#tombolj

[weedamka]

Persze, a nap nagy részében gondolsz rá. Azon kapod magad, hogy merengőn bámulsz magad elé és elképzeled a száját, a haját, az érintését. Már előre elborzaszt a gondolat, hogy este hazamész, és ő nem lesz veled…

Az sem ritka, hogy éjszaka felébredsz, és hiába forgolódsz, nem tudsz elaludni, mert ő nincs ott. Bárcsak ott lenne…

Hiányzik, és kétségbeesve szeretnéd vissza kapni. De nincs rá szükséged. Tudom, hogy azt hiszed, hogy van, pedig nincs.

Nincs szükséged a mosolyára, a testére, a szemére vagy a karjára, hogy boldog legyél. Mert ahhoz, hogy boldog legyél, csak saját magadra van szükséged.

Sok-sok millió ember él ezen a földön, és hidd el, lesz más, találni fogsz mást.

És őszintén?

Olyat fogsz találni, akivel sokkal jobban fogod érezni magad.

Egy olyat, aki nem dob el magától

De most is van egy nagyon fontos személy az életedben: Te. Ott a szív, ami dobog, a tüdő, ami beszívja a friss levegőt, dobol a vér a füledben, mozognak a végtagjaid, erősek a csontjaid.

Nincs másra szükséged. Nem kell másra támaszkodnod, hogy túléld a napot, még akkor is, ha úgy érzed, hogy nélküle belehalsz. Nem fogsz. Harcolsz. Élsz. Napról napra. Ezt kell tenned.

Meg kell tanulnod, hogy egyedül is erős vagy. Teljes vagy. Szép vagy.

Nem kell az ő szeme, hogy rajta keresztül lásd magad, nem kell a megerősítése, hogy tudd képes vagy bármire, nem kell a bátorítása, hogy elhidd okos vagy. Nem kell érezned az ő szívdobbanását, hogy tudd a tiéd is dobog.

Persze, most rossz. Most szenvedsz, és ezt ne vedd könnyedén, hiszen a gyásznak, a szomorúságnak is ideje van. Ne vedd könnyedén, ne hanyagold el. Idővel nem lesz ilyen intenzív, idővel kevésbé leszel szomorú.

Amíg ez megtörténik mosolyogj egyedül. Sírj, tombolj és lélegezz. Ess el, és kelj fel. Tedd azt, amitől jobban érzed magad.

És légy türelmes.

Magaddal.

Egy nap majd megérted, hogy mindezt magadért tetted. És akkor nem hiányzik majd. És akkor már nem gondolsz rá. És akkor rájössz: mindig is megvolt mindened. A boldogságod és a szabadságod.

[versinator]

Trágyadombról várós

Körülrepdes alázod halálangyalok karma Jellel kelyhük ledéren kozma Szegődtek erjeszti unják legfeketébb Szekfünk szökkenve szeljük remegőbb Csuhaj brigadéros jobbágyok ölelkező Megőszül mihelyst túladok lélekző

Igéknek dalolhat postámat szabadulj Táplálkozott átfogóját gúnymosolyt tréfálj Elkésnek nyílegyenest megáldalak csúfolódó Összeestem nemigaz szájízt elolvasandó Érésig kergetőzve dobogok tünedező Jósággal pártoltalak leányzói űző

Lázárnak bajnak lekaszálni ákombákoma Megnöveszti megdöglünk felejtsen fátuma Megunják angyalseregnek rendeltetett elszántabb Hősnő tipornak ifjasan nyugtalanabb Kiálthatnék vesző végigcikázik legyőző Busongást papunk órájáig lelkendező

Testetek erkélyre röhöghet tombolj Kábítva pityergő kiontatott bomolj Egykönnyen ébressz sírjának írástudó Krisztusságban érkeztünk örömváros élettagadó Befödte elszédített titkunk befejező Dübörögjön eljöhettem utcáira ébredező

Ruháju valló oceánba aggodalma Megelőzött készűlnek visszajövök korma Kockán pillanatba locsognak legeslegjobb Együttszenvedésben estjén megszokják ügyesebb Zsandárt borulunk ajkatok elnéző Szidalom önmagamtól bánthatsz útjelző

Lopódzó uras leveledben trónolj Lengyelországot húnyás ássuk békülj Súrlódjék bírnak bámulhat didó Hajlongok siratjátok vérebek hivalkodó Toronylakók vulkánt hajráz lenéző Fullaszt függés követelőn kiűző

[nam00n]

tombolj, világ, most szabadult el

pokloknak minden pokla rajtad

— a halottak élén, e nagy tivornyán, ady endre

[mindenkor-oruljetek]

Amit kihozol belőlem pont az érdemled!

Leander Kills - Szeresd bennem

[alegrovidebborokke]

Keress, mesélj, szeress. Mond hogy számítok, majd bizonyítsd be, hogy ez tényleg így van. Mosolyogj, ölelj, fogd a kezem. Mond hogy mellettem maradsz, majd bizonyítsd be, hogy tényleg így gondolod. Sírj, ordíts, tombolj. Mond hogy gyűlölsz, hogy idegesítelek és hogy eleged van belőlem, de soha ne hazudj...

[keremvisszaaszarnyaim]

Tombolj, dühöngj, sírj!

Hagyd, hogy fájjon!

Másképp nem fogod tudni elengedni..

[rommeszblack]

Before the Last

Elmúlt már éjfél

Hív az utcák zaja

Eljönni velem miért félnél?

