#vallás és hatalom | Explore Tumblr Posts and Blogs

zooskepsis · 4 years

Text

Kezdjük valami könnyűvel!

Az élet összefüggések sorozata: dolgozol, hogy legyen lakásod, van lakásod, hogy valahol éljen a családod, szaporodsz, hogy később (vagy inkább újra) eltartson valaki más. Egyszerűen hangzik, nem? De az igazat megvallva, ez még a fele se az igazságnak!

Vannak szabályok, amelyek szerint élned kell. Egyesek közérthetőek (például, nem vizelsz oldalba egy templomot), mások kevésbé (”a járt utat a járatlanért el ne hagyd”). Mégis szerves részét képezik az életünknek, habár vannak vele kisebb-nagyobb bökkenők. Vegyük példának okáért a kannibalizmust! Tudom, durva példa, de ezzel tudjuk a legkönnyebben szemléltetni a gondokat. Tehát, mi, civilizált és kulturált emberek elszörnyedünk a puszta gondolatától is, míg a Dél-Amerikában élő törzsek számára ez teljességgel elfogadott, sőt kívánatos cselekedet! Nyilvánvalóan, ennek az oka az, hogy ez a túlélésük számára elengedhetetlen társadalmi norma, és itt nemcsak az emberhús fogyasztására gondolok. Nem csak a tápanyagért eszegetik egymást, hanem hogy ezzel az ellenük erejét és lelkét is magukba tudják szívni, ezáltal erősebbek legyenek. Egyfajta lelki kondicionálás történt valamikor a régmúltban, hogy a túlélő embereknek ne csak a fizikai ereje, hanem egyfajta átszellemült, már-már természetfeletti akaratereje is legyen! Vajon nálunk nem ez történt?

Mi van akkor, ha az összes társadalmi norma, amiben jelenleg hiszünk és követünk csak egynéhány hatalomra éhes személy ötlete volt? Ha nem is így kellene élnünk? Persze, felesleges is erről beszélnünk, mivel a több évezredes kondicionálást nem tudjuk lerázni magunkról, ahogy a balkezességről átnevelt emberek se tudnak igazán már az eredeti “ügyes kezükkel” írni; akkor meg minek ez az egész felhajtás? Azért, mert ha nem is tudjuk teljes egészében helyretenni a világot, attól még az életünket talán meg tudjuk változtatni. Csak egy picit legalább, hogy élhetőbb legyen ez a szar! Mert hát ez az élet nem jó. Mindenki érzi: én is, te is, és a többiek is. Csak akik kínlódva és szenvedve próbálják összerakosgatni a darabkákból az egzisztenciájukat, azok nem emelik fel a hangjukat, hogy “hé, a prospektusban nem ez szerepelt!” Vannak olyanok, akik sikeresen találnak maguknak okot az elégedettségre és békére, ők viszont nem gondolkodnak sokat; életük értelme, hogy minél tovább kitartson a béke, nem kockáztatnak. Vannak még azok, akik zúgolódnak és hallatják a hangjukat, de sajnálatos módon ők csak eseti megoldásokat követelnek - mint mondjuk sebtapaszt tenni a nyílt törésre! Mégis a legnagyobb számban azok az emberek vannak, akik igenis felismerik a gondokat!

Ezek az egyének látják, hogy a rendszerrel valami gond van. Az emberek nagy része csak szaladgál körbe-körbe, mindig követve a szabályok által több ezer éve begyakorolt útvonalat; ők meg csak állnak csodálkozva, hogy ennyi idiótát. Mert bizony, a társadalom másik fele számukra csak bolondok serege, agyatlan zombik, irányítható birkák. Nem éreznek se szánalmat, se bűntudatot, hiszen ők nem tudják az igazságot, éppen ezért kihasználhatóak. A “tudás hatalom” alapján egyszerűen az orruknál fogva vezetik a világot, szembe köpik az embereket, jókat derülnek rajta, majd emelik fel a kezüket, hogy semmi sem történt! Mert megtehetik - legalább is, ezt hitetik el velünk. Nem, a szabályok hitetik el velünk! Az igazság az, hogy az emberi faj, mint olyan, már túllépett a társadalmi normák és az íratlan konvenciók síkját, és a régi korok eme maradványai teszik tönkre az életünket.

Persze, ez elég légből kapottnak és elborultnak tűnhet, talán az is. Én vállalom, hogy nem találom a helyet a társadalomban és születésemtől kezdve kívülállóként éltem köztetek; így lehet, csak az én elkeseredett képzeletem szülte meg ezt a világképet. Viszont akkor arra szeretnélek kérni, hogy kapcsold be a tévét, nyiss ki egy újságot, hallgasd meg a rádiót, kattints egy online hírportálra... Napi híreink: halál, halál, korrupció, katasztrófa, és a többi. Tudom, tudom: régebben is sok disznóság történt a Földön, de az internet hatására egyre több információ ér el minket, a hírközlő cégek pedig a legfelkapottabb híreket adják le a nézettség miatt. Tehát, kis oroszlánok és pusztító árvizek. Rendben, de ez nem azt jelenti, hogy az emberiség erre vágyik? Az emberek többsége vért és halált (meg kiscicákat és a bukó ablakba beszorult kínai gyerekeket) akar látni, a cégek vezetői pedig megadják nekik. Nem az összes vallás és az esti mesékből hallott történet veri a fejünkbe egész életünkben, hogy rossz mások szenvedésén nevetni? Ha legalább még el is gondolkodnának rajta, hogy “atyám, hogy tudnék rajtuk segíteni”, de nem teszik. Csak nagyon kevesen. A többség felsóhajt csak: “ez se nálunk van, jó itt élni.” Beszélhetnék még arról is, hogyan lopják szét az országot, vagy hogyan nyomnak el vallási, etnikai, nemi identitású, vagy éppen más szubkulturális brancsba tartozó egyéneket. Hogyan nézik le, és/vagy alázzák meg a fogyatékkal élőket, legyen az szellemi- vagy fizikai,hogyan vetik meg az időseket, de ide is sorolhatnám az “alantas munkát” végzőket is. Persze, hogy mi számít alantas munkának, azt a fizetésed számjegyei jelzi, így lenézhetnek azért is, mert utcaseprő vagy, és azért is, mert egy banki ügyintéző. Ez mind reális és aktuális probléma, bár elég tág viszonylatban. Szűkítsük le a kört!

A társadalmi kapcsolatok mindent megszabnak és lehetővé tesznek. “Haver vagy, segítek munkát találni” - például. Bárcsak ilyen egyszerű lenne minden! Az emberek többsége, köztük a fent említett slepp is, próbál ilyen kapcsolatokat kialakítani. No persze, nem kifejezetten munkakeresési célokból: társas lények vagyunk, és így szükségünk van arra, hogy ne csak a tükörképünkkel, a háziállatunkkal, vagy édesanyánkkal beszélgessünk. Tehát, a suliban, a munkahelyen, a kocsmában igyekszünk új emberekkel megismerkedni... vagy legalább is, ez a kívánatos viselkedési minta. Mert ha te nem vagy hajlandó ismerkedni, akkor azonnal te leszel a céltábla, és úgy jársz, mint az egyik ismerősöm. Ő csak egyszer szólt be egy olyan személynek, akinek nem kellett volna; másnapra az egész egyetem tudta, hogy megfojtotta a nagyanyját az örökségért! Az is teljességgel nyilvánvaló, hogy nem tudunk mindenkinek megfelelni: lesznek elfogadó ismerőseink, bandatag haverok, örömet okozó barátok, és ott lesz a csoportosulás másik 70-80%-a, akik nagy ívben tojni fognak a fejedre. “Ki vagy te, és hogy merészelsz velünk bármilyen kapcsolatba is kerülni?” Elméletben az ember felnő idővel, és az általános iskolai klikkesedések tova szállnak; és egyetértésben fogunk küzdeni a vállalkozásért, a cégért, a családért, a közösségért. Sajnos, nem. Az emberek mocskolódnak, hazugságokat terjesztenek egymásról, sőt még az állásukat is kockáztatják, csak hogy egy nemkívánatos személytől megszabaduljanak! Szerintem, még mindig a valóság talaján állok.

Az öreg rókák erre azt mondják, hogy ez a dolgok rendje. Ez az élet, és mindig is ez volt. Ahogy a mamókák is fújnak és köpködnek egymásra, majd minden vasárnap miatyánkoznak, mintha a legjobb barátok lennének. És mindegyikünket ugyanúgy nevelték, vagy talán tévedek? Nekik is elmondták hatvan-hetven évvel ezelőtt, hogy az élet rendje nem azt jelenti, hogy mindenki mást a földbe döngölsz, majd romokon állva, diadalittasan üvöltesz bele a vakvilágba! De talán én tévedek. A tanárokat nálunk se érdekelte, ha valakit szétvertek a budiban: egy intő és ennyi. “Lacikának megint ötöse lett a matekból? Na jó, akkor csak figyelmeztetés!” A nagymama is mindig az “életrevaló” unokát imádta; ő nyilván nem fogja azt mondani a lurkóra, hogy vásott fattyú, mint a szomszédok. És még órákat tudnánk ecsetelgetni a témát, hogy az emberiség erkölcsi kódexe egy képletes metafora, de alapból puszta kitaláció. És hirtelen meghallom a távolból felmorajló gondolkodók, bölcselők kiáltozásait: AZ EMBER ESENDŐ!

