#élete

[arassea]

szülinapos barátnőm

csodálatos gondolatait közvetíteném anno a terhessége utolsó heteiből a nagyérdemű felé

[bdpst24]

A magyarok fele nem tudja, hogy veszélyben lehet az élete

A magyarok fele nem tudja, hogy veszélyben lehet az élete

Egy kis odafigyeléssel sokat tehet otthonának biztonságáért. A Resideo szeptemberben tartja a szén-monoxid-mérgezés és füstmérgezés elleni védekezés hónapját Annak ellenére, hogy a magyarországi háztartások 81%-ában van olyan fűtőberendezés, amely szén-monoxidot bocsáthat ki, az emberek mindössze 47%-a tudja, hogy szén-monoxid (CO) mérgezés is előfordulhat otthonában – derül ki a Resideo1 idei…

[tartsdmegazaprot]

vermezo ereje teljeben 🌺🌹🐦‍🔥

[herzkonigin0103]

[thesuetyouforgot]

Inspired by this post, I've made a compilation of Biggus Dickus in all the other countries' dubbings.

We have: English, German, French, Italian, Spanish, Hungarian, Czech & Portuguese (Brazil) (sadly I couldn't find the Japanese version online)

(Had to disregard the voice-overs bc the available ones either weren't official or said 'Biggus Dickus' at a different point so it didn't fit in w/ the flow of this video. (Sorry Polish voice-over))

[csacskamacskamocska]

Nektek ki örül

amikor hazaértek? Geci kérdés, nem? Emlékszem arra, amikor örültem, és emlékszem arra is, amikor szorongtam tőle, hogy a másik hamarosan hazaér. Pedig nem bántott. Csak belül nem voltam rendben és onnantól, hogy hazaért már egy fárasztó szerepben éreztem magam. Van aki képes rá, hogy kimutassa az örömét. Nem kell hozzá feltétlenül szerelem, csak a képesség, hogy valaki hagyja magát, hogy érezze az örömet. Már ha legalább szereti a másikat. Van aki nem tud ilyet. Zavarban van a saját érzéseitől. Gyerekesnek találja, hogy mosolyogjon. Vagy nem is érez örömet. Fapofával megérkezni, azt is cikinek érzi, teliszájjal vigyorogni, azt meg hamisnak, hát inkább bohóckodik meg fintorog. Mosolygás helyett. A helyett, hogy megmutatná, hogy örül a találkozásnak. A másik ember mit csináljon ilyenkor? Bohóckodjon, hogy a másiknak is jó legyen, mi így találkozunk, fintorgunk meg grimaszolunk? Mert a mosolyhoz oda lehet sietni. A bohóckodáshoz... biztos van aki. Azok, akik szeretnek tortát nyomni egymás képébe meg élvezik egymás ijesztgetését meg szívatását.

Múltkor gondolkodtam a testbeszéden. Tényleg lebuktatja az embereket, de a megfejtéssel érdemes óvatosnak lenni. De van amire nem lehet vigyázni. Ki felé fordulsz, kit ölelsz át, kihez érsz hozzá, kire nézel, mikor hogyan vonsz korlátot közéd és a másik ember közé, ezek nehezen vagy semennyire sem kontrollálható dolgok. De a megfejtések valóban apróságok összecsengéséből adnak ki tiszta képet. A vonzalmak azért kibuknak, néha tök váratlanul. De még ez is izgalmas kérdés. Múltkor néztem két embert a túloldali villamosmegállóban. Egy férfi meg egy nő beszélgetett. 30 körüliek. Baráti beszélgetésnek látszott, bár elég közel álltak egymáshoz. Intenzív eszmecsere lehetett mert ki sem pillantottak és meg sem mozdultak, de semmilyen szexuális jelzést nem adtak le egymás felé. Már amit ilyen távolságból meg lehetett volna állapítani. Nem lehet eldönteni mi van bennük. Talán csak megtanulták magukat fékezni. Talán a nőt várja otthon valaki. Vagy tényleg csak az az intenzív szellemi eszmecsere van, ami süt is belőlük, és nincs semmiféle vonzalom. Pedig látványra összeillettek és össze is voltak kapcsolódva. Aztán a villamoson, egy másik pár. Uh. A pasas olyan közel állt a nőhöz, hogy azon drukkoltam, csókold meg már cseszdmeg. De nem. Aztán a nő kezdeményezett, előbb a férfi bicepszét simogatta, aztán a nyakát, és vártam, hogy a pasi most majd elutasítóan ellép vagy mi lesz, a nő keze lehanyatlott. Félrepillantottam, na mondom, ez is csak szórakozik ezzel a lánnyal, hát minek áll annyira közel, ha nem akar semmitse. Mire visszanéztem, már vadul csókolóztak.

