#Modernitás

[soulonefonix]

FELTÁRVA: Minden Titokban KÓDOLVA van a Bibliában! Az Emberiség Végének Próféciája | Gregg Braden (2023.12.02.)

A videóban Gregg Braden és a műsorvezető egy mélyreható beszélgetést folytatnak, amely az AI és a spiritualitás kapcsolatát, valamint a Tóra kódjának jelentőségét tárgyalja. A fő témák közé tartozik az AI által újraírt Biblia ötlete és annak potenciális veszélyei, az emberi előítéletek és félelmek AI-ban való megjelenése, valamint a Tóra mint egy kvantum térkép, amely a történelmi eseményeket és…

[princessofmistake]

Se oggi si sta in ginocchio davanti a una persona, domani le si potranno mettere i piedi in testa. Rifiuto l'ammirazione di oggi per evitare le ingiurie del futuro. Preferisco sopportare la solitudine adesso, piuttosto che trovarmi ancora più solo negli anni a venire. Vedi, la solitudine è il prezzo che dobbiamo pagare per essere nati in questa epoca moderna, così piena di libertá, indipendenza, ed egoistica affermazione individuale.

[capra-persa]

Considerazioni post conferenza

La speranza rappresenta l’anticipazione del non-ancora-dato, oltre a un atto politico, un dovere etico. Ed è un compito naturale, nonché dovere dell’educatore, avere un atteggiamento ottimistico-esistenziale prefigurando futuri possibili nell’esperienza educativa arrivando, nel più roseo dei casi ad un’educazione trasformativa tramite un nuovo contratto sociale per l’educazione.

Ma io, educatore non sono.

E presa consapevolezza della cronofrenia moderna (che ci spinge come cieche mosche a sbattere ancora più ciecamente verso una luce che arriverà a fracassarci l’esoscheletro), ecco che noi viviamo entro un movimento di frenesia senza meta, perseguendo produttività, innovazione e la volontà (cieca, come per altro la volontà stessa ma questo è schopenhauer e forse ne parlo un’altra volta) di moltiplicare.

Mi pare evidente che produttività e innovazione non corrispondano a una maggiore uguaglianza sociale ma soprattutto, ancor più evidente che maggiori informazioni e cultura non determinino una maggiore umanità. Solo un giovane su 5 ritiene che il futuro possa essere migliore del presente, io personalmente, rientro nei 4 pessimisti.

[vanista]

A Taurusz-lehallgatás

ráfordítja egy fontos dologra a reflektort.

Csúcstechnológia, vagy végtelen lövedék és szétmálló ember.

Ki nyer?

Ez a kérdés nem csak azt dönti el, nyernek-e az oroszok, ha megtámadják az EU-t, hanem azt, megtámadják-e egyáltalán.

És miközben ügyes húzása volt Putyinnak ez a botrány, megmutathat valamit. Ez ugyanis lehet a “mi tudjuk ABS nélkül is” szabadságának öröme, a lopott mosógépcsip megszerzésének diadala. Gratulálok nagyon, de el gondolkodtató, ha csak emiatt túl széles a mosolya.

Lehet, hogy pont azért szólt ekkorát az ügy, mert a modernitás, a technológia az erő, és nem a harmadannyi népességgel tizedannyi GDP, hiába adnák lakosságarányosan másfélszer annyian az életüket haza anyácskáért.

Ha Kirill pátriárka megáldaná az atomrakétát is, mielőtt kilövik Európára, az talán morális szempontból erős gesztus lenne, de most nem vettem bele a képletbe.

[cunctatormax]

A pityergő teve története

Egy nyár a Góbi sivatagban, Mongólia déli részén. Egy nomád család segédkezik a tevék születésénél. Az egyiknél komoly nehézségekbe ütközik a kicsi világrahozása. Miután mégis megszületik a kis tevebébi, anyja nem akar tudomást venni róla, nem eteti, és nem gondozza. A hagyomány szerint, a mongolok ilyenkor hívnak egy hegedűst, hogy játékával elbűvölje a nőstényt, akiben a zene hatására talán újra feltámadnak az anyai ösztönök. Meseszerű, félig dokumentarista, félig megrendezett film, elbűvölő képekkel a sivatagról, lassú tempóval, kevés dialógussal. Megkapó történet távoli vidéken élő emberekről, akik a hagyomány és a modernitás között keresik a helyüket.

német dokumentum játékfilm, 87 perc, 2003

[okologiaigondololatok]

"Tisztelt Szerkesztőség!

Lapuk első számának borítóján idilli képet láthatunk a Zazár folyóról. Ezen nincs is mit csodálkoznunk, hiszen a felvétel elég régen készült. Általában úgy vélik, hogy az ún. környezeti válság a modernitás szülötte, és különösen a 20. század második felében teljesedett ki, véget vetve ennek a hajdani idillnek. A ciánügy (már megint egy ügy...) is úgy vonult be a köztudatba, mint példátlan esemény – minthogy az is volt.

