Zajok a nappaliból – Traxelektor 2020 13
Gondolatok:
„Ha úgy vannak a számok, majd emelek megint” - mondhatnám viktorizálva, kedves Traxelektor kedvelők, hiszen ez itt a 13. havi Traxelektor! (...és taps! Köszönjük Miniszelektor Úr!!! – hajlongják, longják hajj) Persze ez is csak afféle politikusi számmágia, hiszen ha visszalapozol kedves olvasó – de ugye miért is tennéd, hiszen hiszel nekem (bennem) – láthatnád, hogy a lassan induló év elején volt egy 01-02, és egy 02-03 szám, szóval ez a tizenharmadik valójában csak a tizenkettedik. Jó mi?
S ha már itt tartunk, habonnyomban elmondom, hogy Magyarország jól teljesít, mert megint van mikutyánkkölke a hónap lemezei között tigrics (Bereznyei Robi) személyében, csak sajnos Robert mindezt már Angliából teljesíti jól, szóval akkor lehet, annyira mégse teljes itt jobban. A Dimensionless amúgy tipikus tigrics lemez, minden tigricsi értékével: ötletgazdag, dallamos, idm ambient. A szerző huszonéves védjegye, hogy képes kifejezetten törékeny, kristályfinomságú dallamszerkezeteket felépíteni és sokszor megidézi a klasszikus autechre-i, aphexi hagyományt, ami ugye már az Autechre és Mr. James számára is elveszett (a south yorkshire-i hagyományörző egylet tiltakozása ellenére).
Skies Over Sheffield – ez a címe a Forgemasters meglehetősen fű alatt elsütött távoli bombájának. Múlt hónapban lamentáltam itt nektek a kámbekkek természetéről, na hát ez a legkeményebb mind közül. A Forgemasters trió (Robert Gordon, Sean Maher, Winston Hazel) ugyanis azzal a tettel vonult be az elektronikus zene históriájába, hogy 1989-ben az akkor még ismeretlen Warp Records első kiadványát jegyezték Track With No Name „címmel”. A banda utolsó megjelenésének időpontja pedig 1993, az ugye még jócskán az elektronika hajnala. Tehát 27(!) év után kámbekkelnek a srácok, nem is akárhogy, a négyszámos EP-ről az eredeti mellett két zseniális remix is bekerült a Traxelektorba.
A Negativland nevű kortárs szanfransziszkó környékbeli csapat sztorija még korábbi múltba nyúlik vissza, 1980-as keltezésű a azonos című debutlemezük, a nevüket pedig egy korabeli Neu dalcím ihlette.
Friss anyagukkal, a The World Will Decide-dal a tőlük elvárt iróniával, karcossággal reflektálnak a jelenre, az online világra, közösségi médiára, technológiára. Zenéjük fő alkotóeleme a sampling most is, de ez annyira így van, hogy a lemez bookletjében több oldalnyi „dalszöveget” böngészhet a hallgató, csakhogy ez mind hangmintaszöveg.
Igazi különlegesség még a Jay Glass Dubs nyári Soma-ján már vendégszerepelt, most pedig első albumával várhatóan gyorsan underground kedvenccé avanzsáló Maria Spivak. Nagyon markáns, egyéni hangvétel, és műfajilag is széles az olló a ciprusi hölgy esetében: dalszövegekkel poposított ambient, trip hop vagy akár a nyolcvanas évek süppedős szintiművészete, de néha beáramlik a Group Rhoda vagy Samantha Glass melankóliája is.
Album szinten ugyancsak first timer a C.P.I. spanyol Hugo Capablanca és Marc Piñol duója. Nagyon szeretem az ambientet – nem véletlen ülünk a nappaliban – de ugyanennyire finnyás is tudok lenni vele, mert itt is – mint sok más már felépült műfaj esetében – nagyon kialakultak a sémák, bevált formák, műfaj adta lehetőségek következményei. Így aztán könnyen jön a másolás – akár véletlenül vagy önplagizálás formájban is - de egy eleve lassú kompozíciókra épülő műfaj esetében - véleményem szerint - nem fér bele. A C.P.I. Alianzája ez ügyben bőven túlteljesít, el- és kilépeget minden irányba. Bevállalós Laurie Anderson - Walking and Falling-jének update-je is, de a Templo De Agua négyperces hideg, párás zsibbasztásánál megszólaló akcentusos Who Are You? hangminta is rendre odab@sz, főleg a folytatása, amin mindig röhögnöm kell, és nem fogom elszpojlerezni azért se. Esetleg hallgasd meg!
A detroiti Windsor szőke(?) hercege Richie Hawtin is előállt egy duplaopus-szal, amiből nekem csak a fele tetszik, de az nagyon. Ugye amióta Plastikmant Richie deportálta a Plutóra (...is not a planet) hiányzik ez a hangzás az elektronikából, vannak követők, meg néha valaki kiteker valami plasztikmenit, csak az úriembert pont az különbözteti meg többiektől, hogy egyfelől mérnöki precizitással áll neki mindennek, ezáltal több szinttel komplexebb technikai megoldásokban gondolkozik. Aztán mégse gabalyodik bele, mert a másik erénye a deriválás, minimalizálás, aminek a végén mindig valami egészen felfoghatatlan, végestelenig hajlitgatható, fémtiszta és vírusmentes zenei origamit kapunk.
Dícsérjük meg Ladislav Zensor barátunkat Prágából (Exhausted Modern), aki idei negyedik minőségi kiadványát publikálta Conditions of Struggle, Struggle for Conditions címmel.