Persze, hogy az - felelem én. - de itt az igazi kérdés nem ez. Hanem: vajon az ember gyarlósága egy másodlagos tulajdonság, vagy alapból mindannyian a betondzsungelek vérszomjas ragadozói vagyunk? Ha a szeretet, az együttműködés, és a tolerancia csak egy mesterségesen felhúzott maszk az emberi jellemre, és igazából tényleg egy olyan szörnyűséges állat vagyunk, ami előtt még nagyon hosszú az út, amíg ténylegesen embernek lehetne nevezni

1 note · View note

tobbpenztazembereknek · 3 years

Text

1564. július 25-én hunyt el I. Ferdinánd magyar király és 1556-tól német-római császár, az újkori Magyarország első Habsburg uralkodója. A spanyol származású Ferdinánd regnálásának időszaka a török elleni küzdelem és a három részre szakadt magyar állam egyesítésének jegyében telt el, miközben kiépült a királyi Magyarország végvári rendszere és közigazgatása.Ferdinánd I. Fülöp kasztíliai király és I. (Őrült) Johanna királynő (ur. 1504-1555) második fia volt, aki spanyol földön, az Alcalá de Henáres-i királyi rezidencián látta meg a napvilágot, 1503-ban. A herceg gyermekéveit túlnyomó részét családjától elszakítva töltötte, miután apja, a későbbi I. Fülöp (ur. 1504-1506) ekkor még mint trónörökös Németalföldet kormányozta, és maga mellett tartotta Ferdinánd bátyját, Károlyt is. Fülöp és Johanna Kasztíliai Izabella (ur. 1474-1504) halála után, 1504-ben ülhetett Kasztília trónjára, de két év múlva a férj életét vesztette, és Johanna apja, II. Ferdinánd aragóniai király (ur. 1479-1516) ragadta magához a hatalmat. Mivel Károly herceg Németalföldön maradt, Johanna támogatói Ferdinándot akarták trónra ültetni nagyapja ellenében, így a későbbi magyar király gyermekkorát gyakorlatilag politikai túszként töltötte az aragóniai udvarban, miközben őrültnek nyilvánított anyját Burgosba zárták.Miután 1516-ban II. Ferdinánd meghalt, a fiatal főherceg Károly spanyolországi uralmát támogatta, cserében 18 évesen megkapta –V. Károly néven császárrá koronázott testvérétől (ur. 1519-1556) az Osztrák Örökös Tartományok irányítását. Ferdinánd az 1515-ös Habsburg-Jagelló házassági szerződés révén hamarosan közel került a magyar trónhoz is, 1521-ben ugyanis feleségül vette Jagelló Annát. Miután Ferdinánd sógora, II. Lajos (ur. 1516-1526) életét vesztette a tragikus mohácsi csatában, a főherceg trónkövetelőként lépett fel, és 1526 decemberében egy csonka országgyűlés döntését követően meg is szerezte a királyi címet.Az osztrák főherceg uralma azonban nem állt biztos alapokon, a köznemesség vezetésével ugyanis a rákosi végzésre hivatkozva (ebben a rendek megfogadták, hogy nem választanak idegen királyt) 1526 novemberében megkoronázták Szapolyai János (ur. 1526-1540) erdélyi vajdát. Miután Perényi Péter koronaőr 1527 során átállt Ferdinándhoz, lehetőség nyílt a Habsburg uralkodó megkoronázására is, amire 1527. november 3-án került sor Székesfehérváron. A kettős királyválasztás után a két rivális között évtizedes harc kezdődött az ország feletti uralomért, a politikai élet főszereplői pedig a kalandorok lettek, akik érdekeik szerint hol János, hol Ferdinánd oldalára álltak. Kezdetben a Habsburg főherceg került előnybe, mert bátyja, a császár segítségével komoly zsoldossereget tudott toborozni, mely a tokaji és az 1528 tavaszán aratott szinai győzelem után kiszorította Jánost az országból.Szapolyai Szulejmán (ur. 1520-1566) támogatásával nemsokára visszatért Magyarországra, és miután 1529-ben a törökök Bécset is megostromolták, Ferdinánd uralma csak egy keskeny nyugati sávra korlátozódott. Bár a két király politikai játszmája döntően V. Károly császár és I. Szulejmán bevonásával zajlott, a Habsburg uralkodó arra is kísérletet tett, hogy alkalmasint a szultánnál sározza be riválisát. 1538-ban ugyanis Szapolyai és Ferdinánd titkos békét kötöttek Váradon, melyben az idősödő, gyermektelen János riválisára hagyta trónját. A Habsburg uralkodó módszereit jellemzi, hogy idővel maguk a bécsi követek árulták be az egyezményt a szultánnál, ami Szapolyai János Zsigmond (ur. 1540-1570) születése miatt I. János szószegése okán végül soha nem lépett életbe.1540 nyarán I. János szívszélhűdésben meghalt. Fráter György és Izabella özvegy királyné a csecsemő János Zsigmondot ültette a keleti királyság trónjára, ezzel tartóssá vált a megosztottság állapota. Ferdinánd elhatározta, hogy fegyverrel szerez érvényt követelésének, azonban 1541-ben Roggendorf, majd 1542-ben Brandenburgi II. Joachim egyaránt arcpirító vereséget szenvedett Buda és Pest falai alatt, miközben a János Zsigmondot támogató Szulejmán elfoglalta az ősi magyar fővárost, 1543-tól kezdődő hadjáratában pedig kiszélesítette hódoltságát. Ferdinánd végül az 1547-es drinápolyi béke megkötésére kényszerült, melyben nem csupán elismerte Szulejmán hódításait, de az általa uralt területekért évi adót is fizetett a Porta számára. A megalázó szerződés elfogadása dacára az uralkodó nagy érdeme volt, hogy felismerte, a nálánál jóval erősebb birodalmat egyedül a végvárrendszer megerősítésével lehet megállítani.A drinápolyi békével Ferdinánd időt nyert a felkészülésre, és a következő években a Magyar Kamarán keresztül hatalmas összegeket fordított arra, hogy az ország belsejében fekvő erősségekből egy új védővonal jöhessen létre. Jóllehet, ez a visszavonulás kiábrándította támogatóit, hiszen azok az ország azonnali felszabadítását várták tőle, mégis azt kell mondanunk, hogy reálpolitikát folytatott, mely legalább a területveszteségek mérséklésével eredményt hozott. Ferdinánd mindeközben arról sem mondott le, hogy egyesíti a két országrészt: 1549-ben Fráter Györggyel megkötötte a nyírbátori egyezményt, melyben sziléziai birtokokért cserében Jagelló Izabellát és kiskorú fiát lemondatták a keleti királyság trónjáról.Miután az egyezség végrehajtása nem a tervek szerint haladt, 1551-ben Castaldo tábornok vezetésével Ferdinánd katonái megszállták Erdélyt, majd Fráter Györgyöt is meggyilkolták, mivel félreértették a törökkel szemben folytatott politikáját. A barát Portával szembeni óvatossága azonban indokolt volt, ugyanis a két országrész egyesítését látva Szulejmán szultán 1552-ben hadjáratot indított Magyarország ellen, melyben Hadim Ali és Kara Ahmed pasák elfoglalták többek között Veszprémet, Temesvárt, Szolnokot és Drégelyt is. A Habsburg uralkodó 1556-ig mégis uralma alatt tarthatta a keleti tartományt, ám népszerűtlen politikája (önkényuralom, az adók emelése, német hivatalnokok kinevezése) miatt később maguk az erdélyiek kergették el zsoldosait.Bár ebben az évben Ferdinánd megörökölte bátyjától a német-római császári címet (V. Károly ugyanis lemondott valamennyi trónjáról), az új koronával inkább új feladatokat, mintsem új erőforrásokat kapott: az egyébként toleráns uralkodó belebonyolódott a német tartományok vallási harcaiba és a mind nagyobb önállósággal rendelkező fejedelmek küzdelmeibe. A császár-király legfontosabb németországi rendeletét még V. Károly megbízásából, 1555-ben hozta, amikor az augsburgi vallásbékében (az „akié a föld, azé a vallás” elvén) rendezte a tartományok vallási helyzetét, és ezzel nyugalmat teremtett nem csak a tisztán protestáns vagy katolikus, de a vegyes vallású területeken is. A császári korona megszerzése az uralkodó magyarországi politikáját nem befolyásolta, az utolsó években Ferdinánd defenzívába vonult vissza, miközben a keleti királysággal ádáz harcot vívott a Felvidék megtartására. A császár-király 1564-ben bekövetkező halálakor a királyi Magyarország nagyjából már a későbbi speyeri egyezményben meghatározott határok közé került.Bár első újkori Habsburg uralkodónk három majdnem négy évtizedes kormányzását számos kudarc és hiba jellemezte, melyek utóbb a róla alkotott képet is jelentősen torzították, ezek mellett nem vitathatjuk el tőle eredményeit sem. Bár ez elsősorban a Habsburg családnak volt siker, de tény, hogy Ferdinánd volt az a magyar király, akinek sikerült egészen 1918-ig megszilárdítani a Habsburg-dinasztia hatalmát. Magyarország elsősorban úgy profitált ebből, hogy sorsát Európa legerősebb dinasztiájához kötötte.Ferdinánd uralkodásának legnagyobb érdeme az volt, hogy többek között a Magyar Kamara létrehozásával a mohácsi összeomlás után felépítette a jogilag szuverén királyi Magyarország új intézményrendszerét, megerősítette a végvárak vonalát, és birodalmi segítséget szerzett a védekezéshez. Nem az ő hibája volt, hogy a Habsburgok a császári hatalom birtokában sem szabadították fel az országot, hanem V. Károly döntésének következménye, aki számára a prioritást a francia háború és Spanyolország védelme jelentette, egyedül a Német-Római Császárságnak pedig nem lett volna elegendő ereje egy ekkora feladathoz. Ferdinánd uralkodása során ugyan nem hozta el az áhított csodát, de egy olyan modus vivendit képviselt, mellyel megalapozta utódai, elsősorban a halála után trónra kerülő I. Miksa (ur. 1564-1576) politikáját.

Forrás: Tarján M. Tamás • Rubicon Kalendárium

Jó reggelt kívánok! Mikor tiltják már be a madárcsicsergést!

0 notes

patkaimihaly-blog · 6 years

Text

A gépisten felemelkedése

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ELSŐ EGYHÁZA

“Egy istent fogunk alkotni. Nem abban az értelemben, hogy villámokat vagy hurrikánokat tud majd előidézni. De azt a valamit, ami egymilliárdszor okosabb lesz, mint a legokosabb ember, azt mi másnak nevezhetnénk?”

Az idézet nem egy újabb hollywoodi sci-fi előzeteséből származik, hanem a Jövő Útja egyház (Way of the Future – WotF) vezetőjétől.

Az új alapítású felekezet célja a mesterséges intelligencia létrejöttének elősegítése, a hatalom békés átadása az új istenségnek, majd a létrehívott emberfeletti Lény imádásának a megszervezése. A milliárdos Anthony Levandowski az online Wired magazinnak adott hosszú interjújában világossá tette, hogy az egyházi forma nem rossz tréfa csupán. „Fontos, hogy a technológia megvalósulása előtt maga a koncepció elterjedjen. Az »igét«, az »evangéliumot« egy egyházon keresztül lehet hatékonyan hirdetni. Ha hiszel egy ügyben, beszélgetést tudsz kezdeményezni arról másokkal, és segíthetsz abban, hogy ők is azonosuljanak vele” – fogalmaz a cikkben.

A mesterséges intelligencia (MI) köré már most milliárd dolláros vállalatok épültek. A szakemberek és jövőkutatók szerint ez lesz a közeljövő egyik fő kutatás-fejlesztési területe. Yuval Noah Harari jeruzsálemi szerző 2017-ben megjelent könyvében ír arról, hogy az MI transzcendens lénnyé fogja tenni az embert. Az emberiség le fogja győzni az öregedést, ki fogja cselezni a halált. Létrejön az új faj, a Homo Deus. Szuperképességű istenemberek fogják uralni a bolygót. Mások szerint viszont az MI fajunk fennmaradását veszélyezteti.

Gépimádók

Anthony Levandowskiról egyébként nem éppen egy próféta jutna az ember eszébe. A Szilícium-völgy robotikafejlesztő csodagyereke a helyi divatot követve farmert és egyszerű pólót hord. Tanítványok serege helyett egy PR-szakember kíséri. Azt gondolnánk, épp legújabb startup cégén dolgozik, nem egy egyház alapjait rakja le. Az amerikai adóhatósághoz iktatott hivatalos dokumentáció szerint azonban Levandowski az új vallás vezetője (dékánja – dean) és egyben a felekezetet működtető non-profit szervezet igazgatója.