Csakhogy az idén különösen a Tisza, de tulajdonképpen az egész Kárpát-medence vízhálózata kapcsán kitört hangzavarban elvétve hallhattunk történeti érveket. Pedig ilyenkor igencsak illene feleleveníteni egyet s mást a vízrendszer múltjáról. Gyakran felteszem magamnak a kérdést: vajon mennyit tanulnak az iskolában a Tiszáról, a magyar folyónak az itt élők életében betöltött szerepéről? És sajnos meg vagyok győződve róla, vajmi keveset.

No de tulajdonképpen miről is akartam szólni? Arról, hogy a ciánszennyezés kapcsán bizony fel lehetett volna lapozni egynémely régi könyvet. Megtudhattuk volna például: már sok évszázada hömpölyög a Zazár a „közjónak nagy hasznával" (Szirmay Antal); 1726-ban Bél Mátyás (vagy „helyszíni tudósítója") tíz bányaművet számol össze a folyócska mentén, melynek vizét ezek melléktermékei zavarossá és büdössé teszik, így a halak elkerülik". Hát bizony akkoriban is történt súlyos környezetszennyezés...

Tisztelettel: László Andor"

KORALL 2000. Tél

[trapezlemez]

Trapézlemez

A Magyarország szívében, ahol a kézművesség találkozik az innovációval, egy sokoldalú építőanyag létezik, amely évtizedek óta formálja az építészeti tájképet. A "trapézlemez" nevű magyar kifejezés a hullámos fémlemezekre utal, és jelentése messze túlnyúlik a pusztán fordításon. Merüljünk el a trapézlemez világában, vizsgáljuk meg annak jelentését és a különböző alkalmazásokat, amelyek elengedhetetlenné tették az építészetben.

A Trapézlemez Lényege:

A trapézlemez lényegében egy magyar mérnöki csoda, amely tartósságot, sokoldalúságot és funkcionalitást testesít meg. Az angol fordításban "hullámos lemeznek" nevezett trapézlemeznek jellegzetes tervezése van, párhuzamos gerincekkel és barázdákkal. Ez a hullámos minta nemcsak fokozza a fémlemezek szerkezeti szilárdságát, hanem egyedi esztétikai vonást is kölcsönöz nekik.

Hol Használják a Trapézlemezt?

Tetőfedési Megoldások: A trapézlemez egyik fő alkalmazási területe a tetőfedés. A hullámos szerkezet kiváló támogatást nyújt a különböző időjárási viszonyok ellen, így ideális választás mind a lakó-, mind az ipari tetők számára. Az árköltség-hatékonysága és könnyű telepítése miatt népszerű választás azok számára, akik az funkcionalitás és megfizethetőség tökéletes egyensúlyát keresik.Mezőgazdasági Épületek Klapolása: A magyar mezőgazdasági tájban a trapézlemez megbízható klapolóanyagként szolgál. A mezőgazdasági épületek, például pajták és raktárak, profitálnak a trapézlemez által nyújtott erőből és ellenálló képességből, amely biztosítja az értékes eszközök védelmét az időjárási viszonyokkal szemben.Ipari Struktúrák: Az ipari épületek olyan anyagokat igényelnek, amelyek képesek ellenállni a szigorú feltételeknek, és a trapézlemez ezen elvárásoknak megfelel. Robosztus szerkezete miatt kiváló választás gyárakhoz, raktárakhoz és más ipari építményekhez, ahol a tartósság és hosszú élettartam elsődleges szempont.Residenciális Építkezések: A trapézlemez nem korlátozódik nagy léptékű projektekre; népszerű választás lett a lakóépületek építésében is. A házak, garázsok, pajták és teraszfedések tetőszerkezetéhez való sokoldalúsága miatt az otthonok tulajdonosai értékelik a trapézlemez kínálta lehetőségeket.Infrastrukturális Fejlesztés: Az épületeken túl a trapézlemez kulcsfontosságú szerepet játszik az infrastrukturális fejlesztésekben is. Olyan projektekben használják, mint hidak és alagutak, ahol egy erős, időjárásálló anyag szükséges az építmény hosszú élettartamához és biztonságához.

Összegzés:

Végső soron a trapézlemez túlmutat a szó szerinti fordításon, és a magyar kézművesség és mérnöki kreativitás szimbólumaként jelenik meg. Mint hullámos fémlemez, széles körű felhasználása a tetőfedéstől kezdve a klapoláson és az építőipari projektekig megmutatja alkalmazkodóképességét és megbízhatóságát. Legyen szó egy családi otthon védelméről vagy egy ipari komplexum méltóságáról, a trapézlemez a hagyomány és a modernitás összefonódásának tanúja, ezzel Magyarország építészeti örökségének sarkkövét alkotva.

