékről adott elemzésben. Erre szokták azt mondani, hogy "de ott van az internet, azon közölhetik a mondanivalójukat". Na, most ezeknek az embereknek meglepetést fogok mondani: az ellenzéki politikusok közlik is. Ott van, el lehet olvasni. Ők is tudják, hogy csak az maradt nekik Elolvassa a politikai elemző az ellenzék interneten közölt véleményét? Lófaszt. Még az sem olvassa el, aki a politikában megmondóembernek számít. Akkor az egyszerű választópolgártól mit várunk? Na, pont ennyit ér az interneten közölni a vélemény. Tudjuk mennyit ér, be van árazva. A választáson 5-10%-nyi szavazót. Ennyiből nem lehet választást nyerni. A többit pedig az újságok, a tévé, a rádió, az óriásplakátok ér.

Az erőviszonyok azok, hogy az ellenzéki újságok a megélhetés szélén ténferegnek, reklámra nem nagyon futja, míg a kormánypárti újságokat kitömik az állami hirdetések. Tévécsatornáról nem érdemes beszélni, egyetlen "réteg"" tévécsatorna van, az ATV, ahová hívnak be ellenzékit, ahol beszélhet fél órát, aztán a kormánypártiak beszélnek rogyásig. Az RTL megcsinálta a saját kis bizniszét a hatalommal, hogy a megtűrt kategóriában maradhasson, ott nem hangzik el kormánykritikus vélemény. Az összes többi tévécsatorna a hatalom szócsöve. Rádiócsatorna pedig egyetlenegy sincs, ami ellenzéki lenne. Egészen egyszerűen nem kapnak frekvenciát a hatalomtól, mert a hatalom tudja, hogy a tömegeknél rádió szól a műhelyekben, az autókban, a konyhában, stb. Egy felmérés szerint a lakosság kilencvenvalahány százalékához (már nem emlékszem a pontos számra) elér a rádió. Óriásplakátot meg mindenki látott már, elég megnézni, mik mennek rajtuk. Tehát ebben a környezetben kell megítélni az ellenzék mondanivalóját. És ez a legfontosabb, ez az alaptétel, ezt kellene szem előtt tartania minden politikai "megmondó embernek". És aki erről elfeledkezik, annak a véleményét egyszerűen kiröhögöm.

Lehet azt mondani, hogy a csodálatos biktorúr bezzeg meg tudta csinálni a maga idejében, hogy az álláspontja eljutott a választokig. Ja. Mert nagyobb volt a demokrácia foka. Ő még csinálhatott egy HírTV-t, odaengedték a mikrofonok elé, nyilatkozhatott a sajtóban. Ma meg már önkényuralom van, nem demokrácia. Ma már egyszerűen nem kap lehetőséget, nem kap engedélyt rá, ha valaki szeretne egy csatornát indítani. Tehát, ha egy politikai elemző azzal jön, hogy az ellenzéknek nincs véleménye, az téves álláspont. Van véleménye, ott van az interneten. Ha azzal jön, hogy az embereket nem érdekli a korrupciós téma... Lófaszt nem érdekli, csak nem jutnak el hozzá az ezzel kapcsolatos hírek, maximum abban a formában, hogy nem számít a korrupció, Gyurcsány is lopott. Vagy hogy az ellenzék miért nem mondja határozottabban az álláspontját. Mondja, de bizony ott van az a fránya tétel, hogy azoknak mondja, akik az interneten fogyasztanak híreket. Vagy hogy az ellenzék miért nem ér el még több embert... Hogyan bro? Amikor ott van a tétel, amiből ki kellene indulni? Adj már rá választ! És folyamatosan az van, hogy a "politikai megmondóemberek" ezt nagyvonalúan nem veszik figyelembe. Persze könnyű úgy eladni magad, hogy nem veszel figyelembe egy alapvető tételt. Aki nem ért hozzá, az a matematikában is állíthatja egy bonyolult képletről, hogy annak az eredménye -1. Aztán csodálni is fogják érte, hogy milyen okos. Csakhogy ha az alapvető törvényszerűségeken nem siklana keresztül, akkor az eredmény 3+i lenne, még akkor is, ha a közönség fele ezek után felállna, és inkább átvonulna ahhoz, aki azt állítja, hogy -1. Na, ezek a rufffbálintok, hontandrások, czeglédizoltánok. Ők a -1.