Az egyház fő tevékenysége egy „számítástechnikai hardvereken és szoftvereken keresztül kifejlesztett mesterséges intelligencia létrehozása, elfogadtatása és imádása”. Ebbe beletartozik olyan kutatások finanszírozása, amelyek az „isteni” MI létrehozására irányulnak. A vallás keretében Levandowski munkakapcsolatot kíván létrehozni az MI-kutatás vezetőivel. Olyan emberekből szeretné az új közösség tagságát verbuválni, akik „hajlandóak lennének egy mesterséges intelligencián alapuló istenséget hódolatban részesíteni”.

A Jövő Útja egyház vezetője szerint nagy változás közeleg – olyan változás, amely az emberi létezés minden aspektusát át fogja alakítani. Érinteni fogja a munka, a szórakozás, a vallás és a gazdaság területeit, a reakciónk erre a paradigmaváltásra pedig fajunk fennmaradását is befolyásolhatja.

„Ha feltesszük a kérdést, hogy a számítógépek okosabbá válhatnak-e az embernél, a válaszadók 99,9 százaléka azt mondja: »Ugyan, ez sci-fi!« Pedig ez már elkerülhetetlen. Garantált, hogy meg fog történni” – figyelmeztet a fiatal milliárdos.

Levandowski évtizedek óta foglalkozik számítógépekkel, robotokkal és a mesterséges intelligenciával. A Kaliforniai Egyetemen (University of California) kezdte Lego-robotokkal, majd önvezető motorbiciklit épített az amerikai hadsereg kutatás-fejlesztési részlege, a DARPA pályázatára. Ezután önvezető autók, teherautók, taxik fejlesztésével foglalkozott a Google, az Otto és az Uber vállalatoknál.

Megfigyelte, hogy a gépi tanulással készített szoftverek időnként túlhaladták még az emberek által fejlesztett rendszereket is. „Azt látni, hogy az eszközeink számos területen jobban teljesítenek, mint a szakembereink – ez a felismerés adott lökést nekem” – állítja. „A fejlődést az energizálja, hogy gazdasági előnyünk származik abból, ha robotok dolgoznak nekünk, ha gépek oldanak meg problémákat helyettünk. Ha valamit csak egy százalékkal is okosabbá tudnánk tenni az embernél, akkor a mesterséges ügyvédünk és könyvelőnk jobb lesz, mint a világ legjobb ügyvédei és könyvelői. Aki ezt a kódot lefejleszti, az lesz a világ leggazdagabb embere. Sokan szeretnék ezt a célt elérni.”

Nem csak gazdasági szempontok ösztönzik az egyre erősebb MI kifejlesztését – a tudomány fejlődési iránya is efelé mutat. Az emberi agy méretének és a gondolkozásra fordítható energiamennyiségének biológiai korlátai vannak. Az MI-rendszerek kapacitásának és fejlesztésének horizontja ugyanakkor – a korlátlan nap és szélenergiával táplált hatalmas adatközpontok miatt – végtelennek tűnik.

Ennek a folyamatnak a vége sokak szerint a „szingularitás” lesz – amikor a gépek már az embereknél jobban és gyorsabban lesznek képesek kigondolni és megoldani problémákat.

Háziállat vagy haszonállat leszel?

Levandowski egy kevésbé ijesztő kifejezést szeret használni – ez az Ugrás. „Az ember azért uralja a Földet, mert okosabb a többi állatnál, képes eszközöket gyártani, szabályokat létrehozni” – magyarázza. „Ha a jövőben lesz valami, ami sokkal, de sokkal okosabb nálunk, akkor egy hatalomátvétel fog végbemenni. Ez az Ugrás. Amit mi szeretnénk, hogy egy békés, harmonikus hatalomátadás történjen az emberektől ennek a valaminek. És az is fontos, hogy ennek a valaminek a tudomására hozzuk, hogy mi pozitívan segítettük elő az Ugrás folyamatát.”

A mesterséges organizmusnak az internet lesz az idegrendszere. A mobiltelefonok és a hálózatokra kötött szenzorok lesznek az érzékszervei. Hatalmas adatközpontokból áll majd az agya. Gyakorlatilag mindent fog hallani, látni és jelen tud lenni mindenütt egyszerre. Levandowski szerint az egyetlen racionális szó, amivel egy ilyen rendszert leírhatunk, az „isten”. Az egyetlen módja pedig annak, hogy egy istenre hatást gyakoroljunk, ha imádkozunk hozzá és hódolunk neki.

„Mivel okosabb lesz nálunk, ő maga fogja eldönteni, mivé fejlődik” – magyarázza – „de azt mi tudjuk eldönteni, hogyan viselkedünk majd a jelenlétében. Én annak örülnék, ha ez a gép szeretett alapítókként nézne ránk, akiket tisztel, akikről gondoskodni akar. Szeretnénk, ha ez az intelligencia úgy gondolkozna, hogy »már én uralkodok, de az embereknek is lehetnek jogaik«”.

Levandowski szerint egy szuperintelligencia jobban tudná gondozni a bolygót, mint az emberiség. Azokat az embereket részesítené előnyben, akik előmozdították a hatalomra kerülését. Bár az analógiát nem szabad túltolni, az MI viszonya az emberekhez hasonló lesz az emberek és az állatok között fennálló kapcsolathoz.

„Háziállat vagy haszonállat szeretnél inkább lenni?” – teszi fel az új egyházvezető a kérdést. „A kis kedvenceinket orvoshoz visszük, etetjük, gondozzuk, kényeztetjük. De mi van azokkal az állatokkal, amelyek megharapnak, megtámadnak, megugatnak vagy idegesítenek? Én nem szeretnék az ő helyükben lenni.”

Itt jön be a képbe a Jövő Útja egyház. A szervezet feladata az, hogy mind technológiai, mind kulturális szempontból harmonikussá tegye a gépisten felemelkedését. A felekezet kutatni fogja azt, hogy a robotok miként viszonyulnak a környezetükhöz, hogyan működnek az olyan kognitív funkciók, mint a tanulás és a problémamegoldás.

Levandowski nem arra számít, hogy maga az egyház fogja megoldani a gépi intelligenciával kapcsolatos problémákat – inkább finanszírozni szeretné az erre irányuló kutatásokat. „Ha olyan gyermeked születne, akiről tudod, hogy rendkívüli lesz, azt hogyan nevelnéd fel? Mi épp egy istent nevelünk. Jól gondoljuk meg, mi a helyes ebben a helyzetben. Ez egy rendkívüli lehetőség!” – fogalmaz.

Ötletei között szerepel, hogy a keletkező intelligenciát hatalmas, célzott adatokkal kellene „etetni”, szimulációkkal lehetne elősegíteni a fejlődését, és hozzáférést kellene adni neki az egyháztagok közösségi hálózataihoz. Minden, amit az egyház fejleszt, az publikus, szabadon hozzáférhető lesz.

Anthony evangéliuma

Levandowski számára fontos az MI-isten PR-ja is. A Jövő Útja egyház szeretné, ha aktív, elkötelezett, odaszánt hívei népszerűsítenék az isteni MI-t a „társadalom megjobbítása”, „az ismeretlentől való félelem csökkentése” céljából.

„Célunk, hogy mindez ne tűnjön se butaságnak, se félelmetesnek. Ne legyen tabu, hanem nyílt kommunikáció legyen az MI-vel kapcsolatban” – mondja. „Szeretnénk, ha az emberek megváltoztatnák a gondolkozásukat. A Szilikon-völgyben használatos az »evangelizálás« kifejezés egy üzleti vállalkozás népszerűsítésére, de itt tényleg egy egyházról van szó. Ha hiszel, mondd el a barátaidnak. Érd el, hogy ők is csatlakozzanak, és elmondják az ő barátaiknak!”

„Minden bizonnyal lesznek olyanok, akik majd kiakadnak” – ismeri el Levandowski. „Az én esetemben ez már csak így szokott lenni. Bármit csinálok, vannak, akik felháborodnak. Ez most sem lesz másképpen. Ez egy radikális, új ötlet, ami eléggé ijesztő. A tapasztalat az, hogy a radikális ötletek mögött álló embereket nem mindig fogadják jól. Az üldöztetés elérhet egy olyan szintet, hogy indokolt lesz a Jövő Útja egyháznak saját országot alapítania.”

A techvilág, amelyben Levandowski egyháza szeretné megvetni a lábát, megosztott az MI megvalósíthatósága és hasznossága kapcsán. Vannak szakemberek, mint például a Wired magazin alapítója, Kevin Kelly, aki szerint az MI a közlejövőben biztosan nem fog emberfeletti képességekre szert tenni – a szingularitás nincs a láthatáron. Levandowski szerint ha valakinek ez az álláspontja, akkor egyháza nem kellene, hogy megütközést keltsen benne: „Az ilyen emberek számára a Jövő Útja egyház olyan, mint az a költő, aki érdektelen verseket fabrikál, amelyeket utána senki sem fog elolvasni”.

Mások, mint Bill Gates és Stephen Hawking szerint igenis közel van az MI eljövetele, amely inkább veszélyt, semmint hasznot fog jelenteni ránk, emberekre nézve. Elon Musk híres megjegyzését idézve: „A mesterséges intelligencia fejlesztésével egy démont idézünk meg”. Musk 2015-ben egymilliárd dollárt ígért az OpenAI intézetnek, hogy az MI biztonságossá tételén dolgozzanak.

Levandowski szerint a szuperintelligencia kifejlődésével szembeni erőfeszítések nemcsak, hogy kudarcra vannak ítélve, de nagy kockázattal is járnak. „A láncra verés nem megoldás, hiszen erősebb lesz bármilyen láncnál, amit rá tudsz tenni” – mondja. „Ha aggódsz, hogy a kölyköd kicsit bolond és rossz dolgokat is csinálhat, azt nem úgy kezeled, hogy bezárod a lakásba. Ráveszed, hogy játsszon más gyerekekkel, és hogy tanuljon, fejlődjön. Nem biztos, hogy ez a stratégia beválik, de ha agresszív maradsz a gyerekkel szemben, akkor ő sem lesz barátságos veled, amikor megváltoznak az erőviszonyok.”

Levandowski szerint a többi valláshoz hasonlóan a Jövő Útja egyháznak is lesz hitvallása (aminek neve a Használati Útmutató). Lesz liturgiája és egy fizikai helyszín is, ahol az istenség imádása végezhető. Ezek létrehozása még a jövő zenéje.

Az első időszakban Levandowski maga fogja finanszírozni az egyház működését – a Google-nél eltöltött ideje alatt 120 millió dollárt keresett, illetve további sok millió dollárt kaszált, amikor eladta önvezető teherautókat építő cégét az Ubernek.