Egy Dadub lemez olyan, mint az abszint, az ember mindig megörül neki – nincs is túl sok belőle - utólag meg már bánja, csak akkor már késő. A korábbi albumoknak elsöprően remek muzikalitásuk mellett közös jellemvonásuk volt az általuk okozott magas vérnyomás, mint fizikai tünet, a Hypersynchron annyiban más ,hogy szabad ég alatt a Dadub Ipari Park területén ragyogó csillagok alatt kapunk nagyon lassan végzetes szívrohamot, miközben betemet a hangfalakból áradó vöröses emlékhömpöly, de magyar ember már csak ilyen, ha befizettem, én má’ végigeszem, végigmegyek rajta. Közben nem tudok nem arra gondolni, hogy ez a két szimpatikus olasz fiatalember rajtunk veri el a port eme igen nehéz évért.
Randomba! Krosszfédbe Elftársak!
Megjelenések:
CPI - Alianza [2020, Hivern Discs][LP]
Dadub - Hypersynchron [2020, Ohm Resistance][LP]
Exhausted Modern - Conditions of Struggle, Struggle for Conditions [2020,Endless Illusion][EP]
Forgemasters - Skies Over Sheffield [2020, Seven Hills][EP]
Negativland - The World Will Decide [2020, Seeland][LP]
Richie Hawtin - Time Warps [2020, From Our Minds][EP]
Spivak - Μετά Το Ρέιβ [2020, Ecstatic][LP]
tigrics - Dimensionless [2020, Self-released][LP]
VA - Svreca - Decade 2010-2020 [2020, Semantica][Comp-LP]
Traxelektor:
Spotify playlist
(37/64, 3h39m/6h12m)
Aktuális fülbemászók:
Intergalactic Gary - Microwaves
AAAA - Glide Age X
AAAA - Anexx0 [Runts, Acid Test]
AAAA - Glide Age X [Runts, Acid Test]
Anthony Rother - Darker Places [Cyberspace Reality, Psi49net]
Anthony Rother - Helical [Cyberspace Reality, Psi49net]
Anthony Rother - Our Reality [Cyberspace Reality, Psi49net]
Anthony Rother - The Unknown X [Cyberspace Reality, Psi49net]
Biochip - Mind Bubbles [Crux Alley, Central Processing Unit]
Brainwaltzera - Dropp On Gminor (ΠΕΡΑ ΣΤΑ ΟΡΗ † Φlesh Mix)[Brainwaltzera Remixed, Touched]
Brainwaltzera - Ten Ton Fenix (JASSS Remix)[Brainwaltzera Remixed, Touched]
Burial x Four Tet x Thom Yorke - His Rope [Her Revolution / His Rope, XL]
Cabalist - The Lost Summer [Chromo Of War, Janushoved]
Coco Bryce - Flight Six Six Six [Deep Into The Jungle, Lobster Theremin]
Coco Bryce - Vegan Library [Deep Into The Jungle, Lobster Theremin]
Commodo - Eldritch [Procession, Deep Medi Musik]
Commodo - Procession [Procession, Deep Medi Musik]
CPI - Islaalsl [Alianza, Hivern Discs]
CPI - Rasa [Alianza, Hivern Discs]
CPI - Templo De Agua [Alianza, Hivern Discs]
CPI - Walking and Falling [Alianza, Hivern Discs]
Dadub - Infinite Regresses [Hypersynchron, Ohm Resistance]
Dadub - Link To Quantum [Hypersynchron, Ohm Resistance]
Dadub - Of Simulacra [Hypersynchron, Ohm Resistance]
Denial of Service - Disaster Protocol [False Positives, Film]
Denial of Service - Junkie Foxtrot [False Positives, Film]
Denial of Service - Snake Doctors [False Positives, Film]
Dominique - Junk Sleep [Liminal Space, Opal Tapes]
Donato Dozzy - Sanza High [The Tao, Samurai]
Donato Dozzy - Tao [The Tao, Samurai]
Emma DJ – Fuzmec [VA. - An Easy Way Out For Those Who Can't Escape, L.I.E.S.]
Exhausted Modern - Ignorance Is Bliss [Conditions of Struggle, Struggle for Conditions, Endless Illusion]
Exhausted Modern - The Best is Yet to Come [Conditions of Struggle, Struggle for Conditions, Endless Illusion]
Exhausted Modern - There Is No revolution, There Is Just You, Microwaving Ramen [Conditions of Struggle, Struggle for Conditions, Endless Illusion]
Florist - Untitled 1 [Intermedia 1, Baroque Sunburst]
Florist - Untitled 2 [Intermedia 1, Baroque Sunburst]
Fluxion - Down The Line (Reprise) [Perspectives Versions, Vibrant]
Forest On Stasys - Shaman Theme (Oscar Mulero Remix) [VA. - The Ugandan Rite, Danza Nativa]
Forest On Stasys - Tribal Gathering (Josef Gaard Rework) [VA. - The Ugandan Rite, Danza Nativa]
Forgemasters - Skies Over Sheffield (96 Back Eccy Beach Heatwave Mix) [Skies Over Sheffield, Seven Hills]
Forgemasters - Skies Over Sheffield (Luca Lozano's Sunshine On Sharrow Mix) [Skies Over Sheffield, Seven Hills]
Forgemasters - Skies Over Sheffield (Original Mix) [Skies Over Sheffield, Seven Hills]
Hodge - Lanacut (Shanti Celeste Remix) [Remixes In Blue, Houndstooth]
Intergalactic Gary - Microwaves [DDS03, Dalmata Daniel]
ISHAQ - Forest Manned Wolf [VA. - An Easy Way Out For Those Who Can't Escape, L.I.E.S.]
