szondigyula-blog - Tumblr blog

[szondigyula-blog]

Rózsaszin halál....

A történet egy átlagos holywoodi történet lehetne, melyben Barbie csillogása töretlenül ível felfelé a csillagokig. Azonban egy véres hétvégében végződik.

Minden ott kezdődött, amikor is Barbie és Ken meghívást kapott Floridába egy fotózásra, ahová Barbie magával vitte barstnőjét Marinát is. Egy jokedélyű ázsia lány aki rajongásig szerette Barbie-t és titkon szerelmes volt Ken -be. Minden úgy történhetett vona ahogy egy álomfotózáson, Miami beach napfényes tengerpartján lenni szokott, ha nem árnyékolja be Ken és Marina titkos románca. A fiú is szemet vetett régen Barbie barátnőjére és ez az út éppen megfelelt Ken ravasz tervének,

Marina látva, hogy flörtöl vele a fiú, belement a játékba. Pár éjszakát együtt töltöttek de Ken kezdett kihátrálni a titkos kapcsolatból amit Marina egyre inkább nem vett joónéven. Kezdett megváltozni, fenyegetőzni majd hirtelen minden ok nélkül visszatért bájos énjéhez. Egyik éjjel egy ollót fogott és besurrant Barbie háloszobályába és az ágy sarkáról figyelte ahogyan alusznak. Egy tincset vágott le a lány szőke hajából és egy másikat Kenéből. Miközben az ollót végighuzta Ken takaróján egy finom csókot adott az arcára, közben kisértetiesen mosolygott az alvó Barbiera.

Három éjszaka egymást követően megcsinálta mindig ugyanúgy. Miközben nappal mintha nem is emlékezne Kennel való románcára. A fiú megnyugodott, azt hitte minden rendben. Aztán eljött az utolsó nap. Marina eltünt, senki nem látta. Hiába hivta Barbie a barbiefonon, a lány nem válaszolt. Elindúltak haza Wisconsinba. Rózsaszin cabrió simán nyelte a mérföldeket. Barbie és Ken vidáman töltötték az időt, nem is sejtették, hogy ez lesz az utolsó útjuk . Már majdnem hazaértek, látszottak Willows fényei a távolban amikor valamire figyelmesek lettek az út közepén. A lány volt az Marina. Kisirt szemei csapzott haja kisértetiesen fénykett a szürkületben. Kezében kés volt ami véres volt. A saját vérétől ahogyan megpróbálta felvágni az ereit nemrégiben. Ott ált az út közepén, majd lassan elindúlt a kocsi felé. Barbie megbénúlt a látványtól és csak annyit hajtogatott hogy Marina ne ... ne!!! Ken feljebb csuszott az ülésben és csaknem sírva kérte hogy bocsássa meg amit tett. Barbie valószinű ebből semmit nem hallott csak a közelgő véres kèst látta ami már ott volt a nyitott kabrio ajtaja felett. Az utolsó szó egy halk "ne" volt amit a kés pengéje örökre a torkába fagyasztotta. Marina kinyitotta az ajtót, átmászott Barbie vértöl ragadós testén majd mosolyogva anbyit mondott " megbocsájtok nefélj" ezzel egyidőben egy könnyed mozdulattal torkon szúrta Kent és sugva mondta szeretlek. Egy könycsepp jelent meg Marina szemében ami lefolyván, összekeveredett Barbie és Ken vérével. Marina visszanézett még és látta ahogyan az ablaküvegen lüktetve folyik szét Ken vére. Majd elindult az úton, egyik kezében a késsel, másikban pedig ott lógott Barbie fűrtös, aranyszőke feje, amiből lassan szivárgott az élénkpiros vér a Willows felé vezető úton.

Egy szokványos Holywoodi történet lehetett volna de igy ért véget Barbara Millicent Roberts csillagokig ívelő karierje.

Vége

[szondigyula-blog]

Üres az utca, csak az eső esik.

Pereg a sötét aszfalton, nem háborgatja semmi.

Alakot formál, pajkosan csobog.

Övé az utca. Talán nem is volt másé soha.

Majd abba hagyja és eltünik tova. Majd ha ő úgy gondolja.

Ha körbefonja a lábnyomokat. Elseper mindent, ha tiszta lesz az utca.

A szél kézen fogja. hullámait borzolja, úgy táncolnak a kövek között, és eltünnek majd tova.

[szondigyula-blog]

Várok egy szóra, az igazira, mely szívből jön és magával ragad.

Várok egy szóra, mely szivembe mar, eltelit és felkavar.

A szó mely igaz és nem álnok hang.

A szó mely akkor is zeng, ha mindenki hallgatag.

Egy szó, mely megváltoztat mindent, egy szó mely te vagy,

Egy szó mely örökre a szívembe ragad.

