Hanglemez 2019/04
Holly Herndon: Proto 9.0 (kísérleti elektronika)
PJ Harvey: All About Eve 9.0 (színpadi zene, de úúdeszép)
Callum Easter: Here Or Nowhere 8.5 (szellemjárta, másvilági lofipop)
Kornél Kovács: Stockholm Marathon 8.5 (housepopdeepoutside)
Rev Magnetic: Verses Universe 8.5 (electro shoegaze)
The Caretaker: Everywhere At The End Of Time - Stage 6 8.5 (dark ambient)
These New Puritans: Inside The Rose 8.5 (posztpop)
96 Back: Excitable, Girl 8.5 (nu-electro)
Georgia: Time 8.5 (absztrakt elektronika)
Billie Eilish: When We Fall Asleep, Where... 8.5 (pop)
Minor Poet: The Good News 8.5 (00′s indierock)
Henning: Natter Utan Dagar 8.5 (softrock, “markknopflerwave”)
Fennesz: Agora 8.5 (ambient)
Ohtis: Curve Of Earth 8.5 (folkamericana)
Tree: We Grown Now 8.5 (hiphop)
Lafawndah: Ancestor Boy 8.5 (keleties altr&b, deconstruct tribal glitch bass)
Avey Tare: Cows On Hourglass Pond 8.0 (neopsychfolktronica)
The Fat White Family: Serfs Up! 8.0 (neopsych)
Sote: Parallel Persia 8.0 (elektroakusztikus perzsa klasszikuszene)
Anderson .Paak: Ventura 8.0 (neosoulfunk)
Intellexual: Intellexual 8.0 (neosoul-jazz)
Visible Cloaks+Yoshio Ojima+Satsuki S: serenitatem 8.0 (ambient)
Smallpeople: Afterglow 8.0 (deep house)
Central: Om Dans 8.0 (tech house)
Kristín Anna: I Must Be The Devil 8.0 (avantfolk)
Nilüfer Yanya: Miss Universe 8.0 (gitárpop-pop)
Aldous Harding: Designer 8.0 (indiefolkpop)
Weyes Blood: Titanic Rising 8.0 (carpenters-pop)
Kronos Quartet & Marja & Mahsa Vahdat: Placeless 8.0 (perzsa kamarafolk)
Rico Nasty & Kenny Beats: Anger Management 8.0 (hiphop)
Romeo Santos: Utopía 8.0 (bachata)
DJ Spider: Democide 8.0 (dark techno)
Duke: Uingizaji Hewa 8.0 (singeli)
Beth Gibbons & TPNRSO: Górecki Symphony No. 3. 8.0 (modern klasszikus) Lucinda Chua: Antidotes 1 EP 8.0 (csellós kamara-r&b-szofiszti-ambient pop)
Prins Thomas: Ambitions 7.5 (baltibeat)
Jayda G: Significant Changes 7.5 (akadémikus disco)
The Chemical Brothers: No Geography 7.5 (dancepop)
Fontaines D.C.: Dogrel 7.5 (posztpunk)
Caroline Shaw+Attacca Quartet: Orange 7.5 (kamarazene)
Kelsey Lu: Blood 7.5 (hibrid artpop, csellóval)
C Duncan: Health 7.5 (szofiszti-kamarapop)
Nihiltoxica: Biiri EP 7.5 (bugandian techno)
Jeff Tweedy: Warmer 7.5 (folkrock)
Jenny Lewis: On The Line 7.5 (soft americana pop)
Otoboke Beaver: Itekoma Hits 7.5 (punk, popnoise)
Ifriqiyya Électrique: Laylet el Booree 7.5 (sufi rock)
Umut Adan: Bahar 7.5 (anatolian psychrock)
Altin Gün: Gece 7.5 (anatolian rock)
Flume: Hi This Is Flume 7.5 (wonky mixtape)
Stealing Sheeps: Big Wows 7.5 (electropop)
Marina: Love + Fear 7.5 (pop)
Beyoncé: Homecoming 7.5 (koncertlemez)
The Flaming Lips: King’s Mouth 7.5 (pszichpop-ambientpop)
Mini Dresses: Heaven Sent 7.5 (lofi dreampop)
PUP: Morbid Stuff 7.5 (punkrock)
Spiral Stairs: We Wanna Be Hyp-No-Tize 7.5 (heartland rock)
Craig Finn: I Need A New War 7.5 (heartland altcountry)
Bruce Hornsby: Absolute Zero 7.5 (heartland softrock)
Quelle Chris: Guns 7.5 (abstract hiphop)
Kevin Morby: Oh My God 7.5 (indie folkrock)
Matthew Herbert Brexit Big Band: The State Between Us 7.5 (bigband-dance)
Christian Scott aTunde Adjuah: Ancestral Recall 7.5 (trombitás-spokenes jazz)
Ex Hex: It’s Real 7.0 (powerpop, garagesoftrock)
Rozi Plain: What A Boost 7.0 (indie artpop)
Idlewild: Interview Music 7.0 (hymndie rock)
