#mesélj

[the-spilt-tea]

Mindenki azt mondja, hogy „ne a múltban élj”, erre nem érettségi tantárgy a történelem?

Ennél nagyobb irónia?

[diogenesz2020portugal]

Pottyondy Edina 

Schiffer András, a Megafon ÖTödik hadoszlopa Facebook posztban vette védelmébe szegény, jó Orbán Viktort, mert egy influenszer (én) utolsó szarházinak nevezte. Azzal kezdi Schiffer András, hogy nem ízléses szarházinak nevezni a miniszterelnököt, mert:

"Egyrészt azért nem, mert ők az én hazámat képviselik akkor is, ha ez nekem nagyon nem tetszik. Másodszor pedig azért nem, mert a jogállamiság védelme nem a brüsszeli panaszkodásoknál, vagy a Szabadság téri jópofizásoknál kezdődik, hanem ott, ha önmagukért is tiszteljük a közös intézményeinket, függetlenül attól, hogy azt éppen ki testesíti meg."

Tiszteljük a közös intézményeket! Ohhh! András, mesélj még! Tehát van egy hatalom, ami a saját törvényeit sem tartja be, a világ gazembereivel és népirtóival haverkodik, a politikai ellenfeleit pedofilozza, embercsempészeknek és pedofilsegítőknek ad kegyelmet, az országot lerabolja, a környezetet pusztítja, az oktatást, az egészségügyet tönkreteszi, a közmédiát kisajátítja. De tiszteljük a közös intézményeinket! És azért szarházinak mègse nevezzük miniszterelnök urunkat. Köszönöm András a kioktatást, de az én hazámat képviselte már Szálasi, Rákosi, Kádár és Gyurcsány, és ha Orbán Viktor nem is a legrosszabb közülük, tisztelet maximum a szolgáitól jár neki.

Schiffer így folytatja:

"Tegyük azonban félre egy pillanatra az ízlésbeli fenntartásokat! Ha mondjuk Hatvanpuszta, a magyar víz- és termőföld-vagyonra telepített akkugyárak, a munkajog, a sztrájkjog leépítése, a foglalkozás-egészségügy szétverése, a szakszervezetek ellehetetlenítése, a szerződéssel engedélyezhető környezetszennyezés miatt nevezné egy influenszer „utolsó sz*házinak” a miniszterelnököt, azt legalábbis érteni vélném."

Kedves András! Használtam ezen ügyek miatt is hasonló jelzőket Orbán Viktorra, sőt még száz dolgot tudok mondani, amiért kiérdemli. Nem azt írtam, hogy a képmutató háborús celebkedés miatt szarházi a Főni, hanem csak megállapítottam, hogy szégyen, hogy ez az "utolsó szarházi vezeti az országunkat".

De emiatt még nem válaszoltam volna. Ami igazán megdöbbentett az írásodban, az az orbáni propaganda szó szerinti felmondása. Tehát nézzük, hogyan értékeled az úgynevezett "békemissziót", amit az a miniszterelnök folytat, aki nevezte már háborúpártinak Európát, a magyar ellenzéket, Von der Leyent és MZP-t, Bident és Magyar Pétert, csak egyvalakit nem. Vlagyimir Putyint. Őt még nem nevezte háborúpártinak. Tudod András, a fószert, aki elindította az egész öldöklést.

Tehát mit mond Schiffer András? Ezt:

"Európában egyetlen vezető veszi a bátorságot, hogy legalább meghallgassa a harcoló feleket"

Tény, hogy a nyugati vezetők nem találkoznak Putyinnal. De ez tényleg azt jelenti, hogy nem ismerik az álláspontját? Tényleg azt jelenti, hogy szegény, békepárti Putyin ott szorong a Kremlben, a világbéke iránti olthatatlan szomjával, egyedül, mert senkinek sem tudja elmondani?

Nem, András. Pontosan tudod, hogy nem ezt jelenti. Pontosan tudod, hogy Putyinnak minden képessége megvan, hogy a feltételeit és a szándékait kommunikálja. Pontosan tudod, hogy nyugati és keleti diplomaták százai keresik a megoldást a konfliktusra, és pontosan tudod, hogy amikor ezek a háttérben folyó tárgyalások eredményre vezetnek, akkor csatlakoznak a miniszterelnökök, elnökök, uniós vezetők. Mert mindaddig amíg Putyinban nincs szándék a békére, addig ezek a látogatások csak az orosz propagandagépezetet szolgálnák. Azt a propagandagépezetet, ami valóban háborúpárti, ami valóban emberek, civilek, gyerekek gyilkolását szolgálja, és aminek te is része vagy.

