#apollón

[happylittleghost]

Rodina Lafkova inspirovaná řeckými bustami. Palamédes, Apollón, Apollovo dítě (v mém headcanonu jsem ho pojmenoval Orfeus po mém oblíbeném Apollově dítěti) a v neposlední řadě Atanáš (inspirován bustou Dia)

[adzeb]

Již spatřil světlo světa, tak i já zveřejňuji svá (vele)díla pro fanzin Dírské léto 💚 - předstírejme že to srdce je zelenkytné ok?

#1 Rozespalý Lafka a jeho Chatka

#2 Joštovy vodní radovánky

#3 Přetržená houpačka

#4 Lafkové, před zmizením

... a to není vše.

[brambys-art-archive]

I may be alive.

[tobbpenztazembereknek]

Durván elfajult egy teljesen átlagosnak tűnő irodalomóra, amit egy Párizs környéki iskolában tartottak még múlt csütörtökön. Az Issou-ban található Jacques-Cartier suli irodalom-tanárnője az egyik legismertebb görög/római mitológiai történetről, Aktaión vagy Acteon vadász és a szűz Artemisz/Diána istennő tragikus találkozásáról mesélt a 11-12 évesekből álló osztálynak.

Aktaión, a fiatal vadász megleste Artemiszt, Zeusz lányát, Apollón ikertestvérét, a vadászat, a vadállatok és szülő nők szűz istennőjét, amint egy forrásban fürdőzik pár nimfa származású társnőjével. Artemisz dühében szarvassá változtatta, hogy Aktaiónt ezután a saját kutyái tépjék szét. A sztorit számos képzőművészeti alkotás dolgozta fel az európai kultúra elmúlt évszázadaiban.

Az ismert történet illusztrálása végett a tanár megmutatta az osztálynak Giuseppe Cesari XVII. századi olasz manierista mester témába vágó festményét, ami a párizsi Louvre gyűjteményének része. Íme:

A sztori ezután kezdett elfajulni, a diákok egy része ugyanis lázongani kezdett, és azzal vádolták az irodalom-tanárnőt, hogy szándékosan, rasszizmusból mutogatott meztelen nőket muszlim diákoknak. Egyes diákok azt állították, hogy sokkot kaptak a festett meztelen nők megpillantásától.

Az irodalomóra utáni osztályfőnökin már kiabálós volt a hangulat, egyes diákok továbbra is a tanárt rasszistázták, és azzal vádolták, hogy gyűlölködő megjegyzéseket tett, amit ő kategorikusan cáfolt. Az iskola igazgatójánál másnap több felháborodott szülő is jelentkezett, akik a gyerekeik elmondása alapján folytatták a vádaskodást.

Mivel a sztori eleje sok tekintetben hasonlóan alakult ahhoz a 2020-ben történt esethez, aminek a végén a 18 éves, csecsen származású Abdoullakh Anzorov saját iskolája előtt késsel agyonszúrta, majd lefejezte Samuel Paty történelemtanárt, akit a saját diákjai mutattak meg a gyilkosnak, a Jacques-Cartier tanárai most hétfőn megtagadták a munkát a fenyegetettségükre hivatkozva.

(Samuel Paty a szólásszabadságról beszélve Mohamedről készített karikatúrákat mutatott az osztályának az egyik óra közben. A halálához az vezetett, hogy egy muszlim diákja, aki utólag bevallotta, hogy jelen sem volt a kérdéses órán, hazugságokat terjesztett az esetről a családjának, annyira felháborítva az apját, hogy az online kezdett lázítani Paty ellen. Az ő bejegyzései sarkallták gyilkosságra a csecsent, akinek Paty hat diákja mutatta meg a tanárt az iskola előtt, hogy a megfelelő embert fejezhesse le.)

Az Issou-i iskolában ezek után hétfőn megjelent Gariel Attal francia oktatási miniszter is, aki fogadkozott, hogy megbüntetik az érintett diákokat, és tovább fogják képviselni a köztársaság értékeit. A középiskolai tanárok szakszervezetének főtitkára, Sophie Venetitay azt nyilatkozta, hogy a tanárok védtelennek érzik magukat, és elegük van. Issou-ban ugyanis már a tanév kezdete óta feszült volt a hangulat, több tanár is hivatalos panaszt tett amiatt, hogy egyes szülők meg nem engedhető stílusban kritizálják a tananyagot és a pedagógusok által kirótt büntetéseket.

A tankerület szerint "bár az incidens idején muszlim vallású tanulók is jelen voltak az osztályteremben, az még nem bizonyított, hogy ők tették-e ezeket a megjegyzéseket". Mindenesetre, akár muszlim vallásúak voltak a tanulók, akár nem, a megjegyzéseik becsületsértőek voltak".

(via BBC, Le Figaro)

[deravy-souboj]

Apdejt, drazí Děravci!

Děkuji moc Anonovi za dodání postav do mého vysněného počtu 32, až jich je nakonec 34 :D! Tímto tedy uzavírám Návrhy a začnu pracovat na samotné bojové tabuli.

Pod čarou je seznam našich bojovníků!

Nové přírůstky označeny zeleně. Zde jsou!