[csacskamacskamocska]

Nem akarni semmit

Napok óta gondolkodom ezen (megint), hogy az összes problémánk abból adódik, hogy akarunk valamit. Nagyon nagyon akarjuk (valójában), mintha az életünk múlna rajta, hogy úgy legyen ahogy elgondoltuk vagy szerintünk jó. Aztán ezek a dolgok egy sorsfordulatnál értelmüket vesztik és hirtelen az életünk hosszabb-rövidebb része is értelmét veszti. A fejünkben képek vannak arról, hogy valaminek milyennek kell lennie. Családnak, barátoknak, párkapcsolatnak, szexnek, munkának, önmegvalósításnak, de még egy közös vacsoráról is van egy kép a fejünkben. Valójában nem bírjuk, ha ettől eltérnek a dolgok. Akkor sem, ha ezek a képek marhaságok. Ha éretlenek vagy torzak vagy túlzóak.

Aki bírja, olvassa tovább:

Egyszer egy tréner mondta, hogy ő általános iskolában eldöntötte, hogy az osztálytársnőjét veszi majd feleségül. És 30 év múlva tényleg feleségül vette! Szóval akarni kell meg küzdeni a céljainkért mindenekfelett. Ez valójában mekkora faszság! 30+ évesen egy kisfiú álmát beteljesíteni párkapcsolatilag. Mert oké, veszel magadnak vizipisztolyt, amit anyád nem vett meg, de mit kezdesz a beteljesült álommal, ami csak arról szólt, hogy „akarom”. Amúgy később elváltak.

De nem is a párkapcsolatokra akartam én ezt kihegyezni, meg nehezen is tudom átadni, hogy mi jár a fejemben, de valami olyasmi, hogy túlságosan előre bebiztosítjuk a vágyainkat és ettől nem csak rugalmatlanok leszünk, hanem szenvedést generálunk. Nem azt kapjuk amit a sémáink tartalmaznak = fájdalom. Nem kapjuk meg a valamit =fájdalom. Fájdalom, düh, gyötrődés aztán annak a keresése, hogy hogy lehetne ezt alkohollal, bogyóval, kokóval csillapítani mert tényleg elviselhetetlenül tud fájni. De akkor 10 év távlatából miért nem érezzük már, miért törődünk bele, mitől felejtjük el?

Amiről még írni akartam az kicsit ellentmond az előzőknek, pedig nem. A projekt alapú gondolkodás merészsége. Az is egy séma a fejünkben, hogy dolgokat csak úgy kapnunk kell az élettől. Majd jön egy lány... majd betoppan A férfi.., majd egyszer, ha jól keresek..., majd, ha lesz időm... Minap azt mondtam a barátnőmnek, hogy álljon bele a társkeresésbe. Ne fanyalogjon meg érezze szarul magát, hogy miért nem pottyan le az égből egy csávó, hanem írjon, randizzon, beszélgessen férfiakkal, tegye feladattá, hogy ő megtalálja a párját, de közben egyszerűen élvezze a keresgélést. Lesz nyilván, egy rakás hülye meg szóra sem érdemes meg majdnem jó, de legalább lesz mozgás ezen a területen. Annak semmi értelme nincs, hogy itt sírdogál, hogy mondjam meg mikor lesz neki valakije. Gondolja át az elvárásait, aztán dobja a kukába mindet. Csak egy dolog legyen, ez aranymosás. Én belecsöppentem valaki életébe, aki azt mondta, pfuj, ez nekem nem kell! Nem ilyen, nem olyan, nem valamilyen. Néha tudom, hogy jobbat nem kap. Néha azt gondolom, hogy egy nap ő is rájön, hogy semmi sem számít, és lehorgonyoz az első nő mellett, aki egy valamilyen pillanatban mellette lesz. Ettől a gondolattól néha halálra rémülök, néha megőrülök a féltékenységtől, hogy ő lesz az vagy az a másik vagy melyik lesz az a lány. Pedig akárhogy is alakul az élet, valójában semmit sem tehetek a sodródás ellen. Nagyobb részt nézve mindenki sodródik. Szélesebb áramlattal vagy nagyobb örvényben, közben azt hisszük, hogy az valami önálló akarat.

A lényeg talán, hogy kibaszott nagy rugalmasságra van szükség és a képességre, hogy ne okozzon gondot közelről és távolabbról is megszemlélni az életünket.

Változnak-e az emberek? A napokban ezen is gondolkodtam, hogy ha akarjuk, kialakíthatunk új szokásokat. Magunkban vagy másban. Miért gondoljuk erről, hogy ez rossz? Szeretném, ha minden nap elmosogatnál. Értem, hogy fáradt vagy, én is fáradt vagyok, de a békés estének ez az egyetlen módja. Hazajössz, elmosogatsz. Hazajövök felporszívózok. (ezeket csak írom, mert ilyesmiről beszélgettem egy barátnőmmel amúgy bármilyen tevékenység lehetne). Aztán az este hátralevő részébe azt csinálsz amihez kedved van. Eleinte valamiféle félelemből csinálja meg az ember, hogy ne legyen balhé. Aztán megszokja. És voálá, működik a dolog. CSAK azok a kurva sémák ne lennének a fejünkben arról, hogy na nehogymár más mondja meg, hogy mit csináljak, meg nekem valami jáááár (mármint szabadidő, pihenés, önrendelkezés), meg így papucs leszek/rabszolga, de talán a legerősebb a lustaság meg a kényelem és persze a legfőbb: ha ő lenne az igazi, akkor magától működne az egész. Szereted, lehoznád érte a csillagokat, de nem mosogatnál el a kedvéért minden nap? Gondolod, hogy létezik valaki, akinek semmiféle elvárása nincs feléd, hogy a saját életét jobbá tegye? Mi a vonalkódja és mennyiért adják?