[bdpst24]

Izgalmas filmekkel jön december első hétvégéjén a Taiwan Dox

Izgalmas filmekkel jön december első hétvégéjén a Taiwan Dox

Bíbor pillangók és természetrombolás, hagyomány és modernitás,  vendégmunkás sorsok és női szerepek: társadalmi szempontból A tajvani filmeké a főszerep a Corvin moziban december 1-én és 2-án.  Tajvani bársonylepkékről szóló dokumentumfilm mutatja be a természetrombolást,  női szerepek és az őslakók kultúrája mutatkozik meg egy vadásznőt bemutató filmben, súlyos társadalmi kérdéseket feszegetnek…

[epitoipariblog]

A SW Zselickő: Letisztult Modernitás és Elegancia a Kertedben

Nem is olyan régiben találtam rá a SW Zselickő térkövére, és azonnal beleszerettem. Hadd meséljek nektek egy kicsit erről a kivételes burkolóról!

A Zselickő egy olyan térkő, ami nemcsak a külteret ruházza fel eleganciával, hanem a letisztult modernitást is magával hozza. Nézzétek csak meg ezt a csodálatos felületet! A beton minden jó tulajdonsága tükröződik rajta, és még egy kis lazaságot is hozzáad a kertednek vagy teraszodnak. A színpaletta is egyszerűen mesés: hamu, holdeső, homok, láva és pala színekben pompázik.

De térjünk rá a műszaki részletekre is, mert a SW Zselickő nemcsak szép, hanem praktikus is. Egy raklap súlya 1590 kg, és ezen a raklapon 11,69 négyzetméter térkő található. Ez azt jelenti, hogy mindössze 136 kg/m2 terhelhető el a kőburkolattal, ami ideális a kerted vagy teraszod terhelési igényeihez. A jó hír az, hogy minimum 1 raklapot lehet rendelni, ami pontosan 11,69 négyzetmétert jelent.

A SW Zselickő térköveknek is van választékban, így te is megtalálhatod az igényeidnek megfelelő méreteket. Az alábbiakban található néhány méret és darabszám:

33,13 x 16,47 x 6 cm méretű kőből 1 raklapon 6 darab található.

33,13 x 33,13 x 6 cm méretű kőből 1 raklapon 3 darab található.

49,8 x 33,13 x 6 cm méretű kőből 1 raklapon 2 darab található.

Tehát ne habozz, ha a SW Zselickő mellett döntesz, egy igazán stílusos és praktikus megoldást választasz a kerted vagy teraszod burkolására. Ezzel a modern és elegáns térkővel az otthonod különleges lesz, és garantáltan öröm lesz ránézni minden egyes nap!

[villanypeter]

MERT AZ EMBEREK NEM OLVASNAK…

Súlyosnak gondolhatnám a helyzetet, de lehet, hogy ez csak a felgyorsult világ és a modernitás velejárója. Abban a világban, ahol podcastek, videók és hangoskönyvek vesznek minket körül, valóban nehéz megtalálni az olvasás helyét.

És hogy jön ez a villanyszereléshez?

Két okból írok most erről. Egyrészt mert a megkeresések jó része már most is a videóink alapján jönnek, ahol gyakorlatilag ismerőssé válunk az ügyfeleink számára, és a találkozón már így is köszöntenek és tárgyalnak velem. (Elsőre nekem ez egy nagyon furcsa érzés volt.)

Másrészt az elmúlt alkalommal (mondjuk már jól elmúlt, tavaly volt) kipróbáltam, hogy milyen lenne úgy dolgozni, ha van egy kellemes női hang (mint pl. a google fordító hangja), ami végigvezet egy adott folyamaton. Ha tényleg az lesz, ami lesz, akkor ez a jövő.

Lámpa felszerelés házilag. A lámpa dobozában található egyetlen cetlin egy QR kód, amit be kell szkennelni a telefonoddal. App letöltés, elindít. Beírod a keresztneved a “programba”. Felveszed vagy beteszed a fülest, hogy a kezeid szabadok legyenek. Veszel egy mély levegőt, és…

“Vedd fel a kesztyűt. Úgy, nagyon jó. Most a másik kezedre is. Remek. Fogd meg a barna vezetéket. A másik barnát, az a kék. Szuper vagy. Most érintsd meg a végét a fázisceruzával. Nem-nem, az az ácsceruza. Az majd másra kell.”

“Az átlátszó csavarhúzót keresd. Villany Péternek van egy jó cikke arról, miért hívják így, a végén lesz hozzá egy link, meg tudod nézni.” (Máris becsempésztek egy kis reklámot, ugye milyen ügyes?) “Ha megvan, folytassuk. Érintsd a végét a barna vezetékhez. Világít? Ha igen, akkor menj, és kapcsold le a lámpát.”

“Ha nem világít, akkor jó, folytassuk a szerelést. Eddig minden szuper, nagyon ügyes vagy. Most vegyük ki a lámpát a műanyag csomagolásából. Úgy. Óvatosan, mert a búrák nagyon vékony üvegből vannak, és ha eltörik, bár adunk újat, de sokat kell várni a szállításra. Az asszony meg morcos lesz.”

És a többi… Teljesen elképzelhetőnek tartom, hogy eljutunk ide. Ez aztán lehet videós formában, lehet lépésenként, ahol meg kell erősíteni az egyes folyamatokat, vagy lehet akár interaktív módon a mesterséges intelligencia segítségével.

