#vendéglő

[lovasoklonelkul]

#874_22.10.08_István Pince, Pécs

[meztelenreklam]

Vendég, 1925. augusztus 15.

via EPA

[tartsdmegazaprot]

maros vendéglő mátrai borzaskajaaaaa naon jauuuu vooooot! 😌

[otthonzulles]

[pokmajom]

Egyetek finom halakat orchideák között a téli Bükkben.

[haszongabor]

Margitszigeti FLORIS cukrászda és étterem valamint a POLO-bár

Margitszigeti FLORIS cukrászda és étterem valamint a POLO-bár

A Floris cukrászda 1928–1933-ig működött Margitszigeten . A felső képen vélhetően a nyitás közeli állapot látható, a telt házas kerthelyiséggel és mögötte az átalakított volt Nádor szálló épülete (akkor már a Floris cukrászda), ami egyben a Polo -bárt és Polo klubot is magába foglalta. Nagyjából ugyanabból a szögből készült 2021-es felvétel, a jelenlegi épületmaradványokról. – Photo & Graphic…

[donb]

gasztrohelyesírás

Ha már fílo, jut eszembe egy régi poszt:

Csezáre salátája

azt meséltem már itt tumbleren, hogy matekérettségin megbuktam és pótérettségin mentem át kettessel???? :D:D:D:D (beneipeter posted this) valahogy nem vagyok meglepve (don B reblogged this) gondolom azon annál inkább, hogy gimiben híresen jó helyesíró voltam, kb iskolaelső, velem példálóztak. nem tudom, hova lett ez a képesség, vagy a mezőny lehetett olyan gyenge? (peteranna reblogged this)

Valahogy úgy van, hogy a magyar közoktatás kábé addig képes behatolni a magyar helyesírás szerencsétlenül összenyelvtanozott dágványába, hogy hülye papagáj, de röhejes bagoly, meg hogy tízen voltak, de tizenketten voltak (ceterum censeo, tiltsák be az í, ú, ű betüket, hosszú felső nyelvállású magánhangzók márpedig nincsenek (na jó, nem bírnak értelemmel)).

Akinek az agyberendeződése lehetővé teszi ezeknek a besulykolandóknak (mindig meg kell nézzem a szótárban, ly-jel van-e a sulykol) viszonylag mérsékelt keservek árán való elsajátítását, az lesz a „jó helyesíró”. Középiskolai szinten. Aztán akit szerencsétlensége professzionális szöveggyártóvá teszen, fültövét vakarva toporoghat az egybe-külön írás (jól néz ki, mi?), az ilyen-olyan agyonbonyolított tulajdonnevek, a mint előtti vessző meg a többi cizellált hókuszpókusz labirintusában. Már ha érdekli egyáltalán szövegeinek a helyesírási szabályzathoz való viszonya.

Szegény Péter Anna pechjére megakadt a szemem egy Malackaraj-poszt címén. A Cézár vajon mi? Ahogy Annának evidens, hogy az a saláta, amit a magyar vendéglősök fölszolgálnak, nem az a saláta, nekem az volt ránézésre egyértelmű, hogy a Cézár saláta – így, ebben a formában – nem lehet ételnév (az aktuális helyesírásikézikönyv-állományhoz rigorózusan ragaszkodva nem lehet).

Kitérő: Ha megnézzük a dolgozatot, jellegzetes helyesírási képet mutat. A jó helyesírású magyar újságíróké ilyen. Ők azok, akik álmukban sem írnák hosszú második i-vel a mindig-et, és azt is tudják, hogy a muszáj j-vel muss sein. Viszont az és előtti vesszőt már csak hetven-nyolcvan százalékos aránnyal szokták eltrafálni (meglocsolom vele a leveleket[,] és parmezánt forgácsolok rá). Bizonyos „kurta” főmondatok és mellékmondatuk közé is el-elfelejtenek vessztőt tenni (emlékszem[,] amikor még olvasni se tudtál; azt beszéljék[,] az Aranyhalba’ büdös az étel). És sokkal kevesebb sikerrel szoktak megbirkózni a bonyolultabb összetett szavakkal. Kevesen tudják a mozgószabályokat, na. Például, hogy a római saláta levele, az rómaisaláta-levél. De vissza a salátához!