Jonas Kopp - First Transmission from Asterope [Pleiadian Key Tones, Axis]
Kike Pravda - Ground [Ground, Senoid]
Negativland - Content [The World Will Decide, Seeland]
Negativland - Don't Don't Get Freaked Out [The World Will Decide, Seeland]
Negativland - More Data [The World Will Decide, Seeland]
Negativland - The World Will Decide [The World Will Decide, Seeland]
Richie Hawtin - Time Stands Still [Time Warps, From Our Minds]
Sordid Sound System - Keep Your Head [VA. - Time Tone & Texture, Invisible, Inc.]
Spivak - Enough Throwbacks [Μετά Το Ρέιβ, Ecstatic]
Spivak - Η Πιό Όμορφη Θάλασσα [Μετά Το Ρέιβ, Ecstatic]
Spivak with H4S - Σχεδόν Σίγουρα [Μετά Το Ρέιβ, Ecstatic]
Sugai Ken - Headwaters Of The Tone River [Tone River, Field]
The Black Dog - Cup Noodle (Unemployed Youth Version) [Further Fragments, Dust Science]
tigrics - Dreamer x8 [Dimensionless, Self-released]
tigrics - Kerns [Dimensionless, Self-released]
tigrics - lowe [Dimensionless, Self-released]
tigrics - No D [Dimensionless, Self-released]
tigrics - TT sibase [Dimensionless, Self-released]
Tunes of Negation - Naked Shall I Return [Like The Stars Forever And Ever, Cosmo Rhythmatic]
Urlaub in Polen - T.H.D.T [All, Tapete]
4 notes
·
View notes
Huszonkilencedik hét
Június 19.-25. A hét amit kőművesként kezdtem, és személyi sofőrként fejeztem. Közben hajkurásztam a zenekarokat, meg a csajokat, még a borfaluban is sört vásároltam Fishingen, idén először kajakoztam, megpakoltam az orfűi tavat. Mindeközben pedig végképp leszoktam az alvásról. PöttömPannák csak a jövőhéttel együtt, ésvagy Zürichben olvassák ;)
06.19. Hétfő
Korán reggeli, folytattuk a feltárást, tervet készítettünk, át Siófokra, vásárolás a boltban. A bojlerből csöpögött a víz, így arra jutottunk, miután az elektronika ázott, hogy az is megérett a cserére. Shoppingoltunk hát egyet, flexi csöveket és mindenféle idomokat. Ebédidő lett, beugrottam a mekibe, és 2300 pénzért vettem hamburgert-sajtburit 3-3 darabot. Párezres ajánlat, ebből a pénzből azért jobbat is lehet enni, mikor lett a meki ennyire drága?
Vissza a nyaralóba, és indult a móka. Csempéket vertünk szét, poroltunk, gipszkartont véstük le, a régi 50 éves csöveket próbáltuk szétcsavarni, anélkül, hogy a falban levő maradék rész eltörne, teflonzsínórral meg teflonszalaggal betekertük a meneteket, és illesztettük a flexibilis csövet a régi helyére. Eleinte nem nagy kedvvel, de egyre lelkesebben vetettem magam a munkába, az idő csak fogyott, 6 körül kész lettünk a vizes résszel, az új bojler is bekerült, megint tuskész a kecó. Újabb degeszelés, és 8-tól jött a kőműves része a játéknak, visszaépíteni a falat. Ez külön megért egy misét, a csempe mögött volt egy réteg gipszkarton, mögötte légmag, utána a tégla. Lehet persze ezt így szokás mostanában, de jó mélyre kell tolni a tiplit, ha ebbe rögzíteni akar valamit az ember fia-jánya. Mivel a gipszkartonhoz nem értünk, így gipsszel, csemperagasztóval kipótoltuk az 5-6 centi hiányzó rést, néhol egy egy lap gipszkartont is belecsempészve a műalkotásba. Nem sok különbség van a falazás vagy a sütikészítés között, összeöntöd a porokat a vízzel, megkavarod, figyelsz, hogy ne baszd el az arányt, és már készen is vagy. Csak a méretek kicsit mások, és a falas anyag, na az 5 perc alatt köt, úgyhogy sokat nem lehet tökölni. A csemperagasztó hálásabb, az 20-25 percig bírta a pörgő ütemes iramunkat. 11 körül kezdtünk hisztisek lenni, f12 körül kijelentettem már majdnem, hogy hagyjuk az egészet a csipába, végül éjfélig adtam magunknak határidőt. Mikor befejeztük, és leültünk, épp 0-ra váltott az óra, much csoda so térplasztika. Mert síkba rakni, na, azt nem sikerült a csempéket, de legalább visszakerültek a falra. Btw, venni kellett ugye ebből is, mert egybe nem nagyon jöttek le a falról, maradék meg nem volt. praktikeres beszerzés volt, de szerencsére az OBI is dolgozthat a beszállítóval, más nem magyarázza, hogy mintában és árnyalatban is tökéletesen illeszkedik az új a régihez.
Gyorsan lefürödtünk és alvás, holnap korán kell kelni, hogy indulni tudjunk. Lett fuvarom Orfűre, de délre már menetkész kellene, hogy legyek. Először a 7:53-as vonatot lestem, viszont a mindenhez is értő jóbarátom több pihenést érdemelt, így inkább a 9:53-ast céloztam be, ami egy kicsit feszítettem ütemet igényelt.