[neukurucz]

Gondolatok a háborúról | TLDR

Gondoltam összefoglalom itt Tumblin, hogy mi jár mostanság a fejemben a háborúval kapcsolatban. Kicsit hosszúra sikerült, úgyhogy nem baj, ha nem olvassa el senki, teljesen megértem. 

Próbáltam blokkokra osztani a gondolatokat, hogy könnyebb legyen befogadni a szöveget, ezért lehet hogy sokszor nem koherens, ezért bocsi.

Na, kezdjük az USA-val.

USA

Az USA kettős szerkezetű uralmi-hatalmi struktúra. Létezik egy birodalmi Amerika és egy nemzetállami Amerika. Természetesen ezek nincsenek különválasztva a nyilvánosság előtt és a diplomáciában sem, de azért nagyjából jól lehet látni, hogy melyiknek mi is az igazi érdeke. A nemzetállami Amerika az nagyjából Trump Amerikája, a republikánusok Amerikája, amely szeretné újra naggyá tenni az országot és többé-kevésbé felhagyni a birodalmi törekvésekkel, azzal például hogy hadjáratot indítson a fél világ ellen, különösen annak tükrében, hogy ennek a hadjáratnak a költségeit jórészt a nemzetállam Amerikában lakó adófizetők fizetik meg. A republikánus vonal tehát – amelybe nem tartoznak bele a neokonzervatívok – vissza szeretné hozni a nagy amerikai cégeket Tajvanról, Malajziából és összességében a távol-keletről, hogy ezzel is inkább otthon kínáljon munkahelyeket a saját népének és ne egy idegen ország állampolgárainak.

Ezzel szemben van a nemzetek felett elhelyezkedő birodalmi Amerika, amely diplomáciai szempontból teljesen láthatatlan, csak az elmúlt évszázadok folyamataiból lehet látni a körvonalait, de azokat is csak halvány kontúrral. Ez a birodalmi struktúra időnként “ruhát” szokott váltani és más-más országokba helyezi át székhelyét, ennek értelmében volt ő már Nagy-Britanniában, Portugáliában, de még Olaszországban is. Jelenleg Washingtonban van ez a központ és így onnan vezényli le a nyugatias modernitás globális törekvéseit. Neveket nem nagyon lehet látni, ugyanis akik a nemzetállami USA-t vezetik, formálisan ők intézik a folyamatokat, de mint ahogyan a nevükben is benne van, ők csak adminisztrálnak, dönteni nem döntenek. Az igazi szereplők teljesen a háttérben vannak, egyetemeket alapítanak, cégeket irányítanak, médiabirodalmakat tartanak fenn, vagy éppen csak óriási bankházak részvényesei és ezeken keresztül próbálják meg formálni a világ politikáját.

Ennek számbavételével érdemes vizsgálni az orosz-ukrán konfliktust is, és megvizsgálni hogy tulajdonképpen mi a szerepe Joe Bidennek és Hunter Bidennek és hogyan jön a képbe Soros György davosi fórumon tett nyilatkozata. Nem teljesen véletlen, hogy az Ukrajnában óriási gazdasági-politikai érdekeltséggel rendelkező Biden-család ad éppen most elnököt az USA-ban és éppen most “provokálódott” ki az egész háborús konfliktus. Ki tudná jobban adminisztrálni a jelenlegi konfliktust, ha nem Bidenék...

NATO

Oroszországot szoktuk agresszornak hívni – hiszen tény hogy ő volt az, aki megtámadta Ukrajnát – ám mégis érdemes felfigyelni a fenti térképre, amely a NATO “védelmi szövetség” terjeszkedését mutatja a Szovjetunió összeomlása óta. Jól látható, hogy kőkeményen halad előre Oroszország felé és kebelezi be a volt szocialista országokat, köztük Magyarországot is. Minden egyes ország felvételével egyre közelebb és közelebb kerülnek a telepített rakéták, Moszkva pedig nem véletlenül érzi magát egyre nagyobb fenyegetésben. 

Vannak szakavatott vélemények, melyek szerint a NATO a Szovjetunió felbomlása óta teljesen okafogyottá vált és nem igazán tölti be korábbi szerepét. Ez szerintem is így van, hiszen 1990-ben új szerepet kapott: ez pedig nem más, minthogy fogva tartsa katonailag az Európai Uniót úgy, hogy közben félelemben is tarthatja ezzel Oroszországot, valamint éket is tud verni az EU és Oroszország közé, amivel tökéletesen megbéníthatja az EU energiaellátását és stratégiai céljait, Oroszországot pedig gyengíti.

Ilyen formán Európának a NATO valóban káros, sokkal hatékonyabb lenne, ha a saját lábára állna és végre saját arca (külpolitikája és hadserege) lenne. Persze vannak erők kívül is és belül is, amelyek folyamatosan megakadályozzák már a gondolatát is ennek az európai önállóságnak, de a törekvés cél kell hogy legyen.