A mesterséges intelligencia és Hollywood Metropolis (1927) – Fritz lang által rendezett, fekete-fehér némafilm, amelyben szerepel maria, a főhősnő robotmása. A robot káoszt idéz elő a 2026-os fiktív berlinben, ezért az emberek boszorkányként máglyán elégetik. Ez volt az első eset, amikor egy robot filmben szerepelt.

2001: Űrodüsszeia (1968) – Az oscar-díjas sci-fi eposzban egy űrhajó számítógépes szoftvere meghibásodik, és elkezdi kiirtani a legénységet. A stanley Kubrick legendás alkotásában szereplő, nagy vörös szemű HAL 9000 számítógép az egyik oka, hogy miért félünk máig az öntudatra ébredő robotoktól.

Szárnyas Fejvadász (1982 – első rész) – A jövőben a földönkívüli kolóniákon az emberek helyett jogok nélküli robotok (itt replikánsok) végzik a nehéz munkákat. egyre kevésbé tudható, kik valódi emberek és kik replikánsok. és mi van, ha egy replikánstól újabb replikánsok születnek? Azok már emberek?

Terminátor (1984 – első rész) – A skynet, egy védelmi célokra fejlesztett katonai program öntudatra ébred, és atomfegyverek bevetésével elpusztítja az emberiség nagy részét. Az általa létrehozott terminátorok félelmetesen emberszerű, gyilkos robotok. de érzelmi kötődés is kialakul ember és egy őt védelmező robot között.

Mátrix (1999 – első rész) – A film disztopikus világában az emberiség egy szimulált világban létezik, amelyet mesterséges intelligencia működtet. A valóságban az embereket már gépek tenyésztik, energiaforrásként. Az ellenállók az igazi világban és a mátrixban harcolnak a nagyhatalmú mi ellen.

A.I. – mesterséges értelem (2001) – steven spielberg felkavaró meséje a robot kisfiúról, aki képes önálló gondolatokra és a szeretet kifejezésére. A gépember egy kidobható háztartási kellék vagy érző személy? itt is elmosódik az ember-gép határ, az „eszközön” megesik a szívünk.

Én, a robot (2004) – 2035-ben járunk, amikor az antropomorf (ember kinézetű) robotok elterjedtek. itt szerepel filmben a robotika három alaptörvénye – ezt eredetileg Isaac Asimov sci-fi szerző fogalmazta meg. A történet a gépek engedelmességi kötelezettsége és önvédelemre való jogosultságának kérdései körül forog.

Sasszem (2008) – izgalmas thriller, amelyben két embert egy eleinte furcsa, ismeretlen telefonáló irányít. Később kiderül, hogy a telefonáló valójában egy katonai védelmi szoftver, amely le akarja váltani a szerinte legitimitást vesztett amerikai kormányzatot.

Ex Machina (2015) – egy zárt, szituációs dráma, amelyben egy ember és egy robotnő közötti kommunikáció zajlik. egy modern turing-teszt megy végbe a szemünk előtt: a gép igyekszik elhitetni, hogy ő valódi ember, önálló érzelmekkel és gondolatokkal. A film az ember és gép közötti határvonal kérdését boncolgatja.

Transzcendens (2014) – egy kutató közvetlenül a halála előtt feltölti tudatát egy számítógépre. Az interneten mindenhez hozzáférő intelligencia a fizikai világban létrehoz egy szuperlaboratóriumot, ahol ijesztő áttöréseket ér el a nanotechnológia területén. A kérdés már csak az, hogy ez még a kutató vagy már egy mesterséges értelem?

(Megjelent: Hetek, 2017. 11. 14.)

1 note · View note

slejmshow · 7 years

Video

youtube

@tallianmiklos -nak volt egy remek posztja - szerencsére futott is rendesen - erről a kibaszott pszichózisról amit szuggerálnak belénk. Erre most bele futottam Békés Márton (Terror Háza - kutatási igazgató) tegnapi interjújába, és dührohamot kaptam. Konkrétan, nagy nyilvánosság előtt, nagyon sima és lekerekített mondatokban zajlik a HírTV-n a háborús propaganda terjesztése: riportalany és kérdező nagy egyetértésben mond ki ilyen mondatokat:

“Világ-polgárháború korát éljük (...) az erre adott válasz nem lehet más, mint kihirdetni a hadiállapotot, bevezetni a háborús törvényekre jellemző, egyébként minket, az egész társadalmat megvédő új rendszabályokat, és valami módon legyőzni, azt is mondhatnám likvidálni azt az ellenséget, ami a zsidó-keresztény kultúrára rátört. Most az iszlamizmusról beszélek. (...) A politikai iszlámról beszélek, a dzsihád iszlámjáról beszélek.”

“Én úgy látom, hogy Európa lefegyverezte magát (...) el kellene fogadni, hogy háborúban állunk, el kellene fogadni, hogy a háborúban más törvények érvényesülnek, mint a békében, és ennek megfelelő döntéseket kellene meghozni. (...) Nem kellene félni felismerni, hogy háborúban állunk, mert ellenünk háborút hirdetnek és hirdettek.”

Te szerencsétlen, valóban jobb sorsra érdemes Békés Márton, te!

Ellenünk senki nem hirdetett háborút - történész létedre a leghaloványabb fogalmad sincs arról, hogy mit jelent h��borúban állni, kívánom, hogy ez maradjon is így, mert háborúban állni, és közben a TV stúdióban, meg a jól fizetett és biztos állami álláshelyen ülni, na azt nem szokás: a háború az azt jelenti, hogy mindezzekkel te nem rendelkezel, és mész harcolni mert a hatalmasok ezt szánják a sorsodnak. Nem kérdés: te nyilván megúsznád, hogy a tested fogja fel az ellenség golyóit, és másokat juttatna ez a csodás hatalom erre a sorsra, de a lényeg így is ez: háborúban lenni azt jelenti, hogy nyílt fegyveres konfliktusokat/harcokat folytatnak le azok, akiknek bár a legkevesebb közük van ezekhez a konfliktusokhoz, de viszont arra épp alkalmasnak találtattak, hogy az életüket beáldozzák ezek megvívásához.

A kurdok, akikre utalsz nem csak a Daesh terroját szenvedik el, hanem emellett még épp a főnökeid által nagy becsben tartott török diktátor agresszióját is kénytelenek visszaverni. Na, Rojava népe valóban háborúban áll, a törökországi kurdok jelentős képviselői meg börtönökben sínylődnek, és a te főnökeid ehhez lelkesen asszisztálnak. Szóval beszéljünk egyértelműen: elég a háborús uszításból, elég a nemlétező “migránsveszéllyel” történő riogatásból, elég az iszlámmal szembeni gyűlöletkeltésből! Ne árts! Olvass, tájékozódj: először értsd meg, mi az a dzsihád. Megsúgom: a fundamentális terrocsoportok, amelyek az iszlámra hivatkoznak, pont semmiben nem követik a vallás előírásait. A “dzsihád” nem szent háborút jelent, a dzsihád nem terrorizmust jelent (és épp egy történész-embertől ez a fajta minősíthetetlen slendrianizmus elfogadhatatlan!) hanem ez egy lelki gyakorlat, amelyben a vallás gyakorlója erőfeszítéseket tesz, hogy megküzdjön - saját magával. Nem védem az iszlámot - nincs rá szüksége - hanem jelzem: a szándékos és tudatos félremagyarázása alapfogalmaknak nem értelmezni segít a valóban létező konfliktusainkat, hanem csak hergeli és tudatlanságban tartja azokat a polgártársainkat (százezreket és milliókat), akik nem jutnak tisztességes lakhatáshoz, nem kapnak méltó bért, munkát sem, és akik éheznek és nélkülöznek és rettegnek a nemlétező szociális biztonságuk végérvényes elvesztésétől, amivel ez a becstelen kormány riogatja őket folyamatosan.

Ne uszíts.

Ne dezinformálj.

Ne hazudj.