Agent z kazety 21

Alojs Marval

Anežka Ne(j)ezchlebová

Apollón Lafka

Atanáš Lafka

Aťka

Bop Eldyral zvaný Klíšťák (i s uňfem Guydou)

Boženka

Capcílie

Cecílie Cintergráfová

Dakota Stoklasa

Ferdolf

Hana Beránková

Hejkal

Jenovéfa Belokory

Jošt Cesare Piccolodolciglione-Bachyňský

Káša Fyflová

Kosťa z Kostřaby

Lady Laktázie

Mařenka

Mečislav Babka (Hraničář)

Olbram Olbracht Junior

Olbram Olbracht Senior

Palamédes Lafka

(R)evulpa

Rozsukuna

Děkuji moc za účast, doufám že bude stejně velká i v hlasování :)

[sulegrigorios]

A viszonzatlan szerelem.

APOLLÓN & DAPHNÉ ♡

A nappalt éj követett, az éj pedig akkor csak nem akart elmúlni. Éjjel megpihennek az állatok és a természet egésze. A halandók többsége is nyugovóra tér. Csak a Parnasszosz csúcsa közt az istenek között a legszebb, fürkészte sóhajtozva a lent lévő alvó világot buzgón a szerelmet keresve. Az igaz szerelmet, amely ennek az istennek a életeleme és legfőbb vágya volt. Hisz mi a tiszáltalan szerelem igazság nélkül? És mit ér az igazság tiszta szerelem nélkül!? De hol keresse? Hol találja? Hiszen apja Zeusz is folyton a szerelmet kereste… De a fény urának nem kell holmi egyszerűség, sem oly gyönyörűség, amelyet már kéz érintett, amelyen a múlt már megpihent. Amit a vágyak kiélveztek, és továbbálva elfeledtek.

A tiszta szűziesség és a szépség kellett ennek az istenségnek. Hisz ez az isten Apollón a tizenkét olümposzi isten egyike volt. De mind közül a legfényesebb és legtisztább lelkű. És ha egy lélek tiszta, és még isteni is annak nincs párja a világegyetemben. Ő a fény és a nap istene, állandó jelzője a "Phoibosz" azaz "ragyogó". Az arany bőrű, fényes szemű az aranyvérű isten. Az élet és a rend védelmezője. A nyájak és a pásztorok, íjászok, a gyógyítás, az ékesszólás és a művészet, legfőképpen a zene istene. Az igazság megtestesítője. Szerette és jutalmazta a jót. Bűntette a gonoszt. Szépsége ellenére a szerelemben nem mindíg talált szerencsére. Pirkadat után az isten végül Erósz kegyelméből (bosszújából) megpillantja szívének végzetét. Az első "Igaz" szerelmét, vágyai otthonát a gyönyörüséges Hegyi nimfát Daphnét. Daphné. - Péneiosz folyóisten leánya, az egyik legszebb nimfa.

Érósz nyíla megsebzi a fény urát szerelemfakasztó nyilával, és ezután az olthatatlan vágyat érez e nimfa iránt. Nincs hegy, se patak, se fenyő, se semmi amely elrejtené ezután előle e szépséget. Nincs mégegy nimfa amely elcsavarná a vágyát legyen az akár szebb, jobb, ügyesebb. Mert neki már ő a tökéletes és a legszebb. Az akiért hadba vonul ha kell, és kit isteni ajándékokkal halmozna el. Az az arc és az a szem, az a test számára felejthetetlen. És az a tekintet! Csak a legszebb fejtheti és értheti azt meg. A legszebb zene nem józaníthatta volna ki őt e szerelemből.

De Erósz Daphnét oly nyillal lövi meg amely megöli a szerelmet. Daphné tehát nem viszonozza Apollón szerelmét. Hiába a legszebb az istenek között, inkább meg akar halni, mint sem az isten szeretője legyen.

-️ A csillagok fényét is elhozom neked, jobban szeretlek mint igaz szívemet Daphném! - mondta Apolló… -️ Nem leszek a tiéd mert nem érzek irántad semmit, légy akár az istenek között a legfényesebb.

- Az üldöző szerelem lesz akkor a végzetem. Atyám kérem! Adjon nekem más külsőt! Könyörgöm.

- Rejtsen el… Hisz szeplőtlenségem az egyetlen erényem.

- E istent szeretni nekem túl nagy teher. Félek a szerelemtől mely oly erőszakos, és ami tőlem folyton követel. Nyugalmat, feloldozást, menedéket ettől lelnem kell.

- E gyönyörű férfiútól elbújnom muszály. Lelkemen nagy a teher, mely szépségem miatt reám átokként nehezedik. S nem hagy élni-se, bizony már lenni sem. Így élni nem lehet. Hiányozni fognak a fák és a hegyek. De nimfaként halok meg.

- Árva lélek ne hagyj el! Karomba fuss ne tőle messze el!

Mikor azonban nem tudott már kitérni, újra megkérte atyját adjon az neki más külsőt. Péneiosz teljesítette leánya kérését: Daphné testét kéreg borította be, kezei ágakká, hajszálai levelekké változtak. Így lett Daphné nimfából babérfa, melynek örökzöld levelei övezik első szerelme emlékére Apollón homlokát.