UKRAJNA

Ukrajna nincsen, nem létezik. Pont. Kijevi Rusz persze volt, de Ukrajna igazán sosem volt. Ez egy mesterségesen létrehozott ország, amelyben élnek lengyelek, ukránok, oroszok, moldávok, magyarok és még sokan mások, és mindig is Oroszország része volt. Olyannyira a része volt, hogy maga az elnevezése is azt jelenti oroszul, hogy “határvidék”, azaz az orosz birodalom határa.

Zelenszkij pedig egy a szerepét tökéletesen játszó “ZS” kategóriás színész, akit a birodalmi Amerika rakott oda (természetesen CIA-s trükkök százaival) 2015-ben, hogy a ‘majdan’ bekövetkező orosz-ukrán konfliktusban legyen egy királynőjük a sakktáblán Putyin ellen. Természetesen amikor már nem kell majd nekik, amikor már egyáltalán nem lesz rá szükségük, akkor ki fogják dobni majd a történelem szemétdombjára a többi kollaboráns politikus közé. (Egyébként Zelenszkijt még csak ukrán árulónak sem lehet nevezni, ugyanis ahhoz ukránnak kellene lennie, de ő nem ukrán. Sosem volt az.)

Azt gondolom, hogy a háborúnak Oroszországgal valahogy úgy lesz vége, hogy a szembenálló felek (birodalmi USA és Oroszország) ki fognak egyezni egymással (Kissinger-féle forgatókönyv Davosban) és megállapodnak majd abban, hogy több részre fog szakadni Ukrajna. Ez persze nem mostanában lesz, ugyanis egyelőre az a cél, hogy zavar és energiaválság legyen az EU-ban, valamint hogy Oroszország meggyengüljön gazdaságilag és politikailag. Ám ha ez nem következik be, akkor jön az, amit fentebb is írtam, azaz a darabolás.

Egy tekintélyes darabot Oroszország biztosan annektálni fog Ukrajnából (többnyire az oroszlakta területeket és a tengerparti részt), de hogy a többi részek milyen darabokban és területi hányadokban csatolódnak ide vagy oda, ezt ma még megjósolni lehetetlen. Egy biztos, hogy amennyiben lesz még Európai Unió 20 év múlva, akkor annak a háború utáni maradék Ukrajna biztosan tagja lesz, ha marad egyáltalán Ukrajnából valami...

OROSZORSZÁG

Oroszország egy nagy medve, óriási birodalmi törekvésekkel. Putyin szerint a 20. század legnagyobb tragédiája nem a gulágok és a holokauszt volt, hanem a Szovjetunió felbomlása. El lehet képzelni, hogy micsoda kozák birodalmi törekvés van benne és rajta keresztül az orosz néplélekben, ha ilyen súlyos tragédiákat is képes a Szovjetunió felbomlása mögé helyezni.

Viszont Oroszország volt, van és lesz is. Történjen akármi ezután a háború után. Ha teljesen elveszíti a globális erőkkel szembeni harcát, akkor is ott fog maradni a hatalmas nyersanyag-készletével és területével, amihez valamilyen viszonyt kell kialakítania a szomszédainak. Amennyiben Oroszország nyer (mert mondjuk a birodalmi USA magára hagyja Ukrajnát és kiszáll a háborúból, mint ahogyan azt tette ‘56-ban velünk is), akkor Oroszország akár még vérszemet is kaphat és kitolhatja a határait a régi Szovjetunió határáig, bár erre kevés esély van, mivel azoknak az országoknak a zöme már NATO-tag; illetve van egy harmadik út is és ez tűnik a legvalószínűbbnek: Oroszország és a birodalmi USA kiegyeznek és jön Ukrajna feldarabolása – melyet fentebb is írtam – ez ugyan nem oldja meg a problémát, de sikerül a háborút felfüggeszteni még vagy 20-30 évre.

Másrészt Oroszországnak nem csak a birodalmi USA-val van dolga, hanem Kínával is. Sajnos abban sem lehet biztos Moszkva, hogy a jelenlegi csendes megfigyelő, Kína, nem fogja-e aktivizálni magát és vérszemet kapva belerúgni a katonailag meggyengülőfélben lévő Oroszországba, például a szibériai területi követelések és a végtelen sok nyersanyag miatt, amely az oroszoknál megvan. Ennek persze szintén kicsi az esélye, ugyanis Kínának ugyanolyan ellenfele a birodalmi USA, mint amilyen Oroszország, annyi különbséggel hogy neki nagyon nem érdeke, hogy Oroszország kiessen a status quo-ból, hiszen akkor a teljes nyugat vonulna fel orosz nyersanyagokkal a háta mögött, amely Kína abszolút végzetét is okozhatja.