Lambchop: This (Is What I...) 7.0 (indietronica)
Bibio: Ribbons 7.0 (folktronica)
Billy Woods + Kenny Segal: Hiding Places 7.0 (abstract hiphop)
Pivot Gang: You Can’t Sit With Us 7.0 (jazzrap)
Angelique Kidjo: Celia 7.0 (afrocuban)
Joni Void: Mise en Abyme 7.0 (hangkollázs-elektronika)
Refugees For Refugees: Amina 7.0 (worldmusic)
Mdou Moctar: Ilana 7.0 (tuareg desert blues)
Martha: Love Keeps Kicking 7.0 (power indiepop)
Control Top: Covert Contracts 7.0 (queercore)
Big Thief: UFO-F 7.0 (indierock, indiefolk)
Priests: The Seduction Of Kansas 7.0 (punkpopindie)
Bogdan Raczynski: Rave ‘Till You Cry 7.0 (idm)
DJ Nate: Take Off Mode 7.0 (footwork)
Lizzo: Coz I Love You 7.0 (popsoulrap)
Bill Mackay: Fountain Fire 7.0 (americana, instru gitárzene)
Foxygen: Seeing Other People 7.0 (retropoprock)
The Ninth Wave: Infancy Part 1 7.0 (pomp new wave)
Jab: Erg Herbe 7.0 (new age-space ambient)
Shana Cleveland: Night Of The Worm Moon 7.0 (psychfolk-dalszerző-előadó)
Patio: Essentials 6.5 (posztpunk)
American Football: American Football (LP3) 6.5 (midwest emo, dreampostrock)
Cinematic Orchestra: To Believe 6.5 (background pop)
Tiger And Woods: AOD 6.5 (summery discopop)
Kel Assouf: Black Tenere 6.5 (desert blueselectrorock)
Citizen Bravo: Build A Thing Of Beauty 6.5 (geek indiepoprock)
Faith Eliott: Impossible Bodies 6.5 (indiefolk)
Girl Unit: Song Feel 6.5 (pop bass)
Insignificant Other: I’m So Glad... 6.5 (twee-indiepoppunk)
Kap Bambino: Dust, Fierce, Forever 6.5 (electroclash)
HVL: Rhythmic Sonatas 6.5 (acid techno)
Deafkids: Metaprogramacao 6.5 (tribal noiserock)
Logos: Imperial Flood 6.0 (weightless, ambient grime)
Paws: Your Church On My Bonefire 6.0 (indierock)
Wand: Laughing Matter 6.0 (neopsych artrock)
Dis Fig: Purge 6.0 (posztindustrial power noise)
Alberich: Quantized Angel 6.0 (posztindustrial power noise)
Kinbrae: Landforms 6.0 (electronic ambient posztrock)
Brutus: Nest 6.0 (dallamos poszthc)
Real Life Buildings: Ohio And West 6.0 (tweepop)
Emily Reo: Only You Can See It 6.0 (artsypop)
Laura Stevenson: The Big Freeze 6.5 (indiefolk)
Frankie Cosmos: Haunted Items 6.0 (piano indiefolk)
The Gotobeds: Debt Begins At 30 6.0 (posztpunk-indierock)
Angel Du$t: Pretty Buff 6.0 (poppunk)
Tommy Four Seven: Veer 6.0 (indusztri techno)
Gesaffelstein: Hyperion 6.0 (electropop-synthwave)
Minimal Violence: InDreams 6.0 (’91 style ravetechno)
Lamb: The Secret Of Letting Go 6.0 (trippop)
Las Hermanas Caronni: Santa Plastica 6.0 (argentin-francia kamarafolkjazz)
Adam Stafford: The Acid Bothy 5.5 (psychedelic synth jams)
Tamaryn: Dreaming The Dark 5.5 (dreamy synthpop)
Apparat: LP5 5.5 (artsypop)
Khalid: Free Spirit 5.5 (pop)
Gary Clark Jr.: This Land 5.5 (retrosoulrock)
+++
Floating Points: LateNightTales 8.5 (válogatás obskúrus souljazzambientből)
Laurel Halo: DJ-Kicks 8.5 (mixlemez, nagyon jó tech-outsider-electrohouse)
Marvin Gaye: You’re The Man 8.0 (posztumusz lemez 1972-es felvételekből és azok remixeiből, néha nagyon jó, néha kislemez b-oldal-minőség)
Vatican Shadow: Berghain 09 8.0 (dj-mix industri dark techno)
Válogatás: Eminent Domain 7.0 (noise-techno)
(Ezeken kívül még sok lemezbe belehallgattam, és maximum 10 percet töltöttem velük, mert annyira nem nekem szóltak vagy szimplán borzasztóak voltak, ezeket nem sorolom. És igen, ez amolyan laza sorrend.)