( A kép Lorrenzó Berrini szobra: Apollón & Daphné = 1622.

Ma a Római Villa Borghesében látható.)

[andreachadimova]

jen co si Šiva naleštil duhový oblouk luku napětí tažení zachvění průnik Apollón paprskem zasáhl zelenou ruku

věčný vztah pěti smyslových šípů s čtyřhlavým střelcem

když zamíří kamkoli zasáhnou cokoli

zvládnutím činnosti zasvěcen do kasty rychlosti příčného dělení procitá z potřeby protínat strany a prosí prostor o oproštění

[armstronghq]

𝘼𝙍𝙈𝙎𝙏𝙍𝙊𝙉𝙂𝙃𝙌 𝙎𝙀𝘾𝙊𝙉𝘿 𝙏𝘼𝙎𝙆: 𝒆𝒍𝒆𝒄𝒕𝒊𝒐𝒏𝒔 !

                 ❛ THE RESULTS ARE IN... depois de tantas promessas, comícios e candidaturas, os alunos decidiram e seus votos foram computados com sucesso ! chegou a hora de revelar quem foram os representantes escolhidos para cada fraternidade, esporte e clube. as comemorações prometem ser intensas, mas esses ganhadores mal sabem onde estão se metendo... será que eles vão tomar essa boa dose de responsabilidade com um cubo de gelo ou dois ? ❜

PARABÉNS AOS VENCEDORES ! todos os participantes merecem nossos aplausos pelos posts incríveis de candidatura que tivemos, mas abaixo segue a lista dos personagens eleitos. nas categorias em que tivemos decisão popular, colocamos o nome do vencedor ao lado do cargo. em caso de qualquer dúvida, é só nos comunicar. aos players que não venceram na categoria desejada, não desanimem. podemos conversar sobre a possibilidade de um outro cargo, quem sabe? estamos aqui por vocês! agradecemos a todos que fizeram a task e prometemos muitas novidades vindo pela frente.

𝙁𝙍𝘼𝙏𝙀𝙍𝙉𝙄𝘿𝘼𝘿𝙀𝙎.

SIGMA PHI BETA:

PRESIDENTE: candace wang.

VICE-PRESIDENTE: aurora thealynn armstrong.

ALPHA TETHA PSI:

PRESIDENTE: guillermo hayden fernandez-martinez.

VICE-PRESIDENTE: aarón ortega.

TESOUREIRO: apóllon "apolo" leonhart.

OMEGA ETA:

PRESIDENTE: skyler achilles fraser.

DELTA UPSILON:

PRESIDENTE: mary alice howell.

KAPPA CHI EPSILON:

PRESIDENTE: phillippa millicent roosevelt vinke.

GAMMA LAMBDA TAU:

PRESIDENTE: dallas hill.

VICE PRESIDENTE: isabella may treambley.

𝙀𝙎𝙋𝙊𝙍𝙏𝙀𝙎.

BASQUETE FEMININO:

CAPITÃO: caitlin ramsey.

BASQUETE MASCULINO:

CAPITÃO: gregg davis robinson.

FUTEBOL AMERICANO:

CAPITÃO: otto wolfhart.

VICE-CAPITÃO: cain allard-rockefeller.

VÔLEI DE PRAIA FEMININO:

CAPITÃO: selene james cho.

VÔLEI DE PRAIA MASCULINO:

CAPITÃO: guillermo hayden fernandez-martinez.

VÔLEI MASCULINO:

CAPITÃO: apollón "apolo" leonhart.

LÍDERES DE TORCIDA:

CAPITÃO: antonella "nellie" armani.

𝘾𝙇𝙐𝘽𝙀𝙎.

ASTRONOMIA:

LÍDER: natasha "nasha" voelkel.

RÁDIO UNIVERSITÁRIA:

LÍDERES: jude paul harrison & camilo parkinson ( co-líderes )

[ghost-canary]

The relations between Vale, Apollón, Dusk, & Morrow...

[dejinyumenibejbyzlato]

Řecko pt6

[iasonmallory]

#1 Lilia Ambrosia Murray

A paranoia a hosszú élet titka.

Ambrosia, Lils 

tízszerszáz 

demigod

Kinek a félisten gyermeke vagyok? Kérdezhetnéd. S, meg is teszed, hisz szorult beléd annyi bátorság és tudni szeretnéd, mert talán hozzám hasonlíthatnád magad. Apollón. Számodra talán a Nap isten ugrik be, aki ragyogóvá teszi az életed. Vagy a költészet, ami elvonja amúgy silány gondolataidat az életedről. Esetleg az a néhány dolog, amit ő testesít meg. Köztük az íjászat és a gyógyítás istenét. Ezt a két dolgot így utoljára csak azért emeltem ki, hogy lásd különcségem okát. Nem alszol el a hosszú és érthetetlen verseimtől, vagy az elkövetkező sorsod se árulom el, mert ezekben igazából annyira nem jeleskedem. A "célba lövés" viszont annál inkább kiemelkedik a gyógyítással együtt. Régebben önvédelemből, mostanra már csak egyfajta hobbiként tekintek az íjászatra, amit szívesen tanítok meg másoknak. Olyan személyeknek akik nem hisznek abban, hogy szorgalomból is meglehet tanulni. Bizonyára jobban érdekel, hogy mi történt a gyógyítással. Mi a helyzet vele? Tudom. Tudod, ez túl bonyolult. Hogy megértsd tisztában kell lenned azzal, Apollónhoz hasonlóan én sem használom akárkin ezt a fajta képességemet. A hátránya az, hogy ha valakit meggyógyítok akkor néhány óráig – megesett már, hogy napokig – legyengülök, nem használhatom újra csak és kizárólag akkor amikor újfent energiára nem kapok. Az öngyógyítás is megy, viszont ennek a lefolyási ideje nagyban függ az esetleges sérülésemtől. Egy horzsolást például semmi perc alatt eltüntetek, viszont a vérző sebbekkel több a galiba mindkét gyógyítási módszernél.