EU

Az EU-t pedig teljesen fogva tartják a birodalmi USA stratégiai törekvései. Európa egy béna kacsa, amelynek sem rövidtávú, sem pedig hosszútávú céljai nincsenek. Pontosan azt és úgy csinálja az európai elit, amit éppen Washingtonból mondanak neki. Ezen persze nincs mit csodálkozni, hiszen már a puszta létrejöttének az volt a célja, hogy a birodalmi USA érdekeinek megfelelően egyszerre tudjon uralkodni Európán, ne pedig nemzetállamokra fragmentált állapotban legyen, amelyet ilyen esetben sokkal nehezebb kívülről irányítania. Nem is véletlenül erőltetik az erős nemzetállami Európával szembeni föderatív típusú berendezkedést, hiszen a birodalmi USA-nak éppen ez az érdeke. Mindig is ez volt. Kissingernek volt erről egy híres mondata, amely pont ezt a törekvést erősítette, egyszer ugyanis megkérdezte: “ha Európával akarok beszélni, kit kell felhívnom telefonon?” – utalva ezzel arra, hogy hiányzik neki az a személy, akivel lehet kontinentálisan tárgyalni. Ilyen ember ma még nincsen.

Tehát mindig is egy föderatív Európa volt a birodalmi USA célja. És legyünk őszinték, ennek megvalósulása tökéletesen halad a célja felé, persze csak ha évtizedes távlatokban nézzük a kontinensünk alakulását.

MAGYARORSZÁG

És végül itt vagyunk mi, magyarok. A kompország, amely hol keleten, hol nyugaton köt ki a kompjával. Akiknek felemás néplelkünk van, hol nyugatiak, hol keletiek vagyunk. Bár, szerintem ezzel csak áltatjuk magunkat, mert mi egyikhez sem tartozunk igazán, bennünket egyik sem tudott eddig se kiköpni, sem lenyelni. Nekünk persze az lenne a legjobb, ha nem itt lennénk az ütközőzónában – ahol az elmúlt évezred összes háborúja zajlott, vagy legalábbis a része volt – de ez nekünk nem választás, mert itt vagyunk és kész. 

Fő célunk az kell hogy legyen, hogy valahogy létrehozzunk egy olyan Európai Uniót, amely megengedi és támogatja a nemzeti karaktereket, de van önálló arca és meg tud állni a saját lábán. Ehhez az kell, hogy a birodalmi USA-t páros lábbal kell kibaszni Európából és visszazavarni az Appalache-hegység vonalai mögé, ezzel párhuzamosan minden kollaboráns európai politikust felelősségre vonni és leszerelni. Igazi Európát kell csinálni, nem ilyet mint a mostani. Európával ugyanazt kell felismertetni, mint Magyarorsz��ggal 2010-ben, azaz helyettünk senki nem fogja naggyá tenni Európát!

És itt jövünk képbe mi. Vagyis leginkább Orbán Viktor, aki a korábbi megjegyzésével ellentétben zárt ajtók mögött végig tárgyalta az elmúlt 3 évtizedet politikai szalonokban, mert felismerte hogy addig nem fog itt semmi sem működni, amíg Európának nem lesz önálló karaktere, egy víziója önmagával kapcsolatban. Ezen dolgozik most a 4. kétharmaddal a nyakán.

Európában ugyanis pontosan ugyanazt kell végigtolni, mint amit 2010-től Magyarországon is. Csak most nem NER-t kell építeni, hanem EER-t. Európai Együttműködés Rendszerét.

[korkep-blog]

Agócs Gergely: A modern média kihalásra ítélte a mesemondást

A magyarok már nem mesélnek egymásnak. Ezt a mesemondói gyakorlatot a televízió szüntette meg, mindenhol, még a legeldugottabb havasokon is.

A cigányok még mesélnek, a magyarok már nem mesélnek egymásnak – mondja Agócs Gergely népzenész-néprajzkutató a Mandinernek, aki szerint a modern média kihalásra ítélte a mesemondást, a kulturális sokszínűség csökkenése pedig az életközösség összeomlása felé mutat. Mandier–interjú.

  (…)

  Melyik a kedvenc meséje?

  Sok kedvenc mesém van. Most épp nagyon szeretem a Zsíros-bujdos Balázs meséjét, amit nem ismer a tévénéző közönség, mert nem lehet összefoglalni hét percben, a Magyar népmesék sorozatban nem lehetett jól medializálni. Istvánffy Gyula gyűjtötte Parádon, 1890-ben.

  A modernitásban a mesét este felolvassuk a gyereknek…

  Nem, a modernitásban a mese az egy rajzolt képsor, amit mutat a televízió.

  (…)

  Hogyan jegyzi meg ma egy mesemondó a rengeteg mesét?

  A mai ember sosem hallgatott mesemondást, ezért ezt nehezen tudja elképzelni… Biztos, hogy kell egy narratív tehetség ahhoz, hogy valakiben ezek a történetek megragadjanak. És ha az ember gyerekkora óta hallgatja a meséket, akkor meg is jegyzi azokat. Régen márpedig így volt. Általános tapasztalatom azoknál a közösségeknél, ahová visszahívnak mesét mondani, hogy azt szeretnék, ha egy korábban elmondott mesét mondanék el újra. A közönség nagyrészt gyermekekből áll, de megjegyzem halkan, hogy ha egy gyerektáncház végén mesét mondok és jönnek a szülők, akkor az apukák és anyukák sokkal figyelmesebben hallgatják a történeteket, mint a gyerekek. Szóval, a kérdésre, hogy mit meséljek, még sosem kaptam olyan választ, hogy meséljek olyat, amit még nem meséltem.

