#formaltable

[starlightshadowsworld]

Heroes of Olympus but prior to the events in the series, Praetor Jason Grace corners Nico Di Angelo.

Because he knows he's lying about bring an Ambassador of Pluto.

"What gave it away?" Asks Nico, his back against the wall witu Jason's gladius pointed at his throat.

"You think the Gods ever cared to send a liaison before?" Asks Jason, amused. "Well that and the paperwork was shody at best."

Nico nods, not suprised he was found out so soon. "Your smarter than they give you credit for, Praetor." Jason chuckles "flattery will get you nowhere. Now what am I to do with you?"

"I could be valuable to you" Says Nico and Jason raises an eyebrow "oh? Do tell, or is this just a last ditch attempt to beg for your life?"

But he moves his gladius, slightly. Allowing Nico to speak without the fear of injuring himself.

"I'm not an Ambassador of Pluto, you're correct. I'm a son of Hades."

It said a lot about Jason's self restraint that he his ownly visible suprise was his eyes widening ever so slightly.

"I'm Italian and Greek. It's how I managed to sneak in undetected. It works for this Camp and it works for the other, I'm sure you realise what I'm suggesting."

Jason nodded.

"You're offering to be my spy. But why? I have everything to gain from such an agreement. But you, have have nothing."

Nico smirks "that's where you're wrong."

His expression falls to one much more serious. "I have my own goals to fulfill, a time will come when both sides will need to stand on the same one. I have everything to gain by influencing both to act."

Jason blinks at him, before laughing. "You think that the Greeks and Romans will ever see eye to eye?" He calms, mulling over Nico's words.

"As funny as that statement sounds, I believe you're right. This last war, we've been kept in the dark and I hate it. I fought a Greek titan, if that says our worlds will one day be shared I don't know what does." He says.

His smile turns dangerous.

"But what's stopping me from simply killing you and starting war? You are still an imposter."

Nico smiles.

"Because you're smarter than that."

Jason rolls his eyes but he lowers his gladius and takes a step back.

"Very well, you will continue as Ambassador. But you will not answer to Pluto, but to me. You hear anything, you see anything. You will inform me. And I will share what I know."

"But know this, you step out of line. You give me any reason to suspect you're a danger to my people and I will have your head mounted on my wall." Says Jason.

"I would expect nothing less, Praetor." Says Nico. Jason smiles, it's warm. "Not here, when it's just the both of us let there be no titles or formaltities. Here I am simply Jason, please address me as such."

Nico nods, "only if you address me as Nico."

Nico nods, holding out his hand which Jason shakes. Both swearing on the Styx to seal their promise.

@yonemurishiroku

[premierestategallery]

Just In.... Vintage Sterling Silver Compote - Purchase on this post or go to our site for more details at www.bit.ly/SilverCompote - #silver #sterling #sterlingsilver #compote #comport #homedecor #wedding #luxury #setthetableright #Thursday #formaldinner #formaltable #PremierEstateGallery #designhome https://www.instagram.com/p/B2SLnIjggOd/?igshid=1vg0tpxcnsmjk

[divinere-recruitment]

#formaltable #formaltablesetup #formaltablesettings #formaltablesetting #tablesetupevents #tablesettinginspiration #tablesettingidea #divinerecruitment #divinerecruit #formalservice (at London, United Kingdom) https://www.instagram.com/p/CZFHr75Mpbb/?utm_medium=tumblr

[arktrux]

Dinner is served #diningroom #formaltable #tabledecor #table #tablesetting #tables #diningtable #diningroomdecor #dininginstyle #chatsworthhouse #interiors #fabulous #space #englishstyle #visit #june2021 (at Chatsworth House) https://www.instagram.com/p/CQQCjh4Jz6Z/?utm_medium=tumblr

[flourandfancies]

