No, hát belevágunk Dudás László másik nagy, éveken átívelő, sokrészes életművébe. Ez a Magyar Népművészet sorozat, egyik fontos érdekessége, hogy rendszerint ugye a bélyegtervezők/grafikusok megrendelést kapnak a témákra, akár a konkrét képekre, ez az a sorozat, melynek ötlete magától a tervezőtől jött, és találkozott a Posta elképzeléseivel, így meg is valósulhatott, ez elég ritka.
A képen látható az első sor 1994-ből, ez a teljes, és már innen is látszik, az értékeket úgy állapították meg mintha majmok húzogatták volna ki a számokat egy kalapból, avagy:
Tényleg, később csak még rosszabb lesz.
A bélyegek felépítése egy sémára épül, kapuként körbefut egy tájegységre jellemző minta szép színesben, középen az érték egy ilyen tradicionális betűtípussal (nem ismerem fel), lent pedig a motívum származása, és Magyarország felirat. Felteszem a minták színének jobb láthatósága érdekében bizonyos bélyegek fehér, míg egyesek kicsit bézses alapszínt kaptak.
Értékében elég nagy szórás van, láttam ezt a sorozatot már 300 forintért is, de jellemzően a jó állapotú, pláne ha van benne postatiszta is, mint nálam a 40-es, 50-es inkább 1-2 ezer forint között megy.
Csíki motívumok - 11 Ft
Az Erdélyből származó motívumok kicsit szögletesebbek, nem annyira a részletes kidolgozás, mint a sok apró figura és elem a jellemző. Általában a piros, a kék, és a fekete színt használták, és már a XVIII. századból is fellelhetők ilyen minták.
Vas megyei motívumok - 12 Ft
A vasi motívumok főbb elemei főként virágok, madarak mindez világosabb színvilágból. A bélyegen látható minta a kámoni lepedővégről származik, 1764-ből! A Néprajzi Múzeum őrzi:
Kalocsai motívumok - 19 Ft
Talán leghíresebb és nemzetközileg is legismertebb népi motívumaink kicsit későbbiek, 1860-ban jelennek meg, eleinte még sima fehér fonalakkal díszitik vele a textileket, ruhákat. A XX.század elejétől jelennek meg a színek, és bizony különböző jelentéseik vannak, a hat főszínnek is megvan miként alkalmazzák az árnyalatait:
a bordót a pirossal,
a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával,
a narancssárgát citromsárgával,
a kéket saját sötétebb árnyalatával,
a lilát saját sötétebb árnyalatával és
a zöldet saját sötétebb árnyalatával
Minták tekintetében gyakorlatilag kizárólag virágokkal és levelekkel dolgozik. A virágoknak megvan a saját jelentésük.
Debreceni motívumok - 32 Ft
Debrecen színe a zöld, kifejezetten rájuk jellemző az egyszínű zöld hímzés, a Hajdúság és Tiszántúl már részeiben bár a stílus hasonló, vagy többszínűek a hímzések, vagy például a kunsági tiszta fekete. A XIX. század elejétől jelennek meg ezek a motívumok jellemzően női kisbundákon, ez ilyen híres dolog volt akkor a debreceni női kisbunda. A stílus archaikusabb, szimmetrikus növényi ornamensekből építkezik, tulipánok, kunkorkgók (!), makkok, pávaszemek a jellemzőek, a minták rokonságot mutatnak a szűrhímzésekkel.
Dunántúli motívumok - 35 Ft
Rábaközi hímzésnek is nevezik, eleinte csak ahhoz a vidékhez kötötték ezt a stílust, aztán kerültek elő Nyugat-Magyarország egyéb részéről is darabok. Igen koraiak is fellelhetők igazoltan a legrégebbi ilyen hímzés 1700-ból való és egy lepedővégen található, de anyag és mintaelemzések alapján biztosra veszik, hogy már a XVII.században is készültek efféle himzések. A mintakincs igen változatos, a megszokott virág, inda, levél, madárpár vonalon túl a magyar hímzésekben viszonylag ritkább állat és emberábrázolások is megjelennek, például szarvasok. A legjellemzőbb ezzel együtt is a virágtő, mely korsóból, szívből vagy edényből nyúlik ki, 3-5-7 ágú, és szimmetrikus. Az itt lent látható mintán kívül elhelyezett keresztöltések is gyakoriak.
Kalotaszegi motívumok - 40 Ft
Kalotaszeg erdélyi tájegység a Kalota patak és a Kőrös szegletében kb. 34 falut foglal magába. Az erdélyi magyarság hímzésekben leggazdagabb vidéke minden tekintetben. Írásosnak is nevezik az itteni hímzést, hagyományos színei a piros, a fekete és a sötétkék. Ilyen tekintetben egyébként a bélyeg nem hiteles a világoskék ábrázolással, ilyen a valóságban nincs. Egy darabot mindig egy színnel varrnak ki. Az írásos név onnan ered, hogy az íróasszonyok mindig előrajzolták, előírták a hímezni való mintát tintával. Motívumok tekintetében vegyes, természetesen a növényminták a leghangsúlyossabbak, de vannak tárgyak (kosár, cserép, csillag, stb.), illetve néha állatok is, főleg madarak, de találni kígyót és lepkét is. Na és amúgy ilyen kék a kék igaziból:
Szentgáli posztórátétes motívumok - 50 Ft
Ez bizony a mindenki által már látott, hallott bakonyi cifraszűrökön található hímzés (Szentgál Veszprémtől kicsit északnyugatra fekszik). A XVIII. század végétől jelenik meg, és a XIX. században válik a magyarság egyik fizikai jelképévé. Színben a fekete és a piros dominál, kisebb színezésekkel alkalmanként. Motívumokban a nagyméretű virágok, főleg tulipán a jellmező, és a kisebb madáralakok, illetve patkós minták is gyakran előfordulnak.