Képtelenségnek tűnt eddig nekem, hogy egy magyar értelmiségi -aki nem Deák Dániel vagy Bayer Zsolt- az arcát adja ahhoz a média-hazugsághoz, hogy Orbán Viktor, akit megvet a nyugati világ, akit lenéz a keleti világ, akit megvet Ukrajna és akit semmibe vesz Oroszország (ugye emlékszel még Orbán előző békemissziójára, amikor Putyin biztosította arról a nagy magyar államférfit, hogy nem lesz háború, nem támadja meg Ukrajnát?), majd képes lesz békét teremteni ebben az őrületben. Majd pont Orbán Viktor látogatása lesz az, ami után bárki hátrább vonul. Ezzel szemben az az igazság, hogy Orbán Viktor jelenléte, politikája olaj a tűzre, tovább szolgálja az orosz áldozatiság narratíváját, tovább szolgálja a "mindenki felelős, csak Oroszország kevésbé" hazugságát.

Schiffer András így zárja gondolatait:

"Értem én, hogy nem az árnyalt értékeléstől, hanem az úgymond erős kifejezésektől keletkezik több kattintás és csörög sűrűbben a kassza, csakhogy a kormánypropaganda is pont ezen az elven működik."

András! Nyilván jól belelátsz a kormánypropaganda működésébe, de azért jelzem neked, hogy itt, a másik oldalon nem csörög a kassza Facebook posztok után. Egész pontosan soha egy fillért nem kaptam sem Facebook posztért, sem a politikai véleményemért semmilyen megrendelőtől. A gyanúsítgatás, a ki nem mondott vádaskodás viszont nagyon ismerős.

Mondd csak ki nyugodtan! "Dollárbaloldal! Soros! Nemzetáruló!" - hisz már nagyon közel vagy. És sokan lesznek, akik tisztelni fognak, hogy meghajolsz az erő és a hatalom előtt. Orbán Viktor sem tesz mást Putyinnal.

[sztivan]

beszélgetésem a háromévessel:

-Apa, játszunk karácsonyfásat?

-Az milyen, mesélj?

-Nem.

[verzek-csenben-elek]

Várom a pillanatot

Rezzen a telefon, te írtál. "Végeztem munkába sietek haza".

Én elkészítem a kedvenc vacsorád. "Bundás kenyér jó lesz?"

Nyílik a kapu, én már nyitom az ajtót. "Szia kicsim hiányoztál. "

Te mosolyogva csókolsz meg. "Mesélj, milyen volt a napod?"

Bekapcsolunk egy idétlen filmet, hozzám bújsz én simogatlak. "Csodálatos vagy."

Nyomsz egy puszit a hasamra. "És a kicsi ma nagyon aktív volt?"

Összebújunk, hasamat simogatva alszol el. "Köszönöm hogy vagy nekem. Szeretlek."

[ajtostolahazba]

1 perc hiperventillálás következik.

Első fcking napom 2 hét szabi után. Konkrétan húztam a belemet, hogy utolerjem magam. Előzmény sztori, hogy a szabim előtt 4x mondta el az új góré, hogy "nem fogunk zavarni ", ehhez képest a hazautazás előtt 2 nappal rám írt egy faszsággal, hogy neki ez most eletbevágó és küldjem el a vevő telefonszámát. Kb.5perc kurvaanyázás után ( semmi heló vagy köszönés), átküldtem. Ma megjelent 4-kor, hogy "na mesélj milyen volt?,- majd nyilván lenyomta a "nagyon kell a sok megrendelés, mert nagyon rosszak a számok" dumát ( jelképesen kihajolva a 40 millás merciből) Faarccal meghallgattam, mindez zárás előtt 7 perccel, majd rákérdeztem, hogy ha megígéri, hogy nem hív, és én 1000km-el arrébb vagyok, akkor kérhetem-e, hogy ezt többet ne. Aszongya: ez egy vállalkozás, itt nem vonhatod ki magad, és csak egy telefonszámot kértem. De mondom szerinted miért mentem egyedül? Miért nem vittem gyereket, unokám, pasit, munkát...? Szerinted én hogyan töltődhetek fel, ha rakétaként lő ki a vérnyomásom, csak mert nem hagytok pihenni? -hát ez van, mondta.

Jóvan bazmeg, fogd meg a söröm! Ez egy vállalkozás, de a tiéd. Én alkalmazott vagyok, fix bérért, jutalék a holdba, mert minden bejövő lóvét kivesztek, én csak a jogosan nekem járó szabadságomat vettem ki, szóval a "ne zavarjanak" funkciót beélesítettem, oszt rohaggyatok meg!