    (…)

  Mi a napi meló egy mesetanfolyamon?

  Ez egy hatvan órás, öt hónapos tanfolyam, posztgraduális, akkreditált képzés, felsőfokú végzettség az előfeltétele, hiszen itt a meséről egyetemi szintű tudást adunk át. Ketten visszük az órát Raffai Judit szabadkai kollégával, de előad itt a mesterünk, Voigt Vilmos professzor úr, a nemzetközi népmesekutatás egyik vezéregyénisége is. (…)

  Csak sajnálni tudom, hogy a felsőoktatásban megvalósuló pedagógusképzés ma Magyarországon ezen a területen 1935-öt ír, és a legtöbb képzési helyszínen még nem jutottak el odáig, hogy felismerjék az élőszavas mesemondás megkerülhetetlenségét. Gyakran meghívjuk a még élő, hagyományőrző mesemondókat is.

  Ők mennyien vannak?

  Nem lehet tudni… de jó lenne, ha tudnánk! Én tucatjával ismerek ilyen embereket. Ők valójában tanúhegyek, akik megmaradtak a saját környezetükben, és valami csoda folytán fogékonyak voltak erre a szóbeli kultúrára.

  Nekik helyben van még hallgatóságuk? Van kinek mesélniük?

  A cigányok körében még van, a magyarok már nem mesélnek egymásnak. Valójában ezt a mesemondói gyakorlatot a televízió szüntette meg, mindenhol, még a legeldugottabb havasokon is.

  Az, hogy ezt feltámasszuk, utópia?

  Az a cél, hogy a mesemondás hagyományát – igaz, már a közművelődés finomra hangolt hálózatának keretein belül – életben tartsuk. Szóval az „ahogyanokat” és a „miérteket” is értelmezve hosszú távon életben tartsuk gyakorlatot.

  (…)

  Egyszer arról beszélt egy interjúban, hogy régen körülvette az embereket a hagyományos kultúra, nem volt szükség cédére például. Jól értem, hogy szívesen visszahozná ezt a világot?

  A világ attól szép, hogy sokszínű. A gazdagsága révén szép. És nem tudunk olyan életközösséget mondani a természetből, amelyben ne érvényesülne az a szabály, hogy a diverzitás csökkenése az adott életközösség összeomlása felé mutat. Ugyanez vonatkozik a kultúrára is.

  Amíg egy száz évvel ezelőtti magyar faluban egy gyermek megtanult egy nótát, addig jó esetben harminc-ötvenszer hallotta. Tízszer az apjától, anyjától, más rokonoktól, mulatságban, nagypapa születésnapján… S ahányszor hallotta, mindig egy picit másképp. Ezzel szemben mi, ha John Lennontól meg akarjuk tanulni az Imagine-t, a lejátszó mindig ugyanúgy fogja lejátszani azt. Így aztán a nótát megtanulni nincs lehetőségünk, csak a felvételt imitáljuk. S akkor lehet méricskélni, hogy az imitálás kinek sikerül jobban. Ehhez képest a hagyományos kultúra hihetetlen sokszínű.

  (…)

  A posztmodernek azt szeretnék, hogy mindenkinek csak szabadon választott kötelékei lehessenek, mert a korábbi kötelékek, amelyek adottak, elnyomnak. Nem választottuk őket szabadon.

  Ez akkora marhaság, mint a ház! Mindenki valahova születik, egyelőre nem valami gép löki ki az embereket! Születünk valahová, egy adott családi közegbe, egy országba, egy régióba, egy településre. S ha netán árvaházban növünk fel, akkor is lesz egy nyelv, amit először megtanulunk. Meg egy hely, amit az első hét évben otthonunknak nevezünk. Ezek olyan meghatározottságok, hogy bármit is teszünk, nem tudunk tőlük elvonatkoztatni, amíg csak élünk, végig determinálják az önképünket, irányba állítják a tudatunkat.

  Az identitás választhatóságáról értekező szólamok szerintem ostoba, tudománytalan utópiák, értelmes átgondolást nélkülöző tézisek. Köthetek bármilyen sapkát a fejemre, ragaszthatok magamra raszta-hajat, leereszthetem a nadrágom ülepét a térdemig, nem leszek jamaikai néger. Rossz hírem van: nem fog sikerülni. E kellékekkel körbepakolva is ugyanannak a mondjuk kiskunfélegyházi tanyás gazdának leszek a dédunokája. Lehet, hogy az olyan olvasztótégelyekben, mint az Amerikai Egyesült Államok, könnyen jut eszébe valakinek egy ilyen gondolat, hogy ő nem akar tartozni a saját gyökereihez, vagy hogy az identitás nem fontos.