06.20. Kedd
Reggeli, 1 óra alatt telepakolta az Omegát a szerszámokkal a srác, én is összecsomagoltam, útnak eresztettem. Volt még 1 órám minimum a vonatig, nekiálltam egy kicsit rendet rakni. Felmosásnál tartottam, mikor 15 perc volt csak a vonat indulásáig, minden kiesett a kezemből, villany leó, zárás, 10 perc a vonatig, kb. 1 km az állomás, kedvenc hobbim újra a toppon, rohanás van, 15 kilós tatyóval a hátamon, legszebb. A vonatot csodával határos módon pont sikerült elérni, a kaller arc volt, a következő állomáson, Csajágon nincs pénztár, így onnan adta a jegyet büntetés helyett. A vonaton blogolással töltöttem az időt, ami végül tök felesleges volt, mert nem mentettem el, később viszont lemerült a noti akksija, így viszont akár aludhattam volna is egy keveset.
Kelenföldön megvettem a szokásos 24 órás jegyemet 1 útra, be a Kálvinra, és bepótoltam a múltkor feledésbe merültet, beszaladtam a JPress boltba venni pár zoknit, hogy megteszteljem őket. Elkopott a múltkori szett (3 éve vehettem), ideje cserélni, egyszerre szoktam beszerezni egy 10-es különítményt, így a párosítással nem kell vesződni. A fesztivál jó terep lesz rá kipróbálni, hogy a bambuszból szőtt variánsok mennyire működnek. Bolt után irány a mamahotel, itt kaptam cserkót, málnát, meg szendvicset. Leültem az utca kövére, a ház mellett, ahol 10 évet éltem, ki a napra, előkaptam frissen csomagolt liptói túrós bagettemet, és azt majszolgattam amíg a fuvaromra vártam. Magasélet. Felcsíptünk még haverom barátnőjét az Intersparban, csordultig telt a csomitartó, és végül másfél óra csúszással megindultunk a tóra. Sírtam egy sort, had vezessem az 1998-as Ford Mondeot. Ilyen volt az első autóm, szerettem volna nosztalgiázni. Végül megkaptam a lehetőséget, az út első felét én küldtem le. A bökkenő az volt, hogy fékezésnél a kormány jobbra kanyarodik, az autó megy tovább irányban, de ha nagyon rámarkol az ember, akkor ugye azt kormányzásnak veszi. Egy jó 130-as tempóról való fékezésnél ez már nem annyira vicces, meg kell tanulni együtt élni ezzel a sajátosságával a gépsárkánynak. Nem késtünk a többiekhez képest, sőt, 5-10 perces időn belül érkezett le a tagság nagyja. Tavaly csapódtam a csoporthoz, egy két emeletes házat bérlünk, 10 perc járóföldre a fesztiváltól.
Welcomedrinkek, aztán késő délután kora esti órában megindultunk a fesztivál felé. Becsekk, majd felépítettük a sátras szekciót. Kajakos haverom húga későn ötlötte ki a fesztelést, így helye a szálláson nem akadt már, sátorlakó. A másik sátor amit felvertünk, az pedig valójában gardrób, és éjszakai menedék, valamint titkos hálószoba, ha valakit a fesztivál közepén találna farpofán Ámor nyila. Az építés után aztán a balladai homály borul rá az estére. A Csík zenekart annyira nem szeretem, a Lovasi50-t azt hiszem meghallgattam, de nem sok maradt már meg belőle. Belevesztünk az éjszakába, nem tudom mikor mentünk haza, de már korán volt, pirkadott.
06.21. Szerda
Kelés után le lettem bacva, hogy horkolok. Az úgy van, hogy a társaságban van három lány, akik már ezeréves cimborák, kettejüket lassan már 10 éve ismerem, a harmadik jányzóval tavalyi fishing óta sikerült összecimbizni, azóta párszor beszántottuk már az a38, vagy az éppen aktuális partyhelyszín fedélzetét. Szóval a szobákkal való sakkozás végén az jött ki neki, hogy tiszteletbeli lánnyá lettem avanzsálva, avagy kirendeltetett mellém egy három fős hárem megőrzésre. Én lettem a szobakukac. Az is kiderült, hogy horkolok, és ez a fejemre lett olvasva. Igyekeztem pedig hason, úgy nincs krízis, utólag meg menteni a helyzetet, hogy forgasson át, rúgjon belém, töltsön vizet a számba, oldja meg, sajnálom. A következő napokban azért aztán az is kiderült, hogy 4-ből 3-an horkolunk, egyesek nem is kicsit. :P
Napközben lementem boltba. Mivel nem volt túl sok időm, így magamat hoztam, semmi kaját-piát, márpedig napközben nyomni kell a szinten tartást, nem lehet csak úgy 6-kor nekiállni a szeszelésnek. Vettem egy kocka sört, kenyeret, parit, paprikát, parizert, szalámit meg sajtot, ez utóbbiból laktózmenteset sikerült, gyorsan kellett, mielőtt a néni zárta a számlát. Praktikus volt, a bizarr világoskék csomagolás, és a barátságtalan laktóz felirat mindenkit más sajt irányába terelt át, bárcsak az íze is jó lett volna..
A boltban egyébként két pénztár volt, az egyiknél még kártyával is lehetett fizetni. Szépen felmáláztuk magunkat, Dávid és Góliát, és visszasétáltunk a házba. Ragaszkodtam hozzá, hogy agyon legyek pakolva, valami edzés csak rámfér. Eredetileg azt terveztem, hogy majd crossfit csávó leszek minden nap, de ezt így első reggel sikerült belátni, hogy hibás koncepció. Akkor legalább valahova becsempészek egy kis sport. A bótban vettem egy 2 dl-es szesitalt is, kiváncsi vagyok, lesz-e valaki olyan állapotban, hogy rámenjen.
