im gonna rant to myself here i just like the formatting makes me nngh
Xie lian as a fool, (talked about in varied depictions of the fool, from contrasting backgrounds, talks about don qixote, the idiot, ivan the fool, etc) Xie lian as the fisher king, (parsifal)
Elaborate?
Transgression from naivety into self consciousness,
A fisher king wound is a wound that hurts but doesn’t kill
King fisher plagued with a fatal wound, yet fatality was proven futile. He was infertile, and his kingdom had fallen (just as xianle was damned to demolition, along with xie lian and his erectile dysfunction)
““A man must consent to look to a foolish, innocent, adolescent part of himself for his cure. The inner fool is the only one who can touch his Fisher King wound.”
Don quixote, quixotic, unable to distinguish reality from imagination. (jun wu????)”tilting at windmills” fighting imaginary enemies
And sancho pantha, (mu qing????)
“Sancho’s realism contrast with his master’s idealism” AAAAAAAAAAA its tgem. Itrs them!!!! (xie lian and mu qing) the donkey can be feng xin. Lol
Fuck. the actual novel is sad… don qixote falls asleep, awaken by a dream, awakened from his madness, realising he’s spiralled down into insanity. And that he has wasted his life (lol jun wu) dies from an overdose of reality. And what did jun wu die realising? Actually idk, bro was relieved to find someone who couldve actually defeated him.
Dsbkhdrfvgsk.j
Ivan the fool leo tolstoy,
Ivan’s goodness piques the devil’s interest. Overcomes the devil, himself. Relies on his heart, his brothers relies on their mind. (i wish i was foolish)
The idiot, fyodor dostoevsky, the prince is a fool. The price is an idiot. Paralleled to xie lian in the heavens. Prince myshkin, contrasts the world he lives in. he says what is on his mind, regardless of social setting “save the common people!”
“The price assures that beauty will save the world!”
Always this fool who is the hero.
Fool, knows nothing of the world. And has no place in it.
The fool’s journey and the hero’s journey, defeat his “dragon” (bai wuxiang) “treasure hard to attain” idk… about birth and rebirth. Return as ordinary, as xie lian does. Gasps “the fool is a wanderer, energetic, ubiquitous and immortal” XIE LIAN…..svbkgrdvb he is the most powerful of the tarot trumps. (trionfi, to trachotti, to tarot) (just info) journey to self realisation…
Carl jung… what does he say. Individuation!!! What is that. Omg… the fool is linked to the number zero. Why? Circular signifies infinity. Pleroma!! Ancient egyptian symbol of orouboros (tail devorurer) “one is all, all is one” fullness of being of past, present and future. God is an infinite sphere!! He is god. Zero as in, no one believed in him anymore? He had no one!!! (hua chengzhu sit down you’ll be relevant soon….) (i hope….)
Paradise. Bliss state of unconscious nature before falling into the reality of consciousness, the fool’s paradise, they call it.
Learn about jungian psychology!!!!
OMGGGGG XIE LIAN IS THE… what is it. THE tarot of marseilles, the butterfly one!!!!!!!!!!!!!!!! IT HAS A FLOWER ON IT TOOVJHGJHBVNJHV>>><ML<ML<KM>>>.... Fool depicted as, insight over eye sight. (french tarot, fool) Okie. cool…. Cool….. Omh….. the rider wwaite tarot….. Is holding a flower. In his hand……….. One sword, one flower. Srvjhyrebslkf what does the cliff fall mean… hua cheng? Idk,,, fall from grace. While also BASKING IN his GLORY MOMENTS PRIOR? HNN WAIT…… pamela colman smith. Arthur edward waite, hermetic order of the golden dawn. Precursor of transformation….. Xie lian is the start of everything. Nothing would start without a fool. Bvnjhbfjjhnjhbn….. The idiot, dostoevsky, “geniuses seen as fool at the start of their career, at the end of them too” “beginner’s mind” (shoshin) “the soul demands your folly, not your wisdom” Car jung… xie lian. Xie lian… folly!!! Be foolish!!!! Omg. “it is the fear of uncertainty that scares many to the point of paralysis” good lord this video… (me and amina) rumination, < failure. Rumination, spends more time in imagination than reality. (quixotic….) failure is beyond your imagination. “In filth it will be found.” (xie lian) he keeps going. “I WONT CHANGE!!!!”