Amúgymeg, lehet, hogy tévedek az új szokások kiépítésében, de azt tudom, hogy nem rakom vissza a használt gyufát a dobozába és sokkal jobban vigyázok a tisztaságra a konyhában, és érthetőbben írok, türelmesebben kifejtve dolgokat, és pórázon tartom az agggodalmam. Rövidebb idő alatt tudom lecsillapítani magam. Viszont, sokkal szabadabban elmondom, ha valami nem tetszik, nem hagyom magam lerázni, akkor azt mondom el, hogy szerintem ezt meg kéne hallgatnia. És változott. Én pedig boldogabban élek.

[rosszulorzott]

elég nagy sztori

Felelősségünk az oktatásért egy versbűnözés kapcsán - tanár vagyok, elmagyarázom

Futótűzként terjedt el a Fb-on egy vers, amit csak azért voltam képes elolvasni a legvégéig, mert gyerekeknek akarták (remélem, sikerült elérni a múltidőt) kötelezővé tenni egy szavalóversenyen. A versenyt a Győri Pedagógiai Oktatási Hivatal írta ki. Berzsenyi Dániel nevét viseli és, a XX. a sorban.

Miért írok erről? Mert annyira jellemző, ami történt itt Abszurdisztánban. Tombol a dilettantizmus!

Sok szerencsétlen ember következik most:

- Gondolom sok-sok kézen átment ez a szörnyű szöveg, a Fb népe (joggal) kinevette. Szerencsétlen hivatali dolgozók, akik nem tudom hogyan , de nem mertek szólni, hogy ez a vers kimeríti a ciki fogalmát.

- Szerencsétlen az alkotó, aki reakciói alapján teljesen fogalmatlan a versírás témájában, és akit a hivatal tett köznevetség tárgyává azzal, hogy kötelezővé tette ezt a szövegét. Az alkotó hiányzó önreflexióját hetyke, dacos kiállással próbálja takargatni, amivel nevetségességét fokozta. Megvallja, hogy micsoda lelki mélyponton írta ez a versezetet. Persze azonnal belép a pszichológus énem, és megértem tettét. Terápiás célú javaslat, hogy a kliens, írja ki magából gondolatait, érzéseit, de nem javaslat, hogy ezt közzé is tegye. Szerencsétlen alkotó megtette, ráadásul nem kis büszkeséggel. Nem a fájdalmán, a versén nevetünk. Rajta csak azon a ponton, mikor válaszolni próbálna a kritikákra.

- Szerencsétlen sok-sok olvasó (magamat is beleértve), mert rengeteg idejét elpazarolta egy értéktelen blődségre. Én most is épp ezzel foglalkozom, míg írok...

Eddig oké. Felnőtt felelősségünk az, hogyan tesszük magunkat szerencsétlenné, ha szórakoztatónak is tűnik.

És most lép be a valódi felelősség!

Diákokat is szerencsétlenné akarnak tenni ezzel a borzalmas irománnyal. Ezen a ponton kell megállítani ennek a fűzfapoézisnek az ámokfutását! Nem szeretném, ha a diákok elfordulnának a versektől! Nem szeretném, ha a nevetségesség árnya vetülne rájuk emiatt a szavalóverseny miatt!

Én tegnap este, mikor eljutott hozzám a nevetéslavina, hirtelen felindulásból írtam egy e-mailt a hivatalnak. Kérlek, tedd meg te is, hogy figyelmezteted a győri hivatalnokokat, hogy ez mennyire káros, ez versbűnözés a diákok ellen!

#írtam#leírtam#SimkóEdit#tanárvagyokelmagyarázom

Az e-mailem ide küldtem, mint a versenyért felelős szakembernek: Gesztesi-Gross.Peter@oh.gov.hu

Szövege:

"Tisztelt Gesztesi Gross Péter!

A Facebookon futótűzként terjed a győri versmondó verseny híre. Ez akár öröm is lehetne, ha nem a nevetségesség lenne ennek hátterében.