A mai napi vállalás az volt, hogy 4-re lemegyünk a víziszínpadhoz, meglessük soerii&poolek akcióját. Nem gondoltam túl a dolgot, már mikor ott voltunk jutott eszembe, hogy mártózni is jó lenne, így a boxeres verziót választottam, meg a napon szárítkozást. Szerencsére jó időnk volt, nem nagyon volt rá lehetőség, hogy fázzunk, éjszaka sem. Így belegondolva, talán túl jó is volt ez az idő. Immár hagyományörző jelleggel, a kifele úton megint sikerült elvágni az egyik lábujjamat, horror volt, dőlt a vér, mindmeghalunk, aztán inkább vettünk és ettünk egy cső kukoricát.
Totál meglepődés volt, hogy lecserélték Papp Szabit, és helyette találtak egy csávót, akinek full azonos a hangja, vagy addig küldték effektekkel, amíg azzá nem lett. Költségvetésben biztos jobban megéri egy feleannyit futott replacement. Koncert közben random dumálni kezdtem egy sráccal, huszonpáréves életcsászára, fiatal bombázókkal. Eléggé törte a magyart, kiderült külföldi legény, magyar a barátnéje, tanulja a nyelvet. Pénzt abból keres, hogy nagyon fut az Ethereum nevű crypo pénz, és azt bányássza gépekkel, összeget is mondott, hogy mit keres hetente, de az a bizonyos balladai homály megint lecsapott.
A tóhoz kisvonattal mentünk, ez a tó körül járkál, két ülőkocsit vontat, talán 30+ embert visz el, pont jött, spórolt 15 perc sétálást a melegben. Koncert után a legtöbben visszagyalogoltak a szállásra, én a sátrazós lánnyal megindultam a fesztivál felé.
Ezt követően, hogy merre, meddig, hány méter, azt nehéz lenne megmondani, a fesztivál nagyrészén a borfaluban rontottam a levegőt, egészen pontosan megtaláltam az ottani egyetlen söröspultot, na ott. Aztán beszélgettem emberekkel, keresgéltem haverokat, koncertekből valamennyit hallottam, de nem volt annyira jellemző. Még olyan is lehet, hogy kockáztunk a kockázatos komámmal, aki akkora mint egy hegyomlás, és akkora pofont tud adni, hogy kiszakad a dobhártyám, ezt kiváltképp 5 nappal repülés előtt mímeli roppant ügyesen.
Ezen az estén történt, hogy megismerkedtem egy lánnyal, hívjuk csak Tímárnak ezekután, beszélgettünk, beszélgettünk, aztán csókolóztunk, elkértem a számát, és ő elszaladt Tudósok koncertre. Én még élni szeretnék, úgyhogy inkább kihagytam azt, helyette Soeriéket néztem meg, hogy Papp Szabi közben ideért-e már. Itt ragadnám meg külön a köszönetet a barátaimnak, akik amíg Tímárkodtam, épp a mellettünk levő asztalhoz ültek le, és voltak már annyira részegek, hogy mindenféle kis színest meg kreatívat beóbégassanak. Persze ilyenkor nem kell reagálni, és akkor előbb utóbb megunja a gyerek. Na, most ez annyira jól sikerült, hogy 2 percen belül a lány elment Tudósokra, én odafordulok az asztalhoz, ahonnan előbb még az osztások jöttek, de már vagy hült helye volt ott mindennek és mindenkinek. Így aztán tovább szédelegtem egymagam az éjszakában. A HR-esek gyöngyébe botlottam egy ponton, megkutattuk az Abszolutóriumot haverok után, majd az Alfa holdbázison depózással végül hajnali 4 körül érhettünk haza.
06.22. Csütörtök
Tegnap kiderült, hogy az ABC mellett már nincsen a dohánybolt, valami másik helyre hagyományozták át. A terv az volt, hogy elmegyek a bótba, és megszakértem. Na, ezt a tervet bebuktam. A mai nap nem véthettem ilyen hibát. Két életadó sör után nyakamba vettem hát a világot, elláttam magam naptejjel is, tanulván óceánparti kalandomból, és megindultam. 2 perc telt el, mikor megint összeállt a Dávid-Góliát nagysikerű párosa, ugyanis autóval a duó másik fele utánam jött. Illetve, csak ő is elindult dohányért, engem meg felvett, ha már közös a cél. Egyre erősödik a belső pánkom. Meglepő volt volán mögött látni, tegnap ugyanis a bokaszalagjai barátságos mérkőzésben 2:0-ra kiszoptak az abszolutórium mellett a földön játszadozó gödrök ellen. Azóta szerzett kötést, és próbálgatta, hogy működik-e a vezetés mint olyan. A tabakot rendesen leraboltam. Dohányt sem hoztam, meg nem is nagyon szokásom szívni, csak ha sörözöm, akkor elfog a kísértés. Ilyenkor kérek. Ez viszont paraszt, ha csak egyirányú, és nincs valahogy viszonozva. Erre egy kényelmes megoldás, hogy mindenkinek, akitől tarháltam vettem 2-2 dobozt, így a végén úgy kb. 12 doboz cigivel távoztam a pulttól. Ennyit tuti nem szívtam el, de nem is ez a lényeg, tánc legyen meg zárengedmény, készlethiány viszont sose, az xopó.
A szálláson aztán játszottunk egy kis Fedőnevek című társast. Nagyon feszengtem tőle, ki van zárva, hogy egy játék jó is lehet, de aztán mindig kiderül, tudnak eléggé kreatívak lenni ezek a készítők. Játsszatok vele, nem bonyolult, és roppant élvezetes! No, persze benne van az, hogy tök mind1 milyen a játék, a társaságon múlik az, hogy milyen lesz a hangulat. A világ legócskább társasában is rekeszizomgörcsöt lehet kapni, ha a megfelelő emberekkel ül le az ember, és a top játékok is rémálommá válhatnak, ha túl sokan feszengenek rajta.