Omg… dark side of the fool… the voice of conformity. Omg (use that now lol) omg.. We need to be conscious of the fool within, the start of the video said the wisest people are the fools who acknowledge they are foolish. The dark side is when we don’t. Child, half into the world. Madman, half escaped from it. The fool is an archetypal religious figure…. XIE LIAN IS THE HOLY FOOL. “is one who is willing to risk ridicule, scorn and rejection to pursue the path of truth and love.” not conformist out of fear, not needing to be defined by others. Be himself in all circumstances. “The most threatening to the authorities and powers” hehhehe. Saint Paul, “god has made foolish the wisdom of this world.” inferior function leads to the healing of fisher wound… (elaborate. Will do. At some point.)
1 note
·
View note
Das Jahr 2020- Geburten / The year 2020 - births
09.Januar Christian Günter (SC Freiburg), seine Frau Kati und Tochter Nele
10. Januar Thiago (FC Liverpool, damals FC Bayern München), seine Frau Julia und Tochter Siena
19.Januar Matthias Ginter (Borussia Mönchengladbach), seine Frau Christina und Sohn Matteo
28.Januar Santiago Ascacibar (Hertha BSC Berlin), seine Partnerin Karen und Sohn Benicio
xx.Januar Manuel Gulde (SC Freiburg), seine Frau Lana und Sohn
12.Februar Achraf Hakimi (Inter Mailand, damals Borussia Dortmund), seine Frau Hiba und Sohn Amin
20.Februar Hamza Mendyl (Schalke 04), seine Frau Maroua und Sohn
20.Februar Antonio Rüdiger (FC Chelsea), seine Frau Laura und Sohn Djamal
28.Februar Moussa Diaby (Bayer Leverkusen), seine Partnerin Hawa und Sohn Ismael
xx.Februar Dedryck Boyata (Hertha BSC Berlin), seine Frau Manon und Sohn Gabriel Soan
xx.Februar Thomas Kessler (damals 1.FC Köln), seine Frau Melanie und Zwillinge
05.März Jean Zimmer (Fortuna Düsseldorf), seine Frau Sara und Tochter Charlotte
01.April Jan Moravek (FC Augsburg), seine Frau Tereza und Sohn Dan
05.April Daniel Ginczek (Vfl Wolfsburg), seine Frau Wiebke und Tochter Fine Elise
07.April Wout Weghorst (Vfl Wolfsburg), seine Freundin Nikki und Tochter Lucie Mary Jo
07.April Florian Kastenmeier (Fortuna Düsseldorf), seine Frau Valérie und Tochter Mila
18.April Leonardo Bittencourt (Werder Bremen), seine Frau Saskia und Sohn Thiago
xx.April Oscar Wendt (Borussia Mönchengladbach), seine Frau Sandra und Tochter
04.Mai Oliver Fink (Fortuna Düsseldorf), seine Frau Larissa und Sohn Ferdinand
06.Mai Robert Lewandowski (FC Bayern München), seine Frau Anna und Tochter Laura
10.Mai Manuel Akanji (Borussia Dortmund), seine Frau Melanie und Sohn Aayden Malik Adebayo
19.Mai Milot Rashica (Werder Bremen), seine Frau Beliz und Sohn Tian
23.Mai Matheus Cunha (Hertha BSC Berlin), seine Freundin Gabriela und Sohn Levi
xx.Mai Marcin Kaminski (Vfb Stuttgart), seine Frau Marta und Sohn
xx.Mai Munas Dabbur (TSG Hoffenheim), seine Frau Faten und Tochter Nour
05.Juni Mario Götze (PSV Eindhoven, damals Borussia Dortmund), seine Frau Ann-Kathrin und Sohn Rome
07.Juni Christian Clemens (1.FC Köln), seine Freundin Lisa und Sohn
15.Juni Waldemar Anton (Vfb Stuttgart), seine Frau Jennifer und Tochter
xx.Juni Felix Wiedwald (FC Emmen, damals Eintracht Frankfurt), seine Frau Kim und Tochter Linn Ella
xx.Juni Rune Jarstein (Hertha BSC Berlin), seine Frau Hanne-Stine und Sohn Mateo
xx.Juni William (Vfl Wolfsburg), seine Frau Pamela und Sohn Noah