Ön egy olyan verseny kiírását jegyzi hivatalával, amely a versenyző diákok számára egy vállalhatatlanul gyenge költemény bemagolását is jelenti. Egy szavalóversenyre benevező diákról feltételezhető, hogy gyakran olvassa és szereti a verseket. Ízlése az alkotóénál fejlettebb. A hivatal azzal, hogy ilyen verset jelöl ki kötelezőnek, magát járatja le, hacsak nem deklarált szándéka, hogy parodisztikus előadásokat szeretne hallani. Ez esetben a kiírás megszövegezését kell sürgősen átalakítani. És nem ártana meg egy jó indoklás is ehhez az elképzeléshez.

A Berzsenyi nevét viselő kulturális programhoz méltatlan az iromány. A kötelező vers kínrímeivel, mesterkélt kifejezéseivel, a magyar nyelv természetes ritmusának kitekerésével(stb.),kimerítik a nevetséges fűzfapoézis kategóriáját és az olvasót.

Kérem, hogy gondolja át, mi szükség van az amúgy is megtépázott oktatáson újabb szégyenfoltot ejteni? Mi szükség van újabb jelét adni a dilettantizmusnak, a nívótlanságnak?

Próbálom azt feltételezni, hogy számos elfoglaltsága mellett, talán véletlenül kerülte el figyelmét a versezet gyengesége. Kérem olvassa el! Majd próbálja menteni a menthetőt, elkerülni az országos hírnevet, amit nevetségességgel szerzett a Győri Pedagógiai Oktatási Központ! Őszinte leszek önhöz, nem önnek és hivatalának a megszégyenüléstől való megmentése a célom, hanem a diákok kímélete, ízlésformálása. Megnyugtató volna, ha ők elkerülhetnék ezt a csalódást és az esetleges járulékos megszégyenülést, amit ez a verseny okozhat ezzel a kötelező verssel.

Üdvözlettel:

Simkó Edit

közoktatásban nem dolgozó pedagógus"

aztán

[drakvuf]

Nagy Ő III/9: Az utolsó csók

Még mindig Edina állampusztai randiján vagyunk. Hihetetlen, de már megint Betti elbaszott Titanic produkciója a téma. Ha valaki lemaradt volna róla: Edina Paraszt Céline Dionnak és Varga Irénnek hívta a nőt az éneklése után.

A Nagy Őnek is elmagyarázza, hogy nem body shamingelte Bettit, hanem szimplán az énektudását fikázta. Hozzáteszi, hogy ő csak azért kiabált, mert Betti is kiabált vele. Zoli szerint mindketten hibásak, amivel a nő is egyetért. A kamerának elmagyarázza Jákob, hogy azért fontos neki ez a téma, mert ahogy egymással bánnak, úgy fognak vele is bánni egy kapcsolatban. Fair. A vége ellenére Edina pozitívan értékeli a randit. Hazamennek.

A kastélyban még mindig a Fekete Levest, a lányok pletykalapját olvassák a versenyzők.

Bosszúálló Boszi álnéven írt egy alázós cikket valaki Vivien 2-ről, aminek a címe Megjelent egy rém a szerelemkastélyban. A cikkíró szerint a nőnek vállalhatatlan stílusa van és riogatja a többieket. Vivien 2-ről minden lepereg. Nati szerint bárki is írta a cikket az egy proletár. A másik Vivien felfedi magát a kamera előtt, mint a szerző.

A következő cikket Emőke olvassa fel. Egy névtelen szerző seggfájását hallhatjuk a szépségversenyen kiválasztott ruhák miatt. Virág felvállalja, hogy ő találta ki a kibaszást és nem fél a karmától.

Vanda felveti a kérdést a klikkjének, hogy hogy van az, hogy Betti állítása szerint azért nem smárolt Zolival, mert az túl gyors lenne és mégis azzal nyitott az első részben, hogy bemutatta neki a kölykét.

Újabb cikket olvasnak fel arról, hogy Betti egy seggarc a vitája miatt Edinával. Betti fel se veszi, mert a cikk szerzője Edina. Szerinte Zoli előtt kellett volna ezt elmondania.

Emőke és Vivien is kap egy-egy dissz cikket, amiért túl kihívóan öltöztek a szépségversenyen. A lányok szerint a szerző csak féltékeny.

Hazaérkezik Edina. Beszámol az állampusztai randiról, de Betti szerint nem annyira lelkes a lány, mint egy jó randi után illene. Edina elmeséli, hogy előadta az ő verzióját is a vitájukról a Nagy Őnek és abban maradtak, hogy mindketten hibáztak.

Betti együtt tud élni ezzel és megölelik egymást, hogy hivatalossá tegyék a békülést. A kamerának azért mindkét lány azt mondja, hogy kurvára nem bíznak a másikban.

Mrs. Crystal tollából újabb dissz cikket olvashatunk Bettiről. A szerző szerint a nő manipulálni akarja a Nagy Őt és ezért hozta be az első részben a lányát is. Ezen kiakad a nő, mert igaza van a gyerekét ne hozza bele ebbe senki.