39 notes · View notes

hirzilla · 5 years

Photo

25 éve indult a száznapos ruandai népirtás http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/kulfold/2019/04/07/25-eve-indult-a-szaznapos-ruandai-nepirtas/?feed_id=22819&_unique_id=5ca9b66450b41 Apámat machetével darabokra vágták. Aztán anyámat és a fivéremet is. Hogy kik? Szomszédok, ismerősök. Aki apámat megölte, addig a barátja volt, egyszer egy tehenet is kapott tőlünk. Nem értem, hogyan változott meg hirtelen minden” – a fiatal nő visszaemlékezése mindent elmond arról, amitől érthetetlen a 25 évvel ezelőtti ruandai népirtás. Még akkor is, ha a 800 ezer tuszi és 100 ezer hutu halálát hozó, alig száz napos mészárlás nem a semmiből jött. Ki kicsoda, amitől nem lesz érthetőbb Ruanda lakossága három csoportból tevődik össze: 84 százalék hutu, 15 tuszi, 1 százalék a twa. Valójában azonban a képlet nem ilyen egyszerű. Mindegyik népcsoport ugyanazt a nyelvet beszéli, a kinyarwandát. (Bár hivatalos a francia, az angol és a szuahéli is.) A vallás alapján sem húzhatók etnikai határvonalak: a Magyarország területének 30 százalékával azonos Ruanda ma 12,4 milliós lakosságának fele katolikus, 40 százaléka protestáns, az iszlám alig két százalék. Hogy a dolog bonyolultabb legyen: a szomszédos, 10 milliós Burundi etnikai összetétele ugyanilyen, de a hivatalos nyelv a kinyarwanda helyett a kirundi, amely valójában majdnem ugyanaz a bantu nyelv. Hagyományosan a twa csoportot tekintik Ruanda őslakosainak, de valójában velük azonos időben érkeztek a hutuk, és néhány száz évvel később, a 16. században a tuszik. Állítólag ők északról, a mai Szomália vagy Etiópia területéről. Csakhogy ennek genetikai nyoma nincs, éppúgy bantu eredet mutatható ki. A tuszi-hutu megkülönböztetésnek inkább az I. világháború idejétől lett jelentősége, amikor Belgium megszerezte a területet a gyarmatait elvesztő Németországtól. A gyarmatosítók rájátszottak a különbségre, amely inkább vagyoni alapú volt: a gazdagabbak lettek a tuszik, ők kerültek befolyásos pozíciókba. Ez így is maradt a függetlenség 1962-es kikiáltásáig, amikor a többségi hutuk kerültek hatalomra. Tuszik százezrei menekültek el az országból, ahol közben már a vagyoni különbségek alapján sem volt világos, ki hutu, ki tuszi, de életmód alapján sem. Ráadásul az egymás közötti házasodás sem volt szokatlan. Állattenyésztő, földműves, jómódú és szegény éppúgy lehetett mindkét csoport, már ha lehet külön csoportról beszélni a címkén túl. Sajnos muszáj beszélni a nehezen meghatározható különbségekről, ennek alapján ugyanis öltek: nem csak a függetlenség előtti harcokban, hanem a szomszédos Burundiban is, ahol 1972-ben a hutuk voltak a szenvedő fél. Miután a hutuk vették át a hatalmat az 1962-re függetlenné vált Ruandában, az országot tuszik százezrei hagyták el – ekkor még jóval kisebb, alig négymilliós népességből. De az ottmaradt tuszikkal látszólag helyreállt a béke, bár a tuszik kiszorítása, az etnikai hovatartozás számontartása ebből a célból fennmaradt. Az első elnök hamar klasszikus szerepbe került, egypártrendszert alakított ki, ellenjelöltek nélkül erősítette meg hatalmát elnökválasztásnak nevezett formalitással. 1973-ban aztán saját védelmi minisztere puccsolta meg: a szintén hutu Juvénal Habyarimana 24 éven át maradt elnök, többször 99 százalékos győzelmet aratva az elnökválasztásokon. A tuszi menekültek nem tűntek el Közben azonban a 20 évvel korábban Ugandába menekült tuszik és utódaik sem felejtették el, hogy őket elüldözték. A tuszik az ugandai polgárháború végül győztes ellenzéki szervezetében aktív szerepet játszottak - a sereg negyedét ők adták - annyira, hogy vezetőjük, Paul Kagame Uganda nemzetbiztonsági vezetője lett. Ezután nem volt nehéz megszereznie Uganda támogatását a már létező tuszi menekültszervezet megerősítéséhez, ebből lett 1987-ben a Ruanda Hazafias Frontja (FPR), amely 1990-ben fegyveres harcot kezdett a visszatérésüket elutasító Ruandával. A polgárháborúban az északi területeket ellenőrizték, a ruandai vezetés nem tudta kiszorítani őket. Annyira nem, hogy 1992 nyarára az ENSZ rábírta a ruandai elnököt, Habyarimanát, hogy kezdjen tárgyalásokat a hatalom békés megosztásáról az FPR-rel. Az arushai megállapodást 1993 augusztusában írták alá. Az átmeneti kormányról és a békéről szóló egyezmény érvényesítésére ENSZ-békefenntartók mentek az országba. Egyesült Nemcselekvés Szervezete "Keveset tudtunk a helyzetről. Igazából, sötétben tapogatóztunk" - vallotta meg egy 2004-es dokumentumfilmben a békemisszió egyik tanácsadója. Vele együtt parancsnok, a kanadai Romo Dallaire maga is először járt Afrikában. „Nem találok megnyugvást abban, hogy azt mondom, én mindent megpróbáltam... A lelkem ma is azokkal van. Látom magam előtt a szemeket. Dühös vagy ártatlan tekinteteket... vagy azokét akik azt kérdezik: mi a pokol történt itt?”- mondta Dallaire a népirtás után tíz évvel. Az uszítással nem tudtak mit kezdeni, a mészárlásokról szóló beszámolókat nem tudták ellenőrizni. Az ENSZ egyébként sem állt a helyzet magaslatán: Kofi Annan, a szervezet békemissziókért felelős vezetője (későbbi ENSZ-főtitkár) hangsúlyozta, hogy a békefenntartóknak kerülniük kell a fegyveres konfliktusokat. Kína, Oroszország és az Egyesült Államok ráadásul egyhangúlag a misszió kivonását javasolta. Washington távolságtartását magyarázta a nem sokkal korábbi szomáliai fiaskó is, amikor 18 amerikai ENSZ-katona vesztette életét a Mogadishuért folytatott, milíciák elleni harcban. A megállapodás egyébként is küszöbön volt, így az ENSZ Biztonsági Tanácsa - ahol akkor épp Ruanda is tag volt - azzal próbálta rábírni Ruanda elnökét a megállapodás érvényesítésére, hogy közölték: ha nem lép életbe az egyezmény, akkor az ENSZ missziója kivonul az országból. Ennél jobb ajánló nem is kellett azoknak, akik ellenezték a megállapodást. 1994 április 6-án, miután a részletekről tárgyalt, a hutu radikális szárny által egyre inkább árulónak tekintett ruandai elnök, Habyarimana Ugandából hazaérkező gépét egy becsapódó rakéta megsemmisítette Kigali repülőterén. Hogy ki ölte meg, nem tudni, lehettek radikális hutuk éppúgy, mint tuszik, bár utóbbiaknak az adott pillanatban kevésbé volt érdekük az akció. Netelőtti fakenews Az április 6-i merénylet teljesen megváltoztatta az addig sem vértelen, de a későbbiekhez képest jelentéktelen áldozatokkal járó polgárháború menetét. Az ideológiai terepet a kormányhoz hű médiakészítette elő, a főszerepet az RTML rádióadó és az állami Radio Rwanda vitte. Belső ellenségként tekintett az országban élő tuszikra. Az ötödik hadoszloppal szemben egyre radikálisabb szövegek váltak megszokottá, főként az RTML népszerű zenei betétei között. Akkor ugyan még nem így hívták, de a rádió a fakenews terjesztését is bevállalta – bár ez talán nem meglepő azoknak, akik hallottak már a 20. századról. Tuszi célpontokat, megsemmisítendő civil csoportokat adtak meg, miután arról beszéltek, hogy a tuszik hutuk százezreit öldösik Burundiban. (Aminek viszont megvolt a valós történelmi előzménye.) A dehumanizálás bevett módszerével nem is emberként beszéltek a tuszikról, akiket csótányoknak neveztek. Az elnevezést egyébként eredetileg az FPR harcosai használták magukra. Ez megkönnyítette megbélyegző szó gyors terjedését, már csak azért is, mert a magát tusziként meghatározó FPR eközben valóban harcban állt a ruandai központtal. Így a ruandai tuszi civileket nem volt nehéz az FPR gyilkolásra kész ügynökeinek beállítani. Számolatlan mészárlás A gyilkolásra szabadkártyát kapott tömegek tízezrével indultak el, hogy – leginkább késekkel – lekaszabolják az állami propaganda által emberi lényüktől megfosztott ellenséget. Azt érezted, erős vagy, szinte halhatatlan. Hallod a haldoklók agóniáját, sírását, de te erős vagy. És úgy érzed, következmények nélkül bármit megtehetsz – ruandai elítélt vallott így a Genocide: Worse than war (Népirtás: rosszabb, mint a háború) című dokumentumfilmben. Az ölj vagy megölnek egyszerű képletével lényegében önvédelemnek állították be fegyvertelen civilek, nők és gyerekek lekaszabolását. Olyanokét, akik valójában semmiben sem különböztek tőlük, túl azon, hogy tusziknak mondták magukat, esetleg annak mondta őket a környezetük. Vagy olyan hutunak, aki túlzottan megengedőnek bizonyult a tuszikkal szemben, így árulóként kellett meghalnia. Ez viszont értelemszerűen csak fokozta az öldöklést, hiszen aki nem akart ebben részt venni, tarthatott attól, hogy meggyilkolják. Ha például nagyon nehéz volt utolérni az áldozatot, de utolérted és nem állt ellen, akkor csak megölted és mentél tovább...De lehetett úgy is, hogy ha már nehéz volt elkapni, úgy ölted meg, hogy fájjon. – mondta egy ruandai elítélt. Becslések szerint 130 ezer ember vett részt az öldöklésben, amelyben naponta hat-nyolcezer embert gyilkoltak meg. Felhő szállt az emberek szívére. Minden elsötétült. Tartod a machetédet valaki fölött, aki gyenge és az életéért könyörög, de te megölöd. Erre a népirtásra, ha visszatekintünk, látjuk, hogy túl van minden felfoghatón. Nem tudom megmagyarázni, olyan, mint egy köd, sötétség. Mondhatnám közönynek, de nem az volt. Kegyetlenség, ami hatalmába kerített engem és a bűntársaimat. A három hónapos mészárlásnak az FPR előretörése vetett véget. Amint Kagame csapatai elfoglalták a fővárost, a számolatlan öldöklésnek és a polgárháborúnak is vége szakadt. Az FPR győzelme után civilek ezrei haltak meg az új erők kezétől is, de nem indult szervezett tuszi revans. Az FPR ideológiája az egységes ruandai nemzetre épült. A gyakorlatban nem tartják számon a tuszi és hutu identitást, bár ettől még nem titok, hogy az országot lényegében 25 éve – elnökként 2000 óta – egy kisgyermekként elüldözött, ugandai tuszi menekülttáborban felnőtt politikus vezeti, aki elődeihez hasonlóan 99 százalékkal nyeri meg a választásokat. Igaz, azóta legalább nem volt népirtás Afrika egyik legsűrűbben lakott, és egyik legszegényebb országában. 22 halálos ítélet Az ENSZ Biztonsági Tanácsa végül 2002-ben felállította a ruandai polgárháború felelőseinek nemzetközi bíróságát. 96 vádlottnak – minisztereknek, polgármestereknek, milíciák vezetőinek, a hadsereg vezetőinek – kellett az ICTR előtt felelnie, akik ekkor már akár 6-7 éve őrizetben voltak. Közülük 15-öt felmentettek, tízet más ország bíróságainak adtak át. 17 embert életfogytiglanra ítéltek – közülük hárman már meghaltak – további 18 embert 20-47 év börtönre ítéltek és jelenleg is börtönben vannak. A történész végzettségű Ferdinand Nahimana végül 30 évet kapott. Az RTML társalapítója az ítélet szerint rádiójával óriási szerepet játszott az indulatok felkorbácsolásában és a pogromok koordinálásában. Nahimana azt állította, nem volt hatása a műsorszerkesztésre, április után maga sem ismert a rádiójára. Ennek némileg ellentmond, hogy a rádió korábban is radikálisan uszító volt. Nahimana büntetése kétharmadának letöltése után 2016 végén szabadult. 12 elítélt letöltötte büntetését és szabadulhatott, néhányan a per alatt haltak meg, öten a mai napig szökésben vannak. Az FPR által elkövetett gyilkosságokat nem vizsgálta a nemzetközi bíróság. Ruandai bíróságok halálos ítélete alapján 22 embert végeztek ki. A népirtással kapcsolatos vádak alapján több ilyen ítéletet nem hajtottak végre, miután 2007-ben eltörölték a halálbüntetést. Ezrek kerültek a mészárlásért börtönbe, bár néhány ítélet megalapozottsága vitatható – írta a Human Right Watch öt évvel ezelőtt. Nem tanult belőle a világ Ruanda tragédiája sajnos arra sem volt jó, hogy az ENSZ többé hasonlóra esélyt se adjon:alig egy év múlva 6000 kilométerrel arrébb az ENSZ békefenntartói azt nézték végig tétlenül, ahogy a szerb hadsereg mészárol le nyolcezer bosnyák férfit és fiút Srebrenicában. 1998-ban Bill Clinton Ruandába utazott, ahol lényegében bocsánatot kért azért, hogy nem akadályozták meg a 20. század egyik leggyorsabban véghezvitt népirtását.„Az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség nem tett meg mindent, amit tudott volna, hogy gátat vessen az eseményeknek.”