Délután aztán körbement egy cigi, majd az őrület lett úrrá. Az egyik lány, akit már tegnap nézegettem, épp zuhanyozni készült. Már épp a fürdőben állt, valamit szóltunk egymáshoz, majd odasétáltam az ajtóhoz, ő nem zárta be, megvárta míg beérek. Zuhanyozni kezdett, megcsodáltam a lábait, a fenekét, majd behajoltam a fülkébe, és már tetőtől talpig az összes ruhámban én is csurom vizes lettem. Teltek a percek, forrósodott a hangulat, de ő ilyen kis tűzről pattant menyecske, kiugrott a zuhanyból, megtörölközött, meg kereket is oldott közben. Mit van mit tenni, ha már úgy is vizes lettem, hát letusoltam. Azért azt meg kell mondjam, nem kis feladat egy ilyen jelenet után kapaszkodni a valóságba, ahelyett, hogy egyszerre bújnál be a paplan alá álmodozni, és vernéd a fejedet a falba, olyan elemi erővel, hogy egyből szétroppanna. Dehát ez még csak a harmadik napja a fesztiválnak, 3 estét még végig kell bulizni, nem lehet most kiszállni. Tímárom is előkerült, írt, hogy fussunk majd össze, mondtam jó. Apey volt a cél, tűzhöz közel, kellemes Country-s nótákat morzsolt elő a kezéből, közben beszélgetés, még egy szám, egy idő után meguntam, elkallódtam. Marlboro man-t is nagyon reklámozta kajakos komám, 7-kor kezdett. Most, hogy így jegyzetelem a történteket, és belehallgattam, erre egészen biztosan nem jutottam el, zseniális zene, de valamerre elevett a fene.
Lemaradtam az Anna&The Barbies-ról, idén először. Utána viszont kezdődött a nap. Elsőként Halott Pénz. A hangosító mellett álltunk, egy pár a 3 gyerekével, a kiskrapekok a korláton belül a sátor melletti dobozokon ültek, a legidősebb teljes átéléssel üvöltötte, a Hello lányokat! Egy öt évestől látni ezt, imádat! :) A következő mozzanat a világ másik végén a Jameson színpadon a Színes Csillag nevű banda volt, majd vissza kettő padlógáz, fel a hegyre, “Who can stay till the morning light”, Brains koncert. Máig nem értem, hogy mögöttünk egy tag, hogy volt képes a teljes koncertet átaludni a földön feküdve. Alighanem elvitte a cica a dobhártyáját, más magyarázat nem nagyon állja meg a helyét. No ezen a koncerten teljesen megőrültünk, ahogy tavaly is, átszédültünk a Supernem koncertre, na abban sem volt hiba, egyik barátom biztatására (folyamatosan emelte a korsót), húzóra leküldtem egy sört, el is szaladtam újratölteni, hogy legyen mivel viszonozni a kedvességét.
Utána party-kázás volt még egy darabig, 6 fele indultam haza, a fesztivál bejáratánál emberek éppen zenét csináltak, leragadtam, meghallgattam a mesterségüket, majd mikor már ők is megfáradtak, indultam tovább. Alfa holdbázison beszereztem egy vodkás jégkását, sajnos kiderült, hogy a fele kb. cukor, így vele együtt olvadt a lelkesedésem is. Otthon megálmodtam a tutit, egy dinnye volt az asztalon, sutty, ment bele a kása is. Szunya.
06.23. Péntek
Hálótársam emigrált egy másik szobába, annyira sajnálatos volt az orgánumom, teljesen felzaklatta. Reggel folytattuk a dinnye projektet, került bele mi szem szájnak ingere, kora délutáni órákban egy az asztalon maradt tejeskávéval növeltem még a tétet.
Levonultunk enni végre valami normálisat a közeli étterembe. Kinyomoztam, hol lehet a legközelebb kajakot bérelni, elsétáltam hozzájuk, és kiderítettem az árakat. Elég kellemesnek mondható, első óra 800 Ft, onnantól óránként 400 Ft. Szemben a Római-parttal ahol kb. kétszer ennyi, igaz, a Béke kettőben kétszer ennyiért egész napra kapod, szemben a Balatonnal, ahol nem lehet normális kajakot kapni (nem versenykajakra gondolok, az ledob a hátáról) csak műanyag ráülőset.
Miután tegnap vagy 3 sms-t küldtem neki, Tímárom is újfent előkerült, írt, hogy fussunk majd össze, mondtam jó.
Visszamentünk a szállásra, kamilláztunk, lementünk a boltba kocsival, elhoztuk a megmaradt 5 doboz narancslevet, vettem még a laktózmentes névjegyemből, aztán vissza. Sofőrünk aztán a -2 szalagjával hazafele vette az irányt miután belátogatott Pécsre, és pihentetést tanácsoltak az orvosok.
A fesztiválon landolva haverok arról meséltek, hogy éjszakánként az egyik fiúvécé is underground zenei helyszínné növi ki magát, Csoki és Hipo űzik a sóderbendet.