Ever wonder if you are setting the table properly for formal dinners and holiday gatherings? I’ve created a free printable cheat sheet for you to keep on hand, just click the link in bio! 🍴 #flourandfancies #tablescape #holidaytable #holidaysarecoming #emilypost #tablesetting #formaltime #formaltable #formalsetting #propertasty #partyblogger #tablescaping #risingtidesociety #freebie #cheatsheet

[sokieram]

Lance and Shiro in the Voltron Quintecessence Plane

ALRIGHT YALL LETS GET THORIZING

So you recall how when trapped by the infected plant, the paladins had to all use their bayards at the same time? That led them to project themselves into this weird, not-physical realm inside Voltron. There were 5 circle plataforms, all Voltron color coded, in formaltion. Allura, Hunk, Pidge and Lance have no trouble projecting themselves onto the plataforms, but Shiro did. They call out his name several times before he appears on the plataform. He doesn't say nor do anything. Hunk, Allura and Pidge fade away, leaving Lance and Shiro on the plataforms. Shiro starts calling out for Lance hurriedly, in a panic. Lance cant hear him before he too fades away, only to wake up in the Red Lion to the sound of the others barking orders and fighting.

Now, here is where it commences.

Why did Shiro take so long to project himself, and what was so important that he had to tell Lance in the quintessence plane that he couldn't tell Lance on the comms or even through a private comm link?

My theory is that the Shiro that was projected was indeed the real Shiro. He and Kuron must've been fighting over who would project himself onto that plataform, along with the other paladins, and the real Shiro won. Since he hasn't seen his team in forver, he of course calls out for Lance desperately and in a panic (he calls out for Lance many, many times) Lance doesn't know this is a different Shiro, so he doesn't make much effort to keep himself projected (or doesnt have power over it)

That would explain why "Shiro" doesn't remember calling out to Lance when he asks about it after battle. Lance asks him, "Back in thay wieird Voltron plane thingy, what did you want to tell me?" and "Shiro" responds with, "What? I don't remember. I kinda blacked out. By the way, good job out there" (Lance was able to kill off the monster with one punch). Lance, having previously doubted if "Shiro" saw him as worthy, smiles and shurgs it off. But then he looks back at "Shiro", a suspicious yet worried look on his face, and theres an up close shot of "Shiro", as if Lance were inspecting him.

It would make absolute sense for "Shiro" not to remember because he wasnt there. It wasn't "Shiro" is was Shiro. Shiro was the one calling out for his team because it was all he knew to do after not seeing them for so long.

And "Shiro" himself says he doesn't feel like himself when he talks to Lance about the experience. They have an alone, one on one, and although it takes Shiro a bit, he's able to tell Lance how he feels, who considers it for a split second before shurgging it off and blaming it on the 'lack of oxygen' and they proceed to sit down together, most likely to talk. Even "Shiro" is aware that he might not be himselt because of that experience.

[konyvtaros]

Az adofizetok oenzen fenntartott magyar kozut gy faszt formalt meg a Tinderbol

[maritacarrozza]

Design with another text – #other #e … – #other #a #formalt … https://ift.tt/2oLTmU1

[jaitunics-blog]

The dahlia tunics are such an easy piece, wear it over a bikini to the beach and pair it with some jeans later on that night. The cotton embroidery along the neckline and iridescent sequin detailing give it just the small touches you need!

Buy Laila Dahlia White Tunic : https://goo.gl/xoXUmT

[kaiserschmarrn]

ez egy kis adag, szoval

300g liszt, 125 vaj, 75 tejfol, csapott teaskanal so, 15g friss eleszto korty tejben felfuttatva csipet cukorral, marek gouda, marek ementali, egy kicsi tojas a tesztaba, egy tojas sargaja lotty tejjel felverve a keneshez.