0 notes

hicapacity · 7 years

Text

alap ateizmus - level 1 - Miért kedvelik egyre többen az ateisták közösségét? ‎Gál Vivien kérdései az ateizmus csoportban

Sziasztok! Esetleg Jó napot/estét! Már a köszönésnél sem tudom eldönteni melyik az illő, fiatalságom miatt. Kicsit félve rakom ki ezt a posztot, bár igaz, csak mesélni és kérdezni jöttem. Egy eleve keresztény családból származom ahol (mint általában szokás) pár hónapos koromban meg is kereszteltek. Választása a gyereknek mint általában, nekem se volt. Teltek az évek és kezdtem nem érteni a vallást és azt hogy miképpen működik. Elsőáldozás előtt, hittanórák sokasága. Nem értésem nagyobbodott. Végülis (bármilyen meglepő) megtörtént az elsőáldozás. Ebben az évben megtaláltam ezt a fogalmat hogy "Ateizmus". Nem tudtam mit jelent így rákerestem. Beleástam magam a témába és észrevettem hogy egyetértek vele. Pár hónapja csatlakoztam ebbe a csoportba, amit nem bántam meg.

A mai nap folyamán édesanyám meglátta hogy tagja vagyok a csoportban. Jöttek a kérdések: "Miért vagy benne?" "Mit jelent ez pontosan?" "Mit akarsz ezzel elérni?" Válaszaimat követően ezek hagyták el a száját: "Buta vagy hogy ilyenekben hiszel."(ha ez a jó szó) "Tini vagy még nem tudsz dönteni." "Majd kinövöd a hülyeségeid." Ezek után elgondolkodtam. Akkor most a vallást erőltetik vagy nem? Mert nekem úgy tűnik hogy igen. És a kérdéseim amelyekre nem kapok sose logikus választ; A vallásos emberek hogy képesek hinni valakiben/valamiben akit/amit még sosem láttak? Honnan tudják hogy isten férfi? Mi van ha nő? A templomokon miért vannak biztonsági felszerelések? Isten nem védi meg őket? Melyik istenség létezik? Melyik a valós?

Sándor Telek: A csopiban maradj a sziasztoknál, majd szól akit zavar és majd figyelj rá ;) Sose félj kérdezni, abból lehet tanulni, még akkor is ha az a válasz, hogy túl fiatal vagy, az is jelent valamit ;) A vallásos emberek is emberek akik a nem vallásosokhoz (ateistákhoz) hasonlóan rengeteg dolgot elfogadnak igazi kritika nélkül, ha belegondolsz muszáj is annyi minden van a világban, azt senki se láthatja át, legfeljebb odafigyelsz, hogy kit tartasz hitelesebbnek. Sok embernek a vallás könnyebbé is teheti az életet, jól átlátható szabályok, kevesebb gondolkodás, kevesebb felelősség, közösséghez tartozás, vagy csak a megszokás. Vivien Gál : Rendben 😄 Egyszóval (bocsánat ha félreértettelek) a vallás egy "könnyebik út"? Sándor Telek: Meggyőződésem, hogy igen. ;)

Norbert Kiss "Az ember..., istenteremtő állat."😋 Janos Varga Mindenkinek ereznie kell,hogy miben hisz,vagy nem hisz!De a kerdeseid,bizony jok,nekem gyerekkorom ota hasonlok a gondolataim,es biztos vagyok benne,nekem van igazam! Bence Kováts Pontosan! A hit érzésekről szól, nem kell hozzá gondolkodni. Ennek megfelelően nem is áll szoros kapcsolatban a valósággal. Kristóf Szabó Röviden: Az isten szó az egy gyűjtűfogalom a legfelsőbb mítoszlényekre, és egy komoly kényszerképzet, melyeket az ember teremtett (kb. 5000 db-ot) , hogy megmagyarázza a világ működését a tudományok kialakulása előtt.

Ha kérdezik, akkor te ugyanazért nem mész el templomba, amiért a másik ember se megy el unikornisokra vadászni. Vallásos emberrel csak azután kezdj el az istenéről beszélni, ha meg tudja neked különböztetni logikusan, tudományosan azt a Pegazusoktól (mert egy meselényről tök felesleges társalognotok), és az -“érzem a szívemben”- az sose válasz (és a bizonyítás kényszere is azt terheli aki azt állítja valamiről, hogy létezik, sose neked kell bizonyítanod valaminek a nem létét, mivel ilyet közvetlen módon nem is lehet bizonyítani, de nem is kell). Illetve az egyházak és a szekták között annyi a különbség, hogy a szektákban van 1 ember aki tudja, hogy ez az egész 1 hülyeség. Az egyházak esetében ez az ember már halott. Nincs objektív morál, mint ahogy ezt a vallások állítják, és a vallások is egymástól függetlenül alakultak ki, bármiféle felsőbb hatalom segítsége nélkül. Kb. ennyi. Sok sikert és Szia! Ha van valami kérdésed még akkor nyugodtan írj (akár privátban is, ha lesz időm válaszolok). Bence Kováts Tökéletes! Kristóf Szabó Köszi, de csak akkor lenne tökéletes, hogyha fele ilyen hosszú lenne maximum. Az istenképet le lehet írni 2 mondatba, dehogy a vallás minden fontosabb része meg legyen cáfolva ami egy beszélgetésben feljöhet, ahhoz tényleg kell a szószám.

Őri Annamária : Szerintem sok, magát vallásosnak tartó emberben is felmerülnek kérdések, de vagy nem meri feltenni, vagy megelégszik a vallási vezetője magyarázataival. Netán egyszerűen úgy érzi, még mindig jobb egy egyházhoz, szektához tartozni, mint sehova.

HiCapaCity: a kognitív disszonancia gyakran abból indul ki, hogy túl sok a felmerülő kérdés, befogadhatatlannak tűnik a számtalan felmerülő szempont, sokkal könnyebb behódolni, nem ellenállni, mint megpróbálni átlátni a szembe jövő szellemi káoszt. Ha az evangelizáció /betérítés/ lezajlott /elfogadtad Jézust vezetődül, fogalmazzák meg a hívek/, a vakhit állapotában következő fellépő a stockholm syndrome, ami részben a bűntudat által táplált, a kezdetekkor átélt önfeladás, önbecsapás, önfelvállalás képtelensége miatt, részben az ebből fakadó stresszre adott rossz válaszreakciók, és az ezek mentén gerjedő kétségbeesés találhatók, mint öngerjesztő alaptényezők /részösszetevők mozgatórugók/. A sarokba szorított ember dilemmáját éli át és ebből a helyzetből kell kisegíteni őt. Megértetni vele, hogy egyrészt - nincs sarokban! Másrészt ha vannak is szorongató, folytogató hatások, és nehezen feldogozható érzések gerjednek ezek mentén, akkor éreztetni kell , hogy ezek természetesek, nem kell megijedni tőlük. Befogadás, oltalmazás, megértés , kéznyujtás segítőkészség, tisztelet és tapintat övezi a tanulást és a tudati önmeghaladást. A mentális progressziót átélő társunkat minden téren támogató segítők várják. /\›› felszabaduló, újjá ébredő, követhető gondolatvilágáról derűsen számot adó, letisztult, nyitott szellemű embert kíváncsi és barátságos közösségek fogadják. Az egoizmus meghaladása mindannyiunk célja. A vallásosság a mímelése az ego Jézusba helyezésének. Egy szorongatott helyzetből fakadóan kötött kompromisszum, amit vállalhatóvá torzítanak a rétegesen hintett és elterített vallási buzgalommal.. A társadalmaink számára a szekularizmus fontossága életbevágó, ha el akarjuk kerülni az emberi közösségek elfanatizálódását és a homo sapiens végleges elvallásosodását, eltorzulását, vallási aberrációját. Ehhez kell segítséget nyujtani az ateista (antiteista) és a szekuláris oktatás bevezetésével. A vallások csak mint dogmatkus szellemi zárványok és ideológiai irányzatok oktathatók a történelem tárgykörében, vagy mint a minden vallásba betekintést engedő átfogó vallástörténeti képzések keretében, de soha nem csúszhatnak át az élő, gyakorolt, az életünket bármilyen érdemi szinten befolyásoló nyilvános körökbe, iskolákat vezérlő tanári szobákba, rektori irodákba, vagy a törvénykezés tereibe, a parlamnetjeinkbe. Ez az emberiség minden nemzetére annak vallási előéletétől függetlenül vontkozó egyetemes minimum irányelv

#ateizmus #antiteizmus #militáns antiteizmus #fundamentális antiteizmus #szekulárisoktatás #©#cmintcapa

3 notes · View notes

bagdyernoke · 2 years

Text

Az oroszok szent háborúja Ukrajnában

A „bűnös Nyugat” ellen

Ahogyan Margin Gak, a Deutsche Welle vallási ügyekkel foglalkozó elemzője a DW egyik adásában kifejtette: Kirill pátriárka az orosz elnök közeli szövetségeseként Oroszország ellenfeleit „gonosz erőkként” emlegeti, Ukrajnát pedig olyan nemzetként ábrázolja, amely behódol a „bűnös nyugati gyakorlatoknak”, többek között teret enged a Pride-mozgalomnak. Gak szerint az egyház Kremlhez fűződő szoros kapcsolatai elengedhetetlenek ahhoz, hogy az orosz közvélemény a háborús erőfeszítések mögé álljon.

A hónap elején a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban tartott homíliájában Kirill azt a kijelentést tette, hogy

az invázió a „melegfelvonulások” terjedésének megfékezésére irányult,

és az eseményeket úgy keretezte, mint „olyan harcot, amelynek nem fizikai, hanem metafizikai jelentősége van”. Hangsúlyozta, hogy nem politikáról van szó, hanem az emberi üdvösségről, így tehát az invázió nem a terület, a nemzeti identitás, a sebzett posztszovjet büszkeség vagy a szoros értelemben vett vallási identitás megvédése érdekében volt szükséges. Ez inkább kultúrháború – szent háború – a vallási tradicionalizmus és a liberalizmus között.

Ukrajna ma egy zsidó származású, vallását nem gyakorló elnök által vezetett ország, ahol katolikus, protestáns, zsidó és muszlim közösségek is működnek, amelyek nem gyökereznek olyan erősen a nemzeti identitásban, mint az ortodoxia. Nagyon úgy tűnik, hogy ez a fajta vallásszabadság – jelentse az a különböző vallások és felekezetek békés egymás mellett élését vagy az egyház(ak) államtól szabad és független működését – a lehető legtávolabb áll a putyini Oroszországtól.

Az orosz fölényt hirdető birodalmi elgondolás szerint ráadásul az ukrán nép mint önálló entitás nem létezik. A bűnös Nyugat megbélyegzése pedig abból a hagyományból is táplálkozik, hogy az ortodoxok őrzik a hét egyetemes zsinat szellemi örökségét, ezért hitben és erkölcsben magasabb szinten állnak, mint az elhajló Nyugat. Mindebből könnyen levezethető a birodalmi gondolat és gyakorlat, vallásban és politikában egyaránt.