Vandát gyanúsítja a cikkel, mert a kutyája neve is Crystal. A nő tagadja, és azt mondja, hogy szerinte Mónika lehet a tettes.

Berendelik Mónikát, hogy felkérdezzék, de ő sem vállalja fel a cikket. Betti nem hisz neki. A kamerának elmondja Móni, hogy neki is gyerekei vannak, szóval sosem tenne ilyet. Én hiszek neki. Betti még megkérdezi Natit, hogy nem ő-e a tettes, de Vivien 2 megvédi, mert a lány biztosan róla írt. Nem mintha nem lehetett volna több cikket is írni.

Zsófi meglátogatja a Nagy Őt a ceremónia előtt. A műsorvezető megkérdezi mit hozott neki Párizsból? Lófaszt.

A férfi elkezdi mesélni neki is mennyire zavarta, hogy a lányok kiabálnak egymással, de Zsófi leszarja és inkább előkapja a Fekete Levest. Hatalmas érdeklődéssel szemezgetnek a cikkekből. A Nagy Ő szerint sokat segít ez neki dönteni a mai rózsaceremónián.

A Fekete Leves után Zoli beugrik a lányokhoz. Megdicséri őket, amiért ilyen jóindulatú cikkeket írtak egymásról. Azt mondja a kedvenc újságírója Virág volt, mert a személyisége átjön az írásán. Remélem ti is így éreztek a hogyvoltjaimmal kapcsolatban. A lány megkérdezi tőle is, milyen kulcsot kapott Erikától az előző rózsaceremónián, de most se tudják meg. Erika viszont ma is meglepivel készül a férfinek, ha rózsát kap.

Mónika leülteti maga mellé a férfit és megpróbálja lesmárolni, de Zoli ügyesen kitér a támadás elől. Mindenki ledöbben a merész művelettől. Én egy kicsit be is hánytam, de már jobban vagyok.

A rózsaceremónia előtt pár minirandit szeretne a férfi. Az előző ilyen alkalomból tudjuk, hogy erre azok mennek, akikkel kapcsolatban bizonytalan a Nagy Ő. Vanda, Bernadett és Vivien 2 mehet vele beszélgetni. Lehet félni lányok. Ahogy kivonult a férfi megy is a felkérdezés Mónika felé. Enikő csalódott benne. Csenge szerint hiába rakja ki a csöcseit nincs mögötte tartalom.

Mónika azzal védekezik, hogy megkívánta a férfit. Elárulja nekünk, hogy eddig egy férfi sem utasította vissza. Zoli az első.

A Nagy Ő megjegyzi Vandának, hogy azt szereti, hogy ha mosolyog, de sajnos mindig szomorúnak látja. A nő azt mondja hiányzik neki a kutyája, Crystal. Zolinak nagyon megtetszett a szépségversenyen, mert ott mosolygott és szexi volt a ballonkabátban.

Bernadett megint előadja, hogy ő konzi és a férfinek kéne ráhajtania. Ez viszont nem ez a játék és ebből így lófasz nem lesz.

Vivien privát randija előtt Edina coachhoz fordul. A nő azt mondja neki, hogy választania kell a két faszi között végre.

Vivien hetyetyézve kimondja, hogy a másik faszija már bejön neki. Zoli első kérdése a nőhöz, hogy hogy tetszett neki a kis meglepetése.

Vivien trombózisba esett, annyira felkavarta. Szinte biztos benne, hogy haza fogja küldeni a Nagy Ő.

Elérkezett a rózsaceremónia ideje. Három lánytól elbúcsúzunk.

Az első rózsát és a Hazatérés Kulcsát Virág kapja, mert vicces.

A második rózsát Vanda kapja, mert szép (nem). A harmadik rózsát Erika kapja, mert titokzatos. A nő, ahogy ígérte nem érkezett üres kézzel. Egy kis papírt adott a férfinek, amin annak az opera áriájának a szövege van, amire el akarja vinni. A negyedik rózsát Nati kapja, mert szerinte egy tigris. Az ötödik rózsát Enikő kapja, mert szeretné jobban megismerni. A hatodik rózsát Csenge kapja, mert megmozgat benne valamit. A hetedik rózsát Maria kapja, mert féltékeny is tud lenni. A nyolcadik rózsát Emőke kapja, mert külsőre bejön neki. A kilencedik rózsát Vivien 2 kapja, mert nagyon kedves. A tizedik rózsát Edina kapja, mert a nő rajong érte. A tizenegyedik és egyben utolsó rózsát Betti kapja. Csak.

Vivien, Bernadett és Mónika búcsúzik a versenytől. Bernadett megkönnyebbült. A férfi szerint érződött rajta, hogy elfogyott a lendület.