Első ránézésre azt gondolná az ember, hogy az az étel, amit a Malackaraj Cézár salátának nevez, talán Julius Caesarról kapta a nevét (nem róla kapta). Vagyis egy tulajdonnév van benne. Elég G. Bogár Edit cikkébe (Személynevet tartalmazó ételneveink 1. rész, 2. rész) beleolvasni, hogy lássuk, a személynevet tartalmazó ételnevekkel meglehetősen összevissza bánnak az étlapok (a főúrnak vagy a főszakácsnak ritkán jut eszébe korrektor után nézni), de ha hiszünk a helyesírási szótáraknak, követhetjük az analóg példákat: Esterházy-rostélyos, Újházi-tyúkleves, Gundel-palacsinta, Mozart-kugli, Cumberland-mártás, Worcester-szósz, Sacher-torta, Rákóczi-túrós stb.

Vagyis Caesar-saláta.

Hacsak nem gondoljuk, hogy ez a név már köznevesülve van, mint a dobostorta, a székelykáposzta vagy a zserbószelet. Akkor pedig cézársaláta.

Vélhetnénk (vélhetnők) azt is, hogy az a cézár abban a salátában foglalkozásnév: diákcsemege, gulyásleves, hentesborda, parasztkolbász, pásztortarhonya, vadászfelvágott, sőt! császárgomba, császárhús, császárkörte, császármorzsa, császárszalonna, császárzsemle stb. Akkor is cézársaláta.

Salátánk azonban nem Juliusról, a cézárról kapta a nevét, hanem egy olasz származású vendéglős, Cesare Cardini keresztnevét őrzi. Cardini az Egyesült Államokban és Mexikóban működött, úgyhogy Cesare, César és Caesar formában is találkozhatni a nevével. Ahogy nézem, az angolok, németek, svédek, hollandok a Caesart használják a saláta nevében, a franciák, spanyolok a Césart, az olaszok persze a Cesarét.

Namost, használhatjuk akár az angol, akár az olasz, akár a spanyol keresztnevet, sőt a magyar Cézár keresztnevet is, mindenképp nagy C és kötőjel a „szabálos”: Caesar-saláta, Cesare-saláta, César-saláta, Cézár-saláta. (A Malackaraj mentségére legyen mondva, a Google fordítója az angol „Caesar salad”-ot „Cézár salátá”-nak fordítja, nagy C-vel, különírva, statisztikai alapon valószínűleg.)

De legjobb, ha nem gatyázunk, és köznevesítjük: cézársaláta.

Eszmefuttatásunkat ezzel befejezettnek nyilváníthatnánk, de! Ismerjük be férfiasan, hogy a kötőjeles írásmód melletti érvelésünk nem valami izmos, valójában egyetlen (tekintély)érven nyugoszik, azon ti., hogy nem találtunk helyesírási szótárainkban olyan tulajdonnevet tartalmazó ételnevet, amibe a szótárszerkesztők ne írtak volna kötőjelet. De ha jobban megnézzük a tulajdonnevet is tartalmazó különféle neveket, megnevezéseket, találhattunk volna más analógiákat is. Biztos, hogy a Jókai-bableves értelmezése ’Jókai kedvenc paszulylevese’ kell legyen? A Gundel-palacsinta ’Gundel kitalálta palacsinta’? A Rákóczi-túrós ’Rákóczi-féle túrós’?

Vegyük, mondjuk, a márkaneveket. Ha a Fiat autó vagy a Samsung tévé különírandó, miért ne lehetne a Gundel is „márka”? Vagy ott vannak az olyan intézménynevek és intézménynévszerű megnevezések, mint a Jókai Színház meg a Jókai vendéglő. Miért a Jókai-szobor meg a Jókai-regény analóg a Jókai-bablevessel, miért nem az előbbiek? (A földrajzi neveket jobb nem piszkálni: Jókai utca, Jókai-völgy, Jókaifalva, bahh.) De hát ez van, illetve nincs: tételes ételnévszabály nincs. Marad a szótárírókra hagyatkozás, ők meg, úgy látszik, nem a ’Jókairól elnevezett bableves’ értelmezésre hajlanak, hanem a ’Jókai-féle bableves’-re.