A kurvaanyátokat!

Köszönöm, hogy elmondhattam! Ugyanitt: komolyan elgondolkodtam, hogy élesitem a CV-met oszt elhúzok a gcibe, csak ne lennék egy vén szar! :(

[csacskamacskamocska]

A verseny

Senki sem szeret veszteni. Ezt, gondolom, tényként kezelhetjük. De sokszor muszáj kockáztatni, mert a nélkül nem lehet új dolgokat kipróbálni. Bevallom, én is összeszorított foggal megyek bele azokba a helyzetekbe, amiben eleve vesztesként indulok, amikor tájékozatlan és gyakorlatlan vagyok valamiben. Megválogatom, hogy ki lehet a társam a kalandban. Mert a kipróbálás mellett nem szeretném annak a terhét is, hogy valaki kinevet az ügyetlenkedésemért. De nem mindig van választásunk. Számtalan módon lehet megalázni egy kezdőt. Én sokszor úgy vagyok vele, hogy a megalázást az ismeretanyag megszerzésének részeként könyvelem el, összeszorítom a fogam és elviselem, mert tudni akarom azt a dolgot. De nem felejtem el és nem bocsátok meg. Na, nem olyan módon nem, hogy bosszút állok vagy örök időkig dédelgetem magamban a haragomat és mindig oda-oda szúrok, egyszerűen csak már sosem kerül le az illetőről a címke: geci a kiszolgáltatottakkal.

Alapjáraton én nem versenyzek. Egyszerűen semmit nem jelent nekem a győzelem. Picit még zavarban is vagyok tőle, mert többnyire a bármiféle győzelem, főleg egy szoros versenyben, csak szerencse kérdése. Arra legyek büszke, hogy véletlenül én győztem? Nevetségesnek érzem 1-2 pontos győzelem miatt örömtáncot járni. Ha meg a többiek nagyon lemaradtak, akkor inkább kínos a dolog mint élvezetes, mondjuk egy játéknál, mert akkor ők biztosan nem érzik jól magukat. Arra büszkének lehet lenni, ha mindenki másnál látványosan több energiát, lelkesedést, lemondást, erőfeszítést tettem valamibe, és ez kidomborodik, és megmutatja, hogy tessék, meg lehet csinálni, csak jelentősen több energiába, lemondásba, munkába telik. De azért akkor is zavarba esek, ha kiemelnek a többiek közül. Mert csak egészen jó barátok tudnak igazán örülni az ember sikerének vagy győzelmének.

Ha megérzem az irigységet, az összetör. Egyszer a pszichológus mondta nekem, hogy "nem lehet, hogy XY irigy magára, azért viselkedik így?" Teljesen összetört a gondolat, hogy akit szeretek, az érdemtelennek tart arra, hogy sikeres legyek az adott dologban. Ha érdemesnek tartott volna, akkor elismeri, és azt mondja, hú, ezt nagyon klasszul csinálod, mesélj róla, én is szeretném, beszéljünk róla, stb, stb.

Nagyon szeretem amikor a barátaim meglepnek egy-egy apró önismereti vallomással. Ami lehet az is, hogy éppen irigyeltek. Olyankor összemosolygunk, és nagy szeretetet érzek, hogy ennyire jóban vagyunk, hogy elmesélik. Megpróbálom elmondani, hogy minden látványos dolognak ott van az árnyoldala is, amit nem szívesen mutatunk meg. Az árnyoldal körbejárása többnyire enyhíti az irigységet. Mert arra irigy az ember, hogy azt hiszi, a másiknak az ölébe hullott valami, ami neki is kéne, de nem kapta meg. De ismerve az egészet, talán már nem is kellene.

Néha irígy vagyok. Hajj, nagyon nem szeretem, és a pszichológus is az orromra koppintott. Ejnye, magából az irigység beszél! Uh, az leforráz. Sértve érzem magam, hogy kicsinyesnek látszom :D Érdekes, hogy érzelmi dolgokra szoktam irigy lenni nem vagyonra, fizikailag birtokolható dologra, anyagi vagy szellemi sikerre. Mit tud ő, amivel birtokolja valaki figyelmét, jóindulatát, ragaszkodását? De aztán én is megtudom az árnyoldalt, és már nem irigykedem, esetleg együttérzek vagy mégrosszabb, szánom őt.