05.Juli Felix Kroos (damals 1.FC Union Berlin), seine Frau Lisa und Tochter
14.Juli Leon Bailey (Bayer Leverkusen), seine Freundin Stephanie und Sohn Leo Cristiano
26.Juli Ron-Robert (1.FC Köln), seine Frau Anna Alexandra und Tochter Viola Victoria
30.Juli Pavel Kaderabek (TSG Hoffenheim), seine Frau Tereza und Tochter Elva
xx.Juli Kevin Volland (AS Monaco, damals Bayer Leverkusen), seine Frau Katja und Tochter Sofia
xx.Juli André Hahn (FC Augsburg), seine Frau Ragna und Sohn Noel
xx.Juli Leroy Sané (FC Bayern München), seine Freundin Candice und Sohn
19.August Florian Kainz (1.FC Köln), seine Frau Nadine und Sohn Theo
xx.August Filip Kostic (Eintracht Frankfurt), seine Freundin und Kind
2.September Marc-Oliver Kempf (Vfb Stuttgart), seine Frau Carolina und Sohn Lio
xx.September Pascal Stenzel (Vfb Stuttgart), seine Freundin Svea und Tochter Lotta
16.Oktober Alassané Plea (Borussia Mönchengladbach), seine Freundin und Kind
21.Oktober Joshua Kimmich (FC Bayern München), seine Freundin Lina und Tochter
23.Oktober Florian Grillitsch (TSG Hoffenheim), seine Frau Hannah und Tochter
xx.Oktober Koen Casteels (Vfl Wolfsburg), seine Partnerin Imme und Sohn Nicolas
xx.Oktober Alexander Schwolow (Hertha BSC Berlin), seine Freundin Larissa und Tochter Anouk
xx.Oktober Patrik Schick (Bayer Leverkusen), seine Frau Hana und Tochter Victoria
28.November Cedric Teuchert (1.FC Union Berlin), seine Frau Lisa und Sohn Levi Neo
29.November Daniel Caligiuri (FC Augsburg), seine Frau Eleonora und Sohn Samuel
xx.November Daley Sinkgraven (Bayer Leverkusen), seine Freundin Daphne und Sohn Dyce
25.Dezember Karim Bellarabi (Bayer Leverkusen), seine Partnerin und Sohn Amaru Younes
xx.Dezember John Anthony Brooks (Vfl Wolfsburg), seine Frau Berenice und Kind
xx.Dezember Tony Jantschke (Borussia Mönchengladbach), seine Partnerin und Kind
xx.Dezember Christopher Nkunku (RB Leipzig), seine Freundin und Kind
Kerem Demirbay (Bayer Leverkusen), seine Frau Melina und Kind
9 notes
·
View notes
46. rész – A parádé napja
[Az epizódot itt lehet meghallgatni/letölteni.]
Viselkedjen természetesen! Viselkedjen úgy, mint a természet egésze! Viselkedjen úgy, mint az élet, halál, változás és újjászületés teljes körforgása!
Isten hozta Night Vale-ben!
Találják ki, milyen nap van ma, hallgatók! Ma van a parádé napja!
Emlékeznek még, mikor meséltem önöknek az egyáltalán nem titkos parádéról azon a bizonyos helyen, amit a rádión keresztül megbeszéltünk? Emlékeznek, mikor nyilvánosan bejelentettem a mai parádé helyszínét? És nem a kosárlabda-eredmények alatt elkopogott titkos kóddal jelentettem be, hanem teljesen nyíltan, hangosan beszélve? Szeretnénk, ha mindenki eljönne a mai parádéra, ha ott lennének abban a bizonyos időben azon a bizonyos helyen, amit megbeszéltünk.
[Morze-kód a háttérben: Tamikának szüksége van rátok!]
Sok minden fog történni. Tervezett dolgok. Stratégiai dolgok. Különleges vendégek is lesznek, akik nem Tamika Flynn nevű tizenéves szökevények. Ő ugyanis nem lesz ott, ezért egyáltalán nem is szervezhetett semmiféle közösségi felkelést. Ő egy szökevény, akit a Strexcorp tulajdonának megrongálásáért köröznek, és nem akarhatjuk, hogy felbukkanjon, és tönkre tegye a parádé napját azzal, hogy helikopteres forradalmat vezet az ellen, amit ő „nagyvállalatok disztópikus uralmának” nevez (ő mondta, nem én).
[Morze-kód a háttérben: Kelj fel, Night Vale!]