Az estét a Punnany-val indítottuk, elvonultam jobb előre, és kipróbáltam 4 sör után, a fesztiválszéli kerítésnél állva, mennyire zavar vizelés közben, hogy mögöttem csak úgy uckve 8000 ember rázza a rőzsét. Jó na, paraszt voltam, de inkább annak örüljetek, hogy a bődületes ammóniaszagba nem vesztem oda. Innen aztán Hősök következett. Nem hatalmas kedvenc, de jó bulit toltak, elnyomtak egy Kelement Kabátostul, meg volt ott még minden is. Utána pedig a Fish, na itt kezdődött a súlyos része az estének. Végül a tegnapi Country-val belopta magát a szívembe, átnéztem hát a csak segglyuk vagy fapina néven emlegetett színpadhoz, ahol Apey n The Pea megy. Hátőő, szó volt róla, hogy a srác több malomban őröl, de azért ez kicsit meglepett, továbbléptünk az ABC következő betűjére, ott pedig az van írva, hogy DeathMetal. Megbírtam, közben felfedeztem, hogy itt egy pultban Kozel is kapható, rácuppantam. A dolgok aztán követték egymást, volt este, lett reggel, 6 körül végül hazaosontam a kertek alatt.
Úton hazafelé belebotlottam egy fiúba meg egy lányba. A fiú nagyon akart valamit a lánytól, a lány is a fiútól, konkrétan azt, hogy menjen a picsába, de erről mindkettejüknek megvolt a maga elképzelése. Beszálltam a partyba, érdekesnek tűnt. A srác ki is osztott egy licitet, hogy a lány pofozzon meg. Mi baj lehet, nemigaz? Mondom, ha most épp ez jön a szövegkönyvben, csináljuk. Semmi. Nekiálltam “erőszakoskodni”, hogy kérem a pofonomat, mire a lány megvallotta, hogy ő ezt nem tudja csinálni, ő kickboxol, még a végén bajom lesz, összenevettünk. Emberünk nagyon nem bírt magával, most, hogy nem tudott ezzel a trükkel lerázni, minden idők legzseniálisabb ötlete pattant ki a fejéből, engedélyt kért a lánytól, hogy megcsókolhatja-e. Na faszikám, most aztán a fél világ a lábaid előtt hever. Fetrengenek a röhögéstől. Egy darabig néztem, hogy küzd a pszichológiai 1x1-el, majd odaböktem neki röhögve, hogy megmutatom, hogy kell ezt csinálni. Hogyan is kellene, szimpi voltam a csajnak, le akarta már rázni ezt a senkiházit, eléggé lejtett a pálya. Összeölelkeztünk egy jó fél percre, de a srác továbbra sem tágított. A lányban most már volt kellő bátorság, hogy elővegye azokat a kickboxos öklöket, s miután a gyereket kértük, s mégsem mozdult, kapott úgy 4-5 maflást a fejére. Elment, visszajött, kapott még egy sorozatot, majd kiült az egyik stégre naplementét nézni, vagy tudom is én.
Mi egy ideig még évődtünk a lánykával, kimentünk az egyik stégre, kellően dolgoztak bennem a hormonok, hogy az ügyünket tovább görgessem, de nem adta be a derekát. Nagy szerencséje ez a szomszédos stégen nyugodalmas horgászást megálmodó bácsinak, még a végén voyeurizmusa közepette infarktust kapott volna szegény. Búcsút intettünk hát egymásnak, s visszaengedtük egymást az ismeretlenség tengerébe.
Nagyjából már a házunk magasságában lehettem, de kertek választottak el a főúttól. Egy darabig azon tűnődtem, hogy nem olyan magas az a kerítés. Második gondolat az volt, vajon van-e kutya. Kisvártatva azonban mozgás volt, megjelent egy ember, én pedig megkérdeztem átmehetnék-e a kerten. Hozta a kulcsot, a kőműves volt, a telken álló ház felújításán dolgozott.
Otthon béna voltam, van kulcspolicy, hogy az egy szem eszközt a bejutáshoz merre rejtjük, de nem találtam. Így 7-től 9-ig a teraszon próbáltam aludni. 9-kor aztán támadt egy ötletem, előtúrtam a kulcsot, és az ágyban folytattam a projektet.
06.24. Szombat
Délelőtt a szokásos alapozás ment a megérdemelt 3-4 órás alvás után. Utolsó nap lévén fogtam a fejem, hogy de nekem még annyi pólóm van amit nem vettem fel. Ez már a második fesztivál idén, ahova 3-szor nagyobb batyuval megyek mint indokolt lenne, mert viszek magammal egy csomó extra stuffot, hogy tudjak válogatni. Azt hiszem, ez a tiszteletbeli lány dolgot egy kissé komolyan vettem. No, mivel tök jó pólókat nem fogok már felvenni, illetve atlétákat, hát előhoztam egy cuki cicásat. Erre az egyik lány rögtön lecsapott, a többiek meg siránkoztak, hogy jujj, micsoda jó póló. Előtúrtam még hármat, hogy senki ne szomorkodjon, felosztották egymás között. Így történt, hogy aznap este 5 pólómmal mentem bulizni.
Dráma történt a szálláson! Rátaláltunk a terasz asztalán a szerdán beszerzett “ipari” alkoholra, zárjegy átszakítva, két öles korty hiányzik az üvegből. Elbukott a kísérlet, egyesek nagyon kényeztették a májukat.
Buli előtt még volt a napi sport projekt, le a tóra, aztán kajakkal oda-vissza végighúzni. Oda úton aztán egyszer csak a nevemet üvöltözi a vízből valaki. Tímárom az, harmadik napja már, hogy találkozót kezdeményez, de aztán eltűnik. Megírtam már neki azt is, hogy engedjük el egymást, nem kell erőltetni, de erről meg hallani sem akart. No, most összefutunk személyesen. Belekapaszkodott a kajak oldalába, nekem meg semmi kedvem nem volt most pancsolni egyet, úgyhogy rövidre fogtuk a beszélgetést, este a fényes sátornál lesz, ott talizunk. Vissza úton a víziszinpad előtt úsztam el, sajnos rossz volt az időzítés, még nem kezdődött el a mocsok1kölykök koncert, de a verőfényes napsütésben semmi kedvem nem volt a szükségesnél több időt eltölteni, így inkább húztam tovább, és vissza a szállásra.