hideg vajat beleapritottam a lisztbe, majd szepen szetmorzsoltam (=omlos teszta), bele a kicsi tojas, so es a felfuttatott eleszto meg a tejfol. kicsit dagasztottam, puff bele a marek gouda, majd ezzel keszre gyurtam. utana letakarva pihent fel orat a cipova formalt massza. mikor kipihente magat, kinyujtottam 1 centi vastagra, vekonyan megkentem olvasztott vajjal, megszortam a marek ementalival, harmadba hajtogattam. megint pihent negyed orat, kinyujtottam a megfelelo vastagsagra, kabe centi - masfel centi, kiszaggattam, a tojassarga&tej komboval lekentem, pihi 30 percre, utana ujra lekentem, megszortam meg egy kis sajttal, 185 fokon 15 percig sutottem - volna, ha epp nem jatszok a lanyaimmal, igy nekem ez 17 perc lett, amiert tulsult, bar meg nem egett. meg igy is finom lett, asszem.

mondjatok sajtos pogacsa receptet, ami jo

[apucikislanya]

Köszönök Neked mindent

Koszonom hogy mellettem vagy joban rosszban koszonom hogy ilyenne formaltal, hogy onmagam lehetek vegre. Koszonom hogy atlatsz az alarcomon, hogy mindig megertesz, hogy nincs szukseg szavakra. Koszonom hogy egy mar ismeros jovot hoztal az eletembe ujra hogy felallitasz ha elesek hogy letorlod a konnyeimet hogy megvedesz masoktol megvedesz onmagamtol. Koszonom a sok aprosagot ami miatt te te vagy es mi mi lehetunk. Koszonom hogy szerethetlek!

Köszönöm, hogy megoldjuk!

[ao3feed-gladnoct]

Scars That Don't Heal

read it on the AO3 at http://bit.ly/2VKb2yl

by Formaltaliti

Noctis, a white mage of the Callum bloodline endures daily abuse from his father ever since his mother died. He struggles with his mental health, all while fighting an arranged marriage setup by his abusive father and discovering an affection towards his shield that will burn him in many ways.

Slowburn GladxNoct

Words: 2359, Chapters: 1/1, Language: English

Fandoms: Final Fantasy XV

Rating: Not Rated

Warnings: Creator Chose Not To Use Archive Warnings

Categories: M/M

Characters: Gladiolus Amicitia, Noctis Lucis Caelum, Aranea Highwind, Regis Lucis Caelum CXIII

Relationships: Gladiolus Amicitia/Noctis Lucis Caelum

Additional Tags: Angst, Fluff and Angst, Abuse, Slow Burn, Forced Marriage

read it on the AO3 at http://bit.ly/2VKb2yl

[horgimorgi-blog]

Zsenialis!!

Be aranyoztad a hajnalom... te ember! Imadlak el se tudod kepzelni baszki mennyit jelentetek nekem. Ugy varom a 20.-at mint a megvaltast!

Azt akarom Belian, hogy te es a Lehner itt legyetek. Gyor a testvereimme formalt titeket!! Mindent koszonok annak a varosnak. Belian papa most kurva jol esett volna az olelesed.

Koszonom hogy segitettel ma is ❤️❤️❤️

Varlak titeket!!!❤️❤️

[beauty-secretsus-blog]

Natural Green Vegetal Active Source Olive Conditioner Deep Repair Hair Oil Hair Care Smooth Hair Conditioner

Natural Green Vegetal Active Source Olive Conditioner Deep Repair Hair Oil Hair Care Smooth Hair Conditioner

Contains Olive Hair care formaltions, active ingredients for botgh extenior and interior double SPA Hair Repair, nourish hair, hair soft and glossy. locked inside moisture to the hair and the hair surface protection film of moisture, so dry frizz also maintain a lasting moisturizing hair supple and easy to comb. allowing you to enjoy star SPA hair care.