Nem ám! Én aztán sosem akarnám, hogy leverje a gono… ehhkhmm… akarom mondani, a jóságos vállalatot, ami a rádióállomásunkat birtokolja. Ami azt illeti, ha látják Tamika Flynnt, valószínűleg nem ártana követniük őt, és figyelmesen hallgatni, amit mond önöknek. Persze nem azért, hogy segítsenek neki megdönteni a Strexcorpot. Egyáltalán nem azért.
Kövessék Tamika Flynnt!
[Morze-kód a háttérben: Egy óra múlva a Radon-kanyonnál.]
A parádén találkozunk!
Más: Egyoldalú ajtók bukkantak fel hirtelen városszerte. Tomás Perez, a Perez Könyvelőiroda vezetője azt mondja, egyik napról a másikra egy rézkilincses vén tölgyfaajtó jelent meg az irodájában. Pont a szertár ajtaja előtt helyezkedik el. Azt mondja, épp írószerekért indult a szertárba a reggeli meetinghez (tollakért, filcekért, jegyzettömbért, némi ellenméregért), de véletlenül rossz ajtót nyitott ki, ami mögött számos férfi és nő állt egy világos, pokoli sivatagi tájon, kezükben kardokkal, botokkal, néhányan még puskával is.
Tomás rájuk meredt. Ők pedig Tomásra. Az egyik barbár nő az ajkához emelte egy ujját és megrázta a fejét. „Nem.” Egy másik kinyúlt, megragadta az ajtót, és lassan becsukta, közben végig tartva Tomásszal a szemkontaktust.
Claire Wallace, egy szabadúszó fotós küldött nekünk néhány képet egy ajtóról, ami a Szabadidőközponttal szembeni üres telken jelent meg. Az egyik képen az ajtó résnyire nyitva van, és egy idős hölgyet látni a közelében. Az arcát nem tudom kivenni. Épp kitűz egy táblát, melyen „A RÉGI NIGHT VALE-I OPERAHÁZ JÖVŐBELI OTTHONA” felirat olvasható. Egy másik fotón az ajtó felé megy. Arca továbbra is elmosódott. Az utolsó képen az ajtó csukva van, a hölgy pedig eltűnt. A tábla alján apró betűkkel a Josefina Építési Vállalkozó Rt. felirat áll.
Juanita Jefferson, a Night Vale vagy Semmi! nevű városszépítő egylet vezetője azt állítja, a hátsó kertjében is megjelent egy ilyen ajtó. Az egyik oldalán vén rézkilincses tölgyfaajtó volt. A másik oldalán nem volt semmi. Onnan ugyanis egyáltalán nem lehetett látni. Juanita elmondása szerint kinyitotta az ajtót a látható oldaláról, és tágas, homokos pusztaság tárult a szeme elé, közeli hegyekkel, melyek természetesen csak illúziók – tette hozzá. Az ajtón túli egyik hegy tetején egy világítótorony volt. Azt mondja, fákat egyáltalán nem látott.
„Fááák.” – mondta bánatosan. – „Ők mi vagyunk.” – tette hozzá kezével lustán integetve, mintha egy nagyon lassú méhet próbálna elhessegetni.
Tudósítók ezután észrevettek egy ráérősen, mégis vakmerően köröző, nagyon lassú méhet, amint épp távolodott a helyszínről.
Most pedig egy üzenet a szponzorainktól.
Nézze meg jól az életét! Mit lát?
Semmit, igaz? Egyáltalán semmit se lát. Ja, persze, maga azt hiszi, mindenféle formákat meg színeket lát reszketve fel-felvillanni. Maga azt hiszi, ismerős dolgokat lát, mint mondjuk arcokat, meg betűket, meg falakat, meg a saját kezeit.
De ezek egyáltalán nem ismerős dolgok.
Maga mindebből eddig még soha semmit nem látott. Még a kezei sem a sajátjai. Kinek a kezei azok? Ki maga? Ilyen lehet meghalni? Maga haldoklik? És ha nem, akkor mikor és hol fog meghalni? Mikor és hol született egyáltalán?
Na várjunk csak! Hogy felejthette el a születési helyét és idejét? Azt még megértem, ha a létezés könyörtelenségét képtelen felfogni, de a saját születési dátumát megjegyezni azért nem olyan nehéz.
Magának sokkal több problémája van, mint gondoltuk, hallgató.
Na jó, legyen. A születésnapja július 3-án van, és az oklahomai Tulsában született. Most már jobban érzi magát?
Ami azt illeti, nem. Nem érez semmit, mert a kezei soha nem voltak a sajátjai. Mindent csak elképzel, és semmit sem érzékel.