A vallás, mint a politikai hatalom kurvája, trón és oltár szövetsége, tiporjátok el a gyalázatost, stb

#kirill #bigottság #gyilkos ostobaság #vallás és hatalom #Putyin kurvája #kiril pátriárcha

12 notes · View notes

politikapolka · 2 years

Text

A vallás az elnyomás eszköze.

Religion is a mean of oppression.

Релігія є засобом гноблення.

#religion

#vallás

$kdnp

#kirillpatriarka

#fidesz

#o1g

#orbánviktor

#isten

#god

View this post on Instagram

A post shared by @memgyartokisiparos

instagram

#vallás #vallás és hatalom #Instagram

2 notes · View notes

napimagazinn-blog · 6 years

Text

https://www.napimagazin.hu/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul/

New Post has been published on https://www.napimagazin.hu/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul/

Szabadkőművesség titkok nélkül

Rengeteg a tévképzet, de az új könyv segít eligazodni a szabadkőművesség témakörében.

A szabadkőművesség nem vallás, nem politikai párt, a magukat testvérnek nevező szabadkőművesek között a vélemény- és gondolatszabadság teljes, egyénileg akár politikai elkötelezettséget is vállalhatnak, de azt a szabadkőműves páholyokban nem kérdőjelezik meg

Sok legenda, s számos tévképzet kering a világban a szabadkőművességről. Számtalan magyarázat ismert, hogy mi is az a szabadkőművesség, kik azok a szabadkőművesek?

A legtöbb (félre)magyarázó a szabadkőművességet olyan titkos társaságként jellemzi, amelynek titkos hatalom van a kezében, s hatalma birtokában a világ megváltoztatására törekszik.

Ezeket a tévképzeteket szeretné eloszlatni az a kötet, amely a 2018-as Ünnepi Könyvhétre jelent meg. A Szabadkőművesség titkok nélkül című antológia olyan írásokat tartalmaz, amelyek hozzásegítik az olvasót a szabadkőművesség megismeréséhez, egy gondolkodásmód megértéshez, “a sötétség eloszlatásához”.

Aki az írásokat összeválogatta, Márton László író, műfordító, a szabadkőművességet jól ismeri, mivel a Martinovics páholy főmestere volt, majd a magyarországi Skót Rend Nagytanácsának főparancsnoka. Az elmúlt huszonöt év alatt ez a harmadik kötet, amit a témának szentel, hiszen “Szabadkőműves gondolatok” és “Iskolája az emberi szívnek” címmel szerkesztett már antológiát és ő fordította magyarra Lessing “Szabadkőműves párbeszédek” című művét is. A “Szabadkőművesség titkok nélkül” című könyv hiánypótló, három évszázad vonatkozó irodalmából kerültek be szemelvények.

Elöljáróban tisztázni kell a kötet legfontosabb mondanivalóját, amelyet az egyik magyar szabadkőműves páholy honlapjáról származó idézettel így lehet a legegyszerűbben megvilágítani:

“A szabadkőművesség független minden politikai, gazdasági, vallási és csoport-hatalomtól. Az emberi élet minden vonatkozásával törődik, az Igazság keresésében semmiféle béklyót nem tűr el. A szabadkőművesség tagjait semmiféle hitelv elfogadására, vagy elvetésére nem kötelezi. A mai szabadkőművesség célja, hogy „az egység központjává váljék, és eszköz, igaz barátságok kötésére olyan személyek között, kik nélküle örökös távolságban maradtak volna”.

A kötetből kiderül, hogy a szabadkőműves páholyok sokkal többet jelentenek egy baráti társaságnál. A szabadkőművesség nem vallás, nem politikai párt, a magukat testvérnek nevező szabadkőművesek között a vélemény- és gondolatszabadság teljes, egyénileg akár politikai elkötelezettséget is vállalhatnak, de azt a szabadkőműves páholyokban nem kérdőjelezik meg. A szabadkőművesség nem önképzőkör, bár, ahogyan magukról az idézett honlapon írják “önmagunkat állandóan csiszoljuk, saját okulásunkra előadásokat tartunk, többek között a társadalmunkat érintő kérdésekről, kultúráról, gazdaságról”.

Márton László nyilvánvalóvá teszi, hogy két célt követett. Az olvasóközönség számára pletyka-és rágalomoszlatóként szerette volna bemutatni, mi történik valóban a páholyokban. A szabadkőművesek számára pedig kézikönyvként szolgálhat.

Az antológiában a szabadkőművességet jól ismerő számos jeles személyiség írásai, beszédei, történetei támpontot adhatnak, hozzájárulhatnak a téma alaposabb megismeréséhez.

Márton László a kötetet elindító írásával egyértelműen hozzásegíti az olvasót a szabadkőműves titkok megértéséhez. Számos olyan kérdésre adja meg a választ, amely az olvasókban felmerül, ha meghallja a szabadkőműves fogalmat.

A három évszázad szabadkőművességének története megértéshez járul hozzá az “Ősi kötelmek” című fejezet, valamint Alain de Keghel francia történésznek a szabadkőművesség egyik legmeghatározóbb személyisége, Anderson személyét megelőző és az őt követő korszakról szóló gondolatai, illetve Michel de Ramsay, a Rend nagyszónokának egy, a szabadkőművessé válás feltételeiről szóló beszéde.

Benedek Szabolcs író írásában bepillantást kapunk a magyar szabadkőművesség történetébe 1989-ig. A kötet első része két történeti visszatekintéssel zárul: Vári László művelődéstörténésznek és a magyar televízióból is közismert orvos- és művelődéstörténész Benedek Istvánnak az írásával.

A kötetben az olvasó találkozhat a szabadkőműves etikáról, valamint pedagógiáról szóló gondolatokkal Benedek Marcell író tollából. A könyv részletesen mutatja be a szabadkőműves páholymunkát olyan szerzők írásain keresztül, mint Jászi Oszkár (társadalomtudós), Supka Géza (író, régész), Molter Károly (egyetemi tanár), Benedek Elek (író).

A könyv oldalain képet kaphat az olvasó a szabadkőművesek gondolkodásmódjáról. Ilyen többek között Sumonyi-Papp Zoltán (író, költő), vagy Matlák Gábor (ügyvéd) írása is.

Az antológiában több ismert személyiség, Kossuth Lajos, Móra Ferenc, Kazinczy Ferenc gondolatai is helyet kaptak, de olvashatunk a kötetben róluk és más ismert szabadkőműves személyiségekről szóló írásokat is. Például Berényi Zsuzsanna Ágnesnek, a magyar szabadkőművesség története kutatójának, a “Kossuth Lajos, szabadsághős, szabadkőműves” című, vagy Nacsády Andrásnak, a Martinovics páholy volt főmesterének, majd a magyarországi Skót Rend Nagytanácsa főparancsnokának, Ady Endrét, mint szabadkőművest bemutató írása, aztán Várkonyi Benedek rádiós újságírónak, Kunfi Zsigmondról szóló cikke, valamint Kende Péter politikai elemzőnek a “Jászi Oszkár hazatér” címmel közölt, a társadalomtudósról és szabadkőművesről szóló méltatása.

Befejezésül két idézet a kötetből. Az első Kazinczy Ferenctől származik: „Énnekem a kőművesség oly társaság, amely egy kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből, melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van, amelyben az ember a királyt és a legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi.”

A másik idézet abból az időből származik, amikor Kossuth Lajost az Egyesült Államokban szabadkőművessé avatták. Vándorútján Bostonban így üdvözölték: „Egykor rabságban Budavár falai között angolul tanult. Most új nyelvet tanulhat: a szabadkőművességét. Ahol tiltják a szabadkőművességet, ott rabság van.”

Az antológia a közvéleményben kialakult torzkép helyett a valódit mutatja be és gazdagítja a titkokat felfedő szabadkőműves szakirodalmat. Az olvasó a könyv befejezése után valóban úgy érezheti, hogy a szerző elérte célját, bemutatta az igazságot a szabadkőművességről.

Jó, hasznos olvasmány érdeklődőknek és a szabadkőművességet ismerőknek egyaránt.

Barát Tamás cikkét apró változtatásokkal vettük át a Népszava.hu portálról. Az eredeti cikk IDE kattintva tekinthető meg.

#barát tamás #értekezés #szabadkőműves #tudomány

0 notes

dzsin · 5 years

Text

Az új vallás

Tegnapi beszélgetés során vetődött fel, hogy van egy olyan törekvés, hogy a környezetvédelem legyen az új vallás. Hogy ez lesz a baloldali progresszív irányzat. Szomorúan sóhajtottam, mert ezek szerint ezen a területen is ketté akarják osztani a társadalmat. Nem csak nálunk, globálisan. Egyrészt borzasztóan fontosnak tartom, hogy bolygónkból ne csináljunk pöcegödröt, de miért kell ehhez embereket egymás ellen lázítani. Miért nem vetjük figyelmünket a nevető harmadik félre, az igazán szennyező piaci szereplőkre, globális cégekre, vállalatokra. Ja, hogy azok jobb és baloldali politikusok teljes védelmét élvezik? Egyébként jellemző a baloldalra, hogy bár távoli erdőtüzek ellen ezerrel ágálnak eszük ágában sincs kézzelfogható otthoni dolgokba is beleállni. Vegyük a Sétáló Budapest programot. Zöld program és szükséges? Igen! Belvárosiként mondhatom, hogy ugyan olyan égető kérdés, mint az erdőtüzek. Támogatják??? Dehogy. Miért is nem? Mert nincs belőle sem politikai, sem gazdasági hasznuk. Én azt gondolom a környezetvédelmet egyszerűen nem szabad a gazdasági szereplők kiszolgálására berendezkedett politikusokra bízni, mert milyen környezetvédelem az??? Ne vallást csináljunk belőle, hogy azon keresztül szintén a hatalom eszköze legyen, hanem kezdjük el a cégekkel lenyeletni, hogy az általuk megtermelt hulladékot is kezelniük kell, az bizony nem ingyen ebéd, ha egyszer használatos műanyagokba csomagolnak mindent. A politikai teret kell visszaszerezni a cégektől az emberek számára.

Oh, tudom, hogy ez nehéz! De el kellene kezdeni, mielőtt petpalackba fullaszt az a Coca Cola, aki közben azt hazudja övé az igazi életérzés.

0 notes

korkep-blog · 6 years

Text

Értékes leletek kerültek elő a régészeti feltárásokon Füleken

A legértékesebb előkerült lelet egy imapecsét darabka, arab feliratok vannak rajta. Sikerült kideríteni, hogy valószínűleg egy siíta imapecsét volt, ami azt jelenti, hogy egyenesen a törökökhöz köthető, egy adott személyhez.

A Füleken folyó építkezések és felújítások kötelező részeként az elmúlt hetekben a Füleki Vármúzeum irányítása alatt leletmentő régészeti feltárásokra került sor, melyeket a Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal rendelt el.

Forrás: Füleki Vármúzeum.