3 notes
·
View notes
New Post has been published on http://hjb.hu/szinpadra-viszik-nimrod-kiralyt.html/
Színpadra viszik Nimród királyt
KOVÁCS NÓRI A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET-KUTATÁS EREDMÉNYEIT IS FÖLHASZNÁLJA MŰVÉHEZ.
Ebben a cikkben két fontos ember szerepel. Az egyik Kovács Nóri, a Népművészet Ifjú Mestere díjjal is kitüntetett énekes, dalszerző, népzenekutató, akinek további érdemei és díjai fölsorolhatatlanul számosak, hogy a lemezeiről már ne is beszéljünk. A másik Nimród király, aki… – nos, aki pár mondatban tárgyilagosan össze tudja foglalni, kicsoda Nimród király, ahhoz beiratkozom továbbképzésre. A vállalkozó kedvűeknek jelzem: a témába már Mózes I. könyvének is beletört a bicskája.
Kovács Nóri úgynevezett szimfonikus népi operát készül színre vinni, Nimród regéje címmel. Mielőtt az olvasó bőszen föllapozná a zenetörténeti lexikonokat: ilyen nincs, nem is volt. Eddig (aki az összekapcsolt népi és a szimfonikus szavak hallatán Kacsóh Pongrác munkásságára asszociálna, ne tegye). Kovács Nóri szerint például a szerelem különböző aspektusait, az álmot vagy az összetartozást megjelenítő népdalok egy az egyben beleillenek az opera műfajába.
Lakodalomjelenetbe párosító dal került, de egy komplett menyasszonybúcsút is hallhatunk majd. A zeneszerző húsz éve foglalkozik népzenével, nem gyűjteményeket lapozgat, s nem is a pár leg-ismertebb dal közül válogat. Az opera fele tradicionális dallamokból épül föl, egészben beemelt vagy új szöveggel ellátott népdalokból. Kovács Nórinak a hangszerekről is konkrét elképzelése volt, a hangszerelésre Oláh Dezsőt kérte föl, el is készült a partitúra az összes szólammal, már csak egy szimfonikus zenekar, egy jó karmester és egy színház kell a bemutatóhoz (meg pénz, paripa, fegyver, és egy akkora zenekari árok, amekkorát az opera műfaja megkövetel – bizony, a lehetőségek száma véges). Pár adat annak érzékeltetésére, hogy mi minden van itt összefésülve: 27 népi hangszer, 13 szereplő, torokének, hárfa, zongora és wagneri hangzás.
Amit már most megtapasztalhatunk mindebből: Kovács Nóri február 25-én 15 órakor a Duna Palotában bemutatja Teremtés című (az Urániában már sikert aratott) kisfilmjét, majd részletek hangzanak el az operából. A kisfilm a mű első dalát, a világ teremtését jeleníti meg, megtekintése erősen ajánlott mindenkinek, aki nem feltétlenül doktorált vallástörténetből, de azért meg tudja különböztetni az őskáoszt az életfától. A dalok pedig élvezhetők a szerzői kiadású demócédén és az ismert zenemegosztón is, a szimfonikus hangszerelést egyelőre digitálisan modellezték, viszont a népi hangszerek már élőben szólalnak meg a felvételeken. Varga Miklós is énekel (ő jeleníti meg majd Nimród királyt).
Kovács Nóri népzenészként mindig is érdeklődött történelmünk iránt, a Csillagösvényen című sorozat volt első találkozása az őstörténettel, amit újabb és újabb találkozások követtek – elindult például a Kovács Nóri Baráti Klub, ahol nemrég Váralljai Csocsán Jenő professzor tartott előadást Lehel kürtjéről.
var rid = 100000 + Math.floor(Math.random()*99999); var b = document.createElement("div"); b.setAttribute("id", "v4u_c_"+rid+"_3"); var r = document.getElementById("vid4u"); r.parentNode.insertBefore(b,r); r.setAttribute("id", ""); (function(w, d, s, rid) function go() var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0], load = function(url, id) if (d.getElementById(id)) d.getElementById(id).onload = d.getElementById(id).onreadystatechange = function() if (typeof vid4u != 'undefined') vid4u.init(300,250,"GXeMCrnMAx",null,3, rid);; return; js = d.createElement(s); js.src = url; js.id = id; fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs); js.onload = js.onreadystatechange = function() if (typeof vid4u != 'undefined') vid4u.init(300,250,"GXeMCrnMAx",null,3, rid); ;; load("//video.vid4u.org/vid4ul.js", "vjs_"+rid); go(); (window, document, "script", rid));
– Nimród, Némrót, Ménrót, Nemere, Szélkirály: ugyanúgy az ősapánkról beszélünk. Székelyföldön rengeteg hagyomány szól róla, ott ő Nemere. Róla szólnak (hiába nincs nevesítve) azok a népmesék is, amelyek egy öreg, bölcs királlyal, s két dalia fiával kezdődnek, akik elmennek például Tündér Ilona országába. Más hagyományokban konkrétan kimondják: ha vihar dúl, mennydörög, Nimród küzd a gonosszal, villámait szórja az ellenségre – mondja Kovács Nóri, aki nemcsak szemtelenül fiatal, de szemtelenül bátor is. Ősapákat, életfákat és tündéreket előásni egy olyan korban, amikor legtöbbünk mikrocsipekhez és gazdasági statisztikákhoz imádkozik: veszedelmes dolog. Adja Isten, hogy egyre többen legyenek kíváncsiak efféle veszedelmekre. Akkor újra valódi élet költözhet varázstalanított világunkba.
0 notes