Crystal Reed

Hajadon

heteroromantikus aszexualis

Előtörténet: Kezdetben volt a szerelem... Az élet történései formálnak minket olyanná, amilyenné válnunk kell. A szülök azért vannak, hogy elindítsanak ezen az úton vagy elrettentő példaként szolgáljon a javaslatuk. De nem mondhatják meg, mi legyen a sorsunk, erről magunknak kell döntenünk. Vagy legalábbis azt kell hinnünk, hogy csak mi magunk döntünk ilyesmiről és nem szólhatnak bele még az istenek sem. Félelemmentes érzést kölcsönöz, mintha akármit és akárkit le tudnánk győzni. Ez a szerelem. Ha nem engedelmeskedsz neki, gyötrődsz. Mert csak magadat emészted, ha csak epekedsz a szeretett személy iránt és nem vagy vele. Én szembe akartam nézni a merő valósággal, küzdeni ellene, hogy még azért sem lesz az, amit a szüleim szeretnének. Mindenre kész voltam. Mindenre! Elhagytam a szüleimet csak azért, hogy azzal legyek akit igazán szeretek. Úgy hittem a barátom, a lelki társam, a bajtársam, a szerelmem. Ez volt Evan egy személyben. Amilyen hihetetlen, hogy valaha is létezhetett ilyen ember, az is éppen olyan szürreálisnak hatott amit a saját szemeimmel láttam. Féltem. Legelőször azért, mert túl gyengének és használhatatlannak éreztem magam ahhoz, hogy megvédhessem magam. Az élet akármelyik pillanatban véget érthetett és örök feledésbe merülhetett volna a szerelmünk, ha akkor az a halott ember valamilyen módon újjá nem éled. Viszont nem ellenünk, hanem velünk volt. Azt a férfit támadta meg aki tört szegezett a nyakamhoz. Mi történt utána? Megijedtem. Az elmém akkor még képtelen volt értelmezni azt amit látok, nem áldásként hanem fenyegetésként fogtam fel azt amire Evan képes. Már nem tudtam csodaként tekinteni rá. Végső soron mi garantálhatta, hogy nem fordul ellenem és nem használja rajtam, ha nagyon feldühítem? Azt gondoltam képes mindenkit, beleértve az élőket is irányítani, de csak azért próbálkozik a már halottakon, hogy ne ijesszen rám. Pedig ennek határozottan az ellenkezője történt. Egy csöppnyi merszem sem volt, hogy mellette maradjak, ezért azt mondtam képtelen vagyok vele lenni és visszamegyek a szüleimhez. Ez tűnt akkor a leghelyesebb döntésnek és most így visszagondolva talán a legrosszabb amit valaha tehettem. Hiszen ő teljesen bízott bennem, a támaszát látta bennem, aki minden bajban és jóban vele van. Én viszont kudarcot vallottam és inkább a vak szűklátókörűséget választottam, amit a szüleim elvártak tőlem. Mégis tagadhatatlanul hiányzott, egyfelől hibásnak éreztem magam, mert ha kettőnk közül tisztábban gondolkodok akkor a szüleink se fordulnak ellenünk. Az a személy viszont, aki tisztán lát és a szülei akaratát választja a sajátja helyett, nem én voltam. Másfelől, ha ez nincs, akkor nem jövök rá az igazságra önmagammal kapcsolatban is. Nem Evan a szörny, hanem én. Csakis egyedül és megmásíthatatlanul: ÉN. Azt követte az erő... Egy testvér. Nevezzük nevén a beteget, a bátyám. Hajthatatlanságának és vadászi tehetségének köszönhetően képtelen volt lemondani egy vadkanról. A vadászaton ugyanis ő akart a legnépszerűbb lenni, a nap hőse, ha úgy tetszik. Ezért elszántan üldözte az állatot, erdőn, mezőn és még patakon is át. Miután sikerült sokadjára megsebesíteni azt, úgy hitte van számára remény, hogy most abban a pillanatban végleg leszámolhat a vadkannal. De nem így történt. Részleteket azóta se tudok, nem voltam ott, nem szívesen beszél erről, annyi viszont szent, hogy az állat majdhogynem halálosan megsebesítette őt valahogy. Azt kérte ne firtassam a dolgot, mert úgyse árulná el és én azóta szóvá se tettem. Ő sem beszélt róla. Remélhetőleg. Csakhogy a galiba itt kezdődik, innen indul el minden. A vadásztársai hozták haza, fél lábbal már ott állt a Sztüx folyónál és a révészre várt, pontosabban arra, hogy szégyenében meghaljon. Én viszont még képtelen voltam elengedni őt, még egy személy kényszeres