[ventureabroadbynori]

Post-isztambul

Ott hagytam abba, hogy a gonosz Eskisehir varotermeben ulve szamolok be az elso hetrol. Az ejszakai vonat vegul szerencsesen megerkezett, mi pedig elfoglalhattuk a kabinunkat. Nagyonnagyon kenyelemes volt, halofulke, aggyal, polcokkal, minihutovel, amiben viz, ropi, csoki es barackle vart minket. Az ut igy hamar elroppent, a vonat zakatolasa segitett hamar alomba merulni. Reggel amikor kihuztuk a fuggonyoket, gyonyoru zold tajkepet talaltunk es hamarosan megerkeztunk Izmirbe. Egy hostelban foglaltunk szallast, mert eredetleg egy masik vonattal terveztunk erkezni, ami reggel 7re volt ott, es gondoltam egyszerubb egy hostelba megerkezni es esetleg meg egy kicsit lepihenni, mint valakinel. De vegul kesobb ertunk, lepakoltunk es elindltunk felfedezni a varost. Izmir sokkal kaoszosabbnak tunt nekem, de igy is nagyon tetszett. Megneztunk az agora szabadteri muzeumot, aztan a terkepen talaltunk egy varat, a Kadifekale-t, szoval beallitottuk a gps-t es elindultunk. Oh csak 900 meter, az semmi! Aha… csak eppen felfele is 900 meter volt, a hegy tetejen volt az uticel. Ami viszont valtozott: egy nagyon szegeny reszen mentunk keresztul, a hazakat inkabb mondanam duledezo romoknak. Plusz reeengeteg szemet. Egesz torokorszagra jellemzo ez a szemetesseg, de itt meg szembetunobb volt. A gyerekek viszont nagyon edesek voltak, szaladgaltak ki a hazikokbol es integettek nekunk. Vegul felertunk a varromhoz, hat annyira nem erte meg, de legalabb innen nagyon szep kilatas nyilt egesz Izmirre, az obolre es a kornyezo hegyekre. A park masik felerol a kulvarost lehetett latni, kiegeszitve egy pasa hatalmas arckepevel, a kobe vajva. Ezenkivul talaltunk egy csomo kiskutyat, ami eleg szomoru, tekintettel hogy igy is rengeteg kobor kutya es macska van midnenhol. Ami megnyugtato, hogy a legtobb jol taplalt, az emberek eltartjak oket, meg is vannak chipezve, de gondolom nem tudjak idoben sterilizalni az osszeset… es gondolom nem mindegyik kiskutyanak less olyan hu de konnyu sorsa. Este bevasaroltunk a helyi piacon, gyumolcsoket smoothienak, tojast, hust, sajtot… mindezt korulbelul 12 liraert, ami kemeny 3 euro. Ejszaka hatalmas vihar erkezett, villamlassal, dorgessel, en nagyon elveztem. Norvegiaban valahogy sosincs ekkora vihar, mindig csak az a 100 napos csendes eso feeling. Masnap felultunk a Selcuk fele indulo vonatra, ahol az Ephesus talalhato, ahogy a helyiek hivjak – Efes. Amugy az itteni sornek is a neve, eleg finom, kiprobaltuk. Az Ephesus gyonyoru hely, szepen karbantartott, nem szemetes, sok cicas, zold kornyezettel es lelegzetelallito hegyekkel korulveve. Danny teljesen odaig meg vissza volt, o kulonosen szereti az ilyen regi romokat, legyen az romai, gorog vagy barmilyen. Kesodelutan visszatertunk Izmirbe es setaltunk a varos maradek reszen, az obol menten, szep parkokban, ahol ilyen nyilvanos “edzoterem” van, mindenfele gepekkel.