[katallure]

mivel érdemelted ki? nem kötekedni akarok (kivételesen), csak mesélj valami jót!

ez inkább unalmas lesz, mint jó 😔

a reggeli súlyom már nem sokkal volt több, mint amit újabban el szeretnék érni, a testzsírom meg kevesebb, mint amit eredetileg elterveztem, az újabb célig meg megengedtem magamnak a rendkívüli süti fogyasztást, nagyon megkívántam

plusz tudtam, hogy este pilatesre megyek

[viking84chef]

🤣🤣🤣

A Duna tévések lemennek vidékre, hogy bemutassák, hogyan élnek ott az emberek, hogy telik egy nap falun. Megkérik az egyik paraszt bácsit, hogy mesélje el, mit szokott csinálni, reggeltől estig.

- Hát, hajnalban fölkelek, oszt megiszok egy kupica pálinkát.

- Állj, állj, ez így nem lesz jó! Csak nem mondhatjuk a nézőknek, hogy maguk már korán reggel ivással kezdik a napot. Tudja mit? Mondja helyette azt, hogy fölkel, és elolvassa az újságot. Na, tessék. Fölvesszük újra.

- Hát, hajnalban fölkelek, azt' elolvasom az újságot. Adok enni a malacoknak, azt' kiolvasok még egy újságot. Délelőtt kint dolgozgatok a fészerben, azt' kiolvasok közbe két-három könyvet. Délben ebédhez elolvasok két magazint, aztán ebéd után körbejárom a birtokot. Közben elolvasok még egy könyvet. Este behajtom az állatokat, aztán kiolvasom az esti újságot. Utána átmegyek a könyvtárba, ott együtt olvasgatunk a haverokkal, de az csak 10-ig van nyitva. Utána még át szoktunk menni a Józsihoz, mert neki saját nyomdája van.

[donb]

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy újságíró meg szeretne kérni egy, a maga szakterületén kiváló professzort, tudóst, kutatót, hogy ugyan, mesélje már el, hogy áll a hazai bolhavarangy-kutatás, vagy feltesz neki egy még ennél is ártatlanabb kérdést, hogy hány év a világ, nem ritkán az a válasz, hogy ő szívesen elmondaná, ért is hozzá, hiszen ezt a területet kutatja ötven éve, de kell a rektori hivatal engedélye, a kommunikációs osztály jóváhagyása, és a végén még a Jóistennel is le kell pecsételtetni azt az engedélyt, csak sajnos elfogyott a pecsétviasz, térjünk vissza a bolhavarangyokra jövőre.

[just-nobody99]

Szarul esik ha úgy viselkedek veled, ahogy te velem.... Érdekes, mesélj még...

[chakjoe]

Muhi János - Mesélj apu

[nemkellhogykedvelj]

“Mesélj a magányról”

[pappito]

tegnap elkezdett fehér víz jönni a csapból. mivel estig nem múlt el a dolog, átmentem a szomszédhoz megkérdezni, hogy ez csak nálunk van-e, de nem, náluk is. aztán megnéztem a vízművek oldalán, hogy ilyenkor mi van, aszonták folyassam a vizet 15 percig és ha nem változik, akkor hívjam fel őket. Nem változott felhívtam. Mondom a néninek, hogy fehér a víz, nincs szaga, ha hagyom állni, akkor kimegy belőle a soksok pici bugyborék.

Ilyen ni:

Aszondja oké, akkor kiküldi a tímet, hogy megnézzék mi van, 2-4 óra mire kiérnek, de jönnek. Mondom jó. Egy óra múlva megérkezett egy faszi egy autóval, az utcai fővezetékre rászerelt egy csövet, kinyitotta a csapot és elkezte kiengedni a vizet (rá a lámpaoszlopra, de mindegy).

Mondom neki, én hívtalak, de jenő, barna víz ömlik az utcán, nekünk meg a fehér a víz a lakásban, ugyan mesélje el mi történik. MOndta, hogy ő most átöblíti a csövet aztán lecsekkolja a vízminőséget. Oké. 25 percig ömlött a víz a csőből az utcára, és a víz színe fosbarnáról normálisra változott. Közben elmentünk a lányommal a dzsimbe, amikor hazaértünk a víz még mindig ömlött, emberünk meg valami bigyóval izélte a vizet, mondom, na, meg van javulva? Aszondja, ja, nézzem meg, amikor kinyitotta a csapot akkor 68-at mutatott a gépezet most meg 1-et mutat! Kérdem 68 micsoda? És az egy refraktométer? Erre közölte, hogy az értéknek egy alatt kell lenni és ignorálta a refraktométer kérdésemet, úgy örült, hogy most már csak egyet mutat.

