#páger antal

[magyarfilmekatolcettig]

Utószezon - 1966. Rendezte: Fábri Zoltán. Főszerepben: Páger Antal, Tolnay Klári, Básti Lajos. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig

[erla-film]

When you open the link, delete the "https://href.li/?" link fragment from the beginning

[angelofghetto]

Adáshiba

Uramatyám, micsoda kincsekre lehet találni !

Szintén egy nagy kedvencem abból az időből, mikor rendre nagyiéknál nyaraltam, és este az ágyban hallgattuk a rádiószínházat, amiben hangalámondással suttogták a vizualitásból kirekedt történéseket a párbeszédek között.

Szakonyi Károly: Adáshibá-ját egymilliószor néztem újra. Kis pillanatfelvétel, kordokumentum a hetvenes évek átlag magyar családi életéről, amikor mindenki mondja a maga monológját, nem figyelünk egymásra, csak vakuljuk a tévét.

Akkoriban rengeteg színházi darabot adott a mindazegy tévé, ikonikus színészek remek játékával, hogy szórakozva művelődhessünk. Csak úgy otthon, melóból hazaérve, vacsora közben, a híradó után, 20:00 órai, vagy 20:20-as kezdéssel. Aztán másnap reggel a büfében, a folyosón, a gyárudvaron mindenki az esti filmet tárgyalta ki. Igen, ez a sokat köpködött Kádár korszak, amikor állítólag elnyomás volt, nyomor, sötétség, és fogak csikorgatása.

A darab szereposztásában olyan nevek, mint Páger Antal, Bulla Elma, Béres Ilona, Tahi-Tóth László, Halász Judit, Ernyei Béla, Nagy Gábor, a rendező pedig Várkonyi Zoltán.

Az a vicces, mennyire aktuális még mindig ez a darab, csak kicsit másképp, mint akkoriban.

[katallure]

SZEPTEMBER

Szikrázik a levegő a feszültségtől apa és kitaníttatott agronómus fia között, amikor azt friss diplomájával a környékbeli tangazdaság szakvezetőjének jelölik. 1962, alföldi tanyavilág, ahol az apa hét gyereket nevelt fel a két hold föld jövedelméből, amire a fia válasza az: a jövő útja a kollektivizálás.

tegnap véletlenül majdnem végignéztem ezt a filmet az M5-ön, sajnos a végét már nem tudtam

és egész jó volt, főleg ahhoz képest, hogy tényleg csak annyiról szólt, hogy szegény páger antal öregkorára egyedül marad kis manyival a tanyán, amit nincs kire hagynia, mert az a fia, akinek szánta meghalt, a többieket meg kitanítatta, ők nem szeretnének ott élni, mert nem ez a jövő (pl: a városban van mozi/színház)

arról lemaradtam, hogy végül sikerült-e a tagosítás, és az öreg is megértette-e, hogy merre van az előre

viszont fekete-fehérben a díszlet tanya nekem annyira tetszett, hogy egy idő után azon járt az eszem, hogy én is szeretnék egy pont ilyen elrendezésűt

a színészek nagy része nagyon jó volt, emiatt lehetett nézhető, de törőcsik marit én még soha nem láttam mást játszani, mindig ugyanezt a világ fájdalmát a hátán cipelő, áldott jólélek, egyszerűségében is rettentő bölcs karaktert, amitől engem viszont a hideg ráz, természetesen ö volt az özvegy

[mult-kor]

121 éve született Páger Antal magyar színész. Melyik szerepében szeretitek a legjobban? #multkor #history https://www.instagram.com/p/B76OnvghXha/?igshid=11a7p6u3tcl4x

[videkma]

Eszenyi Enikő kapta az idei Páger Antal-színészdíjat

Eszenyi Enikő kapta idén a Páger Antal-színészdíjat; a művész vasárnap vette át a makói önkormányzat elismerését Farkas Éva Erzsébet polgármestertől a Maros-parti városban, a Hagymaházban.

    A díjat minden esztendőben az a színész érdemli ki, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség. A díjat…

[hirzilla]

„Nagyon játékos volt velünk” – Mély nyomot hagyott unokái életében Páger Antal http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/blikk/2019/04/11/nagyon-jatekos-volt-velunk-mely-nyomot-hagyott-unokai-eleteben-pager-antal/?feed_id=33634&_unique_id=5caee69681fac Egy nagyszabású ünnepség során a Bajor Gizi Színészmúzeumba került Páger Antal hagyatéka. Az emlékeket a legendás színész idősebbik lányának gyermekei, Gyarmathy Krisztina, Beatrix és Antal ajándékozták oda. – Részünkről ez nemcsak kedves gesztus, hiszen akkora anyagról beszélünk, amit mi nem tudtunk volna átnézni, feldolgozni, értelmezni. Háromezer fényképről, több tucat levélről, filmekről, szövegkönyvekről, grafikákról beszélünk. Ez a nagypapám és a nagymamám, Szilágyi Bea közös hagyatéka – mondta a Borsnak a legendás színész fiú unokája, Gyarmathy Antal, aki úgy érzi, nagyon fontosak voltak Páger Antalnak. – Nagypapámnak két családja volt, a vér szerinti és a színházi kollégák. Sosem láttam idegesnek, pedig hárman voltunk gyerekek, és az nem kis ricsajjal jár. Nem lehetett könnyű neki. [...] Nagyon játékos volt velünk, augusztus huszadikán például eljátszotta, hogy a tűzijátékot csak nekünk, az unokáinak rendezik – mondta Antal, aki hozzátette: Páger Antal minden este öleléssel búcsúzott tőlük, ebből pedig az unokák tudták, a színész mennyire szerette őket. http://www.blikk.hu/sztarvilag/kultura/pager-antal-hagyateka-unokai-muzeum-szeretet-nagypapa/pz3tgvb