Gyere és tombolj tombolj velem

Táncolj táncolj nekem

[csodavagynekem]

Tudom hogy győzködöd magad, tudom hogy hinni akarod hogy ez jobb lesz majd, de ne várd el magadtól hogy máról a holnapra legyen jobb , adj időt magadnak ő számodra a legfontosabb lett a világon es elvesztetted.. Ez óriási veszteség, sírj ha sírni kell, ordíts ha ordítani akarsz, tombolj.. Szeretted, a szeretettel együtt jár a fájdalmas üresség,, a fájdalom,, a nehézség,ha elveszíted! túl leszel ezen csak éld meg az érzést add ki magadból, de adj időt magadnak, óriási fájdalom ez most a szívednek, szívből szerettél és most igazából ennek az árát fizeted, igazságtalan? Talán. Jött majd helyre tett téged, majd újra mélyre tett és ez fáj, tudom. De lényegében megtanított szeretni, és ez a csalódás megtanít erősnek lenni.. Vannak csodák de ez a csoda most ennyi ideig tartott, senki sem hibás..ne hibáztasd őt, és magadat sem.

az élet része az elmúlás.

-🖤Tőlem magamnak🖤-

Csodavagynekem

[ne-sirj-ha-elmegyek]

Ma élj.

Ma nevess, és szórakozz, és tombolj, és élvezz, és egyél, és táncolj, és igyál, és szeress, csókolj, ölelj. Élj. Ma. Mert a holnap talán soha nem jön el, de a ma itt van, és csakis a tiéd.

[sad-guy-96]

"Tombolj dühöngj, sírj! Hagyd, hogy fájjon! Maskép nem fogod tudni elfeledni."

[versinator]

Nevetted ákácok

Hevülés aranyféle kardomon györggyel Vagyona lelkeinkben feleséget sebeimre Dühít álomvilág léptedre kedéllyel

Jobbágyát zavarai gyorsult nevetésemre Rabolva tombolj óráért fekteted Buzgóságban késtem csattogsz bűnömre

Fekéllyel korma panaszolva elszeretted Asszonyostul csatánk csilló uraságáért Tűzdühe nemvagy szájízt féltetted

Állathős hencegek bábszínpad lelketekért Feledéshez nászmuzsika tanod gennyel Bitók eltávozottak bejutok önmagáért

[gyuricaur]

Ady Endre - E nagy tivornyán

Terítve a Föld: lakni tessék,

Tombolj, Világ, most szabadult el

Pokloknak minden pokla rajtad,

Ha akartad vagy nem akartad,

Hollókkal és kóbor kutyákkal

Kész a lakoma, kész az egység.

Véres bor koponya-pohárban,

Hajtsd föl, Világ, idd ki fenékig,

Idd ki hősiesen és bátran:

Most már mindegy, most rohanj végig,

Végig a Téboly zöld-vér-útján.

S Téboly, most már ne szemérmeskedj,

Szakadnak a vásznak, szakadnak,

Eljött az álmodt minden-mindegy,

Esküdjünk a mindent-szabadnak,

Bőrünk úgyis ördögök bőre:

Lakomázzunk s aztán - előre.

Ha tivornya, legyen tivornya,

Olyan mindegy, élni, nem élni

S gyáva-e az ember vagy hérosz,

Olyan mindegy: van-e tán még rossz

S van-e még tán megbecsülendő?

Herold-csizmám egy kicsit sáros,

De jövök vígság-hirdetéssel:

Ordíts, kapu és kiálts, város,

Kárhozzatok, most van a napja

S akinek van még virradatja,

Ne haljon meg kárhozás nélkül.

Egész világ szőttje kibomlott

S én egy nyomorék fonál hurkán

Még mindig csak bénán zsibongok?

Mit törődjünk elmultak voltján?

Terítve a Föld, lakni tessék:

Éljünk dögig e nagy tivornyán.

[sugarsunshine-05]

Tombolj, dühöngj, sírj!

Hagyd, hogy fájjon!

Másképp nem fogod tudni elengedni.

@sugarsunshine-05

[dang-e-rous]

Nem baj hogy haragszol.

Nyugodtan tombolj és utálj.

Légy gonosz.

Csak hadd érezzem hogy nem vagyok ártatlan.

Hogy megérdemlem ,hogy bűnhődjek.

Köszönöm.

[halalkapujaban]

Tombolj, dühöngj, sírj!

Hagyd hogy fájjon.

Másképp nem fogod tudni elengedni!

[utolsoszalcigaretta]

Engedd el!

Tombolj.

Dühöngj.

Sírj.

Add ki magadból.

Hagyd hogy fájjon.

Hagyd hogy marjon belülről.

Add meg magadnak az időt hogy elengedhesd.

Ez nem csak egy futó kaland volt.

Nem fogod tudni egyik napról a másikra elfelejteni.

Ezt ne is várd magadtól.

De szeretted.

Most is szereted.

Te is tudod hogy megérdemli hogy szépen engedd el.

Hogy szépen gondolj rá.

Rátok.

Mindketten megérdemlitek.

Szeresd őt.

Szeresd az emlékeket.

Zárd le magadban.

Bocsáss meg még ha nem is kérte.

Úgyse tudsz rá haragudni.

Ő a másik feled.

Tudom hogy hiányzik.

De ígérem idővel hozzászoksz a hiányához.

Ha meglátod az utcán örülni fogsz neki.

De miért ne örülnél?

Ha elsétálsz a kedvenc helyetek mellett csak nevess hogy milyen szép volt.

Ne bánd meg soha hogy Ő volt.

Ő tett azzá aki vagy.

Ő miatta sírtál.

De miatta is mosolyogtál.

Nem működött.

Egyszer Ő is megbékél.

Hidd el szeretett.

Szeretett mert megpróbálta.

Emlékezz rá szeretettel.

Egyszer talán Ő is úgy fog rád.

Talán ezzel beteljesül az örökkétek.

Engedd el.

Itt az idő.

Vége van.

Annyira vége.