De legalább az illata jó. Ennyit legalább elmondhatunk magáról.
Irish Spring szappan. Kinek a kezei ezek?
Most pedig vessünk egy pillantást a közlekedésre!
Vannak utak. Az utakon pedig autók vannak. Némelyek egyenes vagy enyhén görbülő sorokban haladnak. Mások hosszú, keskeny tömegekbe verődve sodródnak. Az autókban emberek ülnek, emberek, akik haladnak vagy sodródnak az autóikkal, eggyé válva járműveikkel, csendesen, békésen ülnek plüss székeikben, kezüket az irányt meghatározó keréken nyugtatják. Oldalról, ha az autójuk nélkül néznénk őket, szinte magzatszerűnek tűnnének. Sebezhető kis emberkék, külső védőpáncéljukba fészkelődve.
Olyan életet élünk-e, ami mentes minden fájdalomtól?
Persze, hogy nem. A mi életünk nem lehet ilyen. De nem is ez a kérdés. A kérdés az: Olyan életet élünk-e, ami megéri a fájdalmat?
[Morze-kód a háttérben: Menjetek a Radon-kanyonhoz!]
Mind valami felé haladunk. És mind valami más felől távolodunk. Ebben áll a fizika egyszerűsége. A szabad akarat egyszerűsége.
A parádéhoz vezető lejárathoz közeledve késlekedésre számíthatnak, de ne változtassanak irányt!
[Morze-kód a háttérben: Pusztítsátok el a Strexet!]
Tartsák az irányt!
Közlekedési híreinket hallották.
Újabb információk érkeztek az ajtókról. Sőt, ami azt illeti, egy nagyon jelentős tudós van velem a vonalban. Szakterülete igazi sztárja. Egy nagyon jóképű tudós.
[Carlos]: Elég!
[Cecil]: Helló, Carlos! Szóval azt mondod, láttad az új ajtókat?
[Carlos]: Igen, itt vagyok a kutatócsoportommal a Desert Creek lakóparkban, a háznál, ami nem létezik. Amelyik úgy tűnik, mintha ott lenne, de igazából nincs ott. A ház megértésére tett eddigi kísérleteink mind kudarcba fulladtak. Az ablakból teljesen üresnek tűnik, de ha megpróbálunk bemenni, berendezett lakást találunk, benne egy Cynthia nevű nővel, aki ott lakik.
Ám ma a ház üvegszálas kompozit ajtói hirtelen átváltoztak. Mindegyikből rézkilincses vén tölgyfaajtó lett. És amikor kinyitottunk egyet, végre megpillantottuk az üres lakást, amit az ablakokon keresztül láttunk.
Ha ezeken az új ajtókon keresztül megyünk be, felfedezhetjük a nemlétező házat, de nem tudunk kijönni, hacsak nincs valaki annak az ajtónak a túloldalán, amin keresztül bementünk. Az egyik tudósunk, Rochelle bement, és nem tudott visszajönni. Azt hittük, csak úgy háromnegyed órát volt bent, de mikor kívülről kinyitottuk neki az ajtót és kirohant, azt mondta órákra bennrekedt. Leverte a víz, és úgy ki volt éhezve, hogy felfalta az összes ökörszemsütit, amit Dave sütött nekünk.
Úgyhogy most nincs más hátra, mint elvégezni még néhány kísérletet. Óvatosnak kell lennünk, mert Night Vale-ben furán működik az idő. De körül fogok nézni kicsit abban a házban, aztán beszámolok majd neked meg a hallgatóidnak arról, ami odabent folyik.
[Cecil]: Carlos, légy óvatos!
[Carlos]: Minden rendben lesz, Cecil. Öt tehetséges tudós van velem a csapatomban. Itt lesznek, hogy figyeljék hogy haladok, és megakadályozzák, hogy bent rekedjek. Nélkülük persze sokkal veszélyesebb volna a dolog. De nem nélkülük vagyok itt. Egyáltalán nem.
[Cecil]: Nagyon bátor vagy.
[Carlos]: Köszönöm, Cecil.
[Cecil]: A végére fogunk járni ennek az ajtós történetnek, hallgatók, mert a tudomány a mi oldalunkon áll!