[nemzetinet]

Kulka János ünnepel

November 11-én lesz hatvanéves Kulka János Kossuth-díjas színész.

Budapesten született, de Szegeden nőtt fel, ahová apja, a neves mellkassebész, Kulka Frigyes munkája miatt költöztek. Nővére kutatóorvos lett, a szegedi színházban néhányszor gyermekszínészként is fellépő János a Színház- és Filmművészeti Főiskolára jelentkezett. Eredetileg bölcsész szeretett volna lenni, de érettségijének évében nem indult az egyetemen angol-francia szak – olvasható az MTVA Sajtóadatbankjának portréjában.

1981-ben diplomázott, először a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd 1985-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, ahol nyolc évet töltött el, ezután tíz éven át a budapesti Radnóti Színház tagja volt. 1993-ban franciául játszotta el Jeles András Szerbusz, Tolsztoj című kamaradarabjának franciaországi előadásán Nizsinszkij szerepét. 2003 és 2013 között a Nemzeti Színházban játszott, majd a Katona József Színház tagja lett, szerződését az idén márciusban betegsége miatt nem hosszabbította meg.

Pályáját számtalan sikeres alakítás jelzi. Játszotta Csongort (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Szvidrigajlovot (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés), Apollónt (Euripidész: Alkésztisz), a Dauphint (Shaw: Szent Johanna), Shakespeare Othellójában a címszerepet és Jagót is, Wolandot (Bulgakov: A Mester és Margarita). A Nemzeti Színházban emlékezetes volt mint III. Richárd Shakespeare drámájában, mint Kuligin (Csehov: Három nővér), mint von Walter (Schiller: Ármány és szerelem), illetve az Angyalok Amerikában és Egyszer élünk avagy a tenger azon túl tűnik semmiségbe című darabokban. A Katonában Dürrenmatt A nép ellensége című drámájával debütált, majd játszott többek között Beckett Godot-ra várva című abszurdjában és A két Korea újraegyesítésében, a kétestés Faust I-II-ben Mephistopheles volt.

Szerepelt az Új Színházban, a Radnóti Színházban is, valamint a Belvárosi Színházban az Amadeusban mint Salieri és az Oscar-díjas Esőember című film színpadi adaptációjában. Utóbbi szerepre az Autizmus Alapítvány központjában autista emberek között készült fel, s alakítása nyomán az Autisták Országos Szövetsége nagykövetének választották.

Zenés darabokban is nagy sikerrel lépett fel (Loewe: My Fair Lady, Lehár: Cirkuszhercegnő, Jacobi: Leányvásár, Dés: Valahol Európában). Csákányi Eszterrel közös zenés estjük a Music Hall címet viselte, önálló lemeze Dalok címmel 1994-ben jelent meg. A Férfi és Nő című zenés műsorban Udvaros Dorottya, Básti Juli és Cserhalmi György társaságában énekelt Dés-Bereményi dalokat, 2016-ban Ha volna valaki címmel sanzonestet állított össze.

A nyolcvanas évek közepén indult Szomszédok című teleregényben ő volt Mágenheim doktor, majd az Életképek című sorozatban is főszerepet kapott. A Doktor House című tévésorozatban ő volt a főszerepet játszó Hugh Laurie magyar hangja: a feladattól először félt, mert Szakácsi Sándor helyét kellett átvennie.

Filmen is gyakran szerepelt, emlékezetes alakítást nyújtott A napfény íze, a Kontroll, a Kaméleon, A berni követ, a Félvilág, a Budapest Noir című alkotásokban, A vizsga című filmben egy ávós tiszt, a Swingben egy transzvesztita bártulajdonos, az Argo második részében egy japán bűnöző-szindikátus “helyi képviselője” volt. A berni követért 2014-ben Los Angelesben a Magyar Filmfesztiválon a legjobb dráma főszereplőjének járó kitüntetést kapta, a Félvilágért pedig 2016-ban a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Magyar Filmdíjat.

Fontos irodalmi műveket szólaltatott meg hangoskönyvben, ilyen Szerb Antal Utas és a Holdvilág, Ottlik Géza Iskola a határon című regénye, Kertész Imre-Esterházy Péter Egy történet című művében pedig Kertész szövegét adta elő.