Mónika szerint túl rámenős volt, ami offolta a férfit. Zoli azt mondja, hogy ő jobban szereti, ha egy lányról a megfelelő pillanatban kerül le a bugyi. Utalva arra, hogy anélkül érkezett a nő a kastélyba az első részben.

Vivien a végéig reménykedett benne, hogy kap egy rózsát, de a férfi szerint a többiekkel sem korrekt, hogy még mindig egy másik fasziról álmodozik. Neki kell az, hogy egy nő csak őt akarja.

Miután elmentek a kiesett lányok, indulhat is a partika. Zoli pezsgőt tölt mindenkinek.

Virág meglepődött azon, hogy Vivien 2 és Vanda rózsát kapott, de nem bánja, mert szerinte kell a töltelék is.

Másnap, mint mindig az előző napi eseményekről beszélgetnek a lányok. Egy galamb már nem bírja tovább és vízbe fojtja magát.

Egyrészt még mindig sokkolva vannak Mónika tegnapi kísérletétől. Másrészt az is jelzésértékű szerintük, hogy Betti utoljára kapott rózsát. Nati szerint az újságcikkekből átjött Zolinak is, hogy Betti egy manipulatív nő.

Betti Vandával beszélget. Neki a legjobban az a cikk fáj, amiben a gyerekét emlegették. Szegény harkály nem bírja tovább hallgatni és inkább a mélybe veti magát.

Nagyon szeretnék megtudni mindketten ki írta a cikket. Vanda szerint Nati gyanúsan csendben volt.

A kamerának Nati bevallja, hogy ő írt Mrs. Crystal néven, de nem fedi fel egyelőre magát, mert szeretné látni, mi fog történni.

A kastélyban egyedül Virágnak nincs semmilyen problémája. Annyira nyeregben érzi magát, hogy elkezdi elpróbálni, hogy fog az esküvőjükön bevonulni.

Erikáé és Emőkéé a megtiszteltetés, hogy a koszorúslányai lehessenek. A többiek szerint álomvilágban él a lány, de nem árt vele senkinek. Ezután felállítja a többi versenyzőt és eldobja a menyasszonyi csokrát. Aki elkapja, jövőre újra indulhat a Nagy Őben.

Betti kapja el a csokrot. Köszöni a lehetőséget, de szerinte ez még idén összejön neki.

Vivien 2 felveti a többi nőnek, hogy Virág bár vicces, de nem vele, hanem rajta nevetnek. A többiek nem értenek egyet. Szerintük csak nem érti a nő a humorát. Egyetértek a többiekkel, Virág kurva vicces és bár az elején nem értettem miért hozták vissza, de most már belátom, hogy kurva jó döntés volt.

Meglátogatja őket Zsófi, hogy megint kicsit kavarja a szart. Bejelenti, hogy a kastélyban van egy úgynevezett Szerelem Labor, ahol jól megvizsgálják a lányokat. De nem ám az éves üzemorvosi vizsgálatról van szó, hanem a szerelmüket fogják megmérni.

Első rész, ahol befértem a képlimitbe. Kezdek ráérezni.

[nutelaval]

Hát egy pár év már eltelt hogy utoljára írtam.

De ez lehet nem is lényeges mert eddig és ezek után se olvassa senki. De nem tudom mért nyugtat meg annyira ha ide írhatók. Így talán nem vádol hatnak azzal hogy magamba tartottam a dolgokat. Hisz egy egész világ előtt öntöm ki a lelkem. Bárki bármikor elolvashatja, aki keres az talál is. Eltelt 9 év úgyan azt érzem most mint akkor. A döntések és a vele járó súlyok a bizonytalanság hangja felemészti lelkemet.

Csak én látom úgy hogy semmi értelme az életnek ? Élünk és meghalunk. Közte a cselekmény nem visszük magunkkal. A luxus házat a leggyorsabb autót, se a szeretteinktől kapott emléket, vagy még is ? Erre soha senki nem fog tudni választ adni. Az élet legnagyobb kérdése mi lesz velünk a halál után ? Emlékszünk, élünk esetleg újjá születtünk. Annyi olyan műsort lehet lát hogy egy ember 4,5,6 éves koráig emlékezet az előző életükre. De vajon mindenki újjá születik, csak a különleges emberek emlékeznek a régi életükre ? Vajon én leszek olyan különleges hogy emlékeznek majd az előző életemre ? Lehet nem is emberként születek újjá hanem valami állatként. De lehet hogy a pokolra kerülök vagy a mennybe ? Az is lehet hogy az azok születnek újjá akikről nem lehet el dönteni hogy ők most jók voltak vagy rosszak az életük során. Mi számít jónak és rossznak? Jónak számit az ha önzetlenül cselekszünk segítünk mindig mindenkinek. Adni és vissza nem várni, hinni olyan dolgokba amik lehet el se jönnek vagy talán nem is léteznek ? Annyira rossz lenne az a dolog ha valaki csak magára gondol és csak és csak is a saját maga igényeit veszi csak szemponttúl ?