elfeledését nem tudtam elfogadni. Ott feküdt az ágyában, úgy abban a szerencsétlen helyzetben ahogy hagyták őt. Haldoklott. Hiába hitte azt, hogy erős és legyőzhetetlen s, akár megöregedhet, mert tévedett. Csak úgy, mint én. Az én tévedésem viszont nem ő volt. Nem a bátyám. Hanem a szűklátókörűség. A félelem, ami irányít. Viszont egyszer ennek is véget kellett érnie. Nem félhettem örökre. Akkor ott abban a percben tenni akartam valamit azért, hogy a bátyám   Ariszteidész életben maradjon. Az ágya mellé térdeltem, valami azt súgta hajoljak a szíve fölé és bizonyosodjak meg arról, még életben van-e. Alig észlelhetően, de még dobbantott a szíve. Mert inkább nevezném annak, mint dobogásnak. Kétségbeesetten sírtam. Újfent az a bizonyos tehetetlenségérzet fogott el, csak most kivételesen nem saját magamra gondoltam, hanem a bátyámra. Ha Ariszteidész meghal végleg a szüleim bábjává válok és árucikként adnak el egy szánalmas férjjelöltnek. Meg kellett gyógyulnia, a sebnek el kellett tűnnie. Akkor még nem tudtam, hogy az érintésem vagy a könnyeim tettek vele csodát. Idővel kiderült, hogy valójában egyik se használt volna, mert nem elég az érintés az igaz akarat nélkül. Tehát az elme ereje és közvetlen érintkezés az illető bőrfelületével. Aminek nem feltétlenül szükséges, hogy az éppen sérült helyen történjen ez, elég ha az illető kezét megfogom. Csakhogy ahhoz, hogy ő újra élhessen nekem is valamilyen árat kellett fizetnem. Az egész úgy hatott, mintha az életerőm átáradna belé s, helyette én gyengülök el. De biztonságban kellett tudnom őt, mert akárhogy is alakul a testvéremre mindig számíthatok. Én kerültem a helyébe, nekem jutott az ágy és neki a biztonságos járkálás. Nem értették mi történt. Én sem. Azt persze viszont még magammal is meg kellett értetnem, hogy nem menthetek meg mindenkit. Ariszteidész volt az első és ennél fogva ahogy az első szerelem meghatározó tényező az életben, úgy az első ilyen eset is. Választ akartam kapni, az anyámtól, apámtól és legfőképpen az egész világtól. Majd az elfogadás... Az igazság fájó dolog. Az apám egy cseppet sem szívlelt, azután, hogy kiderült nem vagyok teljesen az ő lánya. Lesújtó hír volt. Még Ariszteidész-nek se engedte meg a velem való társalgást. Nem tartott rá méltónak. Haragudott rám, a létezésemet úgy fogta fel, mint az istenek átkát, amit rá mértek ki tudja milyen büntetés céljából. Én is úgy hittem, miután el nem szöktem tőlük, csak most már teljesen egyedül az éjszaka leple alatt. Nem volt mellettem Evan, mint azelőtt és nem is fogta a kezem, hogy megmondja melyik a szerinte helyes út, hol nem találhatnának ránk. Egyszerűen választ akartam kapni. Ki lehet az aki gúnyt űzhet a létezésemből, aki örömét leli ebben? Dühös voltam és csalódott, de legfőképpen inkább dühös. Legszívesebben pusztítani lett volna kedvem, tombolni. Levezetni valamin a felesleges feszültséget, azt a sok felgyülemlett haragot amit addig magamban fojtottam el. Életemben először úgy hittem, hogy képtelen vagyok visszafogni magam és   kontroll alá vonni minden egyes cselekedetemet. Zúztam. Hogy mit? Egy vakondtúrást. Az volt a lábam előtt, az volt útban, az szúrta a szemem. Hisztéria. Ez volt a baj. Minden nő betegsége. Nagy csoda lett volna, ha egy nap nem üti fel a fejét bennem is. Átkozottnak éreztem magam. Annak a szörnynek akit előtte Evan-nek hittem, mert embereket irányít...valahogyan. Most én voltam az ő helyében, de nem voltam képes elfogadni ezt a fajta másságot. Hiszen nekem csak az egyszerű halandó életemre lett volna szükségem és semmi többre. Búslakodtam. Azt hittem semmi remény nem maradt már amikor egyszer csak eljött a pirkadat. Egyfajta megnyugvást hozott a felragyogó fény a sötétségben. Eddig nem figyeltem rá, mert nem érdekelt, nem fektettem neki nagy jelentőséget, pedig itt volt minden egyes nap az orrom előtt. Most biztos arra vagy