Tumgik
#Kanizsa-háromszög
viragfold · 5 months
Text
instagram
MŰVEM / MIA OPERA / MY WORK: LINK
KIÁLLÍTÁS / MOSTRA / EXHIBITION: LINK
0 notes
viragfold · 6 months
Text
instagram
RELADET POST: LINK
0 notes
viragfold · 9 months
Text
instagram
Related: LINK
0 notes
viragfold · 1 year
Text
à la frontière
Tumblr media
Gaetano Kanizsa, az olasz pszichológia meghatározó alakja 1913. augusztus 18-án született az Osztrák-Magyar Monarchia területén, Triesztben - nagybecskereki zsidó/magyar apa és boveci katolikus/szlovén anya gyermekeként. A háború előtt az egyetemi tanulmányait Padovában folytatta, majd a világégés és az olasz faji törvényeket túlélve 1947-ben Firenzében tanársegéd lett. 1953-ban visszatért Triesztbe, melynek egyetemén három évtizedig, nyugállományba vonulásáig professzorként tanított és kutatott. Gaetano Kanizsa 1993-ban bekövetkezett haláláig Trieszt meghatározó értelmiségi alakja volt.
Pszichológiai kutatásainak homlokterében az illuzórikus kontúrok témaköre állt. Az illuzórikus kontúrok vagy szubjektív kontúrok olyan vizuális illúziók, amelyek egy él érzékelését idézik elő anélkül, hogy az adott élen fénysűrűség vagy színváltozás következne be. Az illuzórikus fényerő- és mélységrendezés gyakran kíséri az illuzórikus kontúrokat. Friedrich Schumann nevéhez fűződik az illuzórikus kontúrok felfedezése a 20. század elején, melyek amúgy jelen vannak már a középkori művészetben is. Gaetano Kanizsa 1976-os Scientific American oldalain publikált tanulmánya mérföldkőnek számít a téma közismertségének megalapozásában. Az illuzórikus kontúr talán leghíresebb példán, az olasz pszichológus által elkészített ábrán mutatható be, melyet azóta is – alkotója neve után – Kanizsa-háromszögnek neveznek. A rajz által demonstrál látási jelenség egy lebegő fehér háromszög, amely nem létezik, ám látható. Sőt, általában az „odaképzelt” forma világosabbnak tűnik, mint a háttér, pedig a fénysűrűség valójában homogén. Ráadásul úgy tűnik, hogy az illuzórikus forma közelebb áll a nézőhöz, mint a létezését hihetővé tevő részleges körvonalak. Az agy szükséglete, hogy ismert egyszerű tárgyakat lásson, és a tendenciája, hogy egy “teljes” képet hozzon létre különálló elemekből. Ugyanakkor a Kanizsa-háromszög másik magyarázata szerint mindez talán az evolúciós pszichológián alapszik és azon, hogy az ősi időkben a túlélés érdekében fontos volt, hogy lássunk formákat és éleket.
Azt már csak én teszem hozzá, hogy az sem lehet véletlen, miszerint Kanizsa valahol önfreflektív módon - már-már egy művészi gesztussal - pont a Dávid-csillagra emlékeztető ábrával demonstrálja az emberi látás gondolati determináltságát. Egyébként érdekes lesz majd az előttünk álló jövőben, hogy a különféle szenzorokkal összekapcsolt mesterséges intelligencia miképp fog, fog-e ilyen metaforikus mintázatokat horgolni a világunkkal való ismerkedése, ’világlátása’ során.
A Kanizsa-háromszög engem erre a munkára inspirált.
0 notes