Reggel pedig elcsiptuk a vonatot a kovetkezo allomasra, Denizlibe, ahol mar vart minket Tuncay, az ottani szallasadonk. Az ut most is nagyon elvezetes volt, narancsfak, havas hegycsucsok, zold terek mindenfele. Az allomason mar vart minket a szallasadonk, mondjuk itt az is kiderult, hogy nemreg kezdett el csak angolul beszelni, de elboldogultunk valahogy. A torok vendegszeretet mar korabban is megmutatta magat, de o kulonosen kedves volt, aznap semmit nem engedett nekunk fizetni, ebed, vacsora, tea… Megmutatta a kisvaros jellegu Denizlit, anniyra nem egy ikonikus hely, de a magas hegycsucsok megszepitik. A nyelvi akadalyok ellenere, Tuncay-jal nagyon jol kijottunk, nekunk adta a kulcsat masnapra, hogy johetunk-mehetunk ahogy akarunk, neki masnap dolgoznia kellett. Este meg beszelgettunk kicsit, amennyire tudtunk, de a google fordito segitsegevel jobban megertettuk egymast.

Masnap reggel osszeszedelozkodtunk es elindultunk a Pamukkale-ra. A pamukkale egy olyan termeszeti kepzodmeny, amit a feltoro kalciumos viz formalt ilyen kis tarnakka. Lasd a kepeken. Meleg viz folyik bennuk. Igen, igen Egerszalokon is biztos nagyon szep, de a tetejen levo Hierapolis romok azert elegge egyedi elmennye teszik a helyet. A pamukkale hatalmas kiterjedesu, az egesz hegyoldal tiszta feher, a “ralepes” elott le kell venni a cipot. A hegy tetejen a romok mellett van egyszabadteri medences resz, de mi nem mentunk be oda ezuttal. A visszafele uton beszeltuk is, hogy lehet hogy be kellett volna, de aztan job otletunk tamadt, az egyik eldugott helyen atoltoztunk es a feher tarnak egyiben levo meleg vizbe masztunk bele, hatalmas elmeny, ahogy alattunk elterult a feher birodalom, es kulonben is februar elejen ulunk a szabadteren a vizben. Estere ertunk vissza, nagyon szuper nap volt.