Leköszönő polgármesterünk, Pamela Winchell a mai napon újabb sajtótájékoztatót hívott össze. A legtöbb sajtótájékoztatójának nincs hírértéke, mivel mindent, amit csak csinál, sajtótájékoztatónak nevez, legyen az ebédelés, új éjjeliszekrény vásárlása, utcai postaládákba való sikoltozás, vagy alacsonyan szálló madarak felületi feszültségének méricskélése. Egyszóval minden egyszerű, hétköznapi cselekvésből hírt akar csinálni.
Ma reggel azonban, miközben épp az igazságtalan polgármesterválasztási eljárásról panaszkodott, melynek során minden szavazatot kihajítanak, hogy a Rejtett Szurdokból érkező kinyilatkoztatást vegyék figyelembe helyettük, Winchell polgármester asszony észrevette, hogy megjelent egy ajtó a Városházán található irodájában. Mikor kinyitotta a rézkilincses tölgyfaajtót, azt mondja, egy angyallal találta szemben magát, aki magas volt és gyönyörű, és sötét fényt és operazenét árasztott magából. Winchell polgármester asszony a kevés megmaradt újságíróhoz fordult, akik még eljárnak a sajtótájékoztatóira, és így szólt: „Angyalok léteznek! Épp egy angyalra bámulok! Léteznek, oké?!”
És már épp szélesre tárta volna az ajtót, hogy megmutassa a sajtónak, de a mögötte álló alak (aki egészen biztosan nem angyal volt) hang nélkül odatátogta neki: „Fogd már be, Pamela!” Az állítólagos angyal még hozzátette: „Csssssss! Jééézusom…” – majd becsapta az ajtót.
Pamela ezután az angyalok létezésének heves tagadásával módosította korábbi bejelentését, viszont utalt rá, hogy hegyek talán mégis létezhetnek.
„Nem is tudom. Gondolkodjanak el rajta!” – merengett, miközben újabb darabokat hasított ki mahagóni asztalából egy Bowie késsel.
[Morze-kód, most már nem annyira a háttérben: Most! Most! Most!]
Végre kezdetét vette a parádé, hallgatók!
Jöjjenek ki a helyszínre, és nézzék meg, micsoda felfordulást tud csapni egy büszke közösség!
[Morze-kód a háttérben végig: Most! Most! Most!]
Úgy hallom, a 13 éves Tamika Flynn mégis csak a parádén tartózkodik. Sőt, ami azt illeti, egész idő alatt ott volt. Ezt produceremnek, Danielnek is mondom, aki éppen székeket hajigál a vezérlőfülkében. Produceremnek, Danielnek mondom, akit bezártam a vezérlőfülkébe. Mutatom produceremnek, Danielnek, hogy a saját keverőpultomról megy az adás, hiába bámul ostobán arra a köteg kábelre, amit az imént kirántott a falból.
A parádé, mint önök is tudják, mint azt önök mindvégig tudták, a Strexcorp székhelyénél, a Radon-kanyon szájánál van. A parádé féltucat sárga helikopterből áll, melyeket Tamika művelt kisiskolásai vezetnek, akik hónapokkal ezelőtt hagyták el a várost, hogy erre a pillanatra készüljenek.
Úgy tűnik, olyan sok könyvet olvastak, hogy megtanultak helikoptert vezetni. Pontosabban Italo Calvino Láthatatlan városok című regényének és Shirley Jackson novelláinak olvasásával tanultak meg. Soha ne becsüljék le a minőségi irodalom erejét!
Hallgatók, Night Vale történelmi pillanathoz érkezett, és itt a lehetőség, hogy mi is részesei legyünk! Azóta, hogy a vének először öltöttek nyershús-koronát és mázolták városunk chartáját saját vérükkel egy zavarodott prérifarkas oldalára, most először láthatjuk egy valóban új kor hajnalát városunkra virradni.
Szemtanúk a Strexcorp felett szálló helikopterekről számolnak be. Szemtanúk parittyás kiskamaszokról számolnak be, akik kiemelkedő olvasási teljesítményért járó kitüntetéseket viselnek bal mellényzsebükön.
Szemtanúk Strexcorp biztonsági ügynökök bamba rajáról számolnak be, akik képtelenek megfékezni az apró forradalmat.
Szemtanúk egy döbbent, romlott intézményről számolnak be, mely ezekben a pillanatokban omlik össze saját kapzsiságának súlya alatt.
Én pedig beszámolok róla, hogy épp elbarikádozom az ajtómat a strexes vezetőség ellen, közben pedig pofákat vágok Danielre, aki csapdába esett a fülkéjében.