De persze ahogy ezekre se nem kapok választ l. Úgy arra se, hogy a határozott ideig tartó biztosat. A határozatlan bizonytalan, de lehet hosszú távon ki fizető útra lépjek.

Élni vagy meghalni ?

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Sziasztok! Kérem akinek van pár perce olvassa ezt el. Figyelmeztetés, sajnos van egy veszélyes ember itt tumblrön akibe én is belebotlottam❗

Nem szoktam ilyet csinálni, alaptalanul pláne nem mocskolnék be senkit mint ahogy ő engem, érdekes hogy mielőtt frissíteni akartam ezt a posztot megnéztem az oldalát és ő is kitett egy üzenetet rólam csak nyilván utánam posztolt, ironikus az én szavaimat használva (május 31. 12:24kor, míg én 12:08kor tettem ki ezt, ott van a bizonyíték is csatolva). Az a különbség kettőnk között hogy én legalább az igazságot írom le és nem hülyítek embereket hamis állításokkal hogy védjem magamat. Undorító világban élünk. Ami most történt velem azt nem tudom hova tenni és úgy érzem jobb ha leírom és ezzel majd esetleg más tanul az én hibámból és átgondolja hogy kinek ír Tumblrön vissza, ha szán erre a posztra egy kis időt.

Még mindig nem tudom elhinni hogy miért vannak ilyen alattomos emberek? Elkezdtem nemrég valakivel itt beszélgetni, egy lánnyal. Lelki problémái vannak, depressziós és segíteni akartam neki most is mint ezidáig bármikor. Egy ideje nem beszéltünk napokig nem válaszolt mert mint kiderült elvileg idő kellett neki hogy feldolgozza ami bántja őt bár már akkor is furcsa volt a viselkedése mindenesetre megértettem türelmesen, semmiféle rossz gondolat nem volt egy percre sem bennem vele kapcsolatban, gondoltam mindenkinek van magánélete, mindenkinek lehetnek rossz napjai, meg a beszélgetésünk elején nagyon kedves volt, talán túl kedves is de akkor még nem tulajdonítottam ennek az egésznek jelentőséget. Rosszul tettem. Nemrég írt, most én voltam az aki mindössze kb 10 percig nem nyitottam meg az üzenetét itt tumblin mert egy fontos dolgom akadt, mire ő kikelve magából felháborodott, elkezdett sértegetni és alaptalan dolgokat feltételezni rólam, elnézést a kifejezésért de mint valami tébolyult követelőző úgy írt nekem amikor próbáltam tisztázni a dolgot. Bármi történt vele ebben a kb 2 hétben mióta beszéltünk, én csak őszintén segíteni akartam neki hogy jobban legyen.. szóval már egy ideje beszélgettünk, anno megsajnáltam és egy askot írtam neki hogy érezze nincs egyedül mert a posztjai elég depressziós hangulatúak voltak, el is telt azután pár nap majd rám írt. Segítséget kért, azt szerette volna hogy meghallgassam elmondhassa a problémáit, én minden fajta jó tanácsot adtam neki hátha tényleg jobban lesz. Most pedig kikelve magából nekem állt hogy mi az hogy én nem írok vissza neki, rendesen ijesztő volt ahogy számon kért, pedig csak 2 hete ismertük egymást, már amennyire 2 hét alatt meg lehet "ismerni" a másikat. Tényleg félelmetes volt, így a legjobb barátnőmmel sem beszélnék mint ahogy ő tette. Nem akarok belegondolni hogy mi lett volna ha egy olyan helyzetben lettünk volna hogy ez esetleg személyesen történik meg.

Már itt sem lehet pozitívan hozzá állni az emberekhez, és őszintén segíteni valakin vagy csak ismerkedni? Mi történik az emberekkel?

Nem szoktam ilyet csinálni, minden tiszteletem mindenki felé, de nagyon rossz tapasztalatom volt most ezzel az emberrel, szóval őszinte jótanácsnak szánva, ha valaki felvenné a kapcsolatot @konnyeknelkul nevű felhasználóval kérem hogy gondolja meg, mert ijesztő, furcsa és veszélyes a viselkedése, ilyet eddig még itt nem tapasztaltam. Szóval csatolom hogy mit írt és hogy hogyan kezdődött a beszélgetésünk. Vigyázzatok hogy kivel kezdtek el beszélni. Akikkel jelenleg innen beszélek ismernek jó páran. Kérem legyen mindenki tényleg körültekintő, mert ő egy labilis veszélyes ember. Vigyázzatok magatokra! Köszönöm!

[tamasanev]

Mi újság? Hogy vagy? Hogy telnek manapság a napjaid? Egy regi olvasod :) legyen nagyon szép napod!