Január Február Március
Április első fele elszállt anélkül, hogy esélyem lett volna zenét hallgatni, úgyhogy márciushoz hasonlóan ez is egy félhónap volt ilyen szempontból. Nem is hallgattam meg mindent, amit szerettem volna (de még hiszek benne, hogy májusban utol tudom érni magam). Inkább leginkább azokat, amik érdekeltek, amiktől jót reméltem, és pont ezért talán némileg aránytalanul sok a jobb lemez (7.5-8-as), mint a közepes-átlagos-rossz - mert persze inkább többen, mint kevesebben szállították is a reményeknek megfelelőt. (Amúgy meg kicsit azt érzem, végignézve most a lemezeken, hogy megengedőbb voltam a pontszámokkal, de sebaj.)
Legjobban Holly Herndon albuma tetszett áprilisban. Lehet, az is segítette az első helyre, hogy úgy egy hete hallgatom, szóval az élmény is a legfrissebbek közé tartozik. Herndon folytatja a Platformon megkezdett utat, a mesterséges intelligencia humanizálásának vizsgálatát, ezúttal nagyon sok emberi hanggal, énekkel, kórussal, továbbra is elvarázsoltan, behatárolhatatlanul. Tudom, kiszámítható is vagyok, ha PJ Harvey csinál valamit, azt ájultan rajongom. Persze eskü, nem akarok én így tenni, de hát mennyire gyönyörű színpadi zene ez is. Mennyire nem írtak róla szinte sehol. Amilyenek a dalai, olyat tud kamarahangszerelésben is. Éjszaka a tökéletes hallgatni.
Callum Easter egy edinburgh-i underdog, nem lesz belőle sztár, de harmonikás, szabálytalan kamara-indiepopja tök élvezetes anyag. Kornél Kovács mifiúnk második lemeze is telitalálat, sőt, jobb mint az első, annyira nincs párja manapság játékos, humoros, sablonoktól eltérő house-ban. Még egy ilyen szintlépés, plusz egy szégyentelen gigasláger és világsztár lehetne, ha akarna. Azt hiszem, nem akar. Rev Magnetic: nem tudok róluk szinte semmit, ők is skótok, és eszetlen jó shoegaze-lemezt csináltak, jövő héten jelenik meg, de pár dal már hallgatható róla. (Sokat hallgattam áprilisban, úgyhogy ide tettem, még pár hasonló promo-esettel együtt.) The Caretaker: nem mondom, hogy hallottam az összeset ebből a sorozatból, mert nem - és hogy nem kellett hozzá egy megfelelő pillanat, mert de. Simán elfogadom, ha ezt valaki fasságnak tartja, de ha annak a valakinek van egy olyan pillanata és végighallgatja, akkor garantáltan agyeldobás, még a híres lemezénél is jobban. Igazából annyira nagy és szokatlan élmény, hogy több pontot is érdemelne, de még csak egyszer hallottam. Állítólag ez a sorozatzáró egyúttal a Caretaker alteregó befejezése is. A These New Puritansek kezdettől drukkere vagyok, mindegyik lemezt szerettem, de egyik se olyan jó, amilyent elképzelek, hogy tudnának. Ez se. Az első üdítő volt 2008-ban, a Hidden majdnem megcsinálta 2010-ben, a Field Of Reeds tök jól kanyarodott 2013-ban, de egyik sem ért oda, ahova hallani szeretném. Most meg fenét csináltak poplemezt, de Mark Hollis-tisztelgést se rendesen. Igazából kicsit mérges vagyok rájuk.
Kétségtelen, hogy az electro most nagyon megy, 96 Back is egy gyönyör annak, aki bírja az ilyesmit. Meg persze megy a ‘91 rave és az acid is, de nekem azokban nincs annyi, hogy érdemes legyen újra olyan lemezeket csinálni. Vagy csak nem hallottam még olyat, ami megfogott volna. Az electróval meg még mindig lehet mit kezdeni. New York kínai negyedében élő producerpáros a Georgia és ez ordít debütlemezükről, ami nagyon fülbizsergető, izgága absztrakt elektronika. Billie Eilish-ről itt írtam, fenntartom, nagyon jó ívű poplemez. A Minor Poet fura zárvány, olyan, mintha 2004-es indierockot akarna játszani, de a Champs eszközkészletével. Annyira fülbemászó, hogy a rövid minialbum már több, többórás autóúton nem akart kijönni a cd-játszóból. Henninget úgy ajánlotta Klág Dávid, hogy ő a csúcs a svéd markknopflerwave-ben és tényleg. Mármint aki kicsit is el tud felejtkezni a Dire Straitsben, annak ez egy örömóda. Fennesz előző két lemeze nem annyira kapott el, ez meg igen. Az Ohtis első rendes albuma 17 évig készült, csak közben a trió egyik tagja heroinfüggő lett, meg ezek az illinois-i fiúk amolyan klasszik slackernek tűnnek, akik itt ragadtak a kilencvenes évekből, szóval nem csoda, hogy nem kapkodtak. Viszont cserében van néhány nagyon szép daluk. Hiphopból Tree tetszett a legjobban, ennek az LP-nek tényleg pazar a flow-ja. És még Lafawndah-t hallottam izgalmasabbnak a sokan másoknál.