  Csak aztán, amikor megszületik az első a gyereke, azon fog tűnődni, hogy el kéne neki mondani, hogy te ki vagy, fiam. Vagy majd ha 18 éves lesz, eldönti? Persze! Nézzük meg a magukat 18 évesen eldöntő, a magukat felnőtt korban meghatározni próbáló embereket, hogy milyen szerencsétlenek, milyen nehezen boldogulnak ebben az életben. Szóval a szeretet, kétezer éve, pontosabban 2018 éve: az a fontos.

    Agócs Gergely (1969, Érsekújvár): népzenész, etnográfus, a Hagyományok Háza munkatársa. Kamaszkora, 1985 óta gyűjt népdalt. Elsősorban dudán, furulyán és tárogatón játszik, de más hangszerek sem idegenek a számára. 1997-ben végzett az ELTE néprajz szakán, szakdolgozatát is Pál István személyéből írta. Összehasonlító folklorisztikából doktorált. Tagja a Fonó zenekarnak. Ő vezette a Fonó Budai Zeneház Utolsó Óra népzenegyűjtő programját.

  Mandiner.hu, Agócs Gergely: A magyarok már nem mesélnek egymásnak

Fotó: Román Péter és Zsugonits Gábor

[vanista]

A Gellért hegy tetején a szobor

a konzervatív tradíció. A Citadella is.

Felé tornyosul a magyar zászló, ami a nemzeti érzés, mert valaki azt gondolja, a nemzeti érzés nagyobb, mint a tradíció. Nagyobb kell, hogy legyen, láthatóan nagyobb.

De mindig ott van pár daru, ők a modernitás. Valahogy mindig magasabbak, mint a nemzeti érzés. Lehet, csak abból a szögből, amelyből látom. Ha lebontják a darut, helyreáll a rend. Ha lebontják.

[1p315]

A modernitás mulandó.

[algebraicvarietyshow]

Lehetséges, hogy a modern totalitárius rezsimek visszazuhanást jelentenek a sötét korokba, a modernitás előtti időkbe? A felvilágosodás előtti törzsi szellemiséget testesítik meg, főleg Közép-és Kelet-Európában vagy a harmadik világban, ahol nem tudtak megszabadulni a barbarizmus­tól? Vagy pont ellenkezőleg, a nemzetiszocializ­mus és a kommunizmus épp a modernitásnak köszönhetik létüket? A könyvben tárgyalt szerzők a második álláspont mellett érvelnek.  

 Ez egy eretnek könyv. A haladás és a modernitás jelenségeinek értelmezésében az intézmé­nyesített és uralkodó felfo­gástól élesen eltér, tagadja az ezeket megalapozó dogmákat, kérdőre vonja a modern ortodoxia tételeit. A könyvben tárgyalt szerzők maguk is eretnekek, ám a könyv néhány szerzőt is olyan módon értelmez, ami követőik szemszögéből ugyan­csak szentségtörő eljárásnak minősülhet.

hu de izgalmas

[startup-punk]

A digitális nyelv feltalálása döntő történelmi fejlemény abban a tekintetben, hogy ki termeli és birtokolja a társadalom számára létfontosságú jelentéseket. Ha eddig a modernitás által feltalált közműveltség, ha reálisan nem is, de potenciálisan a társadalom közös tulajdona volt – aminek például a közoktatási rendszer és a közművelődés egyéb intézményei voltak a garanciái –, akkor a digitális kapitalizmusban a jelentések termelésének és ellenőrzésének privilégiuma a műveltség, a kultúra, az értelmiség, a tudomány területéről (a művelt elitek tulajdonából) átmegy a kommunikációs médiumok területére, illetve a kommunikációs médiumokat mint termelőeszközöket birtokló vállalkozók, politikusok, technokraták, médiaguruk, megmondóemberek magántulajdonába – ahogy egyébként maga az állam is egyre inkább a politikai és gazdasági elit magántulajdonaként funkcionál. A közművelődési intézményrendszer formálisan persze nem szűnik meg, hanem túszává válik a digitális kapitalizmus által előírt tudásstandardoknak, kompetencia-elvárásoknak, kommunikációtechnológiai és innovációs beruházásoknak, techno-politikai érdekeknek. A közművelődési rendszer egyfajta karanténba kényszerül, illetve arra lesz ítélve, hogy a tudomány, a művészet, illetve általában az emberi szellem történetének magasrendű alkotásai és a kommunikációs médiumokon keresztül óriási mennyiségben hozzáférhető kultúraáru, a midcult, a kultúra népszerű kiárusítása, a multimédiális környzetszennyezés közti egyenlőtlen verseny periférikus helyszíne legyen. Ezzel párhuzamosan a műveltség egységes szimbolikus szerkezete, kánonja, autonómiája is felbomlik, s a műveltség értékét innentől annak kommunikatív értéke, megoszthatósága, fogyaszthatósága, gyors hozzáférhetősége szabja meg.

ez a pedagógia és kapitalizmus egyébként a reggeli anonra is választ ad részben.

http://ujnautilus.info/pedagogia-es-kapitalizmus?fbclid=IwAR3uU9SxsiLsHWDtGO-oTkZKGrRVLZmdVjzagw_xcpWUVePjVkqQ4N7WwZE