A lényeg, hogy a testbeszédről szóló könyvek így utólag marhaságnak tűnnek. Nagyon sokat kéne vele foglalkozni. Inkább olyasmi a megfejtés, hogy arra kell figyelni, hogy az emberben belül milyen érzés keletkezett. Ha úgy érzi, hogy nem figyelnek rá, akkor nem figyelnek rá. Ha úgy érzi, hogy a másik érdeklődik, akkor érdeklődik. Ha úgy érzi, hogy más valaki van a figyelem középpontjában vagy más felé mutatnak szexuális érdeklődést, akkor az úgy van. Ha azt érzi, hogy elutasítják, hogy dominanciaharcba keveredett, az is úgy van. Nincsenek nagyon bonyolult megfejteni valók meg nem is érdemes olyanokkal foglalkozni, akik azért csinálnak bármit is, nehogy az érzéseik vagy gondolataik kiderüljenek. És mit is kezd az ember a másik megfejtett titkos gondolataival? Beleveri az orrát? Tudom ám, hogy XY-t vonzónak találod, már sokszor észrevettem. Ha nem téged talál vonzónak, akkor nem kurvára mindegy, hogy kit? Talán csak akkor nem mindegy, ha barát. Ha látod, hogy tetszik neki valaki és szeretnéd bátorítani. Menj oda, beszélj vele, hívd el randira! Szerintem te is tetszel neki! Vagy szeretnéd megvigasztalni. Szar ügy. Kezdettől láttam, hogy vonzódsz hozzá, de már elvitték mire rájöttél.

Visszatérve az elejére, hogy ki örül neked... megszokjuk, hogy bele se gondolunk. Beleszokunk kapcsolatokba, amiben nem örülnek nekünk. Rácsimpaszkodunk kapcsolatokra amiben mások gyerekei meg állatok örülnek nekünk amikor megérkezünk. És persze azt mondjuk, nem egészséges dolog... hát, nem vagyunk kutyák, hogy szeparációs szorongásunk legyen! Gyakran mondjuk azt, hogy egy teljesen természetes vágy nem egészséges vagy nem felnőtt dolog. Meg lehet szokni, hogy őszintén örülnek amikor hazaérsz. Jó dolog tud lenni. Az emléke még a kapcsolatot is túléli.

[softicyhuman]

Csak az tud belefásulni az életbe, aki hagyja az életnek ezt.

[magyarfilmekatolcettig]

Mici néni két élete - 1962. Rendezte: Mamcserov Frigyes. Főszerepben: Kiss Manyi, Szokolay Ottó, Tóth Judit, Páger Antal, Fónay Márta. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig

[valaki--aki-senki]

Ha egyszer kurva mélyre kerülök lelkileg akkor az anyám hibája lesz.

[ask-but-beware-the-consequences]

Summertime and I wanted to make a water based painting, first time on making those white lines in the waves, am proud potato.

Also I wanted to honor the magnificient creator of the rapper Kisame (and also the Magnum version of Samehada), who was featured in Fekete Dániel's fan animation parody of Naruto Shippuden. My favorite character of the parody (but not fav in the actual series lol)

(He's surfing on his sword which is a giant Magnum ice cream, yeah, don't question it)

[arassea]

itt a húsvét jön a nyuszi

i would like to lick your pussy ❤️

[lajos65]

Jézus élete 4K

[prologusblog]

Michael Slepian: A ​titkok titkos élete

Hogyan befolyásolja a titkolózás az életünket? Michael Slepian a Columbia Egyetem docense, több mint 60 viselkedéstudományi tanulmányt publikált. A neve is a titkokkal kapcsolatos munkája miatt vált ismertté. “Könyve nem gyakorlati útmutató kezdő és haladó titkolózók számára, hanem egy ötvenezres mintán végzett, hosszan tartó kutatássorozat összefoglalása, a titok lélektanának és a 38…

[viragfold]