A kovetkezo napon megkerestunk a Fethiye-be tarto buszt, es elindultunk del fele. Fethiye egy nagyobb varos az egei-regioban. Itt is hostelben foglaltunk szallast, bar nem sajat szobat, csak dormitory-t, de nagyon jo aron, 5 euro per ejszakaert. Az odaerkezes napjan magat a varost jartuk be, a korulvevo hegyek egyikevel egyutt. Szuper helyet talaltunk a kajalasra, egy olyasmi etterem, mint pecsen a xaver vagy az aranygaluska – fogsz egy talcat, ramutogatsz hogy mit szeretnel, es ok kimerik neked. Naggyon finom es nagggyon olcso volt, feludules a kebab kebabbal menuk utan. El is felejtettem irni, hogy meg Denizliben a szallasadonk egy nagyon finom edesseget mutatott, pestil a neve, valamilyen dio-fele osszezuzott toltetek osszepreselt gyumolcs”tekercsben”. Fethiyeben pedig talaltunk egy helyet ahol Gaziantep-i baklava arultak. Gaziantep a szir hataron levo varos, mst annyita nem erdemes odamenni, de a baklavajarol hires. Masnapra a Saklikent nevezeto kanyont es vizesest terveztuk megnezni, ez eros csalodas volt. A szokottnal dragabb dolmus-ut utan (dolmus=az adott varos kornyekere kozlekedo minibusz ami altalaban akkor indul ha tele van) elindultunk a bejarat fele, amit egy nema bacsi mutogatott. Megtettunk korulbelul 500 metert a kanyonban, aamikor elerkeztunk egy helyre ahol a vizen kellett volna atkelnunk, de mindenhol az volt kiirva hogy csak vezetovel mehetunk. Hat oke, visszafordultunk, megkerdezzuk a penztarnal, hogy hogy lehet atjutni. A valasz: amikor nincs szezon, nem lehet………. Hat oke, haver de akkor miert nem mondtad a belepo kifizetese elott, hogy tokre nem eri meg odamenni, mert korulbelul 2 es fel perc utan nem tudunk tovabbmenni?!?! Eleg merges lettem, plane mert ez a nema bacsi osszevissza mutogatott meg akart taszigalni minket hogy odamenjunk meg oda, es amikor meg arrebb mentunk akkor pedig tartotta a tenyeret, hogy fizessunk neki a “szolgaltatasert”…. Errol jut eszembe a masik ilyen tortenet, meg isztambulbol, elfelejtetettem leirni: Haladunk at a boszporusz felett, kesodelutan visszafele a szallasadonkhoz. Ket cipopucolo halad el mellettunk, az egyik elhagyja a kefejet, Danny felveszi es utanaviszi. 20 masodperc mulva utoler minket, hogy jajjj de halas hogy visszaadtuk, ugyan hagy (hadd? Elfelejtettem irni, bakker) pucolja mar meg a cipoinket. Mondjuk, koszi, nem szkseges, sietunk. (meg kulonben is, Dannyn futocipo volt, ami textil, tehat max kimosni lehet, rajtam meg a nyari turacipom a la clothes collection, de nyilvan az sem kimondottan az a vaxolni valo tipus. Eroskodik, hogy de de igen, o nagyon halas, no money, meg gyereke szuletett ma ankaraban, micsoda nap, meg a kefeje is megmaradt. Jo oke elkezdi osszemaszatolni a cipoinket egy ronggyal aztan, mondjuk hogy oke koszi ez nagyon jo moka volt, de mostmar mennenk. Erre nyujtja a kezet, hogy fizessunk. Na mondom bakker, mekkora becsapas volt ez megint, mindegy itt van ket lira. Erre mondja hogy adjak papirt. Nem ertjuk, hogy mi van, papirt? Igen igen, papirpenzt! Danny kerdezi, miert megis mit hisz, mennyi penzt kellene adnunk? Hat minimum 19 lirat fejenkent.. HOGY MICSODA?? :D 19 lira azert hogy osszemaszatolta a cipot, ugy hogy nem is akartuk?? Igy csak otthagytuk a ket liraval, hogy ne legyen rossz a lelkiismeret, de hat ez elegge felhaborito eset volt. Szoval, vissza a Saklikent gorge-hoz. Csalodottan visszabuszoztunk Fethiyebe, ahol mar kevesbe lelkesen mentunk ki Oludenizbe. Viszont ez a hely, csodasnak bizonyult J Gyonyora hosszu tengerpart, a varoska egyertelmuen egy nyaralovaros, mert nem sokan voltak igy szezonon kivul. Egy nagyon szuper delutant toltottunk el, a FEthiye-bol hozott gyumolcsok hihetetlenul finomak voltak, foleg a narancsok. Gondolom onnan volt a kozelbol, mert mindenhol narancsfak voltak, eppen ertek, ilyen edes narancsot, meg nem ettem. Szerencsere a nap igy “megmenekult”, heveresztunk a parton, olvastunk, beszelgettunk, narancsoztunk. Este visszatertunk Fethiyebe, elmentunk enni ugyanarra a helyre, fagyiztunk, majd este visszamentunk a szallasra. A harmadik napon a xanthosi romokat neztuk meg, ami ugyan szep meg erdekes volt, de en foleg a kutyusokkal jatszottam. Volt egy kis kolyok is, szegeny nagyon felos volt, komolyan kivanom az osszes olyan embernek aki az allatokat rugdossa/veri/barhogyan bantalmazza csak mert viccesnek talalja, hogy kapja vissza ugyanezt a “kedves” banasmodot az elettol.. Nagyon idegesito, plane hogy lattam is par embert akik csak ugy rugdossak a kutyakat.

