Tumgik
Text
A legnehezebb abból a börtönből megszökni,ami a fejedben van.
7K notes · View notes
Text
Stargazing
Aznap este kint feküdtem a hátsó kertben és merengtem a csillagok alatt. Imádtam faluban élni, közel egy városhoz, mert itt legalább nem takarták el a sötét eget a felhők. Ha tehetném, minden nap megkérném őt, hogy feküdjön itt velem... Huncutkodjon velem a sátorban, feküdjünk ki a harmatos fűbe, nézze a csillagokat, milyen szépek... Forduljon a fejemhez és csak nézze a számára gyönyörű arcom. A duzzadt ajkaim, a púpot az orromon, a csúcsos állam. Várja meg velem a hajnalt és húzzon a mellkasára, hogy onnan nézhessem a reggel első napsugarait.
Istenem, mennyi mindent tehetnénk együtt, ha viszont szeretnél...
@obsessed-with-your-lips
0 notes
Text
I'm selfish, impatient and a little insecure. I make mistakes, I'm out of control, and at times hard to handle. But if you can't handle me at my worst, then you don't deserve me at my best.
-- Marilyn Monroe
209 notes · View notes
Text
Tumblr media
26K notes · View notes
Text
A maga sérült módján, de szeret engem.
Anna Todd
0 notes
Text
Hajnali füst a levegőben
Mellkasomra hajtottad fejed és puszit nyomtál a kulccsontomhoz. Rám néztél, a szemeid ragyogtak az ágy mellett lévő, falra aggatott gyertyáktól.
Epedező szemeidnek ki is tudna ellenállni? Ajkaid számra simultak, lágy és mégis égetően forró csókba kezdtünk. Mélyen szemembe néztél majd megkérdezted, kijövök-e szívni egy szálat. Bólintottam, hozzám vágtad a pólód én pedig várhatóan belebújtam. Az illatod éreztem belőle és elájultam a parfümöd csábító aromájától. Felvettél egy másik fehér felsőt, rám mosolyogtál és kinyitottad az erkély ajtaját.
Beültél az üvegasztal melletti egyik székbe, kihúztál kettő szálat a dobozból és megkattintottad az öngyújtót, mire parázslani kezdett a dohány. Belebújtam a szörmés papucsomba, behuppantam melléd a székbe, feldobtam a lábam a korlátra és elvettem a cigarettát az asztalról. Meggyújtottam a szálat és a csillagok felé fújtam a füstöt. Ma elképesztően szépek. Benéztem az üvegajtón keresztül és megláttam a neonzölden világító ébresztőórát; 3:24. Hajnali negyed négy múlt és én ott ültem kint veled az erkélyen. Ezernyi csillag fénye borította be arcunkat, a szemeid szebben ragyognak tőlük.
Istenem, ha egyszer tudnám, mi járt fejedben... Könnyek szöktek a szemeidbe és attól féltem, nem rám gondolsz. Szívedre tetted tenyered, majd elsírtad magad, de mosolyogva néztél a távolban lévő, lángoló csillagokra. Hát még mindig szereted őt, hiába vagyok itt...
@obsessed-with-your-lips
0 notes
Text
Lehetek Ă©n az Ă­rĂł, de a szĂł mindig te leszel.
Ben Maxfield
0 notes
Text
Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
Antonie de Saint-Exupéry
(A kis herceg)
2 notes · View notes