Polyphonix-tól a hányásvádig

A honi karaktergyilkolászás egyik korai, bátortalan szárnypróbálgatása volt a szombathelyi hányásvád. Különlegességét a vitathatatlan vidéki bája és a vélelmezhetően baloldali forrásvidéke mellett a művészeti vonatkozása adja. A kétezres évek elején a város köz- és kulturális életének résztvevője voltam, s ennek során egyszer a helyi ifjú szocialisták egyik prominense keményen nekem szegezte a kérdést; igaz, hogy lehánytad a Fő teret?! Aztán máshonnan is visszajött, miszerint az terjed rólam, hogy a Székely Ákossal koncelebrált egyik szombathelyi Bloomsday alkalmával odahánytam a Fő térre. Tűnődtem rajta egy ideig… Miért pont hányás? Miért nem közterületi hugyozás? Vagy azt már befoglalta a Rolling Stones? Aztán megvilágosodtam. Történt ugyanis, hogy 1995 őszén Budapesten, a Francia Intézetben rendezték meg a 27. Polyphonix költészeti fesztivált. A nemzetközi eseményt a párizsi székhelyű Association Polyphonix szervezte, melynek alelnöke Papp Tibor volt, aki egyben a rendhagyó budapesti programot is organizálta. A részvételre ő kért fel, a feladat pedig igen különleges volt; a fellépőknek korai francia némafilmeket kellett a helyszínen, élőben, a vetítéssel szinkronban a hangköltészet, a performansz eszközeivel 'hangosítani'. Nekem a Verekedő részeg című 5 perces film jutott, s a hányás és a beszéd hangjait egyesítettem egy élő, akusztikus akcióban. A fesztiválról és az ott bemutatott művekről - köztük az enyémről is - L. Simon László írt ismertetést az Élet és Irodalom 1995. október 20-i számában. Valószínűleg ennek híre szivárgott le lassan-lassan Szombathelyre, s mivel a Francia Intézet meg a Polyphonix elmagyarázása feleslegesen bonyolította volna a kompromittáló dramaturgiát, ezért hát a művészeti bűncselekmény helyszíne a szombathelyi Fő tér lett. (Olyan gyakorlatias megfontolásból elkövetett valósághajlítás lehetett ez, mint amikor például a trecento idején a bibliai témákat középkori környezetbe helyezve, korabeli itáliai gúnyába bújt szereplőkkel festették meg.) Aztán mintegy két évtizeddel később, elérzékenyülve a nosztalgia könnyeivel küszködtem, mikor tavaly a helyi baloldali portál, a Nyugat.hu főszerkesztője egy podcast-ben (tán a bűnös múlt fenyegető reinkarnálódását elhárítandó?) tette fel a kérdést Szombathely aktuális kultúrpolitikusainak: "Visszahívjátok Abajkovics Pétert, aki újra lehányja a Fő teret?" (Egyébként nem hívtak vissza. Erre amúgy én sem tartottam különösebben igényt.) Hivatkozások: Nyugat.hu podcast-ja a hányásváddal L. Simon László: Polyphonix 27 (Élet és Irodalom, 1995.10.20.) Korábbi blogbejegyzéseim a témában: A szombathelyi hányásvád és annak eredete A spektákulum kognitív reorganizációja

[csacskamacskamocska]

Életed szerelme

(erről akartam írni, már eszembe jutott) Nem szeretném megtudni, hogy a szerelmem hol ismerte meg élete szerelmét, ha nem én vagyok az. Ez szerintem teljesen érthető. Az tök cuki, amikor tumblr és már sok éve együtt vannak, de biztos vannak, akik nem örülnek a szembesülésnek. Azon gondolkodtam, hogy életem szerelme az aktuális, bár voltak fontos szerelmek, de azért lehetne bogozgatni, hogy melyik miféle volt, hogy egy szerelem összetettségében melyik emberben mi volt a leginkább vonzó. Valójában elég sokan voltak, így gyerekkoromtól kezdve, többnyire egy-egy hosszabb vonzalmat követett pár összevissza kis érzelmi felkavarodás. Szóval volt az a poszt, a kérdéssel, és végiggondoltam, hogy mennyire különbözőek voltak ezek a vonzalmak/szerelmek mennyire másfajta vágy vezérelte mindet és ez milyen érdekes. Ezért nem tudnék beleszeretni újra valakibe régről és ezért záródnak le a kapcsolataim gyakorlatilag teljesen. Ami mozgatott akkor, az már nincs, amire valaki válasz volt, az már nem kérdés. Hogymelyik volt a legnagyobb, az e miatt teljesen értelmetlen kérdés, meg nyilván az a legnagyobb amit érez az ember, hiszen a többiek iránt érzett semmivel van összehasonlítva. Melyik volt a legszenvedősebb? Na ebben már lehet versenyt felállítani és nem a mostani győzne. Namármost a szenvedéstől/traumától nem lesz értékesebb egy vonzalom! Csak sajnos a rossz jobban nyomot hagy és ezért jelentősebb érzelemként emlékszünk rá. :( Ezért még az is előfordulhat, hogy valaki azt mondja a csodás kapcsolatára, hogy nagyon jó, nagyon boldog most, de volt ennél nagyobb szerelme is, pl akibe reménytelenül volt szerelmes. Azt gyanítom, hogy a pasik nem szoktak ilyeneket kibeszélni, mi nők viszont gyakran. Így van rá lehetőség, hogy újra átgondoljuk, tisztogassuk az érzelmi életünket és valami nagy vonzalomra rásóhajtsunk, hogy az mekkora fasz volt te jó ég. és onnantól már a mekkora fasz volt marad meg. Vagy akinek van öniróniája, azoknál a nagy röhögések, hogy mit meg nem tettünk érte, azért a faszért, te jó ég! És ez gyógyít, tisztít, felold. A férfiaknak ezek csak névtelenül, a tumblin. Nem ugyanaz. Kapcsolatban meghallgatni a másikat a volt szerelmeiről – ahhoz kell megfelelő önértékelés, nem a szépségersenyhez!

[fuckinglove77]

Ahhoz képest, hogy nem érdekel téged a faszi, visszaírsz neki... BAZDMEG jó hogy nem hívod el randevúra és nem kéred el a számát...

Faszom kivan ezzel, de csak itt fogok szenvedni..