A kovetkezo napra egy turat terveztunk, Kabaktol Faralya-ig, a liciai ut menten. A liciai ut egy turautvonal, Antalyatol kezdodik es a felsziget szelen fut, 600 km hosszan. Mi ezt a kisebb szakaszt neztuk ki magunknak, nagyon jo valasztas volt, aznap nagyon jo meleg volt, igy el-el koboroltunk az utvonaltol, hogy a kisebb hegycsucsokra is felmasszunk. Nagyon megerte, talalkoztunk egy teknossel, kecskekkel es szebbnel szebb kilatassal. Vegul megerkeztunk Faralyaba, ahol megettuk az ebedunket, megneztuk a Pillango-oblot, majd visszastoppoltunk Oludenizbe egy kis pihenesre. Masnap reggel elindultunk Kas-ra(ba?), a felsziget legdelebbi pontjara, ami egy “magassagban” van Tunissal. Itt mar vart minket couchsurfingrol Zekiye, aki a hegy tetejen lakott egy nagyon szuper tagas lakasban, amit hihetetlen modon 150 euroert berel havonta. Nagyon kedvesnek bizonyult o is, a helyzet ugyanaz volt, mint Denizliben, neki dolgoznia kellett, de a kulcsot nalunk hagyta. Amugy mentoskent dolgozik, csak most eppen  egy hatserules miatt irodai munkara kenyszerult. Itt is korbevandoroltuk a varost es kornyeket, mindenhol okori romok, ingyen es bermentve megtekinthetoek, es ami a legjobb talaltunk egy kavezot, ami egy onkentes szervezet volt a kobor allatok segitesere, ugyhogy a hely tele volt kutyakkal meg cicakkal, kesz kanaan. Itt eltoltottunk eleg sok idot, olvasgattunk, ettunk, beszelgettunk a tulajjal, simiztuk az allatokat, szoval csak kenyelmesen. Kas-bol (rol?) az Olympos nemzeti parkba mentunk, ahol egy fahazban kaptunk szallast. A hely maga szinten inkabb a szezonban elenk, de valahogy nekem nagyon tetszik ez a fajta hangulat, hogy nincs tomeg, minden a “mienk”. A pamukkale is majdnem ures volt, nem volt tolongas, es itt is a Chimaera langoknal teljesen egyedul voltunk. A chimaera langok a foldbol tornek elo, a hegyben levo gazok tartjak eletben oket ejjel-nappal. Mi ejszaka mentunk, vicces volt, igy vacsi utan egy kellemes 14 kilometert setalni, de megerte. Ezen kivul a nemzeti parkban szepen karbantartott romok vannak, folyo ami pedig a tengerbe omlik. A parton pedig teknosok raknak tojast, es gondolom egy rakat turista furdik szezonban, viszont igy csak a mienk es meg par embere volt, kellemes tavolsagbol. Ezuttal is szerencsenk volt, mig ott voltunk kellemes langyos ido volt, az indulas napjan fordult kicsit csepergosre, de mire Antalyaba ertunk, mar ragyogo napsutes vart minket.

A szallasadonkat ezuttal egy torok facebook csoportban talaltuk, ahova Danny torok baratja altal kerultunk be. Murat is hihetetlenul kedves vendeglato, bar kisse mar tulzasba is vitte, mert semmit sem engedett fizetni nekunk, pedig hajnali kettoig maszkaltunk a varosban, elozenes barban, etteremben…stbstb. Elvitt bennunket egy nagyon szep vizeseshez, megismerkedtunk a barataival, tobbek kozott Sidivel, Senegalbol, aki hivatasos focista, Dannyval megvolt a kozos temajuk. Delutan kosaraztunk, eleg varatlan otletkent jott, de nagyon jol esett.

Ma pedig Dannyval setaltunk Antalyaban, most delutan irom ezt a blogot, ezutan pedig keresunk egy piacot, es fozunk valami vacsorat, mert valahogy azert illene viszonozni a szivesseget… J

A kovetkezo megallo, Goreme, Cappadocia, remelem ott lesz wifi, es akkor fel tudom tolteni az uj kepeket.