De amúgy még valóban sok jót hallottam, eddig ez volt az év hónapja. Az új Avey Tare a legjobb az Animaltől, vagy bármelyik Animaltől a Merriweather óta, a Fat White Family sokat javított az előzőhöz képest, ez egy koherens, jó LP. Nem folytatom, ott vannak, a 8.0-asok mind tetszettek. Mégha Harding kicsit kevésbé is, mint az előző, mert az nagyon. És Weyes Blood is picit kevésbé, mint igazából bármelyik eddigi. Végighallgattam az új után mindet, és egyértelműen az előzővel volt a csúcson, ez pedig kicsit olyan, mint Julia Holter 2015-ös lemeze, hogy akkor megmutatja, hogy az addigiakat tudja széles körben is könnyebben befogadhatóan, csak Holternek tökéletesen sikerült a mutatvány, a friss Weyes-LP meg egy kicsit túlpolírozott lett és ez lehet a foxygenes mifúnk, Rado hibája, plusz persze a Carpenters-tribute is kissé túlcsordul, de ez persze csak szőrözés, jó lemez az. Na jó, még Beyoncéról. Hát nyilván agyeldobás, rocktörténeti mérföldkőkoncert lehetett ott helyben, meg képpel biztosan jobb élmény (nem néztem még meg), de ez a 110 perces monstrum élő album ne legyen már az év lemeze. Egyrészt sokkal több az üresjárat, mint a többi korszakos, örök klasszik koncertlemezeken, mert azokon ki merték azokat vágni, itt meg muszáj megkapnunk az egészet, néha végtelenül egyszerű összekötő szövegekkel, amik másodszorra már semmiképp nem érdekesek. Sőt, a tényleg jó zenei részek úgy 50 percet tesznek ki, ha annyi a lemez, sokkal-sokkal hatásosabb. Khalid albuma viszont minden szempontból tök csalódás, az elsőt nagyon bírtam. Na mindegy van itt helyette bőven más.
És akkor most meghallgatom az új Vampire Weekendet.
Ezek tetszettek a legjobban áprilisban. A második kupacban (és harmadik elején) még olyanok vannak, amiket szerintem abszolút érdemes meghallgatni annak, aki bírja az adott stílust, a harmadik-negyedik adagban viszont már azok szerepelnek, amikhez rajongónak kell lenni és úgy sem kizárt a csalódás.
15 notes
·
View notes
Saturday 18 November Mixtape 397 “Departing Thermal EXCLUSIVE”
Ambient Drone Electronic Experimental Space
Tuesdays & Saturdays.
Support the artists and labels.
Don't forget to tip so future shows can bloom.
Trevlad Sounds-Welcome in you wonderful listener 00:00
Tim Linghaus-Chichi No E No Kanashimi 00:31
Ligovskoï-Fairbanks 03:02
Lee Hannah-Thermal Pool 06:42
zakè, marine eyes-Unfailing Love 10:33
Lord Of The Isles, Ellen Renton-A Portrait 14:41
anthéne, Antarctic Wastelands-Midnight in January 21:09
Nadia Struiwigh-NTV89 23:43
Ola Sandberg-31/3 29:57
Kinbrae, Clare Archibald-Half Seen Truths Of The M90 39:05
Good Weather For An Airstrike-An Ode To Fring 45:04
Jonny Nash-Theories 53:14
Milieu-Natural Green (Part 2) 54:54
Greenshank-Following Lines Into The Blue 58:49
Eulipion Corps-In Waves 1:07:15
Klimek-Sun(Rise) 1:12:02
Polypores-Retrocausal 1:19:31
Erik Wøllo-Rainshine 1:22:18
Steve Roach-Departing Raven 1:25:06
daily rituals-another time 1:36:12
Disasterpeace-Fellow Traveler 1:38:42
Steven Halpern, Iasos-Third Chakra Keynote E (Yellow) - (Bonus Version) (Remastered) 1:40:08
J Foerster, N KRAMER-Curved Hallway 1:42:10
synkrotron-Clytie 1:46:21
2 notes
·
View notes