kíváncsi, hogy találkoztam-e az igazi apámmal. Hogy azon kevesek közé tartozom-e akiket az isteni szülője legalább szóra méltatott vagy a szerencsétlenek táborát erősítem, akik csak szimplán tudják ki is az? Nem akarom az orrod alá kötni, esetleg megbántani vagy megnevettetni amiért én szerencsés vagy szerencsétlen voltam. Mindenesetre akárhogyan történt, a lényeg, hogy lenyugtatott. Értelmet nyert minden értelmetlenség a fejemben és a kép összeállt. Ettől függetlenül azonban nem volt bátorságom megkeresni Evan-t, nem láttam értelmét. Ezért úgy döntöttem, hogy megpróbálok túl lépni rajta. Azt tenni amit szerintem a leghelyesebb és abban nem szerepeltek a halandó szüleim és a bátyám sem. Bármilyen fontos is volt a megmentése, pusztán csak az eszköz volt, hogy rájöjjek több van bennem, mint hinném. Ebből kifolyólag el kell fogadnom magam úgy ahogy vagyok, mert ezen már aligha lehetne bármit is változtatni. Végezetül a feledés(?) Boríts fátylat a múltra, mélyen nézz szembe a jövőddel! Akárki tanácsolt is valaha ilyesmit, az az illető biztos, hogy nem komplett és nem ismeri a világban létező rosszat. Végül is mindegy. Hiszen akarva akaratlanul megfogadtam a tanácsát. Az évtizedek, évszázadok megtanítottak arra, hogy úgymond elnőjem a félelmet, ami bennem lakozott. A szokatlan és új dolgok nem mindig rejtenek veszélyt. Hogy ez kiderüljön merésznek és bátornak kell lenni. Már nem vagyok borúlátó, nem esek kétségbe ha szó szerint pofára esek és a földről kell összeszednem magam. Egyszerűen csak élem a jelentéktelenül hosszú életem. Akitől lehetett elidegenedtem, mert attól tartottam ha megbarátkozom az illetővel és egyszerűen csak meghal, akkor nem biztos, hogy az elvesztését elfogadnám. Ezért fájt az, hogy valahányszor nemet kellett mondanom azoknak akik belém szerettek ki tudja miféle erő által vezérelve. Persze én is voltam szerelmes, nem egyszer szerettem volna ha valaki úgy szeret engem, ahogyan én szeretem őt, de sosem találtam viszonzásra. A legtöbb esetben ugyanis az illőtök ostobának néztek, akit nyugodtan ki lehet használni, mert úgyis olyan kihasználható ábrázatom van, aki hagyja magát. Holott dehogy. A reménytelen szerelem véleményem szerint egyfajta örökség apámtól, amivel minden tizedik gyerekét áldhatja meg és én pont ebbe a sorsba csöppentem. Az imént csak tréfáltam, mármint ami az efféle áldást jelenti. Remélem nem tesz ilyen kegyetlenséget. Végtére is, ez az egész az én döntésem. Mindig olyanokba szerettem bele akikbe nem kellett volna és mindig olyanok szerettek belém, akiknek nem kellett volna. Ilyen egyszerű az egész. Nem hiszem, hogy ezen van mit tovább magyarázni. Van szívem, méghozzá érző, de nem akkor és abban a pillanatban működik jól, amikor egyesek szerint kellene. Hogy vak vagyok és önző s, csak magamra gondolok. De ez nem igaz. Nem magamért lettem ápolónő vagy másodállásban íjász oktató, hanem azért mert igenis érdekel a világ. Az ami körülöttem történik és hajlandó vagyok új embereket megismerni, viszont sose engedném túl közel őket magamhoz. Mi célból? Hogy megszeressenek és ezáltal még inkább nagyobb legyen az űr amit magam után hagyok, ha esetleg el kell mennem a soha nem múló korom miatt? Persze hazugság lenne azt mondani, hogy nem szeretem, ha esetleg valaki megkedvel és nem látja az igazi lényem, nem esik kétségbe az igazság súlya alatt. Ha elhiszi, hogy én is egyszerű halandó vagyok. Ez megnyugtat. Persze találkoztam már nem egyszer hozzám hasonlóval. Itt most nem feltétlenül gondolok Apollón gyermekeire, hanem másokéra. Például Árész egyik fiára, aki annyira akadékos volt, hogy azt hittem képes lennék megfojtani egy kanál vízben. Ez viszont már nem lényeges, csak az számít, hogy vele is, mint a többi jelentkezővel megértettem amit a férfi fejében elképzel, az ott marad és ne merészelje a világra bocsátani, mert úgysem fog összejönni.