2016 tavaszán stroke-ot kapott, életmentő műtétet kellett végrehajtani rajta. Az ezt követő súlyos afáziából (beszédzavaros állapot) hosszú rehabilitációval épült fel. Új hobbija a festészet lett, szavak helyett képekben igyekszik kifejezni magát. Idén már – néma – szerepet vállalt az X – a rendszerből törölve című filmben, és a napokban jelentették be, hogy 2019 elején két alkalommal ismét színpadra lép, Móricz Zsigmond Árvácska című regényének adaptációjában.

Művészi munkáját számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. 1989-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1996-ban érdemes művész, 2003-ban kiváló művész lett, többször kapta a színházi kritikusoktól a legjobb férfialakítás díját, a Halhatatlanok Társulatának 2005 óta tagja. A Kossuth-díjat 2006-ban vehette át “sokoldalú, minden helyzetben hiteles, a humanista értékrendet közvetítő művészetéért, méltán népszerű szerepformálásaiért”. 2007-ben Pro Urbe Budapest díjat, 2009-ben Páger Antal-díjat vehetett át, 2015-ben a Katona József Színházban a Vastaps Alapítvány díját vehette át a legjobb férfi főszereplőként a Faust I-II-ben nyújtott alakításáért.

Kulka János ünnepel a Nemzeti.net-en jelent meg,

[robokacsa]

Az előző poszt kapcsán eszembe jutott, hogy ment itt pár éve, hogy vajon mondjuk Muráti Lili, vagy Szeleczky Zita volt-e a menőbb honi primadonna a 30-as években, mert mondjuk egy mindenki által ismert és közkedvelt Karády Katalin már túlságosan mainstream..

Ezért ezennel itt szeretném jelezni, hogy az én kedvencem nem más, mint Komár Juliska, aki színésznőként ugyan nem volt akkora sztár és tehetség hanem sokkal inkább Páger Antal hitveseként tűnt ki, viszont az elmondható, hogy férjénél is szorosabb baráti szálak fűzték a Nyilaskeresztes Párthoz és hát a róla konstans sugárzó takaros és kedves, komoly és elegáns, igaz magyar és kultúr-európai nőiesség mellett annyira trúban nyomta, hogy ő haza sem jött Argentínából a pöcegödör komcsikhoz.

Szóval hatlalmas respect for Komár Juliska!

Mégtöbb kép itt

[magyarfilmekatolcettig]

Iszony - 1965. Rendezte: Hintsch György. Főszerepben: Drahota Andrea, Kállai Ferenc, Páger Antal, Psota Irén, Latinovits Zoltán. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig

[mult-kor]

120 éve született Páger Antal magyar színész. Melyik szerepében szerettétek a legjobban? #multkor #history https://www.instagram.com/p/BtOF1Wwg10v/?utm_source=ig_tumblr_share&igshid=11223uxf31b4h

[hirzilla]

A Színháztörténeti Intézetbe kerül Páger Antal hagyatéka http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/24-hu/2019/04/06/a-szinhaztorteneti-intezetbe-kerul-pager-antal-hagyateka/?feed_id=21007&_unique_id=5ca87402bbd06 Páger Antal(1899-1986)Kossuth-díjas színművész hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) gyűjteményébe került. Csiszár Mirella, a PIM – OSZMI munkatársa, a múzeum osztályvezetője a Bajor Gizi Színészmúzeumban a hagyaték átadásán pénteken Budapesten elmondta, Páger Antal a modern magyar színjátszás egyik legnagyobb egyénisége, nemcsak a színpadon, de a filmvásznon is emlékezetes alakításokkal írta be a nevét a magyar kultúrtörténetbe. Életét és művészi pályáját furcsa kitérők, csúcsok és hullámvölgyek tarkították, de színészi tehetségét soha senki nem vonta kétségbe. A hagyatékban őrzött amatőr filmek – köztük családi alkalmakkor és filmforgatásokon készült felvételek – a Magyar Nemzeti Filmalap filmarchívumába kerülnek. Török Petra, a PIM koordinációs és tagintézményi főigazgató-helyettese a hagyatékot átvéve elmondta, a most ajándékul kapott kollekcióban levelek, iratok,Páger Antalrajzaival díszített filmforgatókönyvek, szövegkönyvek, fényképek, rajzok és személyes tárgyak találhatók. Páger hagyatékában második és harmadik feleségének, Komár Júliaés Szilágyi Beaszínésznőkneka fényképei és dokumentumai is fellelhetők. A hagyatékban található gazdag fényképgyűjtemény csaknem 2000 felvétele a gyermekkortól szinte a teljes életpályát dokumentálja, és több száz kép tanúskodik a színházi és filmes szerepekről. Páger szívesen festett és rajzolt, az 1950-es évek első felében, argentínai emigrációja idején festményei értékesítése biztosította családja megélhetését. Aszínművész emellett fotókat is készített, a családi események, kirándulások megörökítésén túl a művészi fényképezés is foglalkoztatta. Aláírt művészi fotóiból is bekerült egy válogatás a múzeumba. (MTI) Kiemelt kép:Soós Lajos / MTI https://24.hu/kultura/2019/04/06/a-szinhaztorteneti-intezetbe-kerul-pager-antal-hagyateka/