[szondigyula-blog]

A Tumblr jobban megtanított arra, hogyan fogalmazzam meg a gondolataimat, mint X évnyi magyaróra

NAJO JOOOG

[szondigyula-blog]

Lehetnél bátor, mint hajdani gladiátor Kit nem rettent veszély és halálba megy a szabadságért. Vagy lehetnél búvó farkas ki a zsákmányra les.

De lehetsz hajnali köd, mi a rétre száll. Lassan körbefon, elrejt, de fogságba zár.

Ki mondja meg, melyik a bátrabb? Talán te magad! Mert fel mersz állni. Létezel és lélegzel. Útnak indulsz minden reggel. Dacolsz a köddel, a búvó farkassal. Szabad vagy, saját akarattal.

[szondigyula-blog]

- Mit csinálsz ma?

- Semmit…

- De hát tegnap is ezt mondtad

- Jah … de nem fejeztem be

[szondigyula-blog]

Augusztus 24 -én magyar tumblr-sök url címeit kis papírdarabokra felírva szétszórjuk Budapest különböző pontjain(metró-, busz-, villamos megállókban, nevezetességeknél, tereken, stb.). Ha szeretnéd, hogy a te címed is felkerüljön, akkor lájkold ezt a postot és reblogold, hogy minél több emberhez eljusson! :)

[szondigyula-blog]

Tudom, hogy vannak barátaim… Mégis úgy érzem, hogy egyiknek se beszélhetek arról, ami a fejemben megy

[szondigyula-blog]

Gondolattükör

Nem történt semmi, csak belül estél szét.Ágyad vetetlen, harcolni nincs erőd. Kezedben lüktető élet magja, távoli folyók medrében csiràzik. Kezed nem érheti el, fogvatartja valami állati ösztön. Összeragsztanám szétesett lelked, elérnéd folyók medréd. Csak fogvatart ugyan az az ösztön. Vérző kezed saját testedbe hatol, nem hajt ki a mag, üres maradsz. Gondolattükör, egy másik valóság foglya.

[szondigyula-blog]

- Mit csinálsz ma?

- Semmit…

- De hát tegnap is ezt mondtad

- Jah … de nem fejeztem be

[szondigyula-blog]

-Nézd fiam

-Ez hol van apa? Nagyon szép

-Ez a Föld

-Ez? De hát az égbolt…

-Igen! Kék! És a fü zöld,

-Apa… ez gyönyörű. Mi az ott az égen?

-Az egy madár. Egy sirály. A tengerhez tart. Biztos éhes.

-A tengerből eszik? De hisz az mérgező

-Nem fiam. Nem volt mindig az. A tenger tiszta volt és azúrkék.

-Apa megmutatod?

-Sajnálom fiam. Ahhoz nincs elég tudásom -De mesélek róla. Ülj le ide mellém……

[szondigyula-blog]

Mindenki figyel, de senki nem lát

Mindenki hall, de senki sem ért

[szondigyula-blog]

Augusztus 24 -én magyar tumblr-sök url címeit kis papírdarabokra felírva szétszórjuk Budapest különböző pontjain(metró-, busz-, villamos megállókban, nevezetességeknél, tereken, stb.). Ha szeretnéd, hogy a te címed is felkerüljön, akkor lájkold ezt a postot és reblogold, hogy minél több emberhez eljusson! :)

[szondigyula-blog]

-Nézd fiam

-Ez hol van apa? Nagyon szép

-Ez a Föld

-Ez? De hát az égbolt...

-Igen! Kék! És a fü zöld,

-Apa... ez gyönyörű. Mi az ott az égen?

-Az egy madár. Egy sirály. A tengerhez tart. Biztos éhes.

-A tengerből eszik? De hisz az mérgező

-Nem fiam. Nem volt mindig az. A tenger tiszta volt és azúrkék.

-Apa megmutatod?

-Sajnálom fiam. Ahhoz nincs elég tudásom -De mesélek róla. Ülj le ide mellém......

[szondigyula-blog]

Kezdődjön 🎈

Augusztus 24 -én magyar tumblr-sök url címeit kis papírdarabokra felírva szétszórjuk Budapest különböző pontjain(metró-, busz-, villamos megállókban, nevezetességeknél, tereken, stb.). Ha szeretnéd, hogy a te címed is felkerüljön, akkor lájkold ezt a postot és reblogold, hogy minél több emberhez eljusson! :)

[szondigyula-blog]

Út a semmibe

Magány, mint végtelen út ami nem vezet sehová. Egyre beljebb, már azt sem tudod honnan indultál.

Előtted üresség, hátad mögőtt csend.

Csak te vagy csak magad.

Nem figyel senki, nem néznek rád,

Talán majd egyszer valaki megfogja kezed, szorosan átölel és megérkezel,

De addig csak az út marad. Az út a semmibe

[szondigyula-blog]

Volt egy unikornisom

Fent lógott a karnison

Leszedtem volna ha akarom

De szebb volt ott fent a magason.

Ha neked is lesz egy karnisod

Tedd fel rá az unikornisod

.