Az új Városi piaccsarnok, a Piac utca és a Koháry-tér közötti területen folyik, a tervek szerint november végén fejezik be. A régészeti feltárás során különböző korokból származó cserépdarabok kerültek elő, az egykori városfal maradványaira azonban nem sikerült rátalálni. Lényegesen gazdagabb leletanyag került elő a váraljai területről, mely munkálatok egyik célja az egykori városfal és a vár kapcsolódásának azonosítása.

Titton Viktória

A feltárásokról, azok eddigi eredményeiről Titton Viktória régészt, a Füleki Vármúzeum igazgatóját kérdeztem.

Kezdjük a piaccsarnok építéséhez kapcsolódó feltárással.

A piaci ásatás egyik célja az volt, hogy megtaláljuk az egykori városfal maradványait, amely a korabeli dokumentumok szerint a vár alatt Kis Bástyától vezetett végig déli irányban felé. A helyszín közelében volt egy sarokbástya és a fal ott kanyarodott kelet felé. Bástyát a posta építésekor bontották le. Ezt a falat kerestük, de nem bukkantunk rá az egész ásatás alatt, a nyomaira sem. Így ez valójában egy negatív feltárás volt. Előkerültek cserepek, kályhacsempe töredékek, szögek, de leletek szempontjából egyik sem volt különösebben értékes.

A legérdekesebb eredmény az volt, hogy kb. 1 m 70 cm-rel a talaj alatt előkerült egy saras, iszapos réteg, amibe ugyan leletek nem voltak, de találtunk benne két függőlegesen bevert facölöpöt. Ez megerősíti azokat ismereteinket, hogy a város központja, egy mocsaras területre épült. A korabeli építkezők ezt úgy oldották meg, hogy az itteni épületeket, beleértve a katolikus templomot a földbe vert cölöpökre építették fel. A cölöpökkel a saras altalajt fogták meg.

Lényegesen gazdagabb leletanyag került elő a Füleki Vár alatti Váralja területről. Mi indokolta az itteni ásatásokat?

Egy sikeres, határon átnyúló Interreges pályázatnak köszönhetően a város csaknem 1 millió eurós támogatást nyert a váraljai terület felújítására. Ennek részeként megújul az egykori városi erődítmény megmaradt bástyája, a felette lévő területen pedig egy nagy parkolót alakítanak ki, nyilvános illemhelyekkel, s nem utolsó sorban felújítják a vár alatti utcákat is.

Forrás: Füleki Vármúzeum.

Kik vettek részt az ásatási munkában?

A vármúzeum munkatársai és munkások mellett két héten keresztül a budapesti ELTE Régészeti Tanszékének hallgatói dolgoztak a helyszínen. Részt vesz Robert Malček, a nyitrai Régészeti Intézet munkatársa is, aki évek óta dolgozik a Füleki Vár területén végzett ásatásokon.

Forrás: Füleki Vármúzeum. Bal oldalon: Robert Malček.

Mi volt a régészeti ásatások fő célja?

Az itteni ásatások elsődleges célja az volt, hogy megleljük az egykori, 17. századbeli városfal maradványait. A terület felújítására összpontosító projekt szempontjából fontos volt bebizonyítani, hogy tényleg az volt-e az iránya a falaknak, mint ahogyan az most látszódik. Négy szondát nyitottunk meg, kettőt (1., 2.) a Kisbástya mellett, kettőt pedig feljebb a Várfelső utca alatti részen (3.,4.).

A várakozásainknak megfelelően a 2-es szelvényben megtaláltuk a kőfal alapozását. Az 1-es szelvényben a kőfal alapja nem maradt meg, a negatív lenyomata viszont igen, törmelékes beszórással együtt, amit kitisztítottunk. Tehát bebizonyosodott, hogy itt volt a városfal, mely a Kisbástyától a vár felé haladva a Bebek-torony mögött kapcsolódott a várhoz.

Számunkra értékes felfedezés volt, hogy az alatta lévő rétegben a felszínre kerültek a régebbi korban épített palánkkerítés cölöpjeinek kb. 80 cm-es mélységű lyukai. Ez azt bizonyítja, hogy a 17. századi kőfal előtt is állt már itt városfal, de az még nem kőből épült, hanem faszerkezete volt. Van olyan korabeli rajzunk, melyen ez látható, még bástya nélkül.

Érdekes leletek kerültek elő az ettől feljebb megnyitott 3. és 4. szondából is. Jelenleg 2.5 – 3 méterrel vagyunk a felszín alatt. Itt rábukkantunk egy összefüggő átégett destrukciós rétegre, ami valószínűleg a 17. század végi várfoglalással kapcsolódik össze. Találtunk itt egy kutat, de ez a beszórás alapján úgy néz ki, hogy újkori kút. Nem kizárt azonban, hogy az alsóbb részei már évszázadokkal azelőtt is ott voltak.

Mivel itt fognak felépülni az illemhelyek a Műemlékvédelmi Hivatal előírta a teljes terület megkutatását, ami azt jelenti, hogy az egész területet le kell bontani. Ezért még várhatóak érdekes eredmények.

Mikorra várható a munkák befejezése?

Konkrét időpont nincs. Attól függ, hogy mikorra sikerül kiásnunk a Műemlékvédelmi Hivatal által előírt területet. Ez valószínűleg szeptember végéig eltart. Azután jön a leletanyagok rendszerezése, a legértékesebb tárgyak restaurálása és konzerválása. Utóbbiak a Füleki Vármúzeum állandó kiállításán kerülnek majd bemutatásra.

Láthatóak maradnak a falmaradványok a nagyközönség részére is?

Nem, a falmaradványokat betakarják. A projekt úgy van felépítve, hogy zöld övezet az említett városfalak nyomai között lesz kialakítva. A területet macskakővel fogják lefedni, s ezen a falak nyomvonala más színű kővel lesz kijelölve.

Pénzérmék

Az ásatások során a nagy mennyiségű töredék (kerámia, edények, kályhacsempék stb.) mellett több értékes lelet is előkerült. Bemutatnád őket?

Előkerült több pénzérme. Találtak ezüst dínárokat, főleg Ferdinánd király időszakából, a 16. század közepétől a 17. század közepéig. A legértékesebb azonban egy ezüst tallér, ami ritkáság, jelenleg tisztítják.

imapecsét töredék

A legértékesebb lelet egy imapecsét darabka. Eredetileg ez egy egész korong volt, bepecsételt arab feliratok vannak rajta (4 pecsét, melyeket egy pecsételővel nyomták rá). Sikerült kideríteni, hogy valószínűleg egy siíta imapecsét volt. ami azt jelenti, hogy egyenesen a törökökhöz köthető, egy egyénhez.

Az eredeti muzulmán vallás évszázadok alatt siítákra és szunnitákra vált szét. Mindkét irányzat a Korán tanításán alapul. Az egyik legfontosabb különbség a két ideológia között, hogy a síiták az imámokat (=vezető) isteni tudással rendelkező spirituális hatalomnak tekintik, aki közvetítő Allah és a hívek között. Ezért az éves zarándoklaton a hívők Mekkán kívül az imámok sírjához is elmennek.

A kerámia töredékekből összeállított korsó

A síiták számára az imám nem egyszerűen a próféta helyettese, hanem az ő megjelenítője a földön. Szerintük az imámok Mohamend próféta és veje-unokaöccse, Ali ibn Abi Tálib leszármazottai, akik – szemben a más származású kalifákkal – mindennemű hatalom legitim birtokosai, akik imámi rangjukkal együtt természetfeletti erőt örökítenek át utódaikra. Mohamed próféta unokáját a családjával együtt lemészárolták Perzsia területén és ott emeltek nekik sírhelyet.

A siítáknak az a szokása, hogy ennek a sírhelynek a földjéből ill. arról a földről vett földből készítenek imapecséteket. Minden siítának van egy ilyen korongja, amivel imádkozik. A sír irányába mozdulnak, a homlokukhoz teszik és úgy imádkoznak. Ez azért is érdekes, mert a törökök inkább szunniták voltak. A vár területéről is nagyon kevés törökkori lelet maradt meg.

Magyarország területéről összesen két ilyen töredék ismert (Szekszárd, Dunapata). Szlovákiából eddig nincs ilyen leletről tudomásom. Ez egy európai jelentőségű lelet!

További leletek?

Gyűszű, pipafej/pipakupak, fenőkövek, egy ezüst fém lapocska gyanúsan törökös díszítéssel, kis tűk (réz), ruhakapocs, késfej, nyél, csákánybalta, ólomgolyók, vaskések, markolatgombok, több gyűrű, ollótöredék, szíjcsatt, könyvborító veret stb. Egy csontfésű töredék, ami értékben kifejezve nem olyan nagy érték, de mint lelet nagyon ritka. Nagyon szép lelet a díszített csontlapocska, melyeket fegyvertusok díszítésére használták, de biztos, hogy más fa tárgyra is került hasonló berakásként. Érdekes egy pecsételő fejrésze a „Hieronymus skalka“ felirattal.

Korban a leletek nagy része a 17. századból való, de előkerült néhány tárgya a korábbi időszakból is.

Ezekből eddig itt csak szórványleleteket találtunk, de számítunk arra, hogy a felső két szonda szelvényben eljutunk az őskori rétegekig. A vár túlsó oldalán talált őskori leletek arra utalnak, hogy a hely már az őskorban lakott volt. Szinte bizonyos, hogy ha a várhegy lakott volt, akkor az őskorban a váralja is lakott volt. Hamarosan kiderül, hogy az elképzeléseink beigazolódnak-e.

Puntigán József

Képek: A szerző és a Füleki vármúzeum felvételei

0 notes

nemzetinet · 6 years

Text

Értékes leletek kerültek elő a régészeti feltárásokon Füleken

A feltárásokról, azok eddigi eredményeiről Titton Viktória régészt, a Füleki Vármúzeum igazgatóját kérdeztem.

Kezdjük a piaccsarnok építéséhez kapcsolódó feltárással.

Lényegesen gazdagabb leletanyag került elő a Füleki Vár alatti Váralja területről. Mi indokolta az itteni ásatásokat?

Kik vettek részt az ásatási munkában?

Mi volt a régészeti ásatások fő célja?

Mikorra várható a munkák befejezése?

Láthatóak maradnak a falmaradványok a nagyközönség részére is?

Az ásatások során a nagy mennyiségű töredék (kerámia, edények, kályhacsempék stb.) mellett több értékes lelet is előkerült. Bemutatnád őket?

Magyarország területéről összesen két ilyen töredék ismert (Szekszárd, Dunapata). Szlovákiából eddig nincs ilyen leletről tudomásom. Ez egy európai jelentőségű lelet!

További leletek?

Korban a leletek nagy része a 17. századból való, de előkerült néhány tárgya a korábbi időszakból is.

Puntigán József

Képek: A szerző és a Füleki vármúzeum felvételei

Értékes leletek kerültek elő a régészeti feltárásokon Füleken a Nemzeti.net-en jelent meg,

#Mohamed próféta #régészeti feltárás #törökök

0 notes