És amíg önök harcolnak, Night Vale, az önök Night Vale-jéért, az önök városáért, az önök otthonáért, hallgassuk meg, győzedelmes polgárok, az időjárást!
Szokás szerint, Night Vale, sok minden történt az időjárás-jelentés alatt. És mi lemaradtunk róla. Nem azért, mert én nem számoltam be róla, hanem azért, mert nem voltunk ott, hogy megtapasztaljuk.
A szemtanúk beszámoltak arról, amit ma láttak, de egyetlen szemtanú sem csatlakozott. A szemtanúk, gyenge nézők, szemtanúk maradtak.
Hallgatók, ó, hallgatók! A művelt gyermekforradalmárok bandáját, vezetőjükkel, Tamika Flynn-nel együtt (aki városunk utolsó megmaradt hőse volt) elfogta a Strexcorp biztonsági csapata. Tamika egy nagy felkelés élére állt, hogy megszabadítsa városunkat egy szörnyű gonosztól, és visszaállítsa az azt megelőző kevésbé szörnyű gonoszt. De senki nem csatlakozott hozzá. Mindenki csak nézte.
Önöket hívta. Én hívtam önöket, Night Vale! De egyszerűen nem voltunk elegen.
A gyerekeket a fiatalkorúak javítóintézetébe zárták, mely évek óta üresen állt, a Night Vale-i Pszichológusok Szövetsége által kifejlesztett, gondosan összeállított iskolai menzaebédeknek köszönhetően.
Tamika, mielőtt letartóztatták, nyugodtan lengette Bertolt Brecht Galilei élete című művének egy sűrűn telejegyzetelt példányát. Aztán a nagy német szerző szavait szabadon idézve így szólt: „Nem az az ország szerencsétlen, melynek nincsen hőse. Szerencsétlen az ország, melynek hősökre van szüksége.”
Egy rendőr ezután elvette tőle a könyvet és egy átlátszó műanyag tasakba csúsztatta, miközben Tamikát megbilincselték és egy narancssárga háromszöglogókkal ellátott élénksárga rendőrautóba ültették.
Night Vale! Night Vale. Megpróbáltam szólni önöknek erről a napról. Egyértelműen fogalmaztam. Tamika is egyértelműen fogalmazott. Tehettünk volna valamit, Night Vale, de úgy döntöttünk, nem teszünk. Tamikán és briliáns, bátor gyermekbandáján kívül ma egyetlen polgár sem állt ki a zsarnokság ellen. Mind úgy döntöttünk, félreállunk és reméljük, hogy a változást valaki helyettünk és nem általunk éri el. Azt hittük, majd elnyeri nekünk valaki más. Azt hittük, majd egy hős.
De a hit csak az első lépés. A cselekvés a második lépés. Harcolni azért, amiben hiszünk a második lépés. A szolidaritás a második lépés. Az egység a második lépés. Mi ma nem tettük meg a második lépést, Night Vale.
És most már nem lesz harmadik.
Cserben hagytuk Tamikát, és ami még rosszabb, cserben hagytuk saját magunkat is.
Itt… öhm… vendégeim vannak a stúdióban. Nem tudom, hogy jutottak át a kartontáblákból álló barikádomon, amikre csupa nagy betűvel és felkiáltójellel kiírtam, hogy „BELÉPNI TILOS!” és „TITKOS SZOBA!” de a programigazgatóm, Lauren az, és van vele egy férfi is, akit még sosem… de, várjunk csak! Már láttam őt valahol! Hol láttam már őt?
Nem tűnnek boldognak, Night Vale. Lauren és az idegen szélesen mosolyognak. Fogaik fehérek, ajkaik rózsaszínűek, szemeik teltek, mégis szűkek, mély gödröcskéik mellett kicsiny orruk mellékes aprósággá jelentéktelenedik. Mosolyognak, de nagyon boldogtalannak tűnnek.
Talán ideje elköszönnöm mára. Biztosan hamarosan újra beszélünk majd, hallgatók.
Maradjanak velünk a megbocsátás gyengéd hangjaira és a gyógyuló sebek vidám dallamára! És addig is jó éjt, Night Vale, jó- hé! Hé, mit csi- Szállj le-
A nap közmondása: Ha szeretsz valamit, engedd el! Ha elkezd röpködni meg csiripelni, valószínűleg egy madár volt az.
3 notes
·
View notes