Mondom tesó, mi is nagyon boldogok vagyunk, tényleg, de ettől el fog múlni a fehér a vizünkből a házban? Erre közölte, hogy az a fehér az csak levegőbugyborékok, ne aggódjunk, meg lehet azt inni, nem lesz baj. Amit értek is, csak mitől van, ugye? Valami okozza ezt, sose láttunk ilyet tíz év alatt, most meg de. De az nem derült ki, mert amikor a gép egy alatti értéket mutatott, akkor összepakolt és elszelelt...

Úgyhogy most ez van, a probléma nem oldódott meg, de tény, hogy gyorsan kijöttek és látványosan csináltak valamit - ami úgy tűnik nincs semmiféle relációban a vizünkkel. Nagyon nem aggódom, mert a víznek nincs szaga, mellékíze, vagy ilyesmi. de akkor is. Rejtély! Misztikum!

[bubikort]

ha lenne csábító munka váltanék

tényleg szeretem a mostani melóhelyemet. DE! nyár végén lesz 5 éve, hogy itt vagyok és talán jót tenne egy váltás, kikerülni a megszokottból. illetve ideje lenne orientálódni külföldre. skill, tapasztalat, stb...: - 10 év tapasztalat magas rendelkezésre állású windows szerver üzemeltetés( ezres+ vm számú cluster) és kialakítás 0-ról, illetve vmware-t üzemeltetek, nem tévedek el benne. - tűzfal, switch üzemeltetés, infrastruktúra építés gui/cli-vel. nem ijedek meg ha vlanozni kell, vagy radiust bevezetni, esetleg ssl vagy s2s vpn-t. - SCCM kialakítás és üzemeltetés minden sallangjával együtt(10 ezer plusszos kliensel) - linuxszal(főként ubuntu) is elketyegek, ott is hoztam már létre magas rendelkezésre állású frontend-backend párt, de az nem jön rutinből, megeshet, hogy keresnem kell hozzá. sok opensource linux cuccot vezettem már be: nextcloud, rocketchat, zabbix, stb… - Zabbixból egészen kiképeztem magam az elmúlt 5 éven. itthon jelenleg több 10 cégnél üzemel általam kialakított monitoring rendszer és szolgáltatás - csak angolul beszélek, illetve németül eltudom mondani, hogy az “én elefántom nagyon okos”. hála a duolingonak. kb spanyolból is itt tartok. de azért próbálom tanulni. - o365 bevezetés, üzemeltetés - főként remote vagy hibrid jöhet szóba, DE (szakmailag) nagyon vonzó melóval kapcsolatban akár onsite is szóba jöhet.

szóval ha tudsz ilyet, akkor mesélj!

[diogenesz2020portugal]

Az istentisztelet vége felé a lelkész megkérdezi a nyáját:

- Hányan bocsátottatok meg az ellenetek vétkezőknek?

Mindenki feltartja a kezét, kivéve egy törékeny, idős hölgyet.

- Anna néni - szólítja meg a lelkész -, ön elzárkózik attól, hogy megbocsásson ellenségeinek?

- Nekem nincs egyetlen ellenségem sem - mondja kedvesen mosolyogva az apró hölgy.

- Asszonyom, ez igen szokatlan. Megkérdezhetem, mennyi idős is ön?

- Kilencvennyolc múltam - feleli.

- Kedves asszonyom, megkérhetem, hogy jöjjön ki ide a gyülekezet elé, s mesélje el nekünk, miképpen lehetséges, hogy valaki majdnem százéves, és nincs egyetlen ellensége sem?

Az aranyos néni kitotyog a lelkész mellé, szembefordul a gyülekezettel, és csak ennyit mond angyali mosollyal:

- Túléltem a rohadékokat...

[rebeka-felesleges]

nem

nem érdekel, hogy mit dolgoznak a szüleid. nem érdekel, hogy milyen jegyeid voltak gimiben. nem izgat, hogy jelesre diplomáztál-e. még az sem izgat, ha megnyerted az év legjobb díját. nem érdekel.

mesélj arról hogy vagy. hogy milyennek látod a világot. meséld el mitől lesz rossz a kedved. meséld el melyik a kedvenc napszakod és melyik a kedvenc zenéd. mesélj arról hogyan látod a világot. meséld el hogyan érzed magad másokkal. mondd el nekem mik az erősségeid, mik a gyengeségeid és mi az amit szeretsz. és mi az amit utálsz. más nem érdekel. csak te. és az egész nézeted. a te perspektívádból akarom lefesteni a holdat, a szemeiddel akarom látni magam. a te szavaiddal akarok kelni es feküdni. az illatodat akarom a ruháimon érezni.