Kedves régi olvasóm! Mindig meglepődve látom az itt-ott kibúvó üzeneteket, mert nehezen hiszem el, hogy ekkora kihagyás után még mindig vannak olyan emberek, akik tudni szeretnék, hogy jól vagyok-e, hogy dob-e még öröm-hálókat rám az élet, vagy zár-e még be sötét szobákba. Néha újra el-el gondolkodom az íráson, majd nem sokra rá leseprem vállaimról a gondolatot, mert nem tudom, érdemes-e. Jól tudom, a magam javára biztosan, mert könnyebben átlátok a ködön és jobban odafigyelek magamra, hogy mit miért teszek, hogyan, vagy hogy talán lehetne másképpen is. Másrészt viszont vajon megéri ezt megosztani másokkal? Segít-e valakin, elgondolkodtatóak a gondolataim? Talán azonosulni is lehetne? Ha csak egyszerű kíváncsiság van az olvasó részéről, az számomra nem eléggé tápláló, mert akkor írhatnék csak magamnak egy füzetbe. Régebben sokat aggódtam a jövőn, a múlton, a jelenen, az életen általában, s aki 5-6 évvel ezelőtt már olvasott, az biztosan emlékszik. Pokol volt. Persze történt sok jó dolog is velem/velünk, mikor hogy voltam éppen, egyedül vagy más karjaiban, de volt mindig ez a szűnni nem akaró szomorúság, amit vájtam, vájtam volna le magamról, de sajnos nem tudtam. És itt vagyok most évekkel később, sokkal biztosabb lábakon, és ami a legeslegfontosabb, megszilárdultak a jó dolgok bennem, körülöttem. Időnként azért vállon koppint a félsz és felcsendül az örök-nóta, hogy mindez bármikor eltűnhet, pont úgy, mint amikor játékból felemelem a tenger aljáról a homokot és az kifut az ujjaim között. Jelenleg Thaiföldön vagyunk, Bogdan születésnapját ünnepeljük. Szeretjük nagyon, van valami megfoghatatlan varázslat itt, amit az ember hazavisz magával és még sokáig emészt. Régóta visszakívánkoztam, és most olyan nagyon jó, hogy ketten élhetjük át ezt a pár hetet. Aztán április elejétől egy újabb mérföldkő érkezik, mivel hozzá költözöm. Úgy hisszük, beérett a gyümölcs, szeretünk együtt lenni. Nincs amiért fenntartani két helyet, és így több pénz marad a zsebünkben is. A hónap közepén Velencébe utazunk három napra, ezt kaptam tőle ajándékba karácsonyra. Mi a jelenre és az élményekre támaszkodunk. Mindig is szerettem utazni, bármennyire is unalmasan hangzik, mert mindenki ezt mondja, de tényleg ez az egyik legjobb dolog a világon, mert a megszerzett emlékeket senki sem veheti el tőlünk. Ezek formálnak, tanítanak és tesznek jobbá minket. Most jut eszembe, hogy januárban voltam Budapesten, de nagyon rövid utazás volt fogászati jeleggel, mert VÉGRE elkezdtük az átalakulást. Csongival újra beszélünk és magunk mögött hagytuk a rosszat. Nagyon megváltozott, érdekes volt leülni a kávézóban és elbeszélgetni. Ő ragaszkodott, hogy csináljuk meg a fogaimat, mert bár nem mondta, de szerintem úgy érzi, hogy adósom, és tartozik ezzel. Utalt rá, csak nem ennyire nyersen. Én nem bánom, nem gondolom etikátlannak vagy úgy, hogy nem érdemelném meg. Ismerősöknek, blogos embereknek nem szóltam, mert egyrészt csak egy napot töltöttem Budapesten, másrészt pedig nehezen tudtam beszélni, három bölcsességfogat műtöttek ki. Ősszel még visszamegyek, akkor csinálunk egy ínyplasztikát, majd várhatóan jövő év elején már túlesek mindenen, akkor ott töltök két hetet. Amit még érdemes kiemelnem, és nagyon friss hír is, hogy újra nagybácsi leszek. Megható, váratlanul ért nagyon. Én fiút érzek, de mindegy, csak legyen egészséges. Munkaviszonylatban is bizakodó vagyok, úgy feslik, hogy jövő hónapban előreléptetnek, bár az ilyen dolgokkal úgy vagyok, hogy hiszem, ha látom. Nem panaszkodom, tudom, hogy szerencsés vagyok és tényleg nagyon hálás vagyok mindenért, a sok jó dologért, ami velem történik, mert nem volt ez mindig így. Legyen hát ez egy jó erős löket annak, aki ezt olvassa és úgy érzi, hogy nehéz átlendülni egyik napról a másikra. Dióhéjban ennyi jut eszembe válaszként a kérdéseidre. :)