Újra élek...
Újra élek, működött a defibrilátor.
Visszarántott a korgó gyomrú világba.
Kár. Odaát mindenki nyugodt, csupa kisimult arc, nem ismert a xanax
Külön-külön nem haragszom senkire,
Miért tenném, a nővérke is olyan szépen mosolyog.
Igaz van rá oka, senki sem szart be ma.
De Mindig éhezem,éhezel, éhezünk, egyre csak falunk, zabálunk, de gyomrom, gyomrod, gyomrunk elnyel, nem csillapodik.
Kivert kutyák vagyunk.
Állunkról nyál és zsír csorog
s csöpög kerek hasunkra le.
Csámcsogva pletykálkodunk jelenről, múltról, hitt jövőről.
A szánkból lifegő húscafat is gondolkodott valaha. S most mi lett belőle...
Szegény Csirkefalat.
Baromként futkározunk,
testünk az égieknek frissen tartva.
Az ál-jólét ízünk miatt kell. Kevesebb szenvedéssel jobb lesz húsunk.
Ha egy csillagóriás megéhezik, tudd meg, okkal esik rád a cserép. Az égi hentes épp kiválasztott.
Kibontja lágytojáskoponyád, s
kanalazza is a kocsonyát.
Velős pirítós vagy te is, ne félj!
Mi mind azok vagyunk.
Vagy bordaszelet.
Csontjainkból evőeszköz,
bőrünkből előke lesz.
De elég a szóból, harangoznak délre.
jó étvágyat!
4 notes
·
View notes
Nem köszönt...
Nem köszönt, rögtön a tárgyra tért.
Sosem köszönt, ez is furcsa volt benne.
Mintha mindig sietne. Hajtaná a sátán, tettrekészség vagy az élni akarás.
Azt mondta mennie kell.
Nem tudja mennyi időre megy.
Rövid csók, egy ölelés a gyereknek, s egy végtelenbe nyúló pillantás a házra, hol felnőtt.
Nem tudta merre megy, azt sem, hogy meddig lesz távol.
Csak azt tudta, hogy most, ennek itt vége van.
Valami új fog kezdődni.
Csodálatosan rémisztő, de új.
(Sablonúr azt mondaná, ha egy ajtót becsuksz... de nem mondom végig, nem vagyok sablonúr.)
Mindenki felszáll erre a vonatra egyszer.
Lehet néha még kiszállsz pihenni, meginni egy-egy kávét, de a vége ugyanaz. A vonat kisiklik, s az utasok szétfolynak a tejúton, az űr hajszálvékony ökörnyálán.
2 notes
·
View notes
Egy négyzetméter
Egy négyzetméternyi hófolt.
Szétnézek s kérdem: "Csak ennyi volt?"
A hóember is kettészakadt
köldökénél érte a guillotine.
olvad a hó a világ, s olvadsz te is.
elolvadunk mind, jön a tavasz.
elfolyik az egykori egész
tavasz tüze perzsel most
mindent, légy merész
mert sose lehet tudni.
lucskos a nadrágom is
nem csak a cipőm
latyaklabirintusban keringünk
mi, varangyos brekegők
1 note
·
View note
Egy karosszék...
Egy karosszék és én.
E percben a világ közepe.
Ablak is akad, elég rozoga. De gitt nincs benne, kivette már Boka.
Hallgatom szívverésem. Mást úgysem tehetek. Pam-pam-pam. Az ütem megmarad.
Pumpálj kicsi szív, csak pumpálj!
Mi lenne ha most megállna?!
Mi adna testemnek ütemet?
Nem is a halál,
a banda dobosának hiánya rémítene meg.
1 note
·
View note
Mi értelme...
Mi értelme kirakósnak lenni?
Szétesni látszom.
Töredezek, mint a késő modern líra.
Mily csodás!
Összeraksz vagy szilánkosra törsz,
Rajtad áll. De meddig törhetek?
Tíz éve raktak ki utoljára.
Mi vagyok? Belepett a por.
Már senki sem játszik velem.
Nem fognak kirakni.
Én hallom a halált, nagy morajjal jön minden délután.
Csak szívna fel végre.
Megnyugtatna a porzsák csendje.
Második anyaméh.
De ha keresztben megakadok?
Nem, az nem lehet. Minden simán megy majd. Imádkozzatok értem.
A Porzsáktemetőben leszek. Hollétéről semmit sem tudok.
Ezek után mondd, mi értelme kirakósnak lenni?
1 note
·
View note
Oszlopsor
1 note
·
View note
Hold flash
Holdvilágban tetszeleg az éj,
Szemem elvakítja, úgy szikrázik.
Különleges a mai éj,
Szamarak hada i-ázik.
Kutyák tutulnak, macskák nyávognak rá a kerek holdra.
Különleges a mai éj.
Boszorkák táncát látni a fák felett.
Utcabált, utcabált!-dörömböl bennem a vágy.
Ropjuk együtt a hold alatt, ma éjjel minden szabad!
Különleges a mai éj, nézzen az égre mind, ki él!
1 note
·
View note
Fölösleg
Fölösleg
Ha eltűnik a szép
ha eltűnik örökre...
Kihűlt, édes szavak:gyöngy, csillám, akác
ez marad.
Üres utak, falak, tátogó halak
sötét alak, túl nagy falat
görcsös kamasz
ez marad.
Szókratész meghal, Platón megmarad
A sikátor igen, a vértócsa nem,
az nem marad.
A hat petty nem, csak a bogár marad.
csak a hús marad.
csak a torz marad.
1 note
·
View note
Számháború
-szerkesztett szavak egy szervetlen világban-
feltépett macskakő előttem
a törmelékben cigarettacsikk
ég még egy kicsit
de ez már végstádium.
bőrlabirintusom vágányai mélyebb
üzenettel bírnak-e
jósolj nekem cigánymikulás
Jósolj s talán újra hiszek szakálladban.
Hajnali öt.
Az árkádok bezárva.
Csak én lézengek ebben a kibaszott szmogban.
Insomnia a mocsokban...
Bujdoklom, játékos vagyok egy globális számháborúban.
de leolvastak, gém óver
3 notes
·
View notes