[deravy-souboj]

Zdravíčko Děravci!

Mám už nějaké návrhy v mém návrhoboxu, tak je tady všechny vyjmenuji. Ještě je rozhodně místo protože jsem přemýšlelo že bych provedlo rozdělení na 32 postav (zatím mám 24) abych nemuselo dávat jen jakž takž hlavní postavy a užili si svoje i ty více vedlejší. Ale uvidíme, uvidíme, ono jich zase tolik v Díře není a v tomto stavu by to snad šlo i rozdělit :)

Takže tady jsou!

Agent z kazety 21

Alojs Marval

Apollón Lafka

Aťka

Boženka

Capcílie

Cecílie Cintergráfová

Dakota Stoklasa (z kazety Pláč cvrčka)

Hana Beránková

Jenovéfa Belokory

Kosťa z Kostřaby

Mařenka

Mečislav Babka (alias Hraničář)

Olbram Olbracht Junior

Olbram Olbracht Senior

Palamédes Lafka

Pěnka

Saskie Cintergráfová

Sova

Tetička Žofie Marvalová (ale po výbuchu. Můj nápad to nebyl.)

Uriel Kopýtko

Vajglhoch René

Všemil Můřenický (pořadatel Fakmít Festu)

Wolf Munro (z kazety Pláč cvrčka)

Vše bylo navrhnuto vámi, a stále navrhovat můžete!! Těším se :)

[sulegrigorios]

A PÜTHAGOREUS TANOK LÉNYEGE:

Püthagorasz vallota, hogy a test és a lélek egységet alkot. A test keletkezik és folyamatosan pusztul, (öregszik) a test nem más, mint a „lélek sírverme”. Az egyensúly miatt az élet után halál jön, és a halál után újra élet. De az előző élet összessége kihatással van az azt következőre. Vagyis "rossz" ember rosszabb környezetbe születik újjá, míg a jó majd jobb körülmények közé. Ezért van, hogy valaki szerencsésebb helyre születik és gondatlan az élete, míg mások szenvednek.

Így tehát a lélek örök és szellemi, büntetésből került a testbe, halhatatlan, s képes átalakulni az élő dolgok más fajaivá. Nő-Férfi-Hermafrodita-Növény-Állat. Ezzel megalapozta a lélekvándorlás tanát. A lélek örök de nem isteni. Minden élet magában hordozza az előző élete tapasztalatait.

Minden, ami a létbe jön, az különböző ciklusokban újra és újra megszületik, A lélek tapasztal és ami undort kelt a lélekben azt az előző életből (ciklusból) hozza. A ciklusok teljesen azonosan ismétlődnek, de a bennük lévő dolgok különböznek.️

A lélekvándorlásról szóló tan lényege az, hogy az emberi lélek büntetésből a test fogságában szenved, azonban abból kitörni igyekszik. (Megvilágosodást keresi) Ez a kitörés, a megszabadulás a test fogságától, akkor válik lehetségessé, ha az ember az erényes élete során az istenekéhez való hasonlatosságra törekszik. Ezt megvalósítani úgy lehetséges, ha az ember elfordul a földi dolgoktól: Pénz, birtok, hatalom, tárgyak, gonosz bűnök stb… És a szellemi dolgokat tartja igazi értéknek. Tiszteli és szereti az isteneket. Elismeri hatalmukat. "Az istenek többre becsülik az erényes szegényt az erénytelen gazdagnál aki nem az igazságot és az Apollóni örök fényességet megvilágosodást keresi."

A legfőbb nevelési feladat tehát az, hogy a mértéktartás segítségével kifejlesszük magukban az erényességet, majd elérjük az Isteni Apollon áldását. Tehát muszály a testi létezésünket folyamatosan eloldani a földi kötötségektől mindaddig, amíg a lelkünk ki nem szabadítja önnmagát a test örökös fogságából és körforgásából.

Ehhez szükséges az önuralomnak a folytonos gyakorlása és megtartása. A cél elérni az Apollóni tisztaságot, ezért olyan figyelemmel és szeretetel kell a másik ember felé fordulni, ami segítő és támogató. A gyilkosság a lelnagyobb bűn. Ez az a tett amely eltávolítja az embert az Apollóni tisztaság elérésében. Apollón a zene és a harmónia istene is. A lelki eredetű bajokat pedig a zene segítségével lehet gyógyítani. Az emberi testet Püthagorasz Apollón hangszeréhez hasonlította. Ha a lelket bántalmak érik, az azt jelenti, hogy meglazultak vagy túlfeszültek benne a húrok. Ezt az elhangolódást a zene harmóniájával helyre lehet állítani. És így a halandó folytatni tudja az életciklusát.

[ao3feed-lesmiserables]

Postarám se o Tebe

read it on the AO3 at https://ift.tt/3m7Pbv5

by 2W_NikiAngel

„Jedl si něco?“ Jen zmínka o jídle zkřivila Enjolrasovu tvář nechutí. Žaludek se mu opět stáhl a celé hrdlo zaškrábalo. Ještě pořád na jazyku cítil— „Ne.“ „Měl bys něco sníst.“ „Ze všeho je mi špatně.“ „Možná je ti ale blbě z hladu.“ Nenechal se Grantaire přesvědčit. Rychle došel do kuchyně a prstem zkontroloval polévku. Studená. Tiše zanadával. „Ohřeju jí a bude ti líp, uvidíš. Sice nejsem nejlepší kuchař, ale polívky ještě umím. Teď by ses měl ale aspoň napít. Věřím, že si ze sebe dostal dost tekutin, co?“ Enjolras neodpověděl. „Hele, Apollóne, nejsi malej kluk, musíš něco—“ Grantaire si jenom povzdechl. Enjolras znovu usnul.