Korai volt aztán a kezdés, 6-kor kezdtek a barikák, őket kellett meghallgatni. Közben összefutottam Sanyikával is, a ColorStar roadjával, innen egy darabig összekötöttük az életünket. Lesétáltunk a mörcshöz, venni egy pólót, ajcsiba a JPress-es lánynak, majd belebotlottunk Jameson-os promóterekbe. Kérdeztük a lányokat, hogy mit lehet kapni, és mit kell érte tenni. 5 feles után lehet kapni sapkát, és volt náluk még laposüveg is, azért lehet már 1 Zachernyi adagot is meg kell inni, sose derült ki. Kérdeztük azt is, mikortól vannak, mire kiderült, hogy várnak valami embert, aki majd cipeli a motyót. Fél perc múlva már mi lettünk ez az ember, haladtunk a promóterek leendő bázisa felé. Lepakoltuk a szajrét, illedelmesen biccentettünk, hogy mi akkor megyünk, mire a fejünkre nyomtak egy-egy sapkát, a kezeinkbe meg egy-egy fehér dobozt. Egy darabig adóvevőként használtuk, aztán kiderült, hogy ez az a lapos, amit említettek a lányok. Na ez az este se kezdődik rottyon.
Eljött a mélypont, enyhén fájt a fejem, a mai napnak Prosecturával meg Alvinnal a Jamesonba kellett volna telnie, de fájt a fejem, fáradt voltam, és azt mondtam már, hogy fájt a fejem? Előjött a fesztiválok mumusa, az alváshiány. Kilenc után valamivel aztán elváltak az útjaink Sanyikával, megpróbáltam megtalálni a lányt a fény körül. Aztán elérni. Nyilván egyik sem jött össze, nem tudom mit is gondoltam :P
Ücsörögtem egy padnál a házas társaimmal, csak csendben, szolidan megfosódva, ahogy anno megannyi évig csináltam, csendben hallgatva az eseményeket. Közben észrevettem egy srácot, akivel azonos pólóban voltunk, odamentem dumáltunk, két aranyos lány is volt vele, az egyik pompás kis indiántoll fejdíszben, de én fáradt voltam, nem kell ez most, mentem vissza a haverokhoz pusztulni.
Ez volt a mély, s innen nőtt ki aztán a Főnix, vagy a Fehérló faja, megkezdődött a Belga koncert, előkerült GáborGábor, és beharaptunk fejenként egy tabletta nemzeti hiphop nevű drogot. Ez aztán elhajtott a jógás barátosnémmal Bohemian Betyarsra is, meg Volkova Sistersre is. Utóbbi az ultimate jollyjoker koncert volt, eredetileg az erdőben található színpadra tették. Sámánzene oda is való, csak kevés a hely. Átkerült a borfaluba, onnan meg végül a PMFC alias segglyuk lett a megfejtés. Itt 1-től a Subiék toltak Rage-et, így Volkováék 3-4 körül csaptak csak a húrok közé. Közben a fűben egy raklap haverral azt a kvízt játszottuk, hogy ki tud minél több Samanta Fox számot megnevezni. Nulláig jutottunk.
Volkováékat nagyon vártam, de tekintettel az állapotomra 4 körül megindultam, és lőttem magamnak egy pizsit. Közben Tímárom még elért, felhívott telefonon, hogy jajj, ő a haverjaival itt találkozik csak, és ők voltak fókuszban, de két hét múlva kedden szabin lesz, valami balatoni programot összehozhatnánk, van ott egy Party Fészek nevű hely is, megleshetnénk. Szunya. Acsipába, Csoki és Hipo koncertre ma sem jutottam el...
06.25. Vasárnap
Vasárnap hazaérni gyorsan volt a cél, hogy a családommal legyek egy keveset, hiába vagyok itthon két hete, alig láttak belőlem valamit. Reggel 9-10 körül felkeltem, és nekiálltam takarítani, a teraszt, a mosogatnivalókat, az asztalt. Idővel aztán megjelentek emberek, és beszálltak a party-ba. Így végül 3 körül sikeresen neki is vágtunk az útnak, végig vezettem az egészet. Navigációt nem nagyon használtunk, szerettem volna nélküle hazatalálni. Ehhez mondjuk figyelni is kellett volna, Pécsre, meg az M6-ra még egész jól rámásztunk, de aztán ahogy beértünk Pest közelébe, ott ordas mód nem figyeltem, sikeresen beletettem egy extra 20 percet az érkezésünkbe. Hazafuvaroztam magamat, kirámoltam a motyóm, és búcsút intettem a kedves embereknek, akik segítettek el- meg visszajutni Orfűre/-ről. Utunk izgalmas része volt, az, amikor balról a pályán beköszönt Mordor, és 80-ra kellett visszavenni a tempót, bármi ami fölötte volt, nem tűnt biztonságosnak. A fékezéskori kormánymozgás a vizes úton meg főleg folyamatosan azt az érzést keltette, hogy éppen megcsúszott az autó, kanyarban végképp nem volt egy kellemes érzés.
Node 6 körül otthon lettem, megetetett jóanyám, aztán úgy dőltem el, mint a Sztálin szobor 56-ban.
0 notes