Na, hűtsük le magunkat, és együnk egy erdőmesterfagylaltot! Amiben az a szép, hogy a Waldmeister nemcsak azt jelenti, főerdész, hanem azt is: szagos müge.

[markoferko]

"A vádirat szerint a fiatal férfi 2021. augusztus 11-én éjjel Salgótarjánban leintette egy autót vezető ismerősét, és megkérte, hogy vigye el őt egy vendéglőbe. A vendéglő melletti benzinkúton a sofőr tankolt, majd bement fizetni, a vádlott ekkor átült a volán mögé és Bátonyterenyére hajtott, ahol a gépkocsit az abban talált értékekkel – így a sértett mobiltelefonjával, ruhaneműivel, személyi irataival – együtt eladta. Másnap délelőtt a sértett felkereste a férfit, hogy visszakérje az autót és a dolgait, azonban a vádlott ököllel arcon ütötte, majd a menekülő sértettet felbuktatta és meg is rúgta őt."

EMBERI!

[housesofbudapest]

Budapest, 5th district, 100 éves vendéglő

[fovarosiblog]

A 1920-1930-as évekre már nemzetközi hírnévre tett szert, és amikor 1937-ben III. Viktor Emánuel olasz király Magyarországra látogatott, a székesfehérvári bankett megrendezésével Gundel Károlyt bízta meg a kormány.

Két évvel később a New York-i világkiállítás magyar pavilonjának hivatalos étterme a Gundel volt, és a The New York Times elismerően így írt: „A Gundel-vendéglő nagyobb, jobb hírverést biztosít Budapest számára, mint egy hajórakomány turista-prospektus.”

[meztelenreklam]

Csíki hírlap 1912.31. via EPA

[petrany]

Árpád Műmalom, Dunaszekcső. Elvileg 10 millióért a tiéd, gyakorlatilag egy műemlék beszakadt tetővel, ázó falakkal. Összedőlni nem fog, rendesen meg van csinálva, de a végtelenségig így nem húzhatja.

Kezdete: Kovács János és társai, Árpád műmalma a Dunaszekcsőn közkereseti társaság 1913. évi márczius hó 4-én alakult. Tagjai Kovács János mészáros és vendéglős és neje szül. Varga Etelka baranyaszászvári, Varga Ferencz gépgyáros és neje szül. Mihálovics Mária mohácsi lakosok. A czéget egyedül Varga Ferencz képviseli és jegyzi. — Molnárok Lapja, 1913 (20. évfolyam, 1-52. szám.

[katallure]

ZÓRÁD ERNŐ Vendéglő a Turul madárhoz

[crowley1990]

Hello can someone send me some goulash soup from Paprika Vendéglő in Budapest please and thank you

[haszongabor]

Margitszigeti FLORIS cukrászda és étterem valamint a POLO-bár

Margitszigeti FLORIS cukrászda és étterem valamint a POLO-bár

A Floris cukrászda 1928–1933-ig működött Margitszigeten . A felső képen vélhetően a nyitás közeli állapot látható, a telt házas kerthelyiséggel és mögötte az átalakított volt Nádor szálló épülete (akkor már a Floris cukrászda), ami egyben a Polo -bárt és Polo klubot is magába foglalta. Nagyjából ugyanabból a szögből készült 2021-es felvétel, a jelenlegi épületmaradványokról. – Photo & Graphic…

[versinator]

Említve bakk

Fénylők mikrokozmoszunk tüneményét kupámat Fiakkert fenyőfák kitöri átgázolsz Hallgatásokkal elérlek szatírára bizalmat Viliről lezuhanni lakásból elröpülsz

Megvakul kocsonyák pechünk darabomat Tízben simogassa csatangol nyúlsz Érvényesülését verővel rengetegnek uramat Szivarnál nyerészkednek dalja kélsz

Porcellán vendéglős hoppsza csipkével Tárlat félszegül zenitre áthat Búsabban lucifer szügye esetével

Felriadva ilyentájt sejlik feldoboghat Lépegettek hahotázó parázslik versikével Pogácsa lapomban felhőkre hullhat