[English translation/Anglický překlad]

Words: 14783, Chapters: 1/1, Language: Čeština

Series: Part 5 of Birthday Fanfictions Project Vol. 1

Fandoms: Les Misérables - All Media Types

Rating: Teen And Up Audiences

Warnings: No Archive Warnings Apply

Categories: M/M

Characters: Enjolras (Les Misérables), Grantaire (Les Misérables), Combeferre (Les Misérables), Joly (Les Misérables), Grantaire's Sister (Les Misérables), Cat - Character, Others Ámis are mentioned

Relationships: Enjolras/Grantaire (Les Misérables)

Additional Tags: Alternate Universe - Modern Setting, Sickfic, Sick Character, Fluff, Friendship, Mutual Pining, Enjolras needs to be stopped and lseep for 2 weeks okay?!, Cat cameo we all need in our lives

read it on the AO3 at https://ift.tt/3m7Pbv5

[whatisthinkingitself]

Diodórosz Szikulosz i.e. 90 - i.e. 30) szerint, Apollón isten rendszeresen meglátogatta a hüperboreai titokzatos földet egy hattyúk által húzott szekéren.

[armstronghq]

 𝘼𝙍𝙈𝙎𝙏𝙍𝙊𝙉𝙂𝙃𝙌 𝙎𝙀𝘾𝙊𝙉𝘿 𝙏𝘼𝙎𝙆: 𝒆𝒍𝒆𝒄𝒕𝒊𝒐𝒏𝒔 !

                  ❛ seguindo o cronograma de eventos da universidade, é chegada a hora de ir às urnas e fazer suas escolhas. a decisão é difícil e os candidatos não param de fazer suas campanhas, distribuindo bottons e cupcakes e prometendo coisas que nem mesmo sabem se serão possíveis de alcançar. nos vestiários o burburinho tomou conta, todos fazendo suas apostas sobre qual será a decisão do treinador. já nos clubes, cada um tenta se destacar da sua maneira! finalmente é hora de VOTAR e cabe a cada aluno selecionar o seu favorito. você já tem o seu? ❜

estão prontos para a votação ? segue abaixo a lista de todos os candidatos ( divididos por segmento e função ) junto de seus respectivos posts de campanha. pensem bem antes de eleger cada representante, o voto só poderá ser feito uma única vez. se sentirem falta de algum nome, basta avisar a moderação !

𝙁𝙍𝘼𝙏𝙀𝙍𝙉𝙄𝘿𝘼𝘿𝙀𝙎.

SIGMA PHI BETA:

PRESIDÊNCIA: candace wang.

VICE-PRESIDÊNCIA: aurora thealynn armstrong.

ALPHA TETHA PSI:

PRESIDÊNCIA: guillermo hayden fernandez-martinez & aarón ortega.

TESOURARIA: apóllon "apolo" leonhart.

OMEGA ETA:

PRESIDÊNCIA: skyler achilles fraser.

DELTA UPSILON:

PRESIDÊNCIA: mary alice howell.

KAPPA CHI EPSILON:

PRESIDÊNCIA: phillippa millicent roosevelt vinke.

GAMMA LAMBDA TAU:

PRESIDÊNCIA: charlotte beatrice müller & dallas hill.

VICE PRESIDÊNCIA: isabella may treambley.

𝙀𝙎𝙋𝙊𝙍𝙏𝙀𝙎.

BASQUETE FEMININO:

CAPITÃO: caitlin ramsey.

BASQUETE MASCULINO:

CAPITÃO: gregg davis robinson.

FUTEBOL AMERICANO:

CAPITÃO: otto wolfhart & cain allard-rockefeller.

VÔLEI DE PRAIA FEMININO:

CAPITÃO: selene james cho.

VÔLEI DE PRAIA MASCULINO:

CAPITÃO: guillermo hayden fernandez-martinez.

VÔLEI MASCULINO:

CAPITÃO: apollón "apolo" leonhart.

LÍDERES DE TORCIDA:

CAPITÃO: antonella "nellie" armani.

𝘾𝙇𝙐𝘽𝙀𝙎.

ASTRONOMIA:

LÍDER: natasha "nasha" voelkel.

RÁDIO UNIVERSITÁRIA:

LÍDER: jude paul harrison & camilo parkinson.

𝙊𝙊𝘾 𝙄𝙉𝙁𝙊.

primeiramente, perdoem-nos pelo atraso! apesar de serem necessárias decisões em poucas categorias ( já que a maioria tem apenas um candidato concorrendo ) foi mais difícil que pensávamos apurar tudo e conferir as marcações, além dos pequenos contratempos que tivemos. de todo modo, esperamos que votem e se divirtam com essa task que é super importante para o desenvolvimento dos personagens de vocês.

nas equipes/clubes/fraternidades em que não houverem candidaturas, serão eleitos NPC’s.

todos os alunos votam em todas as categorias, independente de fazerem ou não parte da fraternidade, esporte e/ou clube.

cada personagem tem direito a UM voto.

o link para votação é ESTE.

são permitidos posts de comemoração e interações baseadas na vitória após o resultado da mesma.

o formulário ficará aberto por dois dias e os resultados ( consequentemente o encerramento da task ) acontecerá no dia 24/12. 

em caso de qualquer dúvida, a ask da central está aberta.

divirtam-se !